Köz le mé nyek

Teljes szövegt

(1)

T A R T A L O M

S z á m T á r g y O l d a l

Mi nisz te ri ren de le tek

1/2006. (I. 18.) FVM r. A te hén tej ter mék pá lya sza bá lyo zá sá ban al kal ma zott kvó ta rend szer rõl szó ló 69/2004. (IV. 29.) FVM

ren de let módosításáról - - - - 514 2/2006. (I. 18.) FVM r. A nö vény vé dõ sze rek for ga lom ba ho za ta lá nak és fel hasz ná lá sá nak en ge dé lye zé sé rõl, va la mint a nö -

vény vé dõ sze rek cso ma go lá sá ról, je lö lé sé rõl, tá ro lá sá ról és szál lí tá sá ról szó ló 89/2004. (V. 15.)

FVM ren de let módosításáról - - - - 514 3/2006. (I. 18.) FVM r. A 2006. évi is ko la tej prog ram el sõ fé lé vé nek sza bá lyo zá sá ról szó ló 115/2005. (XII. 15.) FVM ren de let

mó do sí tá sá ról - - - - 515 4/2006. (I. 20.) FVM r. Az anya kecs ke tar tás támogatásáról - - - - 516 5/2006. (I. 20.) FVM–EüM–

ICSSZEM e. r.

Az élel mi sze rek je lö lé sé rõl szó ló 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együt tes ren de let mó do sí tá -

sá ról - - - - 517 6/2006. (I. 20.) FVM r. A ha lá szat ról és a hor gá szat ról szó ló 1997. évi XLI. tör vény vég re haj tá sá nak egyes sza bá lya i ról szó ló

78/1997. (XI. 4.) FM ren de let módosításáról- - - - 518

Köz le mé nyek

A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 1/2006. (I. 6.) MVH köz le mé nye az in ter ven ci ós so vány

tej por tá ro lá sá ban va ló rész vé te li szán dék elõ ze tes fel mé ré sé rõl - - - - 519 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 2/2006. (I. 6.) MVH köz le mé nye az in ter ven ci ós vaj tá ro -

lá sá ban va ló rész vé te li szán dék elõ ze tes felmérésérõl - - - - 525 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 3/2006. (I. 6.) MVH köz le mé nye a 2005/2006. bor pi a ci

év re vo nat ko zó szõ lõ te rü le tek szer ke zet-át ala kí tá si és át ál lá si tá mo ga tá sá nak feltételeirõl - - - - 531 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 4/2006. (I. 9.) MVH köz le mé nye a var roa at ka el le ni

gyógy sze res vé de ke zés támogatásáról - - - - 609 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 5/2006. (I. 10.) MVH köz le mé nye a ga bo na fé lék in ter -

ven ci ós tárolásáról - - - - 642 A Nem ze ti Föld alap ke ze lõ Szer ve zet pá lyá za ti fel hí vá sa ter mõ föld ál lam ál tal, élet já ra dék fi ze té se el le -

né ben tör té nõ megvásárlására - - - - 674 A Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um pá lyá za ti ki írá sa ága za ti szak mai szer ve ze tek és

ága za ti ér dek kép vi se le tek számára - - - - 677 A Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um pá lyá za ti fel hí vá sa igaz ga tói mun ka kö rök be töl -

té sé re - - - - 683 Az Or szá gos Me zõ gaz da sá gi Mi nõ sí tõ In té zet köz le mé nye nö vény faj ták ál la mi el is me ré sé rõl, faj ta je -

löl tek vizs gá la tá nak meg szün te té sé rõl, új faj ta fenn tar tók be jegy zé sé rõl és ál la mi el is me ré sek meg -

hosszab bí tá sá ról, il let ve visszavonásáról - - - - 684 Fel hí vás szõ lész-bo rász szak mér nö ki képzésre - - - - 700 A Bu da pes ti Cor vi nus Egye tem Köz igaz ga tás tu do má nyi Kar fel hí vá sa szak irá nyú to vább kép zés ben

va ló részvételre - - - - 700 A Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um köz le mé nye a 2006. ja nu ár 9-én és 15-én ha -

tályba lé pett AVOP pá lyá za ti felhívásokhoz - - - - 701 El ve szett bélyegzõ- - - - 702 Helyesbítés - - - - 702

(2)

Mi nisz te ri rendeletek

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 1/2006. (I. 18.) FVM

rendelete

a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerrõl szóló

69/2004. (IV. 29.) FVM rendelet módosításáról

Az ag rár pi a ci rend tar tás ról szóló 2003. évi XVI. tör - vény 32. §-a (1) be kez dé sé nek c) pont já ban ka pott fel ha - tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

1. §

A te hén tej ter mék pá lya sza bá lyo zá sá ban al kal ma zott kvó ta rend szer rõl szóló 69/2004. (IV. 29.) FVM ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 9. §-ának (3)–(4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„(3) A kvó ta tu laj do nos kvó ta mennyi sé gét vagy an nak egy ré szét a Ren de let sze rint re giszt rált, az elõ zõ kvó ta év nyil ván tar tá sa alap ján tej ter me lés sel fog lal ko zó tej ter me - lõ nek át ru ház hat ja.

(4) Az át ru há zás ról szóló szer zõ dést a tej kvó ta-sza bály - zat ban sze rep lõ for ma nyom tat vánnyal együtt leg ké sõbb de cem ber 31-ig le het be nyúj ta ni. A szer zõ dés lét re jöt té hez az MVH jó vá ha gyá sa szük sé ges. A jó vá ha gyott át ru há zás a ké re lem ben fel tün te tett idõ pont tól ha tá lyos. A de cem ber 31-ét kö ve tõ en be nyúj tott adás vé te li szer zõ dést az adott kvó ta év re vo nat ko zó an az MVH nem hagy ja jóvá.”

2. §

(1) Az R. 9. §-ának (2) be kez dé sé tõl el té rõ en a 2005/2006. kvó ta év ben az ide ig le nes át en ge dést a tej kvó - ta-sza bály zat ban sze rep lõ for ma nyom tat vánnyal együtt leg ké sõbb 2006. feb ru ár 28-ig le het be nyúj ta ni.

(2) Az R. 9. §-ának (4) be kez dé sé tõl el té rõ en a 2005/2006. kvó ta év ben az át ru há zás ról szóló szer zõ dést a tej kvó ta-sza bály zat ban sze rep lõ for ma nyom tat vánnyal együtt leg ké sõbb 2006. feb ru ár 28-ig le het be nyúj ta ni.

3. §

(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na pon lép ha tály ba, és ez zel egy ide jû leg az R. 9. §-ának (7) és (8) be kez dé sei ha tá lyu kat vesz tik.

(2) A 2005. de cem ber 31-ig be nyúj tott át ru há zás ról szóló szer zõ dé sek ese té ben 2006. feb ru ár 28-ig ké rel mez - he tõ, hogy a jó vá ha gyott át ru há zás a ké re lem ben meg je lölt idõ pont tól vál jon ha tá lyos sá. Ké re lem hi á nyá ban a jó vá - ha gyott át ru há zás 2006. áp ri lis 1-jé tõl ha tá lyos.

Pász to hy And rás s. k.,

föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz té ri u mi po li ti kai ál lam tit kár

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 2/2006. (I. 18.) FVM

rendelete

a növényvédõ szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésérõl, valamint a növényvédõ szerek csomagolásáról,

jelölésérõl, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról

A nö vény vé de lem rõl szóló 2000. évi XXXV. tör vény 65. §-a (2) be kez dé sé nek c) pont já ban és (3) be kez dé sé nek a) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján – a (3) be kez dés a) pont ja vo nat ko zá sá ban az egész ség ügyi mi nisz ter rel, va la mint a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter rel egyet ér tés ben – a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

1. §

(1) A nö vény vé dõ sze rek for ga lom ba ho za ta lá nak és fel hasz ná lá sá nak en ge dé lye zé sé rõl, va la mint a nö vény vé - dõ sze rek cso ma go lá sá ról, je lö lé sé rõl, tá ro lá sá ról és szál lí - tá sá ról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM ren de let (a to váb bi ak - ban: R.) 20. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) Nö vény vé dõ sze rek pár hu za mos be ho za ta lát an nak kell ké rel mez nie, aki az adott nö vény vé dõ szert Ma gyar or - szá gon ilyen for má ban kí ván ja for ga lom ba hoz ni.”

(2) Az R. 20. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) Az en ge dé lye zõ ha tó ság a (7) be kez dés sze rint be - szer zett és a ké rel me zõ ál tal be nyúj tott do ku men tu mok, va la mint a re fe ren cia nö vény vé dõ szer en ge dé lye zé si do - ku men tu ma i nak össze ve té se alap ján el len õr zi a re fe ren cia és a be ho zan dó nö vény vé dõ szer (4) be kez dés sze rin ti azo - nos sá gát.”

