5. TANULMÁNYOK
5.1.6.2. Eredmények ismertetése
A fókuszcsoportos vizsgálatom célja volt, hogy
• általános háttérinformációkat gyűjtsek arról, hogyan képzelnek el a Z és az alfa generáció tagjai egy ifjúsági könyvtárat/részt,
• milyen új szolgáltatásokat, programokat javasolnak,
• új, kreatív ötleteket nyerjek a megnyilatkozásokból,
• feltárjam az alapvető szükségleteket és attitűdöket,
• információt szerezzek az új ötletek főbb erősségeiről és esetleges gyenge pontjairól, ami segíthet az új koncepciók kialakításában,
• új ötleteket nyerjek azáltal, hogy a fiatalok beszélnek arról, ők hogyan fe-dezik fel egy lehetőség, szolgáltatás alternatív használati módjait. Ezáltal a korábbi szolgálatások új használati lehetőséget kaphatnak.
A fókuszcsoportos vizsgálat során, mivel nyitott kérdéseket tettünk föl, a résztve-vők maguk határozták meg a válaszadás módját, és lehetőségük volt arra is, hogy a többiek meghallgatása után megváltoztassák a véleményüket. Amikor a mode-rátor feltett egy kérdést, a megkérdezettek különbözően válaszoltak, mégis többen ugyanarra gondoltak. Ezeket a véleményeket, gondolatokat vizsgáltam meg, hogy azonosak-e, hasonlóak-e, kapcsolatban állnak-e egymással vagy sem.
Az elemzést hangfelvételek, a moderátorok jegyzetei és a saját jegyzeteim alap-ján készítettem.
A fókuszcsoportokban vizsgált fiatalok rendkívül egyöntetű véleménnyel, és konkrét elképzeléssel, elvárásokkal rendelkeznek azzal kapcsolatban, hogy hogyan is kellene egy ifjúsági könyvtárnak/részlegnek belülről kinéznie. Egy világos és letisztult helyiséget képzelnek el, amely minden könyvmolynak menedékként szolgál. Ahol nagy ablakok vannak, hiszen a kívülről áradó fény sokkal termé-szetesebb és barátságosabb légkört eredményez, mint a mesterséges megvilágí-tás. A padlózatot is kiemelték, puha, bolyhos és süppedős, szőnyeget szeretnének, amely tompítja lépéseiket. Az ülőalkalmatosságok terén is határozottan fogalmaz-ták meg gondolataikat. Legtöbben száműznék a kényelmetlen székeket a helyiség-ből, és babzsákokkal, fotelekkel, puffokkal, kanapékkal pótolnák azokat. Ezeket kiegészítenék még párnákkal, takarókkal, illetve lábtartó kis puffokkal is. Egy-egy nehezebb iskolai nap után szívesen megpihennének egy „sötét zónában” is, ahol
függőágyak, ágyak kapnának helyet. Az ülőalkalmatosságok mellett természete-sen tanulóasztalok is helyet kapnának, olvasólámpákkal kiegészítve. A polcokat tekintve megoszlottak a vélemények: néhányan szeretik az ódon, fából készült, padlótól a plafonig nyúló hatalmas könyvespolcokat, a többség azonban szívesen látna könnyen elérhető, nem túl magas polcrendszereket, melyek színesek lehet-nének. A színek utalnának a könyvek témájára. A falakat is leginkább a saját ízlé-sükre formálnák. Különböző és rendkívül ötletes megoldásokat javasoltak: szíve-sen látnák az aktuális, „trendi” könyvek idézeteit felfestve, megjelenítve a falakon.
Van, aki spontán jellegű feliratokkal, képekkel, graffitikkel díszítené a helyiséget.
A legtöbben azonban azt szeretnék, hogyha a falak színe, mintázata is utalna a könyvek témájára. Például a science fiction körül „galaxis benyomását keltő fa-lak és plafon legyen, természetesen világító égitestekkel és a mennyezetről függő bolygókkal és űrhajókkal”. A fantasy résznél „a falakon látványos, élénk freskók és festmények mesélnék el megannyi epikus fantasyhős kalandjait”. A romantikus és szépirodalmi könyvek polca fölött „Jane Austen hangulatot, korszerű és elegáns bútorokat”57 képzelnek el.
