A magyar királyság intézménye eredetében katholikus, és az maradt akkor is, mikor az ország lakosságának fele már más hitet vallott. — A katholikus egyháznak törvényes elsősége a kormányzat összes közjogi vonatkozásaiban látható.
E két szó, királyi és katholikus, az államélet számos jelen
tős mozzanatában fedi egymást majdnem a jelen század közepéig. A Kegnum Marianum eszméje tükröződik vissza számos régi törvényeinken. Hazánk főpapjai, főnemesei és rendéi, vagyis a politikai jogokkal fölruházott nemzetnek leg
tekintélyesebb, leggazdagabb és legfüggetlenebb része, élőkön a királyival, át vannak hatva attól a meggyőződéstől, hogy Magyarországra kizárólag és egyes-egyedül a katholikusok-nak van joguk, s hogy minden más vallásfelekezet létele Sz.-lstván koronája területén, ezen apostoli királyság határai közt, isteni és emberi jog ellen való. E meggyőződés, egye
sülve azzal a tudattal, hogy velök van a hatalom, az erő, a többség, a vagyon, mind jobban sarkalta őket azon törek
vés irányában, melynek végső pontján a teljesen vissza-katholisált ország eszménye állott. E végső czélt nem is tagadták. A hivatalos iratok bizonyítják, hogy a kormány, mely magát is, királyát is s most már nemzete többségét is katholikusnak érezte, nyíltan és őszintén hirdeti és követi e politikát. Erdemet keres benne, ha korlátokat szabhat a protestánsoknak, ha visszahódíthatja őket, akár jó móddal, akár erőszakkal. így gondolkozott maga Mária Terézia is.
Lelkiismerete furdalja, ha elmulaszt egyetlen egy alkalmat a
•haeresis« karjaiba került lélek megmentésére. Talán senki se volt jobban meggyőződve a katholikus vallásnak egyedül üdvö
zítő voltáról, mint a nagy királynő. Vallásos hiténél mélyebb, őszintébb és közvetetlenebb érzést nem képzelhetünk. Min
denütt és minden irányban a katholika' hit erősítését, térfog
lalását s hatalmának öregbedését igyekszik előmozdítani. — Azok, a kik apja halálakor körülötte voltak, a régi udvari iskola rendületlen hívei, a Sinzendorffok, Uhlefeldek,
Starhem-«!
bergek és k'hevenhüllerek ép úgy, mint a magyar főurak és egyháznagyok, az Esterházyak, Pálffyak és Batthyányak csak megerősítették e hitében. S mikor a haladó korszellem a hit
élet terén is a felfogásoknak nagymérvű átalakulását ered
ményezte s különösen fiának, Józsefnek befolyása a köz
ügyekre érezhetővé lett, akkor is csak meggyőződése ellen, sokszor a legnagyobb lelki küzdelem után rendeli el mindazt, a mi csak távolról is érintheti vala a katholiczismus érdekeit.
A kor e felfogásának incarnatiója Barkóczy prímás.
