Európában mind a férfiak mind a nők körében Magyarországon a legmagasabb a fej-nyak rák morbiditása és mortalitása, férfiaknál a harmadik leggyakoribb daganatos halálok. (Remenár 2009)
A fej-nyak területén előforduló rosszindulatú daganatok több mint 90%-a a szájüreg, száj- és algarat, valamint a gége nyálkahártyájáról kiinduló laphám rák. A világ ranglistán fej-nyaki rákok közül leggyakoribb a szájüregi nyálkahártyából kiinduló laphámrák 11-ik, a garat laphámrákja a 20-ik helyen áll, évente több százezer új eset fordul elő. (Gaudi 2002) A magyar betegek többnyire előrehaladott stádiumban kerülnek orvoshoz. Kelet-Közép Európa országaiban három-tízszeresére emelkedett ezen daganatoknak az incidenciája egy generáció alatt. (Boyle 2003) Az elmúlt ötven évben a mortalitási adatok is jelentős változáson mentek át, Európában a fej-nyaki laphám rákos halálozás megkétszereződött, hazánkban az ajak, szájüreg és garat rák meghatszorozódott. (Boyle 2005, Kásler 2005)
A szájüregi rákok előfordulási gyakorisága Magyarországon 1970 és 2000 között 265 százalékkal növekedett, amely a dohányzásnak, ill. a nagymértékű alkoholfogyasztásnak tulajdonítható. A fej-nyaki laphám rák jelentős férfi dominanciával, a tüdőrákhoz hasonlóan, olyan egyénekben alakul ki, akik hosszú idő óta rendszeresen dohányoznak és alkoholfogyasztók. (Ostoros 2012) Relatíve ritka a nőkben, a férfi-nő arány 10:1. Eredetüket tekintve két csoportba sorolhatjuk őket, a nagyobbik csoport külső karcinogén - leggyakrabban dohányzás és alkohol - hatására alakul ki (Ottó 2002), kisebb részükben pedig a humán papilloma vírus (HPV) fertőzésnek tulajdonítanak szerepet. (Szentirmay 2002, 2005) Egy multicentrikus tanulmánya kimutatta, hogy a szájüregi- és a garat rákok esetében a HPV DNS incidenciája 18,3 %. Az esetek 97,4 %-ban a HPV 16-os magas rizikójú törzse játszik szerepet. (Herrero 2003)
Az elmúlt években a fej-nyaki laphám rákok egyre alacsonyabb korosztályokat érintenek, korábban döntően 40 év felett fordultak elő. Mivel fiatalabb nem dohányzó, alkoholt nem fogyasztó emberekben is kialakulhat fej-nyak rák, felmerül a genetikai prediszpozíció, valamint az individuális érzékenységbeli különbségek lehetősége is.
A fej-nyaki daganatokra jellemző, hogy a primer tumor megjelenését követően öt éven belül második, synchron vagy metachron tumorok gyakran alakulnak ki.
A 7. TNM stádiumait meghatározó prognosztikai faktorok Felkért referátum
Gődény M. Prognostic factors in advanced pharyngeal and oral cavity cancer; significance of multimodality imaging in terms of 7th edition of TNM. Cancer Imaging,14(1):15,2014, DOI: 10.1186/1470-7330-14-15
Számos kutatás foglalkozik mind a tumor függő, mind a nem tumor függő, a beteg sorsát, túlélését befolyásoló prognosztikai faktorok értelmezésével, alkalmazásukkal a TNM rendszerben. (American Joint Commitee 2010, Takes 2010) A beteg túlélését alapvetően befolyásolja a szövettani diagnózis, a tumor differenciáltsága (grade), lokalizációja, lokális
terjedése, mérete, a nyirokcsomók státusa, a távoli metasztázis megléte (Chong 2007 American Joint Commitee 2010, Sobin 2009) és a beteg általános állapota is.