Minden fókuszcsoportban tökéletesen egyetértettek abban, hogy az ifjúsági könyvtár/rész egy elkülöníthető, elválasztott helyiségben vagy szinten kapjon he-lyet, ugyanakkor maradjon a könyvtár vérkeringésében is. Könnyen megközelít-hető, esetleg külön bejárattal rendelkezzen. A helyiségen belül igénylik a csendes kis zugokat is, ahol úgymond „kuckózva” lehet olvasni, elvonulni a világ minden-féle problémája elől. Néhányan azt is fölvetették, hogy ajtóval is zárható legyen a rész, hiszen ez jól jön nagyobb hanghatással járó programok, klubfoglalkozások esetén, elkerülve a felnőtt olvasók fürkésző, egyes esetekben rosszalló tekintetét.
A fókuszcsoportoktól függetlenül a legnagyobb egyetértés a nyitvatartás kér-désében mutatkozott. A vizsgált személyek szeretnék, hogyha a könyvtár nyitva-tartási ideje igazodna az ő – tehát a diákok – napirendjéhez, életviteléhez. Ezáltal fölöslegesnek tartják a délelőtti nyitást, sokkal inkább az estébe hajló, 18–20 óra közötti zárást preferálnák. Állításuk szerint a tanulás miatt késő délután, este ér-nek rá leginkább. Néhányan felvetették a non-stop nyitvatartás lehetőségét is, vagy legalább egy olyan könyvtári rész lehetőségét, ahol késő estébe nyúlóan böngészhetnek, olvashatnak. A hosszabb nyitvatartás előnyeként említették még, hogy a könyvtár egy spontán találkozóhelyként is funkcionálhat, ahol megbe-szélhetik a napi, heti eseményeket. A hétvégi hosszított nyitvatartás lehetőségét szintén többen felvetették.
Az állományt téma szerint műfajilag (például romantikus, sci-fi, krimi, fan-tasy, tabu, klasszikus) osztanák föl, ezen belül pedig szerző szerinti ábécésorrend-ben. Szívesen látnák a kiadók által tematizált könyvek (például dream válogatás,
57 Csépányi Zoltán: Z és alfa generáció a könyvtárban: Fókuszcsoportos interjú. 2017.
vörös-rubin-arany pöttyös, kaméleon könyvek) külön elhelyezését is a térben.
Mindezt kiegészítenék idegen nyelvű szépirodalmi, szórakoztató regényekkel és szótárakkal. A jobb tájékozódás, könnyebb kereshetőség céljából igénylik a fala-kon vagy a polcok oldalán található feliratokat. A térben katalógusgépet helyez-nének el. Ötletként felmerült, hogy „az összes ifjúsági könyv színes zsákocskákban legyen a polcokra helyezve, megelőzve ezzel azt, hogy a kötet borítója alapján döntsünk. A zsákocska színe utalna a könyv témájára, az elő- és hátlapon esetleg feltüntetésre kerülhetne az olvasmány címe és fülszövege. Ezek színe összhangban lehetne a polcok színével is”.58
A célcsoport aktív felhasználója a digitális világnak. Bármennyire is irodalom-szeretőnek tartják magukat a könyvtárakba járó fiatalok és a könyvek képezik az érdeklődési körük egy részét, a technikai innovációk széles repertoárját javasol-ják, vonzó tényezőnek tartják a különböző digitális eszközök meglétét. A számí-tógépeket, laptopokat az alapberendezés részeként említik, ezek mellett szívesen látnának szórakozás céljából és a tanulásukat segítő tableteket, e-book olvasókat az asztalokra helyezve. Az ingyenes wifi lehetőségét alapszolgáltatásnak tekintik.
Ötletként javasolják egy olyan adatbázis kiépítését, ahová az aktuális kedvenc könyveikről készíthetnek leírásokat; egy mobiltelefonmegőrző lehetőségét, hogy zavartalanul tölthessék el könyvek között az idejüket, illetve néhányan szívesen hallgatnának halk, nyugtató vagy éppen slágerzenéket is.
A fókuszcsoportok tagjait a legkülönbözőbb könyvtári programok érdeklik.