Benne nyilatkozik meg a protestantismus iránt való tudatos antagonismus legélesebb formájában és legmerevebb tagadá
sában. Mária Terézia és kormánya sem riadtak vissza az aggressiv eszközeiktől a máshitűekkel szemben, de eljárásuk mégis — legalább alakilag — kevésbbé sértő. Barkóczy c pont
ban a legsötétebb türelmetlenséget vallja. Egészen új elméletet állít fel; a tolerantia fogalmát merőben új módon határozza meg. Hazai törvényeink — úgymond — csak tűrik az ágostai és helvét hitvallást. E türelem mivoltából folyik, hogy e hit
vallások léteié csak időlegesnek tekinthető, mert katholikus ember és katholikus fejedelem soha sem mondhat le arról a reményről, hogy valamikor sikerülni fog a haercsist meg
szüntetni. •> Ebből az elvből következik,1) hogy katholikus fejedelem és minisztériuma épen semmit sem' vétkeznek a haeresist megtűrő törvények ellen, ha azt, a mennyire a körülményekhez képest nagyobb baj veszedelme nélkül meg
tehetik, még a törvény engedte határokon túl is korlátoz
zák, mert miként más bűnök példájából kiderül, a türelem
nek és lelkiismeretnek természete is megkívánja ezt. A midőn ők magukat a türelmi törvények megtartására kötelezték, egyidejűleg kötelezettséget vállaltak arra nézve is, hogy ezt a bajt, ha nem irtják is ki teljesen, de legalább kisebbítik.«
Más szóval, a vallásos türelem nemcsak abból áll, hogy elnézzük azt, a mi saját hitvallásunkkal ellenkezik; a tole
rantia nemcsak passiv engedékenység, hanem activ törekvés tehetsegünkhöz és körülményeinkhez képest gyengíteni, kiszo
rítani, hatástalanná tenni mindazt, a mi a türelem tárgya
') <). L. H. T . Lad. [•; fasc. !>. fund.
A magyarországi közoktatás története.
S2
Lmc a tudományosan megszerkesztett jogczím ama végnélküli zaklatásokra, melyeket a protestánsoknak még a törvény keretén belül is el kellett szenvedniük, s egyúttal magyarázatja annak a jelenségnek, hogy nemcsak a Jézus-Társaság tagjai, kiknek ez hivatásszerűx) kötelességök volt, hanem az összes egyháznagyok — élükön a királyné — a legnagyobb elő
szeretettel foglalkoztak a térítés munkájával, s érdemöknek tudták be, ha — olykor nem épen válogatós eszközökkel mentől több lelket nyerhettek meg a z egyháznak. Ez általá
nos törekvésnek egyik legalkalmasabb versenytere volt a nevelés.
Legtöbb sikerrel biztatott ebben az irányban a vegyes házasságokból származó gyermekeknek, úgyszintén az árvák
nak a nevelése. Már 1740-ben ajánlja egy királyi rendelet, hogy a vegyes házasságok' megkötése előtt igyekezzenek a katholikus lelkészek szép szerével (bono modo) reversalist kieszközölni, mclylyel a szülők arra kötelezik magukat, hogy gyermekeiket a katholikus hitben nevelik. E rendelet szerint ugyancsak vegyes házasságból eredő árva gyermekeket min
den esetben katholikus hitben kell felnevelni, a mire a helyi hatóságok, püspökök és plébánosok tartoznak ügyelni. Az 175(1 év július l.'5-án a megyés püspökökhöz intézett bizal
mas rendelet e felhivást ismétli, d e szigorítja is, a meny
nyiben a reversalist meg nem tartó szülőkre büntetést mér s a gyermekeknek helyes útra való visszatérítését egyenesen megkívánja.3) Ha pedig a szülők nem adtak volna reversalist,
') A jezsuiták a térítésben oly buzgalmat fejtenek ki, hogy még az akkori kormány is megsokalta a dolgot. Komáromban pl. a 8—í) éves gyermekeket elcsalogatták szülőiktől, katholikusokká tették s többé nem adták vissza őket ( 0 . L. 11. 'I'. Lad. 1". I'asc. 22. Kelig.). Hasonló panasz merült fel a győri jezsuiták ellen (n. o. : Lad. K. t'asc. 2H. Kelig.).
Kenesse veszprémmegyei községben a helvét hitvallásban nevelt Czeczey-l'éle árvákat Bouflleur Gáspár jezsuita-administrator jajveszéklő rokonai köréből erőszakkal kiragadja, kocsira téteti s Vörösberénybe viszi katho
likus nevelés végett. A dolgot helybenhagyja a kormány, de még se teheti, hogy a Jézus-Társaság főnökét szelídebb eszközök alkalmazására ne figyelmeztesse (ti. o. Lad. H. fasc. 13. Rclig.) stb. stb.
-) Kiró Márton veszprémi püspök a rendeletet kinyomatta s azt ily alakban a hatósága alá tartozó összes plébánosoknak megküldötte.
