K özúti k ö z le k e d é s
A magyar közlekedési teljesítmények döntő hányadát a közúti közlekedés adja.
A közúti motorizáció, a gépjárművek száma 1990-1995 között 14,4%-kal növe
kedett Magyarországon. A legnagyobb mértékű növekedés (23,2%) a tehergép
jármű kategóriájában tapasztalható, és azon belül is a 3,5 tonnánál kisebb te
hergépjárműveknél. A személygépkocsik száma 1990-1995 között 15,4%-kal nőtt, viszont csökkent a motorkerékpárok és az autóbuszok száma (6. táblázat).
A magyar áruszállítási piaci verseny élessége jól elképzelhető, ha figyelem
be vesszük, hogy mialatt a korábban már részletezett okok miatt az elszállí
tandó áru volumene csökkent az átalakuló magyar gazdaságban, ugyanezen idő alatt a tehergépjárművek száma nőtt, és a közlekedés egészén belül, de különösen a közúti árufuvarozásban a gazdálkodó egységek és a kisvállal
kozók száma a sokszorosára nőtt (7. táblázat).
A magyar közúti árufuvarozás (a privatizálás alatt álló Hungarocamion nemzetközi közúti fuvarozóvállalat kivételével) 1993-tól teljes egészében pri
vatizált.
6. táblázat
A közúti jármüvek száma
Év
Gépjármű (1 0 0 0 ) db
Személy-gépkocsi Autóbusz M otor-kerékpár
Teher
gépjármű Összesen
1990 1945 26 169 263 2403
1991 2016 24 166 265 2471
1992 2058 23 163 266 2510
1993 2093 22 156 ■274 2547
1994 2177 21 157 298 2653
1995 2245 20 159 324 2748
1996* 2315 20 159 345 2939
1997** 2400 19 160 351 2930
* várható
** becsült Forrás: KSH, KTL
7. táblázat
A közlekedési gazdálkodó szervezetek gazdálkodási forma szerint (db) (1980-1995)
Gazdálkodási form a 1980 1990 1991 1992 1993 1994 1995
Vállalat 43 71 74 56 23 20 14
Jogi személyiségű gaz 1 585 913 1 672 2 087 2 461 3 033
dasági társaság
ebbó'l; kft. - 575 903 1 646 2 032 2 400 2 934
rt. 1 5 7 18 52 56 66
Szövetkezet 3 78 69 68 73 74 71 .
Összesen: 47 734 1 0 5 6 1 7 9 6 2 1 8 3 2 555 3 1 1 8
Költségvetési szerv 13 13 44 44 44 44 44
Kisvállalkozások 8 29 500 58 903 60 224 62 818 60 745 57 868
Megjegyzés: az adatok év végi állapotra vonatkoznak.
Forrás: KSH, KHVM, KTL
A közúti árufuvarozó vállalatok nagysága jármüszám alapján 1993-ban
csak a nem zetközi áruszállítási vállalatok adatai szerint
Az éles fuvarpiaci verseny ellenére, elsősorban a tőkeerő, a szállításszerve
zés minősége, valamint a 10 éves átlagéletkort meghaladó tehergépkocsi-állo- mány következtében az 1990-es évek közepén a magyar közúti export-import forgalom közel 60%-át külföldi tulajdonú társaságok végezték, 1996-ban azonban a szállítási részarány kismértékben a hazai közúti árufuvarozók javá
ra billent.
A helyi és távolsági autóbusz-közlekedésben, a menetrend szerinti, közfor
galmú távolsági autóbusz-közlekedésre jellemző, hogy a gazdasági társaságok teljes vagy többségi tulajdonjoga állami. Koncessziós jog elnyerésével azonban a tisztán magántulajdonú társaságok is részt vehetnek a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben.
A menetrend szerinti helyközi autóbuszjáratok fokozatos koncesszióba adása az 1996. évben meghirdetett koncessziós pályázatokkal megkezdődött.
Törekvések tapasztalhatók a menetrend szerinti közúti személyfuvarozás terén az állami tulajdonban lévő Volán-társaságok privatizálására is. Ennek sikere azonban a magas tőkeigény, az átlagosan 11 éves járműpark, a szabályo
zott és alacsony tarifák miatt eléggé kétséges.
Hosszabb távon azonban a közúti tömegközlekedésben az autóbusz-társa
ságok között már most is erős verseny — a privatizáció és az egyéni közleke
dés fejlődésével — az árufuvarozási piacon tapasztalható szintet is elérheti.
