A megbízásos kutató
Ftv. 93. §
(1) A tudományos kutatók foglalkoztatására egyebekben a 83. §-ban, a 84. § (5) bekezdésében, a 85. §-ban, a 86. § (2)-(3) bekezdésében, a 88. §-ban és a 90. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az óraadó oktató helyett a megbízásos kutatót kell érteni. A felsőoktatási intézmény az általa kutatói munkakörben foglalkoztatott személlyel további kutatási feladatra megbízási jogviszonyt csak akkor létesíthet, ha a kutatási feladat nem esik a kutató munkaköri feladatainak körébe, és a kutatás külső megbízás keretében valósul meg. A nem munkaköri feladatként végzett kutatásra a kutatóval megbízási szerződést kell kötni. …
Sz. 80/A. §
A megbízásos kutatókra a Sz.72/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
III. fejezet
(2) Tanári feladatokra közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazás, illetve megbízási jogviszony létesítés feltétele az előírt felsőfokú végzettség és szakképzettség, valamint a büntetlen előélet és a cselekvőképesség megléte.
(3) Az egyes munkakörökben előírt idegen nyelven való oktatásra képesség meghatározásánál az idegen nyelv szakos oktatók esetében az adott szak szaktárgyainak idegen nyelven történő oktatása munkaköri kötelezettség.
(4)207 Az Egyetemen létesíthető tanári munkakörök: nyelvtanár (lektor), testnevelő tanár, művésztanár, mérnöktanár, műszaki tanár, gazdasági tanár, kollégiumi nevelőtanár, gyakorlati oktató, mestertanár.
GYAKORNOKI IDŐ Kjt. 22. §208
(1) Az E–H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén – ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is – a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. E szabályt kell alkalmazni – jogszabály kizáró rendelkezése hiányában – a 79/C. § (2) bekezdésében szereplő tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottra is.
(4)Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban a miniszter állapítja meg a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakört. A miniszter meghatározhatja munkakörönként – a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű – azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani. A szakmai gyakorlat meglétét a közalkalmazott köteles igazolni.
(15) A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese mellett - ha személyük nem azonos - a szakmai segítő javaslatát is köteles meghallgatni, valamint
b) a minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” eredmény adható.
(16) A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt”
minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének 40. § (5) bekezdés szerinti ismertetését követő tizedik napon szűnik meg.
R1. 1/D. §209
A gyakornoki idő meghatározása szempontjából felsőoktatási intézmények alaptevékenységének ellátásával a mellékletben meghatározott tanári munkakörök függenek össze.
R1 1/E. §210
Nem kell kikötni gyakornoki időt azon tanári munkakörbe kinevezett közalkalmazott esetében, aki tudományos fokozattal (Doctor of Philosophy; Doctor of Liberal Arts) rendelkezik.
207 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
208 A 68/2009. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2009. március 26-án hatályba lépő szöveg.
209 A 68/2009. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2009. március 26-án hatályba lépő szöveg.
210 A 68/2009. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2009. március 26-án hatályba lépő szöveg
R1 1/D. §211
Sz. 81/A. §212213
A gyakornokra vonatkozó külön rendelkezéseket jelen szabályzat C) Része tartalmazza.
(1)214 (2)215 (3)216
Kjt.22.§217
Sz. 81/B. §218219
Az egyes tanárokra vonatkozó szabályok A nyelvtanár
Sz. 82. § (1) A nyelvtanárok kinevezésének feltétele:
a)220 egyetemi diploma, illetve mesterfokozat és szakképzettség, b)221
(2) A nyelvtanárok folyamatos alkalmazásának követelményei:
a) az oktatott nyelv alapos és széleskörű ismerete, a gyakorlati foglalkozások anyagának összeállításához a foglalkozások vezetéséhez és a vizsgáztatáshoz szükséges felkészültség,
b) közreműködés oktatási segédletek, jegyzetek megírásában,
c) a nyelvek, a nyelvhasználat iránti mélyebb érdeklődés felkeltése, az idegen nyelvet eszközként használó hallgatók munkájának támogatása,
d) tevékeny részvétel a szakmai közéletben.
211 A 68/2009. sz. Szenátusi határozattal hatályon kívül helyezett, 2009. március 26-ától hatálytalan szöveg.
212 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal beiktatott, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
213 A 68/2009. sz. Szenátusi határozattal beiktatott, 2009. március 26-án hatályba lépő szöveg.
214 A 68/2009. sz. Szenátusi határozattal hatályon kívül helyezett, 2009. március 26-ától hatálytalan szöveg.
215A 68/2009. sz. Szenátusi határozattal hatályon kívül helyezett, 2009. március 26-ától hatálytalan szöveg.