Az első helyen állnak az író-olvasó találkozók, hiszen ezek a beszélgetések terem-tik meg szerző és közönsége számára a kapcsolatot, illetve szívesen részt vennének olyan könyvklubokban, ahol megbeszélnék könyves élményeiket, tapasztalatai-kat, melyeket akár ők maguk is vezetnének. Találkoznának bloggerekkel, kiadók vezetőivel, szerkesztőkkel, illusztrátorokkal, könyvborító tervezőkkel, olyan em-berekkel, akik részt vesznek egy könyv életre keltésében, megalkotásában. A slam poetry népszerű műfaj most a körükben, ehhez kapcsolódó programokkal ismer-kednének. Közülük többen vezetnek blogot, írnak könyvet vagy verset, ezért meg-ismerkednének a kreatív írás lehetőségével. Találkoznának különböző fandomok (könyves rajongói táborok) tagjaival. Ezen kívül szívesen részt vennének szórakoz-tató programokon, foglalkozásokon, például dráma szakkörön, akusztikus kon-certeken, könyvtári bentalvós vagy cosplay esteken. Jó ötletnek tartják a külön-féle olvasásnépszerűsítő programokat. Flashmobokban vállalnának aktív szerepet.
Papírcetlikre írt üzeneteket hagynának a regényben a következő kölcsönzőnek, ezáltal alakulna ki egyfajta beszélgetés az olvasók között. Saját könyvtárukat nép-szerűsítenék azzal, hogy könyvtári könyvekből kölcsönzött idézeteket osztogatná-nak utcai járókelők között, „veszítenének el” könyveket, melyek QR-kódot
tar-58 Csépányi Zoltán: Z és alfa generáció a könyvtárban: Fókuszcsoportos interjú. 2017.
talmaznak, ami a megtalálót a könyvtárba irányítaná. Keri Smith Nyírd ki ezt a naplót című könyve mintájára javasolnak egy olyan kihelyezett könyvet az ifjúsági részen, amelyben a fiatalok közösen írnak egy történetet, mindenki egy-egy mon-dattal egészítené ki a cselekményt.
A vizsgálat során a megkérdezett fiatalok konkrét képet festettek az ifjúsági könyvtáros személyével kapcsolatban is, melyben elsősorban a belső tulajdon-ságokat emelték ki: a könyvtáros legyen kedves, nyitott, segítőkész, türelmes, lendületes, energikus, laza, humoros, értsen a fiatalok nyelvén, legyen köny-nyen megszólítható. Lehessen vele akár tabu témákról is beszélgetni, legyen amolyan „ügyeletes terapeuta”. Ezen kívül legyen tájékozott, szeresse és ismerje a fiataloknak szóló aktuális könyveket, tudjon ajánlani nekik olvasmányokat.
A könyvtáros legyen mindig élérhető és megtalálható, de nem feltétlenül kell, hogy az ifjúsági részen tartózkodjon állandóan. Nemét tekintve mindegy szá-mukra, hogy nő vagy férfi.
A megkérdezettek igénylik, hogy a könyvtár jelen legyen a virtuális és közössé-gi platformokon. Az ifjúsáközössé-gi könyvtár/rész weboldala az alapvető információkon (például nyitvatartás, megközelíthetőség) tartalmazza az új megjelenésű young adult könyvek ajánlóit, esetleg kritikákkal, interjúkkal együtt, illetve az aktuális programok, események időpontjait. Az ifjúsági rész közösségi – Facebook-oldalát akár szívesen szerkesztenék is.
Az érettségi bizonyítvány kiállításának feltételeként meghatározott ötven órás közösségi szolgálatot örömmel töltenék a könyvtárban. Az intézmény munká-ját segítenék a dokumentumok könyvtári rendjének fenntartásában, vállalnák a könyvtári dokumentumok rendezését és visszasorolását, raktári jelzeteket készíte-nének, rendezvények előkészítő munkálataiban vennének részt, könyvajánlókat készítenének, kézműves foglalkozásokban nyújtanának segítséget. Szívesen tarta-nának felolvasásokat óvodásoknak, időseknek, kórházakban betegeknek.
A fókuszcsoportos interjú végén a vizsgált fiatalok a könyvtárukhoz fűződő általános érzéseiket fogalmazták meg, adták át.
A könyvtár egy olyan hely, ahol…
„…elmerülhetek a könyvek világában.”
„…barátokat kölcsönözhetek ki.”
„…a tudást és a jó hangulatot tárolják.”
„…önmagam lehetek.”
„…szívesen töltöm az időmet, mert olyan emberekkel találkozhatok, akikkel hasonló az ízlésünk és akikkel minden mennyiségben beszélhetek könyvekről.”
