1619. november 1. – Urbarium (összeírás) a Leleszi prépostság javairól:1
Sessiós (= telkes) jobbágyok, zsellérek, nemesek (mindhárom) név szerint.
Deserták (= elhagyott porták). Cenzus (= kötelezően beadandók): készpénz, ke-nyér, zab, tyúk, tojás, kappan. Igásállattal rendelkezők robotja, gyalogrobot.
Terménytizedek ősziekből és tavasziakból. Szőlők után borszolgáltatás.
Az első nagykaposi dokumentum,melyben Elek név (Franciscus) szerepel ↑
MOL Urbaria et Conscriptiones – Ung megye, Nagykapos mezőváros (UC 18:18)
Az 1619-es adóösszeírásban szereplő Elek Ferenc a régi városi iratok szerint2 1621-ben „szerrel járó bíró”, 1631-ben
*
pedig „esküdtbíró” volt:*
Mi Nagy Kaposi Fő bíró Búza Mihály az én tizenkét esküdt urammal egyetem-ben, úgy mint Szarka György, Győrmester István, Turi Gáspár, Radócsy Mihály, Sza-bó János, István Diák, Elek Ferenc, Juhász Ferenc, Mészáros István, szerrel járó bíráim Kovács Tamás és Győrmester Péter aggyuk emlékeztetőül mindenek, akinek illik, jelen voltuknak és ennek utána következendő jövőinknek, mielőttünk két vér szerint való attyafiuk Bőse Erzsébet és Bőse Kata feladván előttünk, hogy attak volna ősüktől ma-radt két darab szántóföldet, ugyan itt, Kaposi mezőn Bőse Annának és Barát Jánosnak maradékival együtt örökbe fiúrul fiúra, nemzetségről nemzetségre megmásíthatatlan képpen magyari negyven forintokért, mit osztott attya fiának, mert ősöktől maradt örökség, a harmadikat pedig szabadon bírhatja, mely földnek Balog Mihály fölül szom-szédja, a végitől pedig Vincze István.Városnak pecsétje alatt megiratott
Anno Millessimo sescenti triginta unam Ps: mely földekre áldomásul hozatott 2 forintért bort
Ez az Elek Ferenc, biztosan rokonunk volt, valószínűleg Elek Jakab test-vére vagy unokatesttest-vére lehetett. És talán azonos az 1599-ben a Borsod megyei Kisfaludon összeírt Elek Ferenccel, akinek nevével Borsodban többé nem talál-koztunk. Nyilván az 1600-as évek elején költözött Kaposra, mert 1619 előtt nem volt Elek nevű az Ung megyei összeírásokban.
Elek János bizonyára nem véletlenül, hanem a rokoni kapcsolatok miatt került a Nemesbikktől mintegy 180 km távolságra lévő Nagykaposra mestersé-get tanulni, hiszen a közeli Miskolcon is lehetett volna inas. János a nemesség-szerző Elek Jakab unokája volt. Apja, Elek Imre valószínűleg 1635 körül halt meg Nemesbikken. Özvegye az akkor 12–13 éves kisebbik fiát, Jánost Nagykaposra küldte. Az idősebb fiú, István otthon maradt, és rokonai segítsé-gével a nemesbikki birtokon gazdálkodott, emellett művelte az emődi szőlőt is.
Egy 1642-es keltezésű magyar nyelvű bizonyságlevélből derült ki mindez, amely az 1744-es ungvári nemességigazolási ügy „melléklete” volt. Ezek sze-rint Elek János mesterség tanulása miatt telepedett meg Kaposon.3 Azt is leír-ta, hogy ekkor már indítani akarta gazdaságát, ezért 60 forintért lemondott Nemesbikken lakozó Elek István bátyja javára az atyjától, néhai Elek Imrétől örökölt emődi szőlőjéről.
