Digi market

A könyvtári marketing módszereit tekintve megvalósítható hagyományos (nyom-tatott vagy élőszavas kommunikáció általi) vagy digitális eszközökkel. Napjaink-ban a minél nagyobb eredményesség érdekében e kettőt együttesen kell alkal-mazni és lehetővé tenni hatékonyságuk folyamatos mérését annak érdekében, hogy az így megszerzett permanens adatok alapján legyen lehetőség átértékelésre, eszközmódosításra vagy éppen újabb irány kijelölésére. Amennyiben az egyének-kel vagy csoportokkal történő kommunikáció hálózati információrendszerekben és elektronikus közegben zajlik, akkor a globális értékesítést támogató digitális marketing¹¹⁶ (vagy másként online marketing) megnyilvánulásának lehetünk ta-núi. Ennek a sajátos, az adott program, termék vagy szolgáltatás népszerűsítésére irányuló tevékenységnek előfeltételeit egy új kommunikációs és értékesítési csa-tornának, az internetnek a megjelenése¹¹⁷ teremtette meg. Ezen keresztül vált le-hetővé, hogy bárki információhoz jusson és szükség esetén megoszthassa (HTTP, HTML, URL, WWW¹¹⁸) azokat.

Kezdetben ezeket az információkat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította, de

114 Veszélyeztetett gyerekeknek adnak délután enni közkönyvtárak. KIT Hírlevél, 2017.03.29

115 Élmény a tananyaghoz és közösségi alkotói tér a békéscsabai közkönyvtárban. KIT Hírlevél, 2017.09.13.

116 Eszes István: Digitális marketing. Bp. : Budapesti Gazdasági Főiskola, 2011.

117 Hazánkban 1991. október 7-én jegyezték be az első magyar, azaz .hu domain nevet (www .sztaki.hu). Eszes i.m. alapján. Ez az adat mára 720 256 névre emelkedett. Forrás. http://www .nic.hu/statisztika/

118 HTTP: Hyper Text Transfer Protocol – információátviteli protokoll; HTML: HyperText Markup Language – hiperszöveges leíró nyelv; URL: Uniform Resource Locator – egységes erőforrás (képek, szövegek) – hely, szabványosított cím, WWW: World Wide Web – világháló

a Web 2.0¹¹⁹ előtörésével ez a szerep részben a felhasználóra száll, a tartalmakat ő maga hozza létre, osztja meg a közösséggel, amelynek tagjaival folyamatosan bizalomra épülő kapcsolatokat alakít ki. Bár működési elvét tekintve e tevékeny-séget is leírhatjuk a hagyományos marketing négy tényezőjének¹²⁰ folyamataként, melyek együttes alkalmazásukkal biztosítják az elvárt, optimális eredményt, jelle-gében mégis egy másfajta kommunikációt hoz létre, melynek végső célja az, hogy bizalmat ébresszen a potenciális vásárlóban az adott a termék, szolgáltatás vagy éppen annak kínálója iránt.

Eszközrendszerében ehhez számos digitális kommunikációs csatornát hasz-nálhat fel, amelyek a közvetített információ típusát tekintve lehetnek főként szö-vegesek (Twitter, Blog, Skype, elektronikus levelezőrendszerek e-mailjei), képiek (Instagram, Pinterest), hangalapúak (Deezer) és videósak (YouTube). Természete-sen általában kevert műfajú portálokkal találkozunk, hiszen szöveges információ mindegyikben előfordul.

5.3.6. Közös hálók

A fent említettek a könyvtárak vonatkozásában számos formában tetten érhetők.

Kezdve a késedelmes vagy előjegyzett dokumentumra várakozó olvasók értesíté-sére, illetve tájékoztatására szolgáló, vagy éppen a közgyűjtemények programjaira, rendezvényeire invitáló e-mailektől, hírlevelektől a könyvtári honlapok nyújtotta lehetőségeken át egészen a közösségi hálózatokon történő megjelenésig. Ez utóbbi esetében lehet szó akár intézményi keretben megvalósuló regisztrációról és ezáltal a rendezvényekről történő tudósítás adta lehetőségéről, vagy szakmai informá-ciókat, érdekességeket közvetítőről, közösségépítést szolgálóról (Könyvtárosok Dolgozószobája; Mi, könyvtárosok; Könyvtárostanárok Egyesülete). A könyv-tárak sikeres közösségi médiajelenlétére vonatkozó hazai kutatási eredmények¹²¹

