• Nem Talált Eredményt

A Jézus-Társaság iskolái

In document KÖZOKTATÁS TÖRTÉNETE (Pldal 103-145)

1.

Meg akarom kísérteni, Magyarország minden rendű gymnasiumainak és felsőbb iskoláinak állapotát a maga egé­

szében szemügyre venni. V, végből a tanügy országos ren­

dezése előtti időből felveszek' egy évet, melynek álláspontjáról áttekintő pillantást vethetek az ország valamennyi felsőbb iskolájára. Különböző évekből eredő tudósítások a fejlődés egyes szakait értetik meg velünk; egy és ugyanazon évből való pontos felvételek a tényleges állapotoknak adják tanul­

ságos összehasonlításra késztető rajzát. A múlt megélénkítése szempontjából mindkettőre szükség van: nyomon kell kisérni az intézmények fejlődését, de itt-ott meg is kell állapodnunk, hogy leírjuk híven azt, a mit haladásunk bizonyos szakában magunk előtt látunk.

Felveszem az 17(Ki-kik évet, mint a mely még na-gyobbára a hagyományos szellemet jelöli meg az iskola belsejében. Kiindulok a mondott évben országszerte végre­

hajtott investigatio hivatalos adataiból,1) melyek bár nem teljesek, széles alapot szolgáltatnak, s más forrásokból merí­

tett adatokkal kiegészítve, lehetővé teszik az egységes kép megalkotását. Leggazdagabb, leghatalmasabb és legtekinté­

lyesebb iskolafentartó a Jézus-Társaság. Az 17(>6. évi jelen­

tésekből megállapíthatjuk, hogy ebben az időben hazaszerte (a eonvictusok számbavétele nélkül) 'M helyen tanítottak a jezsuiták, és pedig 1. Turóezon2) és a szepesi káptalani

') (). L. H. T. Lad. K. fasc. S., })., 10., II. Kund. A hol más forrást nem említek, ezeken az iratokon alapszik e fejezetek tartalma.

-) Helyesebben : Znióváralján. A Jézus-Társaság eleinte semmikép sem volt hajlandó az iskolát megnyitni, melyre a Uiróezi prépostság

94

iskolában a legalsó osztályt (Principia et Parva) látták el;

'2. Razinban, Liptó-Szent-Mi kioson (1759. előtt Vrbitzcn), Nagybányán, Sárospatakon, Szatmártt és Zsolnán grammati­

kát és syntaxist tanítottak; :'>. hat osztályú gymnasiumaik (grammatika és humániora) voltak Beszterczebányán, Eger­

ben, Eperjesen, Esztergomban, Gyöngyösön, Komáromban, Kőszegen, Lőcsén, Nagyváradon, Pécsett, Pozsonyban, Rozs­

nyón, Selmeczen, Sopronban, Szakolczán, Székesfehérvárit, Temcsvárott, Trencscben, Ungvárit; 4. akadémiáik (gymna-siumokkal kapcsolatos philosophiai és theologiai tanfolyamaik)

Budán és Győrött; 5. egyetemeik Kassán és Nagyszombatban.

Az elemi oktatással csak kivételesen és nem szívesen foglalkoztak a jezsuiták. Különálló elemi iskolát tudomásom szerint csak Nagyváradon ós Szatmári láttak el. Gymnasiu­

maik elemi osztályait, melyekben az Íráson, olvasáson és számoláson kivül a latin alaktan kezdetei (declinatio, com-paratio és conjugatio szabályos alakjai) voltak a tanítás tárgyai, rendszerint világi tanítókra bízták, kiket néhol a város fizetett. A lőcsei rektor jelentése megérteti velünk, hogy pacdagogiai megfontolás vezérelte őket ez eljárásukban.

A collcgiiim elemi osztályába tódultak a város összes fiú­

gyermekei s tudatlanságukkal koczkáztatták a gymnasiumra készülő tanulók előhaladását. Sárospatakon a felekezeti szem­

pont indította őket arra, hogy maguk tanítsák az elemeket;

nem lévén helyben katholikus népiskola, attól tartottak, hogy ha világi embert alkalmaznak, a református iskolába küldik gyermekeiket a katholikus szülők is.

