Az 1520-as években hatalmi ellentét robbant ki Jan Łaski (1456–1531) gnieznói érsek és Piotr Tomicki krakkói püspök, valamint Krzysztof Szydłowiecki (1467–1532) között.384 Ellentétük oka az volt, hogy Tomicki 1525-től egyszerre viselte a krakkói
382 A krakkói egyetemnek a magyar művelődéstörténetben betöltött kiemelkedő szerepére és irodalmi életére l. WALDAPFEL József, A krakkói egyetem s a magyar és lengyel szellemi élet kapcsolatai a renais-sance korában, EPhK, 69(1946), 27–46.
383 A gyűjtemény költeményeit lásd AT, t. X, pp. 341–344, valamint Andreae CRICII Carmina, Liber V, ed. Kazimierz MORAWSKI, Corpus Antiquissimorum Poetarum Poloniae Latinorum, T. 3, Kraków, 1888, 117–118, 154–158. A költemények kéziratos verzióját l. BKórn, sign. 243. fol. 141–145.
384 Piotr TAFIŁOWSKI, Jan Łaski (1456-1531) kanclerz koronny i prymas Polski, Warszawa, 2007, 342–
343.
püspöki továbbá a lengyel alkancellári címet, ami szembe ment az ún. incompabilitas törvénnyel. Ez ugyanis kimondta azt, hogy a Lengyel Királyság területén élők egy idő-ben nem tölthettek be kettő vagy több hivatalos közigazgatási tisztséget. A 15. század végén kialakult szabályozás a közép- és kisnemesség (szlachta), valamint a főnemesség (magnates) közötti feszült viszonyt próbálta rendezni. Łaski a szokásjogra hivatkozva egyenesen azt akarta elérni, hogy mindkettőjüket távolítsák el a hatalomból. A nézetel-térést, amely ezt követően lángolt fel közöttük, „papírháború”-nak (papierową wojną) is nevezik a lengyel irodalomtörténészek.385 A küzdelem elsősorban Tomicki és Łaski udvari emberei és a nekik lekötelezett humanista írók között zajlott. A vetélkedésben mindkét oldalon a korszak kiváló lengyelországi költői vettek részt. A kortársak emellett élénk figyelemmel kísérték ezt az irodalmi csatározást. Névvel és név nélkül is születtek alkotások, amelyeknek figyelemreméltó sajátossága az, hogy próbálták elke-rülni a nyílt konfliktust a két patrónus nevének elhallgatásával. A két oldalt a szemben álló felek nemesi címerében található szállítóeszközök szimbolizálták.386 Azaz ezekben a költeményekben a Łaski család címerében található hajó (lat. corbita, lengy. korab) folytatott heves és indulatos polemikus párbeszédet a csónakkal (lat. cymba, lengy.
łodzia), amely a Tomicki család címerében található meg (8. melléklet).
A rivalizálás az 1520-as évek közepére érte el a tetőpontját, amikor Andrzej Krzycki Sum cymba exilis… kezdettel írt egy epigrammát proszópopoiiaként Tomicki címere nevében.387 Ez a költemény az Acta Tomicianában a Cymba loquitur Tomicii címmel szerepel. Krzycki alkotása heves válaszreakciót váltott ki az érsek támogatóiból, és védelmükbe vették a Jan Łaski címerében található hajót. Sokan írtak támadó hang-vételű műveket, többek között a burgundi Anianus. Jan Łaski, miután hazatért a francia-országi iskolából (reversus ex gymnasio Gallico), magával hozott Lengyelországba egy ifjú diákot, ezt a bizonyos Anianust.388 Górski szerint itthon a főpap, mivel a Łaski család nagyon megirigyelte Piotr Tomicki 1525-ös krakkói püspöki kinevezését,
385 HAJDUKIEWICZ, Księgozbiór i zainteresowania…, i. m., 82. Ehhez lásd részletesen: Juliusz NOWAK -DŁUŻEWSKI, Okolicznościowa poezja polityczna w Polsce. Czasy Zygmuntowskie, Warszawa, Intytut Wydawniczy Pax, 1966, 145–147.
386 Franciszek PILARCZYK, Stemmata w drukach polskich XVI w., Zielona Góra, 1982, 28–29.
387 Andrzej Krzycki szerepére l. Leszek BARSZCZ, Andrzej Krzycki: poeta, dyplomata, prymas, Gniezno, Oficyna TUM, 2005, 98–100.
388 Anianusról azt írta Górsi, hogy „Ioannes Łaski, Gnesnensis et Lanciciensis Praepositus, nepos Archi-episcopi, reversus ex gymnasio Gallico, adduxerat secum in Poloniam Anianum, iuvenem litteratum. Is Praepositus (quia Lascones eminentiae Petri Tomicii Episcopi invidebant) iussit Anianum scribere epigramma in Cymbam Tomicii, quod morderet Tomicium.” – MS Bibl. Ossolinianae Leopoliensis, 158, fol. 121. 1536-ban a burgund költő már nem élt. – Vö. HOSII, i. m., 35–36, CRICII,Carmina…, i. m., 157–
158.
