A földhivatali adatok, melyek az összes vizsgálat gerincét adják, sok hibával terheltek, melyek részben javításra kerültek, de minden hiba nem javítható ki. Az egyes földhivatalok nem minden esetben ugyanazt a megoldást alkalmazták egy-egy esemény rögzítése vagy egy korábbi hiba
77
szemlélteti a problémát, hogy a FÖMI munkatársai nem tudtak választ adni az ilyen jellegű eltérésekkel kapcsolatos kérdéseinkre. Földhivatalban dolgozó szakember is inkább csak arra tudott iránymutatást adni, hogyan történik az egyes események rögzítése szabályosan, de azzal kapcsolatban nem tudtak tanácsot adni, miként tudnám kiszűrni a hibákat, amelyekkel esetenként még ők sem találkoztak eddig. Az olyan eseteket, amik egyedi elbírálást igényelnek, nem vettem figyelembe egyes vizsgálatok során, így előfordul, hogy különböző módszerekkel számolva ugyanaz a származtatott változó (például a tulajdonosszám változása egy adott időszakban) nem teljesen azonos értéket vesz fel.
A „FR-táblában” az azonosító adatok és a terület pontossága jó. A művelési ágak nyilvántartásának pontatlansága miatt nem megoldható az alrészlet szintű összekapcsolás erdészeti adatokkal, de a földrészlet szintű vizsgálatokat nem zavarják. A bejegyző határozatok és dátumok pontatlansága, valamint a határozatszámok nagymértékű azonossága (főleg a 90-es években történő sok megosztás kapcsán jellemző az azonos határozatszám) a földrészletek előd-utód kapcsolatainak követését megnehezíti.
A „TUL-táblában” problémát jelent a tulajdonosok azonosító adatainak hiánya, a lakcímnyilvántartás pontatlansága, a határozatszámok pontatlansága, és kiosztásuk nem egységes gyakorlata, valamint a szerzési jogcímek kaotikus nyilvántartása és a tulajdoni hányadok hibás értékei.
Nem magánszemély tulajdonosok közül mindössze 12 esetben ismeretlen a cím (0,2%). A céges tulajdonosok nyilvántartása pontosabb. A 851.255 magánszemély tulajdonosból a többségnek az adatai rendelkezésre állnak. Az azonosítók mindössze 3,8%-ának esetében merül fel valami jelentősebb adathiány vagy anomália. Ez a kumulált tulajdon 5,5 %-át érinti. A cím nem került felhasználásra az azonosítók generálása során, így vannak több címmel bejegyzett tulajdonosok. Hogy ebből mekkora a hibásan egybevont tulajdonosok száma az csak becsülhető.
Tekintve, hogy az ilyen tulajdonosok döntő többsége egy névvel, születési idővel és az esetek többségében egy születési hellyel rendelkezik, feltételezhető, hogy ezek nem fiktív nagy tulajdonosok. Többségük több dátummal szerzett tulajdont, ami a földhivatal lakcím-nyilvántartási rendszeréből adódóan okozhatja, hogy egyes tulajdonosok esetében nem mindig ugyanaz a cím kerül bejegyzésre. Ezért annak ellenére, hogy a több lakcím bizonytalanságra utal, a 4-6. táblázat 10. és 11. sorában látható tulajdonosok esetében mégis feltételezhető, hogy nem hibára utal a több lakcím, hanem valóban lakhelyet válthattak a bejegyzések között eltelt időben.
Így a tulajdonosok azonosításából fakadó hiba a terület kevesebb mint 5%-át érintheti csak.
78
4-6. táblázat: A tulajdonosok megoszlása aszerint, hogy milyen adataik ismertek, valamint tulajdonaik száma és mérete (adatok forrása: NÉBIH, FÖMI)
A határozatszámok és hozzájuk tartozó dátumok hibái sokfélék, illetve bizonyos esetekben nem is véletlen hibák. Az események visszakövethetőségének egyik feltétele lenne, hogy egy bejegyzés törlését azonosító bejegyző határozat azonos legyen az utód bejegyzések bejegyző határozataival, ami az esetek többségében igaz is. Ezt a szabályszerűséget azonban több jelenség is megtöri. A probléma leginkább a földforgalmak vizsgálatát nehezíti. Az összes tulajdon törlő határozatszám 2,1%-ához nem tartozik bejegyző határozat a földrészleten belül (19 ezer), ami így az összes törölt tulajdoni hányad 4%-át érinti. A jelenség alapvetően hibák miatt fordul elő, amelyek javításra kerültek az idők alatt, de többféle hiba javítása nem egységesen történt és ezek beazonosítása csak szemrevételezéssel lehetséges. Előfordulnak olyan esetek is, ahol a javításkor az utódokra mutat a törlő határozatszám, de csökken a tulajdoni hányad a javítás során, illetve a privatizáció kapcsán nem mindig egyben kerületek bejegyzésre az új tulajdonosok, de ilyenkor a tsz-nél maradt terület sokszor annak az eredeti határozatszámával került visszajegyzésre, ezzel kavarodást okozva. Ezek pontos mértéke az egyéb hasonló pontatlanságot okozó hibák miatt nem becsülhető jól, ennek részletezése elég hosszadalmas és a dolgozat szempontjából érdemtelen. A tulajdoni hányad változással járó földforgalmak összesített tulajdoni hányada a negatív változással járó földforgalmak esetében 19 ezer, a pozitív változással járó földforgalmak esetében 235 ezer. Az összes 1-nél kisebb aktív tulajdoni hányadú földrészlet teljes deficitje 11,
idő hely
79
míg az ellentétes eltérés 33. Ez azt jelenti, hogy az aktív bejegyzések már átestek javításokon, a hiba ma már elenyésző, így a pillanatnyi bejegyzések vizsgálata megbízható eredményt ad e tekintetben. Minél korábbi metszet kerül elemzésre az adatbázisból, a megbízhatósága annál gyengébb. Paradoxnak tűnő jelenség, amikor egy bejegyző határozat dátuma későbbi, mint a hozzá tartozó törlő határozaté. Ez 53 ezer bejegyzést érint (2%). Ennek jelentős része nem a dátum hibás megállapítása miatt fordul elő, hanem valamilyen okból utólag bejegyzésre került régebbi eseményt jelent, jellemzően az 1990-es évekből.
A korábbi bejegyzések a korábban már leírt módon kerültek besorolásra aszerint, hogy tényleges földforgalomnak tekinthetők-e. A besorolás az itt leírt hibák miatt nem lehet tökéletes.
Az egyes jogcímeken történt földforgalmak esetében a hibával terhelt, nem figyelembe vett földforgalmak aránya eltérő, a magántulajdonosokat inkább érintő földforgalom típusok esetében a hibával nem terhelt valósnak tűnő földforgalmak aránya magasabb, mint 90%
leszámítva a privatizációt, mely gyakran kaotikusan került bejegyzésre (4-7. táblázat).
4-7. táblázat: A hibás földforgalmak aránya az egyes jogcímekbe sorolt földforgalmak között (adatok forrása: NÉBIH, FÖMI)
A pontatlanságok ellenére az összekötött adatbázis számos korábban nem elvégezhető vizsgálatot lehetővé tesz. Lehetőség nyílik a tulajdonszerkezet és a gazdálkodás közötti kapcsolat vizsgálatára, valamint a naturális adottságok földforgalomra gyakorolt hatásának vizsgálatára is átfogó módszerekkel, emellett a korábbi mintavételszerű eljárásokhoz képest sokkal pontosabb ismereteket nyújt a magánszektor tulajdonosi viszonyairól és annak dinamikájáról.