• Nem Talált Eredményt

A FELJESZTÉSI TERÜLET ALAPFOGALMAI

alaptanterv (NAT): Az a tantervtípus, amely egy adott iskolarendszeren belül a tankötelezettség időtartamára, a minden iskolában, minden tanulónak megtaní-tandó, elsajátítandó tudás alapvető követelményeit foglalja magában. A jelenleg hatályos szöveget a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet tartalmazza.

alfa generáció: A legfiatalabb generáció, akik 2010 után születtek, születnek.

Digitális gyerekek, az első emlékeik között szerepelnek az érintőképernyők.

bevonás: A bevonás folyamatával teremtődik meg a lehetőség az embereknek a részvételre.

Bring Your Own Device (BYOD): Magyarul: „Hozd a saját eszközöd”. Egy szemlélet melynek lényege, hogy a dolgozók, illetve a tanulók saját eszközeikkel helyettesítsék a céges, iskolai eszközöket a munkahelyi, tanulási környezetben.

célközönség: A szolgáltatásokkal megcélozni kívánt használók köre, amely a tel-jes populációnak egy – valamilyen előre meghatározott szempont szerint kiválasz-tott – részét képezi.

cosplay: Az egyén jelmezben és különböző kiegészítők segítségével próbálja az adott karaktert minél hitelesebben megjeleníteni.

digitális műveltség: A számítógép-tudományhoz és az informatikához kapcsoló-dik, mint a digitális eszközök, szoftverek és infrastruktúra használatának, az in-formációs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazásának kompeten ciái.

A digitális környezetben a forrásokból való információszerzés – ami a digitális műveltség meghatározó eleme – teljesen megfeleltethető az információs művelt-ség kompetenciáinak.

digitális történetmesélés: Tanulástámogató módszer, amely az egyénre, az egyé-ni történetekre fordítja a figyelmet. A módszer keretében megtanulhatjuk, hogy egyes, számunkra fontos történeteket fényképek, hanganyagok, filmanyagok, linkek, IKT-eszközök felhasználásával mások számára is hozzáférhetővé tegyük, továbbadjuk, vagyis elmeséljük a számukra.

fandom: Valakinek vagy valaminek a rajongója, különösen lelkes rajongók cso-portja.

flashmob: Az emberek előre szervezett csoportosulását jelenti, amely hirtelen jön létre valamilyen nyilvános helyen, ahol a résztvevők valami szokatlant művelnek,

majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik, ahogy létrejött. A jelenség célja a figyelemfelkeltés, a hétköznapi ember elgondolkodtatása.

fókuszcsoportos vizsgálat: Kvalitatív módszer. Célja az információszerzés. Tu-lajdonképpen egy csoportos beszélgetés, melyet általában maga a kutató előre meghatározott kérdések, előre elkészített interjúvázlat alapján vezet. A kiscsoport (6–10 fő) egy kötetlen beszélgetés során vitatja meg az adott témát. Így a kutató sokkal részletesebben és mélyebben képes feltárni a célcsoportja véleményét, mint egy kérdőíves megkérdezésnél, hiszen itt lehetőség van a reflektálásra, az eltérő álláspontok megbeszélésére. Hátránya, hogy a kapott információk nehezebben számszerűsíthetők.

hátrányos helyzetű olvasó: Szociológiai, demográfiai értelemben, valamilyen fo-gyatékosság, betegség, társadalmi kirekesztés vagy más körülmény következtében a többségi társadalom tagjaihoz képest nem egyenlő esélyekkel rendelkező könyv-tárhasználó.

ifjúsági különgyűjtemény: Egy olyan közösségi tér, melynek használói és cél-csoportja elsődlegesen a kamasz (fiatal) korosztály, akik itt kikapcsolódnak, al-kotnak, tanulnak. Mindezeket egy olyan környezetben teszik, ahol különböző és a korosztályuknak szóló dokumentumtípusok (pl. könyv, időszaki kiadvány, képregény, CD, DVD) állnak a rendelkezésükre és számos könyvtári program közül választhatnak.

imázs: Egy intézményről alkotott vélemények összessége, külső megítélés.

információs műveltség: Az információs műveltség a könyvtárhasználati oktatás, a bibliográfiai kurzusok szinte teljes anyagát magába olvasztotta. Központi eleme a források kritikai értékelése. A középpontjában az ismeretszerzés és -megosztás áll, s így átfogja az információ elérését, értékelését, előállítását és kommunikálását valamennyi formában és csatornán.

iskolai könyvtári program: Tanítási és tanulási tevékenységek tervezett és tel-jes körű kínálata, amelyet annak érdekében terveztek, hogy fejlesszék a diákok média- és információs, digitális, valamint kutatási készségeit, az olvasás iránti el-kötelezettségét és más írással-olvasással kapcsolatos, tantervre alapozott kompe-tenciáit.