H3
az uralkodó vallás előjogából kifolyólag (de nem kényszerítő eszközökkel) mindent el kell követni, hogy gyermekeik a katholikus egyház kebelébe téríttessenek.1) »Az Isten orszá
gának öregbítése, az orthodox vallás felvirágoztatása és annyi ártatlan gyermek üdvösségének megszerzése végett valóban kívánatos volna, hogy különböző vallású személyek egyálta
lán ne lépjenek házasságra, vagy ha már lépnek, legalább határozottan kényszeríthetők volnának reversalisok kiállítására, melyekben kötelezik magukat mindkét nembeli avagy egyik nembeli gyermekeiket a katholika hitben felnevelni.« Mivel azonban Magyarországban a katholikusok és a nem katho-likusok vegyest laknak egymás mellett, állami szempontból, tekintettel a külső országok nem katholikus fejedelmeire
(főleg a mostani válságos időkben) nem látszik tanácsosnak az ilyen házasságokat egészen eltörölni s az illetőkre a reversalisokat rákényszeríteni. »Ezeket az eszközöket boldo
gabb időkre hagyván (his Medüs ad feliciora tempóra relictis)«, most csak azon kell lenni, hogy a fent idézett rendeleteknek kellő foganatjok legyen. K javaslatot a Felség is elfogadja azzal, hogy mindazok, kik a katholikus hitre térnek s e hitet utóbb elhagyják avagy másokat hitök elhagyására csábítanak, a legszigorúbban büntetendők, s hogy a vallásos közönyt (Indifferentismus) egyáltalán nem szabad megtűrni.
Lássunk néhány élő példát ezekre az elvont intézkedé
sekre. A bőviből meríthetünk.2) Az I7í>5-ik évben jelentik,
A püspök megrovásban részesült s a hazai nyomdáknak ebből az eset
ből kifolyólag megtiltották a vallási ügyekre vonatkozó királyi rendele
teknek vagy hivatalos iratoknak a kinyomatását. O. L. II. T. Rcv. Libr.
fasc. 1. No. (i.
') O. L. Udv. Kané/.. Or. Re!'. 20.S ex 1707.
a) Kgész vármegyékre kiterjedő tömeges investigatiókról és perek
ről olvasunk, melyeknek tárgya az apostatált szülőktől vagy vegyes házasságokból származott gyermekeknek az akatholieismusban való ne
veltetése, melynek mini királyi rendeletbe ütköző cselekedetnek megszün
tetése és megtorlása kímélet nélkül végrchajtatik. — így a hontmegyei fisealis per ((). L. H. T. Lad. II. fasc. 2. Relig.), a zólyommegyei (u. o.
Lad. F. fasc. 13. Kelig.), vasmegyei (Lad. F. fasc. 51. Relig.) és tren-csénmegyei (Lad. L. fasc. 2. Relig.) esetek. Késmárkon 17(iü-ban kiderült, hogy 32 gyermek, kik vegyes házasságból eredtek s nagyobbára
elár-(V
84
-hogy a katholikus báró Kcvay Mózesnek ág. hitv. ev. nejétől született gyermekei protestáns hitben nevelkednek'. A szülők ellen actio liscalist indít a kormány, mert elvágták a gyer
mekek előtt »az igazság megismerésének útját«; a fiút felsőbb rendeletre Nagyszombatba kell adniok a jezsuitákhoz, a leányt ugyanoda az Orsolya-szüzekhez; eddigi református vallású tanítójok börtönbe s vizsgálat alá kerül.1) Sándor Imre vas
