Anyag és módszer

A kvalitatív terepkutatás elvégzéséhez a fókuszcsoportos kutatási módszert tartot-tam a legmegfelelőbbnek. A legnagyobb különbség a fókuszcsoport és a többi in-terjútechnika között az, hogy a hagyományos interjú egy kétszemélyes interakciót jelent a kutató és az interjúalany között, a fókuszcsoportos interjú pedig több sze-mély interaktív kommunikációját valósítja meg. A résztvevők között persze

külön-52 YOUmedia. https://www.chipublib.org/programs-and-partnerships/youmedia/ [2017.

december 27.] ; Bannon, Brian: YOUmedia Chicago: Connecting youth through public libraries.

National Civic Review, 101. (2012) 4. 33–35. p.

53 Simporé, Yacine: New York Library serving teens from low-income neighborhoods. New York Amsterdam News, 102. (2011) 45. 38–43. p.

leges szereppel bír maga a kutató, fókuszcsoportos szakzsargonban: a moderátor, az a személy, aki a beszélgetést vezeti, vagyis moderálja. Azáltal, hogy egy vagy több személlyel beszélgetünk egyszerre, a fókuszcsoport minőségében tér el a többi inter-jútechnikától. A fókuszcsoportos vizsgálat legnagyobb értéke az interakció.

A vizsgálat során személyesen találkoztunk a vizsgált célcsoport tagjaival (eb-ben különbözik a kérdőíves felmérésektől), illetve a megkérdezett fiatalok is talál-koztak, interakcióba léptek egymással, reagáltak egymás gondolataira, felvetéseire (ebben viszont különbözik egy mélyinterjútól). A megkérdezettek konkrét vála-szain kívül a válaszhoz fűzött kommentárok, a gesztusok, továbbá a csoportdina-mikai sajátságok (vita, vélemény elhallgatása) mind-mind értékes információkat hordoztak. A fókuszcsoportos vizsgálat egyik fő erénye, hogy más módszereknél alkalmasabb a társadalmi véleményformálódás „modellezésére”. Kérdőíves felmé-rés vagy egyéni interjúsorozat esetén például a csoportdinamikai tulajdonságokra vonatkozó információk nem kerülnének a felszínre.⁵⁴

A terepkutatás során olyan fiatalokat kérdeztünk meg, akik gyakran járnak könyvtárba. A fókuszcsoportokba 3–10 kamaszt hívtunk össze a könyvtári térbe, hogy ott irányított beszélgetésben vegyenek részt, melynek témája az volt, hogy ho-gyan képzelik el álmaik ifjúsági könyvtárát, ifjúsági részlegét. A fókuszcsoport részt-vevőit nem szigorú, valószínűségi mintavételi eljárással választottuk ki, ezért a kuta-tás eredményei nem tekinthetők reprezentatívnak, nem nyerhetők belőle statisztikai adatok, csupán a megkérdezettek véleményét, érzéseit, tapasztalatait tükrözik.⁵⁵

A moderátor szerepét könyvtárosok töltötték be, akiknek a feladata a fókusz-csoportok megszervezése, a résztvevők kiválasztási szempontjainak meghatáro-zása, a beszélgetés levezetése volt. A könyvtáros moderátorok egyrészt spontán, informális légkört teremtettek az interjú során, ehhez nagy segítségükre volt, hogy már nem először találkoztak a beszélgetés alanyaival, ismerték őket. Másrészt pe-dig fontos volt, hogy kézben tartsák az interjú menetét, a nehezebb eseteket, kihí-vásokat, az esetleges problémás helyzeteket kezeljék. A beszélgetés során általában megjelennek, felvesznek a résztvevők bizonyos szerepeket. Például némely fókusz-csoportokban megjelent a „domináns résztvevő”, aki próbálta uralni a beszélge-tést; a „visszahúzódó”, aki nem szívesen szólalt meg; vagy épp a „nagy mesélő”, akinek mindenről egy korábbi történet jutott az eszébe.⁵⁶

A fókuszcsoportos vizsgálat megtervezését egy kérdéssor összeállításával

kezd-54 http://tettconsult.eu/books/TelkutHTM/konyvpdf/4fokusz.pdf [2017. december 1.]

