Eljárásjogi kérdések

Az eljárásjogi kérdések tekintetében az alapproblémát az jelenti, hogy a magyar igaz-ságszolgáltatás gépezete – mely jelenleg is akadozva, túlterhelten működik – nincs felkészülve arra az ügyhalmazra, melyet a jelenlegi statisztikák alapján a határzárral kapcsolatos új bűncselekmények elbírálása jelent. Ezen drasztikusan nagy mennyi-ségű eljárás hagyományos büntetőeljárási szabályrendszerben történő lefolytatása az igazságszolgáltatást teljes mértékben lebénítaná, tehetetlenné tenné.

Az eljárások megfelelő mértékű, kezelhető lefolytatása viszont csak annyiban va-lósítható meg, amennyiben a büntetőeljárást nagymértékben leegyszerűsítve, bizonyos büntetőeljárási garanciáktól megfosztva, egyfajta statáriális eljárásként szabályozzuk, mely eljárás azonban a tisztességes eljárás tilalmába való ütközéshez vezet. Ezen egy-szerűsítésre tesz kísérletet és ekként szabályoz a többször említett törvénymódosítás, a 2015. évi CXL. törvény. Ennek tükrében a továbbiakban a módosítás által bevezetett eljárási szabályokat és azok tisztességes eljáráshoz való joggal kapcsolatos összhang-ját, illetve annak hiányát helyezem górcső alá.

Az EEJE 6. cikke alapján „Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és észszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően.”(…)

Az EEJE 6. cikkének 3. pontja tartalmazza a tisztességes eljáráshoz való jog részét képező legfontosabb jogosítványokat: „Minden bűncselekménnyel gyanúsított sze-mélynek joga van – legalább – arra, hogy a) a legrövidebb időn belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene felhozott vád

36 Lásd 19. lábjegyzet

természetéről és indokairól; b) rendelkezzék a védekezésének előkészítéséhez szük-séges idővel és eszközökkel; c) személyesen, vagy az általa választott védő segítségével védekezhessék, és ha nem állnak rendelkezésére eszközök védő díjazására, amennyi-ben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen ren-deljenek ki számára ügyvédet; d) kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz és kieszközölhesse, a mentő tanúk megidézését és kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják; e) ingyenes tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti, vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.”

Ahogy a felsorolt jogosultságokból is látszik, a tisztességes eljáráshoz való jog részét képezi különösen a jogosult anyanyelvhasználathoz való joga, beleértve az ah-hoz való jogot, hogy az ellene felah-hozott vád természetéről és indokairól legrészlete-sebb módon tájékoztassák, méghozzá olyan nyelven, amelyet megért. Ezzel a ren-delkezéssel nincsen összhangban a módosítás részét képező Be. 542/K. §, mely szerint a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatt indult büntetőügyben a 219. § (3) bekezdés – miszerint „ha a vádlott a magyar nyelvet nem ismeri, a vádirat e vád-lottra vonatkozó részét a vádlott anyanyelvére, regionális vagy nemzetiségi nyelvére, illetőleg kérésére az általa korábban ismertként megjelölt, az eljárásban korábban használt más nyelvre le kell fordítani, és azt így kell a bírósághoz benyújtani” – és a 262. § (6) bekezdés – „a magyar nyelvet nem értő vádlott részére a kihirdetés után az ítélet és az ügydöntő végzés reá vonatkozó részét az anyanyelvére, regionális vagy nemzetiségi nyelvére, illetőleg kérésére az általa ismertként megjelölt, az eljárásban korábban használt más nyelvre le kell fordítani, és azt a részére kézbesíteni kell”–

rendelkezései nem alkalmazhatók.

A fiatalkorúakra vonatkozó, speciális eljárási garanciákat tartalmazó különleges eljárás kirekesztése³⁷szintén további eljárási garanciák korlátozását jelenti, mint ahogy a bíróság elé állítás és a tárgyalásról lemondás intézményének ezen esetkörök-ben való alkalmazása is aggályos.

