Antidepresszáns hatású gyógynövények

A szomorúság, a bánat az emberi élet természetes velejárói, amelyek a szervezet védekezési reakciójaként értelmezhetők. Az ilyenkor jelentkező átmeneti depresszió a segít megőrizni a belső tartalékokat, és ha nem válik tartóssá, nem tekinthető kórosnak. A normális bánatreakció és a betegségnek számító depresszió közötti fő különbséget az jelenti, hogy klinikai depresszió esetén a szomorúság túlzott mértékű, hosszabb ideig tart a kiváltó ok hatá-saként elvárható reakciónál, vagy ennek hiányában lép fel. A klinikai depresszió az érzelmi reakciókkal ellentétben az egyén szociális aktivitásának és munkaképességének hosszú távú sérülésével jár.

A depresszió és következményei

A depresszió tehát betegségnek tekinthető, amely feltétlenül kezelést igényel. Becslések sze-rint a nők 20%-ában, a férfiak 12%-ában alakul ki olyan hangulatzavar az élet során, amely kezelést igényelne. A depresszió jelentős szociális, társadalmi és gazdasági kö-vetkezményekkel jár. A beteg bezárkózik, szociális kapcsolatai leépülnek, egyre kevesebb örömet talál tevékenységeiben. A depresszió igen veszélyes velejárója a magas öngyilkossági kockázat. A kezeletlen, vagy helytelen kezelésben részesülő betegek halálozásának 15–25%-áért maga a depresszió a felelős. Az összes befejezett öngyilkosság áldozatainak 50–70%-a a nem megfelelően (vagy egyáltalán nem) kezelt betegek közül kerül ki. A depresszió további társadalmi következményei közé tartozik, hogy a betegség a munkaképesség csökkenését eredményezi és ez egyúttal gazdasági kihatásokkal is jár. Mindezek ismeretében belátható, hogy fontos időben felismerni, helyesen diagnosztizálni, és megfelelő kezelésben részesíteni a depresszióban szenvedőket.

A depresszió diagnosztizálása és a gyógyszeres kezelés meghatározása orvos feladata. Bár a gyógyszerész nem vállalhatja a betegség felismerésének felelősségét, néhány alapvető dolgot érdemes tudni a kedélybetegségek csoportjába tartozó depresszió tüneteiről, mivel a vény nélkül kapható szerekkel kapcsolatos tanácsadás gyógyszerészi feladat.

Patomechanizmus

A depresszió kialakulásában több tényező játszhat közre (öröklődés, gyermekkori élmények, stressz), de a betegség eredettől függetlenül fiziológiailag néhány idegi ingerületátvivő anyag mennyiségének kóros megváltozásával magyarázható. A depresszió kialakulásával kapcsolatban jelenleg a noradrenalin-, a szerotonin- és a diszregulációs hipotézis a legelfogadottabb. A noradrenalin- és a szerotonin-hipotézis szerint a depressziós betegek egy

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

részének központi idegrendszerében alacsony a két anyag mennyisége. A noradrenalin- illetve szerotoninforgalom zavarával küzdő betegek tünetei jól kezelhetők olyan szerekkel, amelyek növelik a két anyag mennyiségét. Csökkent szerotoninszint körülbelül a betegek felében figyelhető meg. A szerotonin mennyiségének növelésére alkalmazható szerek közé tartoznak azok, amelyek fokozzák felszabadulását a neuronokból, amelyek csökkentik lebomlását (a monoaminoxidáz-gátlók=MAO-gátlók), valamint azok, amelyek csökkentik a felvételét a szinaptikus résből a sejtbe. A szerotonin visszavételét gátló, forgalomban lévő szintetikus gyógyszerek szelektíven hatnak, más anyag felvételét nem gátolják (szelektív szerotoninvissza-vétel-gátlók, selective serotonine reuptake inibitors=SSRI). A depresszió biokémiai háttere nem magyarázható csupán az említett két anyag nem megfelelő koncentrációjával. A diszregulációs hipotézis szerint a szerotoninon és a noradrenalinon kívül más neurotranszmitterek, így a dopamin (DA), a gamma-aminovajsav (GABA), valamint néhány neuropeptid koncentrációja is eltér a normálistól. Az elmélet szerint tehát a depresszió oka nem egyszerűsíthető le egy vagy két anyag hiányára, hanem több neurotranszmitter-rendszer regulációjának zavaráról van szó.