Vasúti szállítás
A vasúti szállítást jelentősen meghatározza az a tény, hogy 1990-1995 között a teljesítménye (utaskm, illetve útkm) személyközlekedésben 26%-kal, az áru- szállításban 50%-kal esett vissza.
A magyar vasutat meghatározóan reprezentáló Magyar Államvasutak Rt.
pályavasút és kereskedővasút szétválasztással működik. Mellékvonalakon kísérleti jelleggel regionális vasúti társaságok alakultak. A gazdasági raciona
litás megköveteh a tartósan kihasználatlan kapacitásokról való lemondást.
1990-1995 között 25%-kal csökkent a munkavállalói létszám.
A vasúti vontatóállomány száma gyakorlatilag nem változott a dízel- mozdonyok kivételével, ahol a csökkenés elérte a 25% -ot. Csökkent a személyvagonok száma és jelentős mértékben, 45%-kal csökkent a teher
vagonok száma.
A vontató- és gördülőállomány csökkenésével, selejtezésével egyidejűleg az állomány korszerűsödik (kombinált szállításhoz szükséges gördülőállo
mány, új személ)rvagonok, InterCity-rendszer, dízelmotorvonatok stb.).
A selejtezés és korszerűsítés ellenére még mindig nagy, 1 5-30 évnél idősebb a gördülőállomány aránya.
K om binált szállítás
Magyarországon a kombinált szállítás az ország kiterjedése, földrajzi mérete miatt a belföldi szállításban nem tölt be jelentős szerepet, de mind fontosabbá válik a tranzitszállításban.
A belföldi kombinált áruszállítási teljesítmén3rt 1995-ben közel hússzoro- san haladta meg az export-import, illetve a tranzitszállításokkal összefüggő kombinált áruszállítási teljesítmény.
A kombinált szállítással foglalkozó vállalkozások számának növekedése, a technikai eszközök, kapacitások bővülése ellenére a kombinált szállítási telje
sítmények alakulását jelentős mértékben a kvóták, a tranzitengedélyek számá
nak alakulása, azaz a szabályozásból származó kényszerek ereje befolyásolja.
Amint az a 9. táblázatból látható, különösen a közúti-vasúti (Ro-La) kombi
nált szállítás növekedett: az 1993. első teljes évhez viszonyítva 1995-ben 96%-kal több tehergépjármű-szelvénjrt fuvarozott a vasút.
A magyar vasúti áruszállításban a kombinált fuvarozás — beleértve a hucke
pack és a konténerfuvarozást is — részaránya 1996-ban a 7%-ot is meghaladta, és az ezredfordulóig a 10%-os arány elérése várható. Gazdaságtalansága miatt a vízi és közúti kombinált szállítás (Ro-Ro) ideiglenesen szünetel Magyar- országon, de több kísérlet folyik e kombinált szállítási mód újraélesztésére.
9. táblázat
A közúti-vasúti (Ro-La) teljesítmények alakulása (1992-1997)
Időszak Szállított kamionok száma (db)
induló átmenő összesen
1992.11. fél év 6 1 8 5 8 445 15 030
1993 13 860 15 043 28 903
1994 14 821 10 639 25 460
1995 22 640 33 960 56 600
1996 40 777 44 154 84 931
1997* 38 000 57 000 95 000
* várható érték Forrás: KTL
Humán e r ő fo r r á s o k
A közlekedésben foglalkoztatottak létszáma Magyarországon 1990-1995 között mintegy 100 ezer fővel csökkent, és az aktív keresőkön belül a közleke
désben dolgozók aránya 1995-ben 7,4% volt. Az aktív keresőkhöz viszonyítva azonban 1985-1995 között ez 0,7%-os növekedést jelentett. Ez az arány abból adódik, hogy a közlekedésben foglalkoztatottak száma kisebb mértékben csökkent (pl. 1994-ben 5%-kal), mint az anyagi ágakban (1994-ben 12%).
A teljes közlekedésen belül a közúti közlekedés területén dolgozók, foglalkoz
tatottak aránya meghaladja a 40%-ot, ez alacsonyabb az EU 44-47% -os érté
kénél. Arányában és létszámában is növekszik azonban a közúti közlekedés
hez is kapcsolódó, szállítmányozói, csomagolói, készletezési-raktározási, logisztikai szakemberek száma.