7. A stratégia megvalósításának eszköztára II
7.4. Finanszírozási stratégia
A tanulás feladatai: /1/a likviditásmenedzsment feladatának megértése, /2/ a lehetséges finanszírozási források fő formáinak átismétlése, /3/ a hitelképesség egyszerű követelményének a megismerése.
A gazdálkodás minden lépése erőforrás-felhasználással, ebből következően legtöbbször költségekkel, illetve pénzkiadással jár, a vállalatvezetésnek pedig alapvető feladata, hogy a lejárt követeléseket kifizetéséhez forrást találjon – azaz mindenkor teremtse meg cége likviditását (fizetőképességét). A vállalatvezetők e feladat megvalósulásáért is teljes vagyonukkal felelnek (bár sajnos a magyar bírósági gyakorlatban e törvény eddig nem került érvényesítésre).
A likviditás menedzsment kiinduló feladata a közeli jövőben felme-rülő kiadások feltérképezése. Ez nem könnyű tennivaló, sikeréhez távol-ról sem elég a könyvelés adatszolgáltatása, hiszen prognózisokat igényel.
Egyértelműnek kell lennie tehát, hogy az (alapítandó, illetve már létező) cégnél mely személy(ek) jogosult(ak) valamely kifizetések vállalására, s e személy(ek)től meg kell követelni, hogy kötelezettségvállalásai(ka)t – előzetesen – egyeztesse (-ék) a pénzügyi menedzsmenttel.
A várható kiadások ismeretében a menedzsmentnek arról is döntenie kell, hogy mely forrásból fogja ezeket finanszírozni. A lehetséges (rendelkezésükre álló, il-letve a tőkepiac által kínált) források sokféle típusúak:
– A (vagyontalan) vállalatalapítók az első lépéseik során felmerülő költségek fedezésénél – némi egyszerűsítéssel – csak saját magukra, a családjukra és barátaikra, azaz csupán az ún. 3 F -re (founders, family, friends) számít-hatnak.
– A sikeresen induló új vállalkozások előbb az ún. üzleti angyaloktól (az üzletbe pénzzel is beszálló, a cég vezetésében is szerepet vállaló, általában
„nyugdíjas” menedzserektől, business angels), később a kockázati tőke társaságoktól (nagy kockázatú üzletek hitelezésére szakosodott pénzinté-zetektől, venture capital) is kaphatnak tőkekiegészítést.
– A némi múlttal rendelkező, de szerény vagyonú vállalatok már sokkal változatosabb forrásokból finanszírozhatják működésüket. A cégnél saját források is keletkez(het)nek pl. nyereségként vagy amortizáció révén – s ezek olykor tőkeátcsoportosítással (így vagyontárgyak értékesítésével) is kiegészíthetők. Valamint – ha hitelképesek – külső források megszerzésére, azaz tőkebevonásra – „porosz” típusú gazdaságban elsősorban hitelfelvé-telre, angolszász típusúnál inkább új kötvények, részvények kibocsájtására – is módot találhatnak.
A finanszírozási stratégia kialakításánál alapvető tudnivaló a hitelké-pesség ún. hüvelykujjszabálya, az, hogy egy kérelmezőknek csak akkor adható hitel, ha adóssága a hitelfelvétel után nem haladja meg vagyona értékének a felét (fejlett országokban kétharmadát).
Fontos annak számításba vétele is, hogy a tőkebevonás soha nem költségmen-tes. Saját tőke bevonásánál ugyanis az elmaradt haszon szintén jelentős tényező lehet (hiszen ha a saját forrásokat nem használjuk fel, ezek pl. kamatot hozhatnak).
Az üzleti angyal és a kockázati tőke társaság a befektetéséért tőkerészesedést kér, s e tőkerész értékének 3-5 év alatti megtöbbszöröződését reméli. A hitelért, az el-adott kötvényekért kamatot, az értékesített részvényekért a nyereségből osztalékot kell fizetni. A jelzett források közti választást ezért gazdaságossági számításokkal kell megalapozni.
A gyakorlatban a vállalati pénzügyek terén is sok a hiba. N. Parkinson híressé vált tanpéldája szerint ennek sokszor az az oka, hogy a világ nagyvállalatainál számos pénzügyi döntést hoznak olyan illetékes bizottságok, amelyeknél a tagok többsége nem is ért a napirenden szereplő témákhoz, aminek következtében a hatalmas ráfordításokat igénylő nukleáris erőmű beruházási terveit kritika nélkül elfogadják, s ennek megvitatása helyett a biciklitároló létesítés jelentéktelen téma-körében kötekednek (i.m. 97−108. oldal).
