• Nem Talált Eredményt

A kegyes tanító-rend

In document KÖZOKTATÁS TÖRTÉNETE (Pldal 156-177)

I.

Azon elhatározó befolyás alól, melyet a jezsuiták pae-dagogiai rendszere az egész ország iskoláztatására gyakorolt, nem vonhatták ki magukat a kegyesrendiek sem. Úgy volt megalkotva e rendszer, oly csodálatos szabatossággal kap­

csolódtak a szervezet egyes részei egymáshoz, annyira ki volt próbálva a tanításnak az a módja, melyet a Ratio Studiorum megállapított, hogy a kegyes tanító-rend, midőn a szegény kisdedek nevelésének eredetileg szűkre szabott köréből kilépett s a magasabb oktatásból is részt kért a maga számára, általában nem tehetett egyebet, mint a Jézus-Társaság hagyományos iskolai rendjét átvenni.

Hogy a kegyes rend mindamellett idő-telve új gondola­

tokat is vihetett bele a rendszerbe- -a mi közkedveltségének egyik legfőbb okává lett, — főleg onnan van, hogy oly korszakban kezd a tanításnak' c magasabb területére teljes erővel behatolni, a midőn a Jézus-Társaság iránt való biza­

lom, ha nem is szűnt meg, de szilárdságában tetemesen megfogyatkozott. Emberek, kiknek látóköre túlterjedt a haza határain, arra a tudatra ébrednek, hogy az egyoldalú gram­

matikai és rhetorikai képzés egymagában már nem határoz­

hatja meg az ember értékét, hogy a syllogismusok hálózata leköti a lélek szárnyaló erejét, s hogy a nevelésnek hagyo­

mányos formája a jellem szabad kialakulásának nem ked­

vezhet. Erről a tanrendszerről mondja túlzottan, de jellem-zetesen báró Orczy l.yrincz, hogy:

Két száz esztendeje, hogy regi böltseknek, Plútó, lípicurus, több Giirüg Szenteknek, Leginkább pediglen Aristotelesnek Vélekedésein Lojolisták mennek.

Mire vitték, kérded, magas elméjeket, Nem törték hasznosban, liigyd el, 1x7, eszeket,

147 -Szedegettek ollyan gyáva kérdéseket, Kivel meg tompíták az ékes elméket.

Mire vetemedtek ilylyen kábulásbann ? lielé ereszkedtek mély disputálásbann ? Rekedtek hasztalan syllogizálásbann,

Ki nyert? ki erősebb vala kiabálásbann stb.')

A jezsuiták iránt való rokonszenvnek e hanyatlása magyarázza meg, hogy, míg a XVII. század második felében, a jezsuita rendszer hatalmának fénykorában, alig egy-két gymnasiumot alapíthatott hazánkban a kegyes rend, addig a XVIII. század első felében, különösen miután az 171;"). évi CXI1. t.-czikkel honosságot, 1721-ben pedig önálló magyar rendkormányt nyert, rohamosan foglalnak tért iskolái. Váro­

sok versenyeznek értök. Egyedül Mária Terézia uralkodása alatt (értve az 1772. évet megelőző időket) 7 új gymnasium vezetését bizzák reájok. Az 1766-ik évben a rendfőnök jelen­

tése szerint2) már 22 intézetök volt, és pedig: a syntaxis osztályait is magában foglaló 7 kis gymnasium (Breznóbánya, Dcbreczcn, Karpona, Nagy-Károly, Rózsahegy, Szent-Anna, Tokaj); a rhetorika osztályáig bezárólag terjedő 14 teljes gymnasium (Kalocsa, Kanizsa, Kecskemét, Kis-Szeben, Nyitra, Óvár, Pest, Privigye, Szeged, P.-Szent-György, Sziget, Tata, Vácz, Veszprém),3) ••— Váczott, Pesten, Tatán és Kalocsán világiak tanítására rendelt philosophiai tanulmányaik, végül a pozsonymegyei Szempczcn 1763 óta az állami közigazga­

tás bizonyos szakszerű ágazataira előkészítő iskolájok (Col-legium Oeconomicum) állott fenn.*) Iskoláik népességére vall,

') 15. Orczy Lőrincz : Alom stb. (17<i0-hól), a Kólteménj'es Holmi

|17K7.| 55 59. lapjain.