(3)

(3) Az R. 20. §-a (4) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö ve ge és a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(4) A be ho zan dó és a re fe ren cia nö vény vé dõ szer ak - kor te kint he tõ azo nos nak, ha

a) a ha tó anyag és a ké szít mény gyár tó ja azo nos, vagy a ha tó anya got és a ké szít ményt a gyár tó en ge dé lyé vel, azo - nos sza ba dal mi en ge dély alap ján ál lí tot ták elõ,”

(4) Az R. 20. §-ának (8) és (9) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„(8) Az en ge dély leg fel jebb a re fe ren cia nö vény vé dõ szer en ge dé lye ér vé nyes sé gé nek ide jé ig ad ha tó meg.

Amennyi ben a re fe ren cia nö vény vé dõ szer en ge dé lye vissza vo nás ra ke rül a pár hu za mos be ho za tal ra vo nat ko zó en ge dély a re fe ren cia nö vény vé dõ szer en ge dé lyé nek vissza vo ná sát kö ve tõ to váb bi egy évig ma rad hat ér vény - ben. Ha re fe ren cia nö vény vé dõ szer en ge dé lyé nek vissza - vo ná sa a for gal ma zás és fel hasz ná lás azon na li meg szün te - té sé vel jár, ak kor a pár hu za mos be ho za tal ra vo nat ko zó en - ge délyt is vissza kell von ni.

(9) Az im por tõr nek az en ge dély alap ján be ho zott nö - vény vé dõ szer mennyi sé gé rõl – a Tv. 24. §-a (1) be kez dé - sé nek meg fe le lõ tar ta lom mal – az en ge dé lye zõ ha tó sá got leg ké sõbb a be ho za talt kö ve tõ 15. na pon tá jé koz tat nia kell, amellyel ele get tesz a Tv. 24. §-ának (1) be kez dé se sze rin ti adat szol gál ta tá si kö te le zett sé gé nek.”

2. §

Az R. 14. szá mú mel lék le té nek h) pont ja he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép:

[A pár hu za mos be ho za tal ra vo nat ko zó en ge dély irán ti ké re lem hez a kö vet ke zõ ada to kat kell be nyúj ta ni:]

„h) a nö vény vé dõ szer ere de ti cím ké je és két be ho zan dó ter mék min ta,”

3. §

(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tály ba, ren del ke zé se it a fo lya mat ban levõ, el nem bí rált ügyek ben is al kal maz ni kell.

(2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R.

20. §-ának (10) be kez dé se ha tá lyát vesz ti.

Pász to hy And rás s. k.,

föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz té ri u mi po li ti kai ál lam tit kár

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 3/2006. (I. 18.) FVM

rendelete

a 2006. évi iskolatej program elsõ félévének szabályozásáról szóló

115/2005. (XII. 15.) FVM rendelet módosításáról

A me zõ gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si tá mo ga tá sok hoz és egyéb in téz ke dé sek hez kap cso ló dó el já rás egyes kér dé - se i rõl és az ez zel össze füg gõ tör vény mó do sí tá sok ról szóló 2003. évi LXXIII. tör vény 45. § (2) be kez dé sé nek c) pont - já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de - lem el:

1. §

A 2006. évi is ko la tej prog ram elsõ fé lé vé nek sza bá lyo - zá sá ról szóló 115/2005. (XII. 15.) FVM ren de let 8. § (3)–(4) be kez dé sei he lyé be az aláb bi ren del ke zé sek lépnek:

„(3) Az is ko la fenn tar tók szék he lyük alap ján az e ren de - let 4–7. szá mú mel lék le tei sze rint ke rül nek az igé nyel he tõ tá mo ga tá si mér ték te kin te té ben be so ro lás ra. A tá mo ga tá si ka te gó ri ák ba való be so ro lás a fenn tar tó szék he lye sze rin ti ön kor mány zat nak a 2004. évi költ ség ve té si tör vény rõl szóló 2003. évi CXVI. tör vény 4. szá mú mel lék le te sze rin - ti jö ve de lem dif fe ren ci á ló dás mér sék lé sé ben el fog lalt po - zí ci ó ja, va la mint 2002–2003. évi ön hi bá ján kí vü li hát rá - nyos hely ze te fi gye lem be vé te lé vel tör tént.

(4) A me gyei ön kor mány za tok, or szá gos ki sebb sé gi ön - kor mány za tok, gesz tor te le pü lé si ön kor mány za tok, ala pít - vá nyok, il let ve egy há zak fenn tar tá sá ban mû kö dõ is ko lák ese té ben a je len ren de let 4–7. szá mú mel lék le tei sze rin ti be so ro lás alap ja a köz ok ta tá si in téz mény szék he lye.”

2. §

Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na pon lép ha tály ba az zal, hogy ren del ke zé se it 2006. ja nu ár 1-jé vel kell al kal maz ni.

Gráf Jó zsef s. k.,

föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter

(4)

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 4/2006. (I. 20.) FVM

rendelete

az anyakecsketartás támogatásáról

Az ag rár gaz da ság fej lesz té sé rõl szóló 1997. évi CXIV.

tör vény 10. § (2) be kez dés b) pont ba) al pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

1. § E ren de let al kal ma zá sá ban

a) ag rár „de mi ni mis” ren de let: az EK-Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo - ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról a me zõ gaz da sá gi és ha lá - sza ti ága zat ban szóló 1860/2004/EK bi zott sá gi ren de let;

b) ál la mi tá mo ga tás: az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés (a to váb bi ak ban: EK-szer zõ dés) 87. cik ké nek (1) be kez dé se sze rin ti tá mo ga tás;

c) anya kecs ke: min den olyan, a kecs ke faj hoz tar to zó nõ iva rú ál lat, amely a bir to kon tar tás utol só nap já ig már leg alább egy íz ben el lett, vagy leg alább egy éves;

d) bir to kon tar tás: a gaz da ság te nyé sze té ben tör té nõ ál lat tar tás;

e) gaz da ság: a me zõ gaz da sá gi ter me lõ ál tal hasz no sí - tott min den, a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén fek võ, az Európai Me zõ gaz da sá gi Ori en tá ci ós és Ga ran cia Alap Garancia rész le gé bõl fi nan szí ro zott egy sé ges te rü let ala pú tá mo ga tás 2005. évi igény be vé te lé vel kap cso la tos egyes kér dé sek rõl szóló 18/2005. (III. 18.) FVM ren de let alap ján be je len tett me zõ gaz da sá gi te rü let, ma gyar or szá gi te nyé - szet, egyé ni tá mo ga tá si jo go sult ság, va la mint kvó ta összes sé ge;

f) kecs ke ENAR ren de let: a juh- és kecs ke fa jok egye de - i nek Egy sé ges Nyil ván tar tá si és Azo no sí tá si Rend sze ré rõl szóló 47/2005. (V. 23.) FVM ren de let;

g) kecs ke ENAR szám: a kecs ke ENAR ren de let 1. § 3. pont ja sze rin ti azo no sí tó szám;

h) me zõ gaz da sá gi be je len té si ren de let: a me zõ gaz da - sá gi, ha lá sza ti, er dé sze ti és vi dék fej lesz té si ál la mi tá mo ga - tá sok Eu ró pai Bi zott ság ré szé re tör té nõ be je len té si rend jé - rõl szóló 46/2005. (III. 11.) Korm. ren de let;

i) re giszt rá ci ós szám: az Eu ró pai Unió Kö zös Ag rár po - li ti ká ja ma gyar or szá gi vég re haj tá sá ban, il let ve a nem ze ti ag rár tá mo ga tá si rend szer ben érin tett ügy fe lek kel össze - füg gõ ügy fél re gisz ter lét re ho zá sá ról és az ez zel kap cso la - tos nyil ván tar tás ba vé tel rõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm.

ren de let (a to váb bi ak ban: nyil ván tar tá si Korm. ren de let) sze rint ka pott azo no sí tó szám;

j) re giszt rált me zõ gaz da sá gi ter me lõ: az Eu ró pai Unió kö zös for rá sa i ból szár ma zó ag rár tá mo ga tá sok, az azok hoz kap cso ló dó, nem ze ti költ ség ve tés bõl nyúj tott ki egé szí tõ tá mo ga tá sok, va la mint a nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag -

rár tá mo ga tá sok igény be vé te lé nek ál ta lá nos fel té te le i rõl szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. ren de let 1. § (3) be kez dés d) pont já ban meg ha tá ro zot tak sze rin ti ter me lõ. Ha a me zõ - gaz da sá gi ter me lõ még nem ren del ke zik az i) pont sze rin ti re giszt rá ci ós szám mal, ak kor a ké re lem hez egy ide jû leg csa tol ni kell a nyil ván tar tá si Korm. ren de let sze rin ti nyil - ván tar tás ba vé te li ké rel met is;

k) te nyé szet: a kecs ke ENAR ren de let 1. § 6. pont ja sze - rin ti te nyé szet;

l) te nyé szet kód: a kecs ke ENAR ren de let 1. § 7. pont ja sze rin ti azo no sí tó szám.

2. §

(1) E ren de let alap ján anya kecs ke tar tá sá hoz vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás ve he tõ igény be.