55 Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest : Balassi Kiadó, cop.

2003. 339–340. p.

56 http://igyk.pte.hu/files/tiny_mce/File/kari_projektek/informaciotudaservenyesules /tananyagok/1_alprojekt/KM/05_kutatasmodszertan5_kvalitativ_modszerek.pdf [2017.

december 1.]

tem (1. számú melléklet), mely az előzetesen megfogalmazott hipotézisekre épült.

Az interjúvázlat kérdéseit előre megfogalmaztam, elektronikusan küldtem el a könyvtáros moderátoroknak. Ez megkönnyítette a munkájukat, így nagyobb figyelmet fordíthattak a beszélgetés irányítására és a válaszok rögzítésére. A fó-kuszcsoportos interjú egy rugalmas módszer, így a moderátoroknak lehetőségük volt arra is, hogy a kérdéseket menet közben újrafogalmazzák vagy részleteseb-ben megmagyarázzák, körülírják a közérthetőség kedvéért, a téma jobb megértése céljából. Az interjúvázlat tervezésekor figyelembe vettem a megkérdezett fiatalok várható teherbíró képességét. A fókuszcsoport nem terhel le mindenkit egyfor-mán (mint például egy kérdőív kitöltése), tehát a csoport később fárad el. A be-szélgetések ezért hosszabb időtartamúak lehetnek. A lefolytatott interjúk egy és két órásak voltak. Összességében elmondható, hogy mégis kevesebb kérdést tehe-tünk fel egy fókuszcsoportos vizsgálat során, mint egy kétszemélyes mélyinterjús helyzetben, hiszen egy-egy kérdés megválaszolása során többen/mindenki kifejti a véleményét, gondolatát.

A csoportos interjút barátságos környezetben készítettük, ahol a résztvevők jól érezték magukat, szívesen alkottak véleményt. A beszélgetésben részt vevők eltérő véleménye ösztönzőleg hatott azokra is, akik esetleg nehezebben nyílnak meg.

Ahhoz, hogy a fókuszcsoportos interjú spontán, folyamatos beszélgetés legyen, törekedtem arra, hogy a kérdések összefüggjenek, egymásból következzenek, logi-kusan összefüggő blokkokból álljanak. Az egész beszélgetést nyitó, bevezető kér-désekkel kezdtük (1. számú melléklet), hogy kialakuljon egyfajta bizalmi viszony a csoport tagjai között, vagyis, hogy mindenki megszólaljon, hallja a saját hang-ját, bátorságot merítsen, és a további érdemi kérdésekhez is hozzá merjen szólni.

Az előzetesen elkészített interjúvázlat kérdései négy nagyobb blokkra oszthatók:

• az elképzelt és elvárt ifjúsági könyvtár/részleg belső megjelenése,

• az elképzelt ifjúsági könyvtár/részleg programjai,

• az ifjúsági könyvtáros személye,

• könyvtárhoz fűződő érzések átadása.

A fókuszcsoportos vizsgálatra 2017. november 6. és november 17. között került sor öt település könyvtárában. Fókuszcsoportokat hoztunk létre:

• a csornai Martincsevics Károly Városi Könyvtárban,

• a pécsi Csorba Győző Könyvtárban,

• a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárban,

• a Ceglédi Városi Könyvtárban

• és az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban.

Az interjú alanyai a Z és alfa generáció képviselői, 14–19 éves fiatalok közül kerül-tek ki, akik havonta többször vagy heti gyakorisággal járnak a helyi könyvtárba.

Összesen 24 kamasz vett részt a fókuszcsoportos interjún, 22 lány és 2 fiú vála-szolt a kérdésekre.