A metasztatikus nyirokcsomók jelenléte mellett, számuk, méretük, pozíciójuk és az extracapsularis tumor terjedés szintén fontos prognosztikai faktorok. (Nakamura 2007) A mediastinalis nyirokcsomók áttétei távoli metasztázisok, kivételt képeznek azok, melyek a VII. nyirokrégióban helyezkednek el. A távoli metasztázis a legmagasabb tumor stádiumba emeli az esetet, rizikója jobban függ az „N” stádiumtól, mint a „T” státustól. Fej-nyaki daganatoknál a távoli metasztázisok leggyakrabban a tüdőben, csontban jelennek meg, ritkábban a májban és az agyban.
Az irodalmi adatok szerint az újonnan diagnosztizált fej-nyaki laphám carcinomáknál előforduló tüdő metasztázis - CT-vel diagnosztizálva - 16-19 % gyakoriságú. (De Bree 2001, Loh 2005) A nasopharyngealis és az adenoid cysticus carcinomák fokozott rizikót jelentenek távoli metasztázis kialakulására.
A tumor terápia előtti pontos feltérképezése az aktuális, kollaboratív TNM rendszerek (AJCC 2010) szerint történik. A besorolás figyelembe veszi a tumor nagyságát, lokalizációját, terjedésének mértékét, a nyirokcsomók daganatos érintettségét és a távoli áttéteket. A TNM beosztást periodikusan revízió alá veszik (6-8 évente), módosítják a klinikai adatok szerint, melyek az új terápiás stratégiákra reflektálnak, és a rák biológiai tulajdonságait és a prognózist befolyásoló faktorokat egyre növekvő mértékben veszik figyelembe. A 7. TNM, mely 2010.
január 01. óta érvényes, továbbra is döntően a tumor anatómiai kiterjedését veszi figyelembe.
(AJCC Cancer 2009, Sobin 2009, Takes 2010) Az osztályozás csak négy domináns változót tartalmaz: tumor mérete, tumor lokális terjedése, nyirokcsomó- és távoli metasztázisok. A szövettani grading, a beteg kora és a daganat helye szintén fontos kiegészítő faktorok, melyek jelentősége kutatás tárgyát képezi és feltételezhető, hogy a jövőben szintén stádium meghatározó faktorok lehetnek.
Fej-nyaki daganatoknál a T4-es tumorok T4a és T4b csoportba osztása a szerint történik, hogy az elváltozás operábilis-e, avagy nem, hogy a tumor lokális kiterjedése mérsékelten vagy nagyon előrehaladott-e. Az a tumor, mely destruálja a koponyabázist, infiltrálja a bázis alatti mély nyaki lágyrészteret (infratemporális/masticator teret), az agyidegeket, átlépi a retropharyngeális-prevertebrális mély nyaki fasciát, vagy körbeveszi a carotis-, illetve mediastinális ereket, a legújabb TNM beosztás szerint a T4b stádiumba sorolandó és nem operálható. (Hermans 2006, 2012, Som 2011)
A klinikai prognosztikai stádium IVA alcsoportja mérsékelten előrehaladott tumoros folyamatot jelez, mely sebészetileg még rezekálható. A IVB stádium nagyon előrehaladott, sebészileg nem rezekálható, mert a tumor vitális szempontból fontos anatómiai struktúrákat infiltrál és rezekciója technikailag nem kivitelezhető, de radio-kemoterápiával gyógyítható. A IVC stádium, melybe a metasztatikus folyamatok tartoznak, csak palliatív kemoterápiára és/vagy radioterápiára alkalmas.
Az ESMO guidelines/2010 figyelembe veszi az új terápiás lehetőségek által vezérelt 7. TNM beosztást és új diagnosztikus és terápiás stratégiát fogad el. (Grégorie 2010)
Új terápiás stratégia, komplex onkoterápia
Hasonlóan más daganatokhoz a beteg sorsa, a betegség prognózisa nagyban függ a daganatos betegség kiterjedtségétől, mivel a kezelést döntően a tumoros folyamat stádiuma határozza meg. (Knegjens 2011)
Korainak, I vagy II klinikai stádiumúnak tartjuk a T1 vagy T2 stádiumú daganatot, amennyiben nincs nyirokcsomó áttéte, ilyenkor a kezelés műtét, vagy sugárterápia (külső forrásból vagy brachyterápia, Takácsi-Nagy 2013). Előrehaladott III-IV stádiumú a daganatos betegség, ha a primer tumor T3 vagy T4 vagy ha bármely stádiumú primer tumor mellett nyirokcsomó és/vagy távoli áttét is kimutatható. Ha a daganat operábilis, standard kezelés a műtét, a daganat eltávolításával, rekonstrukcióval és posztoperatív sugárterápiával.
