Funkcionális emésztési zavarok

A funkcionális emésztési zavarok kiváltó oka általában ismeretlen, gyakran a panaszokkal összefüggésbe hozható szervi elváltozások nem mutathatók ki. A tünetek alapján funkcionális diszpepsziát és irritábilis kolon/bél szindrómát (IBS) szoktak megkülönböztetni, előbbi esetén a gyomor-, utóbbi esetben a bélpanaszok dominálnak. A diagnosztikus kritériumok átfedései miatt a két kórkép nem választható el élesen egymástól. A funkcionális diszpepszia és az irritábilis bél szindróma populáció 20, illetve 10%-át érinti, és kb. az esetek egyharmadában (egyes adatok szerint még gyakrabban) a két kórkép egyidejűleg jelentkezik. A funkcionális diszpepsziában szenvedőknél idővel gyakran irritábilis bél szindróma is kialakul.

Funkcionális diszpepszia

A diszpepszia olyan emésztési zavar, amelynek jellemző tünetei a gyomorégés (felhasi égő érzés), felhasi diszkomfort érzése, hányinger, puffadás, étvágytalanság. A betegek több mint felénél a panaszoknak nincs vizsgálatokkal kimutatható specifikus szervi vagy metabolikus oka, ilyen esetben funkcionális diszpepsziáról beszélünk. Újabban a gyomorégést kizárják a funkcionális diszpepszia definíciójából, mert ez a tünet általában refluxbetegségre utal.

Gyakran megfigyelhető, de a tünetekkel nem mindig összefüggésbe hozható elváltozások az elégtelen epe-, hasnyál- vagy gyomornedv-szekréció, valamint a Helicobacter pylori fertőzés.

A gasztrointesztinális traktus hiperreaktivitása és motilitászavara nehezen diagnosztizálható, de a panaszok kialakulásában jelentős szerepet játszó tényezők. A bizonytalan kóreredet és a panaszok jellege miatt a tünetegyüttest gyakran irritábilis gyomor szindrómaként (vagy non-ulcus diszpepsziaként) emlegetik. Ha a beteg panaszai székelés után enyhülnek, feltehetőleg irritábilis bél szindrómáról van szó. Bár a funkcionális diszpepszia benignus állapot, tünetei hasonlóak más, komolyabb betegségekéhez (pl. refluxbetegség, gasztritisz, peptikus fekély, iszkémiás szívbetegség, laktózintolerancia).

Mivel a betegség kialakulásában a pszichés tényezők (pl. szorongás, depresszió) is szerepet játszhatnak, a beteget meg kell nyugtatni, hogy a kellemetlen tünetek ellenére betegsége nem súlyos, de a tünetek enyhítése hosszan tartó kezelést igényel. A funkcionális emésztési zavarok kezelésében jelentős a placebohatás, amit előnyösen ki lehet használni, ha a beteg és a gyógyszerész/orvos között bizalmi viszony áll fenn. A multifaktoriális eredetnek megfelelően több ponton és több eszközzel lehetséges beavatkozni. A legfontosabb fitoterápiás eszközök a kolagóg, a gyomornedv-elválasztást fokozó, a karminatív hatású és az emésztőenzimeket tartalmazó gyógynövények. Gyomorégés esetén kerülni kell a gyomnornedv-elválasztást fokozó drogok alkalmazását. Mivel a panaszokat kiváltó okok nem mindig választhatóak el

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

egymástól, előnyösen ki lehet használni azt, hogy gyakran a növények is több mechanizmussal, több ponton fejtik ki hatásukat.

Irritábilis bél szindróma

Az irritábilis bél szindróma az egész bélcsatornát érintő, visszatérő tüneteket okozó mo-tilitászavar. A betegség jellemzően fiatal korban jelentkezik. A legjelentősebb tünetek a puffadás, a hasi fájdalom, a székrekedés és/vagy a hasmenés. A panaszok általában stressz-helyzet vagy étkezés kapcsán jelentkeznek. A bélből kiinduló görcsös fájdalmat a beteg gyakran gyomorfájásként éli meg. A vékony- és szigmabél simaizomzatának motilitási zavarai miatt a beteg normális mennyiségű bélgázra túlzott érzékenységgel reagál. Székelés után a hasi fájdalom általában megszűnik.

