XVI. Kap cso ló dó jog sza bá lyok
3. Ül tet vény szer ke zet a) Ül tet vény mé ret
Az áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü let meg kö ze lí té sét te gye le he tõ vé, va la mint a gépi mû ve -lés hez szük sé ges ,,for du lót”, a köz hasz nú út kö zép vo na la és a végoszlop kikötõ között minimum 6 m-t kell szabadon hagyni.
b) Tér ál lás
A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel kerül meghatározásra.
A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3,5 m a mû ve lé si mód függ vé nyé ben.
A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,7 m
A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb a te nyész te rü let alap ján szá mol va 4000 db-nál hek tá ron ként.
A te ra szos mû ve lé si ágak nál ezek a mér té kek a sa já tos sá gok függ vé nyé ben alakulhatnak.
c) Mû ve lés mód
A bor vi dék te rü le tén szer ke zet át ala kí tás hoz ja va solt mû ve lés mó dok:
– bak mû ve lés
– kor don mû ve lés (ala csony, kö zép ma gas, ma gas) – er nyõ
– Syl voz (ívelt szál vesszõs mû ve lés) – Gu y ot mû ve lés
d) Tõ ke ter he lés
A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát an nak fi gye lem bevé te lé vel kell meg ha tá roz ni, hogy mi nõ sé gi szõ lõ -ter mesz tés ese tén nem ha lad hat ja meg a 15 t/ha-t.
A vé dett ere de tû bo rok el õál lí tá sa ese tén szi go rúbb és pon to sabb ter he lés meg ál la pí tás szükséges.
A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát, a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ -pont ban el vég zett haj tás szám, fürt sza bá lyo zás sal lehet megvalósítani.
e) Sza po rí tó anyag
A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a Bor vi dék ta laj és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i -nek vál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott termelési potenciálhoz való igazítása.
A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és a nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált faj tá kat és klónokat.
Csak OMMI ál tal el len õr zött sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.
f) Faj ta lis ta
Az el múlt 10 év ter mé sé nek át la gát fi gye lem be véve a Bor vi dé ken az aláb bi szõ lõ faj ták szü re tel he tõ k, me lyek al kal -ma sak meg ha tá ro zott ter mõ hely rõl szár -ma zó minõségi bor készítésére:
Aján lott:
– Fur mint
– Hárs le ve lû – Sár ga mus ko tály – Zéta
Kö vér szõ lõ és a fel so rolt faj ták klón jai En ge dé lye zett:
– Tar cal 10.
g) A ki e mel ten tá mo ga tan dó ter mõ he lyi adott sá go kat a Hegy köz sé gi Ta nács éven ként ki ala kí tan dó terv ben határozza meg.
A te le pí té si ké rel met a hegy bí ró csak ab ban az eset ben ja va sol hat po zi tí van az MVH Hi va ta la felé, ha a te le pí tõ ren -del ke zik a te le pí tés tör vény ben és rend tar tás ban elõírt feltételeivel.
To kaj, 2004. jú ni us 30.
Mar cin kó Fe renc s. k.,
el nök
Hi te le sí tõk:
Puk lus Já nos s. k. Ko vács An dor s. k.
El len je gyez te:
Ba ra ti Béla s. k.,
ügy véd, kül ke res ke del mi szak jo gász
To ka ji Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa 3910 To kaj, Rá kó czi út 54.
1/A sz. mel lék let
A To ka ji Bor vi dék
szer ke zet-át ala kí tá si, át ál lá si tá mo ga tást igény be ve võk ter ve ze te
a 2005–2006. bor pi a ci év ben Faj ta vál tás:
12 ha
Szõ lõ ül tet vé nyek át te le pí té se:
72 ha
Szõ lõ ül tet vé nyek tám rend sze ré nek lé te sí té se, kor sze rû sí té se, mû ve lé si mód-vál tás:
289 ha
A To ka ji Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa a mel lék le tet ha tá ro za tá val fogadta el.
To kaj, 2005. jú ni us 16.
Mar cin kó Fe renc s. k.,
el nök
Hegy köz sé gi Ta nács Szek szárd -dett ere de tû bor alap anya gá ul szolgáló ültetvények esetében 320 pontot el kell érnie.
A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel a kö zös hasz ná la tú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé.
b) Tér ál lás:
A 2005/2006-os bor pi a ci évre a fel mé ré sek sze rint ter ve zett szer ke zet át ala kí tá si tá mo ga tás ban ré sze sí ten dõ te rü let:
170 ha, en nek in téz ke dé sen kén ti meg osz lá sa:
– 35 ha faj ta vál tás
– 120 ha tám be ren de zés lé te sí tés, kor sze rû sí té se – 15 ha át te le pí tés
Szek szárd, 2005. jú ni us 14.
Nagy Ist ván s. k.,
el nök
Sop ro ni Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta nács 9400 Sop ron Köl csey u. 5.
A Sop ro ni Bor vi dék
szer ke zet-át ala kí tá si és át ál lá si ter ve a 2005–2006. bor pi a ci évre
A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let ben fog lal tak alapján.
A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben az itt el ál lí tott ter mé kek szõ lõ alap anya gá nak ki egyen sú -lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le gé nek ga ran tá lá sa ér de ké ben a kö vet ke zõ szak mai szem pon to kat kell betartani a soproni borvidék területén.
A szer ke zet vál tá si irány el ve ket, a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nyezõ ké rel me alap ján az il le té kes hegy bí ró az MVH felé tett vé le mé nye zé se so rán fi gye lem be veszi és betartja.
Szak mai fel ké szült ség
A bor vi dék áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos te vé keny ség meg va ló sít ha tó sá ga cél já ból rend sze res szak mai (el mé le ti és gya kor la ti) to vább kép zés kö te le zõ.
Öko ló gi ai adott sá gok
Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II. be so ro lá sú te rü le tek re ad ha tó ki, va la mint az I. ka tasz te ri be so ro lá sú te rü le tek nek leg alább 300 pon tos ter mõ he lyi ér ték szá mot, a vé -dett ere de tû bor alap anya gá ul szol gá ló ül tet vé nyek ese té ben 320 pon tot kell érnie.
A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel -lel he tõk és értékelhetõk.
Az el múlt 15 év va la me lyi ké ben 30%-nál na gyobb mér té kû tõ ke pusz tu lást oko zó, téli fagy kárt szen ve dett te rü le tek re te le pí té si ké re lem nem támogatható.
Ül tet vény szer ke zet
– Ül tet vény mé ret: Az áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en, oly mó don kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old -ha tó le gyen. Ki vé telek a kö zös -hasz ná la tú utak, melyek a terület megközelítését lehetõvé teszik.
– Tér ál lás: A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga fi gye lem be vé te lé vel kerül meghatározásra.
= szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum 3,2 m = szõ lõ so rok tá vol sá ga mi ni mum 1,2 m
= a tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb mint 2700 db/ha
– Mû ve lés mód: Mo ser (ja ví tott Mo ser), er nyõ, Syl voz, va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és szak mai hoz zá ér tés biz to sí tot tak.
– Tõ ke ter he lés:
A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter melõ pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lé si mód ból erdõ szük ség -sze rû sé gek nek meg fe le lõ en kell évente meghatározni.
Ez azon ban bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 12 vi lá gos rügy/m2 ér té ket.
A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter mék mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ
fel té te lek -las te le pí tés az elfogadható, illetve a meglévõ táb-laszerkezethez való illeszkedés.
Az el múlt 15 év va la me lyi ké ben, 30%-nál na gyobb mér té kû tõ ke pusz tu lást oko zó téli fagy kárt szen ve dett te rü le tek re
d) Tõ ke ter he lés(rügy ter he lés)
A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát, a ter me lõ pi a ci szán dé kai sze rint, és a mû ve lés mód ból ere dõ szük -ség sze rû sé gek nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 12 vi lá gos rügy/m2 ér té ket.
A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát, a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ pont ban el vég zett fürt sza bá lyo zás sal le het meg va ló sí ta ni.
e) Sza po rí tó anyag
A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i nek vál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá -sa. En nek ér de ké ben a Mát rai Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa a Ká roly Ró bert Fõ is ko la Köz pon ti La bor – Tass-pusz ta, il let ve Mez õgaz da sá gi Szak ta nács adó és Ter mék vizs gá ló Szol gá lat Kft. SZAKSZOLGÁLAT –tal együtt mû köd ve ki -dol goz és ja vas la tot tesz a bor vi dék ta laj tí pu sa i nak figyelembevételével készített „alany-nemes-termõhely” táblázatra, szakmai szabályként.
A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és a nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált faj tá kat és klónokat.
Csak OMMI ál tal el len õr zött sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.
f) Faj ta lis ta
A bor vi dé ken elõ ál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zá sa ér de ké ben a ter mesz tés ben tar tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Ú jfaj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a ter mõ he lyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, va la mint a Hegy köz sé gi Ta nács il le té kes bi zott -sá gai vé le mé nye zé sé nek. In ter spe ci fi kus fajták területének növelése nem kívánatos.
Az el múlt 10 év ter mé sé nek át la gá ban, a Bor vi dé ki át lag nál ked ve zõbb mi nõ ség gel szü re tel hetõ fajták:
Fe hér faj ták:
Aján lott:
Tra mi ni, Char don nay, Le ány ka,
Ot to nel Mus ko tály, Szür ke ba rát, Hárs le ve lû, Olaszriz ling
En ge dé lye zett:
Ir sai Oli vér, Sa u vig non Blanc, Cser sze gi Fû sze res,
Riz ling szil vá ni, Ze nit, Sár ga mus ko tály,
Zöld vel te li ni Vö rös faj ták:
Aján lott:
Ca ber net Sa u vig non, Ca ber net Franc, Kék fran kos En ge dé lye zett:
Bla u bur ger, Zwe i gelt, Pi not Noir, Tu rán
A te le pí té si ké rel met a hegy bí ró csak ab ban az eset ben ja va sol hat po zi tí van az MVH Hi va ta la felé, ha a te le pí tõ ren -del ke zik szõ lõ fel vá sár ló cég tõl nyi lat ko zat tal, hogy a ter mé sé nek biz to sí tott a fel vá sár lá sa vagy nyi lat koz za, hogy saját célra dolgozza fel.
Gyön gyös, 2004. jú ni us 3.
Dr. Nyi las Já nos s. k., Elõ há zi né Szõ ke Do mi ni ka s. k.,
el nök jegy zõ könyv ve ze tõ
Cser ta Ist ván s. k., Ná da si Kál mán s. k.,
jegy zõ könyv hi te le sí tõ jegy zõ könyv hi te le sí tõ
El len je gyez te:
Dr. Abo nyi Ka ta lin s. k.,
ügy véd
1/a szá mú mel lék let A Mát rai Bor vi dék
szer ke zet-át ala kí tá si és át ál lá si ter ve Szõ lõ ter mesz tés
A 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let ér tel mé ben min den év ben meg kell kül de ni a Hegy köz sé gek Nem ze ti Ta ná csa felé a szer ke zet át ala kí tás ra szánt terület nagyságát.
Az éven ként meg ál la pí tott te rü let nagy ság (ha) a szer ke zet át ala kí tá si ren de let ben meg ha tá ro zott in téz ke dé sek alap ján a %-os meg bon tá sa a kö vet ke zõ módon használható fel:
In téz ke dés Meg bon tás 2005–2006
Faj ta vál tás 60% 42 ha
Szõ lõ ül tet vé nyek át te le pí té se 30% 21 ha
Szõ lõ ül tet vé nyek tám rend sze ré nek lé te sí té se,
kor sze rû sí té se 10% 7 ha
Össze sen: 100% 70 ha
A Mát rai Hegy köz sé gi Ta nács Köz gyû lé se 7/2005. (04. 04.) sz. ha tá ro zat tal fo gad ta el.
Gyön gyös, 2005. áp ri lis 4.
Hor dós At ti la s. k.,
tit kár
3. sz. mel lék let a Kun sá gi Bor vi dék Rend tar tá sá hoz Szer ke zet át ala kí tá si terv a 2005–2006. bor pi a ci évre
Ké szült a Hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.
A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát javasoljuk a Kunsági borvidék területén.
A szer ke zet vál tá si irány el ve ket, a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nye zõ ké rel me alap ján, az il le té kes hegy bí ró az MVH il le té kes szer ve felé tett vé le mé nye zé se so rán figyelembe veszi és betartatja.
1. Szak mai fel ké szült ség
A bor vi dék áru ter mõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak szerû mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos te -vé keny ség meg va ló sít ha tó sá ga cél já ból az aláb bi táb lá zat sze rin ti össze füg gé sek vizs gál ha tók a szõlõterület használója vonatkozásában.
fel té te lek te rü let
szük sé ges szak mai
fel ké szült ség mû sza ki el lá tott ság kör nye zet vé de lem pi a ci vi szo nyok
3000 m2–3 ha gya kor la ti jár tas ság
mû ve lé si szer zõ dés, vagy sa ját erõ-, és mun ka gép el lá tott ság
szol gál ta tó fel ada ta
sa ját fel dol go zás, vagy ter mék ér té ke sí
-té si szer zõ dés
fel té te lek a kö zös hasz ná la tú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé.
b) Tér ál lás:
f) Faj ta lis ta:
Sor szám Hegy köz ség meg ne ve zé se
2005–2006. bor gaz da sá gi évre ter ve zett szer ke zet át ala kí tás faj ta vál tás át té te le pí tés tám rend
szer-kor sze rû sí tés Össze sen
ha ha ha
12. Hel vé cia – – – –
13. Im re hegy – – 10 10
14. Izsák 15 5 5 25
15. Ja kab szál lás – – 4 4
16. Já nos hal ma – – – –
17. Jász szent lász ló – – – –
18. Kas kan tyú – – 10 10
19. Ke cel 8 10 6 24
20. Kecs ke mé ti Mat hi ász J. 2 1 1 4
21. Ke rek egy há za – – – –
22. Ké les ha lom – – – –
23. Kis kõ rös 35 18 40 93
24. Kis kun fél egy há za – – – –
25. Kis kun ha las 2 – 4 6
26. Kis kun maj sa 6 6 12 24
27. Kun ba ja 2 – 3 5
28. Kun fe hér tó – – – –
29. La jos mi zse – – – –
30. La ki te lek – – – –
31. Nyár lõ rinc – – – –
32. Or go vány 3 – 7 10
33. Páhi 2 – 2 4
34. Pir tó – – – –
35. Solt – – – –
36. Solt szen tim re 5 – 8 13
37. Solt vad kert 10 110 80 200
38. Ho mok gyön gye – – – –
39. Szent ki rály 45 – – 45
40. Tab di 5 5 20 30
41. Táz lár 2 2 2 6
42. Ti sza al pár – 10 – 10
43. Ti sza kécs ke – – – –
44. Ci bak há za 5 5 6 16
45. Cser ke szõ lõ – – – –
46. Csé pa – – – –
47. Jász be ré nyi hegy köz ség – – – –
48. Jász szen tand rás – – – –
49. Nagy rév – – – –
Sor szám Hegy köz ség meg ne ve zé se
2005–2006. bor gaz da sá gi évre ter ve zett szer ke zet át ala kí tás faj ta vál tás át té te le pí tés tám rend
szer-kor sze rû sí tés Össze sen
ha ha ha
50. Ti sza kürt – – – –
51. Ti sza sas – – – –
52. Ti sza ug – – – –
53. Al ber tir sa – – – –
54. Ceg léd ber cel 10 5 15 30
55. Nyárs apát 12 – 15 27
56. Strá zsa hegy-Szá raz hegy – – – –
57. Bé nye Gom ba – – – –
58. Döm söd – 5 – 5
59. Mély kút – – – –
60. Szank – – – –
61. He ves – – – –
62. Szi get 10 – – 10
63. Dus nok – – – –
64. Dá vod – – – –
65. Ti sza föld vár – – – –
66. Nagy kõ rös 4 – 4 8
67. Kóka 5 – 1 6
Össze sen: 236 209 318 763
A Ha jós-Ba jai Bor vi dék szer ke zet-át ala kí tá si és át ál lá si ter ve
2005–2006. évek re vo nat ko zó an
2005–2006. évek re vo nat ko zó an