4.4.1 Az erdőtulajdonok száma és a jellemző tulajdoni hányad
Azt, hogy az egyes tulajdonosoknak hány földrészletben van erdőtulajdonuk és mekkora a tulajdoni hányaduk átlaga a 4-18. táblázat szemlélteti. Látható, hogy több korábbi feltételezéssel ellentétben nem jellemző, hogy a tulajdonosoknak sok földrészletben lenne kicsi tulajdonuk. A tulajdonosok 65%-ának csak egy földrészleten van erdőtulajdona, és a tulajdonosok mindössze 5%-ának van 5-nél több erdőtulajdona.
4-18. táblázat: A magánszemély tulajdonosok és erdőterületük megoszlása az erdőtulajdonuk száma és a tulajdoni hányaduk átlag értéke szerint, valamint az egyes csoportok átlagos erdőbirtok mérete.
Az is kimutatható, hogy a tulajdonok számának növekedésével jellemzően együtt nő a tulajdoni hányad és az erdőbirtok mérete is, így az 5-nél több erdőtulajdonnal rendelkezők nagyobb arányban rendelkeznek átlag feletti erdőbirtokkal, és sok esetben ezen a gazdálkodás
-1% 1-5% 5-10% 10-25% 25-50% 50-75% 75-100% fő|ha %
-Tulajdonos db 138 021 121 990 44 700 52 262 43 690 12 164 36 359 449 186 100%
Erdőterület ha 18 190 73 725 57 560 119 032 195 570 127 468 228 808 820 354 100%
Átl. birtokméret (ha) 0,13 0,60 1,3 2,3 4,5 10 6,3 1,8
92
kérdéseivel kapcsolatos döntéshozásban jelentős a szerepük, így kevésbé jellemző rájuk a szétszórt és gazdálkodásra alkalmatlan erdőbirtok. Ezért bár a korábban feltételezett jelenség létezik, de egyáltalán nem nevezhető jellemzőnek a magánerdő tulajdonosok körében.
4.4.2 Az egyes tulajdonosok birtokának földrajzi koncentrációja
A birtok földrajzi koncentrációjának értéke kiszámításra került minden tulajdonos esetében. A több tulajdonnal rendelkező 156 ezer tulajdonos közül 130 ezernek a birtoka egy-két községhatárra koncentrálódik, és további 20 ezeré is nagyjából egy járásnyi területre. Mindössze 5.700 tulajdonosnak van ennél szétszórtabb birtoka, a jelentősen szétszórt birtok ritka és jellemzően nagyobb területű, ők a teljes magánerdő terület több mint 10%-át birtokolják. A nőkre valamivel kisebb arányban jellemző a szétszórt erdőbirtok, és még szétszórt birtok esetében is kisebb az átlagos területük. A falvakban élő tulajdonosok esetében csak harmad akkora arányban fordul elő szétszórt erdőbirtok, mint a városi tulajdonosok körében, de ez az arány a fővárosban lakó tulajdonosok esetében is csak 3% és a területük 16%-át érinti. A tulajdonosok erdőtulajdonainak mérete alapján számolt Gini index a regionálisan koncentrált erdőbirtokúak csoportjában a legnagyobb, de itt is csak 50%-os a koncentráció, ami jóval kisebb, mint a teljes közösségben nézve. Figyelembe véve az egyes csoportokra jellemző átlagos birtokméretet és a csoportokon belüli kisebb egyenlőtlenséget a birtokméret eloszlásában, megállapítható, hogy a birtok földrajzi koncentrációja fordítottan arányos a birtok méretével.
4-19. táblázat: Az egynél több tulajdonnal rendelkező tulajdonosok és erdőterületük megoszlása az erdőbirtokuk térbeli koncentrációja szerint, valamint az erdőbirtokok területeinek átlaga. A kategóriák mellett zárójelben a csoportban a GCP
értékének felső határa van feltüntetve.
Birtok térbeli koncentrációja Tulajdonosok száma Erdőterület (ha) Átlagos erdőterület (ha)
Helyben koncentrált (2,5 km) 130 082 386 187 3,0
Helyben szétszórt (10 km) 20 280 171 218 8,4
Regionálisan koncentrált (25 km) 3 739 54 906 15
Regionálisan szétszórt (50 km) 1 130 22 541 20
Országosan szétszórt (200 km) 875 18 815 22
93
5 A MAGÁNERDŐKRE JELLEMZŐ FÖLDFORGALOM
A bejegyzések korábban leírt szűrésének elvégzése után megállapítható, hogy a vizsgált területen 1,208 millió földforgalmi bejegyzést tartalmaz az adatbázis, amiből 973 ezer földforgalommal járó bejegyzés az, ami nagy biztonsággal nem javítás és nem hibával terhelt, ide értve egyes esetekben a tsz-ek szervezésekor történt földforgalmakat is. Ebből 69 ezer esetben nem történt erdő forgalom, mert még nem hozták létre a faállományt az adott földrészleten.
