A gazdasági szféra, az otthoni élet, a közigazgatás és kapcsolt nagy rendsze
reiben (oktatás, egészségügy stb.) és azok együttműködésében rohamosan növekvő mértékben figyelhető meg, hogy a szervezetek és egyének, az érték- teremtés, tájékoztatás, tájékozódás és szórakozás terén rohamosan növekvő mértékben és tartósan használják a telematika (azaz a komplex információ- kezelés: átvitel, előállítás, feldolgozás, tárolás stb.) egyre egyszerűbben hasz
nálható, a szervezetek és egyének életével kölcsönhatásba lépő eszköz- rendszerét.
Valóban, telematika nélkül nem képzelhető el ma már a nagyobb vállalatok, szervezetek működése, a vállalatok és szervezetek közötti kooperáció, az állam és közigazgatás, a nagy szolgáltatórendszerek, a hatékony ügyfélszolgá
lat, és egyre nő az informatika felhasználása a háztartásokban, akár a családi ügyintézést, akár a szabad idő eltöltését nézzük. Az, hogy ez az elterjedés
lényegében spontán módon következett be, mutatja, hogy a társadalom infor- matizálódása a társadalom természetes fejló'dési iránya.
A telematika használata a legkülönbözólDb ún. alkalmazói rendszerek útján olyan mértékben tömegessé válik, hogy a jelenséget sokan az „információs tár
sadalom" kialakulásaként értelmezik.
A társadalmi fejlődés fontos mozgatói az egyéni és közösségi élet javítását célzó újítások. Az újítások egjáke-másika nemcsak javítja az életminőséget, hanem — miután széles körben elterjed — alapvetően megváltoztatja magát a társadalmat is.
Példa erre
- a mezőgazdaság kialakulása és máig tartó fejlődése, amely az ember hasz
nos természeti környezetét sokszorozta meg (a haszonnövények nemesí
tésével, az állatok háziasításával),
- az ipari forradalommal fémjelzett ipari fejlődés, amely az ember fizikai erejét és kézügyességét sokszorozta, illetve sokszorozza meg.
Úgy tűnik, hogy az információs társadalomban az ember egyes szellemi ké
pességei sokszorozódnak meg.
Egy további történelmi analógia is a változás nagy horderejére utal: a szel
lemi szférában az írásbehség, majd a Gutenberg-galaxis kialakulásával tűnik azonos horderejűnek az informatikai galaxis kibontakozása.
A telematikát már tartósan jellemzi, hogy terjedése minden más infra
strukturálisjelenségnél gyorsabb és szélesebb körű. Mára az is világossá vált, hogy miközben terjed, a társadalmi és egyéni élet szinte minden vetületével interakcióba lép, és azt lényegesen átalakítja. Gyors és tartós terjedés, vala
mint kölcsön hatás a társadalom m al közösségi és egyéni szinten: ez tűnik az informatikai változás lényegének.
A társadalomban természetesen más természetű újítások és változások is végbemennek, ám ezeknél a terjedés gyorsasága és a kölcsönhatás mélysége tartósan elmarad a telematikában tapasztaltnál. A telematika alkalmazásaiban zajlik tehát a társadalom dom ináns változása.
Igen fontos az alkalmazások hangsúlyozása. Ahogy a Gutenberg-galaxist nem a nyomdászok tették azzá ami, hanem az írástudó emberek (közöttük Tolsztojokkal és Petőfikkel), ugyanúgy az információs társadalmat is a telema
tikát alkalmazók és használók teljesítik ki.
Az információs társadalom arculatát az információs ihfrastruktúrára épülő, széles körben elterjedt alkalmazások együttese határozza meg. A mára kör
vonalazódott alkalmazások többsége az egyéni és közjót szolgálja (termelés- irányítás, szervezetirányítás, illetve -működtetés, állam- és közigazgatás, táv
oktatás stb.), de vannak ellentmondásosnak, sőt károsnak ítélhetők (például erkölcsrombolás, csalás) is. Az információs társadalom lényegéhez tartozik, hogy hatékonyan szorítja ki a telematikai eszközrendszerrel történő vissza
éléseket.
/--- \ _______________
7 145 ^
R kűzlEkEdÉsi íElEfflaíika nÉhány jellErazö uonása A közlekedés alapvetően három szinten épít a telematikára
- a közlekedés technikai üzemeltetésében, - a közlekedés szervezésében,
- a közlekedők kiszolgálásában.