Kezelés

A gyógyszeres kezelés célzottan ezen anyagok normális koncentrációjának visszaállítására irányul. Ezt olyan pszichológiai módszerekkel lehet kiegészíteni (vagy adott esetben helyettesíteni), amelyeket az orvossal együttműködve szakpszichológusok vagy pszichiáterek alkalmazhatnak, s amelyek célja a depresszió kiváltó okának feltárása, megszüntetése. A szintetikus antidepresszánsok kivétel nélkül receptkötelesek, rendelésük tehát az orvos feladata. A depresszió kezelésére alkalmazható szerek között is megtalálhatóak azonban növényi eredetű, nem receptköteles gyógyszerek és gyógytermékek. Az ezekkel kapcsolatos tanácsadás a betegség sajátosságaiból fakadóan egyáltalán nem egyszerű és felelősségtől mentes feladat. Egy szorongó vagy álmatlanságban szenvedő beteg kezelésének sikertelensége önmagában nem jelent veszélyt, csak az életminőséget rontja. A kezeletlen, vagy helytelenül kezelt depressziós betegek akár önveszélyessé is válhatnak, a tanácsadás során ezt figyelembe kell venni.

A depresszióra utaló jeleket fel kell tudni ismerni, tisztában kell lenni azzal, hogy milyen jelek esetén van szükség orvosi beavatkozásra. Ha a beteg a depresszió tüneteire, vagy már korábban diagnosztizált betegsége kezelésére keres gyógyszert, gyógyterméket a gyógyszertárban, a megfelelő szer ajánlásán kívül fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ha elmarad a várt hatás, vagyis a tünetek nem enyhülnek, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Ez azért is különösen fontos, mert a jelenleg kapható vény nélküli szerek csak a betegség enyhe

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

formájának kezelésére alkalmasak. Súlyosabb depresszió kezelésére csak vényköteles készítmények állnak rendelkezésre.

A tanácsadásnak a szerek alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatásra is ki kell terjednie. A depresszió kezelésére alkalmazható termékek kölcsönhatásait, mellékhatásait nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az életvitellel és a gyógyszerszedéssel kapcsolatos tanácsok a betegtájékoztatás szerves részét kell képezzék.

Bár több növényről (pl. citromfű, golgotavirág) állítják népgyógyászati adatok vagy szórványos hivatkozások alapján, hogy antidepresszáns hatása van, ezt ez idáig csak a közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) esetén lehetett hitelt érdemlően bizonyítani.

Közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum)

Történet, botanikai jellemzés

Az orbáncfű az ókor óta alkalmazott gyógynövény, amelyet sebgyógyításon kívül számos javallattal (pl. mérgek semlegesítése, féregűzés, fájdalomcsillapítás) alkalmaztak. A növény alkalmazási területe a középkorig folyamatosan változott, de a sebgyógyító hatását mindvégig felhasználták a gyógyításban. Középkori használatát misztikus célokra (gonosz szellemek és rontások elűzésére) a mai ideggyógyászati alkalmazás előfutárainak tekinthetjük. Néhány orvosi munkában azt is megemlítik, hogy nyugtató hatása van, és melankólia esetén is alkalmazható. Egy 19. századi mű szerint az orbáncfű évtizedekre-évszázadokra feledésbe merülhetett, mert a könyv írója szerint a növény „valamikor híres sebgyógyító szer volt”

(bőrgyógyászati alkalmazására utal magyar neve is). A 20. század elején figyeltek fel az orbáncfű központi idegrendszeri hatásaira. Az orvostudomány fejlődésével lehetővé vált a pszichiátriai kórképek elkülönítése és azok korszerű klinikai vizsgálatokkal történő értékelése.