') (). L. H. T. Lad. 10. l'asc. 10. fund. Mellékelve a tanítás mód­

szerének és anyagának részletes leírása.

•') A podolini gymnasium ekkor még a kegyes rend lengyel pro­

vinciájához tartozott s a Varsóban székelő lengyel tartományfőnök (Kiel-czewski Ódon) hatósága alatt állott. Tanárai lengyelek voltak ; a tanítás nyelve latin és lengyel' V. ö. O. I.. Udv. Kancz. No. 2865 és 4010 ex 1773, mely tárgyalási iratokból a megelőző állapot is kiderül.

*) Ugyanitt »per abusum« gymnasiumi osztályok is voltak. »Tra-10*

148

hogy az 1705-ik évben alapított tatai, kalocsai és kanizsai gymnasiumoknak a rá következő 1766-ík évben már •'20, illetőleg 230 és 360 tanulójok volt.1)

ü e nemcsak a fentemlített, mélyebben fekvő s önkén­

telenül működő okoknál fogva nyerték meg országszerte a szíveket. Olvasva gymnasiumaik alapításának történetét, sze­

rény igényeikről néha őszinte megilletődéssel veszünk tudo­

mást. E kevéssel beérésök már egymagában is elegendő volt népszerűségök fokozására. A kisszebeni gymnasiumot cser-neki Dessewffy István 10,000 forint tőkével alapítja meg; a város épületet és évi 100 forintot ajánl meg.2) A Bibich-házaspár a szent-annai kisgymnasium fentartására 1,5,000 forintot tesz le.:!) A kanizsai gymnasium alaptőkéje 10,000 forint.4) - A pesti gymnasiumot fentartó városi közönség akkori szűkkeblűségéről hű képet rajzol az iskola mono-graphusa.5)

Iskoláik külső szervezete egyáltalán nem tért el a

dimus mondja a rendfőnök •• hie etiam inferiorcs classes in gratiam (.'onviclorum Vicnna huc a Sua Majestate ordínatorum.' Kgy i 707. ovi kír. rendelet elvül mondja ki, hogy -beingnám Intenüonem Majestati.s neuliquum eam i'ore, ut in hoeee Collegio inferiorcs Scholae tradantur, verum adultiores jani Juvenes jnxta Inslitutum Kütidationis unice in arithmctiea, camcrali scientia et lingvarum nolitia debite inihuantur et instrunntur (M. '1'. Akad. kézit-. Kgyh. és Bölcs. Ibi. <)., p. 182 -188).

A piaristák mindazonáltal nem szűnnek meg humaniórákat is tanítani, s egyenesen folyamodnak az engedélyért. A kanezellár tekintettel a bazini, modori, szent-györgyi, pozsonyi és nagyszombati gymnasiumok közelségére • indokolatlannak tartja a kérelmei ; csupán azt véli meg­

engedhetőnek, hogy az ausztriai és magyar convíctorok (fizetők), kik a eollcgiumban laknak s kiket szülőik már fiatalabb korban hoztak ide, magánúton (privátim) gyimiasiumi oktatásban is részesüljenek. A királynő így határoz. Kz tehát magán-gyinnasium is volt. (). L. Udv. K'anez. Or.

Rcf. -'J2I ex I7Ö8.

J) Veszprémben :«)(> körül, Ovárotl ' m a , Váczott f>02, Nagy-Károlyban 252, Korponán 180, Pesten 53!), Kis-Szebenben 229 (Millen­

niumi monograpbiák adatai).

=) O. L. II. T. Lad. ii. fasc. 5. fund.

••") O. L. Lib. Jteg. Tom. XU1.

*) U. o. Tom. XLV1I.

°) 'l'akáts Sándor : A budapesti piarista kollégium története. Buda­

pest, 1895.

