állampolgár és valószínűleg nem fog hazatelepülni -, a kapcsolat egyre inkább
ön-139 Gazdasági jelentőségükre jó példátszolgáltatnak olyanállamokéstartományok, aholabevételek nagy részét azok a pénzösszegek alkotják, amelyeket a munkavégzés reményében kivándoroltak küldenek haza (lásd Albánia, Koszo-vó, Bosznia-Hercegovina, a Fülöp-szigetek stb.). Egy sorszegényállam kénytelen támaszkodni a külföldön munkát vállaló és keresményük egy részéthaza küldő munkavállalókra.
140 Chander Anupam: Homeward bound ...66-67. o.
66 Halász Iván
kéntességen alapul. Ebből kifolyólag azok az államok, amelyek fontos és hasznos de-mográfiai potenciált véltek felfedezni külföldön élő honfitársaikban és azok leszármazottaiban, aktívabb és pozitívabb politikára törekednek. Ennek több oldala is lehet. A témát kutató Anupam Chander három szférára osztotta ezeket a kapcso-lattartási, illetve határokon átnyúló kötelékeket erősítő politikákat.
Az első szférába azok a mechanizmusok tartoznak, amelyek az emigráns és a ha-zája közötti politikai és jogi kapcsolatokat igyekeznek szabályozni. Az államok szá-mára itt több lehetőség nyílik. Az egyik maga az állampolgársági politika, amely nem tiltja a kettős állampolgárságot, nem bünteti a kivándorlást, vagy esetleg éppen ellen-kezőleg, igyekszik újból megteremteni a kapcsolatot a régen kivándorolt személyek-kel és azok leszármazottaival. Az utóbbira legjobb példa Európában Olaszország vagy Örményország.
Ezen a téren az utóbbi időben pozitív változások tapasztalhatók Európán belül és kívül is.A kivándorlókat és a migráns munkaerő főbb kibocsátói közé tartozó Mexikó, Fülöp-szigetek és India is jelentős lépéseket tett e területen. A kettős állampolgárság-tói idegenkedő fülöp-szigeteki alkotmány 2003-ban megváltozott, és az ország a diasz-pórájának lehetővé tette a kettős állampolgárság megszerzését. Mexikó már 1998-ban megváltoztatta a 19. század elejétől folytatott, a kettős állampolgársággal szemben el-lenséges állampolgársági politikáját és komoly gesztust tett a diaszpóra irányában.
2004-ben India is úgymond "megnyílt" saját diaszpórájának és létrehozta a "tengeren-túli állampolgárságot". Eleinte csak 11 külföldi államra akarták korlátozni ezt a lehető-séget, végül azonban úgy döntöttek, hogy az ellenségnek számító Pakisztánon és Bangladesen kívül a világ bármelyik államában élő indiaiak megszerezhetik ezt a stá-tust.:" Az utóbbi két-három évtizedben több latin-amerikai ország is engedékeny ma-gatartást kezdett tanúsítani a kettős állampolgárság kérdésében."
Európában a legjelentősebb ez irányú lépést Olaszország és Örményország tette meg. Olaszország komoly parlamenti konszenzussal 2001-ben lényegében megnyi-totta az olasz állampolgárság intézményét - tartózkodási és lakóhelytől függetlenül-mindenki előtt, aki az olasz nemzethez tartozónak vallja magát. Ajobboldali politikai erők főleg a feltétlen nemzeti egység gondolatát alapul véve és a nemzeti szolidaritás platformjáról támogatták a kormány előterjesztését. A baloldali tömb pedig azért állt ezen intézkedés mellé, mert számításaik szerint a fogyatkozó olaszországi lakosság problémáját talán így, a potenciális munkaerőt és adózókat jelentő, korábban kiván-doroltak leszármazottainak visszacsalogatásávallehetne a legkevesebb konfliktussal megoldani. !43Miután a legtöbb külföldi olaszra a főleg képzett középosztálybeli, az olasz nyelvet még beszélő latin-amerikai diaszpórából számíthattak, ez a remény nem tűnt teljesen alaptalannak.
141 Chander, Anuparn: i. m.69. o.
142 Például Brazília, Kolumbia, Costa Rica,Dominikai Köztáraság, Ecuador, Salvador, Panama ésPeru.
143Erről a témáról lásd részletesen. Vizi Balázs: A határon túliolaszoktói akülföldön élő olaszállampolgárokig. Az olasz állampolgárság kiterjesztése az ezredfordulón. In: Ami összeköt?Státustörvények közelstávol.Szerk.: Halász Iván - Majtényi Balázs- SzarkaLászló. Gondolat. Budapest, 2004.181-192. o.