A század második felére világossá vált, hogy az orbáncfű a depresszió kezelésére kiválóan alkalmas.

A közönséges orbáncfű 30–60 cm magas évelő növény. Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos, de Észak-Amerikában és Ausztráliában is elterjedten előfordul. Június végétől szeptemberig virágzik, élénk sárga színű virágai rendkívül attraktívak. A gyógyászatban a virágzás ideje alatt, vagy közvetlenül a virágzás előtt gyűjtött, szárított föld feletti részét vagy virágzó ágvégét alkalmazzák. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben virágos hajtása hivatalos (Hyperici herba).

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

Kémiai összetétel, hatásmechanizmus

Az orbáncfű tartalomanyagai három fő vegyületcsoportba sorolhatók: naftodiantron-származékok, flavonoidok és floroglucin-származékok. A naftodiantronok és a floroglucinszár-mazékok a fajra jellegzetes anyagoknak tekinthetőek, a fő flavonoidok (rutin, hiperozid, kvercitrin) viszont nagyon sok más növényben előfordulnak.

A naftodiantron-származékok koncentrációja rendszerint alacsony, ugyanakkor mind a floroglucin-származékok, mind a flavonoidok nagyon jelentős mennyiségben vannak jelen a jó minőségű drogban, és lényeges szerepet játszanak az antidepresszáns hatásban is.

Az orbáncfű antidepresszáns aktivitásának felfedezése után kezdetben azt feltételezték, hogy a naftodiantron-szerkezetű hipericin felelős a hatásért. Későbbi szerzők megállapították, hogy a hipericint tartalmazó kivonat valóban MAO-A és MAO-B gátló, de a növény hipericintartalma túl alacsony, és a tiszta hipericin MAO-bénító hatása túl gyenge ahhoz, hogy megmagyarázza a kivonat hatásosságát. Az in vitro enzimgátláshoz szükséges hipericinkoncentráció az emberi szervezetben a szokásos terápiás dózisok esetén nem alakulhat ki. A hipericin MAO-gátló hatásának kizárólagos szerepét az orbáncfű-kivonatok terápiás hatásosságában a későbbi klinikai vizsgálatok sem támasztották alá.

A növényben nagy mennyiségben jelen lévő flavonoidok hatásban betöltött szerepe egyelőre az elmélet szintjén van, a kísérletes bizonyítékok hiányoznak. A feltételezésre az ad alapot, hogy egyes flavonoidok (pl. amentoflavon) MAO-gátló és GABA-agonista tulajdonságáról több munkacsoport is beszámolt az irodalomban. Más vizsgálatok szerint bizonyos flavonoidok (pl.

rutin) a hiperforin felszívódásának segítésével vesznek részt az antidepresszáns hatásban.

A floroglucinszármazékok (hiperforin és adhiperforin) részvételét az idegrendszeri hatásban hosszú ideig azért nem tartották valószínűnek, mert a vegyületeket bomlékony, oxidációra ér-zékeny anyagoknak gondolták. Későbbi vizsgálatok során beigazolódott, hogy a megfelelő kö-rülmények között tárolt növényi nyersanyagban és kivonatokban a hiperforin nem bomlik jelentősen.

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

A hiperforinnal kapcsolatos felfogás akkor változott gyökeresen, amikor állatkísérletek során kiderült, hogy a kivonatok hatásossága szoros korrelációban van a hiperforin- és adhiperforin-tartalmukkal. In vitro vizsgálatokban bebizonyosodott, hogy a hiperforin gátolja a dopamin, a noradrenalin, a szerotonin, a γ-aminovajsav és a glutaminsav visszavételét a neuronokba, és a gátlás nem kompetitív módon alakul ki. A terápiás hatáshoz szükséges hiperforinkoncentráció már a kivonat egyszeri terápiás dózisának szájon át történő bevétele esetén is kialakul a vérplazmában.