— 14<) —

jezsuita typustól. Osztályaik elnevezése és száma, a színi előadások rendszeres gyakorlása, a Mária-társulatok intéz­

ménye a jezsuita mintákat követik. Még az Akadémiákat is megtaláljuk náluk. Az osztályoknak külön-külön tanárokra bízását már szegénységük sem engedte meg; miként a leg­

több jezsuita gymnasiumban ők is összevontak két-két osz­

tályt, azzal a különbséggel, hogy az elemi osztályok tanítá­

sát mindenkor rendi tagra bizták, minek következtében, az 1760-ik évi investigatio tanúsága szerint, a teljes gymna-siumokban az igazgatón (praefectuson) kivül nem !J, hanem 4 tanár működött. Nyitrán meg épen 6 tanárral találkozunk, kik közöl 1 a rhetorikát, 1 a poesist és syntaxist, 1 a grammatikát és principiát, s »a kis gyermekek sokasága miatt« I! tanár a legalsó, azaz: elemi osztályokat oktatta.

Hasonlóképen a jezsuitáktól vettek át a latin nyelv tanításának anyagát és tanításának általános menetet is. De már tanítói eljárásuk elteréseket mutat, s némely nemzeti motívumoknak, úgy szinten a reáliáknak jóval nagyobb tért

•engedtek, mint általában a jezsuiták. Ennek oka egyfelől az, hogy, míg a Jézus-Társaságnak merev állandóságra számító, nemzetközi tanrendszere csak kevéssé tűrte meg a helyi és nemzeti különbségekből eredő módosításokat, addig a kegyes rend a XV1I1. századtól kezdve teljesen magyar jelleget öltött, c haza minden örömében és bánatában résztvevő szívvel osztozott, hazai viszonyainkhoz alkalmazkodott, de egyúttal a kor követelményeihez képest mindig módosítható tanulmányi rendszerében a művelt külföld szellemi haladá­

sának vívmányait is okkal-móddal érvényesíthette. Kitűnő magyar rendtagok a század közepétől kezdve sűrűn látogat­

ják a külföldi egyetemeket: Cörver Elek, Bajtai, Cörver János nemcsak koruk műveltségének színvonalán álló férfiak s nagy tudósok voltak, hanem kiváló elméleti paedagogusok is, mint különböző tanügyi tervezeteik, tanterveik és módszeres uta­

sításaik mutatják. Cörver János 1757-dik évi Methodusa,1) melynek azonban csak ajánló ereje lehetett, mert sokkal

') Methodus instituendae juventutis apud Scholas Pias (1757.

jún. 12.). Bpesti kegyes rend központi levéltárában.

150

-magasabb czélokat tűz ki, mint a minőket az 17G6-dik évi hivatalos jelentéshez mellékelt Norma Studiorum-ban olva­

sunk, már teljes valójában tünteti fel a jezsuiták és kegyes­

rendiek tanítói eljárása közt keletkezett s idővel mind jobban fokozódó különbséget.

Mivel a jezsuita typussal fennebb részletesen megismer­

kedtünk, elégségesnek látszik itt a jellemző különbségeket feltüntetni. Alapul veszszük a már említett Norma Studio-rumot (176(5.), mely mint a helytartótanács rendeletérc vála­

szul adott hivatalos okirat, feltétlen megbízhatóságot érdemel abban a tekintetben, hogy csakugyan úgy tanítottak akkor a magyarországi kegyesrendi gymnasiumokban, mint ahogy itt ki van fejtve.')

Az első különbség a számtan (s általában a reáliák) tanításában nyilvánul. Már a rend alapítója, kalazanczi Szent József különös gondjába ajánlotta rendtársainak a mathe-matika s arithmetika tanulmányát,-) s ezen intelmét a pia­

risták híven követték. Hazánkban is nemcsak minden osz­

tályban tanították az arithmetikát, hanem a felső gymnasiumi osztályok növendékei már nehezebb műveletekkel és a szám­

tan gyakorlati vonatkozásaival is megismerkedtek. Hogy hazánk bármely jezsuita gymnasiumában hármas-szabályt, könyvvitelt és kereskedelmi számtant tanítottak volna ebben a korban, sehol sem olvassuk. Tatán és Kalocsán az alapító

') Kiderül ez abból is, hogy ;iz 17(>í>. évben alapított tatai, kalo­

csai és kanizsai iskoláknak az alapító levelekbe (<). I,. l'dv. Kancz. Lib.

