Ül tet vény szer ke zet:

In document Köz le mé nyek (Pldal 55-63)

XVI. Kap cso ló dó jog sza bá lyok

3. Ül tet vény szer ke zet:

a) Ül tet vény mé ret:

Az áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé telek a kö zös hasz ná la tú utak, amelyek terület megközelítését teszik lehetõvé.

b) Tér ál lás:

A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem bevé te lé vel kerül meghatározásra.

– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3 m – A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,8 m

– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3300 tõke/ha c) Mû ve lés mód:

A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:

– MOSER (ja ví tott MOSER) – Er nyõs,

– Syl voz,

– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biztosítottak.

d) Tõ ke ter he lés:

A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter mel pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lés mód ból ere dõ szük ség sze rû ség nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 8 vi -lá gos rügy/m2 ér té ket. A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõpontban elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani.

e) Sza po rí tó anyag:

A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dé ki ta laj és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i -nek vál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott termelési potenciálhoz való igazítása.

A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált faj -tá kat és klónokat.

Csak ví rus men tes ka te gó ri á jú sza po rí tó anyag te le pít he tõ.

f) Faj ta lis ta:

A bor vi dé ken elõ ál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zása ér de ké ben a ter mesz tés ben tar tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a ter mõ he lyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, valamint a Hegyközségi Tanács illetékes bi zott -sá ga véleményezésének.

In ter spe ci fi kus faj ták te rü le té nek nö ve lé se nem kívánatos.

A bor vi dé ken te le pí tés re aján lott faj ták:

Fe hér faj ták:

– 1020 Char don nay – 1030 Cse rsze gi fû sze res – 1120 Ki rály le ány ka – 1200 Olaszriz ling

– 1240 Tra mi nis=Pi ros trami ni – 1260 Raj nai riz ling=Ri es ling

– 1270 Riz ling szil vá ni=Mül ler Thur gau – 1290 Sa u vig non Blanc

– 1310 Szür ke ba rát=Pi not gris – 1380 Pi not Blanc=Fe hér Bur gun di – 1430 Ze fír

Kék faj ták:

2. Öko ló gi ai adott sá gok

Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mõ he lyi ka tasz ter ben sze rep lõ I. és II. be so ro lá sú te -rü le tek re ad ha tó ki, va la mint az I. ka tasz te ri be so ro lá sú te -rü le tek nek leg alább 300 pontos termõhelyi értékszámot.

A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel lel he tõk és ked ve zõ en ér té kel he tõk. A te le pí ten dõ te rü let nek al kal mas nak kell len nie a szõ lõ so rok észak–déli irá nyult sá -gá nak meg va ló sí tá sá hoz. Ki vé te lek a lejtõs te rü le tek (7% lejtõ felett), ahol a rétegvonalas telepítés az elfogadható.

Az el múlt 15 év va la me lyi ké ben, 30%-nál na gyobb mér té kû tõ ke pusz tu lást oko zó, téli fagy kárt szen ve dett te rü le tek re te le pí té si ké re lem nem támogatható.

3. Ül tet vény szer ke zet a) Ül tet vény mé ret:

Az áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé telek a kö zös hasz ná la tú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé.

b) Tér ál lás:

A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel kerül meghatározásra.

– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3,0 m

– A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,8 m, ma xi mum: 1,0 m, iker tõ kés te le pí tés nél 1,8+0,2 m – A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3333 db/ha

c) Mû ve lés mód:

A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:

– bak mû ve lés – fej mû ve lés – Gu y ot mû ve lés

– ala csony- és kö zép ma gas kor don – Mo ser vál to za tok

– er nyõ mû ve lés

– egyes füg göny mû ve lés d)Tõ ke ter he lés:

A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter melõ pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lés mód ból ere dõ szük ség -sze rû sé gek nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 12 vi lá gos rügy/m2 értéket.

A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ -pont ban el vég zett fürt sza bá lyo zás sal kell megvalósítani.

e) Sza po rí tó anyag:

A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és a nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált faj tá kat és klónokat.

Csak ví rus tesz telt ka te gó ri á jú sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.

f) Faj ta lis ta:

A bor vi dé ken el ál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zá sa ér de ké ben a ter mesz tés ben tar tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a ter mõ he lyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, valamint a Hegyközségi Tanács illetékes bizott sá -gai véleményezésének.

In ter spe ci fi kus faj ták te rü le té nek nö ve lé se nem kívánatos.

Az el múlt 10 év ter mé sé nek át la gá ban, a bor vi dé ki át lag nál ked ve zõbb mi nõ ség gel szü re tel het fajták:

2. Öko ló gi ai adott sá gok

Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II. be so ro lá sú területekre adható ki.

A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel lel he tõk és ked ve zõ en ér té kel he tõk. A te le pí ten dõ te rü let nek al kal mas nak kell len nie a szõ lõ so rok északdé li irá nyult sá -gá nak meg va ló sí tá sá hoz. Ki vé te lek a lej tõs te rü le tek (7% lej tõ fe lett), ahol a ré teg vo na las te le pí tés, va la mint a füvesített sorközû hegy – völgy irányú mûvelés is elfogadható.

Az el múlt 15 év va la me lyi ké ben, 30%-nál na gyobb mér té kû tõ ke pusz tu lást oko zó, téli fagy kárt szen ve dett te rü le tek re te le pí té si ké re lem nem támogatható.

3. Ül tet vény szer ke zet a) Ül tet vény mé ret:

Az áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán, a te rü let kitûzését az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé telek a kö zös hasz ná la tú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé.

b) Tér ál lás:

A szõ lõ tõ kék el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel kerül meghatározásra.

– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3 m – A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,8 m

–A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3400 db/ha c) Mû ve lés mód:

A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:

– Mo ser (ja ví tott Mo ser) – Er nyõ

– Syl voz – Gu y ot

– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biztosítottak.

d) Tõ ke ter he lés:

A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter me lõ pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lés mód ból ere dõ szük ség -sze rû sé gek nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban, bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 8 vi lá gos rügy/m2 értéket.

A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ -pont ban el vég zett fürt sza bá lyo zás sal kell megvalósítani.

e) Sza po rí tó anyag:

A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i -nek vál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott termelési potenciálhoz való igazítása.

A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és a nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált faj tá kat és klónokat.

Csak ví rus men tes ka te gó ri á jú sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.

f) Faj ta lis ta:

A bor vi dé ken elõ ál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zá sa ér de ké ben a ter mesz tés ben tar tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a ter -mõ he lyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, valamint a Hegyközségi Tanács Közgyûlése véleményezésének.

A bor vi dé ken a kö vet ke zõ szõ lõ faj ták és azok klón jai te le pít he tõk:

Fe hér faj ták:

– Char don nay – Olasz riz ling – Szür ke ba rát – Ezer jó

– Sa u vig non Blanc – Cser sze gi Fû sze res – Ir sai Oli vér – Fû sze res Tra mi ni – Ot to nel mus ko tály – Raj nai riz ling – Ki rály le ány ka – Le ány ka – Riz ling szil vá ni – Hárs le ve lû Kék faj ták:

– Kék fran kos – Mer lot – Pi not Noir

– Ca ber net Sa u vig non 2005. áp ri lis 26.

Ász ár-Nesz mé lyi Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa az Ász ár-Nesz mé lyi Bor vi dék Szer ke zet át ala kí tá si és át ál lá si ter vét a 2005–2006. bor pi a ci évre az Á-N HT köz gyû lé se a 9/2005. ha tá ro za tá val elfogadta.

2005. áp ri lis 26.

Em mer György Szöl lõ si Mi hály

hi te le sí tõ hi te le sí tõ

Vá ra di György Ka mo csay Ákos

jegy zõ könyv ve ze tõ Á-N HT el nö ke

Tol nai Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa 7052 Kö lesd, Kos suth tér 12.

A Tol nai Bor vi dék

szer ke zet-át ala kí tá si és át ál lá si ter ve a 2005–2006. bor pi a ci évre

A Hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.

A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt el õál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát javasoljuk a Tolnai borvidék területén.

A szer ke zet vál tá si irány el ve ket a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nyezõ ké rel me alap ján, az il le té kes hegy bí ró az MVH te rü le ti szer ve felé tett vé le mé nye zé se során figyelembe veszi és be tar tat ja.

1. Szak mai fel ké szült ség

A bor vi dék áru ter mõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, a te le pítõ szak mai fel ké szült sé ge, mely nek alap ja, hogy hegy köz sé gi tag ság gal ren del kez zen, is mer je és be tart sa a hegy köz sé gi rend tar tás elõ -irány za ta it, ezen kí vül részt ve gyen a Hegy köz ség ál tal szervezett szakmai programokon és továbbképzéseken.

2. Öko ló gi ai adott sá gok

Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II. be so ro lá sú területekre adható.

A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel -lel he tõk és ked ve zõ en ér té kel he tõk, il let ve szõ lõ ka tasz ter ben ta lál ha tó I. osz tá lyú te rü le tek áttelepítés és újra telepítés esetén.

A fagy zu gos te rü le te ken való te le pí tés ke rü len dõ.

3. Ül tet vény szer ke zet a) Ül tet vény mé ret:

Az áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé telek a kö zös hasz ná la tú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé.

b) Tér ál lás:

A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé sét a te rü let adott sá ga i nak meg fe le lõ en kell meg ha tá roz ni. Sor tá vol ság 100–300 cm, tõ -tá vol ság 80–120 cm. Tõ ke szám nem le het ke ve sebb 3300 db/ha. Tö re ked ni kell a tõ ke ter he lés csök ken té sé re, elõny ben kell ré sze sí te ni a 4000 db/ha tõ ke szám fe let ti te le pí té se ket.

c) Mû ve lés mód:

A mû ve lés mód egy komp lex fo ga lom, mely ma gá ba fog lal ja a tõ ke for mát, a sorés tõ tá vol sá got, a tám be ren de zés tí -pu sát és anya ga (fa-fém) és a ter me lé si szint magasságát.

Te hát mû ve lé si mód-vál to zás nak mi nõ sül a fen ti ek kö zül, bár mely meg vál toz ta tá sa.

A bor vi dék te rü le tén ja va solt tõ ke for mák:

– Er nyõ – Gu y ot

– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos tõ ke for ma, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biztosítottak.

d) Tõ ke ter he lés:

A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter melõ pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lés mód ból eredõ szük ség -sze rû sé gek nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 8 vi lá gos rügy/m2 értéket.

A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ -pont ban el vég zett fürt sza bá lyo zás sal kell megvalósítani.

e) Sza po rí tó anyag:

A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i nek vál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, a ter mesz tés ben lévõ szõ lõ faj ták kló no zá sa, új ne mes faj ták ki pró bá lá sa, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá sa. A Tol nai Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa fi

A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i nek vál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, a ter mesz tés ben lévõ szõ lõ faj ták kló no zá sa, új ne mes faj ták ki pró bá lá sa, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá sa. A Tol nai Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa fi

In document Köz le mé nyek (Pldal 55-63)