Gyermekkora, tanulmányai és krakkói egyetemi évei

A fiatal Verancsics Mihály korai éveiről, gyerekkoráról és kezdeti tanulmányairól ele-nyésző forrás áll rendelkezésünkre. Ezek az adatok bár sokszor eléggé homályosak, és csak közvetetten említik meg valamilyen formában Verancsics életének ezt a szakaszát, ennek ellenére a tágabb családjához, így részben a hozzá is kapcsolódó információk for-rásértéke világosan látszik. Életútja korai ifjúságától meglett férfikoráig egyirányú volt Antal bátyjáéval, sőt olykor eléggé szorosan is összefonódott vele. A csecsemő Mihály az első éveiben a szülői házban nevelkedhetett. Később, már kisgyermek korában báty-jával közösen anyai nagyapjához, az idős Statileo Mihályhoz került a közeli Trogirbe:

Primum enim Tragurium ad eundem Michaelem Statilium maternum avum una cum fratre Michaele missus est, hic aliquot annis nutritus, deinde ad Petrum Berizlavum episcopum Veszprimiensem,⁹¹

Lakatos Adél szerint a család gyors elszegényesedése vezetett ezen lépéshez.⁹² Ezt nem támasztja alá azonban semmilyen korabeli forrás, így ezt a következtetést nem tartjuk megalapozottnak. Ezt követően, szintén Verancsics Faustus közlése alapján, Antal és talán Mihály is Beriszló Péter (Petar Berislavić, 1475 k.–1520) horvát bánhoz és veszprémi püspökhöz kerültek, aki ugyancsak rokonságban állt a családdal.⁹³ Kisebb bizonytalanság figyelhető meg abban a tekintetben, hogy kinél folytatták első tanulmá-nyaikat a Verancsics-testvérek. Számos helyen lehet utalást találni arra, hogy Statileo János volt ekkor a nevelőjük Trogirben. Ezt nem látjuk azonban bizonyítottnak. A Verancsics Antal-életrajzban is az olvasható, hogy előbb Statileo Mihály, majd Beriszló Péter, végül Statileo János volt Antal nevelője. Verancsics Mihály esetében számos érv szól amellett, hogy a korai években egyik nagybátyja sem vett részt a taníttatásában.

Egyikük sem lehetett ugyanis akkor Trogirben, miután 1514-ben megszületett Veran-csics Mihály. Beriszló Péter ugyanis már 1512-ben a gazdag veszprémi püspökség

91 VERANCSICS Faustus, Vita Antonii Werantii…, i. m., 194.

92 LAKATOS, i. m., 261.

93 Statileo Margit nagynénjének, Statileo Magdalénának és Beriszló Jánosnak volt a fia. Vö. LŐKÖS István, Croatohungarica. Hrvatsko-mađarska književnopovijesne teme, Zagreb, Matica hrvatska, 2008, 38. Ivan Tomko Marnavić (1579–1637) 1620-ban életrajzot jelentetett meg róla, részben Verancsics An-taltól származó adatok alapján: Vita Petri Berislavi Bosnensis, episcopi Vesprimensis, Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae, Bosnaeque bani etc. Joanne Tomco MARNAVICH Bosnensi, Venetiis, Apud E.

Deuchinum, 1620. Szövege megjelent: MHH Scriptores, T. III, 219–281.

vezetője lett. Statileo János pedig tanulmányait követően rövidesen Magyarországra utazott Beriszló Péter közbenjárására, s ott 1513-ban felső-örsi prépost lett. Beriszló emellett püspöki helyettesének is kinevezte és a veszprémi káptalanban kanonokságot szerzett neki.⁹⁴ Valószínűnek látszik azonban az, hogy Trogirból később Verancsics Antal és Mihály is visszakerült Šibenikbe, ahol tovább folytatták tanulmányaikat.

Tanítójuk a kortársak által nagy költőként tisztelt Elio Tolimero⁹⁵ (Ilija Tolimerić, † 1569?⁹⁶) volt. A kiváló klasszikus műveltségű Tolimero elsősorban latin és görög nyelvre tanította az ifjakat.⁹⁷ A humanista szellemű családi neveltetés⁹⁸ és a klasszikus szerzők – ekkor még elsősorban Vergilius és Cicero – megismerése örök nyomott ha-gyott Verancsics Mihály írói szemléletében és későbbi költészetében.