(2) A tá mo ga tás igény be vé te lé re az az anya kecs két tar tó re giszt rált me zõ gaz da sá gi ter me lõ jo go sult, aki

a) a tá mo ga tá si ké rel mé ben sze rep lõ ál la tok te nyé sze - té nek ál lat tar tó ja ként sze re pel a kecs ke ENAR ren de let sze rin ti nyil ván tar tás ban, és

b) gon dos ko dik a szak sze rû apa ál lat-hasz ná lat ról, va - la mint

c) gon dos ko dik a te nyé sze té ben tar tott ál lat ál lo mány kecs ke ENAR ren de let sze rin ti tar tós je lö lé sé rõl és fo lya - ma tos nyil ván tar tá sá ról.

(3) A re giszt rált me zõ gaz da sá gi ter me lõ a tá mo ga tás ra be je len tett ál lat lét szám nak meg fe le lõ anya kecs ke-ál lo - mányt kö te les a ké re lem el bí rá lá sá ról szóló ha tá ro zat kéz - hez vé te lé ig bir to kon tar ta ni.

(4) A tá mo ga tott anya kecs ke ál lo mányt a re giszt rált me - zõ gaz da sá gi ter me lõ a ké re lem el bí rá lá sá ról szóló ha tá ro - zat kéz hez vé te lé tõl kö te les to váb bi száz na pon át bir to kon tar ta ni.

(5) A tá mo ga tás mér té ke 1200 Ft/anya kecs ke, a tá mo ga - tás or szá gos szin ten a 2006. évre vo nat ko zó an leg fel jebb 40 000 egyed után nyújt ha tó. Ezt meg ha la dó igény lés ese - tén a tá mo ga tá si ke ret ki me rü lé sé rõl és a tá mo ga tá si ké rel - mek be fo ga dá sá nak le ál lí tá sá ról a föld mû ve lés ügyi és vi - dék fej lesz té si mi nisz ter köz le ményt ad ki, mely alap ján az MVH az ez után be nyúj tott tá mo ga tá si ké rel me ket el uta - sít ja.

(6) A tá mo ga tás re giszt rált me zõ gaz da sá gi ter me lõn - ként, nap tá ri éven ként egy al ka lom mal nyújt ha tó, és össze ge nem ha lad hat ja meg egy évre a 250 000 fo rin tot, de leg fel jebb ezer euró le het.

(7) Egy anya kecs ke után a tárgy év ben csak egy szer fi - zet he tõ tá mo ga tás.

(5)

3. §

(1) A tá mo ga tá si ké rel met az MVH ál tal rend sze re sí tett for ma nyom tat vá nyon e ren de let ha tály ba lé pé sét kö ve tõ mun ka nap tól 2006. ok tó ber 31-ig le het pos tai úton be nyúj - ta ni az MVH Köz pon ti Hi va ta lá hoz.

(2) A tá mo ga tá si ké rel met ki zá ró lag az MVH ál tal rend - sze re sí tett for ma nyom tat vá nyon le het vissza von ni.

(3) Az MVH a ké rel me ket be ér ke zé si sor rend ben bí rál - ja el.

(4) Az MVH a tá mo ga tá si ké re lem el bí rá lá sa kor a ké re - lem be nyúj tá sa hó nap já nak elsõ nap ján ér vé nyes, az Eu ró - pai Köz pon ti Bank ál tal köz zé tett két ti ze des jegy pon tos - ság gal meg ha tá ro zott euró de vi za kö zé pár fo lya mot ve szi fi gye lem be.

(5) Az MVH a ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sét kö ve tõ en az FVM ál tal biz to sí tott for rás ter hé re in téz ke dik a tá mo - ga tás át uta lá sá ról a jo go sult ré szé re.

(6) A tá mo ga tá si ké re lem el len õr zé sét az MVH – az Or - szá gos Me zõ gaz da sá gi Mi nõ sí tõ In té zet ál tal e ren de let ha tály ba lé pé sét kö ve tõ 15 na pon be lül ren del ke zé sé re bo - csá tott – kecs ke ENAR nyil ván tar tás alap ján, a kecs ke ENAR ren de let 9. § sze rin ti ál lo mány-nyil ván tar tó és egyéb iga zo ló ok má nyok (szám lák, ál lat-egész ség ügyi bi - zo nyít vá nyok, szál lí tó le vél) ad mi niszt ra tív el len õr zé se alap ján vég zi el. A hely szí ni el len õr zé sé nek leg alább a tá - mo ga tá si ké rel mek 10%-ára kell ki ter jed nie.

4. §

(1) Az e ren de let ke re té ben nyúj tott tá mo ga tás az ag rár

„de mi ni mis” ren de let ha tá lya alá tar to zik.

(2) A me zõ gaz da sá gi be je len té si ren de let 5. § (3) be kez - dé se sze rin ti tá mo ga tá si ke re tek túl lé pé se ese tén az MVH az igé nyelt tá mo ga tás össze gét – az érin tett mezõgazda - sági ter me lõ nél a túl lé pés mér té ké vel me ge gye zõ en – csök ken ti.

5. §

(1) A me zõ gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si tá mo ga tá sok - hoz és egyéb in téz ke dé sek hez kap cso ló dó el já rás egyes kér dé se i rõl és az ez zel össze füg gõ tör vény mó do sí tá sok ról szóló 2003. évi LXXIII. tör vény 15. § (1) be kez dé sé nek e) pont ja sze rint a re giszt rált me zõ gaz da sá gi ter me lõ jo go - su lat la nul ve szi igény be a tá mo ga tást, ha a 2. § (2)–(3) be - kez dé sé ben fog lalt kö te le zett sé gé nek nem tesz ele get.

(2) Nem mi nõ sül jo go su lat la nul igény be vett tá mo ga - tás nak, ha ál lo mány csök ke nés ese tén a hi ány pót lás a pót - lást szük sé ges sé tévõ ese mény be kö vet ke zé se után tíz na - pon be lül az MVH egy ide jû ér te sí té se mel lett meg tör té nik.

6. §

Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 3. na pon lép ha - tályba.

Gráf Jó zsef s. k.,

föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az egészségügyi miniszter, valamint az ifjúsági,

családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter 5/2006. (I. 20.) FVM–EüM–ICSSZEM

együttes rendelete az élelmiszerek jelölésérõl szóló

19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet módosításáról

Az élel mi sze rek rõl szóló 2003. évi LXXXII. tör vény 20. §-a (3) be kez dé sé nek a) pont já ban fog lalt fel ha tal ma - zás alap ján – a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter rel egyet ér tés ben – a kö vet ke zõ ket ren del jük el:

1. §

Az élel mi sze rek je lö lé sé rõl szóló 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együt tes ren de let (a to váb bi ak - ban: R.) 19. §-ának (4) be kez dé se a kö vet ke zõ i) pont tal egé szül ki:

(Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nak való meg fe le lést szol gál ja:)

„i) a Bi zott ság 2005/63/EK irány el ve (2005. ok tó - ber 3.) a 2005/26/EK irány el vet he lyes bí tõ, 2000/13/EK irány elv IIIa. mel lék le té nek ha tá lya alól ide ig le ne sen ki zá - ran dó élel mi szer-össze te võk és -alap anya gok jegy zé ké nek meg ál la pí tá sá ról.”

2. §

Az R. 4. szá mú mel lék le té nek II. fe je ze té ben a táb lá zat

„Hal” össze te võ sora jobb ol da li osz lo pá nak elsõ fran cia be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ szö veg rész lép:

(Az össze te võ bõl ké szült, ide ig le ne sen nem je lö lés kö te - les anyag)

„– Aro mák, vi ta mi nok és ka ro ti no i dok hor do zó anya - ga ként hasz nált hal enyv”

(6)

3. §

Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 3. na pon lép ha tály ba.

4. §

Ez a ren de let a 2005/26/EK irány el vet he lyes bí tõ, 2000/13/EK irány elv IIIa. mel lék le té nek ha tá lya alól ideiglenesen ki zá ran dó élel mi szer-össze te võk és -alap - anya gok jegy zé ké nek meg ál la pí tá sá ról szóló, 2005. ok tó - ber 3-i 2005/63/EK bi zott sá gi irány elv nek való meg fe le - lést szol gál ja.

Gráf Jó zsef s. k., Dr. Voj nik Má ria s. k.,

föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si egész ség ügyi mi nisz té ri u mi mi nisz ter po li ti kai ál lam tit kár

Dr. Göncz Kin ga s. k.,

if jú sá gi, csa lád ügyi, szo ci á lis és esély egyen lõ sé gi mi nisz ter

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 6/2006. (I. 20.) FVM

rendelete

a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. tör vény végrehajtásának

egyes szabályairól szóló

78/1997. (XI. 4.) FM rendelet módosításáról A ha lá szat ról és a hor gá szat ról szóló 1997. évi XLI. tör - vény (Hhtv.) 56. § (1) be kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

1. §

A ha lá szat ról és a hor gá szat ról szóló 1997. évi XLI. tör - vény vég re haj tá sá nak egyes sza bá lya i ról szóló 78/1997.