A jelenlegi álláspont szerint a növény és a kivonatok terápiás hatása és értéke nem magya-rázható meg kizárólagosan egyetlen hatóanyaggal. A hiperforin szerepe megkérdője-lezhetetlen, de a hipericin és bizonyos flavonoidok szintén közrejátszanak a gyógyhatásban. A hatás jellege szintén összetett, nem egyetlen, hanem több neurotranszmitteren keresztül érvényesül.

Humán vizsgálatok

A közönséges orbáncfű kivonataival számos, megfelelő minőségű (kontrollos, kettős vak) humán vizsgálatot végeztek enyhe és középsúlyos depresszióban szenvedő betegek bevonásával. Több, forgalomban lévő antidepresszáns hatóanyaggal (imipramin, dezipramin, amitriptilin, maprotilin, szertralin, fluoxetin) szemben megvizsgálták az orbáncfű hatásosságát. A hatásosság megítélésére leggyakrabban a depressziós tünetek súlyosságát mérő Hamilton Depressziót Becslő Skálát (HAMD) alkalmazták, amely lehetővé teszi a szubjektív tünetek viszonylag objektív mérését. Az eredmények alapján egyértelmű a Hypericum-készítmények hatásossága, hiszen a placebónál hatásosabbnak, a szintetikus szerekkel pedig hasonló hatásúnak bizonyultak a vizsgálatok többségében.

A közönséges orbáncfű hatásosságát enyhe és középsúlyos depresszióban számos, megfelelő minőségű (kontrollos, kettős vak) humán vizsgálatot igazolja. A vizsgálatokban alkalmazott kivonatok többsége 0,3% hipericint és 2–5 % hiperforint tartalmazott. A kezelés hatásosabb, mint a placebo, a hatásosság a szintetikus gyógyszerekkel azonos mértékű és kevesebb mellékhatással jár. Egy nemrég közzétett szisztematikus áttekintésben 35 klinikai vizsgálat és közel 7000 depresszióban szenvedő beteg eredményeinek értékelésével igazolták az orbáncfű hatásosságát. Egy másik metaanalízisben azoknak a klinikai vizsgálatoknak az eredményeit értékelték, amelyekben a közönséges orbáncfű kivonatát szintetikus antidepresszánsokhoz hasonlították. Összesen 27 vizsgálat újraelemzésével azt állapították meg, hogy a javulás mindkét kezelés esetén azonos arányú volt, ugyanakkor az orbáncfűkezelést kevesebben hagyták abba, mint a szintetikus szereket

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

Az orbáncfűolaj az európai népi gyógyászatban évszázadok óta ismert készítmény, és amelyben a hipericin antibiotikus aktivitása érvényesül. Az orbáncfűolaj hatásosságát ugyanakkor nem vizsgálták tudományos módszerekkel embereken.

Indikációk, adagolás

Az orbáncfű elsősorban enyhe és közepesen súlyos depresszió esetén alkalmazható (el-fogadott indikációi között szerepelnek egyebek között a szorongás, nyugtalanság, pszi-chovegetatív zavarok). Súlyos depresszió kezelésére az orbáncfűkészítmények nem alkal-masak, mert hatásosságuk ilyen esetben nem igazolt, de vizsgálják a nagyobb dózisú készítmények súlyosabb depresszióban történő alkalmazhatóságát.

Az orbáncfű több száraz kivonatának hatásosságát klinikai vizsgálatokban igazolták. Ezek a következő napi adagolás mellett alkalmazhatóak enyhe és mérséklet depresszió kezelésére:

• 600–1800 mg (drog-kivonat arány: 3–7:1, kivonószer 80%-os metanol),

• 900 mg (drog-kivonat arány: 3–6:1, kivonószer 80%-os etanol),

• 500–1200 mg (drog-kivonat arány: 2,5–8:1, kivonószer 50–68%-os etanol).