A jelentéstevő rektorok, előadva a vezetésökre bízott intezetek szervezetét és tanulmányi rendjét, majdnem kivétel nélkül azzal okolják meg rövidre fogott jellemrajzaikat, hogy iskolájok amúgy is mindenben a nagyszombati rendet követi.

E főiskolában pontosult össze minden szellemi erejök. Ez volt valamennyi közt a leggazdagabb,1) és legnépesebb. Az

alapító levele nem kötelezte. A primá.s közbenjárására utóbb engednek, s 175(5. november l-jén megnyílik az "elementáris et intíma Grammatices classis." Mivel e tényállás tudtommal ismeretlen, szükségesnek véltem külön felemlíteni. 0 . L. H. T. Lad. II fase. 28. fund.

') Az l"f>(i-ik évben jövedelme volt 5(5,770 írt 78'/« kr. ; tényleges

— 95

1766. évben a joghallgatók nélkül volt 968 tanulója.1) Ezt tartották akkor, nem ok nélkül, első mintájoknak és anya-iskolájoknak, a honnan, mint kiapadhatatlan kútfőből, merítette valamennyi többi hazai iskolájok ösztöneit és hagyományait.

Innen sugárzott ki a nemzedékről nemzedékre átöröklődő, hamisítatlan, igaz, orthodox elvhűség, és innen vitték széjjel a tanítványok ezrei a százados formákban megállapodott világnézetet az iskolába, a szószékre, a közhivatalokba, s mindenüvé, a hol a tekintély elvei uralkodtak.

Ezért a Jézus-Társaság magyarországi iskoláztatását legjobban ezen a mintán mutathatjuk be, előadásunk mene­

tébe beleszőve a többi jezsuita iskolák állapotára vonatkozó jellemzetes adatokat is.

A nagyszombati, s általában minden jezsuita egyetem három lényeges részből állott: 1. a gymnasium, máskép facultas linguarum; 2. a philosophia; 3. a theologia. A nagy­

szombati jogi kar nem volt jezsuita intézmény s nem állott szerves kapcsolatban a többivel. A gymnasiumi osztályok a collegium saját jövedelmeiből, a philosophia és theologia (a kánonjogi tanszéket kivéve) Pázmánynak a bécsi bankoknál és előkelő főuraknál elhelyezett 100,000 frtos alapítványaiból, az összes jogi tanszékek (a kánonjogival együtt) Lippay Györgynek és Lósy Imrének szintén gyümölcsözőkig elhelye­

zett, eredetileg 40,000 (utóbb 37,000) forintos alapítványaiból tartattak fenn.

kiadása 42,539 I'rt 29V« kr. A bozóki prépostság jövedelmezett 45(>(i, u tőkék 13,013, a sellyei uradalom 45117, a turóczi prépostság 11,281 s az egyetemi nyomda 900 Irtot, Ehhez járultak a házi jövedelmek s múlt évi feleslegek. O. L. 11. 'I'. 227. A. ex 17(19. Lad. lí. fasc. 10. fund.

') A 908 tanuló közöl volt: theologus 208, candidatus (il, phy-sikus 90, logikus 140, rhetor 53, poéta 58, syntaxista 05, grammatikus 66, principista 52, parvista 109. Az alsó 0 osztály tanulói közt volt 10 gróf és 10 báró. A nagyszombati ház Mii rendtagnak adott ellátást.

kik között volt 01 áldozó-pap, 03 rendi növendék és 22 coadjutor. Bp.

E. K. fol. kézirata Ab. Nr. 125 (llist. Coll. Tyrn.). A többi iskolájok közöl Esztergomban 352, Beszterezebányán 168, Kassán (a gymnasiumi osztályokban) 460, Komáromban 342, Trencsénbcn 147, Nagyváradon kb. 200, Rozsnyón 182, Selmeczen 314, Szatmárt 50, Eperjesen 218.

Szakolczán 188, Székcsf'ehérvártt 328 tanulójok volt ugyanabban az évben. (História domusok és milleniumi monographiák adatai.)