(XI. 4.) FM ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 28. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, egy - ide jû leg a § az aláb bi (3) be kez dés sel egé szül ki:

„(2) A me gyei köz igaz ga tá si ha tá ro kon át nyú ló ha lá sza - ti víz te rü let ese tén az a ha lá sza ti ha tó ság az il le té kes, amely nél a Hhtv. 6. §-a sze rin ti ha lá sza ti víz te rü let té nyil - vá ní tá si el já rás meg in dult.

(3) A hal vé del mi és hal gaz dál ko dá si bír ság ki sza bá sa, va la mint az ál la mi ha lász jegy vagy hor gász jegy vissza vo - ná sa iránt az el já rás le foly ta tá sá ra az a ha lá sza ti ha tó ság il - le té kes, amely nek te rü le tén a ha lá szó vagy hor gá szó la kó - he lye (en nek hi á nyá ban szál lás he lye), il let ve a ha lá szat ra jo go sult szék he lye van.”

2. §

Az R. a kö vet ke zõ 36. §-sal egé szül ki:

„36. § Ez a ren de let ter mé sze tes élõ he lyek, il let ve a va - don élõ nö vény- és ál lat vi lág vé del mé rõl szóló 1992. má - jus 21-i 1992/43/EGK ta ná csi irány elv 14–15. cik ké nek való meg fe le lést szol gál ja.”

3. §

Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha tály ba.

Gráf Jó zsef s. k.,

föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter

(7)

Köz le mé nyek

A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 1/2006. (I. 6.) MVH

köz le mé nye

az in ter ven ci ós so vány tej por tá ro lá sá ban való rész vé te li szán dék elõ ze tes fel mé ré sé rõl I. Az in ter ven ci ós so vány tej por tá ro lá sa

Az Eu ró pai Unió Kö zös Ag rár po li ti ká já nak ha tá lya alá tar to zó tej- és tej ter mék pi a ci rend tar tás sza bá lyai ér tel mé ben a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal (a to váb bi ak ban: MVH) in ter ven ció ke re té ben fel vá sá rol ja a szá má ra fel - aján lott, és a Bi zott ság 214/2001/EK ren de le té ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek meg fe le lõ so vány tej port. Az in ter - ven ci ós fel vá sár lás a 2006. év ben is meg nyi tás ra ke rül. A fel vá sá rolt áru el he lye zé sét, tá ro lá sát az MVH az in ter ven ci ós áru tá ro lá sá ra szer zõ dött rak tá rak ban biz to sít ja.

Az MVH a je len köz le mény meg je len te té sé vel a vár ha tó an ren del ke zés re álló rak tár ka pa ci tá so kat és fi ze ten dõ tá ro lá - si dí ja kat kí ván ja fel mér ni a jog cím ered mé nyes vég re haj tá sá nak biz to sí tá sa ér de ké ben.

II. Rész vé te li szán dék nyi lat ko zat

1. Azon rak tá ro zók, akik a 2006. év ben meg nyi tás ra ke rü lõ, So vány tej por in ter ven ció tá ro lás jog cím ben részt kí ván - nak ven ni, rész vé te li szán dé ku kat az 1. szá mú mel lék let sze rin ti for ma nyom tat vány ki töl té sé vel – meg je löl ve az egyes tá ro lá si költ sé ge ket – és an nak az MVH-hoz tör té nõ el jut ta tá sá val je lez he tik.

2. A jog cím ben való rész vé tel vár ha tó sza bá lya it a 2. szá mú mel lék let tar tal maz za.

3. Je len köz le mény alap ján be nyúj tott rész vé te li szán dék nyi lat ko zat nem mi nõ sül rész vé te li ké re lem nek, ki zá ró lag a jog cím mel kap cso la tos elõ ze tes fel mé rést szol gál ja, így kö te le zett sé get egyik fél szá má ra sem je lent.

4. A jog cím ben való rész vé tel pon tos sza bá lya it, va la mint a tá ro lá sért fi ze ten dõ – az MVH ál tal, a rak tá ro zók szá má ra egy sé ge sen meg ha tá ro zott – dí ja kat tar tal ma zó közleményt az MVH egy ké sõb bi idõ pont ban je len te ti meg.

5. Azon rak tá ro zók ré szé re, akik je len köz le mény alap ján rész vé te li szán dék nyi lat ko za tot nyúj ta nak be, az MVH a jog cím ben való rész vé tel pon tos sza bá lya it tar tal ma zó köz le mény meg je len te té sé rõl kü lön ér te sí tést küld.

6. A rész vé te li szán dék nyi lat ko zat be kül dé sé nek nem, azon ban az in ter ven ci ós tá ro lás ban való rész vé tel nek fel té te le, hogy a rak tá ro zó ren del kez zen a 141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let sze rin ti re giszt rá ci ós szám mal (MVH ügy fél-re giszt - rá ci ós szám).

III. A rész vé te li szán dék nyi lat ko zat be nyúj tá sa

A rész vé te li szán dék nyi lat ko za tot az 1. szá mú mel lék let sze rin ti for ma nyom tat vány ma gyar nyel ven tör té nõ ki töl té sé - vel, az MVH Köz pon ti Hi va ta lá hoz fa xon kell be nyúj ta ni az aláb bi fax szám ra a köz le mény meg je le né sé tõl szá mí tott 15 na pon be lül:

(06-1) 219-6259

Hi á nyo san be nyúj tott ké re lem ese tén az MVH az ügy fe let hi ány pót lás ra szó lít ja fel. A hi ány pót lást 5 mun ka na pon be lül kell be nyúj ta ni a meg adott fax szám ra.

IV. To váb bi in for má ció:

A te jin ter ven cio@mvh.gov.hu e-ma il cí men, va la mint a 06-1-219-8967, 06-1-219-4518 te le fon szá mo kon kér he tõ.

Bu da pest, 2006. ja nu ár 6.

Mar git tai Mik lós

el nök

(8)

1. szá mú mel lék let

(9)
(10)

s i o á l át r o s 6 - 0 0 a 2 e l k é tl e t ó ef

a t r h V á

e n v b é

2. szá mú mel lék let

A So vány tej por in ter ven ció-tá ro lás jog cím ben való rész vé tel vár ha tó fel té te lei

Je len mel lék let az in ter ven ci ós so vány tej por tá ro lá sá ban való rész vé tel rõl szó ló, a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 27/2005. (IV. 8.) szá mú köz le mé nye alap ján ké szült, amely köz le mény ben sze rep lõ fel té te lek a 2006. év ben az MVH ál tal kis mér ték ben mó do sí tás ra ke rül het nek. A 2. szá mú mel lék letben sze rep lõ fel té te lek csu pán a tá ro lá si dí jak - hoz kap cso ló dó aján lat ki ala kí tá sá hoz nyúj ta nak in for má ci ót.

I. Az in ter ven ci ós so vány tej por tá ro lá sa

Az Eu ró pai Unió Kö zös Ag rár po li ti ká já nak ha tá lya alá tar to zó tej- és tej ter mék pi a ci rend tar tás sza bá lyai ér tel mé ben a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal (a to váb bi ak ban: MVH) in ter ven ció ke re té ben fel vá sá rol ja a szá má ra fel - aján lott, és a Bi zott ság 214/2001/EK ren de le té ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek meg fe le lõ so vány tej port. A fel vá - sá rolt áru el he lye zé sét az MVH bé relt rak tá rak ban biz to sít ja. A tá ro lás ra csak olyan rak tár üze mel te tõ je (a to váb bi ak - ban: Fel aján ló) nyújt hat be fel aján lást, amely az Eu ró pai Unió Kö zös Ag rár po li ti ká ja ma gyar or szá gi vég re haj tá sá ban, il let ve a nem ze ti ag rár tá mo ga tá si rend szer ben érin tett ügy fe lek kel össze füg gõ ügy fél re gisz ter lét re ho zá sá ról és az ez zel kap cso la tos nyil ván tar tás ba vé tel rõl szó ló 141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let ben elõ ír tak sze rin ti re giszt rá ci ós szám mal ren del ke zik.

II. A fel aján lás fel té te lei

Fel aján lást nyújt hat be az a ter mé sze tes vagy jogi sze mély, il let ve jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa ság aki/amely ren del ke zik:

a) A 141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let sze rin ti MVH re giszt rá ci ós szám mal;

b) az il le té kes Ál lat egész ség ügyi és Élel mi szer-el len õr zõ Ál lo más ál tal ki adott ér vé nyes mû kö dé si en ge déllyel, amely ér vé nyes a tej ala pú ter mé kek tá ro lá sá ra is;

c) a tej ala pú ter mé kek tá ro lá sá ra vo nat ko zó ér vé nyes ál lat or vo si EU-el len õr zé si szám mal.

1. A tá ro lás ban való rész vé tel re vo nat ko zó fel aján lá so kat te lep he lyen ként kü lön kell be nyúj ta ni.

2. A fel aján lás nak tar tal maz nia kell a biz to sí tott be tá ro lá si-, tá ro lá si- és ki tá ro lá si ka pa ci tá so kat.