Ezen kívül több szer hagyományos növényi gyógyszerként kapható (ezek hatásosságát embereken nem igazolták, de a hosszú távú tapasztalat és az állatkísérletek eredményei alapján feltételezhető. Az orbáncfű étrend-kiegészítők előállítására nem alkalmazható. Ennek oka a betegség jellege (orvosi kontrollt igényel), valamint az is, hogy az orbáncfű nagyon sokféle gyógyszerrel kölcsönhatásba lép, étrend-kiegészítőként nem tekinthető eléggé biztonságosnak.

A készítmények általában nem nyers drogot, hanem annak kivonatát tartalmazzák. A modern készítményekben ellenőrzik bizonyos tartalomanyagok (általában a hipericin) dózisát, ezért a házilag leszedett orbáncfűből készült tea fogyasztása az adagolás bizonytalansága miatt nem ajánlatos. A kezelés ajánlott időtartama általában 4–6 hét, ez az egyes készítményeknél külön-bözhet. Általános szabály azonban, hogy az orbáncfű hatása – a szintetikus antidepresszán-sokhoz hasonlóan – nem alakul ki azonnal, a teljes hatás kifejtéséhez nagyjából 2 hét szükséges. A beteget tájékoztatni kell arról, hogy ne várjon azonnali hatást, viszont ha hosszabb idő után sem csökkennek a panaszok, orvoshoz kell fordulni.

Az orbáncfű olajos kivonatát (orbáncfűolaj), amelyet a friss virágok több héten át tartó olajos kivonásával nyernek, a népi gyógyászatban bőrgyulladások, sebek, égések kezelésére alkalmazzák.

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

Magyarországon számos gyógytermék és gyógyszer tartalmaz orbáncfüvet. A csak Hypericumot tartalmazó gyógyszerek indikációja kivétel nélkül az enyhe depresszió és az ah-hoz társuló alvászavarok enyhítése. A gyógytermékek zöme több különböző növényi drogot tartalmaz, és az orbáncfű gyakran csak mellékkomponensként található meg bennük. Az indikációs területek a gyógytermékek esetén sokszínűbbek: a központi idegrendszeri hatáson kívül emésztési panaszok és klimaxos tünetek csökkentésére is javasolják a készítményeket.

Ez részben az orbáncfű tradicionális alkalmazásán, részben pedig azon alapul, hogy az orbáncfűnek tulajdonított „megnyugtató hatás” hozzájárulhat az idegi eredetű emésztési panaszok enyhítéséhez. A klimaxos panaszok részeként depressziós tünetek is megfigyelhetőek, tehát racionálisnak mondható az orbáncfű ilyen célú felhasználása.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók, toxicitás

A klinikai vizsgálatok adatai szerint az orbáncfűkészítmények alkalmazása viszonylag kevés mellékhatással jár. A Hypericum legalább olyan biztonságos, sőt, biztonságosabb, mint a konvencionális készítmények. A gasztrointesztinális irritáció, az allergiás reakciók, a fáradtság és a nyugtalanság nem kizárólag a növényre specifikus mellékhatások, ezeket számos gyógyszer esetén megfigyelték.

Az orbáncfű interakcióit a biztonságos kezeléshez feltétlenül ismerni kell, a beteg ki-kérdezésével és figyelmeztetésével a veszély minimálisra csökkenthető. Az egyik jelentős interakció, hogy az orbáncfűkészítmény és szelektív szerotoninvisszavételt gátló szerek együttes adagolása esetén a túlzottan megnövekedett 5-HT-koncentráció miatt szerotonerg szindróma alakulhat ki.