Az előrehaladott fej-nyaki daganatok kezelésében a nem sebészi kezelési formák alkalmazása, a szerv és a funkció megtartása az által válhatott fontos szemponttá (Remenár 2011 Remenár-Gődény 2007), hogy a kemoterápia és a sugárterápia fejlődése, kombinációjának sikeres alkalmazása révén nem romlottak a beteg túlélési esélyei a nagy radikalitású, csonkoló műtétek eredményeihez viszonyítva. A fej-nyaki tumoros betegek megközelítőleg 60 %-a részesül sugárterápiában, ami lehet kizárólagos vagy chemo-radio-terápia (CRT, cisplatinnal vagy cetuximabbal), illetve műtéttel kombinált. Amennyiben a patológiai lelet alapján magas rizikójú a beteg (nyirokcsomó áttét tokáttöréssel és/vagy a rezekció széle tumorhoz közeli, R1 rezekció) műtét után CRT-t is alkalmaznak.
Az utóbbi tíz év prospektív és randomizált klinikai vizsgálatai megerősítették a komplex onkoterápia második komponensének, a sugárterápiának a központi szerepét a fej-nyak rákok kezelésében. (Mendenhalls 2006) A korszerű diagnosztikus eszközök alkalmazásával, a sugárterápia fejlődésével, a 3D konformális és az intenzitás modulált radioterápiával (IMRT) lehetőség nyílt arra, hogy a tumor céltérfogatára jobban fókuszálhassunk, a környező normál szöveteket pedig megkímélhessük. (Nuyts 2007, Fodor 2007) A daganat lokális kiújulását a dózis emelésével lehet csökkenteni. A dózis eszkaláció egyik biztonságos módszere az intersticiális brachy-terápia (BT). Az Ir-192 intersticiális, lokálisan nagy dózis teljesítményű BT-t az OOI-ben az elsők között vezettük be a nyelvgyök-rák kezelésében. (Polgár 2007, Takácsi Nagy 2004)
A nagydózisú, definitív sugárkezelést egyedül vagy kemoterápiával kombinálva egyre gyakrabban alkalmazzák, mint szerv- és funkció megőrző kezelést a csonkító műtétek helyett.
Az utóbbi években a szájüregi, garat és gége tumorok, köztük különösen a nyelvgyökrák esetében is a szervmegőrzést hangsúlyozzák, mert a nyelvgyöknek kritikus szerepe van a beszédben, nyelésben és a légút formálásában is. (Takácsi Nagy 2004)
A gyógyszeres kezelésre és a sugárterápiára azonban nem minden beteg reagál egyformán, vannak daganatok, melyekre a kezelés nem vagy csak kevéssé hatékony. Ezekben az esetekben úgynevezett második vonalbeli eljárást, un. salvage műtétet végeznek, nagy radikalitást és rekonstrukciót alkalmazva. (Goodwin 2000)
Helyi recidíva, regionális nyaki, vagy távoli áttét jelentkezésekor a lehetőségektől függően sebészi kezelés, reirradiáció, vagy palliatív kemoterápia (cetuximab + cisplatin vagy carboplatin + 5-FU) mérlegelése történik.
Előrehaladott fej-nyaki daganatoknál az egy időben alkalmazott CRT a standard kezelési forma. Az utóbbi néhány évben a fej-nyaki daganatok ellátásában a sugárkezelés- vagy a műtét előtt alkalmazott indukciós kemoterápia (taxán-platina-5-fluorouracil kombináció) szerepét számos kutató csoport értékelte. (Remenár-Gődény 2011, Ma 2013, Takácsi Nagy 2015)
SAJÁT KUTATÁSUNK - Az indukciós kemoterápia (ICT) után alkalmazott chemo-radio-terápia (CRT) hatékonysága és toxicitása összehasonlítva a standard CRT-val (Takácsi Nagy 2015)
Takacsi-Nagy Z, Hitre E, Remenar E, Oberna F, Polgar C, Major T, Godeny M, Fodor J, Kasler M.