A magyar vállalatok széles körének pénzügyi felkészültsége az átlagosnál is gyengébb. Árulkodó jel például, hogy a legtöbb kkv likviditási zavara esetén azon-nal hitelt kér az egyéb lehetőségek vizsgálata nélkül, ezzel ugyanis csak gyenge szakmai felkészültségét (pl. a 3 F szabály nem ismeretét) tanúsítja. Számos cég nem vizsgálja az igénybe venni kívánt vagy igénybe vett finanszírozási forma gazdaságosságát; a visszatérítés nélküli támogatást tekinti a legcélszerűbb forrás-nak, és sokszor a saját forrást is úgy kezeli, mintha felhasználása költségmentes lenne. Egyes intézmények időlegesen „szabad” pénzeszközeik kihelyezéséről sem gondoskodnak stb.
Gyakorló kérdések:
– Mely forrásokból finanszírozhatja kiadásait egy új kkv?
– Kik az üzleti angyalok? az üzletbe pénzzel is beszálló „nyugdíjas” mene-dzserek – női menemene-dzserek – csinos titkárnők – egyéb
– Mi a angolszász típusú vállalatfinanszírozás fő külső forrása? tőzsdei rész-vénykibocsátás – felhalmozott nyereség - banki hitel – exportbevételek – gyarmatok vagyona – egyéb
Ajánlott irodalom: Parkinson (1964), Nagy−Papanek (2011)
Ellenőrző kérdések
– Melyek a munkaerő-felvétel fő feladatai és technikái? Hogyan értékeli e technikákat Parkinson?
– Melyek a McGregor féle X és Y modell fő állításai? Milyen HR menedzs-ment módszerek épülnek rájuk?
– Milyen típusú stratégiákkal segíthető a stratégia megvalósítása Farkas−de-Backer szerint?
– Mely intézményektől kaphatnak a vállalatok finanszírozási forrásokat a cég életgörbe különböző fázisaiban?
– Mi a vállalati hitelképesség hüvelykujjszabálya? Melyek a magyar finan-szírozási gyakorlat jellegzetes hibái?
A diagnóziskészítés és a terápiakijelölés módszerei a stratégiamegvalósítás esetén:
A megvalósítás módjának vizsgálatánál javasolható feladatmegfogalmazások:
Mutasson be egy hibásan megvalósított cégstratégiát! Tekintse át egy egyedi meg-rendelések alapján termelő cégnél valamely megrendelés teljesítésének folyama-tait, és világítsa meg a teljesítési idő csökkentés lehetőségeit! Vizsgálja meg egy intézménynél, hogy a HR menedzsment ellátja-e, s hogyan látja el a michigani, illetve Harvard-modell szerinti feladatait! Tárja fel valamely intézménynél a ki nem használt (üzleti vagy takarékossági) lehetőségek példáit!
– A tervek, illetve a teljesítés mechanikus összevetése – a tervteljesítés visz-szacsatolások nélküli ellenőrzésének hagyományos (szovjet) módszere – gyakran vezet hibás következtetésekre. Ezért esettanulmányok, interjúk, felmérések révén olykor mélyebben is vizsgálható mind a szervezés, mind a rendelkezés, a koordináció, az ellenőrzés célszerűsége. Sokhelyütt külö-nösen ígéretes az ellenőrzés módjának áttekintése.
– Kisvállalatnál azok a jó kérdések, hogy nyilvántartják-e a megrendeléseket, tudják-e, a megrendelések közül melyeket nem teljesítettek, és melyek tel-jesítésénél volt reklamáció, mely vevőknek van tartozása.
– A nagyobb cégeknél vizsgálható, van-e monitoring, figyelik-e a tennivalók megvalósulását (pl. Gantt-diagram révén), vannak-e gondok alkalmazot-taik munkahelyi kötődése terén, gyakoriak-e a hó végi, év végi munka-torlódások, mekkora a legdrágább gépek, berendezések kihasználtsága, vizsgálják-e vevőik elégedettségét, hány nappal a számla beérkezése után fizetik beszállítóikat, rendszeresen összevetik-e munkáik hozamait, illetve ráfordításait stb.