3. A szer zõ dött ka pa ci tás két rész bõl te võ dik össze:

a) kö te le zõ en biz to sí tott ka pa ci tás: 50 ton na tá ro ló ka pa ci tás, ame lyet a Rak tá ro zó az MVH ré szé re min den kö rül mé - nyek kö zött biz to sí ta ni kö te les;

b) fel té te le sen biz to sí tott ka pa ci tás: a kö te le zõ en biz to sí tott tá ro ló ka pa ci tás mel lett az a szer zõ dött mennyi ség, ame - lyet a Rak tá ro zó csak ab ban az eset ben kö te les az MVH ké ré sé re ren del ke zés re bo csá ta ni, amennyi ben ren del ke zik az MVH szá má ra szük sé ges sza bad ka pa ci tás sal, és az MVH fa xon kül dött tá ro ló ka pa ci tás le fog la lá sát vissza iga zol ja.

III. Az in ter ven ci ós tá ro lás tech ni kai kö ve tel mé nyei

1. In ter ven ci ós tá ro lás ra fel aján lás olyan rak tár ese té ben nyújt ha tó be, amely:

a) szá raz, gon do san kar ban tar tott és kár te võ men tes;

b) ide gen sza gok tól men tes és jól szel lõz tet he tõ;

c) leg alább 1000 ton na be fo ga dó ké pes ség gel ren del ke zik;

d) al kal mas a rak tá ro zott mennyi ség leg alább 3 szá za lé ká nak napi ki tá ro lá sá ra, leg alább napi 100 ton nás ütem ben.

2. A so vány tej port a rak tár ban rak la pok ra he lyez ve kell tá rol ni, és az egyes té te lek nek könnyen azo no sít ha tó nak, va - la mint könnyen meg kö ze lít he tõ nek kell len ni ük.

3. A Rak tá ro zó nak biz to sí ta nia kell a be tá rolt áru mennyi sé gé nek meg õr zé sét és mi nõ sé gé nek szin ten tar tá sát a ki tá ro - lás be fe je zé sé ig.

4. A Rak tá ro zó nak szá mí tó gé pes kész let nyil ván tar tás sal kell ren del kez nie.

(11)

s i o á l át r o s 6 - 0 0 a 2 e l k é tl e t ó ef

a t r h V á

e n v b é

5. A so vány tej por ke ze lé se so rán ka lib rált mé rõ mû sze rek, il let ve olyan pon tos mér le gek hasz ná la ta szük sé ges, ame - lyek ké pe sek el vé gez ni az áruk zsá kon kén ti és rak la pon kén ti tö me gé nek el len õr zé sét.

IV. Az in ter ven ci ós tá ro lás sal kap cso la tos nyil ván tar tá sok, je len té sek

1. A Rak tá ro zó a tá ro lá si szer zõ dés ha tály ba lé pé sét kö ve tõ en az MVH kü lön ké ré se alap ján két he ten te sza bad ka pa ci - tás-je len tést küld fa xon az MVH ál tal fel hasz nál ha tó szer zõ dött ka pa ci tás ról. Amennyi ben az MVH ál tal fel hasz nál ha tó sza bad ka pa ci tás 150 ton na alá csök ken, a je len tést he ten te kell be kül de ni. A je len tés be kül dé sé nek ha tár ide je a tárgy idõ - sza kot kö ve tõ hét fõ de. 10.00 óra. Amennyi ben a sza bad ka pa ci tás-je len tés be nyúj tá sá nak ha tár ide je mun ka szü ne ti nap ra esik, a ha tár idõ az ezt kö ve tõ elsõ mun ka nap.

2. A Rak tá ro zó a tá ro lá si szer zõ dés ha tály ba lé pé sét kö ve tõ en az aláb bi kész let je len té se ket kül di fa xon az MVH Köz - pon ti Hi va tal ré szé re:

a) havi kész let je len tés: a Rak tá ro zó nak a tárgy hó na pot kö ve tõ hó nap 7. nap já ig kész let je len tést kell kül de nie az MVH Köz pon ti Hi va ta lá nak;

b) éves kész let je len tés: a Rak tá ro zó nak a tárgy évet kö ve tõ év ja nu ár 16-ig kész let je len tést kell kül de nie az MVH Köz pon ti Hi va ta lá nak.

Amennyi ben a kész let je len tés be nyúj tá sá nak ha tár ide je mun ka szü ne ti nap ra esik, a ha tár idõ az ezt meg elõ zõ utol só mun ka nap.

3. Az in ter ven ci ós kész le tek ke ze lé sé re vo nat ko zó nap ra kész nyil ván tar tá so kat és be szá mo ló kat a Fel aján ló kö te les a te lep he lyen tá rol ni és te vé keny sé ge vég zé sé nek ide je alatt az MVH el len õre i nek fel szó lí tá sá ra be mu tat ni.

V. El len õr zé sek

A fel aján lá sok be nyúj tá sa ha tár ide jé nek le jár tát kö ve tõ en az MVH a te rü le ti el he lyez ke dés alap ján rang so rol ja a fel - aján lá so kat. Ezt kö ve tõ en hely szí ni el len õr zést vé gez.

A hely szí ni el len õr zés ma gá ban fog lal ja a rak tár épí té sze ti, mû sza ki és tech no ló gi ai pa ra mé te re i nek, a rak tár mû kö dé - sé nek, jogi és sze mé lyi fel té te le i nek és a szük sé ges en ge dé lyek meg lé té nek vizs gá la tát. Az el len õr zés ki ter jed a rak tár - ban ta lál ha tó kész let nyil ván tar tó rend szer re is. A hely szí ni el len õr zés idõ pont já ról az MVH az el len õr zés meg kez dé se elõtt 2 mun ka nap pal ér te sí ti a Fel aján lót.

a) Az in ter ven ci ós áruk be- és ki tá ro lá sa csak az MVH hely szí ni el len õré nek je len lé té ben tör tén het.

b) Az MVH éven te egy szer elõ re be je len tett hely szí ni el len õr zést tart, vizs gál va a rak tár épí té sze ti, mû sza ki és tech no - ló gi ai pa ra mé te re it, a rak tár mû kö dé sé nek jogi és sze mé lyi fel té te le it, a szük sé ges en ge dé lyek meg lé tét, az in ter ven ci ós nyil ván tar tá so kat, és a rak tár ban je len lé võ összes in ter ven ci ós so vány tej por té telt.

c) Az MVH to váb bi, elõ re be nem je len tett hely szí ni el len õr zést vé gez het.

VI. A szer zõ dõ fe lek jo gai és kö te le zett sé gei

1. A kö ve tel mé nyek nek meg fe le lõ rak tá rak üze mel te tõ i vel az MVH in ter ven ci ós tá ro lá si szer zõ dést köt. A tá ro lá si szer zõ dé sek te lep he lyen ként kü lön ke rül nek meg kö tés re.

2. A fel vá sár lás hoz kap cso ló dó be tá ro lá sok a fel aján lott áru tá ro lá si he lyé hez leg kö ze lebb lévõ rak tár ba tör tén nek.

3. Az MVH a tá ro lá si dí ja kat a kész let moz gá sok jegy zõ köny vei alap ján ve ze tett köz pon ti nyil ván tar tás alap ján szá - mít ja ki. Az MVH a tá ro lá si szer zõ dés ke re té ben az aláb bi dí ja kat fi ze ti:

Be tá ro lá si díj: * Ft/ton na

Be tá ro lá si díj áru moz ga tás nél kül: * Ft/tonna Tá ro lá si díj: * Ft/ton na/hó nap

Ki tá ro lá si díj: : * Ft/ton na

Ki tá ro lá si díj áru moz ga tás nél kül: : * Ft/ton na

* A vég le ges dí ja kat az MVH ál la pít ja meg és a tá ro lás ban való rész vé tel vég le ges fel té te le it tar tal ma zó köz le mény - ben te szi köz zé. A meg ál la pí tott dí jak min den rak tá ro zó ra egy aránt ér vé nye sek lesz nek.

A meg adott tá ro lá si dí jak az ál ta lá nos for gal mi adót (ÁFA) nem tar tal maz zák.

(12)

s i o á l át r o s 6 - 0 0 a 2 e l k é tl e t ó ef

a t r h V á

e n v b é

4. Rak tá ro zá si dí ja kat az MVH csak a tény le ge sen fel hasz nált ka pa ci tá sok után – net tó ton nán ként és ha von ta egy összeg ben – fi zet.

5. Az MVH a tárgy hó nap ra vo nat ko zó rak tá ro zá si dí jat, amely tar tal maz za az ál ta lá nos for gal mi adót, a Rak tá ro zó ál - tal ki ál lí tott havi kész let je len tés és szám la kéz hez vé te lét kö ve tõ 30 na pon be lül utal ja át a Rak tá ro zó ré szé re.

6. A rak tá ro zás idõ tar tal ma alatt be kö vet ke zõ ká ro kért a fe le lõs sé get a Rak tá ro zó vi se li, to váb bá a nem meg fe le lõ tá - ro lás ból adó dó, a rak tá ro zott áru ban ke let ke zett ér ték csök ke nést az ese mény rõl fel vett jegy zõ könyv nap ján ér vé nyes in - ter ven ci ós ár sze rint az MVH ré szé re meg té rí ti.