!)<>

A gymnasiumi és philosophiai tanulmányok együttvéve a középkori trivium három részét foglalják magukban: a grammatikát, a rhetorikát és a dialektikát, melyek viszont lépcsői és eszközei a legfelsőbb és egyedüli igaz tudomány­

nak, a theologiának. A trivium grammatikai része kifejezést nyert a grammatika és syntaxis osztályaiban, a rhetorika az úgynevezett humaniórák szakaszában, a dialektika a phi­

losophiai tanfolyamnak két évében. A grammatika megadta a nyelv anyagát, s a rhetorika a vele való elbánás szabá­

lyait ; mindkettő egyetemben instrumentuma volt a dialekti­

kának, mely szintén nem volt még tudomány, hanem csak általános érvényű módszer. A ki nyelvet, stilt és syllogismust tanult, fel volt fegyverkezve mindennel, a mi az isteni igaz­

ság átértésére és megvédésére szükséges volt. E következetes szabályossággal megalkotott és fokozatosan felépülő tanul­

mányi rendszert tartották hosszú ideig a szellemi előhaladás legtökéletesebb és semmi mással nem pótolható eszközének.

A gymnasiumi osztályok a következők voltak: I. Classis elementáris. II. Infima Grammaticac classis. III. Media Gram-maticac classis. IV. Suprcma Grammaticae classis. V. Pocsis.

VI. Hhetorica. Nagyszombatban s a többi nagy iskolákban (Buda, Kassa, Győr, Eger) mind a hat osztálynak külön tanára volt, míg a többi intézetekben rendszerint két-két osztály összevonásával folyt a tanítás.1)

A grammatikai fokon a vallástanon kivül (Canisius) a tanításnak majdnem egyedüli tárgya a latin nyelv, melyet Alvarez (Alvary) hires könyvéből (Ouae maribus) tanítottak válogatott szemelvények kíséretében. Minden egyéb számba se jöhet. Egy-egy negyedórácska a históriából, pénteken délután két óra Gretser görög grammatikájából, ennyire szo­

rítkozik a latin nyelvet meghaladó szerény terjedelmű

ismeret-') I lat osztályt ós három tanárt találunk például Gyöngyösön, Is'őszegen, Lőcsén, Pécsett, liszlergomban, Nagyváradon, Komáromban, Kperjcscn, Beszterczebányán, Székesfehérvárott ; hat osztályt és négy taniírl Selmeczbányán (a Rhetotikának és Poesisnek külön-külön tanárai voltak) ; négy osztályt és két tanárt Nagybányán, Bazinban, Zsolnán, Szatmárit, Sárospatakon ; két osztályt és egy tanárt Liptó-Szent-Miklóson és Szepesben.

<)7

közlés: földrajzot, számtant, geometriát stb. se Nagyszombat­

ban, se másutt nem említenek. Ha e hallgatással egybevetjük a convictusokra vonatkozó hiteles adatunkat, mely szerint e nevelő intézetekben az arithmetikát, földrajzot, geometriát és modern nyelveket külön órákban tanították a praefectusok, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy magában az isko­

lában elenyésző csekélység lehetett minden egyéb, a mi nem volt latin nyelv.

Az irodalmi tanítás (ha szabad így neveznünk) a Poesis és Rhetorika osztályaiban folyt; az úgynevezett Candi-datus Rhetoricae és a régi iskola nagy tekintélye, Suarez (Soarius) rhetorikája szolgáltak tankönyvekül. Olvastak e mellett szemelvényeket Cicero leveleiből és beszédeiből, Livius-ból, OvidiusLivius-ból, V'ergiliusból és Horatiusból. A tanítást iro­

dalminak mondhatjuk annyiban, hogy az iskola a latin iroda­

lom néhány képviselőjével bizonyos formai czél szempontjából megismertette a tanulókat; de a szónak sem oly értelme itt nincsen, mint a hogy a humanismus fénykorára avagy a jezsuita iskoláztatás legelejére alkalmazhatjuk, mikor a klasz-szikus görög és latin nyelvi formáknak s e formák gondo­

lati tartalmának a lélekbe való teljes felvétele volt a czél, sem tárgyi érdek körül nem forgott még, mint napjaink paedagogiai felfogása megkívánja. Nem sokkal több volt az, mint nyelvi és stilisztikai anyagnak betanítása és alapos be­

gyakorlása technikai készség megszerzése végett, és oly czél-ból, hogy a latinul bcszélést és irást, mint eszközt használ­

hassák a tanulók akár az éleiben, akár a felső tudományok fokozatán.

