• Nem Talált Eredményt

A felsőbb oktatás kezdetei a magyarországi görög katholikusoknál

In document KÖZOKTATÁS TÖRTÉNETE (Pldal 177-180)

A Mária Terézia uralkodása előtti időben a ruthen nép s papjai »vastag tudatlanságban« tengődtek (crassa igno-rantiárúl szólnak a források).1) Legelőször Olsavszky Mihály czimzetes püspök, munkácsi vicarius ismerte lel a helyzet tarthatatlan voltát s 1748-ban állította fel a munkácsi gör.

kath. elemi iskolát, melynek támogatására a királyné :->00 írt évi segélyt engedélyez a ("ássa Parochorumból. Valószínű, hogy a latin nyelv rudimentumait is tanították benne (mint különben a többi elemi iskoláknak egy részében is), a mi 1 7(M-ben arra a téves következtetésre indította Barkóczy gróf prímást, hogy a munkácsi gör. kath. iskola a valóságos gymnasiuniok közé sorolandó.2) A tévedés a későbbi fejlemé­

nyekből nyilvánvaló, mert csak hat évvel később, miután a

(kineralatus suceessores, suis muritis Keligiosis (iradus ct l.aureas l)o-ctorum coníen'e possint, ut ita promoti ct graduuti omnihus juribus et praerogativis ac privilegiis l'ruantur, quibus l'ruuntur, qui in publicis l'niversilatibus ad ipsos gradus promoti essent.-- ('. (Jiiuil, a lent idézett kezirati munkában.

') .Az itt előadottakra vonatkozó forrásaim: (). [.. lidv. Kancz.

Or. Kel'. 24 ex 1748; 171! ex 17(>5; 232 ex 1700; 107 ex 170(1; 197 ex 1707; 290 ex 1707; 534 ex 1707; -J-t)I ex 1707; 130 ex 1708; 381 ex I 709 ; 134 ex 1770 ; 188 ex 1770 ; No. 2400 ex 1771 ; u. o. : Ideales Resolutt. in Negotio Studiorum, p. 234 és p. 2 3 9 ; Lib. Keg. (bécsi) XLVII., p. 405. k. ; II. T. Lad. F. tasc. 81. Kelig.; I.ad. li. I'ase.

10. I'"und.

s) líarkóczy emlékiratában : ». . . occurrunt per Hungáriám se-quentia publicorum Studiorum Gymnasia . . . Munkacsini graeci ritus unitorum.« O. L. Udv. Kancz. Or. Rel'. 227 ex 1771.

— 168 —

királyné a munkácsi püspökség létesítését elhatározta, állítja fel Schönborn gróf munkácsi földesúr a püspökkel egyetértő­

kig a munkácsi gymnasiumot, mely (egy újabb elemi iskolá­

val kapcsolatban) csak a syntaxis osztályáig bezárólag volt szervezve s ekkor még sem a poesis, sem a rhetorika osz­

tályaival nem rendelkezett. Vallástant, latin nyelvet, magyar, német és ruthén irást s olvasást és számtant tanítottak benne a helybeli gör. kath. szerzetesek (basiliták), szám szerint ketten. Ez alsó gymnasiumi tanfolyam első sorban a jöven­

dőbeli gör. kath. papnövendékek kiképeztetése végett alapít­

tatott, mert a püspök Munkácson papnevelő intézet felállí­

tását tervezte, s a királyné elvi határozatát már ki is eszközölte. — E seminarium növendékei közt kellett volna helyet foglalnia annak a hat gör. kath. klerikusnak is, kik a Cassa Parochorumból utalványozott évi 1200 frt tartásdíj fejében az egri róni. kath. papnevelő intézetben nevelkedtek.