A funkcionális diszpepsziához hasonlóan IBS esetén is fontos megnyugtatni a betegeket, tüneteik hátterében nem áll szervi elváltozás. A panaszokat enyhítő gyógynövényterápia megkezdéséhez fontos a megalapozott diagnózis, mivel az IBS számos betegséghez (pl.

laktózintolerancia, gyulladásos bélbetegség, hashajtóabúzus) hasonló tünetekkel jár.

Fitoterápiás eszközökkel jól enyhíthető a puffadás, valamint a görcsös hasfájás. A hasmenés és a székrekedés enyhítése hősszú távú terápiát igényel, de mindkét állapot kezelésére rendelkezésre állnak gyógynövények. A magas rosttartalmú étrendnek nagy jelentősége van, különösen azoknál, akik székrekedésben szenvednek.

A funkcionális emésztési zavarok kezelésében betöltött szerepüknek megfelelően ebben a fejezetben a kolagóg és a karminatív hatású drogokat tárgyaljuk részletesen. A terápiában szintén alkalmazható étvágyjavító, hasmenésgátló, hashajtó drogok későbbi fejezetekben ta-lálhatók.

A puffadás és flatulencia leggyakoribb oka a felszívódás mértékét meghaladó mennyiségű gázképződés a gyomor-bélrendszerben. A kiváltó ok gyakran az elégtelen epe- vagy bélnedvtermelés, de leggyakrabban az elfogyasztott táplálék minősége idézi elő a puffadást.

Az emberi szervezet számára emészthetetlen szénhidrátot tartalmazó vagy egyes emésztőenzimeket gátló növények (pl. szójabab, bab) puffadást okozhatnak. Néha levegőnyelés vagy egyes antacidumok okozhatnak flatulenciát. Bár a tünetek nem súlyosak, mégis komolyan befolyásolják a beteg közérzetét, étvágycsökkenés és alvászavar révén ronthatják az életminőséget. Irritábilis bél szindróma esetén normál mennyiségű bélgáz képződése mellett is puffadásérzése alakulhat ki a betegnek.

A panaszok enyhítésére karminatív hatású [carminare (latin): tisztítani] gyógynövények alkalmazhatóak, amelyek túlnyomó többsége illóolajat tartalmaz, és az ízérző receptorok,

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

valamint a gyomornyálkahártya izgatásával fokozzák az emésztőnedv elválasztást, javítják az emésztést és az étvágyat. Az emésztés javításával, valamint az erjesztő baktériumokra kifejtett antimikróbás hatásuk révén csökkentik a bélgázok keletkezését. Spazmolitikus hatásuk eredményeként csökkentik a görcsös fájdalmat, valamint elősegítik a gázok távozását. Ezeket a drogokat étkezés közben kell fogyasztani. A karminatív hatású növényeket gyakran egymással kombinálva, vagy más, ugyancsak az emésztésre ható droggal kiegészítve alkalmazzák.

Karminatívumként leggyakrabban három ernyősvirágzatú növény, a fűszerkömény, az édeskömény és az ánizs termésdrogját (vagy illóolaját) alkalmazzák. Hatáserősség szempontjából a drogok sorrendje:

fűszerkömény > édeskömény > ánizs

Ha a flatulencia a béltartalom pangása miatt alakul ki, a tünetek a bélpasszázs fokozásával is enyhíthetőek. Erre a célra magas rosttartalmú (pl. búzakorpa) vagy duzzadó poliszacharidot tartalmazó drogok (pl. nyálkás és homoki útifű mag, agar, lenmag) alkalmazhatók.

Az epeelválasztás vagy -elfolyás zavarai komoly emésztési zavarokat okozhatnak. Az epe csökkenti a felületi feszültséget, emulgeálja a táplálékkal elfogyasztott zsírokat, ily módon segíti azok lebontásáért felelős lipázenzim munkáját, hiánya a zsíremésztés romlásával és diszpepsziás panaszok kialakulásával jár. A panaszok eredete szerint koleretikus (epetermelést fokozó) vagy kolekinetikus (epeürülést fokozó, elősegítő) szereket, gyógynövényeket célszerű alkalmazni. A kolekinetikus és koleretikus anyagokat összefoglaló névvel kolagóg szereknek nevezzük. A kolagóg növények általában erős, jellegzetes ízűek (keserűek, csípősek, vagy illóolajösszetételüknek megfelelő ízűek). A dominánsan kolagóg hatású növények mellett a keserűanyagtartalmú, elsősorban étvágyjavító, emésztést elősegítő céllal alkalmazott drogok is hatnak az epeelválasztásra.