megyei protestáns nemes ember katholikus vallású feleséget vett el s reversalissal kötelezte magát, hogy gyermekeit katholikus hitben neveli. Knnek ellenérc Sándor a teveli református iskolába járatja fiait s leányait is a protestáns hitben neveli. Rendeletet kap, hogy fiait adja katholikus isko
lába s leányait katholikus családba. Mivel a rendeletnek nem engedelmeskedik, tiszti kereset folytán 200 frt pénzbirsággal bűnhődik.2) Az ágostai hitvallású Jekelfalussy Mihály katho-likussá lesz; halála után 7 gyermeke marad, kiknek egyike az eperjesi collegiumban tanul, kettő pedig hadapródnak esküdött fel. Mind a három fiú ágostai hitet vall. Az anya, született Dtijardin báróné, amazt királyi rendelet folytán kény
telen K.perjesről elvinni és a nagyszombati convictusba adni, a hadapródokká lett fiúkat pedig a katonai lelkészség igye
kezzék a katholikus hitnek megnyerni.3) — Breznóbányáról jelentik, hogy vegyes házasságból vak) gyermekek, szám sze
rint kilenczen, szülőiknek rcversalisa ellen protestáns hitben nevelkednek. Már megbírságolták s bebörtönözték a szülőket, s még sem engedelmeskednek. Különösen 1 fromatka .Márton városi tanácsos, egy ('ongregatio Mariana tagja, érdemel kemény büntetést, mert neki, a közhivatalt viselőnek, jó
pél-v u l t a k , á g o s t a i h i t pél-v a l l á s b a n n e pél-v e l ő d n e k . K g y e r m e k e k e t s z i g o r ú a n eltilt
j á k a k a t h o i i k u s iskolák l á t o g a t á s á t ó l (J.ad. I''.. I'asc. t.'i. kelig.).
') Idea Relig'ionis, M. 'I'. Ak. k é z i r a t a , Kgyh. és Bölcs, I'ol. s (17f>5-ik év). Az esetnek e l ő z m é n y e i (az 1751-ik évből) U d v . K a n e z . Ooncept. Őrig. ttuícr. 22 ex 175 1 j e l z é s ű o r s z . levéltári i r a t o k b a n o l v a s h a t ó k .
•) 0 . L. U d v . K a n c a . Or. Kel'. Ki!) ex I7(i(i; II. T . L a d . A. fasc.
2 0 . Relig.
:<) <"). L. U d v . K a n c z . Or. Ref. 210 ex 17(i(i; II. T . T.ad. I). tasc.
20. Kelig.
8 fi
dával kellene clőljárnia. A szülők ellen tiszti keresetet indíttat a királyné, Hromatkát pedig hivatalvesztésre itéli.1) Eötvös József, a tiszántúli kerületi tábla birája, vegyes házasságból született fiait a debreczeni református iskolákba járatja. A gyer
mekeinek »lelki üdvösségét elhanyagoló« apa legfelsőbb hely
ről kemény megrovásban részesül, azzal, hogy küldje fiait Egerbe vagy Kassára a convictusba, leányait pedig a kassai apáczákhoz.2)
A kormány, mint látjuk, belenyúl a családba, ennek kebeléből kiragadja hatalmi eszközökkel a gyermeket s ön
kényesen, mintegy magasabb elvek parancsoló kényszere alatt, intézkedik nevelésükről. Megteszi ezt saját kezdeménye
zéséből Mária Terézia is, különösen főúri leányokkal, kiket klastromba küld s utóbb bőkezűen kiházasít.8) --- Mindez a legőszintébb motívumokból történik. A katholikusok sorában senki sem érzi az igaztalanságot, mely abban rejlik, hogy a közhatalom politikailag szabad emberek gyermekeit a szülői háztól clkülönítteti (sequestrálásnak hittak ezt is) és a maga czéljai szerint nevelteti.
