Eredmények

Összesen 158 fajt, köztük 32 fűnemű és 126 dudvanemű taxont mutattunk ki a vizsgált gyepekben. A dudvaneműek fajgazdagsága a mezofil kaszálókon nagyobb volt (100 faj), mint a kékperjés lápréteken (80 faj). A fűneműek fajgazdagsága hasonló volt a két gyeptípusban:

a kékperjés lápréteken 25, a mezofil kaszálóréteken 26 fajt találtunk. A két gyeptípus közös fajainak száma 76 volt.

A fajgazdagság, valamint a dudvaneműek fajgazdagsága és virágzó hajtásszáma a kaszált állományokban szignifikánsan nagyobb volt, mint a felhagyott állományokban mindkét gyeptípusban (2.1.1. és 2.1.2. táblázat). A fajgazdagság és a dudvaneműek fajgazdagsága is nagyobb volt a mezofil kaszálóréteken, mint a kékperjés lápréteken (2.1.1. és 2.1.2. táblázat).

A kékperjés lápréteken előforduló 24 leggyakoribb virágzó faj közül hat szignifikánsan több virágot hozott a kaszált állományokban. Ezek a fajok a következők voltak: Briza media (t = 2,473, p = 0,024, n = 10); Festuca ovina (t = 5,648, p < 0,001, n = 10); Luzula multiflora (t = 2,762, p = 0,013, n = 10); Plantago lanceolata (t = 3,904, p < 0,001, n = 10); Thymus pule-gioides (t = 3,904, p = 0,001, n = 10) és Viola canina (t = 5,515, p < 0,001, n = 10). A felhagyott állományokban egyedül a Molinia arundinacea (t = 4,367, p < 0,001, n = 10) rendelkezett szignifikánsan több virágzó hajtással a kaszált állományokhoz viszonyítva. A mezofil ka-szálóréteken előforduló 14 leggyakoribb virágzó faj közül négy szignifikánsan több virágot hozott a kaszált állományokban. Ezek a fajok a következők voltak: Helianthemum ovatum (t = 3,476, p = 0,003, n = 10), Thesium linophyllon (t = 2,511, p = 0,022, n = 10), Thymus pule-gioides (t = 2,853, p = 0,011, n = 10) és Veronica officinalis (t = 3,711, p = 0,002, n = 10). A fel-hagyott állományokban egyedül a Calamagrostis arundinacea (t = 5,776, p < 0,001, n = 10) rendelkezett szignifikánsan több virágzó hajtással a kaszált állományokhoz viszonyítva.

Magbank

Összesen 94 fajt, köztük 38 fűnemű és 56 dudvanemű taxont mutattunk ki a vizsgált gyepek magbankjából. Összesen 12.542 mag csírázott a mintákból. A kékperjés lápréteken a vegetáció fajainak 44 %-a rendelkezett magbankkal, míg a mezofil kaszálóréteken ez az arány 26 % volt. A gyepi specialista fajok 44 %-a illetve 29 %-a rendelkezett magbankkal a kékperjés lápréteken illetve a mezofil kaszálóréteken. Mindkét gyeptípusban a gyepi specialista fajok 11 %-át csak a magbankban találtuk meg. 31 faj fordult elő mindkét gyeptípus magbankjá-ban. Ezek közül csupán két olyan faj volt (Campanula patula és Luzula multiflora), amelyek hasonlóan gyakoriak voltak a két gyeptípusban (Függelék, 2.1.1. táblázat).

A gyeptípus a magbank minden vizsgált jellemzőjére szignifikáns hatással volt (2.1.2. táblá-zat). A teljes magbank, valamint a dudvaneműek magbankja is a kékperjés lápréteken volt fajgazdagabb. A magbank sűrűség mintegy 10-20-szor nagyobb volt a kékperjés lápréteken, mint a mezofil kaszálóréteken (2.1.1. táblázat). A Juncus spp. nélküli csíranövényszám, va-lamint a dudvaneműek csíranövényszáma is a kékperjéseken volt szignifikánsan nagyobb, a mezofil kaszálóréteken kapott értékek 24-szerese (2.1.1. és 2.1.2. táblázat).