Az epe elfolyásának szabályozásában az epehólyag és az Oddi-szfinkter elsődleges jelentőségű, az epevezeték szerepe elhanyagolható. Az epehólyag hipotóniás diszkinézise (elégtelen összehúzódása), az Oddi-szfinkter hipertóniás vagy hipotóniás diszkinézise (folyamatosan összehúzódott, zárt állapotban, vagy folyamatosan ellazulva van) egyaránt panaszokat okozhat. Az epehólyag csökkent összehúzódóképessége főleg emésztési panaszokat, az epevezeték elzáródása pedig görcsös panaszokat okoz.

Az epehólyag kontraktilitását kolekinetikumokkal, köztük prokinetikus gyógyszerekkel fokozhatjuk, de számos gyógynövényt is alkalmazhatunk hasonló céllal.

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

Csökkent epetermelés kezelésére koleretikus hatású anyagokat használhatunk. Ide sorolhatók a nátrium-szulfát tartalmú ásványvizek és számos gyógynövény.

A szfinkter hipertóniás diszkinézise a hólyag feszülése által kiváltott fájdalom miatt epekövesség gyanúját keltheti. Fontos a kórképet elkülöníteni az epekő által kiváltott panaszoktól, mivel utóbbi esetén műtétre lehet szükség. Amennyiben epekövesség esetén a műtét nem lehetséges, vagy ha a panaszokat a szfinkter görcse okozza, a terápia kiegészítőjeként alkalmazhatóak görcsoldó hatással rendelkező gyógynövények. Kerülendő a zsíros és csípős ételek fogyasztása, mivel a zsír és a kapszaicin az Oddi- záróizom görcsét válthatja ki. Ugyanilyen okból az alkoholt vagy koffeint tartalmazó italok fogyasztása sem javasolt.

Epekő által kiváltott panaszok enyhítésére is gyakran alkalmaznak kolagógumokat. Korábban a kolagógum szerekkel történő kezelés előnyének tartották, hogy a kialakulóban lévő epe-köveket és a retrográd úton epeutakba jutó baktériumokat a fokozott epetermelés vagy epekiáramlás eltávolíthatja. Ez az előny akár hátránnyá is válhat, mert a nagyobb epekövek elmozdulás után akár el is zárhatják az epevezetéket, ezért a kolagógumok epekövességben csak akkor használhatók, ha azt az orvos (az epekő méretének ismeretében) kifejezetten javasolja.

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

Fűszerkömény (Carum carvi)

Történet, botanikai jellemzés

A köményt először az arab konyhában kezdték alkalmazni fűszerként. Gyógyászati felhasz-nálása nem választható el fűszerként történő alkalmazásától: a modern medicinában karminatív hatása miatt alkalmazzák, de a köményt jó ízű, emésztést megkönnyítő fűszerként és likőrök ízesítésére is használják.

A fűszerkömény Eurázsiában honos, 30–80 cm magasra növő, eredetileg kétéves növény, amelynek egyéves termesztett változata is ismert. Gyógyászati céllal a növény iker-kaszattermését (Ph. Hg. VIII.: Carvi fructus), vagy annak illóolaját (Carvi aetheroleum) alkal-mazzák.

Kémiai összetétel, hatásmechanizmus

A drog illóolajat (2–7%, fő komponens: karvon), 10–20% zsírosolajat, valamint kevésbé specifikus vízoldékony anyagokat (flavonoidok, fenolkarbonsavak) tartalmaz.

karvon

A görcsoldó hatás részben az illóolajhoz köthető. Egy vizsgálat szerint nemcsak az illóolaj fejt ki spazmolitikus hatást, hanem a termés alkoholos kivonata is (hasonlót tapasztaltak az édeskömény és az ánizs esetén). Az alkoholos kivonat állatkísérletben epehajtó hatást is mu-tatott. A kömény hatásossága bizonyított, a hatás kialakulásának mechanizmusa és az ezért felelős anyagok azonban nem teljesen tisztázottak. Az illóolaj antibakteriális aktivitását in vitro igazolták.

Humán vizsgálatok

A kömény az egyik legalaposabban vizsgált növényi karminatívum, hatásosságát humán vizsgálatok is bizonyítják. Kombinációban alkalmazott kömény- és borsosmenta-illóolaj a diszpepsziás tünetek csökkentését tekintve a placebónál hatásosabbnak, a cizapriddal azonos hatásosságúnak bizonyult négy randomizált klinikai vizsgálatban. A köményillóolaj

O

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

intradoudenálisan alkalmazva simaizom-relaxáció révén csökkentette egészséges önkéntesek bél- és gyomormotilitását.