216A 68/2009. sz. Szenátusi határozattal hatályon kívül helyezett, 2009. március 26-ától hatálytalan szöveg.
217 A bekezdést a 68/2009. sz. Szenátusi határozat, 2009. március 26-ai hatállyal iktatta be, egyben az addigi bekezdések jelölése megváltozott.
218 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal beiktatott, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
219 A bekezdést a 68/2009. sz. Szenátusi határozat, 2009. március 26-ai hatállyal iktatta be, egyben az addigi bekezdések jelölése megváltozott.
220 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
221 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal hatályon kívül helyezett, 2008. március 20-ától hatálytalan szöveg.
A testnevelő tanár Sz. 83. § (1) A testnevelő tanár kinevezésének feltételei:
a)222 egyetemi diploma, illetve mesterfokozat és szakképzettség, b)223
c) legalább egy idegen nyelvnek az oktatáshoz és a sportszervezéshez szükséges, társalgási szintű ismerete.
(2) A testnevelő tanárok folyamatos alkalmazásának követelményei:
a) az oktatott szakágak (sportágak) magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretének folyamatos fejlesztése,
b) általános tájékozottság a testnevelés és sport adott szakági gyakorlatában és szakirodalmában,
c) a nyelvtudás folyamatos szinten tartása illetve fejlesztése,
d) a tanórán kívüli testnevelésben, az egyetemi sportmunkában való aktív részvétel, e) bekapcsolódás az egyetemi sportegyesület sportéletének vitelébe.
A művésztanár Sz. 84. § (1) A művésztanárok kinevezésének feltételei:
a)224 egyetemi diploma, illetve mesterfokozat és szakképzettség, b)225
c) legalább egy idegen nyelv oktatáshoz szükséges társalgási szintű ismerete.
(2) A művésztanárok folyamatos alkalmazásának követelményei:
a) az oktatott művészeti ág magas szintű elméleti és gyakorlati ismerete, folyamatos fejlesztése,
b) általános tájékozottság a művészeti ág gyakorlatában és szakirodalmában, c) a nyelvtudás folyamatos szinten tartása illetve fejlesztése.
A mérnöktanár, a műszaki vagy gazdasági tanár Sz. 85. §
(1) A mérnöktanárok, a műszaki vagy gazdasági tanárok kinevezésének feltételei:
a)226 egyetemi diploma, illetve mesterfokozat és szakképzettség, b)227
222 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
223 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal hatályon kívül helyezett, 2008. március 20-ától hatálytalan szöveg.
224 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
225 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal hatályon kívül helyezett, 2008. március 20-ától hatálytalan szöveg.
226 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
c)228 legalább egy idegen nyelv oktatáshoz szükséges társalgási szintű ismerete.
(2) A mérnöktanárok, a műszaki vagy gazdasági tanárok folyamatos alkalmazásának követelményei:
a) az oktatott szakma magas szintű elméleti és gyakorlati ismerete, folyamatos fejlesztése,
b) általános tájékozottság a szakma gyakorlatában és szakirodalmában,
c) a nyelvtudás folyamatos szinten tartása, illetve szakmai irányban történő fejlesztése.
A kollégiumi nevelőtanár Sz. 86. §
(1) A kollégiumi nevelőtanár kinevezésének feltételei:
a)229 egyetemi diploma, illetve mesterfokozat és szakképzettség,
b) lehetőség szerint az Egyetemmel már fennálló közalkalmazotti jogviszony.
(2) A kollégiumi nevelőtanárok folyamatos alkalmazásának követelményei:
a) a rábízott közösség tanulmányi, közművelődési tevékenységének segítése,
b) a kollégiumi közösség életmódjának, életvitelének - az együttélés normáinak megfelelő - formálása,
c) a kollégiumi tanári felügyelet ellátása,
d) együttműködés a kollégium önkormányzati testületeivel.
A gyakorlati oktató230 Sz. 87. §
(1) A képzéshez tartozó speciális tantárgyak gyakorlati oktatásában, gyakorlati oktatók (szakoktatók) vesznek részt. A gyakorlati oktatók besorolása a műszaki (gazdasági) oktatók besorolásával azonos. A gyakorlati oktatók kinevezésének feltételei:
a)231 főiskolai diploma, illetve alapfokozat és szakképzettség, b)232
c)233 legalább egy idegen nyelv oktatáshoz szükséges társalgási szintű ismerete.