Beriszló Péter 1520-as hősi halála után a Verancsics-testvéreket már bizonyosan Statileo János vette pártfogásába 1524 táján.⁹⁹ Statileo lényegében a korszakban bevett szokásként működő nepotizmus gyakorlatát követve vette magához unokaöccseit.¹⁰⁰ Nagybátyjuk híres volt puritán életviteléről és keménységéről. Szalay szerint Antalnak és Mihálynak több esetben olyan fenyítésben volt része, amely a „józan fegyelem hatá-rain túllépett”.¹⁰¹ Bár Verancsics Mihály sokat köszönhetett nagybátyjának, aki gyer-mekkorában tanítatta, majd érdemben támogatta az ifjút bécsi tanulóévei alatt, ezt követően pedig anyagilag segítette a krakkói egyetemi tanulmányai során, azonban kapcsolatuk meglehetősen szélsőséges volt. Annak ellenére, hogy a kortársak kiemelték Statileo éles eszét és irodalmi műveltségét,¹⁰² mégis ismert volt a kemény szigora is.¹⁰³

94 SÖRÖS, Statileo János életéhez…, i. m., 4.

95 ENGEL,i. m., 158; REINSBERG–DURINGSFELD, i. m., 206–207, BIRNBAUM, i. m., 214; LAKATOS, i. m., 261–262.

96 Verancsics Mihály 1569. október 1-jei elveszett levelében beszámolt testvérének egy hasonló nevű šibeniki polgár haláláról. Vö. MHH Scriptores, T. XXV, 13–14: „Nec mirum est, si Helia Tolimerius et Franciscus Ferro decesserint, et simul metam vitae attigerint. Erant enim fere coetanei et eodem senio premebantur.” Muljević szerint Tolimero 1537-ben hunyt el. – MULJEVIĆ, Verancsics Antal és Faustus…, i. m., 120.

97 FORTIS, i. m., 137–138. Vö. GALVANI, i. m., 215–216.

98 GÁL-MLAKÁR, i. m., 117.

99 FORTIS, i. m., 138; LAKATOS, i. m., 262.

100 KERECSÉNYI Dezső, Kolostor és humanizmus Mohács után = Kerecsényi Dezső válogatott írásai, szerk. Pálmai Kálmán, Bp., Akadémiai, 1979, 100; MÁLYUSZ Elemér, Egyházi társadalom a középkori Magyarországon, Bp., Műszaki, 2007, 170.

101 SZALAY, Verbőczi István és Verancsics Antal…, i. m., 154.

102 Brodarics István azt állította, hogy „Ioannes Statilius acris et prompti ingenii vir ac non mediocris litteraturae,” – Stephanus BRODERICUS, De conflictu Hungarorum cum Solymano Turcarum imperatore ad Mohach historia verissima, ed. Petrus KULCSÁR, Bp., 1985, 36. Andrzej Krzycki szerint „Statilius, praepositus Eursiensis, vir, ut nosti, suavis et minime fucati ingenii” volt. – AT t. VIII, p. 253. I. (Öreg) Zsigmond lengyel király a műveltség emberének írta le őt: „Statilio, Ungaro, viro docto atque eloquenti,”

– AT t. VII, p. 225. Verancsics Antal szintén pozitív értelemben emlékezett meg róla: „Joannes Statilius, natione Dalmata, patria Tragurinus, episcopus Transsylvanus, vir gravis, prudens, acuti consilii, severus et cui semper in promptu erat ingenium,” – MHH Scriptores, T. II, 107.

Az ifjú Verancsics nehezen viselte nagybátyja igen kemény, már-már spártai nevelését.

1575-ben Verancsics Faustus, Mihály fia a Vita Antonii Werantii… című életrajzi mun-kájában, valószínűleg édesapja hatására, kedvetlen és durva férfinak festette le őt, és nevelését oly szigorúnak és keménynek rajzolta le, hogy azt alig lehetett kibírni:

ipso quidem Michaele propter immanem quamdam avunculi asperitatem haud perdurante, iugumque excutiente hic adeo animum suum contra omnes eius procellas.¹⁰⁴

Némileg árnyalja ezt a túlzóan negatív képet maga Verancsics Antal. Habár a leveleiben a nagybátyja nevelési módszereit szigorúnak mondta, de elismerte, hogy azok szüksége-sek voltak az ifjú gyermekek helyes neveléséhez.¹⁰⁵