Indikációk, adagolás

A kömény különböző diszpepsziás panaszok (teltségérzés, flatulencia, görcsök) enyhítésére alkalmas. Napi dózisa 1,5–6 g. Az aprított (vagy mozsárban enyhén összetört) drogból forrázat készíthető. A finomra darált köménymag idővel elveszti illóolaj-tartalmát, ezzel hatása is csökken. A köményillóolaj napi dózisa 3–6 csepp.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók, toxicitás

Terápiás dózisban teljesen biztonságosan alkalmazható. Extrém nagy dózisban tartósan alkalmazva (pl. likőr formájában) az illóolaj máj- és vesekárosodást okozhat.

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

Édeskömény (Foeniculum vulgare)

Történet, botanikai jellemzés

Az édesköményt az ókori rómaiak kezdték emésztést megkönnyítő gyógynövényként hasz-nálni, a középkorban egész Európában népszerű fűszer volt. Fő alkotórésze volt az Aqua carminativa nevű készítménynek, amelyet még a 20. század első felében is előszeretettel alkalmaztak puffadás enyhítésére. Az édeskömény fiatal hajtása és levele a mediterrán konyha népszerű alapanyaga. Termését a kozmetikai iparban (szájvizek, fogkrémek ízesítése, narancsbőrellenes és ránctalanító krémek előállítása) és az abszintgyártásban is felhasználják.

Az édeskömény mediterrán eredetű gyógy- és fűszernövény. Édesköménytermés gyűjtőnév alatt a faj két változatának, a Foeniculum vulgare ssp. vulgare var. vulgare (keserű édes-kömény) és a Foeniculum vulgare ssp. vulgare var. dulce (édesédes-kömény) termését értjük. A drog fűszeres, ánizsra emlékeztető illatú. A Ph. Hg. VIII.-ban mindkét drog, a Foeniculi dulcis fructus (édeskömény termés) és a Foeniculi amari fructus (keserű édeskömény termés), valamint utóbbi illóolaja, a Foeniculi amari fructus aetheroleum (keserű édeskömény termésolaj) is hivatalos. Zöldségként az édes változatot termesztik.

Kémiai összetétel, hatásmechanizmus

Az édesköménytermés illóolaj-tartalma magas (2–7%), amelynek fő komponense a transz-anetol. A drog édes ízének intenzitása az illóolajban található transz-anetol és fenkon arányától függ (az édes ízért a transz-anetol felel). Gasztrointesztinális hatásai megegyeznek a fűszerköménnyel, azonban az édeskömény köptető hatása miatt felső légúti hurut kezelésére is eredményesen alkalmazható. Antibakteriális hatása is van.

Az illóolajnak és a transz-anetolnak állatkísérletek szerint bronchodilatátor, a légúti nyálkahártyán szekretolitikus és a mukociliáris aktivitást fokozó hatása van. A hörgőkre kifejtett hatás az anetol mérsékelt szimpatomimetikus hatásával (szerkezeti hasonlóság a ka-tekolaminokkal), a szekréció és a csillók aktivitásának fokozása az illóolaj nyálkahártyát irritáló hatásával magyarázható.

Karminatív hatásával kapcsolatosan kevés kísérletes adat áll rendelkezésre. Izolált szöveteken simaizom-görcsoldó hatását mutatták ki. Érdekes megközelítést jelenthet az a vizsgálat, amelyben az édeskömény-kivonat enzimaktivitásra kifejtett hatását tanulmányozták. A drog kivonata in vitro szignifikánsan fokozta a hasnyálmirigy-eredetű lipáz aktivitását.