(2) A gyakorlati oktatók folyamatos alkalmazásának követelményei:
a) az oktatott szakma magas szintű gyakorlati ismerete, folyamatos fejlesztése, b) általános tájékozottság a szakma elméletében és szakirodalmában,
c) a nyelvtudás folyamatos szinten tartása, illetve szakmai irányban történő fejlesztése.
227 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal hatályon kívül helyezett, 2008. március 20-ától hatálytalan szöveg.
228 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
229 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
230 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
231 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
232 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal hatályon kívül helyezett, 2008. március 20-ától hatálytalan szöveg.
233 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
A mestertanár
R1. Melléklet C)
Mestertanár elnevezésű munkakörbe lehet átsorolni azt a mesterfokozattal rendelkező adjunktus oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, aki a felsőoktatási intézmény által folytatott alapképzésben, szakmai-elméleti és gyakorlati oktatásban vesz részt, és megfelel az intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében előírt sajátos mestertanári követelményeknek.
Sz. 88. § (1) Mestertanár munkakörbe sorolható át, aki
a) legalább húsz év felsőoktatási gyakorlattal,
b)234 legalább egyetemi doktori címmel, doktori képzésben szerzett abszolutóriummal vagy egyetemi tudományos fokozattal rendelkezik,
c) szerzője és/vagy társszerzője a hallgatók széles köre által használt legalább három tankönyvnek, jegyzetnek, oktatási segédletnek.
d)235
(2) A mestertanárok száma intézményi szinten nem haladhatja meg az adjunktusi oktatói munkakörben foglalkoztatottak tíz százalékát.
Sz. 89. §
Az intézményben létesíthető tanári munkakörök fizetési osztályba sorolását a jelen Szabályzat 14/A. számú melléklete tartalmazza.
IV. fejezet
AZ OKTATÓI, KUTATÓI, TANÁRI MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
Az oktatók, kutatók és tanárok jogai
Ftv. 95. § (1) Az oktatói munkakörben foglalkoztatottat megilleti az a jog, hogy
a) emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a képzési program keretei között meghatározza az oktatott tananyagot, megválassza az általa alkalmazott
oktatási és képzési módszereket,
c) világnézete és értékrendje szerint végezze oktatói munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a hallgatót,
d) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint megválassza a hallgatókat, továbbá irányítsa és értékelje a hallgató munkáját,
e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez,
f) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,
g) tudományos, illetve művészeti célú pályázatot nyújtson be,
h) a munkaköri feladataiból származó tudományos kutatási feladatai mellett a maga választotta tudományos témában végezzen kutatótevékenységet,
234 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
235 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal hatályon kívül helyezett, 2008. március 20-ától hatálytalan szöveg.
i) tudományos kutatási, illetőleg művészeti eredményeit közzétegye.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a tanári munkakörben foglalkoztatottak, valamint az oktatói feladatokat ellátó doktoranduszok tekintetében is alkalmazni kell.
(3) A munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanár, oktató, kutató oktatói igazolványa felmutatásával jogosult igénybe venni az oktatók részére biztosított kedvezményeket. Az igazolvány közokirat.
Az igazolványnyomtatvány előállításához és forgalmazásához a miniszter engedélye szükséges.
(4) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy az éves költségvetési törvényben megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz.
R1. 16. §
(1) Az oktatói, tanári és kutatói munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott, munkavállaló (a továbbiakban:
oktató-kutató) akkor jogosult az Ftv. 95. §-ának (4) bekezdésében szabályozott szakirodalom vásárlásához és könyvtári beiratkozáshoz nyújtott évenkénti hozzájárulás teljes összegére, ha a naptári évben oktatói, tanári vagy kutatói munkakörben eltöltött tizenkét hónap munkaviszonnyal, illetve közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, és ebben az időszakban jogviszonya – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – nem szünetelt.
