A Mária Terézia uralkodása előtti időben a ruthen nép s papjai »vastag tudatlanságban« tengődtek (crassa igno-rantiárúl szólnak a források).1) Legelőször Olsavszky Mihály czimzetes püspök, munkácsi vicarius ismerte lel a helyzet tarthatatlan voltát s 1748-ban állította fel a munkácsi gör.
kath. elemi iskolát, melynek támogatására a királyné :->00 írt évi segélyt engedélyez a ("ássa Parochorumból. Valószínű, hogy a latin nyelv rudimentumait is tanították benne (mint különben a többi elemi iskoláknak egy részében is), a mi 1 7(M-ben arra a téves következtetésre indította Barkóczy gróf prímást, hogy a munkácsi gör. kath. iskola a valóságos gymnasiuniok közé sorolandó.2) A tévedés a későbbi fejlemé
nyekből nyilvánvaló, mert csak hat évvel később, miután a
(kineralatus suceessores, suis muritis Keligiosis (iradus ct l.aureas l)o-ctorum coníen'e possint, ut ita promoti ct graduuti omnihus juribus et praerogativis ac privilegiis l'ruantur, quibus l'ruuntur, qui in publicis l'niversilatibus ad ipsos gradus promoti essent.-- ('. (Jiiuil, a lent idézett kezirati munkában.
') .Az itt előadottakra vonatkozó forrásaim: (). [.. lidv. Kancz.
Or. Kel'. 24 ex 1748; 171! ex 17(>5; 232 ex 1700; 107 ex 170(1; 197 ex 1707; 290 ex 1707; 534 ex 1707; -J-t)I ex 1707; 130 ex 1708; 381 ex I 709 ; 134 ex 1770 ; 188 ex 1770 ; No. 2400 ex 1771 ; u. o. : Ideales Resolutt. in Negotio Studiorum, p. 234 és p. 2 3 9 ; Lib. Keg. (bécsi) XLVII., p. 405. k. ; II. T. Lad. F. tasc. 81. Kelig.; I.ad. li. I'ase.
10. I'"und.
s) líarkóczy emlékiratában : ». . . occurrunt per Hungáriám se-quentia publicorum Studiorum Gymnasia . . . Munkacsini graeci ritus unitorum.« O. L. Udv. Kancz. Or. Rel'. 227 ex 1771.
— 168 —
királyné a munkácsi püspökség létesítését elhatározta, állítja fel Schönborn gróf munkácsi földesúr a püspökkel egyetértő
kig a munkácsi gymnasiumot, mely (egy újabb elemi iskolá
val kapcsolatban) csak a syntaxis osztályáig bezárólag volt szervezve s ekkor még sem a poesis, sem a rhetorika osz
tályaival nem rendelkezett. Vallástant, latin nyelvet, magyar, német és ruthén irást s olvasást és számtant tanítottak benne a helybeli gör. kath. szerzetesek (basiliták), szám szerint ketten. Ez alsó gymnasiumi tanfolyam első sorban a jöven
dőbeli gör. kath. papnövendékek kiképeztetése végett alapít
tatott, mert a püspök Munkácson papnevelő intézet felállí
tását tervezte, s a királyné elvi határozatát már ki is eszközölte. — E seminarium növendékei közt kellett volna helyet foglalnia annak a hat gör. kath. klerikusnak is, kik a Cassa Parochorumból utalványozott évi 1200 frt tartásdíj fejében az egri róni. kath. papnevelő intézetben nevelkedtek.