kerettanterv: Tantervtípus, amely adott iskolatípusra, iskolafokozatra, pedagógi-ai szakaszra vonatkozóan felvázolja az érintett iskolák, tanulók számára egységesen érvényes, illetve ajánlott célokat, lényeges tananyagokat, műveltségi területeket vagy tantárgyakat, követelményeket, óraterveket.

kiterjesztett valóság: Segítségével a fizikai világ valós időben kibővíthető számí-tógép által generált virtuális elemekkel (3D modellek, videók, animációk). Azt az illúziót keltik, mintha ezek a virtuális elemek részei lennének a valós környezet-nek.

könyvtárhasználati ismeretek oktatása, kutatáslapú megközelítés: Olyan oktatás, amely az információról való gondolkodást és az információ használatát hangsúlyozza a problémamegoldás perspektívájából, integrálja az eszközök, forrá-sok és kutatási stratégiák ismeretét a gondolkodás és problémamegoldás tanításán belül.

könyvtári marketing: Tudatos folyamat, amelynek során az egyének és csopor-tok termékeket és értékeket alkotnak és cserélnek ki egymás között, mialatt kielé-gítik szükségleteiket és igényeiket.

letéti gyűjtemény: A letétként elhelyezett állományrész egy olyan ideiglenesen vagy tartósan egy más könyvtárban vagy szolgáltatóhelyen elhelyezett dokumen-tumgyűjtemény, amelynek a tulajdonjoga megmarad a letéteményezőnél.

médiaműveltség: A tömegmédiumok vizsgálatára, az ún. képernyőalapú infor-mációközvetítés elemzésére vezethető vissza. A médium közvetítette információ megértésére, az üzenet értékelésére, illetve hatására összpontosít. Központi eleme a források kritikai értékelése.

mobiltanulás: Valamilyen hordozható méretű eszköz (PDA, okostelefon, tablet, stb.) által biztosított, mindenütt és bármikor jelenlévő tanulás. Alapvető jellem-zője az interaktivitás, az együttműködés, az azonnali információhoz jutás, illetve a személyre szabottság.

multitasking cselekvés: Egyszerre több médium párhuzamos vagy annak látsza-tát keltő használata zajlik. A multitasking az egyes tevékenységek összecsúszását, illetve a figyelem megosztását eredményezi.

online marketing: Egy adott program, termék vagy szolgáltatás népszerűsítésére irányuló online tevékenység.

partnerség, együttműködés: Olyan viszony, amelyben a felek között nem az alá-rendeltség a jellemző, amelyben a felek megosztják egymás között a kockázatot (a feladatok, a felelősség kockázatát) és a hasznot is. Az együttműködés révén a felek egymással kölcsönös függésbe kerülnek, a tevékenységük során, miközben mindegyik fél megérti és ellátja a maga sajátos szerepét, egyre növekvő mértékben érti meg és ismeri el a többi fél szerepének azonos értékét és jelentőségét.

QR-kód: Jelentése gyors reakció (quick response). Kétdimenziós vonalkód. Adat-hordozó, internetes üzenethordozó. Beolvasásához elég egy okostelefonra letöltött leolvasó alkalmazás.

részvétel: Olyan aktus vagy folyamat, amelynek során az információáramlásból vagy a társadalom működéséből valamilyen formában kirekesztett emberek köz-vetlenül beavatkoznak a társadalmi, politikai és kulturális életbe, és erőteljesen beleszólnak az őket érintő döntések meghozatalába, hogy ezen keresztül javítsák a meglévő intézmények működési mechanizmusait.

szófelhő: Egy formába rendezett, szavakból álló illusztráció. Segítségével egy szö-veg szavait vagy egy téma kulcsszavait jeleníthetjük meg látványos formában.

új típusú együttműködések: Olyan új partneri kapcsolatok kiépítése, amelyek-kel a könyvtár változatos szolgáltatási területeken lehet képes az újonnan kiépített kooperációkon keresztül magas hozzáadott értéket teremteni.

young adult: Ezen könyvek elsősorban a kamaszokat, a fiatal korosztályt szólítják meg. Stílusuk könnyed és szórakoztató. Egyaránt lehetnek fantasy, disztópikus vagy épp utópisztikus történetek, csakúgy, mint szerelmes lányregények. A tör-ténetvezetést rengeteg fordulat és csavar jellemzi, a karaktereknek pedig millió kalandban van részük, megannyi kihívás elé néznek, hogy aztán megtalálják ön-magukat és céljaikat.

Z generáció: 1995 és 2010 között születtek. A telekommunikáció és az inter-net világának szülöttei. Sokkal gyakorlatiasabbak, elfogadóbbak és nyitottabbak, mint a többi generáció képviselői.

4. A FEJLESZTÉSI TERÜLET VÁLOGATOTT