(2) A hozzájárulás az oktató-kutatót időarányosan illeti meg, ha legalább hat hónapi munkavégzéssel együtt járó oktatói, tanári vagy kutatói munkakörben eltöltött közalkalmazotti jogviszonnyal, munkaviszonnyal rendelkezik. A hat hónapnak megfelelő hozzájárulás a pályakezdő oktató-kutatót abban az esetben is megilleti, ha legalább négy hónapi munkavégzéssel együtt járó oktatói, tanári vagy kutatói munkakörben eltöltött közalkalmazotti jogviszonnyal, munkaviszonnyal rendelkezik. E rendelkezés alkalmazásánál pályakezdő, aki egyetemi, főiskolai tanulmányainak befejezését követő egy éven belül első alkalommal helyezkedik el oktató-kutatóként.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint – ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg –
a) a keresőképtelenséget okozó betegség,
b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, c) a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint
d) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt az oktató-kutatót átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült,
figyelembe kell venni.
(4) A hozzájárulás évente egyszer illeti meg az oktató-kutatót akkor is, ha több munkáltatónál teljesítette az előírt feltételeket.
(5) A hozzájárulást a munkavégzés évét követő év február havi munkabérrel, illetőleg illetménnyel együtt kell kifizetni, átutalni. Ha az oktató-kutató jogviszonya év közben szűnik meg, a hozzájárulást az utolsó munkában töltött napon részére ki kell fizetni. A hozzájárulást az a munkáltató fizeti ki, akinél az oktató-kutató a munkavégzés évének december 31. napján alkalmazásban állt, és amely munkáltatót az Ftv. 84. § (5) bekezdése szerint az oktató-kutató megjelölte.
Sz. 90. §
(1) Az Egyetem az oktatók és a tudományos kutatók számára biztosítja az oktatás, a tudományos kutatás és a művészeti alkotó tevékenység szabadságát.
(2) Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátók jogosultak különösen
a) a tananyag meghatározására és az alkalmazott oktatási és képzési módszerek megválasztására a képesítési követelményeknek, a tantervi előírásoknak, tantárgyi
tematikának, valamint a szervezeti egységben kialakított munkamegosztásnak megfelelően,
b) a tantárgyi programok és a tananyag fejlesztésére,
c) a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítményének értékelésére.
(3) Az oktatók és kutatók jogosultak
a) tudományos célú pályázatok benyújtására,
b) munkaköri feladataikból származó tudományos kutatási feladatok mellett a maguk választotta tudományos téma kutatására,
c) találmányok szabadalmaztatására, tudományos kutatási, illetőleg művészeti eredményeik közzétételére.
Sz. 91. §
Az Ftv. 95. §-a (4) bekezdésében szabályozott szakirodalom vásárlásához könyvtári beiratkozáshoz nyújtott évenkénti hozzájárulásra való jogosultságot és annak mértékét a Bér- és Munkaügyi Osztály vizsgálja meg.
Ftv. 35. §
(5) A munkáltató a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanárnak, oktatónak, kutatónak - kérelemre - oktatói, kutatói, tanári igazolványt (a továbbiakban: oktatói igazolvány) ad ki. Az oktatói igazolványt a felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv készítteti el, és küldi meg a munkáltatón keresztül a jogosult részére. Az oktatói igazolvány tartalmazza az igazolvány számát, a jogosult nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, a felsőoktatási intézmény nevét, címét és OM-azonosítóját, a jogosult fényképét és aláírását. Az oktatói igazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok továbbíthatók.
Sz. 92. §236
Az oktatói igazolvány iránti kérelmet a Humánpolitikai Irodára kell benyújtani, amely szerv a kérelmet a felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv felé továbbítja.
Az alkotói szabadság
Ftv. 85.§
(1) Az egyetemi és a főiskolai docens, valamint az egyetemi és a főiskolai tanár a tudományos kutatás, illetve művészi alkotótevékenység végzéséhez, egyéni tudományos továbbképzéshez - a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint - hétévenként alkotói szabadságra jogosult. Az alkotói szabadság ideje legfeljebb egy év lehet. A szabadság ideje alatt távolléti díj jár.
(2) Ha az alkotói szabadságot tudományos kutatás, művészi alkotótevékenység céljára biztosították, a munkáltatónak és az oktatónak megállapodásban kell rögzíteniük az elérendő célt és a mulasztás jogkövetkezményeit.
Sz. 93. §
236 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
(1) Az egyetemi és a főiskolai docens, valamint az egyetemi és a főiskolai tanár alkotói szabadságának tervezése a szervezeti egység vezetőjének feladata.