Docetaxel, cisplatin and 5-fluorouracil induction chemotherapy followed by chemoradiotherapy or chemoradiotherapy alone in stage III-IV unresectable head and neck cancer: Results of a randomized phase II study. Strahlenther. und Onkol. 191(8):635-641, 2015
Az Országos Onkológiai Intézetben fázis II. randomizált vizsgálatban hasonlítottuk össze az indukciós kemoterápia (ICT) után alkalmazott CRT hatékonyságát és toxicitását a standard CRT-val. Hatvanhárom betegnél (30 ICT+CRT és 33 CRT) értékeltük a localis tumor control (LTC), a locoregionális tumor control (LRTC), a teljes túlélés (overall survival = OS), a progresszió mentes túlélés (progression free survival= PFS) és a toxicitás adatait.
Minden betegnél a diagnózis felállításához, a stádium meghatározására fizikális, endoszkópos, CT vagy MRI vizsgálat, valamint szövettani verifikálás történt. CT-t vagy MRI-t készíMRI-teMRI-tMRI-tünk az ICT haMRI-tékonyságának mérésére, majd 8-12 héMRI-tMRI-tel a CRT uMRI-tán, valaminMRI-t follow-up vizsgálatként 6 havonta. A túlélő betegek általános követési ideje 63 hónap volt (53-82 hónap).
A radiológiai komplett remisszió arányát 63%-nak találtuk ICT+CRT után és 70 %-nak CRT után. Nem volt szignifikáns különbség az ICT+CRT és a standard CRT 3 éves értékelésekor sem az LCT (56% vs. 57%), LRTC (42% vs. 50%), OS (43% vs. 55%) sem a PFS (41% vs.
50%) értékelése alapján. Azonban a grade 3-4 neutropenia szignifikánsan magasabb volt az ICT+CRT csoportban, mint a standard CRT csoportban (37%-12%, p=0.024). A késői toxicitás (grade 2 - 3 xerostomia) az ICT+CRT csoportban 59%-ban, a CRT alkalmazása után 42%-ban fordult elő. Az ICT+CRT csoportban fellépő 3 haláleset felhívta a figyelmet arra, hogy ICT alkalmazásánál igen fontos a megfelelő beteg szelekció.
Az irodalomban az ICT eredményeként a nem műtéti kezelés hatékonyságának prognosztizálását, elősegítését, és a távoli metasztázisok kockázatának csökkentését fogalmazták meg. Amennyiben az ICT vagy a CRT nem kellően sikeres, salvage műtétet kell mérlegelni. (Ma 2013)
Megállapítások
Eredményeink alapján megállapítható volt, hogy az ICT+CRT alkalmazása nem jelentett előnyt a CRT-hoz képest, de a kedvezőtlen mellékhatások gyakrabban fordultak elő, ezért igen fontos a megfelelő beteg szelekció.
Az eddigi tapasztalatok szerint az ICT egyértelmű feladata az ICT hatására regressziót mutató betegek kiválasztása, mivel náluk a személyre szabott szervmegtartó kezeléstől, a CRT-tól hatékonyság várható.
A terápia előtt a tumor stádium meghatározására, majd a terápia hatékonyságának megítélésére CT vagy MRI szükséges.
A korábbi kutatások eredményei alapján bizonyított, hogy a komplex onkológiai kezelés viszonylag új lehetősége az immunterápia, relatíve specifikus daganatellenes kezelés, melyben
az immuneffektor mechanizmusok aktiválása révén érjük el a daganatsejtek pusztulását.
(Tímár 2004, 2005)
Az új terápiás lehetőségek a képalkotók felé azzal az igénnyel léptek fel, hogy a tumor széleket és a tumor volument, valamint a biológiai céltérfogatot pontosan határozzuk meg.