A 14. századtól a 16. század elejéig a közép-európai értelmiségnek többnyire három lehetősége adódott a magasabb fokú tanulmányok elvégzésére. A 14. század ele-jétől megnőtt a jelentőségük az itáliai iskoláknak (pl. Ferrara, Padova, Bologna). A 15.

század végétől látogatottság szempontjából ezeknek az intézményeknek a sorába lépett a bécsi, majd pedig a krakkói egyetem. A számos lehetőség közül vajon Verancsics Mihály melyekkel tudott élni, azaz milyen megbízható források tájékoztathatnak minket ezen tanulmányairól?

Verancsics Bécsben töltött iskolai éveiről rendkívül keveset tudunk. 1540-ben Verancsics Mihály azt állította egy költői levelében, hogy először Statileo János segítsé-gével tanult Bécs városában. Ezek nem lehettek komolyabb egyetemi tanulmányok, hiszen ahogyan Verancsics fogalmazott: elsőként a művelt Bécs kezdte helyre igazítani

103 Gerolamo Rorario (1485–1556) azt írta, hogy Statileo „scelestus et latro et indignus illo honore, et dehonestaret illum ordinem” volt. – ÓVÁRY Lipót, Kutatások a nápolyi Farnese levéltárában, Száz, (1877), 1. sz., 8–9. Hieronymus Aleander (1480–1542), egy itáliai bíboros szerint „Statilium odio esse hominibus, quia sit avarus, rapax, inhonestus, satis doctus tamen et facundus et audax et inprimis omnium mortalium maledicentissimus, qui etiam pontificibus et regibus non parcat;” – BUNYITAY Vince, RAPAICS Raymund, KARÁCSONYI János (eds.), Monumenta ecclesiastica tempora innovatae in Hungaria religionis illustrantia, tom. III, 1535–1541, Budapestini, 1906, 325. Verancsics Antal is tett utalást arra, hogy nagy-bátyjának igencsak nehéz természete volt: „Quoniam unicus avunculus meus Statilius (…) quem colere, quem observare, quem vereri, quem non offendere, cui demum per omnes numeros obtemperare debeam, propter difficiliorem eius naturam et severitatem nulli hominum parem.” – MHH Scriptores, T. IX, 36.

Heltai Gáspár (1510?–1574?) természetesen Statileo ellenséges természetéről írt 1570-ben: „és ama herélt Statilius julafejérvári pispek, a szent szüzességnek nagy patrónusa” – HELTAI Gáspár, Háló, Bp., Balassi Kiadó, 2000, 31. Mindezek mellett a protestáns szerzők kiemelték kegyetlenségét is, például Adolf LAMPE [Debreceni Ember Pál], Historia Ecclesiae Reformatae in Hungaria et Transsylvania, Utrecht, apud Jacobum van Poolsus, 1728, 682. Vö. NYAKAS Miklós, Bakóczi János betűrendbe szedett mutatója Lampe – Ember Pál egyháztörténetéhez = A Hajdúsági Múzeum évkönyve, szerk. NYAKAS Miklós, VIII, Hajdúböszörmény, 1994, 111. Vö. ÁCS, i. m., 366–367.

104 VERANCSICS Faustus, Vita Antonii Werantii…, i. m., 199. Vö. FORTIS, i. m., 138; 145.

105 MHH Scriptores, T. IX, 88–89: „Is enim, si nos mollius si indulgentius educasset, nonne, dudum fuissent mentes nostrae fractae et corpora ipsa in delicias ac luxum resoluta!” Emellett érvelt PODHRADCZKY, i. m., 14 is.

dadogásomat.¹⁰⁶ A megfogalmazásból az is látszik, hogy nem lehetett szó magasabb oktatásról, hanem inkább valamilyen kisebb helyi iskolában folytatott korai képzésről.

Az akkori Bécsben töltött tanulóévei feltehetőleg az 1520-as évek közepére eshettek.