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

Népi gyógyászati indikációja alapján az édesköménynek tejelválasztást fokozó hatást tulajdonítanak (ezért tejszaporító teák alkotórésze), amelyet állatkísérletes bizonyítékok támasztanak alá, de humán vizsgálatban még nem igazolták. A tejelválasztás fokozásában szerepe lehet annak, hogy a dopaminhoz hasonló szerkezetű anetol a dopaminreceptorokon kompetitív antagonistaként viselkedik. Az édeskömény illóolajának komponensei átjutnak az anyatejbe, így a tea fogyasztásának „mellékhatásaként” csillapítható a csecsemők görcsös hasfájása.

transz-anetol R = H dietil-stilbösztrol 4-hidroxi-propenilbenzol esztragol R = CH3 dianetol

Állatkísérletekben az édeskömény kivonata nagy dózisban ösztrogénszerű aktivitást mutatott, mivel ivarzást (ösztrusz) indukált, növelte a cervix tömegét ovariektomizált patkányokon. Az anetol és különösen a dianetol hasonló szerkezetű, mint az ösztrogénaktivitást mutató dietil-stilbösztrol, ezért feltételezték, hogy ezek a vegyületek a felelősek a hormonhatásért. Újabb, receptorszintű vizsgálatok szerint az anetol egyik metabolitja, a 4-hidroxi-propenilbenzol sokkal jelentősebb ösztrogénaktivitással rendelkezik, kompetitíven gátolja a 17-β-ösztradiol kapcsolódását az ösztrogénreceptorhoz, valamint in vitro fokozza az emlőtumorsejtek növekedését, ami szintén ösztrogénhatásra utal.

Humán vizsgálatok

Egy vizsgálatban az édeskömény illóolaját tartalmazó készítmény a placebónál hatékonyabban enyhítette a 2–12 hetes csecsemők kólikás hasfájását. Az édeskömény hazánkban is gyakori komponense a kisgyermekek, csecsemők hasfájását csillapító teakeverékeknek.

A tejelválasztást fokozó hatást humán vizsgálatban nem igazolták, de a hatás meglétét a tradicionális felhasználás során nyert tapasztalatok igazolják. Az édeskömény illóolajának komponensei átjutnak az anyatejbe, így a tejszaporító tea fogyasztásának „mellékhatásaként”

a csecsemők görcsös hasfájása is csillapítható.

Az édeskömény ösztrogénszerű aktivitását feltételezve vizsgálták, hogy a termés kivonata mennyire hatásos a túlzott szőrnövekedés kezelésében. Megállapították, hogy az édesköménytermés alkoholos kivonatát tartalmazó krém 12 hetes kezelés után csökkenti a szőrrel borított terület nagyságát az arcon. A menstruációs vérzésre kifejtett hatást több

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

vizsgálatban tanulmányozták – ezek metaanalízise szerint a termés kivonata csökkenti a vérzés mennyiségét a placebóhoz képest. Menopauzában szájon át alkalmazva javította az életminőséget és a szexuális élet minőségét. Hüvelykrém formájában optimális (savas) irányba változtatta a pH-t és kedvező hatással volt a hüvely nyálkahártyájára.

Indikációk, adagolás

A modern fitoterápiában az édesköményt görcsös emésztőrendszeri panaszok, puffadás és menstruációs görcsök csillapítására, valamint megfázás esetén köptetőként alkalmazzák. A tradicionális gyógyászatban az édeskömény termése a csecsemőknek adott görcsoldó tea fő komponense; emellett a tejelválasztás fokozására is használják. Alkalmazását a gyermekek jól tolerálják, általában kedvelik az ízét. Teakeverékekben ízjavítóként is alkalmazzák.

Napi adagja teaként 7,5 g, porított formában fogyasztva 2 g. Az illóolaj megfázásban köptetőként alkalmazható, napi 0,2 ml-es adagban.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók, toxicitás

Kisgyermekek kezelésére a drog vizes kivonata használható, az illóolaj alkalmazását kerülni kell. Ugyanilyen megszorításokat kell alkalmazni terhesség esetén is. Az illóolaj ugyanis kis koncentrációban esztragolt is tartalmaz, amely nagy dózisban hepatokarcinogén lehet. Az illóolaj aromaterápiás alkalmazása epilepsziás egyéneknél néhány esetben görcsrohamot váltott ki, ezért ilyen betegeknél kerülni kell alkalmazását. Mellékhatása nem ismert, ritkán allergiás reakció jelentkezhet.

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

Ánizs (Pimpinella anisum)

Történet, botanikai jellemzés

Az ánizs elsősorban a mediterrán térségben használatos fűszernövény, de gyógynövényként Európa északibb területein is népszerű. Számos alkoholos ital (abszint, raki, ouzo) alkotórésze.