7. A Rak tá ro zó kö te les a kö te le zõ en biz to sí tott be tá ro lá si-, tá ro lá si- és ki tá ro lá si ka pa ci tá so kat min den eset ben az MVH ré szé re ren del ke zés re bo csá ta ni.

8. Az MVH az in ter ven ci ós kész le tek be tá ro lá sa kor elõ ször a kö te le zõ en biz to sí tott ka pa ci tást hasz nál ja fel.

9. A Rak tá ro zó a be- és ki tá ro lás nál min den kor kö te les elõny ben ré sze sí te ni az in ter ven ci ós árut.

10. A rak tá ro zá si idõ szak hosszát az MVH ha tá roz za meg az EU Bi zott sá ga dön té sé nek meg fe le lõ en.

11. A szer zõ dött, de fel nem hasz nált ka pa ci tás ra vo nat ko zó an a szer zõ dés 2005. ok tó ber 15-én ha tá lyát vesz ti.

12. A Fel aján ló vál lal ja a köz le mény ben fog lal tak tel je sí té sét.

VII. A fel aján lás be nyúj tá sa

A fel aján lást az MVH Köz pon ti Hi va ta lá hoz fa xon kell be nyúj ta ni az aláb bi fax szám ra, ma gyar nyel ven ki töl tött for - ma nyom tat vá nyon a köz le mény meg je le né sé tõl szá mí tott 8 na pon be lül.

(06-1) 219-6259

Hi á nyo san be nyúj tott ké re lem ese tén az MVH az ügy fe let hi ány pót lás ra szó lít ja fel. A hi ány pót lást 5 mun ka na pon be lül kell be nyúj ta ni a meg adott fax szám ra.

VIII. Kap cso ló dó jog sza bá lyok

– a tej és tej ter mé kek pi a ci sza bá lyo zá sá ról szó ló 68/2004. (IV. 29.) FVM ren de let;

– a Ta nács 1999. má jus 17-i 1255/1999/EK ren de le te a tej- és tej ter mék pi ac kö zös szer ve zé sé rõl;

– a Bi zott ság 2001. ja nu ár 12-i 214/2001/EK ren de le te a so vány tej por pi a cán tör té nõ in ter ven ci ó ról szó ló 1255/1999/EK ta ná csi ren de let al kal ma zá sá nak rész le tes sza bá lyo zá sá ról;

– a Bi zott ság 1996. no vem ber 8-i 2148/1996/EK ren de le te a me zõ gaz da sá gi ter mé kek in ter ven ci ós kész le te i nek fel - mé ré sé re és mo ni tor ing já ra vo nat ko zó sza bá lyok meg ál la pí tá sá ról;

– a Bi zott ság 1990. de cem ber 12-i 3597/1990/EGK ren de le te a me zõ gaz da sá gi ter mé kek in ter ven ci ós ügy nök sé gek ál tal tör té nõ fel vá sár lá sát, rak tá ro zá sát és ér té ke sí té sét ma gá ban fog la ló in ter ven ci ós in téz ke dé sek re vo nat ko zó szám vi - te li sza bá lyok ról;

– a Bi zott ság 1999. jú li us 8-i 1498/1999/EK ren de le te a tej-, és tej ter mék ága zat ban a tag ál la mok és a Bi zott ság kö zöt ti in for má ció cse re te kin te té ben a 804/68/EGK ta ná csi ren de let vég re haj tá si sza bá lya i nak meg ál la pí tá sá ról;

– a me zõ gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si tá mo ga tá sok hoz és egyéb in téz ke dé sek hez kap cso ló dó el já rás egyes kér dé se i - rõl és az ez zel össze füg gõ tör vény mó do sí tá sok ról szó ló a 2003. évi LXXIII. tör vény;

– az Eu ró pai Unió Kö zös Ag rár po li ti ká ja ma gyar or szá gi vég re haj tá sá ban, il let ve a nem ze ti ag rár tá mo ga tá si rend szer - ben érin tett ügy fe lek kel össze füg gõ ügy fél re gisz ter lét re ho zá sá ról és az ez zel kap cso la tos nyil ván tar tás ba vé tel rõl szó ló 141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let;

– a me zõ gaz da sá gi és élel mi szer-ipa ri ter mé kek in ter ven ci ó já ról szó ló 102/2004. (IV. 27.) Korm. ren de let;

– az élel mi sze rek elõ ál lí tá sá nak és for gal ma zá sá nak élel mi szer hi gi é ni ai fel té te le i rõl szó ló 90/2003. (VII. 30) FVM- ESZCSM együt tes ren de let;

– a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szó ló 1959. évi IV. tv.

(13)

A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 2/2006. (I. 6.) MVH

köz le mé nye

az in ter ven ci ós vaj tá ro lá sá ban való rész vé te li szán dék elõ ze tes fel mé ré sé rõl I. Az in ter ven ci ós vaj tá ro lá sa

Az Eu ró pai Unió Kö zös Ag rár po li ti ká já nak ha tá lya alá tar to zó tej- és tej ter mék pi a ci rend tar tás sza bá lyai ér tel mé ben a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal (a to váb bi ak ban: MVH) in ter ven ció ke re té ben fel vá sá rol ja a szá má ra fel - aján lott, és a Bi zott ság 2771/1999/EK ren de le té ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek meg fe le lõ va jat. Amennyi ben a vaj pi a ci ára egy – a fen ti ren de let ben – meg ha tá ro zott szint alá csök ken, az in ter ven ci ós fel vá sár lás a 2006. év ben is meg nyi tás ra ke rül. A fel vá sá rolt áru el he lye zé sét, tá ro lá sát az MVH az in ter ven ci ós áru tá ro lá sá ra szer zõ dött rak tá rak - ban biz to sít ja.

Az MVH a je len köz le mény meg je len te té sé vel a vár ha tó an ren del ke zés re álló rak tár ka pa ci tá so kat és fi ze ten dõ táro - lási dí ja kat kí ván ja fel mér ni a jog cím ered mé nyes vég re haj tá sá nak biz to sí tá sa ér de ké ben.

II. Rész vé te li szán dék nyi lat ko zat

1. Azon rak tá ro zók, akik a 2006. év ben meg nyi tás ra ke rü lõ, Vaj in ter ven ció-tá ro lás jog cím ben részt kí ván nak ven ni, rész vé te li szán dé ku kat az 1. szá mú mel lék let sze rin ti for ma nyom tat vány ki töl té sé vel – meg je löl ve az egyes tá ro lá si költ - sé ge ket – és annak az MVH-hoz tör té nõ el jut ta tá sá val je lez he tik.

2. A jog cím ben való rész vé tel vár ha tó sza bá lya it a 2. szá mú mel lék let tar tal maz za.

3. Je len köz le mény alap ján be nyúj tott rész vé te li szán dék nyi lat ko zat nem mi nõ sül rész vé te li ké re lem nek, ki zá ró lag a jog cím mel kap cso la tos elõ ze tes fel mé rést szol gál ja, így kö te le zett sé get egyik fél szá má ra sem je lent.

4. A jog cím ben való rész vé tel pon tos sza bá lya it, va la mint a tá ro lá sért fi ze ten dõ – az MVH ál tal, a rak tá ro zók szá má ra egy sé ge sen meg ha tá ro zott – dí ja kat tar tal ma zó közleményt az MVH egy ké sõb bi idõ pont ban je len te ti meg.

5. Azon rak tá ro zók ré szé re, akik je len köz le mény alap ján rész vé te li szán dék nyi lat ko za tot nyúj ta nak be, az MVH a jog cím ben való rész vé tel pon tos sza bá lya it tar tal ma zó köz le mény meg je len te té sé rõl kü lön ér te sí tést küld.

6. A rész vé te li szán dék nyi lat ko zat be kül dé sé nek nem, azon ban az in ter ven ci ós tá ro lás ban való rész vé tel nek fel té te le, hogy a rak tá ro zó ren del kez zen a 141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let sze rin ti re giszt rá ci ós szám mal (MVH ügy fél-re giszt - rá ci ós szám).

III. A rész vé te li szán dék nyi lat ko zat be nyúj tá sa

A rész vé te li szán dék nyi lat ko za tot az 1. szá mú mel lék let sze rin ti for ma nyom tat vány ma gyar nyel ven tör té nõ ki töl té sé - vel, az MVH Köz pon ti Hi va ta lá hoz fa xon kell be nyúj ta ni az aláb bi fax szám ra a köz le mény meg je le né sé tõl szá mí tott 15 na pon be lül:

(06-1) 219-6259

Hi á nyo san be nyúj tott ké re lem ese tén az MVH az ügy fe let hi ány pót lás ra szó lít ja fel. A hi ány pót lást 5 mun ka na pon be lül kell be nyúj ta ni a meg adott fax szám ra.

IV. To váb bi in for má ció:

A te jin ter ven cio@mvh.gov.hu e-ma il cí men, va la mint a 06-1-219-8967, 06-1-219-4518 te le fon szá mo kon kér he tõ.

Bu da pest, 2006. ja nu ár 6.