Megnövekedett annak jelentősége, hogy a kezelés előtti tumor felmérés megbízható legyen, és hogy a klinikai és képalkotói stádium az aktuális patológiai stádiumnak feleljen meg.
(Gődény 2013 Magy. Onk., 2014 Cancer Imag., 2014 Magy. Onk.) A korszerű beteg ellátásnak elengedhetetlen feltétele az is, hogy a nem műtéti kezelés hatására létrejött változásokat a képalkotó pontosan kövesse.
KÉPALKOTÓ VIZSGÁLÓ MÓDSZEREK FEJ-NYAKI DAGANATOKNÁL A fej-nyak régió bonyolult anatómiája, a kóros elváltozások régiónként változó formái, azok komplex morfológiai és patológiai kapcsolatai miatt a radio-diagnosztika speciális területe. A radiológus feladata, hogy precízen feltérképezze a lézió kiterjedését, pontos anatómiai és patológiai képi információt nyújtson. (Gődény 2003 Springer, Gődény 2005 Melánia, Gődény 2006 Melanis Onco Update, Gődény 2011 Medicina online) Részletes képi analízis szükséges ahhoz, hogy a daganat stádiumát az onkológiai diagnosztikus és terápiás algoritmus minden fázisában meghatározhassuk, annak érdekében, hogy a sebész, a sugárterapeuta vagy a klinikai onkológus a legjobb terápiás módszert választhassa, tisztában legyen a terápia hatékonyságával és pontosan informálhassa a beteget a beavatkozás várható, majd elért eredményességéről, a várható következményekről, esetleges szövődményekről.
A fej-nyaki daganatok klinikai stádium meghatározása elsődlegesen a fizikális vizsgálaton, a megtekintésen, tapintáson, valamint az indirekt és a direkt endoszkópos vizsgálaton alapszik.
A klinikai vizsgálatok a nyálkahártya felszín megítélésére kiválóan alkalmasak, de nem tudják megítélni a mélyben zajló elváltozásokat. Abban az esetben, ha a tumor stádium meghatározása pusztán a klinikai vizsgálaton alapul, a stádiumot gyakran alábecsülik. (Gődény 2007 Cancer Imag. absztrakt)
A képalkotó technikák rohamos fejlődésével egyre pontosabbá váltak a daganat kimutatásának módszerei. Az onko-radio-diagnosztika a radiológián belül speciális területté fejlődött, a daganatok multidiszciplináris ellátásának szerves részévé vált.
A képalkotók feladata, hogy meghatározzák a daganat méretét, terjedésének mértékét, a daganatos betegség stádiumát, ezáltal vezérlik a klinikust a terápia kiválasztásában, majd a terápia hatékonyságának megítélésében, a beteg követésében és a recidív tumor megtalálásában is. (Gődény 2006 Canc. Imag.) A képalkotók stádium meghatározó felelőssége az által is megnőtt, mert a nem sebészi terápia alkalmazásakor nem történik patológiai stádium felmérés. Az a törekvésünk, hogy a klinikai vizsgálatokkal, valamint a képalkotókkal felmért stádium közelítse meg a valós, patológiai tumor stádiumot. A korszerű, un.
konformális besugárzás tervezéséhez is nélkülözhetetlenek a modern képalkotó vizsgálatok.
Számos lehetőség közül kell kiválasztanunk az optimális módszert és technikát, mellyel a vizsgálatot meghatározott protokoll szerint, standard módon végezzük el. (King 2007 Cancer Imag., Kösling 2011, Som 2011, Hermans 2012, Gődény 1993 Springer, 2004 Magyar Onk., 2005 LAM, 2005 Melania, 2007 Magy. Rad., 2010, 2011 Medicina online, 2013 Magy. Onk., 2014 Magy.
Onk., 2014 Cancer Imag.)