Bíróság elé állításra határzárral kapcsolatos bűncselekmények elkövetése esetén alkalmazandó új szabályok szerint, a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított tizenöt napon belülkerül sor, amennyiben az ügy megítélése egyszerű, a bizonyítékok rendelkezésre állnak, a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte.³⁸Tettenérés esetén ez az időszak nyolc naprarövidül.³⁹Azonban az előbb említett feltételek tel-jesülése is összességében valószínűbb tettenérés esetén. További jelentős változás,

37 Be. 542/L. § „Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőügyben a XXI.

Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók.”

38 Be. 542/N. § (1) bekezdés.

39 Be. 542/N. § (2) bekezdés.

hogy határzárral kapcsolatos cselekmények esetén a terhelt büntetési tételhatártól függetlenül bíróság elé állítható, ami tovább nyomatékosítja a jogalkotó célját, mi-szerint lehetőleg ezen gyorsított eljárási forma kerüljön alkalmazásra minden határ-zárral kapcsolatos bűncselekmény elkövetése esetén.

A határzárral kapcsolatban indult büntetőeljárásokra a tárgyalásról lemondással kapcsolatosan is részben eltérő szabályok alkalmazandók. Így az eljárást védő is kez-deményezheti, mely alatt az ilyen típusú cselekmények elkövetői esetén kirendelt vé-dőt kell érteni. Továbbá – a bíróság elé állításhoz hasonlóan – az eljárási határidők is rövidebbek az általános szabályokhoz képest, hiszen az eljárást a gyanúsítottként tör-ténő kihallgatást követő tizenöt napon belülle kell folytatni.⁴⁰Valamint az ügyet a bí-róságnak a feltételek fennállása esetén az ügy iratainak a bírósághoz érkezését köve-tően nyomban nyilvános ülésre kell kitűzni.⁴¹

Ezen rendkívül rövid, megfelelő felkészülésre alkalmatlan határidők, a kötelező védelem mellett kirendelt védő,⁴²a Szegedi Járásbíróság, illetve Törvényszék kizá-rólagos hatásköre, az elkövető anyanyelvhez és a vád általa ismert nyelven történő részletes megismeréséhez fűződő joga, a fiatalkorúakkal szembeni speciális garanciák elmaradásának hiánya mind egy rendkívül gyors, vonásaiban statáriális eljárás jelleget tükröző büntetőeljárásra engednek következtetni, mely szemben áll mind az Alaptör-vény XXVIII. cikkében, mind az EEJE 6. cikkében meghatározott tisztességes eljá-ráshoz való joggal. Mindez különösen és halmozottan megmutatkozni látszik annak fényében, hogy a módosítás hatálybalépését követő napon a Szegedi Járásbíróság ki-lenc határzárral kapcsolatos ügyben hozott ítéletet.

A Szegedi Törvényszék szóvivője, Juhászné Prágai Erika közölte, valamennyi vádlottat elmarasztalták, három esetben egy, hat esetben két év Magyarország terü-letéről történő kiutasítással sújtották őket. A vádlottak mind felnőttek voltak, heten iraki, ketten szír állampolgárságúnak vallották magukat. A vádlottak a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését mind beismerték, valamennyien a korábban mások által megrongált határzáron keresztül léptek illegálisan magyar területre. Valamennyi bí-rósági ítélet jogerőssé vált, és egy vádlott sem kérte a neki tolmács által lefordított döntés írásbeli kézbesítését anyanyelvén.⁴³(A büntetőeljárás tehát mindössze egyetlen nap leforgása alatt befejeződött, és jogerős ítélet született.)

40 Be. 542/O. §.

41 Be. 542/S. §.

42 Be. 542/M. §: „Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásban védő részvétele kötelező.”

43 Mai ítéletek: három menekültet egy, hatot két évre tiltottak ki Magyarországról – MTI (url:

http://hvg.hu/itthon/20150916_Mai_iteletek_harom_menekultet_egy_hatot_k, letöltés ideje: 2015.

szeptember 17.).