Állampolgárság. migráció tsintegráció 67
Akövetkező értékelendő szempont, amely egy ilyen lépés megtételekor a nemze-ti döntéshozók általában figyelembe vesznek, a diaszpórák gazdasági ereje éslobbizó képessége.lópélda erre Örményország, ahol2005-ben sikeres népszavazást tartot-takaz örmény állampolgárság kiterjesztéséről a külföldön élő, az őshazájuktól sok-szor már régen elszakadt örményekről, akik potenciálisan talán többen is vannak, mintaz anyaországban élők. Az örmény diaszpórát általában jól szervezettnek, gaz-dagnakés befolyásosnak tekintik, főleg miután sok tagja az évtizedek során sikeresen beépültúj hazája társadalmi és gazdasági életébe. Egyébként az utóbbi évtizedekben nemcsakaz Örményországhoz hasonló, jelenleg is hányatott sorsú európai országok mutatnak érdeklődést külföldre szakadt fiaik és lányaik, illetve azok leszármazottai iránt,hanem az olyan jómódú és sikeres (igaz,régen szintén sok emigránst kibocsátó) országok is, mint Írország vagy Skócia.
Az olasz modell egy további viszonylatban is sajátos. Mégpedig azért, mert a tör-vényhozók az olasz állampolgársághoz automatikusan választójogot is biztosítottak.
Azolasz állampolgárságot felvett diaszpóra-olaszokat tehát elvben egyenrangúvá tette azokkalaz olasz állampolgárokkal, akik maguk vándoroltak ki, vagy csak egyszerűen tartósankülföldön tartózkodnak. Ezzel együttesen beemelték őket az olasz, pontosab-banszólvaaz olaszországi politikai közösségbe.Erre alépésre Örményország már nem vállalkozott, ami érthető is, hiszen teljesen mások a demográfiai arányok. Az örmény diaszpóra olyan méretű az anyaországi nemzetrészekhez képest, hogy a széleskörű vá-lasztójogmegadása valószínűleg teljesen felborítaná a hazai erőviszonyok at.
Azolasz és az örmény példa bemutatásával át is lehet térni a diaszpóra és az anya-országkapcsolatának erősítésére törekvő diaszpóra-politika másik fontos eszközére, aválasztójog biztosítására. Ezen a téren főleg az utóbbi egy-két évtizedben tapasztal-hatók nagyobb változások. Akülföldön tartósan élő fülöp-szigeteki és dominikai ál-.lampolgárok először 2004-ben szavazhattak az elnökválasztásokon. Mexikóban
2005-tőlkezdve szavazhatnak a külföldön élő mexikói állampolgárok az elnökválasz-tásokon. Van azonban ellentétes példa is. India ugyan megteremtette a tengerentúli állampolgárság státusát az indiai diszpóra-tagok számára, de ez nem jár automatiku-sanegyütt a szavazati jogokkal. Azok a tengerentúli indiai állampolgárok, akik pár-huzamosan rendelkeznek más ország állampolgárságával, nem vehetnek részt az indiaiválasztásokon. Egyes kutatók szerint India ezzel azt akarja elérni, hogy kiván-dorlói jobban integrálódjanak az őket befogadó társadalrnakba.!"
A következö diaszpórával kapcsolatos politikai intézkedés az, hogya "kibocsátó"
anyaország a diaszpóra-tagoknak közvetlen képviseleti lehetőséget biztosít döntés-hozó (főleg törvénydöntés-hozó) szerveiben vagy legalább azok mellett. Kolumbia, Portugá-liavagy akár Franciaország és Olaszország is ebbe a kategóriába tartozik. További lehetőség külön tanácsadó vagy konzultatív testületek létrehozása. Ilyen például a Külföldön Élő Mexikóiak Intézete. Választójoggal ebben az esetben azok rendelkez-nek,akik Mexikóban születtek, illetve a szüleik onnan származnak.!"
144 Chander, Anupam: i.rn.70. o.
145 Chander, Anupam: i.m.7!.o.
68 Halász Iván
A politikai, illetve jogi megoldások kategóriájába tartozik az emigránsokat ked-vezményekben részesítő, másoknál pozitívabb an elbíráló vízumpolitika, illetve a di-aszpóra-tagsági igazolványok osztogatása. Magyarországon ez a kérdés ahatáron túli magyar igazolvány kapcsán került előtérbe, de másutt, még Európán kívül isismert ez a megoldás. India például már 1999-ben bevezette ezt az igazolványt. Az, aki ko-rábban indiai állampolgár volt, vagy indiai állampolgár gyermeke, unokája vagy déd-, ükunokája, kérheti az "Indiai Származású Személy" című (Person of Indian Origin, azaz PIO)"6 státust igazoló igazolványt. Ezzel a státussal különböző oktatási, gazda-sági és kulturális kedvezmények járnak. Törökország 1995-ben vezette be az ún. ró-zsaszínű kártyát (Pink Card), amely szintén meghatározott előnyöket biztosít azon török származású emigránsok számára, akik külföldön állampolgárságot szereztek, de tartják a kapcsolatot hazájukkal és kéreimezték e státus odaítélését.!" Az igazol-vány birtokosa például földet is szerezhet Törökországban.
