XVI. Kap cso ló dó jog sza bá lyok
6. Faj ta szer ke zet
Az el múlt évek ta pasz ta la tai alap ján a na gyobb biz ton ság gal ter mel he tõ és ma ga sabb be éré si cu kor fok kal szü re tel he tõ faj tá kat, régi ma gyar faj tá kat ajánljuk te le pí te ni.
Faj ta vál tás nak mi nõ sül, ha az alap faj ta he lyett an nak ví rus men tes klón ját telepítjük.
Aján lott faj ták:
A Ha jós-Ba jai Hegy köz sé gi Ta nács Rend tar tá sá ban sze rep lõ aján lott és en ge dé lye zett faj ták.
Cse me ge szõ lõ ese té ben a me gyei faj ta lis tán sze rep lõ fajták.
Fe hér faj ták:
– Char don nay – Cser sze gi fû sze res – Ki rály le ány ka – Raj nai riz ling – Zöld vel te li ni – Olaszriz ling
– Ezer jó (csak ala csony tõ ke for mán biz to sí tó szál vesszõ vel)
– Arany sár fe hér (csak ala csony tõ ke for mán biz to sí tó szál vesszõ vel) – Ezer für tû
– Hárs le ve lû – Kun le ány
– Ot to nel mus ko tály – Pi not blanc – Sa u vig non – Za la gyön gye – Riz ling szil vá ni – Kö vi din ka – Tra mi ni Kék faj ták:
– Kék fran kos – Zwe i gelt – Ca ber net franc – Ca ber net sa u vig non – Mer lot
– Pi not noir
– Ka dar ka (csak ala csony tõ ke for mán biz to sí tó szál vesszõ vel) – Ké ko por tó
A Ha jós-Ba jai bor vi dé ken a 2005–2006. bor pi a ci év ben a fel mé ré sek sze rint 40 ha szõ lõ ül tet vényt érin tõ át ál lí tá si és át ala kí tá si be ru há zást kí ván nak vég re haj ta ni az alábbi megosztás szerint:
– ül tet vény te le pí tés 9 ha
– tám be ren de zés, mû ve lés mód kor sze rû sí tés 31 ha
Baja, 2005. má jus 17.
Dr. Sü me gi Jó zsef
HBHT el nö ke
Etyek-Bu dai Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa -va ló sí tá sá hoz. Ki vé te lek a lejtõs te rü le tek (7% lejtõ felett), ahol a rétegvonalas telepítés az elfogadható.
Az el múlt 15 év va la me lyi ké ben, 30%-nál na gyobb mér té kû tõ ke pusz tu lást oko zó, téli fagy kárt szen ve dett te rü le tek re a kö zös hasz ná la tú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé.
b) Tér ál lás:
A szõ lõ te rü le tek tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel kerül meghatározásra.
– a szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3–3,2 m – a szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 1–1,2 m
c) Mû ve lés mód:
Egri Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa 3301 Eger, Kõ lyuk te tõ, Pf. 83.
Az Egri Bor vi dék
szer ke zet-át ala kí tá si és át ál lá si ter ve a 2005–2006. bor pi a ci évre
A Hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.
A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt el õál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát javasoljuk az Egri borvidék területén.
A szer ke zet vál tá si irány el ve ket a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nyezõ ké rel me alap ján, az il le té kes hegy bí ró az MVH te rü le ti szer ve felé tett vé le mé nye zé se so rán figyelembe veszi és betartatja.
1. Szak mai fel ké szült ség
A bor vi dék áru ter mõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos te -vé keny ség meg va ló sít ha tó sá ga cél já ból a ha tá lyos jog sza bá lyok ban elõírt feltételeknek kell megfelelni.
2. Öko ló gi ai adott sá gok
Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II. be so ro lá sú te rü le tek re ad ha tó ki, va la mint az I. ka tasz te ri be so ro lá sú te rü le tek nek leg alább 300 pon tos ter mõ he lyi ér ték szá mot, a vé -dett ere de tû bor alap anya gá ul szolgáló ültetvények esetében 320 pontot el kell érnie.
A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel lel he tõk és ked ve zõ en ér té kel he tõk. A te le pí ten dõ te rü let nek al kal mas nak kell len nie a szõ lõ so rok északdé li irá nyult sá -gá nak meg va ló sí tá sá hoz. Ki vé te lek a lejtõs te rü le tek (7% lejtõ felett), ahol a rétegvonalas telepítés az elfogadható.
Az el múlt 15 év va la me lyi ké ben, 30%-nál na gyobb mér té kû tõ ke pusz tu lást oko zó, téli fagy kárt szen ve dett te rü le tek re te le pí té si ké re lem nem támogatható.
3. Ül tet vény szer ke zet a) Ül tet vény mé ret:
Az áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé telek a kö zös hasz ná la tú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé.
b) Tér ál lás:
A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel kerül meghatározásra.
– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3 m – A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,9 m
– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3700 db/ha c) Mõ ve lés mód:
A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:
– MOSER (ja ví tott MOSER) – er nyõ
– Syl voz
– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biztosítottak.
d) Tõ ke ter he lés:
A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter mel pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lés mód ból ered szük ség -sze rû sé gek nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban, bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 8 vi lá gos rügy/m2 értéket.
A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ -pont ban el vég zett fürt sza bá lyo zás sal kell megvalósítani.
e) Sza po rí tó anyag:
A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i nek vál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá -sa. En nek ér de ké ben az Egri Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa, az FVM egri Szõ lé sze ti és Bo rá sza ti Ku ta tó In té ze té vel együtt mû köd ve ki dol goz, és ja vas la tot tesz a bor vi dék ta laj tí pu sa i nak fi gye lem be vé te lé vel ké szí tett ”alany–ne mes–ter -mõ hely” táb lá zat ra, szak mai szabályként.
A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és a nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált faj tá kat és klónokat.
Csak ví rus men tes ka te gó ri á jú sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.
f) Faj ta lis ta:
A bor vi dé ken el õál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zá sa ér de ké ben a ter mesz tés ben tar tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a ter mõ he lyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, valamint a Hegyközségi Tanács illetékes bizott -sá gai véleményezésének.
In ter spe ci fi kus faj ták te rü le té nek nö ve lé se nem kívánatos.
Az el múlt 10 év ter mé sé nek át la gá ban, a bor vi dé ki át lag nál ked ve zõbb mi nõ ség gel szü re tel het fajták:
Fe hér faj ták:
Char don nay Mus cat Ot to nel Sa u vig non blanc Le ány ka
Pi not blanc Ze nit Tra mi ni
Olasz riz ling (ki vé ve a nagy ter mõ ké pes sé gû kló nok, pl. P-2, B-20) Szür ke ba rát
Hárs le ve lû (Deb rõi kör zet) Kék faj ták:
Kék fran kos Bla u bur ger Ca ber net franc Ca ber net sa u vig non Mer lot
Pi not noir (ki vé ve M-2 klón)
Ka dar ka (csak ala csony tõ ke for mán, ha gyo má nyos mû ve lés mód dal) Sy rah
Ezen szer ke zet át ala kí tá si és át ál lá si ter vet az EBHT 4/2005. (04. 11.) szá mú ha tá ro za tá val fogadta el.
Az el fo ga dott sza bály zat a Rend tar tás 6. szá mú mel lék le te.
Eger, 2005. áp ri lis 11.
Var sá nyi La jos Var ga Fe renc
el nök EBHT tit kár
Az Egri Bor vi dék -dett ere detû bor alap anya gá ul szolgáló ültetvények esetében 320 pontot el kell érnie.
A szõlõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel -lel hetõk és ked ve zõen ér té kel he tok. A te le pí tendõ te rü let nek al kal mas nak kell len nie a szõlõ so rok észak ke let-dél nyu gat irányultságának megvalósításához.
3. Ül tet vény szer ke zet a) Ül tet vény mé ret:
Az áru ter melõ szõ õlül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõen oly mó don kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé telek a kö zös hasz ná la tú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé.
b) Tér ál lás:
A szõ lõtõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí tendõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel kerül meghatározásra.
– A szõlõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3,2 m
– A szõ lõtõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,8 m, (fej mû ve lé sû ül tet vény ben 0,6 m) – A tõke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3200 db/ha
c) Mû ve lés mód:
A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:
– fej mû ve lés (karó és hu zal együtt, il let ve karó vagy hu zal, szál vesszõs met szés mód dal), – MOSER (ja ví tott MOSER)
– ernyõ – Syl voz – egyes füg göny
– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biz -to sí -tot tak. Va la mennyi mû ve lés mód nál aján lott a tõke tö vé nél biz -to sí tó csap al kal ma zá sa és rajta növõ vesszõk téli takarása.
d) Tõke ter he lés:
A tõkén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter melõ pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lés mód ból eredõ szük ség -sze rû sé gek nek meg fe le lõen kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 9 vi lá gos rügy/m2 értéket.
A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz ban el vég zett fürt sza bá lyo -zás sal kell megvalósítani.
e) Sza po rí tó anyag:
A bor vi dék I. II. termõ he lyi ka tasz ter be so rolt te rü le te i nek iga zol tan im mú nis ta la ja in sa ját gyö ke rû sza po rí tó anyag -gal, a nem im mú nis te rü le te ken mésztûrõ ala nyú oltvánnyal lehet szõlõt telepíteni.
A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és a nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált faj tá kat és klónokat.