Tanulmányait kénytelen volt megszakítani, mivel 1526-ban a mohácsi csatát követően testvéréhez hasonlóan Statileo János hazahívta. Későbbi bécsi (egyetemi?) tanulmányai-ra további információt találhatunk a családi levelezésében. Vetanulmányai-rancsics Antal az 1540.

március 20-ai levelében tett erről egy módfelett homályos említést. Nagybátyjuk a gyermek Mihályt sokáig maga mellett tartotta, majd a magasabb műveltség megszerzése érdekében Krakkóba, majd (újra) Bécsbe küldte tanulni. Ebből a leveléből és a korabeli dokumentumokból azonban nehezen deríthető az ki, hogy melyik egyetemi városban folytatta először tanulmányait. A későbbiekben bizonyítani fogjuk, hogy Verancsics Mihály 1526 után közvetlenül bizonyosan Krakkóban kezdte meg felsőbb tanulmányait.

Verancsics Antal közlésében mindamellett az a legfontosabb, hogy abból az is kiderül, hogy Statileo anyagilag is támogatta (de suo suppeditavit) Mihályt korai és későbbi tanulóévei folyamán:

Te puerum diu ubique secum habuit; sua omnia tuae fidei credidit; regiis Cracoviae et Viennae Pannoniae civitatibus lit-teraria eruditione imbuendum tradidit et de suo suppeditavit;¹⁰⁷

Hangsúlyozzuk, hogy Verancsics Mihály bécsi egyetemi tanulmányai nehezen igazolha-tók egyéb források segítségével. Először Alberto Fortis hívta fel arra a figyelmet, hogy Verancsics Bécsben és Krakkóban is folytatott tanulmányokat.¹⁰⁸ Podhradczky József a Catalogus Rectorum et illustrium virorum Archigymnasii Viennensis alapján azt állítot-ta, hogy Verancsics Antal is tanult Bécsben,¹⁰⁹ azonban ezt később Sörös Pongrác határozottan cáfolta.¹¹⁰ Kimutatta ugyanis, hogy Antal öccse, Mihály volt a bécsi egyetem hallgatója. Sörös legfőbb érve az volt, hogy Antal sohasem beszélt levelezésé-ben a bécsi tanulmányairól, valamint saját maga és Verancsics Faustus is többször csak

106 Veran. Epist. Stat. 43–44: „Balbutiem primum coepit detergere nostram / auspiciis, praesul, docta Vienna tuis.”

107 MHH Scriptores, T. IX, 88.

108 FORTIS, i. m., 138: „Sembra ch’egli possa aver continuato gli studi a Vienna, indi a Cracovia, nelle quali due Universita certamente studio Michele.” Vö. GYURIKOVITS, i. m., x.

109 PODHRADCZKY,i. m., 18. L. Catalogus Rectorum et illustrium virorum Archigymnasii Viennensis, Viennae Austriae, 1670, 108. Vö. GALVANI, i. m., 216.

110 SÖRÖS,Verancsics Antal élete, i. m., 4. Ezt fogadja el később Bartoniek Emma is. – BARTONIEK, i. m., 51.

a padovai egyetemi tanulmányaikra tettek utalásokat.¹¹¹ A két merőben ellentétes vélemény több szempontból is csak felületesen érintette a felmerült kérdést. Sörös Pongrácnak abban a tekintetben nincs teljesen igaza, hogy cáfolja Verancsics Antal bécsi tanulmányait. Az említett bécsi katalógusban ugyanis az olvasható, hogy „…qui aut ex hac Schola ad Ecclesiam prodierunt, aut Ecclesiarum curae Praefecti hanc Аcademiam perpetuo exornare atque provehere student. […] Аntonius Verantius, Episcopus Agriensis.” Emellett az, hogy Fortis egyetemi tanulmányokat említett Bécs-ben a forrás megnevezése nélkül, megnehezíti ennek a problémának az eldöntését. A Catalogus Rectorumban nem is található semmilyen utalás Verancsics Mihály itteni tanulmányaira. S végül Sörös sem támasztotta alá saját állítását bármiféle adattal, valószínűleg ő is az 1540. március 20-ai levél közlése alapján vonta le ezt a következte-tést. A kérdés eldönthetetlennek látszik, ellenben az a véleményünk, hogy a krakkói tanulmányai után még lehetősége nyílhatott Verancsics Mihálynak is bécsi egyetemi tanulmányokra az 1530-as évek első felében; előtte azonban semmiféleképpen sem.

