A „FR tábla” javítása

Mivel egyes rekordok, ismeretlen okból eltérő FH_ID vagy ONIN_ID mellett teljesen azonosak, így ezeknek a duplikátumai az első két változó eltávolítása után szintén törlésre kerültek. Ezek száma 511 volt és csak Budapesten fordult elő, 2 FH_ID-t érintett. Emellett voltak további ismétlődő rekordok, melyek még OI határozatszámban is különböztek. Ezek az esetek is erre a két FH_ID-re korlátozódtak. Ezekből is azok maradtak csak bent, amelyek az érvényes bejegyzést is tartalmazó FH_ID-hez tartoznak. Ez összesen 1969 sor törlését jelenti.

A „FR tábla” esetében a következő törvényszerűségek fedezhetők fel, amelyek a javítás során figyelembe vehetők:

 Minden földrészletet egyértelműen azonosít a település (HELY_ID), fekvés, helyrajzi szám és az alátörés (HRSZ1) kombinációja. Feltételeztem, hogy minden földrészlethez egyféle OI státusz, határozatpár és dátumpár tartozik, amely a földrészlet keletkezését és megszűnését jelöli.

A feltétel a fenti 1969 sor eltávolítása után teljesült.

 Minden határozatszámhoz egy adott dátumérték tartozik csak.

52 Ez minden esetben teljesül.

 Minden földrészlet sorszámhoz egy FR területérték és FR státusz, határozatpár és dátumpár tartozik.

Ez a feltétel minden esetben teljesül.

 Az egyes sorokat a földrészlet azonosítói, a FR_SORSZAM és az ALR_SORSZAM egyértelműen azonosítja.

A művelésből kivett területek megnevezése változót leszámítva teljesül a feltétel. Mivel ez a változó csak földrészlet szinten képezi vizsgálat tárgyát, így összevonhatóak az ilyen sorok, hogy a feltétel teljesüljön. Az összevonás 2835 rekordot érint. Ezek esetében a kivett terület megnevezése felsorolásszerűen megmarad.

 A törölt földrészletek esetében törlés során az utolsó FR_SORSZAM-hoz tartozó bejegyzések ALR_STATUSZ-a és FR_STATUSZ-a mindig aktív marad.

Az ALRSTATUSZ esetében 207 földrészlet kivételével teljesül a kikötés, a FR_STATUSZ esetében 30.170 esetben nem teljesül a kikötés 529357 esetből. Az ALR_STATUSZ esetében egy NÉBIH-től kapott földrészlet sem érintett, a FR_SZTATUSZ esetében 2 ilyen földrészlet érintett.

 Az egyes rekordok törléséhez tartozó határozatszám az utódra mutat, a határozatszámok nem egyediek, de az esetek jelentős részében követhető az előd-utód viszony.

A földrészletek leszármazása csak az OI határozatszámok segítségével követhető jól vissza. Földrészleten belül az ALR törlő határozathoz az esetek 90%-ban tartozik pár a bejegyzők között, így ez esetben a változások nyomon követhetősége jónak mondható.

 Az ALR_JEL összefügg a művelési ággal, angol abc kisbetűi jelölik, illetve, ha a művelési ág egységes. nincs alrészlet jel.

Az ALR_JEL és művelési ág kapcsolatát az adatok csoportosítása nem igazolja. Alapvetően az angol abc kisbetűi jelölik az alrészleteket, de vannak esetek, amikor egyéb írásjel vagy szám került bejegyzésre. Abban az esetben is előfordul kisbetűs jel, ha csak egy aktív alrészlet van, illetve akkor is lehet üres a változó, ha több alrészlet is van, de ezek előfordulási gyakorisága arra utal, hogy a fent vázolt séma lenne a követendő.

 A fent említett FH_ID miatti duplikátumok eltüntetése után az FH_ID és ONIN_ID kombinációja egyértelműen azonosítja a földrészleteket.

 Az adott típusú bejegyző határozathoz tartozó dátumnak régebbinek kellene lenni, mint a törlés dátumának.

Az az OI határozatok esetében 11%-ban, a FR határozatok esetében 7%-ban, az ALR határozatok esetében 2 %-ban nem teljesül, a jelenség általában adminisztratív jellegű bejegyzés vagy korábbi hiba javítása esetén fordul elő.

53

A javított „FR tábla” esetében az egyes rekordok azonosítása 3 változóval lett megvalósítva: -HRSZAZON; -FR_SORSZAM; -ALR_SORSZAM.

Ehhez szükség volt a fenti három változóra azonos, de eltérő kivett területek megnevezése értékkel rendelkező rekordok összevonására (2835 duplikátum). Így minden összevonás és törlés után az adattábla 2.419.341 teljesen egyedi rekordból tevődik össze.

A „HRSZAZON” változó az egyes földrészletek egyértelmű azonosítását szolgálja, ezáltal a

„“FR tábla” a „TUL tábla” és az „Összekötő tábla” közötti kapcsolat létrehozására alkalmas. 16 számjegyű kód, melynek a kialakításához 4 változóra volt szükség:

 HELY_ID (első 4 számjegy)

 FEKVES (külterület esetén az 5. számjegy 0 egyéb belterület esetében 1 zártkert esetében 2 értéket kapott)

 HRSZ (a következő 7 számjegy a HRSZ számjegyeit tartalmazza balról nullákkal kiegészítve)

 HRSZ1 (az utolsó 4 számjegyet adja balról nullákkal kiegészítve, ha nincs akkor mind a 4 számjegy 0)

Ezzel párhuzamosan kialakításra került egy segédtábla is, amely a településneveket és a hozzájuk tartozó kódokat tartalmazza, hogy azok átvihetők legyenek a „TUL táblába” és az

„Összekötő tábla” javításához is felhasználhatóak legyenek.

A különböző státuszt jelző változók mind (OI/FR/ALR/TB_STATUSZ) három értéket vehettek fel, melyeket számkóddal helyettesítettem:

 érvényes <– 1

 törlésre kijelölt <– 1 (a vizsgálat során ezek a rekordok is érvényesnek minősültek, ugyanis nincs még meg az utódjuk az adatbázisban)

 törölt <– 0

A földrészletek és alrészletek területét tartalmazó változók négyzetméterről hektárra lettek átszámítva, valamint megfelelő alakba átírva.

A „FR_SORSZAM”, „ALR_SORSZAM”, „ALR_JEL” és a különböző bejegyző és törlő határozat azonosítók változatlan formában és formátumban maradtak.

A művelési ágat tartalmazó változó kódolásra került, ezzel párhuzamosan a beazonosításhoz segédtábla került kialakításra.

A földrészlet szektorbesorolása nem került felhasználásra, mivel a tulajdoni bejegyzések esetében egyenként pontosabban tartalmazza ezt az információt a „TUL tábla”.

A dátumok javítása a „TUL tábla” dátumaival együtt történt az eredetileg is helyes dátumok arányára és a javítás megbízhatóságára vonatkozó információk együtt kerülnek ismertetésre.

54

A dátumok kijavítása után minden rekord esetében külön oszlopban, külön rögzítve lett a legkésőbbi bejegyzés dátuma, valamint a hozzá tartozó határozatszám, valamint a legkorábbi törlés dátuma, határozatszámmal, ezek az adott rekord tényleges bejegyző és törlő határozatai.