2.1.1. táblázat. A vegetáció és magbank jellemzői a vizsgált kékperjés lápréteken és mezofil kaszálóréteken (átlag ± szórás). A vegetáció jellemzőket és a magbank fajszám adatait a 4 m2-es kvadrátokra (területenként 5 kvadrát), a csíranövény szám értékeket pedig 1 m2-re vetítve adtam meg. ÁllományokKékperjés láprétekMezofil kaszálórétek I. kaszáltII. kaszáltI. felhagyottII. felhagyottI. kaszáltII. kaszáltI. felhagyottII. felhagyott Vegetáció Fajgazdagság50,0±1,853,0±1,431,4±4,149,4±3,959,8±2,062,2±1,242,0±3,553,2±1,4 Dudvanemű fajgazdagság32,6±1,138,4±1,125,4±3,435,6±2,847,0±2,148,4±0,933,0±2,941,2±1,7 Virágzó fajok fajgazdagsága30,6±1,537,0±1,812,8±2,734,6±3,023,0±1,624,0±1,416,0±2,326,4±2,2 Virágzó dudvaneműek fajgazdagsága17,2±0,725,2±1,19,0±2,122,2±1,814,2±1,214,8±0,79,8±1,718,2±2,5 Dudvaneműek virágzó hajtásszáma102,2±7,8270,2±19,229,2±7,9166,6±31,285,2±5,5163,4±16,431,0±6,6107,0±16,8 Magbank Fajgazdagság20,0±1,327,0±2,118,2±1,227,2±1,615,2±2,814,2±1,614,6±0,715,0±1,9 Dudvanemű fajgazdagság11,2±0,714,8±1,09,8±1,414,2±1,77,2±1,47,2±1,110,4±0,97,0±1,4 Csíranövény szám91 700±14 33783 344±10 30663 980±3 60294 034±10 8395 543±7444 350±7976 339±4655 862±748 Csíranövény szám Juncus nélkül15 968±1 70116 791±1 67812 334±87815 862±1 7015 437±7584 138±8166 313±4495 703±705 Dudvaneműek csíranövény száma11 034±1 46112 573±1 3608 090±9849 284±1 4103 474±5052 466±7384 907±6713 342±734 2.1.2. táblázat. A gyeptípus (kékperjés láprét/mezofil kaszálórét) és a kezelés (kaszálás/felhagyás) hatása a vegetáció és magbank jellemzőire (kétutas ANOVA, n = 10). A szignifikáns különbségeket (p < 0,05) félkövérrel jelöltem. GyeptípusKezelésGyeptípus × Kezelés F1,36MSpF1,36MSpF1,36MSp Vegetáció Fajgazdagság 8,7020,324 0,00619,3620,720<0,001 0,0450,0020,834 Dudvanemű fajgazdagság18,7760,631<0,00114,1530,475<0,001 0,4700,0160,497 Virágzó fajok fajgazdagsága 2,3100,321 0,137 7,2251,003 0,011 2,1150,2940,155 Virágzó dudvaneműek fajgazdagsága 2,3850,386 0,131 4,2860,694 0,046 1,4100,2280,243 Dudvaneműek virágzó hajtásszáma 1,1050,627 0,30013,3707,588<0,001 0,1540,0870,697 Magbank Fajgazdagság 34,7351,825<0,001 0,0080,001 0,931 0,1980,0100,659 Dudvanemű fajgazdagság 21,0311,867<0,001 0,1060,009 0,746 2,0040,1780,166 Csíranövény szám861,01172,784<0,001 0,6150,052 0,438 3,4060,2880,073 Csíranövény szám Juncus nélkül138,73910,979<0,001 0,4920,039 0,488 5,7130,4520,022 Dudvaneműek csíranövény száma 71,82812,216<0,001 0,0230,004 0,881 6,3821,0850,016

A kezelés nem volt szignifikáns hatással a perzisztens magbankra. A magbank leggya-koribb fajait elemezve azt találtuk, hogy a kékperjés lápréteken két faj (Agrostis canina;

t = 4,041, p < 0,001, n = 10 és Lychnis flos-cuculi; t = 3,920, p = 0,001, n = 10) a kaszált, míg egy faj (Molinia arundinacea; t =  9,709, p  < 0,001, n =  10) a felhagyott állomá-nyokban rendelkezett szignifikánsan sűrűbb magbankkal. A mezofil kaszálóréteken nem találtunk különbséget egyik faj magbank sűrűsége között sem a kaszált és felhagyott állományokban.

A vegetáció és a magbank hasonlósága

A vegetáció és a magbank fajkészlete élesen elvált az NMDS ordinációs ábrán (2.1.1. ábra).

A két gyeptípusban jelentősen eltért a vegetáció és magbank fajösszetételének Sørensen hasonlósága: a kékperjés láprétek kvadrátjaiban 0,41-0,53, míg a mezofil kaszálóréteken 0,28-0,36 közötti értékeket kaptunk.