Reg. XI.VII.) felvett tantervei ezen Nornui Discendi-vcl azonosak ; de azonos vele a kegyesrendi consistorium által 17(i--ben kidolgozott I'ro-jectum is, melyet Takáts S. id. ni. Kii), s kk. lapjain ismertet. Mivel

liarkóczy primás még 17(>ö-bcn meghall s a kegyes rend főnöke 17(>(>.

évi május 10-én számol be a helytartótanácsnak a methodusról, azt várnák, hogy ez alkalommal ama bizonyos -Kusior Descriptio~-t küldik be a kormányszéknek, melynek hatáskörébe a tanügy a primás halálával visszaszállott. Mivel azonban nem ilyen czimű munkálatot küldenek be, hanem a l'rojectummal azonos, különben szintén elég terjedelmes Normál, élek a gyanúperrel, hogy a Fusior Descriptio létele iránt táplált hiedelem alaptalan. A tanítás methodusának c Normánál még bővebb leírását (ebben a korban) aligha adták a piaristák.

'-) V. ö. Prónai Antal: Kalazanczi Szent József iskolája. Budapest, 1897., különösen a 3 1 . s k. lapokon.

151

-levelek bizonyítják.1) »Van azonkívül néhány gymnasiumunk-ban«, mondja a jelentéstevő, »külön osztály az arithmetiku-sok, s főleg azok számára, kik a Rhetorika és Philosophia után (!) más szerzetes rendek gymnasiumaiból jönnek s e tárgyat megtanulni óhajtják«. Ha ezen adattal egybevetjük azt, hogy az arithmetikusok osztályát a négy- és hatosztályú gymnasiumok anyakönyveiben is, még pedig a legalsó osz­

tálytól a rhetorikáig minden rendszer nélkül, évenkint más­

más helyen és más sorrendben találjuk említve, akkor e tényállásból azt kell következtetnünk, hogy itt nem annyira osztályról, mint inkább szabad tanfolyamról (cursusról, mon­

danók ma) lehet szó, melybe tetszés szerint léphettek be egy-két vagy több osztály tanulói is; a »post Rhetoricam et Philosophiam« kifejezésen pedig oly külön arithmetikai tanfolyamot értek, mely a rendtagok és leendő piarista-tanárok számára volt a nagyobb intézetekben berendezve. Kiderül egyúttal e nyilatkozatból az is, hogy a kik a jezsuita isko­

lákból jöttek át a piarista gymnasiumokba, a számtanból pótló tanításra szorultak.")

Nem kevésbbé feltűnik a piarista gymnasiumokban a hazai történelemnek igen korlátolt, de különálló tanítása.

A jezsuitáknál a világtörténelemnek egy kis fejezeteként taní­

tották; a kegyesrendieknél a Poesis osztályában a »história domestica Hungáriáé •< czime alatt külön magyar történelem szerepel. Hogy mily terjedelemben tárgyalták Magyarország történetét, határozottan nem tudjuk; a hivatalos jelentésből, sajnos, nem szabad többet következtetnünk, mint hogy csupán nemzeti történetünk legelső korát, az őshazából való kiindu­

lást, a honfoglalást és a vezérek korát tárgyalták Szent István királyig. A grammatikai osztályokban földrajzot is

') Az alsó grammatikai osztályban a négy alapművelet, a Mediá­

ban és Supremában ugyanaz törtekkel és a hármasszabály, a Rhetoriká-ban ea, quae ad sublimiores Regulás Ratiocinii ct Commerciorum per-tinont-. (O. T,. lldv. Kancz. Or. Ref. 15 ex 1705).

-} V. ö. a jelentés következő passusát is : »Arithmeticae stúdium pariter commune est omnibus classibus, tantum quod cum iis, qui in altioribus classibus collocati sünt, ad difficiliorcs ctiam regulás fiat progressus.«

— 152

tanítottak (térképek használatával),1) a mi szintén megkülön­

böztette iskoláikat a jezsuita gymnasiumoktól.