119 Internetes szolgáltatások gyűjtőneve. Másként közösségi média.

120 marketing mix: Product – termék, termékpolitika, a piac befolyásolásának elsődleges eszköze, melynek alkotóelemei közül meghatározó a minőség, a választék, a csomagolás, a forma, a márkanév, a garancia valamint az oda-visszacsatolásra és a személyre szabásra lehetőséget teremtő vevőszolgálat. Price – ár, árpolitika, jellemzői az árengedmény, bevezető ár, illetve az árrés és az árérzékenység vizsgálata. Place – értékesítés helye, keretei között a legfontosabb cél annak a termelőtől a vevőig vezető elosztási csatornának a meghatározása, amin keresztül az adott termék eljut a fogyasztóig. Promotion – kommunikáció, kommunikációs politika, elemei a reklám, vásárlásösztönző akciók, közönségkapcsolatok, PR (Public Relations), reklámhatás és annak elemzése. Valamint a személyes eladás, melyet Fodor Péter personal sellingként kiemel és 5. marketingeszközként határoz meg. Fodor Péter: Könyvtári marketing egy nagyvárosi könyvtárban. 2010.

https://www.slideshare.net/csmke/knyvtri-marketing [2017.12.11.]

azt mutatják, hogy elsődlegesen az ajánló és szórakoztató bejegyzések szolgálják leginkább e célt, a tájékoztató, tartalomajánló, illetve hírlevélszerű információ-kat azonban nem érdemes túlzásba vinni.¹²² Bár a könyvtárak közösségi fiókjait látványos képközpontúság jellemzi, de sem ez, sem a gyűjtőkörrel harmonizáló tartalomajánlás, sem pedig a praktikus információk továbbítására épülő jelenlét nem elegendő. Hatékonyabb megoldásra van szükség: kreatív és rendszeres posz-tokra, életkép-bejegyzésekre, inspiráló gyűjteménymegosztásra, műhelytitkokra.

A rendszeresség kapcsán azonban a kiegyensúlyozott jelenlétet mindenképpen erősítsük a rendezvényekhez kapcsolódó időzített megjelenésekkel. Posztjainkat minden esetben az adott közösségi platform elvárásainak megfelelően írjuk át, eltérő legyen az üzenetek kivitelezése. A közösségi jelenlét további sajátossága, hogy az intézmények a már meglévő honlapjuk mellett használják e közösségi webprofiljukat, s ez a párhuzamos hálózati jelenlét tartalmi azonosságokhoz ve-zethet, nem pedig egymást kiegészítő egyedi bejegyzésekhez és megosztásokhoz.

A közösségi web és a média folyamatos változásai újabb és újabb vizsgálatok lefolytatását teszik szükségessé, amelyek eredményei hozzájárulhatnak a könyvtá-rak pozicionálásához, jövőbeni helyzetének, szerepének és szolgáltatásainak minél pontosabb meghatározásához – a hálózati tudásmegosztás és a tudatos tartalom-szerkesztés mindenkori függvényében. Ezek az újabb kutatási eredmények azt bi-zonyítják, hogy hiába léteznek jelentős digitális tartalmak és digitalizált gyűjtemé-nyek, illetve azok tételeinek megosztását lehetővé tevő eszközök (ikonok, gombok), ha a digitális gyűjtemények jelenléte elhanyagolható a közösségi médiatartalom-ban, nem jelennek meg önállóan¹²³, így tudomást sem szereznek róluk a közösségi térben megjelenő, sőt egyre inkább folyamatosan ott tartózkodó felhasználók.

Azokban a könyvtárakban, amelyekben a közösségi jelenlét szerepének fon-tosságát felismerték, eltérés figyelhető meg a jelenléti stratégiában. Külön feladat-körként értelmezik, és egy kifejezetten erre a feladatkörre alkalmazott munkatárs

121 Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete és az ELTE Egyetemi Könyvtár közös kutatás keretében 2013 tavaszától 2014 tavaszáig terjedő időszakban 126 Facebook oldal több mint 4500 posztját vizsgálta meg. A kutatási mintában 92 magyar intézmény, köztük 24 egyetemi, 10 országos és szakkönyvtár, 15 megyei és 19 városi vagy kisebb hatókörű könyvtár szerepelt. A vizsgálat a könyvtárak megosztási gyakorlatát vizsgálva egy szervesebb, integráltabb közösségi médiajelenlét feltételeinek meghatározására is irányult.

Majd a kutatás folytatásaként 2016 tavaszán további 2200 bejegyzés révén újabb 90 könyvtár közösségi jelenlétének vizsgálatára került sor. Kiemelt figyelmet fordítva a digitális tárakra és digitalizált gyűjteményekre.

122 Fodor János: A megosztó hivatás. A könyvtári jelenlét a Facebook közösségi oldalon 2013/2014-ben. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 61. (2014) 7-8. 279. p.

123 Fodor János: Megosztás vagy szerkesztés? A könyvtár változó szerepe a közösségi médiában.

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 64. (2017) 1. 25. p.

végzi a tartalmak létrehozását és közzétételét¹²⁴, mely ezáltal sokkal hatékonyabbá és eredményesebbé válik, olyan támogatott tevékenységgé, melynek jellemzői a rendszeresség, kiegyensúlyozottság, személyes és szakmai hitelesség, érdekesség, egyediség és a személyes hangvétel.