Mar git tai Mik lós

el nök

(14)

1. szá mú mel lék let

(15)
(16)

s i o á l át r o s 6 - 0 0 a 2 e l k é tl e t ó ef

a t r h V á

e n v b é

2. szá mú mel lék let

A Vaj in ter ven ció-tá ro lás jog cím ben való rész vé tel vár ha tó fel té te lei

Je len mel lék let az in ter ven ci ós vaj tá ro lá sá ban való rész vé tel rõl szó ló, a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 28/2005. (IV. 8.) szá mú köz le mé nye alap ján ké szült, amely köz le mény ben sze rep lõ fel té te lek a 2006. év ben az MVH ál - tal kis mér ték ben mó do sí tás ra ke rül het nek. A 2. szá mú mel lék letben sze rep lõ fel té te lek csu pán a tá ro lá si dí jak hoz kap - cso ló dó aján lat ki ala kí tá sá hoz nyúj ta nak in for má ci ót.

I. Az in ter ven ci ós vaj tá ro lá sa

Az Eu ró pai Unió Kö zös Ag rár po li ti ká já nak ha tá lya alá tar to zó tej- és tej ter mék pi a ci rend tar tás sza bá lyai ér tel mé ben a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal (a to váb bi ak ban: MVH) in ter ven ció ke re té ben fel vá sá rol ja a szá má ra fel - aján lott, és a Bi zott ság 2771/1999/EK ren de le té ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek meg fe le lõ va jat. A fel vá sá rolt áru el he lye zé sét az MVH bé relt rak tá rak ban biz to sít ja. A tá ro lás ra csak olyan rak tár üze mel te tõ je (a to váb bi ak ban: Fel - aján ló, il let ve Rak tá ro zó) nyújt hat be fel aján lást, amely az Eu ró pai Unió Kö zös Ag rár po li ti ká ja ma gyar or szá gi vég re - haj tá sá ban, il let ve a nem ze ti ag rár tá mo ga tá si rend szer ben érin tett ügy fe lek kel össze füg gõ ügy fél re gisz ter lét re ho zá sá - ról és az ez zel kap cso la tos nyil ván tar tás ba vé tel rõl szó ló 141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let ben elõ ír tak sze rin ti re giszt - rá ci ós szám mal ren del ke zik.

II. A fel aján lás be nyúj tá sá nak fel té te lei

1. Fel aján lást nyújt hat be az a ter mé sze tes vagy jogi sze mély, il let ve jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa ság aki/amely ren del ke zik:

a) a 141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let sze rin ti re giszt rá ci ós szám mal;

b) az il le té kes Ál lat egész ség ügyi és Élel mi szer-el len õr zõ Ál lo más ál tal ki adott ér vé nyes mû kö dé si en ge déllyel, amely ér vé nyes a tej ala pú ter mé kek tá ro lá sá ra is;

c) a tej ala pú ter mé kek tá ro lá sá ra vo nat ko zó ér vé nyes ál lat or vo si EU-el len õr zé si szám mal;

d) olyan tá ro ló he lyi sé gek kel, ame lyek ben ga ran tál ha tó, hogy nyolc na pon be lül a be tá rolt vaj tel jes mennyi sé gé nek hõ mér sék le te el éri a -10°C-ot, vagy en nél ala cso nyabb hõ mér sék le tet.

2. A tá ro lás ban való rész vé tel re vo nat ko zó fel aján lá so kat te lep he lyen ként kü lön kell be nyúj ta ni.

3. A fel aján lás nak tar tal maz nia kell a biz to sí tott be tá ro lá si-, tá ro lá si- és ki tá ro lá si ka pa ci tá so kat.

4. A szer zõ dött ka pa ci tás két rész bõl te võ dik össze:

a) kö te le zõ en biz to sí tott ka pa ci tás: 50 ton na tá ro ló ka pa ci tás, ame lyet a Rak tá ro zó az MVH ré szé re min den kö rül mé - nyek kö zött biz to sí ta ni kö te les;

b) fel té te le sen biz to sí tott ka pa ci tás: a kö te le zõ en biz to sí tott tá ro ló ka pa ci tás mel lett az a szer zõ dött mennyi ség, ame - lyet a Rak tá ro zó csak ab ban az eset ben kö te les az MVH ké ré sé re ren del ke zés re bo csá ta ni, amennyi ben ren del ke zik az MVH szá má ra szük sé ges sza bad ka pa ci tás sal, és az MVH fa xon kül dött tá ro ló ka pa ci tás le fog la lá sát vissza iga zol ja.

III. Az in ter ven ci ós tá ro lás tech ni kai kö ve tel mé nyei

1. In ter ven ci ós tá ro lás ra fel aján lás olyan rak tár ese té ben nyújt ha tó be, amely:

a) szá raz, gon do san kar ban tar tott és kár te võ men tes;

b) ide gen sza gok tól men tes és jól szel lõz tet he tõ;

c) leg alább 1000 ton na be fo ga dó ké pes ség gel ren del ke zik;

d) al kal mas a rak tá ro zott mennyi ség leg alább 3 szá za lé ká nak napi ki tá ro lá sá ra, leg alább napi 100 ton nás ütem ben;

e) tá ro ló he lyi sé ge i ben biz to sí tott a ma xi má li san -18°C, vagy en nél ala cso nyabb tá ro lá si hõ mér sék let.

2. A va jat a rak tár ban rak la pok ra he lyez ve kell tá rol ni, és az egyes té te lek nek könnyen azo no sít ha tó nak, va la mint könnyen meg kö ze lít he tõ nek kell len ni ük.

3. A Rak tá ro zó nak biz to sí ta nia kell a be tá rolt áru mennyi sé gé nek meg õr zé sét és mi nõ sé gé nek szin ten tar tá sát a ki tá ro - lás be fe je zé sé ig.

4. A Rak tá ro zó nak szá mí tó gé pes kész let nyil ván tar tás sal kell ren del kez nie.

(17)

s i o á l át r o s 6 - 0 0 a 2 e l k é tl e t ó ef

a t r h V á

e n v b é

5. A vaj ke ze lé se so rán ka lib rált mé rõ mû sze rek, il let ve olyan pon tos mér le gek hasz ná la ta szük sé ges, ame lyek ké pe sek el vé gez ni az áruk do bo zon kén ti és rak la pon kén ti tö me gé nek el len õr zé sét. Szük sé ges to váb bá a bel sõ hõ mér sék let mé ré - sé re al kal mas hi te le sí tett hõ mé rõk tá ro ló he lyi sé gek ben tör té nõ el he lye zé se.

IV. Az in ter ven ci ós tá ro lás sal kap cso la tos nyil ván tar tá sok, je len té sek

1. A Rak tá ro zó a tá ro lá si szer zõ dés ha tály ba lé pé sét kö ve tõ en, amennyi ben a vaj in ter ven ci ós fel vá sár lá sa meg nyi tás ra ke rül, az MVH kü lön ké ré se alap ján két he ten te sza bad ka pa ci tás-je len tést küld fa xon az MVH ál tal fel hasz nál ha tó szer zõ dött ka pa ci tás ról. Amennyi ben az MVH ál tal fel hasz nál ha tó sza bad ka pa ci tás 150 ton na alá csök ken, a je len tést he ten te kell be kül de ni. A je len tés be kül dé sé nek ha tár ide je a tárgy idõ sza kot kö ve tõ hét fõ de. 10.00 óra. Amennyi ben a sza bad ka pa ci tás-je len tés be nyúj tá sá nak ha tár ide je mun ka szü ne ti nap ra esik, a ha tár idõ az ezt kö ve tõ elsõ mun ka nap.

2. A Rak tá ro zó a tá ro lá si szer zõ dés ha tály ba lé pé sét kö ve tõ en az aláb bi kész let je len té se ket kül di fa xon az MVH Köz - pon ti Hi va tal ré szé re:

a) havi kész let je len tés: a Rak tá ro zó nak a tárgy hó na pot kö ve tõ hó nap 7. nap já ig kész let je len tést kell kül de nie az MVH Köz pon ti Hi va ta lá nak;

b) éves kész let je len tés: a Rak tá ro zó nak a tárgy évet kö ve tõ év ja nu ár 16-ig kész let je len tést kell kül de nie az MVH Köz pon ti Hi va ta lá nak.

Amennyi ben a kész let je len tés be nyúj tá sá nak ha tár ide je mun ka szü ne ti nap ra esik, a ha tár idõ az ezt meg elõ zõ utol só mun ka nap.

3. Az in ter ven ci ós kész le tek ke ze lé sé re vo nat ko zó nap ra kész nyil ván tar tá so kat és be szá mo ló kat a Fel aján ló kö te les a te lep he lyen tá rol ni és te vé keny sé ge vég zé sé nek ide je alatt az MVH el len õre i nek fel szó lí tá sá ra be mu tat ni.

V. El len õr zé sek

A fel aján lá sok be nyúj tá sa ha tár ide jé nek le jár tát kö ve tõ en az MVH a te rü le ti el he lyez ke dés alap ján rang so rol ja a fel - aján lá so kat, fi gye lem be véve a biz to sí tott tá ro lá si hõ mér sék le tet is. Ezt kö ve tõ en hely szí ni el len õr zést vé gez.