A hagyományos röntgen-vizsgálati módszerek alkalmazása a fej-nyaki daganatoknál háttérbe szorult. A mandibula panoráma röntgenfelvétel a csont alakjáról és szerkezetéről jól informál, egyebekben a hagyományos röntgen-vizsgálati módszereket az arckoponya daganatainál nem alkalmazzuk. A nyelési vizsgálat a nyelési funkció megítélésére kiválóan alkalmas, és a tápcsatorna nyálkahártyafelszínéről is kaphatunk hasznos információt, de a daganat mélybe terjedéséről nem. (Gődény 2011 Medicina online, Som 2011)
Ultrahang vizsgálat (UH)
Az UH széles körben elérhető, olcsó módszer, a nyakon felszínesen tapintható terimékről kitűnő felbontással informál. Legnagyobb érdeme, hogy a vezérlésével készülő percutan biopsziák gyors cytológiai vagy részletes hisztológiai diagnózist tesznek lehetővé. UH-val viszont nem látunk a mélybe, a garat, gége, melléküregek primer daganatai és egyes nyirokcsomó régiók (retropharyngealis lateralis, felső mediasztinális) egyáltalán nem vizsgálhatók, és nem kapunk átfogó, komplex információt a viszonyokról. (Gődény 2007 Magy.
Rad., Gődény 2011 Medicina online)
Komputertomográfiás vizsgálat (CT)
A multidetektoros CT (MDCT) többsíkú ábrázolása lehetővé teszi, hogy kimutassuk a daganatot, annak volumenét, terjedésének mértékét és meghatározhassuk a daganat stádiumát. Fej-nyaki CT alkalmával nemcsak a primer daganatról, hanem a nyaki, valamint a felső mediasztinális nyirokrégiókról is informálódunk. Nagy felbontású, HR (high resolution) technikával javítjuk a vizsgálat felbontását. Az MDCT szemléltetően megmutatja a különböző régiók kapcsolatát a fontos anatómiai képletekkel, az intracraniummal, a koponyabázis képleteivel, erekkel, és az elváltozás vaszkularizációjáról is fontos adatokat közölhet. Amennyiben mellkas és teljes has CT vizsgálatot is végzünk a daganat távoli szóródásáról is tájékozódhatunk.
Azokban az esetekben, ha MRI nem készül, a CT-t a lágyrészek jobb megítélése céljából kontrasztanyaggal kiegészítve kell elvégezni. (Gődény 1993, 2002) Garat, gége, szájüregi tumorok vizsgálatánál natív szériára ritkán van szükség. (Gődény 2004 Magy. Onk., 2011 Medicina, 2011 Medicina online) Amennyiben a CT jó minőségű MRI után történik, CT kontrasztanyag alkalmazására ritkán van szükség, mivel a lágyrész viszonyokat az MRI jól tisztázza és a CT szerepe pusztán a csont struktúra kiegészítő megítélése. (Gődény 2010, 2013 Magy. Onk., 2014 Magy. Onk., Cancer Imag.) (2. ábra)
Abban az esetben, ha az intravénásan adott kontrasztanyag megoszlását az idő függvényében vizsgáljuk, perfúziós CT-t készítünk, mely az elváltozás erezettségéről, az erek áteresztőképességéről, a permeabilitási-, perfúziós viszonyokról tájékoztat, és az elváltozás természetéről szemikvantitatív és kvantitatív módon vonhatunk le következtetéseket. (Bisdas 2012, Truong 2011) A perfúziós CT szerepét az ionizáló sugárzás nélküli perfúziós MRI vette át.
Az ESMO guideline fej-nyaki daganatok előrehaladott tumor stádiumában tüdő metasztázis, vagy második primer tüdő tumor igazolására vagy kizárására mellkas röntgen helyett CT-t javasol. (Gregorie 2010, Chan 2012)
SAJÁT ESET TANULMÁNY – Zygomaticus ívben elhelyezkedő ritka csont tumor - aneurysmás csontcysta (ACsC) - CT és MRI összehasonlító tanulmánya Lerant G, Ivanyi E, Toth E, Levai A, Gődény M. Aneurysmal bone cyst of the zygomatic arch: a case report. Clin Imaging, 37(5):957-961, 2013
2. ábra Aneurysmás csont cysta. Az MRI szerepe a lágyrész elváltozások vizsgálatában, a CT szerepe a csontstruktúra kiegészítő megítélésében van
Férfi páciens, 18 éves. Panaszai: egy éve bal arcfélen elődomborodást észlel, mely lassan növekszik, erős nyomásra, ütésre érzékeny. Korábbi traumát nem említ. Fizikális vizsgálata során a bal arcus zygomaticustól distal felé ép bőrrel fedett csontkemény, kb. 6 cm átmérőjű terime tapintható.