Az információs társadalom hatása e vonatkozásokban hármas: egyrészt növeli a közlekedési telematika (műszaki) lehetőségeit, másrészt növeli a köz
lekedők (felhasználók) által elvárt kiszolgálási szintet, harmadrészt megvál
toztatja a közlekedési infrastruktúra és a társadalom közötti kölcsönhatást.
K ö z lek ed éstech n oló g ia i táv közlés
A kiépített közlekedési infrastruktúrával rendelkező vállalatok általában ren
delkeznek — sok esetben igen jelentős — saját technológiai távközlési infra
struktúrával is (például vasút, repülésirányítás, diszpécser rendszerek, trönkölt rádiók stb.).
A közlekedéstechnológiai rendszerek között kell megemlítenünk a GSM, illetve TETRA alapú mobil távközlési és a globális helymeghatározási rendsze
reket (GPS = Global Positioning System), bár ezek nem csak a közvetlen üze
meltetésre vannak hatással. Itt érdemes megjegyezni, hogy egyes közlekedési rendszerek által támasztott igények magára a távközlésre is jelentős pozitív hatással voltak (például INMARSAT-rendszer).
K ö z lek ed ésb iz to n sá g
A közlekedéstelematika kedvező hatása a közlekedésbiztonságra túlbecsülhetet- len. Ma nemcsak a közlekedési eszközök, de a szállítmányok biztonságát is tele
matikai eszközökkel fokozzák (például lopásfigyelő rendszerek). Tágabb érte
lemben a környezet biztonságát is növelni lehet a telematikai eszközökkel (például veszélyes szállítmányok nyomon követése). Egyre általánosabb, hogy nagyvárosokban a forgalomirányító lámparendszert is automatikus forgalom- mérő rendszer vezérli.
A táv közlés és k ö z le k e d é s -tá v k ö z lé s kölcsön h atása
Igen érdekes, hogy hazánkban az ötvenes évektől a kilencvenes évekig a köz
lekedési és más vállalatok ún. külön célú hálózatai bizonyos mértékben elfed
ték a közcélú távközlés katasztrofális elmaradottságát.
A külön célú hálózatok modernizálása bizonyos, a szigorúan vett technoló
giai távközlési igényekhez képest többletkapacitások létrejöttével járt. Ez teremti ma meg a műszaki alapját annak, hogy a közlekedési (és más, nem el
sősorban távközlési) vállalatok a távközlési piacra lépjenek, és azt valóságos versenypiaccá változtassák. Meg kell jegyezni, hogy erre a beszédszolgáltatá
sokat leszámítva a törvényi, illetve szabályozási feltételek már adottak, a hely
közi beszédszolgáltatásokra pedig — a mai helyzet szerint — 2 0 0 2-től nyílnak meg.
A közlekedés közvetlenül hat a közcélú távközlésre azzal, hogy az útvona
lak mentén nagyobbak a mobil közcélú távközlés iránti igények, ezért egy-egy új útvonal esetében érdemes már ezt is tervezni. Ugyanakkor a közlekedési út
vonalak természetes közegei a távközlési alépítményeknek. Egy-egy frekven
tált útvonal nem bontható fel akármikor, ezért az alatta található távközlési al
építményeket időszakosan szűk keresztmetszetnek kell tekinteni, amelynek gazdaságosságát, használatra átengedését szabályozni kell.
Történelmileg is érdekes tény, hogy az univerzális szolgáltatás és a hálóza
tok kötelező összekapcsolásának fogalmát a távközlés a különböző vasúti társaságok együttműködését biztosító szabályozási rendszerből („common carrier ") vette át még a századforduló táján.
K ö z lek e d é s sz e r v e z é s
Az EUTELTRACKS-rendszer jó példája annak, hogy a közlekedéstelematika milyen távlatokat n}át meg a közlekedésszervezés előtt.
Ez kiterjed az úthosszra vagy menetidőre, vagy üzemanyagra optimalizált útvonalválasztásra, a hasznos futási teljesítmény maximalizálására stb.
Informatizálható matematikai feladat ajáratszervezés és a menetrendszer
kesztés. Ebben fel lehet és kell használni a tényleges forgalmi statisztikákat is.
