Ősi magyar családnév, amely egészen biztosan személynévből alakult ki.
Egyesek szerint a honfoglalás kori Velek nemzetségfő nevéből, mások szerint a görög Alexiosz (Alex) névből. Már az Árpád-házi királyok idején is elég gyako-ri volt, igaz akkogyako-riban az Endrével azonosként is használták.
Az egyik „legmagyarabb” családnévnek mondhatjuk, ugyanis egyetlen más nemzetnél sincs, csak a történelmi Magyarország területén fordul elő.
OKLEVELEKBEN
Középkori oklevelekben már a 13. századtól szerepelt, az ország különbö-ző részein élő nemesek keresztneveként. Elég hamar használták családnévként is, két formában. Az egyikben helységnévhez kötötten (pl. Barch-i Elek), a má-sikban apanévként (pl. Elek fia György). Már az Árpád-házi királyok, majd az Anjou és Zsigmond korabeli oklevelekben is volt Elek név. A teljesség igénye nélkül a következő években: 1219, 1272, 1280, 1331, 1334, 1337, 1355, 1361.
Magyarországon elsősorban az adózó pontos meghatározása miatt vált szükségessé, hogy mindenkinek kéttagú neve (családnév + személynév) le-gyen. Ez a 13. század végétől a 15. század közepéig az egész országban elter-jedt. Előbb a nemesek, majd a városi polgárok, végül a falusi parasztok közt is.
A Palásthy család oklevéltárában maradt meg 1368-ból az első teljes Elek családnév: „relicta Joannis dicti ELEK de Sember” azaz „Zsemberi Elek János özvegye” zálogba adja földjeit a Palásthy testvéreknek (1. kötet 131. oldal).
ÖSSZEÍRÁSOKBAN
A 16. századtól egészen 1848-ig nagyon sok készült, elsősorban az adókö-teles családfők összeírása céljából. Ezekből több ezer fönnmaradt, amelyek az Országos Levéltárban és/vagy a Megyei Levéltárakban kutathatók. A legtöbb Elek névvel Borsod, Heves, Szabolcs, Szatmár, Gömör, Zemplén és Abaúj me-gyékben találkozhatunk, de sokan éltek Erdélyben, a Partiumban, a Nagykun-ságban, Hajdú, Békés és Csongrád megyében is.
NEM NEMES ELEK CSALÁDOK
Az 1715. évi összeírás szerint elsősorban az északi (Borsod, Abaúj, Gömör, Heves, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ung, Ugocsa) és keleti (Bihar, Békés) me-gyékben élt több Elek család, de néhányan a Dunántúlon, a Felvidéken és Er-délyben is laktak.
NEMES ELEK CSALÁDOK
Az 1600-s években több Elek család is nemességet nyert Borsod, Abaúj, Torna, Szabolcs, Szatmár megyékben és Erdélyben.
1754/55-ben teljes körű, országos nemesi összeírás készült. Főleg az északi megyékben éltek az Elekek. Borsodban 26 (!!), Szabolcsban 3, Hevesben 2, Szatmárban, Ungban, Ugocsában, Abaújban 1-1 Elek nevű családfő volt. Az ország többi részén összesen csak 6 Elek családot írtak össze!
Kempelen Béla (1874–1952) a „Magyar nemes családok”című, 1911-ben ki-adott 11 kötetes művében mintegy 40 ezer ezer nemesi családról írt. Többnyire közli a nemességszerzés időpontját és a nemeslevél lelőhelyét. A következő Elek családokról ír:
Domolczy (alias Elek) - Az 1754/55. évi országos nemesi összeiráskor Borsod megyében István igazolja nemességét.
Elek - Nemességét 1609-ből l. Gyfv. RL. VI/299.
Elek - Nemességét 1612-ből l. OL.: Kolosmon. conv. Prot. K. 26.
Elek (pazonyi) - Czímeres nemeslevelet II. Mátyástól 1613. jan. 15. nyert.
(OL.: 298/1906.) Mihály, István és Ferencz Komárom megye bizonyitványa alapján 1774. Pest megyében hirdettetnek ki. Mihály makói és ifj. Mihály nagykőrösi lakosok 1823. Pestmegyétől kapnak nemesi bizonyitványt. Czímerpecsét Pest megye levéltárában.