A szakirodalomban továbbá több helyen az is olvasható, hogy Verancsics Mi-hály Padovában szintén folytatott valamilyen tanulmányokat. Petrovich szerint ugyanis hagyomány volt a dalmáciai és raguzai patríciusok körében az, hogy gyermekeiket itáliai egyetemekre – különösen Padovába – küldjék magasabb tanulmányokra.¹¹² Verancsics Antalnak és unokaöccsének, Faustusnak még módjában állt Itáliában tanul-ni, azonban testvére nem volt ilyen szerencsés. Valószínűleg nem anyagi okai lehettek ennek, hanem az, hogy 1526 után az ország helyzete és az attól igencsak függő nagy-bácsi, Statileo János lehetőségei nagymértékben megváltoztak. Hiszen a háborús esemé-nyek nem tették lehetővé, hogy Verancsics Itáliába menjen tanulni. Tehát Verancsics Mihály Padovában töltött egyetemi éveire nincs semmilyen kortárs bizonyítékunk, így a modern kutatók horvát (ill. szerb) és magyar lexikonok szócikkeinek erre vonatkozó közléseit nem tartjuk kellőképpen megalapozottaknak.¹¹³

Nincs abban semmi meglepő, hogy az ekkor már tizenkét éves Verancsicsnak abba kellett hagynia bécsi tanulmányait, mivel 1526-ban a mohácsi csatát követően Statileo testvérével együtt Magyarországra hívta. Megszakított tanulmányait Maria

111 Pl. MHH Scriptores, T. VI, 87; XIX, 110 (Antal esetében), MHH Scriptores, T. XX, 283 (Faustus esetében).

112 Michael B. PETROVICH, Croatian Humanists and the Writing of History in the Fifteenth and Sixteenth Centuries, Slavic Review, 37(1978), no. 4, 625.

113 Pl. BESSENYEI, i. m., 401; FALIŠEVAC–NOVAKOVIĆ, Vrančić, Mihovil…, i. m., 780; KURELAĆ, Vrančić, Mihovil…, i. m., 535.

Cytowska szerint Nagyváradon folytatta,¹¹⁴ azonban ezt nem látjuk bizonyíthatónak.

Ezen időszak alatt került közvetlen kapcsolatba Szapolyai János udvarával, amely él-mény meghatározóvá vált életének első felében. Ugyanis első pillanattól kezdve I. János király (1487–1540, ur. 1526–1540) hűséges híve és udvari familiárisa lett.

Verancsics tanulmányaira első biztos adatunk az, hogy 1527-ben már a krakkói egyetem diákjai között találjuk (6. melléklet).¹¹⁵ A hallgatói lista két, 1527. májusi fel-vétellel kezdődik, így nem kizárt, hogy Verancsics Mihály már tavasszal az egyetem diákjai közé tartozott. Verancsics Mihály maga így írt Krakkóba való megérkezéséről:

Hinc profugum posthac pacata Cracovia cepit et colui doctas Marte furente Deas.¹¹⁶

Az elűzöttként vagy száműzöttként értendő profugum azonban azt jelentheti, hogy a Szapolyai-párti Statileo János és így a pártfogoltjai is valamikor I. Ferdinánd (1503–

1564, magyar uralkodó 1527-től) 1527. július 8-ai támadása után hagyták el az orszá-got.¹¹⁷ A polgárháborús körülmények nem tették lehetővé, hogy a Verancsics-testvérek tovább folytathassák tanulmányaikat Magyarországon. Statileo János ebben az évben többször megfordult a lengyel udvarban. 1527. augusztus végén például I. Zsigmond nyilvános fogadáson üdvözölte Szapolyai János követét, Statileót.¹¹⁸

Az ifjú Verancsics Mihály Krakkóban nagybátyjának köszönhetően Piotr Tomicki (1464–1535) krakkói püspök anyagi támogatását élvezte, és a lengyel alkancel-lár által ekkor vezetett krakkói iskola („aula Tomicii”) növendékei közé is tartozott (7.

melléklet). Ez az intézmény azonban nem volt azonos a krakkói egyetemmel. Ez a

„palotai iskola” a 16. századtól általában a királyi udvarhoz, vagy éppen a püspöki udvarokhoz kapcsolódott (Krakkóban olyan püspökökhöz, mint Piotr Tomicki, Piotr Myszkowski, Samuel Maciejowski, vagy Skierniewicében Jan Przerembski). Tomicki itáliai tanulmányainak köszönhetően nagy hangsúlyt kívánt fektetni a klasszikus latin oktatására saját hazájában is. Humanista szellemben iskolát alapított ezért saját udvar-tartásában, hogy a lengyel nemesség gyermekeit kitaníttassák, mintegy felkészítve őket

114 CYTOWSKA, Twórczość poetycka…, i. m., 178: „Michaël Vrantius nepos e sorore Statilii, episcopi Transsilvanensis in schola Varadiensi didicit.”