totta ezt az ifjút, hogy írjon egy epigrammát Tomicki családi címere ellen, amely köze-pében egy csónak látható. A Navis responsio per F. Chi. Gallum néven ismert költe-mény igencsak megsértette Tomickit, de helyette krakkói udvarának jeles humanistái válaszoltak ugyancsak a költészet eszközével. Vezetőjük Andrzej Krzycki lett, aki azonnal válaszolt egy álnévvel írt újabb epigrammájával. A Responsum pro Cymba per G. Phi. Hispanum címmel hagyományozódott költemény címében a Hispanus valószí-nűleg Krzycki álneve volt. Krzycki ebben a hosszabb epigrammájának vitájában könnyedén visszaveri Anianus támadásait. Párbeszédet kezdett el folytatni a versificator ineptusszal annak érdekében, hogy elmagyarázzon neki egy nagyon egyszerű dolgot. A Łaski-címer részletes elemzésébe bocsátkozva ugyanis azt állította, hogy a hajó egy katonai és kereskedelmi szállítóeszköz („corbita est martis, mercatorisque carina”), amely fegyvereket és elrabolt javakat szállíthat. Vele szemben a Tomicki-címer csónak-ja szerényen dolgozó embereket, valamint halászokat és hálókat szállít (est piscatoris cymba). Krzycki fel is teszi a kérdést: vajon melyik címer illik jobban egy katolikus püspökhöz. Erre reagálva egy ismeretlen szerző írt válaszkölteményt (Corbita sese laudat), amelyben a hajó önmagát dicsőítette. A válasz nem késett sokáig, amely ismé-telten Krzycki tollából született meg. Eközben egy igen rosszindulatú, névtelen költe-mények gyűjteménye is megjelent, amely közvetlenül Krzycki előbbi, De Cymba epigrammája ellen irányult. Ezután válaszul már Stanisław Hosius vetett papírra egy költeményt Cymba navi respondet címmel 1528-ban. Ebben kijelentette, hogy a csónak sokkal kiválóbb, mint a rivális hajó:
Dicere me, quam sim cymba ego nobilior, Non opus id ostendere multis, soricis instar indicio prodis te ratis ipsa tuo.
Aztán pár sorral később a szerző, utalva Tomickira is, azt is hozzátette:
Pectore ni careas, hoc, credo, fateberis ipsa,
quod pulchre inter se Cymba Petrusque quadrant.389
A költői vetélkedés ekkor még nem fejeződött be, sőt az ifjabb nemzedék bekapcsolódá-sával tovább folytatódott. Hosius után Piotr Myszkowski (1505–1591) majd Piotr
389 AT, t. X, 342–343.
Konarski, végül pedig Verancsics Mihály kapcsolódott be a „küzdelembe”.390 Tehát Verancsicstól is fennmaradt egy rövidebb epigramma Tu ratis in vento… kezdettel.391 A vetélkedést valószínűleg a Tomicki oldalán álló humanisták zárták le. Habár a Tomicki-hez hű Stanisław Górski állította össze ezt a gyűjteményt, mégis erre enged következtet-ni ugyakövetkeztet-nis az, hogy az Acta Tomicianában szereplő utolsó ilyen jellegű alkotás még mindig a Tomicki csónakának érdekében foglalt állást (Cymba ad Corbitam).
Verancsics Mihály 1528-as költeménye összesen három disztichonból áll, de a felek közötti párbeszédre amúgy is a rövid terjedelmű epigrammák voltak jellemzők. Az iskolás gyakorlati jelleg ebben éppúgy felfedezhető, mint a Szapolyai János érdekében írt quereláiban. Szerkesztése a költő nagyfokú tudatosságára és a retorikai képzettségére is bizonyítékul szolgál. A korábbi költeményekhez hasonlóan egy fiktív párbeszéd ol-vasható a sorokban, amely a hajó és a csónak között folyik. Verancsics költeményében a csónak (cymba) fejti ki kiválóságának okát. Az első két disztichon a két ellenfelet állítja egymással párhuzamba. A hajó (ratis) nagy hátránya az, hogy minden reményét kizáró-lag a szélbe helyezi. Azonban ha az cserbenhagyja, akkor egyedül nem képes tovább folytatni útját. Vele ellentétben a csónak nem bízik semmit a széljárásra, hanem inkább a saját kiválóságában és az övéinek erejében reménykedik. Utóbbi sorokban egyértel-műen kiolvasható Verancsics politikai üzenete. A Tomickit megszemélyesítő csónak férfias erénye és kiválósága kétségtelen (in virtute mea), azonban nem egyedül vált hatalmassá, hanem erejének (viribus atque meis) és támogatóinak segítségével (Carm.
Cym. 4). A költemény párhuzamának ellentét jellegét erősíti a személyes névmások nyomatékos használata (tu ratis … cymba ego) ezekben a sorokban. A végső következ-tetést a harmadik disztichonban vonja le Verancsics Mihály. A hajó (Łaski) sem a szelekkel szemben, sem pedig a lecsendesült nyílt tengeren nem képes sehova hajózni egyedül (Carm. Cym. 5–6). A csónak (Tomicki) ezzel ellentétben ilyen körülmények között is képes tovább vitorlázni. A költemény rövid, de annál tudatosabban szerkesz-tett, kissé iskolás jellegű epigramma. Az irodalmi értékei mellett, inkább azért tekinthe-tő ez az alkotás jelentekinthe-tősnek, mert Verancsics és Tomicki patrónusi viszonyára, valamint egyszersmind politikai elkötelezettségére is például szolgál.
390 Verancsics Mihály szerepére l. HAJDUKIEWICZ, Ksiegozbiór i zainteresowania…, i. m., 82;
ODRZYWOLSKA-KIDAWA, Podkanclerzy Piotr Tomicki…, i. m., 253; CYTOWSKA, Twórczość poetycka…, i. m., 171–172; URBAN, i. m., 158.
391 AT, t. X, 343. Az egykorú másolataira l. BOss, sign. 158, fol. 121, BKórn, sign. 243, fol. 145.
(továbbiakban: Veran. Carm. Cym.)