„…ahol az ember olyan dolgokra talál, amelyet sosem gondolt volna, hogy megtalál.”
Szeretek könyvtárba járni, mert…
„…egy csendes hely, ahol jó könyveket lehet olvasni.”
„…mindig találok hozzám illő könyvet.”
„…lehet ott beszélgetni másokkal.”
„…nagyon szeretek olvasni, de nincs lehetőségem minden könyvet meg-venni.”
„…barátságos a légkör, és zavartalanul csinálhatom, amit a legjobban szeretek.”
Gyakrabban és szívesebben jönnék, ha…
„…tovább lenne nyitva.”
„…több szabadidőm lenne.”
„…ha több, elvonulós-elbújós olvasózug lenne.”
Ha én lennék a könyvtáros, akkor…
„…minden évben szerveznék egy olyan napot, amikor ingyenesen lehet beiratkozni a felnőtteknek, fiataloknak egyaránt.”
„…kiolvasnám az egész könyvtárat, és valószínűleg mindenkinek az íz-lésének megfelelően tudnék könyvet ajánlani.”
„…mindent úgy csinálnék, mint a könyvtárosom.”59
5.1.7. Összegzés
Elmondható, hogy a fókuszcsoportos vizsgálatban részt vevők, a Z és az alfa gene-ráció megkérdezett tagjai a számukra kialakított gyűjteményt harmadik helyként értelmezik (1. ábra), amely menedéket nyújt nekik az iskolai feladatok elvégzése után. Egy színes, nyitott és fényes találkozóhelyet szeretnének, ahol a könyvek összhangban vannak a dizájnnal. A helyiséget a saját alkotásaik díszítsék. A köny-vek elrendezése vegye figyelembe a témát, mely megmutatkozhat akár műfajban, akár a kiadók válogatásaiban. A kényelem kiemelkedő szempont számukra: az olvasózugok, kuckók babzsákokkal párnákkal, takarókkal, növényekkel legyenek tele. Életüket meghatározzák az eszközök és a szolgáltatások fejlődésének irányai, a közösségi oldalak napi szintű felhasználói, így elengedhetetlen az igényekhez mért technikai eszközök és az azonnali internetcsatlakozási lehetőség biztosítása.
Szívesen vesznek részt író-olvasó találkozókon, az érdeklődési körüknek megfelelő programokon. S ha már mindezek adottak, fontos egy olyan ember, aki nemcsak a gyűjteményt kezeli, hanem folyamatos kapcsolatot tart a fiatalsággal. Aki éj-jel-nappal elérhető, barátságos, tájékozott és bizalommal fordulhatnak hozzá nem csupán „könyves kérdésekkel”.
59 Csépányi Zoltán: Z és alfa generáció a könyvtárban: Fókuszcsoportos interjú. 2017.
1. ábra: A fókuszcsoportban megkérdezettek összefoglaló gondolatai a számukra kialakított gyűjteménnyel kapcsolatban60
Egy közösségi tér kialakításának lépéseit folyamatban tudom elképzelni, melynek során a szolgáltatások szintjeit és az azokhoz rendelt erőforrásokat meghatározzuk és fokozatosan, lépésről lépésre alakítjuk ki, vezetjük be. Egy könyvtári közösségi tér jellegéből adódóan a lehetséges felhasználók köre széles, sok fiatal megfordul majd a térben hosszabb-rövidebb időre, többen közülük igénybe veszik majd a szolgáltatásait, de nem mindenki. Az állandó pezsgés, inger fenntartása a hosszú távú fenntarthatóságot is befolyásolja. „Kell, hogy az új hely vonzó és hívogató legyen, és akkor lesz vonzó, hogyha fiatalokkal teli. A fiatalok élethelyzete folya-matosan változik: továbbtanulnak, elköltöznek egy másik városba, szerelmesek lesznek. Váratlanul eshetnek ki a látókörünkből, és folyton újak érkeznek. A cél elkötelezetten az új csoportok, közösségek létrehozása, beindítása, ápolása.”61
60 Forrás: saját készítés
61 Csatári Emese: A fiatalok szabadidő eltöltési szokásaihoz alkalmazkodó ifjúsági közösségi tér – a hang out másik oldala. Párbeszéd, 3. (2016) 4. 1–23. p.