A térítésnek sikeres eszközei voltak a katholikus con-victusok és kegyes alapítványok. Több királyi rendelet meg
hagyja, hogy a protestáns hittől elszakadt kiskorúak minden esetre katholikus convictusokba és seminariumokba veendők fel; sőt utóbb az ily convertiták elsőségben részesültek s különös ügyelem tárgyai voltak. Felhívták az összes convic-tusok és seminariumok vezetőit, hogy pontos nyilvántartást vezessenek e tanulókról s üresedések alkalmával első sorban ily pályázókat hozzanak javaslatba."1) A gyakorlatban szigo
rúan ragaszkodtak c szemponthoz, mint számtalan convictusi ügyirat bizonyítja/') — Az evvégi zárójelentéseknek állandó rovata van, ezzel a felirattal, convertita-e vagy nem?« Az
') (). L. l'dv. Kancx. Or. Rel'. -178 ex 17(i(i; II. 'I'. Lad. A. fasc.
4. Kelig.
3) 0 . L. II. T. Lad. II. I'iisc. 8. Kelig.
-1) Marczali : Mária Terézia 201. s k. 1.
') O. L. II. T. Lad. C. fasc. 24. Kund.
r') Különösen a Regenseknek az 0 . L. H. T. Lad. E. t'asc. 18.
Fund. jelzetű csomagban levő' jelentései.
S(i
alapító okiratok1) utasításul adják az intézetek vezetőinek, hogy egyébként egyenlő minőség esetén mindig a vegyes házasságból származó katholikus ifjakat vagy a nem rég áttért szülők gyermekeit vegyék fel először. Hogy eonvertált tanulók iránt a kormány mily kiváló figyelemmel volt, annak egyik szembeszökő példája Dobay János nagyszombati jog
hallgató esete, mely egymagában jellemzi az egész rendszert.
Dobay, ez az »éjjeli és nappali kóborló«, egy nagyszombati polgárt véresre vert és egy odavaló muzsikusnak dulakodás közben kitörte a kezét. Mivel az egyetem a fcgyelmetlen ifjút be akarta záratni, a városi hatóság pedig kijelentette, hogy a szükséges karhatalmat csak felsőbb utasításra adja meg, az ügy egészen a kanczelláriáig ment fel, hol Dobayt »te
kintettel nemes származására, valamint arra, hogy az imént tért át a katholikus hitre«, csupán a szokásos akadémiai büntetésre Ítélték.2)
A térítésnek c rendszeres gyakorlatával szorosan össze
függ az a gondos elővigyázat, melylyel a katholikus ifjakat a protestáns iskoláktól távol tartották', s viszont az az enge
dékenység, melyet ellenkező esetben tanúsítottak. Az 1772.
évi népiskolai összeírás adatai, mint e könyv második részé
ben látni fogjuk, e felfogásnak majdnem törvényszerűen jelent
kező következetességét bizonyítják. Akárhány katholikus elemi iskolát tudunk vegyes vallású növendékekkel; de oly iskola, melynek protestáns tanítója katholikus gyermekeket is okta
tott volna, ezer között alig akad egynehány. A katholisálásra alkalmat kerestek és adtak; az cltántorítás veszedelmétől mindennél jobban féltek. Kormányrendeletek tiltják, hogy katholikus szülők protestáns iskolába ne küldjék gyermekei
ket ; protestáns tanítók pedig, kik katholikus gyermekek oktatását felvállalták, 12 forint pénzbírságot, ismétlődés ese
tén 24 forintot fizetnek, esetleg perbe fogatnak. A pozsony-megyei Kő-Rév helységben megtörtént, hogy az ottani luthe
ránus iskolamester a helybeli plébános engedelmével öt római
') Például : a szent-annai nemesi convictus alapító levele (). L.
(fciv. Kancz. Lib. Reií. L. p. 2 6 0 ; a váczi colleKiumé, ugyanott Xl.VJII.
p. 154—161. stb.
») O. L. 11. T. Lad. C. fasc. 47. Kund.