Az orbáncfű több gyógyszer plazmaszintjét csökkenti, ezért a kezelés megkezdése előtt mérlegelni kell a gyógyszer-interakciók lehetőségét. A kölcsönhatások hátterében a növényben található hiperforin áll: ez a vegyület indukálja a számos farmakon lebontásában szerepet játszó CYP450 3A4 izoenzimet és a P-glikoproteint (ez utóbbi a gyógyszer-hatóanyagok béllumenbe való visszapumpálásában kap szerepet). A gyógyszerszintek csökkentése különösen nagy jelentőségű az alacsony plazmaszintű (pl. fogamzásgátlók) vagy szűk terápiás tartományú (pl. antepileptikumok, immunszupresszánsok, szívglikozidok) hatóanyagok esetén.

A CYP enzimek indukciója fokozhatja más gyógyszerek lebontását, ezáltal bizonyos szerek plazmakoncentrációja a terápiás szint alá csökkenhet, ami a terápia sikertelenségével járhat.

A mindennapos gyakorlat szempontjából az orális fogamzásgátlók, a teofillin és az orális véralvadásgátlók plazmaszintjének csökkenése a legfontosabb a lehetséges következmények

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

miatt. Nem kevésbé fontos, de ritkábban előforduló interakció a ciklosporin plazmaszintjének csökkenése, ami szervátültetést követően akár a beültetett szerv kilökődéséhez is vezethet.

A szívelégtelenség kezelésére alkalmazott digoxin plazmakoncentrációjára kifejtett hatás azért különösen jelentős, mert a szívglikozidok terápiás tartománya nagyon szűk, a koncentráció kis csökkenése is a hatás elvesztéséhez vezethet. Több vizsgálat is azt bizonyította, hogy a Hypericum-kivonatok csökkentik a vérplazma digoxinkoncentrációját. A hatás feltehetőleg a permeabilitási glikoprotein (Pgp) indukálásával, a digoxin biológiai hasznosulásának csökkentésével alakul ki.

Bár farmakológiai vizsgálatok alapján a hiperforint az egyik fő hatáshordozónak tekintik, az is tény, hogy a hatásosság nem köthető kizárólag ehhez a vegyülethez. Mindezt jól igazolja, hogy különböző összetételű, standardizált orbáncfűkivonatok (pl. WS 5572, LI 160, WS 5570 és ZE 117) egyaránt klinikailag hatásosnak bizonyultak. Ezek hipericintartalma viszonylag szűk tartományon belül mozog (0,12–0,28%), a hiperforintartalomban ennél jelentősebb különbségek vannak: a WS kivonatokban 3–6%, míg a ZE 117 kivonatban mindössze kevesebb, mint 1 %.

A hazánkban forgalmazott két monokomponensű gyógyszer közül az egyik ZE 117-et tartalmaz, a napi dózisban kevesebb, mint 5 mg hiperforinnal. Egy másiknál ez az érték 25,5–

51 mg adagolástól függően. Az összetételbeli jelentős eltérés oka a különböző extrakciós módszerekben keresendő, ugyanakkor fontos leszögezni: a gyógyszerként forgalmazott kivonatok esetén az adott extraktum mennyiségi összetétele állandó. Az is látható, hogy a kivonatoknak csak egy részét teszi ki ez a két anyag, azaz jelentős mennyiségben vannak jelen olyan vegyületek is, amelyek hatásosságban betöltött szerepe még nem teljesen feltárt.

Az alacsony hiperforintartalmú kivonatok esetén feltételezhető, hogy az orbáncfűvel kapcsolatba hozható interakciók kisebb intenzitással jelentkeznek. Ennek tanulmányozására több klinikai vizsgálatot végeztek. Az egyik vizsgálatban a midazolám plazmaszintjére kifejtett hatást tanulmányozva azt találták, hogy a magas hiperforintartalmú LI 160 esetén az AUC 79,4%-kal csökkent, és ez a csökkenés más, alacsonyabb hiperforintartalmú készítmények adagolása esetén mérsékeltebb volt. A hiperforintartalom és a digoxin plazmaszintjének csökkenése között is hasonló összefüggést találtak: a magas hiperforintartalmú LI 160 esetén a plazma-csúcskoncentáció 37%-kal csökkent, míg a hipeforinban szegény kivonatok, köztük a ZE 117 nem volt szignifikáns hatással a digoxin szintjére. Egy további vizsgálatban az orbáncfű-kivonat etinil-ösztradiolt és 3-keto-dezogesztrelt tartalmazó fogamzásgátló farmakokinetikájára kifejtett hatást tanulmányozták. 14 napos ZE 117 kezelés nem befolyásolta szignifikánsan a két hormon farmakokinetikáját, és a CYP 3A4, 2D6 és 2C19