Csak ví rus men tes ka te gó ri á jú sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.
f) Faj ta lis ta:
A bor vi dé ken el õál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és pi a ci le het õsé ge i nek fo ko zá sa ér de ké ben a ter mesz tés ben tar tott faj ta szám szûkí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét meg kell elõz nie a termõ he lyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, va la mint a Hegyközségi Tanács illetékes bizottságai vé le mé -nye zé sé nek.
Az el múlt 10 év ter mé sé nek át la gá ban, a bor vi dé ki át lag nál ked vezõbb minõ ség gel szü re tel hetõ fajták:
Fe hér faj ták:
Bi an ca Char don nay Cser sze gi fûsze res Mus cat Ot to nel Raj nai riz ling
Mül ler Thur gau Kö vi din ka Kun le ány Olasz riz ling Zöld vel te lí ni Kék faj ták:
Ca ber net franc Ca ber net sa u vig non
Ka dar ka (csak ala csony tõke for mán, ha gyo má nyos mû ve lés mód dal) Kék fran kos
Zwe i gelt
Az egyes in téz ke dé sek kap csán vár ha tó te rü let nagy sá gok 2005–2006-os bor pi a ci évben:
Faj ta vál tás 5 ha
Szõ lõ ül tet vé nyek át te le pí té se 0 ha
Szõ lõ ül tet vé nyek tám rend sze ré nek lé te sí té se, kor sze rû sí té se 40 ha
Össze sen: 45 ha
A fen ti ter ve ze tet a Csong rá di Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa 2005. áp ri lis 28-án meg tar tott ta nács ülé sén 5/2005. 04.
28. szá mú kül döttgyû lé si ha tá ro zat tal elfogadta.
Gé czi La jos
el nök
……… ………
jegy zõ könyv hi te le sí to jegy zõ könyv hi te le sí tõ
Bükk al jai Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa 3400 Me zõ kö vesd, Má tyás k. út 114.
A Bükk al jai Bor vi dék szer ke zet-át ala kí tá si és át ál lá si ter ve
a 2005–2006. bor pi a ci évre
A Hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.
A Bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap -anya gá nak mi nõ sé ge és egy sé ges jel le gé nek ga ran tá lá sa mi att a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá sát javasoljuk a Bükkaljai Borvidék területén.
A szer ke zet vál tá si irány el ve ket a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nye zõ ké rel me alap ján az il le té kes hegy bí ró az MVH te rü le ti szer ve felé tett vé le mé nye zé se so rán figyelembe veszi és betartatja.
1. Szak mai fel ké szült ség
A bor vi dék áru ter me lõ ül tet vé nye i nek szak szerû mûve lé se ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos ter me lés meg va ló sít ha -tó sá ga szem pont já ból az aláb bi táb lá zat sze rin ti össze füg gé sek betartása javasolt a termelõ oldaláról:
Te rü let Szük ség sze rû szak mai
fel ké szült ség Mû sza ki el lá tott ság Kör nye zet vé de lem Pi a ci vi szo nyok
0,3 – 3 ha gya kor la ti jár tas ság 3 év õstermelõ
leg alább éves mûv.
szerz. szol gál ta tó fel ada ta sa ját fel dolg. vagy ért.
szerz õdé sû
Te rü let Szük ség sze rû szak mai
Az in ter spe ci fi kus faj ták te rü le té nek nö ve lé se nem kívánatos.
fel té te lek te rü let
szük sé ges szak mai
fel ké szült ség mû sza ki el lá tott ság kör nye zet vé de lem pi a ci vi szo nyok
10 ha-tól szak irá nyú vég zett ség
mû ve lés biz to sí tá sa sa ját esz köz zel vagy
szol gál ta tó val
nö vény vé del mi ké pe sí tés vagy szak ta nács
-adói szer zõ dés
sa ját vagy bér fel dol -go zás vagy hosszú távú ter mék ér té ke sí té
-si szer zõ dés
2. Öko ló gi ai adott sá gok
Ál ta lá nos sza bály, hogy szõlõ te le pí té si en ge dély csak a szõlõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze replõ I. és II. be so ro lá sú te rü le tek re ad ha tó ki, va la mint az I. ka tasz te ri be so ro lá sú te rü le tek nek legalább 250 pontos termõ he lyi értékszámot.
A szõlõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel lel hetõk és ked ve zõen ér té kel hetõk. A te le pí tendõ te rü let nél tö re ked ni kell a szõlõ so rok északdé li irá nyult sá gá nak meg va ló sí tá sá hoz. 5–8%nál lejtõ sebb te rü le te ket fü ve sí te ni kell. Az el múlt 15 év va la me lyi ké ben, 30%nál na gyobb mér -tékû tõke pusz tu lást okozó, téli fagykárt szenvedett területekre telepítési kérelem nem támogatható.
3. Ül tet vény szer ke zet a) Ül tet vény mé ret:
Az áru ter melõ szõ õlül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don
Az áru ter melõ szõ õlül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don