S7
--katholikus fiút fogadott be iskolájába. Az esetet 1761-ben feljelentik, s a helytartótanács és a kanczellária egyező javas
latai alapján a Felség a lutheránus tanítót elmozdítja, a taní
tástól végkép eltiltja s helyébe a Cassa Parochorum terhére róm. kath. tanítót alkalmaztat, kinek kötelességévé teszi a róm. kath. gyermekeken kivül a protestáns gyermekek taní
tását is.1) Azokban a ritka esetekben, mikor protestáns köz
ségek katholikus lakosai saját félekezetökhöz tartozó iskola
mester hiányában a tilalomnak ellenére protestáns iskolákba kezdték küldözgetni gyermekeiket, a megindított peres eljá
rásnak a vége mindig az lett, hogy a Cassa Parochorum jövedelméből rendszeresítették a római katholikus tanítói állást.2)
A köznevelés irányításában uralkodó szellem megtalálja analógiáit Mária Terézia kormányának minden másnemű intézkedésében is.3) — A mit itt láttunk, csak egyik oldala, egyik symptomája annak az alapfelfogásnak, mely uralko
dásának első felében az egész rendszert áthatotta. A protes
tánsoknak kizárása udvari és kormányszéki tisztségekből, mellőzéseik kitüntetéseknek és czímcknek egyébként bőséges osztogatásakor, a trón elé járulásuk megnehezítése, ügyeik
nek czélzatos elodázása napi renden voltak. Mivel a szabad királyi városok, e peculium regiumok, csak a királyi kamara befolyása mellett ejthették meg tisztújításukat, a kormány ezt az alkalmat sem mulasztotta cl a katholisálásra. A hol még voltak a municiphimokban akatholikusok, lassanként igyekeztek őket kiszorítani.4) Még az ügyvédi kar sem
kerül-») rjen Kelig. 17-19. jan. 2.; 17;")<). okt. .">.
'-) l'l. ÍI gíiinörmegyei Dobszán, I 7(>.'j-ban : (). I,. Udv. K'ancz. Or.
Kel'. 7(> ex Í7(i:i; a nyitramegyei Szohotistyén (anabaptisták ellenében) u. o. Or. kel'. I-K! ex 17(>:i.
a) V. ö. Rctlexions d'un zúlé l'alrjote sur le Royaume de llongric.
0 . L. Udv. Kancz. Hung. l'all'f. No. I, fasc. 5.
4) Mikor a debreczeniek egy oda menekült apostatált basilita-szer-zetesnek elengedték a börtönbüntetést, a királyné 17(!7-ben elrendeli, hogy a városi tanács katholikus tagjainak számát kettőről négyre emel
jék, egy katholikus aljegyzőt alkalmazzanak s a külső tanácsba is vegyenek fel katholikus vallásúakat, sőt e rendelet foganatosítására Vécsey báró, szepesi kamarai elnök személyében királyi biztost küld ki
- - HS
hette ki c törekvés hatását. Rossz szemmel nézték a hivatalos körök, hogy a hazai ügyvedek nagyobbára protestánsok, kik külföldi egyetemeken tanultak s képzettségökkel magasan kiváltak.i) Egyetlen uralkodó gondolat vezérelte a közműve
lődés egész területén a kormányzás összes szerveit: vissza
szerezni a katholikus vallásnak mindazt, a mit elvesztett.
E mellett minden egyéb törekvés, a műveltségnek minden más tényezője alárendelt fontosságú.
Hogy mindezek az áramlatok megtörtek, sőt mi több, a megtámadott fél belső erejét és összetartását csak mind
inkább fokozták, nagy történeti tanulságul szolgálhat. A hit nem akkor a leggyengébb, ha üldözőbe veszik.
HATODIK KK.IKZKT.
V i s s z a t e k i n t é s .
A felsorolt jellemző adatokat csak összegeznünk kell, hogy megállapíthassuk azt a néhány elvet, mely Mária Terézia uralkodásának első felében a hazai iskolaügy felfogásában uralkodott.