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

metabolikus aktivitását sem. Egy másik, LI 160-nal végzett vizsgálatban az együttes kezelés esetén köztes vérzést és a 3-keto-dezogesztrel plazmaszintjének csökkenését figyelték meg.

Az orbáncfű gyógyszerinterakciós potenciálja jelentős, azonban a növényi készítményekre jellemző módon az egyedi összetételű termékek eltérő mértékben lépnek kölcsönhatásba más gyógyszerekkel. Az orbáncfű esetén ezt leginkább a hiperforintartalom befolyásolja.

Az orbáncfűkivonattal történő kezelés során tapasztalt mellékhatások gyakorisága megegyezik a placebo alkalmazása során észleltekkel, és ezek a hatások (szájszárazság, fejfájás, izzadás, gyengeség, szédülés, mésztőrendszer panaszok) nem-specifikusak, azaz nem függnek össze a szer farmakológiai hatásaival.

Egyetlen potenciális mellékhatás van, amely valóban összefüggésbe hozható az orbáncfűvel, és ez a fényérzékenyítés. A növényben található hipericin valóban fokozza a bőr fényérzékenységét, de ezzel kapcsolatban a szakmai köztudatban több a félreértés és feltételezés, mint a valós klinikai megfigyelésen alapuló tudás. A hipericizmusnak nevezett jelenséget növényevő állatoknál írták le először. Megfigyelték, hogy orbáncfű lelegelése után dermatitisz alakul ki, ami albínó állat esetén az állat elhullását is okozhatja. A fototoxikus hatások a hipericinnek tulajdoníthatók, amelyből fény hatására szabad gyökök képződnek. A fotoszenzibilizáló hatás következtében elvileg előfordulhat, hogy az érzékeny, világosabb bőrű egyének leégnek vagy gyorsabban barnulnak le. Az antidepresszáns kezelés során azonban a hipericin plazmakoncentrációja feltehetőleg túl alacsony a toxikus tünetek kialakulásához, becslések szerint a súlyos fototoxikus reakció kialakulásához a szokásos dózis 30–50-szeresét

Egyetlen potenciális mellékhatás van, amely valóban összefüggésbe hozható az orbáncfűvel, és ez a fényérzékenyítés. A növényben található hipericin valóban fokozza a bőr fényérzékenységét, de ezzel kapcsolatban a szakmai köztudatban több a félreértés és feltételezés, mint a valós klinikai megfigyelésen alapuló tudás. A hipericizmusnak nevezett jelenséget növényevő állatoknál írták le először. Megfigyelték, hogy orbáncfű lelegelése után dermatitisz alakul ki, ami albínó állat esetén az állat elhullását is okozhatja. A fototoxikus hatások a hipericinnek tulajdoníthatók, amelyből fény hatására szabad gyökök képződnek. A fotoszenzibilizáló hatás következtében elvileg előfordulhat, hogy az érzékeny, világosabb bőrű egyének leégnek vagy gyorsabban barnulnak le. Az antidepresszáns kezelés során azonban a hipericin plazmakoncentrációja feltehetőleg túl alacsony a toxikus tünetek kialakulásához, becslések szerint a súlyos fototoxikus reakció kialakulásához a szokásos dózis 30–50-szeresét

In document Fitofarmácia (Pldal 58-70)