A tulajdonképeni iskolai tanításon kivül ezt a czélt szolgálták az akadémiák és színdarabok, a szavallatok, az Írásbeli dolgozatok, a jutalomdíjakkal kapcsolatos Írásbeli és szóbeli vizsgálatok, a naponkinti vitatkozások, mint a jezsui­

ták módszerének általában ismeretes járulékai.

A vallásos nevelést előmozdították a Mária-egyesületek ')

') Congrcgatio li. M. V. Klisabcth visitantis ; Congr. Immaculalae Conceptionis; Congr. Natae Regináé Angelorum. — Másutt előforduló elnevezések: Congr. B. M. V. Annuntiatae (Komárom); Congrcgatio Mariana, Kiliatio Mariana, Sodalitas H. V. Mariae (Miskolcz) stb.

A magyarországi közoktatás története. 7

98

(Nagyszombatban három), naponkint isteni tisztelet s minden hónapban kétszeri gyónás.

A philosophiai tárgyakat a bécsi és gráczi egyetemek mintájára most már két (azelőtt három) évfolyamban négy rendes tanár tanította: a logika, mathematika, physika és ethika tanárai, valamennyien szintén a Jézus-Társaság tagjai.

Az első évnek főtanulmánya, melyet az első félévben naponkint 4, a második félévben naponkint 2 órában tanul­

tak, a logika és mdaphysika volt, Ivancsics tankönyve nyo­

mán.1) Szinte megfoghatatlan, hogy a szűkkörű grammatikai és rhetorikai képzés után a 15— 16 éves ifjak miképen tanul­

hatták eredménynyel e nehéz stúdiumokat, elvont tartalmukkal s még elvontabb tárgyalási módjukkal. Egyébiránt az alapul vett kézikönyv, mindannak daczára, hogy a syllogismusban gyökerező bizonyító eljárást és vitatkozó módszert véges­

végig megtartja, óriási haladást jelez a jezsuiták philosophiai tankönyvirodalma terén. Világosságra törekszik, a scholastikus műszavakat kerüli vagy épen csak mellékesen említi, s mint a szerző maga is kinyilvánítja, rendszerében eklektikus; a logikai rész meg épen a Port-Royal tankönyvcin, Arnauld és Nicole »L'Art de Penser•' cziinű hires munkáján épül, mint a szerző meglepetésünkre (mert hiszen a Port-Royal irói jansenisták voltak) az előszóban maga megmondja. -A logika négy részből áll: az első a fogalomról, a második az Ítéletről, a harmadik az okoskodásról, a negyedik a mód­

szerről szól. A metaphysika részei: az ontológia (az Ens), aetiología (az okok tana), kosmologia (világ, természet, végzet stb.), psychologia (ide tartozott az angyalok tana is) és a theologia naturális (isten és vallás).

A logikán és metaphysikán kivül az első évfolyamban még csak' mathematikát tanultak, de csak a második félév­

ben, naponkint 2—2 órában, Makó kézi könyve alapján.2)

*) Institutioncs Logicae in usum discipulorum conseriptae a Joannc Ivancsics. Tyrnaviae, 1763. 20") 1. ; - Institutioncs Metaphysicac in usum discipulorum conseriptae a Joanne Ivancsics. Tyrnaviae, 1763. 421 1.

a) Compendiaria Matheseos institutio, quam in usum auditorum í'hilosophiae clucubratus est Paulus Makó S. J. Kditio altéra. Vindobomie, 1766. 377 1.

os)

Mivel az alsó osztályokban arithmetikát nem tanultak az ifjak' úgyszólva az elejéről kellett megkezdeni e tárgyat. Az alge­

brából a másodfokú egyenletekig haladtak, a geometriából a sikmértant végezték el a sikháromszögtan legelső elemeivel, továbbá a tömörmértant (a gömbháromszögtan kizárásával)