Elek - Czímeres nemeslevelet 1625. okt. 23. E. Péter nyert. Hirdette Borsod megye. A család Heves megyében igazolta nemességét s a következő családfát képezte: I. - N.; Péter 1625 Kovács Orsolya; Farkas 1625;
István; Gáspár; Gergely; Jakab; György Eger kh. 1752; Gergely 1752;
Gáspár, Pál (Domaháza); Balázs; Bálint; Pál; Ágota; Anna;
Elek - Czímeres nemeslevelet 1627. jul. 20. E. Jakab nyert. Kihirdette Borsod megye. (Bor. 212.) Elek (mártontelki) - Nemességét 1627. szept. 1.-ről l. Gyfv. RL. XII/75.
– Vö. Siebm. erd. 151.
Elek - Czímeres nemeslevelet a Vass-családdal E. Péter és Pál nyertek.
Kihirdette Torna megye 1629. jan. 31. (TK. I/288.; Vass.)
Elek - Czímeres nemeslevelet a Sándor-családdal 1630. máj. 8. E. István is nyert. Kihirdette u.azon évben Torna megye. (TK. I/223: Sándor.) Elek (alias Soltész) - Czímeres nemeslevele kelt 1636. (Abaúj m. lt.) Elek (panyiti) - Nemességét 1638-ból l. Kolosmon. conv. Prot. P. 104.
Elek (alias Erdődy) - Czímeres nemeslevelet III. Ferdinándtól 1648. jul. 4.
E. János, István és János fiai kapak. (Szatmár m. lt.)
Kihirdette 1649. aug. 14. Ugocsa-, 1650. ápr. 6. Szatmár megye.
A család Szatmár megyében igazolta nemességét. (Gorzó 34.)
Elek (sákai) - Nemességét 1649-ből l. Gyfv. RL. XXIV/185.
Elek - Nemességét 1713-ból l. a váczi kpt. Levéltárában.
Elek - Czímeres nemeslevelet VI. Károlytól 1715. febr. 20. E. János, gyermekei és testvére György nyertek. (Szatmár m. lt.) Kihirdette 1715. jul. 6. Szabolcs megye. (Gorzó 33–4.)
Elek (alias Vass) - Czímeres nemeslevelet 1717. febr. 11. E. Zsigmond ka- pitány nyert. (LR XXXI/283.; Barsm. lt.) – Vö. NI. IV/25.; Siebm. 152.
Elek (malomszegi) - Az előnével a nemességet 1900. ápr. 10. E. Pál, a M. Keresk. Rt. vezérigazgatója kapta. (MNA. 37.)
Elek (ujnépi) - Az előnévvel a nemességet 1904. május 2. E. Lipót kereskedelmi tanácsos kapta. (MNA. 37.)
Elek (domaházi) - Fenti előnév adományozásában 1902. decz. 5. E. Lajos ny. cz. őrnagy részesült.
Elek (gidófalvi) - Székely család. (Pálmay: Háromszék 151.) Elek (kányádi) - Kihalt család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 65.
Elek (saczkai) - Czímerét l. Siebm. erd. 151.
Elek - nevü család czímerpecsétje Nógrád megye levéltárában. (Simon 31.) Elek - nevü család élt a mai Szilágy megyében is. – Vö. Petri V/426–7.
Elek János (Zilah) - 1650. évi czímerpecsétje a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.
Elek - Egyik ilyen nevü család nemességét 1805. aug. 30. a legfelső helyen igazolta. (LR. LXI/722.)
Pót: Elek - Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Elek - Címereslevele kelt 1662. – Nemességét 1771. Komárom m. igazolta.
– Vö. Alapi Elek-családbeliek.
Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abaúj megyében Sándor, Bi-har megyében Márton, János özv., Borsod megyében 2 András, Gábor, Gáspár, 2 György, Imre, 7 István, 2 János, Lőrincz, Márton, Mátyás, 4 Mi-hály, 2 Miklós, Pál, Heves megyében Bálint, János, Komárom megyében András, Sándor, Szabolcs megyében János, 2 György, Sándor, Boldizsár, Szatmár megyében Gáspár, Ugocsa megyében György, Ung megyében István, Vas megyében pedig Mihály fia, Imre utódai (Balogh 52.) fordul-nak elő az igazolt nemesek között.
ELEK CSALÁDOK NAPJAINKBAN
Az országos telefonkönyv alapján Borsod-Abaúj-Zemplén (Domaházán rengetegen), Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében élnek a legtöb-ben, de Békés, Heves és Csongrád megyében is van jó néhány család. Termé-szetesen Budapesten is sok, száznál több Elek nevű előfizető található.