115 „Michael Francisci de Schybanico dioc. eiusdem s. 2 gr.” – Album studiosorum Universitatis Cracoviensis. II, ed. Adam CHMIEL, Cracoviae, 1892, 238, p. 119. Vö. URBAN, i. m., 158.

116 Veran. Epist. Stat. 49–50.

117 Ezt erősíti meg Wacław Urban is, aki azt állítja, hogy Verancsics már 1527 augusztusában Krakkóban volt. – URBAN, i. m., 158.

118 AT, Tom. IX, p. 254. Statileo kapcsolatára a lengyel udvarral és értelmiségi körökkel továbbá l. AT, Tom. II, 2, 18–21; VIII, 198; IX, 131, 328; X, 240; XI, 199 stb.

a későbbi egyetemi tanulmányokra.¹¹⁹ Támogatta a külföldi tanulmányokat is, emellett pedig idegen humanistákat is meghívott iskolájába, hogy ők tanítsák növendékeit. Eb-ben az iskolában azonban nem alakultak ki szabályozott oktatási keretek állandó tantár-gyakkal és oktatókkal. Legfontosabb célkitűzése az volt Tomickinek, hogy a magasabb rangú lengyel nemesi családok (pl. Szamotulski, Ostroróg, Tarnow, Opaliński, Konarski stb.) gyermekei valamilyen szintű alaptudást sajátítsanak el. Tomicki támogatásával fejezte be tanulmányait többek között unokaöccse, Andrzej Krzycki (1482–1537), a hebraista Jan van Campen, a hellenista Jerzy Liban és az orvos Kassai János Antal (Jan Antonin) is.¹²⁰ 1527-től Verancsics bizonyosan a krakkói egyetem hallgatója volt, így nehezen magya-rázható az, hogy párhuzamosan egy olyan iskola növendékeinek sorába is tartozott, amely éppen az ilyen jellegű tanulmányok megkezdésének elősegítésére volt hivatott. Górski mindazonáltal határozottan azt állította, hogy a tizenöt éves Verancsics Mihály ennek a püspöki iskolának a tanulói sorába is tartozott:

Idem Stanislai Hosii discipulus inter pueros filios procerum, quos Tomicius in curia sua alebat, literis operam dabat.¹²¹

1528-ban már a híres lengyel humanista, az ifjú Stanisław Hosius (1504–1579) egyik tanítványa volt. Már igen fiatalon a Tomicki udvara köré csoportosuló humanista kör tagjává vált. Stanisław Górski szerint 1528 folyamán maga is bekapcsolódott Jan Łaski (1456–1531) és Piotr Tomicki udvarának rivalizálásába és költői versengésébe. Szerzői közé tartozott ugyanis a híres Certamen poeticum inter Cymbam stemma Tomicii et Corbitam stemma Łaskii című versgyűjteménynek.¹²² Verancsics hároméves krakkói

119 Leszek HAJDUKIEWICZ, Księgozbiór i zainteresowania bibliofilskie Piotra Tomickiego na tle jego działalności kulturalnej, Wrocław–Warszawa–Kraków, Narodowy im. Osolińskich, 1961, 110–111.

120 Charles G. NAUERT (ed.), The A to Z Renaissance is a revised paperback edition of the Historical Dictionary of the Renaissance, Lanham, Maryland, Scarecrow Press, 2004, 436. A 16. század lengyel ne-mességének oktatásához l. Anna KAMLER, Education of Noblemen’s Sons in 16^th Century Poland, Acta Poloniae Historica, 99(2009), 125–136. Tomicki iskolájáról részletesen írt Stanisław Górski: „Habuit in comitatu suo summo loco natos adolescentes; familiam alebat amplam et copiosam et quotquot erant aut doctrina aut virtute aliqua insignes eos adiungere sibi conabatur. Qui postea usu illius et consuetudine eo progresi sunt, ut post mortem eius certatim omnes ad se asciscerent; atque haec una fere res ad commen-dacionem cuiuscunque sufficeret: si eius opera aliqua Tomicius usus esset.” (kézirata Bibl. Ord. Zam. 5, 270). Hasonló gondolatmenet olvasható Hosius Vita Tomicii művében. – Stanislai HOSII, [...] et quae ad eum scriptae sunt Epistolae, tum etiam eius orationes, legationes = Acta historica res gestas Poloniae illustrantia…, IV, editionem curaverunt Dr Franciscus HIPLER et Dr Vincentius ZAKRZEWSKI, Cracoviae, 1879, 163.