•s a kúpszeletek elméletét.1)

A második esztendőnek fő-tárgya volt naponkint 4, illetőleg (a II. félévben) naponkint 3 órában, szintén Makó tankönyve2) nyomán, »az általános, részleges és kísérleti physika*. Bevezette e tárgyat a kinematika és dynamika, különösen az »egyenes és görbe vonalú mozgások« tana s a gravitatio; ezt követte a kosmographia aránylag bei ter­

jedelemben : a világrendszer részei, az égi rendszer, a bolygók és üstökösök mozgása, a hold elmélete, a holdmozgások jelen­

ségei, a tenger áramlása, az »örvények rendszere* (Descartes nyomán) s ezenkívül még külön részletes tárgyalásokban a csillagok ismertetése (a napról és álló csillagokról, a nap atmosphaerájáról, a bolygókról, a földről, a holdról, az üstö­

kösökről). -— A kosmographiát követte az, a mit fénytannak és hő tannak nevezünk (De Luce, Calorc et Igni), de bele­

értve az elektromosságot is, mely tehát még nem szerepel a physika külön részeként s a két kötetes kézikönyv 770 olda­

lából .'i.Vöt foglal el; azután a cseppfolyós testek statikája (főtckintettel a hajcsövesség elméletére). A hangtannal, mint a physika külön részével, szintén nem találkozunk, hanem van egy fejezet -'Mindarról, a mi a vízhez és levegőhöz tartozik-s itt fordul elő a víz, köd, felhő, etartozik-ső, harmat, jég, hó, jégetartozik-ső, dér, levegő, légkör, szél tárgyalása után befejezésül a 'hang­

ról- szóló szakasz 20 oldalon. Bezárja az egész tárgyat >-a földgömbhöz tartozó dolgoknak« (a földnek, kénnek, sóknak, köveknek, fémeknek és növényeknek) ismertetése.-'') A kézi

') A rcctor jelentésében ezt Írja : ». . . aliquid etiam ex Trigo­

nometria et sublimiori Geometria dclibalur.*

'•>) Compendiaria Physicae institutio, quam in usum auditorum Philosophiae clucubratus est Paulus Makó. Vindobonae, 1766. Pars 1.

419 1. ; Pars II. 348 1.

',) Ez a fejezet sajátságos vegyüléke a geológiai, mineralogiai és botanikai ismereteknek : A földgömb részei. A hegyek eredete. A

föld-100

könyvek után Ítélve, a tárgyalás tételek és bizonyítások alakjában haladt, az utóbbiak elemi mathematikai alapon (a háromszögtan kizárásával, mint például a kinematikai fejeze­

tekből látszik). Hogy mennyiben használta fel a tanár a kísérleteket, a forrásokból nem derül ki. — A második fél­

évben naponkint 1 órában még ethikát1) is tanultak a phy-sikusok, mely az akkori elfogadott felosztás szerint magában foglalta az általános erkölcstant (az ember természetes álla­

potáról, czéljáról és boldogságáról), a tulajdonképeni termé­

szetjogot a kötelességek tanával egyetemben, a különleges erkölcstant a négy sarkalatos erénynyel (Prudentia, Fortitudo, Temperantia, Justitia) és »()economica et Politica« czim alá foglalva a társas viszonylatokból eredő hitvesi, apai, gyer­

meki, polgári s felségi jogok és kötelességek tárgyalását.

A philosophiai kar tudományos fokozatokat is osztoga­

tott, mely czélból a jelöltele a dékán elnöklete alatt szigorú vizsgálatokat tettek és vitatkozásokat tartottak. A kar az eredményhez képest kimondotta, hogy a jelölt a philosophiai fokozatok melyikérc érdemes, a baccalaureatusra vagy a magisteriumra-c (príma vei suprema Philosophiae laurca) ? Liccntiatusról, mint valóságos vizsgálati fokozatról sem itt, sem a többi karoknál nincsen szó. A licentia megadása már csak puszta formává lett.