A királyné Olsavszky kérelmére még 1766. évi február 1 ö-én kelt elhatározásával rendelte el Munkácsra való áthelyezésö-ket; de miként az egri püspök a bécsi udvar háta mögött igyekezett a munkácsi gör. kath. reális püspökség canonisa-tióját megakadályozni, úgy a papnövendékek áthelyezésére vonatkozó királyi parancsolatot is semmibe se vette. A hat fiatal klerikus a kérdést igen egyszerűen oldotta meg. Miután Esterházy püspök el nem eresztette őket, az 1770. év elején állítólag azért, mert Egerben rítusuk miatt sérelmes elbánás
ban részesültek, rövidcsen megszöktek Munkácsra, Bradács püspöknek ajánlva fel szolgálatukat. Vállalkozásuknak nem volt meg az ('(hajtott eredménye. A munkácsi püspöknek nem leven pénze, melyből elláthassa őket, s elvi okokból a kérdéses 1200 forint sem lévén Munkácsra átutalványozható, a királyné úgy intézkedett, hogy a nagyszombati Seminarium Generáléba vétessenek fel. Ez meg is törrént, Egerbe pedig gör. kath. papnövendékek ezentúl már nem küldettek.
A munkácsin kivül még egy gör. kath. felsőbb fokú skolát akart Mária Terézia felállítani, még pedig Mármaros-Szigeten. Hittant iskola lett volna, egy tanárral, ki évi 100 forint díjazás mellett a Theologia Morálisra oktatta volna a leendő gör. kath. áldozó papokat. A növendékek közöl
hat-169
nak évi 2ő forint ösztöndíjat, a szükséges könyvekre pedig
— a munkácsi ruthén nyomda felállítására gróf Schönborn kapta meg a harmincz évre szóló királyi kiváltságot — évi 50 forintot engedélyezett a királyné a Cassa Parochorumból.
Meg volt hagyva, hogy az iskola leendő növendékeit az ottani kegyesrendi gymnasium rectora vizsgálja meg a,nyel
vekből s a számtanból, s csak e vizsgálat sikere esetén vegye fel őket hallgatói közé a theologia tanára. E királyi rendelkezés szintén csak terv maradt. A munkácsi püspök ugyanis 1766. évi május 13-án kelt előterjesztésében kifejti, hogy a szóban levő theologiai tanszéknek nem Szigeten, hanem Munkácson van a helye, a hol a növendékek az egyházfő szemei előtt vannak és sokkal kevésbbé forog fenn annak veszedelme, hogy schismatikusok befolyása alá kerül
jenek. Elegendő, ha Szigeten, Huszton, Tétsőn és Hosszú
mezőn, úgyszintén Nagybányán gör. kath. triviális iskolák állíttatnak. A kanczellária meghajol az érvek előtt s ily ér
telmű javaslatot tesz a királynénak, azzal a hozzáadással, hogy a szigeti gör. kath. ifjak, kik papi pályára készülnek, látogassák az ottani kegyesrendi gymnasiumot, hol a ruthén, oláh és német nyelvek tanulására is alkalmat kell nekik adni s e gymnasium elvégeztével menjenek Munkácsra theologiát tanulni. Mivel a királyné e javaslatot elfogadja s az ügy többé elő nem kerül, a szigeti theologiai tanszék felállítása nyilván abban maradt.
íme legelső kezdetei a görög katholikus iskoláztatás emelésérc irányuló törekvéseknek. Mondanunk sem kell, a mi e törekvések egész folyamatából úgy is kiviláglik: hogy a tanügyi kormányzatnak e buzgólkodása nem annyira köz
művelődési tekintetekben leli indító okát, mint inkább fele
kezeti érdekekben. Az unió liatal hajtásait a lehetőséghez képest erősíteni, a görög katholikus egyházat a keleti egy
háztól végkép elszigetelni és a schisma veszedelmének véget vetni: ez volt a főczél. Maga e nép, mint olyan, sem állam
alkotó, sem állambontó nem volt soha : megmaradhatott volna tovább is jámbor tudatlanságában, műveletien papjaival, a nélkül, hogy különösebben felköltötte volna a hatalom bir
tokosainak, az irányadó köröknek szánakozását vagy
rokon-- 170 —
szenvét. Itt is megbizonyosodott ama történeti igazság, hogy a múltban a felekezeti és vallási érdek volt leghatalmasabb rugója a művelődésnek.
HATODIK KKJEZKT.