Az állandó menetrendszervezés mellett az eseti szállítási feladatok menet
rendszerkesztése igényel tömeges és elektronizált információkezelést. Egy- egy rendkívüli helyzet után a visszatérés a normál állapotra szintén igényelhet eseti járatszervezési feladatokat. Ez a ma még rutinnak tekintett informatikai feladat a jövőben nagyobb jelentőséget kap.
A legújabb távközlési technikát használja fel a közlekedési szolgáltatások kiegészítésére az ún. nyomon követési szolgáltatás. A nagy értékű szállítmá
nyok, fontos utasok mozgása műholdas technikával az egész földön követhe
tő, és az információ automatikusan eljuttatható a járatszervező központba. Az eredetileg hajózási, illetve katonai technológia szárazföldi és polgári alkalma
zása egyre terjed: például kamionok, pénzszállítmányok követésénél.
K ö z lek e d é s te r v e z é s
A közlekedési igények becsléséből és a tényleges forgalomstatisztikák össze
vetéséből indulhat ki a közlekedési kapacitástervezés. A kapacitástervezés klasszikus és új matematikai módszerei szinte kívánják az informatizálást.
A beruházási döntések, megtérülési számítások ma már elképzelhetetlenek informatika nélkül. A távközlés alkalmazásával a közlekedési rendszerekben elosztottan meglévő tudás és tapasztalat összegződhet és koherencia révén tudástöbbletet hozhat létre a beruházási döntésekben is.
V evőkapcsolatok
A vevőkapcsolat-informatizálás a vevőkkel kapcsolatot tartó munkahelyek (például menetjegykiadás, pénztár) informatizálásával kezdődik, amikor ki
alakul a hagyományos információhordozók (például menetrend, jegy, hely
jegy) elektronikus kezelése. A vevőkapcsolati tevékenységben a közlekedési ágazat is versenyben van a többi szolgáltatási ágazattal (például posta, ban
kok): a vevők megszoknak egy általános kiszolgálási szintet, amelyet kockáza
tos alulteljesíteni. Az információs társadalomban a vevőkapcsolatnak domi
nánsan új, elektronikus formái alakulnak ki: például menetrend az interneten, hálózatokon való rendelés, hitelkártyás fizetés.
A közlekedési szolgáltatások a vevőkapcsolat útján értékesülnek. A vevő — legyen egyén vagy intézmény — a közlekedési szolgáltatás előtt információval kell, hogy rendelkezzen a lehetőségről és az árról, és ennek alapján nplatkozik arról, hogy igénybe veszi-e a szolgáltatást. A közlekedési szolgáltatással párhu
zamosan (előtte, alatta, utána) ki is kell fizetnie a szolgáltatás ellenértékét.
Amikor a közlekedési szolgáltató saját vevőszolgálattal foglalkozó munka
helyét informatizálják, könnyebbé válik a megrendelések, a számlázások és a reklamációs ügyek kezelése. A vevőszolgálati rendszerek eg)mttműködve egy
mással, azonos szintű információs szolgáltatást nyújtanak a dolgozóknak és azokon keresztül a vevőknek is.
A vevőknek közvetlen információkra is szükségük van a közlekedési lehető
ségekről, feltételekről és árakról. A menetrend, a díjszabás, az üzletszabályzat klasszikus esetben papíron készült. Az új elektronikus információhordozók (például CD, on-line kapcsolatok) a vevőtájékoztatás gyorsabban változtatható és pontosabb módját kínálják.
Az informatikai hálózatok lehetőséget njmjtanak a közvetlen vevőkapcso
lati rendszerek kialakulására. Lehetővé válik a megrendelés és visszaigazolás a hálózatokon. A törzsvásárlókat egyedileg is lehet azonosítani, rendszeresen tájékoztatni és bonusz programokkal is megtartani.
Az internet egy rohamosan teijedő jelenség. A különböző technikájú infor
matikai szigetek spontán teijedő összekapcsolásával új, nyilvános közeg ala
kult ki, amelyben lehet hirdetni, kérdezni, üzenni, rendelni, tájékoztatni, még fizetni is. Az internet nem öncél, hanem eszköz, ugyanúgy mint a sajtó vagy a televízió. Ez a korszerű eszköz felhasználható az információs társadalom egyik infrastruktúrájaként.