Ezek a földforgalmak 181 ezer földrészletet érintettek, ami 4,42 földforgalommal járó eseményt jelent földrészletenként. Ebből 836 ezer (1,35 millió hektár erdőföld forgalom) sorolható be egyértelműen a jogcímek közül az alapvetően magánszemélyekre jellemző 5 legnagyobb csoportba (privatizáció, adásvétel, öröklés, ajándékozás, csere), amelyek a további vizsgálatok tárgyát képezték. A többi földforgalom (például: földrendezés, államosítás, cégek átalakulásával kapcsolatos bejegyzések, eredeti felvétel stb.) sokszor hibával terhelt, és a jelen vizsgálat szempontjából kisebb jelentőséggel bír, ezért kimarad a vizsgálatból. Emellett nem használtam fel a számolások során a fenti 4 csoportba sorolható, de valamilyen szempontból hibásnak ítélt bejegyzéseket sem a nagyobb pontosság elérése céljából. Ezekkel együtt a teljes erdőföld forgalom 2,25 millió hektár volt. A vizsgált földforgalmak mind 1990.01.01. és 2016.03.30. között zajlottak le.
Az utódok számát tekintve a tisztán besorolható földforgalmak esetében a legjellemzőbb az 1 utód tulajdonos. Több utód jellemzően a privatizációval és árveréssel érintett területek esetében van, de itt is az esetek több mint felében csupán egy utód van. Az öröklések esetében jellemző a több utód tulajdonos, de az átlag érték itt sem éri el a 2-t. Az adás-vétel, ajándékozás és csere esetében jellemzően egy utód tulajdonos van. A privatizáció és árverés általában nagyobb területeket érintett, de az utódok száma is magasabb, így a keletkező tulajdonok mérete átlagos vagy kicsi. Az öröklés jellemzően a kisebb területeket érinti, amelyek így az esetek többségében tovább aprózódnak, míg adásvétellel jellemzően nagyobb illetőségek cserélnek tulajdonost.
5-1. táblázat: A földforgalommal járó események megoszlása az utód tulajdonosok szerzési jogcíme szerint
Az adatbázisban szereplő földforgalomból 87 ezer hektárhoz tartozik 1990 előtti dátum, amelyből 68 ezer hektár területalakítás, és államosítás jogcímeket, további 10 ezer hektár nem
Utódok jogcíme Földforgalom
Privatizáció 182 924 572 161 3,1 1,0 4,0
Adás-vétel 236 447 394 055 1,7 1,6 1,2
Öröklés 281 169 197 952 0,7 1,0 1,8
Ajándékozás 89 395 127 916 1,4 1,1 1,2
Csere 46 275 60 522 1,3 1,2 1,1
Összesen 836 210 1 352 607 1,6 1,2 2,0
94
besorolt egyéb jogcímeket takar. Az erdő forgalma a legnagyobb mértéket a privatizáció alatt érte el. Az adásvétel 1998-2002 között évi 20-25 ezer hektár körül alakult, majd mérséklődött körülbelül 15-20 ezer hektár/év-re 5-1. ábra. A földhivatali adatok szerint az adásvétellel érintett erdőterület mérete csak 2015-ben csökkent 10 ezer hektár alá. Ezzel szemben az OTB Bank (2015, 2017) kiadványa szerint 2014 után a forgalom nagyobb mértékben csökkent. A bank a NAV adataira hivatkozik, amelyek 2011-12 esetében megegyeznek a földhivatali adatokkal, de utána annál kisebb értékeket adnak. Az öröklés mértéke 1998 óta stabilan körülbelül 10 ezer hektár/év. Az ajándékozás jelentősége az utóbbi években megnőtt, 2014-15-ben a legtöbb erdő ajándékozás jogcímén cserélt tulajdonost.
5-1. ábra: A főbb jogcímeken egyes években lezajlott földforgalom 1990 és 2016 között
95
A fentiek alapján elmondhat, hogy területi kiterjedését tekintve a magánerdőkben a földforgalom nem volt kisebb mértékű, mint a szántók esetében, nagyjából a szántókéval megegyezik az erdők forgási sebessége is.
Ez a mértékű földforgalom már jelentős hatást fejthet ki a magánszektorra. A hatás mértéke attól is függ, hogy a terület mekkora részét érintette ténylegesen a folyamat. A jelenleg aktív illetőségeknek csak 28%-a az, amely a privatizáció során került a tulajdonosához, ami a terület 23%-át jelenti (5-2. ábra). A tulajdonosok majdnem felének van még olyan erdőtulajdona, amelyet a privatizáció során szerzett. A leggyakoribb szerzési jogcím az öröklés, de területi aránya kicsi, az így keletkező tulajdonok mérete jellemzően kisebb, mint az átlagméret, azonban ez a szerzésmód érinti a legtöbb tulajdonost. Ezzel szemben a terület legnagyobb része adás-vétel útján került a jelenlegi tulajdonosához. Ezek az átlagosnál nagyobb illetőségek, és a szerzésmód a tulajdonosok egy szűkebb körét érinti. Ugyanezek mondhatók el az ajándékozásra is. Az öröklések és adás-vételek hatása a tulajdonszerkezetre ellentétes, mértékük a mai napig fennálló illetőségek esetében nagyjából azonos volt.
5-2. ábra: a jelenleg aktív illetőségek számának, erdőterületének és az érintett magánszemélyek számának megoszlása az illetőségek szerzési jogcíme szerint