A földforgalom vizsgálata

Földforgalomnak kell tekinteni, ha a föld tulajdonjoga (jelen esetben ideértve a „tsz földhasználati jogot” is) átkerül egyik személytől a másikhoz bármely jogcímen. Az adatbázisban gyakori az adminisztratív jellegű törlés és bejegyzés, így minden tulajdonbejegyzést földforgalomnak tekinteni nem lehet, előfordul, hogy az előd és utód bejegyzés tulajdonosa azonos.

A földforgalom vizsgálatához a fenti jelenség miatt ismerni kell a bejegyzések előd és utód kapcsolatait a hibák csökkentése céljából. Előd-utód kapcsolat feltételei a tulajdonbejegyzések esetében:

 Csak földrészleten belül értelmezhető, földrészletek között nem

 Az előd/elődök törlő határozatszáma azonos egymással és az utód/utódok bejegyző határozatszámával.

 Az utódok tulajdon bejegyzés sorszáma mindig magasabb, mint az elődöké

 Az előd/elődök teljes tulajdoni hányada megegyezik az utód/utódok teljes tulajdoni hányadával, kivétel akkor lehet, ha hibáznak a bejegyzés során vagy korábbi hibát javítanak ki.

Az első három feltétel érvényesítésével 3.45 millió kapcsolat alakítható ki, melynek jelentős része valós földforgalomra utal, de a feltételek nem mindig teljesülnek.

A fenti megállapításoknak megfelelő tulajdoni hányad átvezetések közül az tekinthető földforgalomnak, ahol az előd és utód tulajdonosa nem azonos, egyik bejegyzés bejegyző és törlő határozatszáma sem azonos, illetve ahol a jogállás „tulajdonos” vagy „tsz földhasználati jog”.

A bejegyzés valós földforgalmat jelentő részének elkülönítéséhez összetett lekérdezésekre volt szükség, mert vannak adminisztratív jellegű bejegyzések (egy tulajdonos több illetőségének összevonása, tulajdoni hányadok javítása). Emellett előfordulnak olyan összetett tranzakciók, ahol az utódok és elődök részben azonosak (pl.: egy tulajdonostól ketten vettek tulajdont, ebből az egyik már tulajdonos volt és az eladónak is maradt még tulajdona, így 2 utód is azonos az

70

elődökkel, 3 utódból kettőnek nőtt a tulajdona), ezekben az esetekben fontos, hogy a korábbi tulajdonos megmaradt tulajdona nem tekinthető szerzésnek.

A további feltételek vizsgálatához megállapításra került helyrajzi számonként, bejegyzésenként és tulajdonosonként az elődökre és utódokra jellemző tulajdoni hányadok, illetőségszámok, jogcímek, szektor jellemzők és azok változása. Ebből megállapítható volt, hogy egyes bejegyzések hány tulajdonost érintettek, abból mennyi azonos, hogyan változott a tulajdonosszám, van –e egységes jogcíme a tranzakcióknak, hány érintett tulajdonosnak változott a tulajdoni hányada. A tulajdonszerzés jogcímét egy tulajdonos esetén, illetve tranzakció esetén akkor tekintettem egységesnek, ha a legnagyobb tulajdoni hányaddal bíró jogcím aránya nagyobb, mint 75%. A szerzés jogcíme azokban az esetekben, ahol a szerzőnek már volt tulajdona csak becsülhető, mert az összevonáskor előfordul, hogy vegyes jogcím alakul ki, de előfordul az is, hogy az eredeti tulajdon jogcímét viszi tovább a földhivatal akkor is, ha az újabb szerzés más jogcímen történt. Ez a jelenség elenyésző, mindössze 8.331 esetben fordul elő az 1,8 millió tulajdonszerzés közül. Az eladók és vevők szektorbesorolása tranzakciónként hasonlóan történt. A földforgalom ideje a tulajdonszerzők tulajdonbejegyzésének dátuma. Összesen 1,222 millió ilyen bejegyzést tartalmaz az adatbázis. Ezek közül a rekordok közül 50.197-nek nincsen utódja. Ebből 60% 2016 március utáni törlésű bejegyzés, aminek az utódai nem kerültek be a vizsgálatba. A többi utód nélküli rekord esetében ennek részben az az oka, hogy hibás bejegyzéseket utód nélkül vezetnek ki, de előfordul olyan is, hogy javítás esetén vagy egyéb ismeretlen okból az utód eltérő határozatszámmal kerül bejegyzésre. Ezek a rekordok nem minősülnek önmagukban földforgalomnak.