Ami akapcsolattartás gazdasági mechanizmusait illeti, itt is többféle megoldást is-mer aszakirodalom. Az egyik sajátos megoldás az ún. diaszpóra-kötvények kibocsátá-sa, amelyek segítségével a külföldön élők anyagilag tudják támogatni hazájukat úgy, hogy őksem járnak rosszul és erkölcsi elismerést is kivívn ak maguknak. Ezzel a politi-kával először Izrael próbálkozott, amely az államalapítás költségeinek egyrészét ebből a forrásból fedezte, de hasonló megoldás alkalmazásához folyamodott India is az 1990-es években.!" A következő formát a közvetlen támogatás jelenti azegyes fejlesz-tési projektekhez. Ide sorolható például az iskolák építése vagy a különböző szociális jellegű intézmények létrehozása és fenntartása. Ez a politika megvalósulhat állami szin-ten, de működhet szubnacionális vagy akár helyi szinten is.A mexikói föderációt alkotó Zacatecas, Michoacan és Jalisco államokban például az ilyen fejlesztésekben fontos sze-repet játszanak azok aszülővárosi egyesületek, amelyek az USA-ban élők körében szer-veződnek azzal acéllal, hogy segítsék azt a várost, ahonnan kívándoroltak.!"
További gazdasági intézkedésként meg lehet említeni a diaszpórából érkező köz-vetlen külföldi befektetések ösztönzését, külön gazdasági övezetek létesítését a kül-földről érkező, de korábban saját honfitársaknak számító befektetők (vagy legalábbis azok pénzének) hazacsalogatására. Ezzel a politikával kísérletezik India és Kína is.
Ebbe a körbe tartozik a gazdaságilag sikeres emigránsok hazacsábítása. Az említett országokon kívül Tajvan isélen jár ebben a folyamatban, amely egy tudományalapú ipari parkot létesített a külföldi befektetőknek, köztük főleg a tengerentúli kínaiak számára. A kínai Guangzhou város vezetése külön pénzösszegben részesíti azokat a külföldön élő kínai szakértőket (főleg mérnököket), akik hazatérnek Kínába és a te-rületükön telepednek le. Aminőség javítására törekvő kínai egyetemek is ezt a politi-kát folytatják a külföldön élő kínai és amerikai-kínai szakértők hazacsábítására.!"
146Embassy of India: Consular Services, Information on PIO Card Scheme. Lásd www.indianernbassy.org/poli-cy/PIO/Introduction_PIO.html
147 Chander, Anupam: i.m.n.o.
148 Chander, Anupam: i. m.73.o.
149 Chander, Anupam: i. m.74. o.
150 Chander, Anupam: i.m.75. o.
Állampolgárság. migráció és integráció 69
Végül meg kell említeni a társadalombiztosítási rendszerek közötti, többnyire megállapodás alapú együttműködést, amely sokszor lehetövé teszi, hogy az a kiván-dorolt, aki egész életén keresztül külföldön dolgozott és ott fizetett járulékokat, öregkorára hazatérhessen, és otthon élvezhesse külföldön szerzett nyugdíját. Ez azonban még mindig nem egyszerű folyamat."
Érintenünk kell az ún. kulturális kapcsolattartást lehetövé tevő mechanizmuso-kat, hiszen ezek is nagyon fontosak a külföldön élők hazai kötödéseinek megőrzési folyamatában. Az "Indiai Diaszpóra Napjáról" már volt szó, és a december hónap-nak a"tengerentúlon élő fülöp-szigetiek hónapjának" deklarálásáról is.Ebbe a kör-betartozik a különböző díjak és elismerések létrehozása, amelyeket az arra érdemes diaszpóra-tagok kaphatnak. Intézményesen fontos az ún. diaszpóra-rninisztériumok vagykormányzati hivatalok létrehozása. Fontos továbbá azon oktatási, kulturális vagyutazási program ok működtetése, amelyek a fiatalokban igyekeznek az anyaor-szággalvaló szolid aritás, azonosságtudat vagy legalábbis valamifajta kötödés kialakí-tására.!"
Jogi jellege miatt nem teljesen tartozik ide, de fontos az a tevékenység, amelyet a külképviseletek fejtenek ki a diaszpóra irányában, ezen belül különösen is a konzuli védelem nyújtása. A külföldön dolgozó honfitársak védelme céljából az államok néha külön bilaterális egyezményeket kötnek. A Fülöp-szigetek például 42 megálla-podást kötött. Mexikó speciális konzuli személyazonosító kártyát biztosít a külföldön dolgozó mexikói munkások számára, amely különbözö területeken megkönnyíti a kapcsolattartást hazájukkal.:"
151 Chander,Anuparn:i.m.76.o.
152 Chander,Anupam: i.m.76-78. o.
153 Chander,Anupam: i.m.77-78. o.
70