A magvar nyelv tanításáról, jobban mondva alkalma­

zásáról, a Norma is megemlékezik ugyan, de korántsem úgy, miként Cörver Methodusa után vámok. Cörvcr ezeket adja utasításul: »Jóllehet a latin nyelv tanulmánya teszi az osz­

tályok tulajdonképeni foglalkozását, fonák és szégyenletes dolog volna, ha csupán e nyelvnek adnók át magunkat tel­

jességgel, melyre mindazonáltal oly nagy szükségünk van, hogy egyedül vele is beérhetjük az emberi társadalmat érdeklő minden dologban, egyházi és világi tárgyakban, nyilvános és magán használatban, szóban és írásban. Ugyan hány ember van, a ki a hazai nyelvet alaposan tudná? Legtöbben a közönséges nyelvi szabályokat sem ismerik. A legalsó osz­

tályoktól kezdve tehát, fel a Rhctorikáig bezárólag, a latin nyelvvel együtt, egészen hasonló módszer követése és hasonló szorgalom kifejtése mellett, taníttassék a hazai nyelv is (sa­

játlagos geniusa és természete szerint), a mi főleg a szabályok megismerése, olvasás, fordítás és fogalmazás útján történhetik meg.« Ezzel szemben mit mond a Norma? »Az írásbeli fel­

adatokat a felső, középső és alsó grammatikai osztályokban magyar és német nyelven (vagy, a hol beszélik, tót nyelven) kell tollba mondani, hogy t. i. a növendékek a latin nyelvvel párhuzamosan a magyar és német nyelvet is megtanulják, a mely utóbbi fölötte szükséges a mi országunkban.« 2) S ez felel meg a valóságnak is. Az 1 ?(>(>. évben még a hazahas piaristák sem érezhették a magyar nyelvet államnyelvnek vagy csak uralkodó országos nyelvnek is. A latin nyelvből való fordítás nemcsak magyar, hanem német nyelven is történt. A magyar nyelvet hasznosság szempontjából, mint az országban élő vgyik nyelvet, tanították', álcár a németet vagy tótot. A mit Cörver az ő Mcthodusában a »lingua patria* -ról mond, azt csak ő érezte s mint jámbor óhajt követésre

aján-') »Excrceantur in Geographia et Notitia Globorum Sphaerae annilluris et usu Mapparum Generalium et specialium Uungariae alia-rumquc vicinarum Ditionum.«

*) »Hungaricam et Germanicam etiam linguam, quae admodum necessariu in Regno nostro est« (tehát nem : quae . . . necessariae . . . sünt).

153

-lottíi; az iskola élő gyakorlata meg nem érthette meg sza­

vát. — S nem értette meg a görög nyelv tanulására irányuló intelmét sem. Míg Cörver (XI. p.) minden osztályban taníttatni kívánja, sőt görög remekírók megértését várja beható tár­

gyalásától, míg a jezsuiták gymnasiumai a Katio Studiorum magas követelményein jóval alul maradva, de igen szerény mértékben tényleg mégis tanították, addig a kegyesrendiek Normája még csak egy szóval sem említi a görög nyelvet sem a rendes, sem a rendkívüli tanulmányok közt.

Viszont azonban a latin irodalmi oktatás kezdeteit, a szí') nemesebb értelmében, a kegyesrendieknél sokkal inkább megtalálhatjuk, mint a szavak kultuszához ragaszkodó jezsui­

táknál. Cornelius Nepos már nemcsak grammatikai példák tárháza többé, vagy különös kifejezések inventariuma. A tanár ügyeltesse meg azt is — mondja a jelentés, — hogy az iró mikép fejezi ki gondolatait; fejtse ki a történetbe s régi­

ségekbe vágó vonatkozásokat; s éreztesse meg tanítványai­

val a mű erkölcsi hatását. A poesis osztályában adja elő a tanár a költészet történetébe vágó dolgokat is; a Rhetoriká-ban ügyeljen, hogy növendékei a szabályok kapcsán hiú perlekedéssel ne vesztegessék az időt.