A theologiai tanulmány körülbelül azon az alapon áll, melyet a bécsi egyetem theologiai karának 17f>2-ik évi újjászervezése jelöl. A négy éves theologiai tanfolyam tár­

gyai : iij Thcologia Schohislicn-Dogmalica, vagyis ágazatos hittan, melyet részben Prileszky János, részben Schmitth Miklós műve alapján tanítottak igen nagy óraszámmal. Ennek a disciplinának két rendes tanára volt, s négy évig hallgatta

alatti tüzek. A középponti tűz. A földrengés. A föld retedéi. A kén.

A sók. Az íz és a szag. A kövek eredete. A kova. A türkisz. A bczo.-ir.

A hólyugkő. A gyöngy. A korall. A mágnes. A férnek. • A növények legfőbb szervei. A mag termékenysége. A növények eredete, fejlődése, táplálkozása, heojtása, szaporodása, betegségei, osztályai.

') Kézikönyv : Ethica et Jus Naturae, in usum auditoruin Philo­

sophiae, conseripta a Francisco Xav. Roys. Editio tertia. Vindobonae, 1765. 507 1.

101

minden növendékpap. Régente theologia speculativa volt a neve; de a bécsi reform e tárgyat két részre bontá, t. i. a scholastikus theologiára (mely különösen a kegyelem tanairól szólt) s a dogmatikus theologiára (melynek főanyagát a szentségek tana képezte), b) Szentirásmagvarázat (ebben az évben Szent Pál levelei) az összes theologusok számára heti 'A órában, c) Kánonjog Pichler Vitus műve nyomán, heti 'A órában; a 111. és ÍV. évesek hallgatták a jogi karon, d) Hit-vitázás (Polemika), Pichler Vitus műve nyomán, s különös tekintettel a Magyarországban és Erdélyben uralkodó eretnek tanok czáfolására. Hallgatták az I. és 11. évesek heti ?> órá­

ban. ej Egyháztörténelem, különböző irók nyomán. Hallgat­

ják a theologiára készülők naponkint 1 órán.1) f) Ékesszó­

lást au Kaprinai István nyomán. Szinten a theologia jelöltjei hallgatták, ugyancsak 1 órában naponkint, g) Héber nyelv, Haselbauer grammatikája szerint, szövegek értelmezésével, naponkint 3/4 órában, I. és II. évesek számára, h) Görög nyelv és pedig Gretser grammatikája a szent Írásból vett görög szövegek magyarázatával; naponkint 1 órában hall­

gatták a Candidatusok. A theologia morális, mely Pázmány szervezetében megvolt,2) s az 1752. évi bécsi szabályzatban is előfordul, c jelentésből hiányzik. 17.~>M-ban küszöböltek ki a magyarországi jezsuita főiskolákból a casuistikát.

A theologiai grádusok közöl az 1766-ik évben már csak egyet adott az egyetem, t. i. a baccalaureatust. Csak olyanok kaphatták meg, kik már a harmadik évet elvégezték s a megszabott vitatkozásoknak és vizsgálatoknak sikerrel megfeleltek.3)

') A jelentós megkülönbözteti a ('andidatus Theologiac- -kel ;i

»primi, II., III., IV. anni* theologusoktól. Amazokat csakis az egyház­

történetemnél, ékesszólástannál és poriig nyelvnél, vagyis a nem .szorosan vett theologiai tárgyaknál említi. Kbből azt következtetem, hogy N;l K.V-szombatban már akkor megvolt az előkészítő év. L. Brcznay : »A buda­

pesti tud. egyetem- ezimü tanulmányának |A felső oktatásügy Magyar­

országon. Budapest, 1890. | (>(>. s kk. lapjait.

-) Kazy : llisl. Univ. Tyrn. S. J., p. 13(i : tolidem quid in vita humana las, nel'asve sit explieantes, quibus nomen est, a disciplina, quam tractant, Theologiae morális aut practicae Prof'cssorum. (Kz még

1737-ről szól.)