121 BCzart. TN, sign. 284, fol. 59; AT, t. XI², 199. Vö. „Wrantius Dalmata, qui sumptu Tomicii in litteris Cracoviae alebantur.” – MS. Bibl. Ossolinianae Leopoliensis, 158, fol. 121. Közli HOSII, Epistolae… i.

m., 36; 224.

122 A gyűjtemény költeményeit lásd AT, Tom. X, pp. 341–344.

tanulmányai¹²³ során aktívan bekapcsolódott a város irodalmi életbe is. Matthias Scharffenberg († 1547) krakkói nyomdájában megjelent két nyomtatványon is feltűnik a neve ebben az időszakban. 1530 körül pedig még mindig csak adolescensként üdvözlő költeményt írt II. Zsigmond Ágost (1520–1572) 1530. február 20-ai koronázása és társuralkodóvá választása alkalmából.

Verancsics feltehetőleg 1531 végén fejezte be az egyetemei tanulmányait, de ekkor még nem hagyta el rögtön Krakkót. Tehetségének is köszönhetően számos jelen-tős ismerősre tett szert. Lengyelországi tartózkodása alatt ismerkedett meg későbbi leg-jobb barátaival: Andrzej Zebrzydowskival (1496–1560),¹²⁴ a későbbi krakkói püspökkel és Justusz Ludwik Decjusszal (1485–1545), a jeles gazdasági szakemberrel és humanis-tával.¹²⁵ Leginkább Decjusszál állt nagy barátságban, akitől egy elégiájában személye-sen is elbúcsúzott 1544-ben, amikor véglegeszemélye-sen elhagyta Lengyelországot.¹²⁶ Veran-csics Mihály szintén szoros barátságot ápolt ekkoriban Gyalui Torda Zsigmonddal (1515–1569?). A későbbi reformátor költő és író már 1535-ben, a krakkói egyetemen felhívta magára a figyelmet tudós tevékenységével. Padovában 1548-ban elmondott két beszéde, később pedig Euripidész Oresztész-drámájának latinra fordítása és a Mátyás király bölcs mondásairól és tetteiről írott Galeotto Marzio-mű kiadása avatták a korabeli tudós közélet fontos tagjává. Krakkóban ismerkedhetett meg vele az egyre többet

Verancsics feltehetőleg 1531 végén fejezte be az egyetemei tanulmányait, de ekkor még nem hagyta el rögtön Krakkót. Tehetségének is köszönhetően számos jelen-tős ismerősre tett szert. Lengyelországi tartózkodása alatt ismerkedett meg későbbi leg-jobb barátaival: Andrzej Zebrzydowskival (1496–1560),¹²⁴ a későbbi krakkói püspökkel és Justusz Ludwik Decjusszal (1485–1545), a jeles gazdasági szakemberrel és humanis-tával.¹²⁵ Leginkább Decjusszál állt nagy barátságban, akitől egy elégiájában személye-sen is elbúcsúzott 1544-ben, amikor véglegeszemélye-sen elhagyta Lengyelországot.¹²⁶ Veran-csics Mihály szintén szoros barátságot ápolt ekkoriban Gyalui Torda Zsigmonddal (1515–1569?). A későbbi reformátor költő és író már 1535-ben, a krakkói egyetemen felhívta magára a figyelmet tudós tevékenységével. Padovában 1548-ban elmondott két beszéde, később pedig Euripidész Oresztész-drámájának latinra fordítása és a Mátyás király bölcs mondásairól és tetteiről írott Galeotto Marzio-mű kiadása avatták a korabeli tudós közélet fontos tagjává. Krakkóban ismerkedhetett meg vele az egyre többet

In document Palotás György – (Pldal 46-55)