A rendelkezésünkre álló vegetáció és magbank adatok alapján a kékperjés lápréteken 84, míg a mezofil kaszálóréteken 88 faj magbank típus besorolását tudtuk elvégezni. A kékperjés lápréteken az összes besorolt faj 49 %-a rendelkezett valamilyen szintű per-zisztenciával. Ez az arány a mezofil kaszálóréteken 33 % volt. A kékperjés lápréteken erős pozitív összefüggést találtunk a virágzó fajok száma és a magbankban előforduló fajok száma között (Spearman rang korreláció; p < 0,001, n = 20, r = 0,68). Szintén pozi-tív összefüggést találtunk a virágzó dudvaneműek fajszáma és a magbankban előforduló dudvaneműek fajszáma között a kékperjés lápréteken (p < 0,001, n = 20, r = 0,70). A mezofil kaszálóréteken nem találtunk ilyen összefüggéseket.

A kékperjés láprétek jellemző fűnemű fajainak többsége rendelkezett magbankkal. A mezofil kaszálóréteken azonban csak két fűnemű faj, a sokvirágú perjeszittyó (Luzula multiflora) és a háromfogfű (Sieglingia decumbens) rendelkezett számottevő (legalább 250 mag/m²) magbankkal (2.1.1. ábra, Függelék, 2.1.1. táblázat). A vegetációban előfor-duló dudvaneműek 25 %-a rendelkezett magbankkal, és 18 %-uk rendelkezett perzisz-tens magbankkal a kékperjés lápréteken. A mezofil kaszálórétéken ezek az arányszámok 15 % és 6 % voltak.

A gyepi specialista fajok többsége csak a vegetációban fordult elő, de volt néhány olyan faj, mint például az eperjes sás (Carex pilulifera) és a fekete sás (C. nigra), amelyeket csak a magbankból mutattunk ki. A kékperjés lápréteken 31 faj, köztük számos védett faj (Achillea ptarmica, Gladiolus imbricatus, Gentiana pneumonanthe) csak a vegetáci-óban fordult elő. A mezofil kaszálóréteken a csak vegetácivegetáci-óban előforduló fajok száma 46 volt. A vegetációban jelen volt a védett szártalan bábakalács (Carlina acaulis) és az osztrák tárnicska (Gentianella austriaca) (Függelék, 2.1.1.  táblázat). A két gyeptípus vegetációjában jelen levő 11 védett faj közül kilencnek nem volt perzisztens magbankja.

A védett fajok közül egyedül a pettyes orbáncfű (Hypericum maculatum) rendelkezett számottevő magbankkal (20-500 mag/m²), valamint az északi sásnak (Carex hartman-nii) csíráztattuk egy egyedét.

A szittyófélék (Juncus conglomeratus és J. effusus) a vegetációban csak igen ritkán és kis borítással fordultak elő, ám ez a csoport dominálta a kékperjés láprétek magbankját, az összes csíranövény 50-94 %-át adva. Kisebb arányban, de jelen voltak a mezofil kaszá-lórétek magbankjában is, itt a magbank 2,2 %-át adták, csíranövény számuk maximum 130 mag/m² volt. Számos egyéb, vizes élőhelyekre jellemző faj, köztük szittyók (Juncus articulatus, J. bufonius), sások (Carex pilulifera, C. nigra, C. remota), gyékényfélék (Ty-pha angustifolia) és higrofiton dudvaneműek (Peplis portula, Scrophularia umbrosa) is jelen voltak a gyepek magbankjában, de nem találtuk meg őket a vegetációban.

2.1.1. ábra. A kékperjés láprétek és mezofil kaszálórétek kaszált és felhagyott állományaiban a vegetáció és magbank fajösszetétele (Sørensen hasonlósági függvénnyel számolt NMDS ordináció; stressz: 12,64). Je-lölések:  - kékperjés láprét, vegetáció, felhagyott;  - kékperjés láprét, magbank, felhagyott;  - kékperjés láprét, vegetáció, kaszált;  - kékperjés láprét, magbank, kaszált;  - mezofil kaszálórét, vegetáció, felhagyott;

 - mezofil kaszálórét, magbank, felhagyott;  - mezofil kaszálórét, vegetáció, kaszált;  - mezofil kaszálórét, magbank, kaszált. A fajneveket a nemzetség és a fajnév első négy betűjéből képzett mozaikszavakkal rövidí-tettem.