Legelső helyen áll még mindig az az igazi keresztény elv, hogy az iskola a vallásgyakorlat lényeges része. A katho
likus iskolák ennélfogva teljesen az egyház kezében vannak, és pedig a felsőbbek' közvetlenül, az alsók a klérus felügye
lete révén ; hasonlóképen a protestáns iskolák tanárai, tanítói és gondnokai is egyházi tisztviselők. Az iskola czélja, minden ellenkező törekvéssel és nézettel szemben, még mindig első
Debreezenbe ((). L. l'dv. k'ancz. Or. Kel'. 290 ex 170ÍI). A katholikus népes
ségű szabad királyi városokban protestáns vallásúak polgárjogot nem nyerhettek. Igy pl. l'est városában (17<!f>. okt. 2K. I'odhradszky-gyűjt.
M. T. Akad. Tört. l'ol. (il).
') Fontolgatták is líécsben a módozatokat, mikép lehetne őket e térről is leszorítani, sőt 17(12-hen bizalmas felszólítást kaptak a főispá
nok, hogy igyekezzenek szép szerével és körültekintéssel (omni adhibita circumspeetione) a katholikus földesurakat rávenni, hogy protestáns val
lású proeuratoraikat cseréljék fel katholikusokkal ( 0 . I.. üdv. Kancz.
Or. Ref. 21H ex 1762).
.Sí)
sorban a vallásos nevelés, a hit megerősítése, a lelki javak biztosítása, s csak másod sorban a világi műveltség meg
adása.
Az állam az iskola és egyház c belső összeolvadását mint történeti tényt elfogadja, de csak az övéivel azonos katholikus érdekek irányában fejleszti tovább; és pedig: cse-lekvőleg a protestáns iskolák elnyomásával, szenvedőleg azzal, hogy — az egyházba vetett föltétlen bizalmánál fogva -törvényes felügyeleti jogát a katholikus iskolák irányában egyelőre csak névlegesen gyakorolja, s ily módon az egyház illetékességét ezen a téren hallgatag elismeri.
Rendszeres állami administratio e korban a tanügy terén nem található. Külön tanügyi osztálya sem a helytartótanács
nak, sem a kanczelláriának nincsen. Amott a katholikus isko
lák ügyét, de inkább csak anyagi oldaláról, a kegyes alapít
ványok bizottsága látja el; a protestánsokét pedig, felekezeti vonatkozásai miatt, a vallásbizottság. Ónálló és szerves alko
tásokról nincsen szó; állandó ellenőrzésről sem, mert még csak gyenge csirájában volt meg az a gondolat, hogy az iskolák paedagogiai és didaktikai munkásságának irányítása s a tanügy igazgatása az állam feladatai közé tartozik. Az állam még mindig mandatariusa a katholikus egyháznak.
Egyházpolitikai czélokat valósít meg az iskolával, s e végből a másliitűek tanintézetei ellen számos korlátozó intézkedést léptet életbe, teljes jóhiszeműséggel, tudatosan, következete
sen, a rendelkezésére álló hatalmi eszközökkel. Úgynevezett kultúrpolitikát még nem folytat; nem úgy, mint Ausztriában, hol Van Svvieten báró tudományos reformja s a felvilágoso
dás irányának általános elhatalmasodása már az ötvenes évek eleje óta állami és művelődési czélokat is tűzött az iskola elé. Hazánkban ugyanakkor még megtört a nyugatról jövő ösztönzések ereje a dolgok hagyományos rendjén. For
mailag átveszszük azt, a mit reánk parancsolnak, de minden elmélyedés és komolyság nélkül. A nagyszombati egyetem
17f)3-ik évi reformja valósággal exotikus növény az előzete
sen meg nem művelt honi talajon. Csak a második, 176ü-ik évi rendezés hatolt bele mélyen az egyetem szellemi alka
tába ; de ez már az általános megújhodást előkészítő
folya-<)()
matnalc egyik tényezője, s közte és az első reform közt oly 15 év fekszik, mely óriási fordulatot jelent nem ugyan az iskoláztatás, hanem általában a hazai művelődési törekvé
sek terén.
Mielőtt e fordulat történetét elemeznők, meg kell győ
ződnünk arról, milyen volt hazai iskoláink tényleges állapota a régi rendszer utolsó éveiben.
MÁSODIK RÉSZ.