A hely szí ni el len õr zés ma gá ban fog lal ja a rak tár épí té sze ti, mû sza ki és tech no ló gi ai pa ra mé te re i nek, a rak tár mû kö dé - sé nek, jogi és sze mé lyi fel té te le i nek és a szük sé ges en ge dé lyek meg lé té nek vizs gá la tát. Az el len õr zés ki ter jed a rak tár - ban ta lál ha tó kész let nyil ván tar tó rend szer re is. A hely szí ni el len õr zés idõ pont já ról az MVH az el len õr zés meg kez dé se elõtt 2 mun ka nap pal ér te sí ti a Fel aján lót.

a) Az in ter ven ci ós áruk be- és ki tá ro lá sa csak az MVH hely szí ni el len õré nek je len lé té ben tör tén het.

b) Az MVH éven te egy szer elõ re be je len tett hely szí ni el len õr zést tart, vizs gál va a rak tár épí té sze ti, mû sza ki és tech no - ló gi ai pa ra mé te re it, a rak tár mû kö dé sé nek jogi és sze mé lyi fel té te le it, a szük sé ges en ge dé lyek meg lé tét, az in ter ven ci ós nyil ván tar tá so kat, és a rak tár ban je len lé võ összes in ter ven ci ós vaj té telt.

c) Az MVH to váb bi, elõ re be nem je len tett hely szí ni el len õr zést vé gez het.

VI. A szer zõ dõ fe lek jo gai és kö te le zett sé gei

1. A kö ve tel mé nyek nek meg fe le lõ rak tá rak üze mel te tõ i vel az MVH in ter ven ci ós tá ro lá si szer zõ dést köt. A tá ro lá si szer zõ dé sek te lep he lyen ként kü lön ke rül nek meg kö tés re. A szer zõ dést 2 ta nú val alá kell írat ni és az MVH Köz pon ti Hi - va ta lá hoz vissza kül de ni.

2. A fel vá sár lás hoz kap cso ló dó be tá ro lá sok a fel aján lott áru tá ro lá si he lyé hez leg kö ze lebb lévõ rak tár ba tör tén nek.

A Rak tá ro zó kö te les meg mér ni és fel je gyez ni be tá ro lás elõtt a fel aján lott áru hõ mér sék le tét.

3. Az MVH a tá ro lá si dí ja kat a kész let moz gá sok jegy zõ köny vei alap ján ve ze tett köz pon ti nyil ván tar tás alap ján szá - mít ja ki. Az MVH a tá ro lá si szer zõ dés ke re té ben az aláb bi dí ja kat fi ze ti:

Be tá ro lá si díj: * Ft/ton na

Be tá ro lá si díj áru moz ga tás nél kül: * Ft/tonna Tá ro lá si díj: * Ft/ton na/hó nap

Ki tá ro lá si díj: : * Ft/ton na

Ki tá ro lá si díj áru moz ga tás nél kül: : * Ft/ton na

* A vég le ges dí ja kat az MVH ál la pít ja meg és a tá ro lás ban való rész vé tel vég le ges fel té te le it tar tal ma zó köz le mény - ben te szi köz zé. A meg ál la pí tott dí jak min den rak tá ro zó ra egy aránt ér vé nye sek lesz nek.

A meg adott tá ro lá si dí jak az ál ta lá nos for gal mi adót (ÁFA) nem tar tal maz zák.

(18)

s i o á l át r o s 6 - 0 0 a 2 e l k é tl e t ó ef

a t r h V á

e n v b é

4. Rak tá ro zá si dí ja kat az MVH csak a tény le ge sen fel hasz nált ka pa ci tá sok után – net tó ton nán ként és ha von ta egy összeg ben – fi zet.

5. Az MVH a tárgy hó nap ra vo nat ko zó rak tá ro zá si dí jat, amely tar tal maz za az ál ta lá nos for gal mi adót, a Rak tá ro zó ál - tal ki ál lí tott havi kész let je len tés és szám la kéz hez vé te lét kö ve tõ 30 na pon be lül utal ja át a Rak tá ro zó ré szé re.

6. A rak tá ro zás idõ tar tal ma alatt be kö vet ke zõ ká ro kért a fe le lõs sé get a Rak tá ro zó vi se li, to váb bá a nem meg fe le lõ tá - ro lás ból adó dó, a rak tá ro zott áru ban ke let ke zett ér ték csök ke nést az ese mény rõl fel vett jegy zõ könyv nap ján ér vé nyes in - ter ven ci ós ár sze rint az MVH ré szé re meg té rí ti.

7. A Rak tá ro zó kö te les a kö te le zõ en biz to sí tott be tá ro lá si-, tá ro lá si- és ki tá ro lá si ka pa ci tá so kat min den eset ben az MVH ré szé re ren del ke zés re bo csá ta ni.

8. Az MVH az in ter ven ci ós kész le tek be tá ro lá sa kor elõ ször a kö te le zõ en biz to sí tott ka pa ci tást hasz nál ja fel.

9. A Rak tá ro zó a be- és ki tá ro lás nál min den kor kö te les elõny ben ré sze sí te ni az in ter ven ci ós árut.

10. A rak tá ro zá si idõ szak hosszát az MVH ha tá roz za meg az EU Bi zott sá ga dön té sé nek meg fe le lõ en.

11. A szer zõ dött, de fel nem hasz nált ka pa ci tás ra vo nat ko zó an a szer zõ dés 2005. ok tó ber 15-én ha tá lyát vesz ti.

12. A Fel aján ló vál lal ja a köz le mény ben fog lal tak tel je sí té sét.

VII. A fel aján lás be nyúj tá sa

A fel aján lást az MVH Köz pon ti Hi va ta lá hoz fa xon kell be nyúj ta ni az aláb bi fax szám ra, ma gyar nyel ven ki töl tött for - ma nyom tat vá nyon a köz le mény meg je le né sé tõl szá mí tott 8 na pon be lül:

(06-1) 219-6259

Hi á nyo san be nyúj tott ké re lem ese tén az MVH az ügy fe let hi ány pót lás ra szó lít ja fel. A hi ány pót lást 5 mun ka na pon be lül kell be nyúj ta ni a meg adott fax szám ra.

VIII. Kap cso ló dó jog sza bá lyok

– a tej és tej ter mé kek pi a ci sza bá lyo zá sá ról szó ló 68/2004. (IV. 29.) FVM ren de let;

– a Ta nács 1999. má jus 17-i 1255/1999/EK ren de le te a tej- és tej ter mék pi ac kö zös szer ve zé sé rõl;

– a Bi zott ság 1999. de cem ber 16-i 2771/1999/EK ren de le te a vaj- és tej szín pi a ci in ter ven ció te kin te té ben az 1255/1999/EK ta ná csi ren de let al kal ma zá sá val kap cso la tos rész le tes sza bá lyok meg ál la pí tá sá ról;

– a Bi zott ság 1996. no vem ber 8-i 2148/1996/EK ren de le te a me zõ gaz da sá gi ter mé kek in ter ven ci ós kész le te i nek fel - mé ré sé re és mo ni tor ing já ra vo nat ko zó sza bá lyok meg ál la pí tá sá ról;

– a Bi zott ság 1990. de cem ber 12-i 3597/1990/EGK ren de le te a me zõ gaz da sá gi ter mé kek in ter ven ci ós ügy nök sé gek ál tal tör té nõ fel vá sár lá sát, rak tá ro zá sát és ér té ke sí té sét ma gá ban fog la ló in ter ven ci ós in téz ke dé sek re vo nat ko zó szám vi - te li sza bá lyok ról;

– a Bi zott ság 1999. jú li us 8-i 1498/1999/EK ren de le te a tej-, és tej ter mék ága zat ban a tag ál la mok és a Bi zott ság kö zöt ti in for má ció cse re te kin te té ben a 804/68/EGK ta ná csi ren de let vég re haj tá si sza bá lya i nak meg ál la pí tá sá ról;

– a me zõ gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si tá mo ga tá sok hoz és egyéb in téz ke dé sek hez kap cso ló dó el já rás egyes kér dé se i - rõl és az ez zel össze füg gõ tör vény mó do sí tá sok ról szó ló a 2003. évi LXXIII. tör vény;

– az Eu ró pai Unió Kö zös Ag rár po li ti ká ja ma gyar or szá gi vég re haj tá sá ban, il let ve a nem ze ti ag rár tá mo ga tá si rend szer - ben érin tett ügy fe lek kel össze füg gõ ügy fél re gisz ter lét re ho zá sá ról és az ez zel kap cso la tos nyil ván tar tás ba vé tel rõl szó ló 141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let;

– a me zõ gaz da sá gi és élel mi szer-ipa ri ter mé kek in ter ven ci ó já ról szó ló 102/2004. (IV. 27.) Korm. ren de let;

– az élel mi sze rek elõ ál lí tá sá nak és for gal ma zá sá nak élel mi szer hi gi é ni ai fel té te le i rõl szó ló 90/2003. (VII. 30) FVM- ESZCSM együt tes ren de let;

– a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szó ló 1959. évi IV. tv.

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :