• Nem Talált Eredményt

a főbb pénzügyi számlás mutatók alakulása az egyes gazdasági szektoroknál

In document Magyarország pénzügyi számlái (Pldal 68-74)

vállalatközi Hitelezés, kErEskEdElMi hiTEl

3.1. a főbb pénzügyi számlás mutatók alakulása az egyes gazdasági szektoroknál

A­pénzügyiszámla-statisztika­fő­termékei­a­nemzetgaz-daság­pénzügyi­vagyonát,­finanszírozási­kapcsolatait­

a­Magyarországon­rezidens­(bejegyzett)­speciális célú vállalatok­(SCV-k)­nélkül­tartalmazzák.­Ennek­oka,­hogy­

a­jellemzően­passzív­pénzközvetítői­funkciókat­ellátó,­

külföldi­partnerekkel­jelentős­nagyságú­pénzügyi­mű- veleteket­végrehajtó­SCV-k­a­pénzügyi­vállalatok­pénz- ügyi­eszközeinek,­kötelezettségeinek­állományi­és­for-galmi­adatait­indokolatlanul­növelnék.­Noha­a­speciális­

célú­vállalatok­is­részét­képezik­a­nemzetgazdaságnak,­

és­a­módszertani­előírások­szerint­adataik­szerepelnek­

a­nemzetközi­adatszolgáltatásokban­és­a­hazai­adat-közlésekben­ is,­ az­ egyes­ szektorok­ pénzügyi­ szám-láit­ bemutató­ fejezetekben­az­SCV-k nélküli­ adatok­

kerülnek­bemutatásra.­Az­SCV-k­kiszűrésével­a­normál­

gazdasági­ folyamatok­ könnyebben­ értelmezhetőek,­

megfoghatóak.­

A­pénzügyi­számlák­két­fő­egyenlegmutatója­a­nettó pénzügyi vagyon (3-1.­ábra),­illetve­a­nettó finanszíro-zási képesség (3-2.­ábra).­Míg­előbbi­a­pénzügyi­esz- közök­és­kötelezettségek­állományi­adatainak­különb-ségeként­számítandó­az­egyes­gazdasági­szektorokra­

vagy­a­nemzetgazdaság­egészére,­utóbbi­a­pénzügyi­

eszközök­és­kötelezettségek­tranzakcióinak­egyenle-ge,­azaz­a­nettó­pénzügyi­vagyon­tranzakcióból­eredő­

változása­valamely­időszak­alatt.­Mindkét­mutató­jól­

jellemzi­a­nemzetgazdaság­egyes­szektorait.

3-1. ábra

a nettó pénzügyi vagyon alakulása a fő gazdasági szektoroknál

–40 000 –30 000 –20 000 –10 000 0 10 000 20 000 30 000

–40 000 –30 000 –20 000 –10 000 0 10 000 20 000 30 000

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Milliárd forint Milliárd forint

S.13S.12 S.11 S.14–S.15 S.1 Forrás: MNB.

3-2. ábra

a nettó finanszírozási képesség alakulása a fő szektoroknál a gdp százalékában

–25 –20 –15 –10 –5 0 5 10 15 20 25

–25 –20 –15 –10 –5 0 5 10 15 20 25

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

% %

S.13S.12 S.11 S.14–S.15 S.1 Forrás: MNB.

A nem pénzügyi vállalatok (S.11) nettó pénzügyi va- gyona­negatív,­mert­a­vállalatok­forrásaik­jelentős­ré-szét­nem­pénzügyi­eszközökbe,­azaz­tárgyi­eszközökbe,­

immateriális­javakba,­készletekbe­fektetik.­A­pénzügyi vállalati (S.12)­szektornál­a­nettó­pénzügyi­vagyon­ér-téke­általában­közel­áll­a­nullához,­hiszen­forrásaikat­ lévő­vagyonelemek­eltérő­árazására­vezethető­visz-sza.­Az­államháztartás (S.13)­nettó­pénzügyi­vagyo-na­országonként­eltérő­vagy­időben­változó­módon­

lehet­pozitív­vagy­negatív­egyaránt.­Magyarországon­

a­kormányzati­szektor­kötelezettségeinek­állománya­az­

1990-es­évek­közepétől­meghaladja­pénzügyi­eszköze-iét.­A­háztartások (S.14+S.15)12 ­esetében­pedig­tipiku-san­pozitív­a­nettó­pénzügyi­vagyon­mutatója,­mert­ez­

a­szektor­kötelezettségeihez­képest­jelentős­pénzügyi­

eszközökkel­bír.­Összességében­az ország (S.1) nettó pénzügyi vagyona­a­nem­pénzügyi­vállalatokéhoz­ha-

A nem pénzügyi vállalatok finanszírozási igénye­a­ki-

szokatlan­módon,­megtakarítókká­váltak.­A­pénzügyi vállalatok egyenlege­ közel­ áll­ a­ nullához,­ ami­ tevé-kenységük­ sajátosságát­ mutatja,­ hiszen­ a­ pénzügyi­

közvetítés­során­pénzügyi­eszközeik­és­kötelezettségeik­

finanszírozási­ képessége­ a­ többi­ szektorral­ ellentét- ben­a­teljes­idősor­mentén­pozitív,­pénzügyi­megtaka-rításukkal­jelentősen­hozzájárulnak­a­gazdaság­egyéb­

belföldi­ szektorainak­ finanszírozásához.­ A­ pénzügyi­

a­ külföldi­ gazdasági­ szereplőket,­ 2009-től­ a­ magyar­

gazdaság­által­bevont­külföldi­források­értéke­kisebb­

12 ­­A­jelen­elemzés­során­a­háztartások­kifejezés­alatt­a­háztartások­(S.14)­és­a­háztartásokat­segítő­nonprofit­intézmények­(S.15)­együttese­érten-dő.­A­háztartásokat­segítő­nonprofit­intézmények­csekély­nettó­pénzügyi­vagyona­és­nettó­finanszírozási­képessége­nem­indokolja­a­szektor­

különálló bemutatását.

partnerszektorok­szerint­bontva.­A­statisztika­lefedett-sége­és­részletezettsége­teljes­körű,­azaz­minden­egyes­

gazdasági­szektor­minden­gazdasági­szektorral­szem-ben­fennálló­finanszírozási­kapcsolata­megfigyelésre­

kerül­a­pénzügyi­instrumentumok­teljes­skáláján.­

A­ magyarországi­ gazdasági­ folyamatokat­ tekintve­

a­statisztika­által­lefedett­időszakok­közül­négy­idő- pont­között­érdemes­rápillantani­a­finanszírozási­kap- csolatok­alakulására­és­változására.­A­kiindulási­idő-pont­1989­és­1990­fordulója,­a­rendszerváltás­ideje­

(3-1.­táblázat).­A­rendszerváltást­követő­időszakban­

Magyarország­alapvető­politikai,­társadalmi­és­gazda-sági­változáson­ment­keresztül,­amely­következtében­

a­finanszírozási­kapcsolatok­is­jelentősen­átalakultak.­

1990­és­1997­között­lezajlott­a­privatizáció,­megnyílt­az­

út­a­külföldi­tőke­beáramlása­előtt,­fejlődésnek­indult­

a­pénzügyi­közvetítőrendszer,­2002-ig­lezajlott­a­tel- jes­devizaliberalizáció,­megtörtént­a­felkészülés­Ma-gyarország­Európai­Unióhoz­történő­csatlakozására.­

tehát­az­1989­és­2003­közötti­időszakban­(3-3.­ábra),­

amelyet­a­következőhöz­képest­más­jellegű­folyamatok­

határoztak­meg,­jelentős­átalakulások­mentek­végbe.­

Magyarország­2004-es­Európai­Unióhoz­történő­csat-lakozását­egy­viszonylag­nyugalmas­időszak­követte,­

amelyet­a­gazdasági­növekedés­jellemzett.­Ez­az­idő-szak­a­2008-ban­kibontakozó­pénzügyi­válsággal­ért­

véget,­amely­alapjaiban­megváltoztatta­a­gazdasági­

szektorok­viselkedési­mintáit­(3-4.­ábra).­Végül­2009-től­a­kilábalás­időszaka­kezdődött­el­(3-5.­ábra).

A­ magyar­ gazdaság­ szektorainak­ pénzügyi­ vagyona­

1989 végére­vonatkozóan­került­először­teljes­körűen­

felmérésre­ a­ pénzügyiszámla-statisztikában.­ A­ nem

pénzügyi vállalatok­ többi­ szektorral­ szembeni­ net-tó­pénzügyi­vagyona­ekkor­-3264­milliárd­forint­volt.­

A­korábbi­évek­gazdasági­és­politikai­helyzetének­meg-felelően­a­szektornak­a­külfölddel­minimális­kapcsolata­

volt.­A­pénzügyi­vállalatokkal,­illetve­a­háztartásokkal­

szembeni­kötelezettsége­már­magasabb.­A­pénzügyi­

vállalatoktól­(akkor­csak­hitelintézetektől)­felvett­hi- telek­állománya­meghaladta­a­náluk­elhelyezett­be-tétek,­valamint­a­nem­pénzügyi­vállalatok­birtokában­

lévő­készpénzállomány­együttesét.­A­háztartásokkal­

szemben­ fennálló­ vagyon­ főként­ részesedés­ instru- mentumból­származik,­amely­a­szövetkezeti­üzletrész-tulajdonnak,­az­induló­kisvállalkozásoknak,­illetve­az­

1987­és­1989­között­végbemenő­spontán­privatizáció-nak13­köszönhető.­domináns­kapcsolatnak­ugyanakkor­

egyértelműen­az­államháztartással­szembeni­pozíció­

tekinthető.­A­nettó­tartozás­89­százaléka­az­államház-tartáshoz­köthető,­hiszen­a­vállalatok­jelentős­része­

1989-ben­még­állami,­illetve­önkormányzati­tulajdon-ban­volt.­A­pénzügyi vállalatok­minimális pozitív­nettó­

pénzügyi­vagyonnal­rendelkeznek.­A­szektorális­kapcso-latait­tekintve­azonban­egy­érdekesség­figyelhető­meg,­

amely­jól­reprezentálja­a­pénzügyi­szektor­közvetítő­

szerepét.­Míg­a­külfölddel­szemben­fennálló­nettó­tar- tozása­1054­milliárd­forint,­az­államháztartással­szem-ben­egy­ugyanilyen­nagyságrendű­követelése­áll­fenn.­

A­magyar­állam­ugyanis­ekkor­még­döntően­a­központi­

bankon­keresztül­vett­fel­hitelt­külföldről.­Valójában­

tehát­az­államháztartás szektorának­a­külfölddel­kap-csolatban­állt­fenn­kötelezettsége,­a­pénzügyi­szektor­

(azon­belül­a­központi­bank)­közvetítésével.

A­fő­gazdasági­szektorok­finanszírozási­kapcsolatait­

leíró­ finanszírozási háló­ ábra­ több­ információval­ is­

3-1. táblázat

a fő gazdasági szektorok egymással szembeni nettó pénzügyi vagyona, 1989 végi állományok (milliárd forint)

pénzügyi­Nem vállalatok

Pénzügyi­

vállalatok

Állam-háztartás Háztartások­

és­HSNPI Külföld­

(nem­

rezidensek)

Nettó­

kötelezettség

S.11 S.12 S.13 S.14-S.15 S.2

Nem­pénzügyi­vállalatok S.11 180 2­903 256 –75 3­264

Pénzügyi­vállalatok S.12 –180 –1­110 206 1 054 –58

Államháztartás S.13 –2­903 1 110 –35 –23 –1­851

Háztartások­és­HSNPI S.14-S.15 –256 –206 35 –39 –467

Külföld­(nem­rezidensek) S.2 75 –1­054 23 39 –917

Nettó­követelés –3­264 58 1­851 467 917

Forrás: MNB.

13 ­­A­központilag­irányított­privatizáció­előtt­úgynevezett­spontán­privatizáció­ment­végbe,­amely­során­az­állami­vállalatok­vezetése­hazai­magán-személyekkel­és­külföldi­befektetőkkel­társulva­megszerezte­az­állam­tulajdonában­lévő­vagyon­egy­részét.

szolgál14.­Az­1989 és 2003 közötti időszakban­a­szek- torok­közötti­finanszírozási­kapcsolatok­viszonylag­ki-egyenlítettek­voltak.­Egyedül­a­külföld­és­a­háztartások­

közötti­volt­igen­gyenge,­a­külföld­és­a­nem­pénzügyi­

vállalatok­között­pedig­kiemelkedően­erős­a­kapcso-lat,­míg­a­többi­szektor­között­közepes­erősségű­volt­

a­viszony­(3-3.­ábra).

A nem pénzügyi vállalatok­nettó­tartozása­hatszoro-sára­növekedett­a­1989­és­2003­közötti­időszakban.­

Fontos­azonban­megjegyezni,­hogy­ennek­csak­a­fe-le­ származik­ pénzügyi­ tranzakciókból,­ a­ másik­ feFontos­azonban­megjegyezni,­hogy­ennek­csak­a­fe-le­

a­ vagyon­ átértékelődésének­ köszönhető.­ Ebben­ az­

időszakban­a­bevont­források­jelentős­része­a­külföld­

(S.2)­szektortól­származik,­mintegy­5800­milliárd­fo- rint­értékben.­A­források­főként­tulajdonosi­tőkebe-fektetések,­illetve­hitelek­formájában­érkeztek.­A­nem­

pénzügyi­vállalatok­pénzügyi­vállalatokkal­és­a­ház-tartásokkal­szembeni­finanszírozási­igénye­majdnem­

azonos.­A­finanszírozás­formája­azonban­a­két­part-nerszektor­esetében­más.­Míg­a­pénzügyi­vállalatok­

zömmel­hitelek­révén,­a­háztartások­a­kisebb­mértékű­

tulajdonosi­hitelek­mellett­inkább­részesedésszerzés­

útján­bocsátottak­forrásokat­a­nem­pénzügyi­vállala-tok­részére.­Hasonló­mértékű,­de­ellentétes­irányú­az­

államháztartással­ szembeni­ finanszírozási­ képesség­

értéke­is.­A­nem­pénzügyi­vállalatok­és­az­államház-tartás­közötti­finanszírozási­kapcsolat­értelmezésénél­

azonban­tekintettel­kell­lenni­a­másodpiaci­tranzakci-ók­sajátosságaira.­Az­itt­megjelenő­közel­2300­milliárd­

forint­ugyanis­nem­azt­jelenti,­hogy­a­nem­pénzügyi­

vállalatok­finanszírozták­volna­a­kormányzati­szektort,­

hanem­arról­van­szó,­hogy­a­privatizáció­következtében­

a­nem­pénzügyi­vállalatok­kikerültek­az­államháztartás­

tulajdonából,­ami­az­államháztartással­szemben­fenn- álló­kötelezettségeik­tranzakció­útján­történő­csökke-néséhez­vezetett,­miközben­a­vállalatokat­megvásárló­

szektorok­biztosítottak­forrást­a­kormányzatnak­má-sodpiaci­tranzakciók,­részesedésvásárlás­útján.

A­ vizsgált­ időszakban­ a­ pénzügyi vállalatok­ tipikus­

közvetítői­szerepe­jól­megfigyelhető,­nettó­pénzügyi­

vagyonuk­minimális­ volt.­ A­háztartásoktól­ –­főként­

pénzeszközök,­befektetési­jegyek­és­különféle­biztosí-tások­formájában­–­bevont­forrásokat,­amelyek­értéke­

közel­5000­milliárd­forint­volt,­átcsatornázták­a­nem­

pénzügyi­vállalatok­számára­hitelek­formájában,­vissza-fizetésre­kerültek­a­központi­bankon­keresztül­felvett­

külföldi­hitelek,­valamint­különböző­külföldi­pénzpi-aci­ eszközökbe­ és­ belföldi­ állampapírokba­ fektette­

a­szabad­forrásokat­a­pénzügyi­szektor.­A­háztartások­

hitelfelvétele­csekély­volt­ebben­az­időszakban­a­be-tételhelyezésükhöz­képest.

Az államháztartás­a­vizsgált­időszakban­minden­szek-torral­szemben­finanszírozási­igénnyel­lépett­fel,­de­

ez­a­külföld­esetében­volt­a­legmagasabb,­mintegy­

4000­milliárd­forint­külföldi­forrás­került­bevonásra­

az­ államháztartás­ által­ állampapír-kibocsátások­ és­

külföldi­hitelfelvétel­formájában.­­Az­államháztartás­

nettó­pénzügyi­vagyona­2003­végére­mintegy­9000­

milliárd­ forinttal­ csökkent,­ amelyből­ a­

tranzakció-14­­A­szektorokat­reprezentáló­színes­körök­nagysága­az­egyes­szektorok­nettó­pénzügyi­vagyonának­mértékét­mutatja­a­vizsgált­időszak­végén,­

a­körök­színe­pedig­a­nettó­vagyon­előjelére­utal.­Piros­színű­kör­esetén­az­adott­szektor­nettó­pénzügyi­vagyona­negatív­(nettó­tartozás),­míg­

zöld­színű­esetén­pozitív­(nettó­követelés).­Az­ábrán­megjelenő­nyilak­mindig­annak­a­szektornak­az­irányába­mutatnak,­amelyhez­a­pénzügyi­

források­áramlanak­az­adott­szektortól­(akit­finanszíroz),­a­nyilak­vastagsága­(és­árnyalatai)­pedig­a­szektorok­között­lezajló­pénzügyi­tranzakci-ók,­azaz­a­nettó­finanszírozási­képesség­mértékét­mutatják­a­lefedett­időszak­egészét­figyelembe­véve.