Ha mindezekhez hozzáveszszük, hogy a piaristák, a hol tehették, a zenét is felvettek a rendkívüli tárgyak sorába (pl. Privigyén, P.-Sz.-(Jyörgyön), egészben azt a benyomást kapjuk eljárásukról, hogy megvolt bennök a komoly törekvés a tanítás képző hatását fokozni, azt több oldalúvá és érde­

kesebbé tenni, s általában az ismeretek anyagát s a velök való elbánás módját tőlök telhetőleg felfrissíteni.1)

') A História Domus ('anisiensis Írója 1781-en ezt mondja : - . . . i n nostris Gymnasiis etiain antc rcslaurationem Studiorum [azaz: az 1777.

évi Hatio Kducationis előttJ praeter linguani Latinam ars supputandi, et eleganter seribendi, Geographia item, História l'atriae, Mythologia, vete-res Kitns Romanorum, Chronologia, et alia huiusmodi utilissima Stiuiia, quae de Provincia nostra optime meritus vir A. K. P. Joannes Nep.

Körver a Matre Dei, Praepositus Provinciális Noster sapientissimus in Scholas nostras introduxerat, maximo cum iuventutis fructu et utilitate diligentissime tradebantur . . . Haec, inquam, in nostris Gymnasiis iaiu dudum docebantur, et alibi nihil f'ere horum attingebatur. Proponebatur quidem História; at quae ? Jeiuna scilicet illa et siccu, quae in opusculis

154

-E törekvésüknek legvilágosabb jelét adták philosophiai tanfolyamaik berendezésében. Ámbár 1703-ban felsőbb ren­

deletre tetemesen megcsorbult »új philosophiájok« anyagának köre, különösen Leibniz néhány sarkalatos tanának törlésé­

vel, mégis maradt még elég, a mi megkülönbözteté tanítá­

sukat. A logikában félreteszik »az üres vitatkozásokat« ; s a formális tudomány szokott tantételein, s a syllogismusok-nak itt is sürgetően ajánlott gyakorlásán kivül tárgyalják

»az igazság kritériumát, a belső érzéklést, az isteni és emberi tekintélyt, a könyvek olvasásának és magyarázatának mód­

ját*, a mint azt a »modern bölcselők« előadják. — A mcta-physikában azokon kivül, »a mik a régi bölcselőkben hasz­

nosak*, tárgyalták a lélek és test egymáshoz való viszonyát, még pedig nem a harmónia tana szerint, hanem e kapcsolatot

•a physikai behatás« elméletével magyarázták. Az ethikában mindazt tanítják, a mit »a modern irók« a természetjog anyagához sorolnak; sőt, ha a jelentés keretén túlterjeszkedve, hitelt adhatunk az 170í)-ik évi tatai és kalocsai alapító leve­

leknek, az cthika tanára Aristoteles Politikája alapján az európai modern államok állapotát is bevonta tárgyalása körébe.1) A physikában Newton és Wolf számos tételét ma­

gukévá teszik. A mathematikából algebrát és geometriát, de Tatán, Kalocsán és Váczott »polgári építészetet« is tanítottak.

A logikához Dalhan Flórián és I íoffmann Donát kegyesren­

diek könyveit, a physikához Jacquierinek, a római »Archi-gymnasium Sapientiae« tanárának művét vették alapul, s előadásaikat »cszközökön és gépeken* végzett kísérletek vilá­

gították meg; a kézikönyvek hézagait pedig tollba mondott magyarázataikkal pótolták. Megjegyzik azonban, hogy semmi olyast sem tanítanak, a mi a katholikus egyház dogmáiba ütközik.

illis continetur, quae in Hsain Gymnusiorum S. J. conseripta sünt. Pere-grina scilicct ct longinqua docebamur, domcstica negligcbamus. Idom ctiam de amoonissimo perindc, ac utilissimo studio Gcographiae, cuius exigua admodum, ne dicam nulla fundamemta proponeba.ntur.«