Az ánizs ázsiai eredetű, de már az ókor óta Európában is termesztett egyéves gyógy- és fűszernövény, amelynek a gyógyászatban ikerkaszattermését alkalmazzák. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyben termése (Anisi fructus) és termésolaja (Anisi aetheroleum) hivatalos

Kémiai összetétel, hatásmechanizmus

A termésdrog 2–3% illóolajat tartalmaz, amelynek fő komponense a transz-anetol. A drog 20–

30% zsírosolajat, valamint kumarinszármazékokat is tartalmaz. Az illóolaj-előállítás céljára szintén felhasználható csillagánizs illóolaja hasonló összetételű, fő komponense szintén a transz-anetol.

Az ánizs illóolaja állatkísérletben spazmolitikus hatásúnak bizonyult. Izolált ciliáris epitéliumon fokozta a csillók aktivitását és bronchodilatátor, szekretolitikus hatását is megfigyelték. Az ánizs tejelválasztást fokozó hatása magas transz-anetoltartalmának tulajdonítható. Az ánizs illóolaja és kivonata ösztrogénszerű hatást mutat in vitro. A hatás részben a transz-anetolhoz köthető, de anetolmentes illóolaj esetén is megfigyelték az aktivitást.

Humán vizsgálatok

Az ánizs illóolaja (600 mg-os adagban) egy klinikai vizsgálatban hatásosnak bizonyult az irritábilis bél szindróma tüneteinek (hasi fájdalom, puffadás, hasmenés vagy székrekedés, gyomorégés) enyhítésében és javította az életminőséget a placebokezeléshez képest. Emellett a betegséghez társuló depressziós tüneteket is mérsékelte.

Az ánizs illóolaja orrkenőcs részeként enyhíti a krónikus arcüreggyulladás tüneteit. E tekintetben hatásosságát a szteroidkezeléshez hasonló mértékűnek találták. Egy vizsgálatban az illóolajat tartalmazó krém ígéretesnek tűnt a migrénes rohamok gyakoriságának és súlyosságának mérséklésére, ez azonban további megerősítést igényel.

Indikációk, adagolás

A növény drogja belsőleg emésztési panaszok (diszpepszia) valamint bedörzsölőszerek, inhaláló olajok alkotórészeként felső légúti hurut kezelésére alkalmazható. Anyatej-elválasztást fokozó teák gyakori komponense. Emésztési panaszok esetén görcsoldó,

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

antibakteriális hatását, légúti megbetegedésekben köptető és antibakteriális hatását használják ki.

A drog napi adagja 3 g. 1 év alatti gyermekek esetén a napi dózis 1 g, 1–4 év között 2 g. Az aprított termésből forrázat készíthető. Az illóolaj napi adagja 0,3 g, ami kockacukorra csepegtetve fogyasztható.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók, toxicitás

Az ánizs ritkán allergiás reakciókat vált ki. Terhesség alatt alkalmazása kontraindikált.

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

Csillagánizs (Illicium verum)

Történet, botanikai jellemzés

A csillagánizs Dél-Kínában és Vietnámban honos növény, amelynek csillag alakú termését és az abból nyert illóolajat használják az orvoslásban. Nem tévesztendő össze a japán csillagánizzsal, amely mérgező!

A kínai csillagánizst főként fűszernövényként alkalmazzák. Görcsoldó, étvágyjavító, köptető céllal a gyógyászatban is felhasználják.

A gyógyszeripar sikimisav előállítására használja fel. Ez a vegyület egy influenzavírus-elleni gyógyszer-hatóanyag, az oszeltamivir előállításának az alapja. Bár a csillagánizsnak és a sikimisavnak is van vírusellenes hatása, ennek erőssége nem elég ahhoz, hogy vírusos betegségek kezelésére alkalmazzák. Ilyen esetekben a növény alkalmazása hatástalan.

Kémiai összetétel, hatásmechanizmus

A csillagánizs jelentős mennyiségű illóolajat tartalmaz, amelynek görcsoldó és köptető hatását állatkísérletesen igazolták.

Humán vizsgálatok

A csillagánizzsal nem végeztek humán vizsgálatokat. Az emésztőrendszerre kifejtett hatása nagy illóolaj-tartalmával magyarázható.

Indikációk, adagolás

A csillagánizs emésztési panaszok enyhítésére alkalmas napi adagja 3 g (teaként).

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók, toxicitás

Szakszerű alkalmazás esetén nemkívánatos hatásai nem ismertek. Várandósság, szoptatás

Szakszerű alkalmazás esetén nemkívánatos hatásai nem ismertek. Várandósság, szoptatás

In document Fitofarmácia (Pldal 71-104)