MR vizsgálattal a bal arcus zygomaticus terime szerkezete inhomogén, T1-súlyozottan közepes, és magas jelintenzitású (A), T2-súlyozottan (B) és STIR szekvenciával (C) az erősen magas jelintenzitás dominál. Azok a részek, melyek T1-súlyozottan magas jelintenzitást mutatnak, T2- súlyozottan és STIR szekvenciával közepes, illetve annál alacsonyabb jelmenettel ábrázolódnak, mely vértartalomra utal. Kontrasztanyag adása után intenzív, inhomogén halmozás mutatkozik (D) és a gócos struktúra betelődési tendenciát mutat. Rekeszes belső szerkezet látható, melyen belül néhány folyadéknívó is megfigyelhető. Az elváltozás a musculus massetert komprimálja és kisebb mértékben a parotis felületes lebenyét is. A mandibula szára kóros eltérést nem mutat.
CT vizsgálattal (E) az arcus zygomaticus felfújt, corticalisának folytonossága megtartott. A 3-D rekonstrukciós kép (F) szemléltetően mutatja az elváltozás elhelyezkedését, a járomívhez való viszonyát.
Képalkotó véleménye: aneurysmas csont cysta, melyet a szövettan igazolt.
Megállapítás
1. Az ACsC ritkán előforduló, benignus csont tumor, mely a bemutatott fej nyaki régióban különösen ritka, mégis gondolnunk kell rá, ha a megfelelő anamnesztikus adatok és fizikális tünetek mellett, a fenti, karakterisztikus radiológiai jeleket látjuk.
2. A diagnózis alapköve a jó minőségű CT, és MR képalkotás.
Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI)
A fej-nyaki daganatok kiterjedésének meghatározására az MRI általános pontossága 90-96%.
(Hermanns 2012) Az MRI az erekhez való viszonyt pontosabban megmutatja, mint a CT és az elváltozás vaszkularizációjáról is fontos adatokat közöl. Új mérésmódokkal a vizsgálat gyorsítható, a fej-nyaki daganatoknál szükséges felületi tekercsek alkalmazásával a felbontó képesség tovább javítható. Az MR technika fejlődésével lehetővé vált, hogy a daganat szóródását nemcsak PET/CT-vel, hanem teljes test MR vizsgálattal is felmérhessük. (Schmidt 2009) A különböző MR mérésmódok analízise alapján nemcsak a tumor terjedéséről kapunk kiváló információt, hanem fontos ismeretet nyerhetünk az elváltozás szerkezetéről, annak lágyrész, folyadék, vér, vagy zsír tartalmáról. (2. ábra)
A képalkotóknak feltett gyakori kérdés: mi az elváltozás eredete? Tumor és gyulladás elkülönítésére vannak speciális MR jelek. A melléküreg daganatok nagy többsége sejtben gazdag és víz-szegény, ezáltal a T2-súlyozott képeken alacsonyabb jelintenzitású, mint a vízben gazdag gyulladás. A garat, gége, nyaki lágyrész daganatai lehetnek sejtgazdagak és
A képalkotóknak feltett gyakori kérdés: mi az elváltozás eredete? Tumor és gyulladás elkülönítésére vannak speciális MR jelek. A melléküreg daganatok nagy többsége sejtben gazdag és víz-szegény, ezáltal a T2-súlyozott képeken alacsonyabb jelintenzitású, mint a vízben gazdag gyulladás. A garat, gége, nyaki lágyrész daganatai lehetnek sejtgazdagak és