') » Pcrlractabit idem Profcssor et Politica Aristotelis, quae demum modernorum Regnorum et Rerum Publicarum Europaearum statu e.xpla-nando illustrabit.«

- 155 —

A philosophiai tanfolyamoknál rendszerint két tanáruk volt alkalmazva: egyik a logikát és metaphysikát, a másik a physikát és ethikát adta elő, míg a mathesis tanításában mindketten osztoztak. így volt Pesten és Váczott; míg a kalocsai gymnasium alapító levelében három, a tataiban meg épen négy külön philosophiai tanárról olvasunk. Hogy leg­

először a pesti collegiumban tanították az újabb philosophiát, s hogy mily nehézségekkel kellett mcgküzdeniök, míg végre 1760-ban a királyi jóváhagyást megnyerték, az ide vágó okiratok bizonyítják.1)

II.

E philosophia mivolta és sokat emlegetett újszerűsége legjobban úgy ítélhető meg, ha egybevetjük tanait azzal a scholasztikus bölcscszcttel, mely a többi szerzetes rendek házi stúdiumaiban ekkortájt még virágát élte. E tanfolyamok tanárait lectoroknak hittak. Kendszeres philosophiát és theo-logiát tanítottak ők is, de amaz teljesen elzárkózott az újkori elmélkedés módszerétől, s lehet mondani, a XIII. század gon­

dolkozásának határainál állapodott meg. A Sz.-Ferencz-rend lectorai mindenütt a Doctor Subtilis-nek, Duns Scotus-nak hamisítatlan tanait hirdették, a miről nyomtatásban is meg­

jelent bölcsészeti tételeik (conclusiones ex universa philosophia) tanúskodnak. Előttem fekszik hét ily tétel-gyűjtemény; mind a hét »ad mentem Doctoris ,Subtilis« készült s valamennyi a Szcnt-Ferencz-rcnd magyarországi házaiból ered: egy a mária-rétiből (Convcntus Mariano-I'ratensis ad R. V. Mariam, .Mosón vármegyében), kettő a soproniból, kettő a győriből s egy-egy a pozsonyiból és eperjesiből (1738., 1740., 1746.,

1748., 17f>2., 17o6.)2)

') A kir. rendeletet lásd a l.ib. Reg. XLV. köt. I I I . lapján; a tárgyalási iratokat: 0 . I,. H. T. Lad. ('. fasc. '12,. fimd.

'-) A Bp. IC. K. lajstromozatlan Josuiticái közt. Kzeknek száma több százra megy. — A hét kiadvány egyikének teljes czimét ide irom • ->Doctrina morális in brevissimum compendium ex variis probatisque Authoribus redaota : Authore R. P. Casparo Biesman S. Theol., dum faventibus auspiciis Perillustris ac Generosi Domini Joannis Adami Pintér l.ib. Regiaeque Civitatis Soproniensis actualis Judicis ac Patroni

Muniri-- 150

Tudva van, hogy Duns Scotus bölcselete már a scho-lastika hanyatlásának idejébe esik. A közös alapot, melyen az egész scholasticismus fölépült, ez a rendszer is megtartja:

czélja ugyanis az egyház tanait az észszerű okoskodás útján megérthetőkké tenni; más szóval: a dogmát a speculatio eszközeivel megokolni. A hanyatlás nyomai abban nyilvá­

nulnak, hogy, míg a megelőző francziskánus bölcselők, mint Alexander Alensis és Bonavcntura, nemkülönben a hires do­

monkosok (Albcrtus Magnus és aquinói Szent Tamás) valóban csak eszköznek, módszernek tekintették az aristotelismust, addig Duns Scotusnál a szorosan vett theologiai czél elho­

mályosul s a scholastikai módszer maga kezd önálló czéllá kifejlődni. Nem annyira a dogma bizonyítását tekinti felada­

mályosul s a scholastikai módszer maga kezd önálló czéllá kifejlődni. Nem annyira a dogma bizonyítását tekinti felada­

In document KÖZOKTATÁS TÖRTÉNETE (Pldal 156-177)