3-3. ábra

a fő gazdasági szektorok finanszírozási kapcsolatai 1989 és 2003 között

S.11

S.12

S.13

S.14–S.15 S.2

Forrás: MNB.

3-4. ábra

a fő gazdasági szektorok finanszírozási kapcsolatai 2004 és 2008 között

S.11

S.12

S.13

S.14–S.15

S.2 Forrás: MNB.

ból­eredő­változás­igen­jelentős,­8250­milliárd­forint­

volt.­

A 2004 és 2008 közötti időszak­jelentősen­átrajzolta­

a­finanszírozási­folyamatokat.­Gyakorlatilag­csak­egy­

Az­ államháztartás­ esetében­ azonban­ elmondható,­

hogy­a­vagyon­átértékelődése­pozitívan,­a­nettó­kö-telezettség­csökkenésének­irányába­hatott­ebben­az­

időszakban.­

A­külföld­a­nem pénzügyi vállalatok­esetében­is­finan-

Az utolsó vizsgált időszakban­a­kapcsolatok­ismét­át-rendeződtek.­Gyakorlatilag­egy­markáns­(a­pénzügyi­

A külföld­finanszírozó­szerepe­megszűnt,­a­külföldi­for-rások­elapadtak,­illetve­a­nem­rezidensek­a­pénzügyi­ A­külföldi­forráskiesést­részben­ellensúlyozta­a­belföl-di háztartásoktól­az­államháztartási­szektorba­áramló­

pénzügyi­vagyon,­ugyanis­a­háztartások­állampapírok­

rendszerbe­ történő­ visszalépések­ a­ háztartások­ ál-lamháztartással­szembeni­nettó­pénzügyi­vagyonának­

közel­2700­milliárd­forint­értékű­növekedését­ered-ményezték­ tranzakcióból­ fakadóan.­ Ez­ a­ tranzakció­

azonban­nem­valódi­finanszírozási­igényt­testesített­

meg,­csupán­a­szektorok­közötti­finanszírozási­szerke-zet­átalakulása­fejeződik­ki­benne.­­

Ebben­az­időszakban­a­finanszírozási­háló­alakulásában­

tetten­érhetőek­a­válságot­követő­mérlegalkalmazko-dási folyamatok­is.­A­nem­pénzügyi­és­a­pénzügyi­vál-lalatok­kapcsolatának­iránya­megfordult.­A­pénzügyi­

vállalatok­ szűkítették­ hitelkínálatukat,­ a­ nem­ pénz-ügyi­ vállalatok­ pedig­ ezzel­ párhuzamosan­ csökken-tették­beruházási­kiadásaikat­és­az­így­felszabadult­

forrásokat­a­felvett­hitelek­törlesztésére­fordították.­

Ugyanez­ a­ helyzet­ a­ háztartások­ esetében­ is,­ akik­

3-5. ábra

a fő gazdasági szektorok finanszírozási kapcsolatai 2009 és 2013 között

S.11

S.12

S.13

S.14–S.15 S.2

Forrás: MNB.

a­korábbi­viselkedésüket­megváltoztatva­nettó­visszafizetőkké­ váltak.­ A­ háztartások­ jelentős­ hitel-törlesztési­törekvését­azonban­a­korábban­említett­

magánnyugdíjpénztári­vagyonátadás­pénzügyi­válla-lati­szektorral­szemben­megjelenő­tranzakciós­hatása­

elfedi.

A nem pénzügyi vállalatok megnövekedett­arányú­hi-teltörlesztése­azonban­nem­tükröződik­a­szektor­nettó­

pénzügyi­vagyonában.­Ugyanis­a­forint­árfolyamának­

további­romlása­következtében­fellépő­nettó­átérté-kelődés­majdnem­kétszer­akkora­és­ellentétes­irányú­

volt,­ így­ a­ nem­ pénzügyi­ vállalatok­ nettó­ tartozása­

a­ hiteltörlesztések­ ellenére­ is­ tovább­ növekedett.­

Az­árfolyamok­kedvezőtlen­hatása­az­államháztartás szektorában­is­tetten­érhető.­A­korábbiaktól­elérően­

(az­ államháztartás­ forintban­ és­ devizában­ meglévő­

pénzügyi­eszközeinek­és­forrásainak­átrendeződésé- ből­kifolyólag)­az­államháztartás­nettó­tartozása­is­je-lentősen­növekedett­a­nettó­átértékelődés­hatására.

3.2. A háztartások pénzügyi vagyona és

In document Magyarország pénzügyi számlái (Pldal 68-74)