(2)237 Az Ftv. 85. §-a (1) bekezdésében fel nem sorolt oktatónak kérésére, hét évente, egy alkalommal, legfeljebb egy, összefüggő év időtartamra, távolléti díjának folyósítása mellett, alkotói szabadság adható, tudományos fokozat megszerzése érdekében, továbbá abban az esetben, ha pályázat eredményeként kutatómunkában vesz részt, tanulmányi útra utazik, vagy tankönyvet, szakkönyvet, jegyzetet ír.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben rögzített alkotói szabadságot a szervezeti egység vezetője véleményének kikérése után a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi. A szervezeti egység vezetője véleményében – amelyet az illetékes kollektívával egyeztetni kell – köteles kitérni arra, hogy az alkotói szabadságot igénylő közalkalmazott feladatait hogyan látja el a szervezeti egység.
(4)238 A (2) bekezdés szerinti alkotói szabadság kérelmek esetén, amennyiben a közalkalmazott feladatait átcsoportosítással ellátni nem lehet, és ezért a helyettesítés igénye merül fel, az alkotói szabadság csak akkor engedélyezhető, ha a gazdálkodási egység a helyettesítéshez szükséges pénzügyi fedezettel rendelkezik. Egyidejűleg – átfedés nélkül – legfeljebb a szervezeti egység oktatói létszáma 10 %-ának megfelelő számú, ha ez a szám kevesebb mint egy, akkor legfeljebb egy oktató részére engedélyezhető alkotói szabadság.
(5)239,240 Az (1), a (2) és a (8) bekezdésben rögzített alkotói szabadság csak a munkáltatói jogkör gyakorlója és a közalkalmazott által megkötött – az alkotói szabadság feltételeit rögzítő – megállapodás birtokában kezdhető meg.
(6)241 A megállapodásban rögzíteni kell
- azt a célt/feladatot, amelynek elérése érdekében a közalkalmazott az alkotói szabadságot kérte;
- hogy a közalkalmazott az alkotói szabadságának időtartama alatt semmilyen oktatási vagy jövedelemszerzésre irányuló tevékenységet nem végez;
- a közalkalmazott a feladat teljesítéséről írásbeli beszámolót készít a munkáltatói jogkör gyakorlója számára, illetve a szervezeti egység (intézeti/tanszéki) értekezletét az elért eredményekről szóban tájékoztatja.
(7) Amennyiben a közalkalmazott önhibájából nem tesz eleget a megállapodásban rögzített kötelezettségének (így például a tudományos fokozat megszerzéséhez szükséges vizsgán nem jelenik meg, a kutatómunkában nem vesz részt, a tanulmányi útra nem utazik el, a tankönyvet, szakkönyvet, jegyzetet, dolgozatot a vállalt határidőre nem írja meg), köteles az alkotói szabadság időtartamára folyósított távolléti díjat visszafizetni.
(8)242 Amennyiben a kari vagy központi szervezeti egységben vezetői megbízást betöltő oktató vezetői megbízása lejár, alkotói szabadság igénybevételére jogosult, ha
237 A 182/2006. sz. Egyetemi Szenátusi határozattal megállapított, 2006. november 17-én hatályba lépő szöveg.
238 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
239 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
240 A 343/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. október 16-án hatályba lépő szöveg.
241 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal beiktatott, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
242 A 343/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. október 16-án hatályba lépő szöveg.
a) legalább három évig látott el vezetői megbízást és
b) a megelőző hét évben nem vett igénybe alkotói szabadságot.
E feltételek fennállása esetén az alkotói szabadság engedélyezése nem tagadható meg.
Az alkotói szabadság igénybevételével kapcsolatos, az (5), (6) és (7) bekezdésben írt feltételek ebben az esetben is irányadók.
Az oktatók, kutatók, tanárok kötelezettségei
Ftv. 95. § (5) Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy
a) az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse,
b) oktató tevékenysége során figyelembe vegye a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát, c) a hallgatókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, kérdéseikre érdemi választ adjon, d) a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
(6) A könyvtár- és múzeumlátogatással, a szakirodalomhoz nyújtott támogatás igénybevételével összefüggő kérdéseket, továbbá a foglalkoztatással összefüggő sajátos rendelkezéseket a Kormány határozza meg.
(7) Az oktató, tanári munkakörben foglalkoztatott személy, a tudományos kutató a képzési feladatok ellátása során a hallgatókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
Sz. 94. § (1) Az oktató kötelessége, hogy
a) részt vegyen az Egyetem oktató munkájában, különösen előadások, szemináriumok, gyakorlatok stb. tartásában, vezetésében, a vizsgáztatásban,
b) folytasson tudományos munkát, c) végezzen pályázati tevékenységet,
d) vegyen részt a bevételszerző tevékenységben, e) vegyen részt az egyetemi közéletben,
f) ellássa a választás által elnyert egyetemi tisztséget.
(2) Az egyetemi tanárok, az egyetemi docensek és a doktori (PhD) fokozattal rendelkező más oktatók és kutatók kötelesek részt venni az oktatói utánpótlás képzésében, nevelésében, a doktori képzésben és az eljárás lefolytatásában.
(3) Az egyetemi tanárok, habilitált főiskolai tanárok, habilitált egyetemi docensek kötelesek részt venni a habilitációs eljárás lefolytatásában is.
A kötelező óraterhelésre és az ellátandó oktatói feladatokra vonatkozó rendelkezések
Ftv. 84. §
(2) Az oktató a heti teljes munkaidejéből - két tanulmányi félév átlagában - legalább heti tíz órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiakban: tanításra fordított idő) fordítani. Az oktató tudományos kutatást folytat, továbbá a hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidőben - munkaköri feladatként - a munkáltató rendelkezései szerint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a felsőoktatási intézmény működésével, és igénylik az oktató szakértelmét.
(3) A munkáltató a tanításra fordított időt - a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint hetven százalékkal megemelheti, illetve huszonöt százalékkal csökkentheti, azzal a megkötéssel, hogy a
felsőoktatási intézményben az oktatói munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában egy oktatóra vetítve heti tizenkét óránál. A tanítási idő meghatározásának elveit a foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni, azzal, hogy a tanításra fordított idő megállapításánál a vizsgáztatással, tudományos kutatással összefüggésben végzett tevékenységet figyelembe kell venni. A csökkentés, emelés összefüggő időtartama legfeljebb két félévre szólhat.
(4) Ha az oktatót nem teljes munkaidőben foglalkoztatja a felsőoktatási intézmény, a tanításra fordított időt, illetve annak csökkentését a foglalkoztatási idővel arányosan kell meghatározni.
Ftv. 147. § E törvény alkalmazásában:
25. konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége a felsőoktatási intézmény által meghatározott helyen, 39. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktató személyes közreműködését
igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció),
Sz. 95. § (1)243 Az oktatói teljesítmény-követelmények:
a) oktatási
b) tudományos/művészeti c) egyéb
tevékenység csoportokba sorolható tevékenységekre fogalmazódnak meg.
(2) Az oktatási tevékenység csoportba tartozó tevékenységek a következők:
a) kontakt órák megtartása,
b) egyedi oktatási feladatok elvégzése,
c) oktatásszervezési feladatok ellátása (az a), a b) és a c) együttesen tanításra fordított idő),
d) számonkérések,
e) oktatási segédletek, jegyzetek, tankönyvek írása, f) az oktatói utánpótlás nevelése.
(3) A tudományos/művészeti tevékenység csoportba tartozó tevékenységek, illetve azok eredményei a következők:
a) publikációk készítése,
b) a publikációkra kapott független hivatkozások, c)244 művészeti tevékenység, szakmai alkotások,
d) tudományos/művészeti közéleti tevékenység végzése, e)245 a tudományos utánpótlás nevelése.
(4) Az egyéb tevékenység csoportba tartozó tevékenységek a következők:
a) forrásteremtés,
b) az intézmény működtetésével összefüggő feladatok ellátása, c) a kar/önálló intézet működtetésével összefüggő feladatok ellátása, d) az intézet és/vagy tanszék működtetésével összefüggő feladatok ellátása, e)246 beiskolázási és marketing feladatok ellátása,
243A 182/2006. sz. Egyetemi Szenátusi határozattal megállapított, 2006. november 17-én hatályba lépő szöveg.
244 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
245 A 182/2006. sz. Egyetemi Szenátusi határozattal megállapított, 2006. november 17-én hatályba lépő szöveg.
f)247
g)248 a rektor részéről adott intézményi érdekű megbízások teljesítése.
Sz. 96. §
(1) A teljesítmény követelmények karonként/önálló intézetenként, illetve oktatói munkakörönként – részben vagy egészben – eltérőek lehetnek.