:l) Az 1755. évig a nagyszombati egyetem theologiai doctorokat

102

A jezsuiták többi főiskoláin (akadémiáin) lényegileg hasonló tanulmányi rend dívott, azzal a különbséggel, hogy csak az alapvető theologiai tárgyakat tanították, főleg a gya­

korlati pásztorkodás tekintetéből. Budán például, a philoso-phiának és theologiának összesen csak 8 tanára volt: és pedig a mennyiségtannak, az erkölcstannak, a logikának és metaphysikának, a physikának, a kánonjognak, a szentirás-magyarázatnak egy-egy s a theologia scholastico-dogmatiká­

nak 2 tanára. Egészen így volt Győrött is.1)

Kormányzat és szervezet tekintetében a nagyszombati egyetem, mint aránylag liatal intézmény (163;"").), annyira különbözött a középkorban keletkezett nyugateurópai katho-likus egyetemektől, hogy a fennforgó eltérések rövid mélta­

tása elől e helyütt nem lehet kitérnünk.

Már az alapító levél is, nyilván sajátos jellegére való tekintettel, a 'Jézus-Társaság szabályai szerint szervezett"

egyetemnek nevezi. Egész tanári személyzete függési viszony­

ban lévén a Jézus-Társaság generálisától és tartományi kor­

mányzatától, az egyetem sohasem birt azokkal a testületi és önkormányzati jogokkal, melyek az igazi Stúdium gene­

rálét oly kiválóan jellemzik. Nem volt, s nem is lehetett önálló és független corporatio, a tanárok és tanulók egyesü­

lete (Universitas Scholarium et Magistrorum), mely azután természetes fejlődés révén állandó alakot ölt, hanem elő­

zetesen megalkotott prototyponnak változatlan mása. Hogy igazi jezsuita egyetem volt, mutatja az a tény is, hogy a jogi és orvosi karok kezdetben teljesen hiányoztak. A Jézus-Társaság, mint a mely első sorban a katholikus egyház.

vitézlő rendje vala, rendeltetésénél fogva a műveltségnek

is avatott. Azóta megszűnt ennek a gradusnak adományozása. A hat­

vanas évek elején a kar újból be akarta hozni, de a primás (líarkóczy) nem adott helyt a kérelemnek. A legfőbb akadály az volt, hogy a kle­

rikusokat, mihelyt negyedik éviiket elvégezték (sőt még előbb is) azonnal kiragadták tanulmányaikból a lelkészi pályára, s így az összes theologiai vizsgálatok letételére ritkán maradt idejük. I.ásd Sehmitth Reclor jelen­

tését 17(57. aug. 21-érői. (). L. II. T. Ad Lad. E. f'asc. 11. fund.

J) A kassai egyetem szervezetéről jól tájékoztat dr. Karkas Róbert­

nek önálló kutatásokon alapuló monographiája : A kassai kath. főgym-nasium története. I. (1894/iJ. évi ért.)

101! —

csak azon elemeit tartotta becseseknek, melyek legalább köz­

vetve az isteni igazságok megismerésére és győzelmes meg­

védésére vezetnek. A profán jogi és orvosi tudományok ész­

járása szerint távolabb állanak e czéltól, legföljebb függelékei, de nem mellőzhetetlen tényezői az egész rendszernek. Az egyetem keletkezése is elüt másokétól. A középkori egyete­

mek eredetét főleg a világi és egyházi hatalom egyetértő elhatározása jellemzi. Iskolákat (scholae) alapítanak főpapok is, fejedelmek is, a maguk számára, a maguk hatáskörében.

Stúdium generálé csakis a király és pápa együttes közben­

járásával alakúihat. Rendszerint a fejedelem a szervező és alapító, a pápa a jóváhagyó. Nagyszombatban e helyett azt látjuk, hogy egy előkelő ós gazdag főpap az alapító, a Jézus-Társaság az elfogadó, a magyar király s római császár a megerősítő. Pápai jóváhagyásnak semmi nyoma; de szüksége sem forgott fenn, mert az egyetemnek az egyházzal való kapcsolata teljesen biztosítva volt az alapító bibornok s az alapítvány haszonélvezetébe helyezett jezsuiták személyiségé­

nél fogva. A nagyszombati egyetem tehát mind alapítására, mind szervezetére nézve a Stúdium generálé középkori, ere.

nél fogva. A nagyszombati egyetem tehát mind alapítására, mind szervezetére nézve a Stúdium generálé középkori, ere.

In document KÖZOKTATÁS TÖRTÉNETE (Pldal 103-145)