További 297.496 rekord esetében nincs előd a földrészleten belül, általában ezek a földrészleten az első bejegyzések, amelyek, ha a földrészletnek megtalálható az elődje is, akkor duplán szerepelnek, hiszen az előd földrészlet utolsó bejegyzései is ezek. Ilyen esetben kiértékeléskor ezeket nem vettem figyelembe. Így maradt 1,161 millió vizsgálandó bejegyzés.

Az első bejegyzések pontatlanságot jelentenek, ha az előd földrészletek nem ismertek, így nem ítélhető meg, hogy mekkora részben tekinthetők földforgalomnak. További pontatlanságot okoz ezekben az esetekben, hogy korábban jellemző volt, hogy az új földrészletekre az első bejegyzések az eredeti bejegyző határozatszámukkal kerülnek felvételre, de 2006-óta ez szinte minden esetben az új földrészlet OI bejegyző határozatszámát kapják, így az első bejegyzések dátuma nem valós.

A fent leírtak alapján megállapíthatók a következő kritériumok:

 Ha egy bejegyzés egy tulajdonost érint, aki előd és utód is, az adminisztratív jellegű, nem jelent földforgalmat (23 ezer ilyen rekord van).

 Ha nincs azonos tulajdonos az elődök és utódok között, és a két oldalon a tulajdoni hányadok összege azonos, valamilyen jogcímen tényleges földforgalom történt, ide

71

tartoznak a tsz-ek átalakulása, illetve megszűnése során keletkező olyan bejegyzések is, ahol a 0 tulajdoni hányadú „tsz földhasználati jog” bejegyzés utódja 1 tulajdoni hányadú tulajdonbejegyzés, így a tulajdoni hányad változás 1 (997 ezer ilyen rekord volt).

 Ha legalább két tulajdonost érint a bejegyzés, legalább 1 azonos tulajdonos van, nem változott az összesített tulajdoni hányad és minden azonos tulajdonosnak változott a tulajdoni hányada, és minden tulajdonos „adó” vagy „szerző” akkor a bejegyzés földforgalom. (45 ezer ilyen rekord van).

 Ha az elődök és utódok összesített tulajdoni hányada nem egyenlő ott vagy korrekció (is) történt vagy adathiba van az adatbázisban (pl. rossz bejegyző határozat szám vagy tulajdoni hányad) (16 ezer ilyen bejegyzés van), ezekből a privatizáció jogcíműek, amelyek esetében az utódok tulajdoni hányada nem haladja meg összességében az 1-et privatizációnak tekinth1-etők (10 ezer rekord), a többi rekord adminisztratív hiba javításának tűnik (5 ezer rekord).

 Ahol nincs tulajdont szerző az a rekord nem tekinthető földforgalomnak (380 rekord).

 Visszamaradt 79.106 rekord. Ebből 78.815 ezer első bejegyzés, aminek nincs elődje.

 Amelyeknek van elődjük, azok mind a korábbiaknál összetettebb, valós földforgalmak, különböző cserék, tulajdonostársi öröklések stb.

 Általában sok pontatlansággal terheltek a kisajátítások, céges átalakulások, megosztások, és egyéb olyan jogcímek alatt lezajló forgalmak, ahol a földrészlet teljes átalakítása vagy ellenőrzése kapcsán kiderülnek a korábbi hibák, és javításra kerülnek.

Azok közül a bejegyzések közül, melyek nem a földrészletek első bejegyzései mindössze 29 ezer bejegyzés volt, ami egyértelműen nem földforgalom (2%). Ez alapján nem okoz nagy hibát, ha az első bejegyzések mind földforgalomként vannak figyelembe véve.

Továbbá felfedezhető, hogy azon bejegyzések, amelyek előd nélküliek, de nem elsők a földrészleten belül, általában az elődjük megszűnésének dátumával, de attól eltérő határozatszámon kerültek bejegyzésre. Így az ilyen rekordok egy része pusztán a bejegyzésük és törlésük dátuma alapján összekapcsolható. Így 7.180 tulajdoni hányad csökkenést tartalmazó és 34.203 tulajdoni hányad növekedést tartalmazó bejegyzés került összevonásra. Az adatbázis ezzel 1.131.501 földforgalomnak tekinthető tulajdon-tranzakciót tartalmaz.

A továbbiakban az egyes bejegyzések esetében az a tulajdonos számít szerzőnek, akinek nőtt a bejegyzés kapcsán a tulajdoni hányada, és a földforgalom mértéke megfelel a szerzők tulajdoni hányad növekedésnek. A szűrések és számítások elvégzése után vizsgálható az egyes bejegyzésekben részt vevő tulajdonosok szerepe, a tulajdonost cserélt erdőterület mérete, a földforgalom jogcíme és hatása a tulajdonosszerkezetre.

72

4 A MAGÁNERDŐK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

4.1 A