(2) A teljesítmény követelményeket úgy kell megfogalmazni, illetve úgy kell teljesíteni, hogy azok jellemző arányai – a Sz. 95. §-a (1) bekezdésben lévő sorrendnek megfelelően – 40 %, 40 % és 20 % legyenek. A jellemző arányoktól való eltérések olyanok lehetnek, hogy az oktatási tevékenység csoportba tartozó tevékenységek aránya nem lehet kevesebb 30 %-nál, a tudományos/művészeti tevékenység csoportba tartozó tevékenység csoportba tartozó tevékenységek aránya nem lehet több 65 %-nál, az egyéb tevékenység csoportba tartozó tevékenységek aránya pedig nem lehet kevesebb 5 %-nál és nem lehet több 30 %-nál.249
A tanításra fordított idő meghatározása Sz. 97. §
(1) A nappali tagozaton megtartott előadást, szemináriumot, gyakorlatot a tanrendben szereplő heti óraszámmal kell figyelembe venni. A PhD képzésben és a levelező tagozaton megtartott előadást, szemináriumot, gyakorlatot 14 15 oktatási hétre átszámítva kell figyelembe venni.
(2) Az oktató heti teljes munkaidejéből heti 2 órát köteles konzultációra fordítani. Az az oktató, aki 3 vagy több tantárgy jegyzője az adott szemeszterben, és/vagy aki legalább 300 hallgatót oktat, további 1-1 órát köteles konzultációra fordítani. A konzultációkat az Egyetem hivatalos helyiségeiben kell lefolytatni, azok időpontját úgy kell megállapítani, hogy azzal a hallgatók élhessenek és azt hirdetményben közzé is kell tenni.
(3) A tanításra fordított időbe
a)250 az első és második évben a nappali tagozatos PhD hallgató tudományos vezetése heti 1 óra/hallgató, a harmadik évben heti 3 óra/hallgató,
b) a levelező tagozatos PhD hallgató tudományos vezetése heti 0,25 óra/hallgató, c) a műszaki karokon készülő diplomatervek irányítása heti 3 óra/hallgató,
d)251 a nem műszaki karokon készülő szakdolgozatok konzultálása heti 1 óra/hallgató e)252 a komplex feladat illetve az évfolyamdolgozat konzultálása
ea) a műszaki karokon heti 1,5 óra/hallgató
eb) az Állam- és Jogtudományi Karon és a Gazdaságtudományi Karon heti 0,5 óra/hallgató
246 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
247 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal hatályon kívül helyezett, 2008. március 20-ától hatálytalan szöveg.
248 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal beiktatott, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
249 A 182/2006. sz. Egyetemi Szenátusi határozattal megállapított, 2006. november 17-én hatályba lépő szöveg.
250 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
251 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
252 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
f)253 tudományos diákköri dolgozat konzultálása heti 1 óra/hallgató időtartamban számítható be.
(4) A tanításra fordított időbe
a) terepi mérés illetve gyakorlat szervezése és megtartása 4 óra/mérés, b) hallgatói tanulmányút szervezése 8 óra/tanulmányút
c)254 szakmai gyakorlat szervezése heti 1 óra/hallgató időtartamban, 15 oktatási hétre átszámítva számítandó be.
(5) A tanításra fordított időbe a külön térítés ellenében végzett tevékenységek nem számíthatók be. Abban az esetben, ha ilyen tevékenység beszámítására – az előírt minimális, illetve átlagos óraszámok elérése érdekében – sor kerül, akkor az érintett alkalmazottat, a beszámítás mértékéig, díjazás nem illeti meg.
(6) Abban az esetben, ha jelen szakaszban meghatározott feladatokat egy hallgató esetében több oktató látja el, akkor az arányosság elvét kell alkalmazni.
(7)255 A (2), a (3) és a (4) bekezdésekben szereplő tevékenységekből, együttesen, a tanításra fordított időbe legfeljebb az érintett oktatóra eső óraszám fele vehető figyelembe. azzal, hogy, kontaktórára (előadásra, szemináriumra, gyakorlatra, alternatív tárgyra stb.) fordított idő a heti 8 órát el kell, hogy érje.
Ftv. 94. §
(2) A tanári munkakörben foglalkoztatott esetében a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti húsz óra. A munkáltató a tanításra fordított időt - a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint - tizenöt százalékkal megemelheti, illetve csökkentheti, azzal a megkötéssel, hogy a felsőoktatási intézményben a tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizennyolc óránál
Sz. 98. §
A tanári munkakörökben foglalkoztatottak esetében a tanítási idő meghatározására a Sz.
97. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.