U taskényelm i szolg áltatások
A közlekedésben utasként részt vevők kommunikációja kiterjesztésének egy példája a repülőgépeken hozzáférhető távbeszélő szolgáltatás, aminek két meg
közelítése alakult ki a távközlés fejlődésével, melyek g)mjtőneve: légi fedélzeti nyilvános levelezés (APC). Az egyik megoldásnál a repülőgép és a föld közötti összeköttetés műholdak segítségével, a másiknál közvetlen levegő-föld rádió
összeköttetéssel valósul meg.
A jelenlegi műholdas megoldások az INMARSAT-hálózatot használják.
A műholdas távközlési rendszer a repülőjáratok számára főleg a kontinensek közötti vagy más távolsági járatok esetében fontosak. Számps körzetben azon
ban, ahol a légi forgalom különösen nagy, és a forgalom zöme egy meghatáro
zott szárazföldi terület felett zajlik, a közvetlen levegő-föld összeköttetések megvalósítása gazdaságosabb, mint a műholdas rendszeré.
Európában is kedvező feltételek alakultak ki az egységes levegő-föld rádió
telefon-szabvány kialakulásához és bevezetéséhez. Várhatóan az ezredfordu
lón az európai légi járatok utasai Európa, illetve környezete fölött a földdel bármikor távbeszélő kapcsolatba léphetnek. Ezt segíti elő az európai TFTS (Terrestrial Flight Telephone System) munkabizottság és fórum is, amelynek Magyarország is tagja 1995 óta.
SAGEM: a k o m p le x m eg k ö z elítés eg y péld ája
A közlekedési telematika alkalmazásánál maga a közlekedés válik magasabb színvonalúvá: megnő a hasznos tevékenységek aránya a közlekedésen belül, és az igényekhez jobban alkalmazkodva nagyobb értéket állít elő.
Ennek egy példája a Deutsche Telekom által kifejlesztett és javasolt SAGEM-rendszer, mely az automatikus úthasználati díj ki- és elszámoló fő funkcióján kívül segélykérési feladatokat is ellát. A rendszert a GSM alapjain fejlesztették ki, ezáltal mindenütt alkalmazható, ahol a GSM-et bevezették.
E tulajdonsága előnyként jelentkezik fokozatos bevezethetőségében és kis
költségigényében. A SAGEM-rendszer adatkapcsolatot biztosít az út haszná
lója és az út kezelője között a következő funkciók ellátására:
- a díjköteles útszakaszok jelzése, - a tarifák közlése,
- az úthasználati díj kalkulációja, - elszámolás, számlázás a használó felé, - elektronikus pénzforgalom a felek között, - panaszok, működési hibák kezelése.
Körnp zB íuÉilElEm és küzlekEdési íElEm aíika
A BELCORE Laboratórium vizsgálatai szerint a hasznos információ áramlása a tized részére csökkenti az élő és holt tömeg felesleges mozgatását. Ez energiamegtakarítást és ezen keresztül a környezetszennyezés nagymértékű csökkenését eredményezi.
A BELCORE Laboratórium megállapítása széles körű statisztikai vizsgála
ton alapul. Ezen belül a közlekedés relatív szerepe nyilvánvalóan a legnagyob
bak között van. Az információs társadalom környezetkímélő hatásának meg
valósulása tehát nagymértékben múlik a közlekedési telematika fejlődésén és hatékony alkalmazásain.
nÉhátig köuEtkEzíEíÉs
Az informatikai infrastruktúra gyors fejlődése a közlekedési telematikában is megmutatkozik. A közlekedési telematika nemcsak a közlekedésspecifikus informatikára, hanem az általános informatikai infrastruktúrára is épít.
Ugyanakkor a közlekedési vállalatok informatikai infrastruktúrájukkal jó eséllyel vehetnek részt egy liberilizálódó regulációs környezetben a nyilvá
nos informatikai-távközlési szolgáltatások n)mjtásában.
A szerző köszönetét fejezi ki dr. Kása Zsuzsának és Kunsági Lászlónak a téma feldolgozásában nyújtott segítségért.
Közlekedési rendszerek és infrastuktúráik. Bp., 2000.
(Magyarország az ezredfordulón. Szerk.: Glatz Ferenc)
FI ISTVÁN