A királyné Olsavszky kérelmére még 1766. évi február 1 ö-én kelt elhatározásával rendelte el Munkácsra való áthelyezésö-ket; de miként az egri püspök a bécsi udvar háta mögött igyekezett a munkácsi gör. kath. reális püspökség canonisa-tióját megakadályozni, úgy a papnövendékek áthelyezésére vonatkozó királyi parancsolatot is semmibe se vette. A hat fiatal klerikus a kérdést igen egyszerűen oldotta meg. Miután Esterházy püspök el nem eresztette őket, az 1770. év elején állítólag azért, mert Egerben rítusuk miatt sérelmes elbánás­

ban részesültek, rövidcsen megszöktek Munkácsra, Bradács püspöknek ajánlva fel szolgálatukat. Vállalkozásuknak nem volt meg az ('(hajtott eredménye. A munkácsi püspöknek nem leven pénze, melyből elláthassa őket, s elvi okokból a kérdéses 1200 forint sem lévén Munkácsra átutalványozható, a királyné úgy intézkedett, hogy a nagyszombati Seminarium Generáléba vétessenek fel. Ez meg is törrént, Egerbe pedig gör. kath. papnövendékek ezentúl már nem küldettek.

A munkácsin kivül még egy gör. kath. felsőbb fokú skolát akart Mária Terézia felállítani, még pedig Mármaros-Szigeten. Hittant iskola lett volna, egy tanárral, ki évi 100 forint díjazás mellett a Theologia Morálisra oktatta volna a leendő gör. kath. áldozó papokat. A növendékek közöl

hat-169

nak évi 2ő forint ösztöndíjat, a szükséges könyvekre pedig

— a munkácsi ruthén nyomda felállítására gróf Schönborn kapta meg a harmincz évre szóló királyi kiváltságot — évi 50 forintot engedélyezett a királyné a Cassa Parochorumból.

Meg volt hagyva, hogy az iskola leendő növendékeit az ottani kegyesrendi gymnasium rectora vizsgálja meg a,nyel­

vekből s a számtanból, s csak e vizsgálat sikere esetén vegye fel őket hallgatói közé a theologia tanára. E királyi rendelkezés szintén csak terv maradt. A munkácsi püspök ugyanis 1766. évi május 13-án kelt előterjesztésében kifejti, hogy a szóban levő theologiai tanszéknek nem Szigeten, hanem Munkácson van a helye, a hol a növendékek az egyházfő szemei előtt vannak és sokkal kevésbbé forog fenn annak veszedelme, hogy schismatikusok befolyása alá kerül­

jenek. Elegendő, ha Szigeten, Huszton, Tétsőn és Hosszú­

mezőn, úgyszintén Nagybányán gör. kath. triviális iskolák állíttatnak. A kanczellária meghajol az érvek előtt s ily ér­

telmű javaslatot tesz a királynénak, azzal a hozzáadással, hogy a szigeti gör. kath. ifjak, kik papi pályára készülnek, látogassák az ottani kegyesrendi gymnasiumot, hol a ruthén, oláh és német nyelvek tanulására is alkalmat kell nekik adni s e gymnasium elvégeztével menjenek Munkácsra theologiát tanulni. Mivel a királyné e javaslatot elfogadja s az ügy többé elő nem kerül, a szigeti theologiai tanszék felállítása nyilván abban maradt.

íme legelső kezdetei a görög katholikus iskoláztatás emelésérc irányuló törekvéseknek. Mondanunk sem kell, a mi e törekvések egész folyamatából úgy is kiviláglik: hogy a tanügyi kormányzatnak e buzgólkodása nem annyira köz­

művelődési tekintetekben leli indító okát, mint inkább fele­

kezeti érdekekben. Az unió liatal hajtásait a lehetőséghez képest erősíteni, a görög katholikus egyházat a keleti egy­

háztól végkép elszigetelni és a schisma veszedelmének véget vetni: ez volt a főczél. Maga e nép, mint olyan, sem állam­

alkotó, sem állambontó nem volt soha : megmaradhatott volna tovább is jámbor tudatlanságában, műveletien papjaival, a nélkül, hogy különösebben felköltötte volna a hatalom bir­

tokosainak, az irányadó köröknek szánakozását vagy

rokon-- 170 —

szenvét. Itt is megbizonyosodott ama történeti igazság, hogy a múltban a felekezeti és vallási érdek volt leghatalmasabb rugója a művelődésnek.

HATODIK KKJEZKT.

In document KÖZOKTATÁS TÖRTÉNETE (Pldal 177-180)