1644-ben egy rendkívül részletes dézsmajegyzék készült Kaposon, amely-ben már (sok más jobbággyal együtt) Elek János, mint adózó neve is szerepelt.4
2 MOL Városi Iratgyűjtemény R 314 – Nagykapos 1631 (15. cs. 2. tétel)
3 CSML Szentesi Levéltára – Nemességi iratok (IV. A. 3. f. - 11.) –Elek család MOL Regesta Decimarum – Ung megye 1644 (Oppidum Nagykapos)
A Nemesbikkről Nagykaposra jött, majd itt megtelepedett Elek János 1642-ben már önállóan gazdálkodott. Bizonyára szabó lehetett, mert ennek a mesterségnek régi hagyományai voltak itt és sok szabó élt a kisvárosban. Már 1525-ben – elsők közt az országban – megalakult a céh, az 1600-as években pedig már fazekasműhelyekről is írtak Kaposon. Bármelyik mesterséget űzte, biztosan jól megélt – mert egyrészt az árut eladhatta helyben, vagy a környező települések vásáraiban, de akár a közeli Ung várában is.
Szabóműhely Jost Amman fametszetén (1568)
1644 és 1676 közti időszakból alig maradt fönn Ung megyei összeírás, rá-adásul Nagykapos egyikben sem szerepel.
A további dézsmajegyzékekben viszont már nincs benne Elek János neve.
Valószínűleg csak mesteremberként dolgozott, terménye alig lehetett.
1677-ben és 1678-ban a nagykaposi összeírásokban három fia: Elek Fe-renc, Elek György és Elek István is megtalálható adózó családfőként, szinte egymás után felírva.5 Ugyanezekben az években Ungváron adózott Elek Imre, aki bizonyára János legidősebb fia volt.6
Elek János fiai az 1640/50-es években születtek, akiknek a névadása logi-kus: Imre édesapja után, Ferenc bizonyára az idős rokon után (akihez jött), István Nemesbikken maradt bátyja után, György pedig nyilván apósa volt.
1682-ben az összeírásban Nagykaposon Elek Ferenc judex (a bíró), Elek János desert (nem adózik), Elek György és Elek István adózó családfő:7
Részlet az 1682-s nagykaposi összeírásból – négy Elek családfő nevével
5 MOL Regesta Decimarum – Ung megye 1677, 1678 (Oppidum Nagykapos)
6 MOL Regesta Decimarum – Ung megye 1677, 1678 (Oppidum Ungvár)
MOL Urbaria et Cosncriptiones – A leleszi prépostság javainak összeírása (UC 18:19)
1684. június 10. (Klobusiczky Ferenc konfiskált javainak összeírása)8
…Nagykapos oppidum – 83 jobbágy neve (fiaik és állatállományuk).
20. oldal:
22. oldal:
Az 1684-es összeírásban a három Elek családfő felnőtt fiait is jelezték az összeírók 1684-ben Elek Ferencnek két, Elek Györgynek és Elek Istvánnak egy-egy felnőtt fia volt. Elek János nyilván már nem élt, vagy idős emberként nem gaz-dálkodott, mert portáját desert (elhagyottként) jelzik. Vagyoni helyzetükre is utalt az összeírt állatállományuk: Elek Ferencnek 6 ökre és 2 tehene, Elek Györgynek 1 tehene, Elek Istvánnak 6 ökre és 5 tehene volt.
Elek György biztosan nem gazdálkodott, mert semmilyen igavonó állattal nem rendelkezett, valószínűleg iparos lehetett.
*
1685 és 1691 között (az összeírások szerint) Elek Imre Ungváron élt és gazdálko-dott. 1685-ben csak azt írták róla, hogy paraszt. 1690-ben ½ jobbágyportát művelt, 4 ökre, 6 tehene és 4 disznaja volt, felnőtt fiúgyermek már nem élt vele együtt.9
8 MOL Urbaria et Coscriptiones – A leleszi prépostság javai (UC 18:20 és UC 66:29)
9 MOL Urbaria et Coscriptiones – Oppidum Ungvár (UC 63:22, UC 63:23, UC 88:66)
1688-ban és 1689-ben a dézsmajegyzékekben már csak két ősünk szere-pelt: Elek István volt a judex (bíró), és Elek Ferenc. Hiányzott viszont Elek György neve, bizonyára meghalt.10 Ezt bizonyítja az 1691-es összeírás, amely-ben a jelentős összeggel adózó Elek Ferenc és István mellett Elek György özve-gye és (fia) Elek György is szerepelt, de minimális adóval.11
1690 és 1693 között az összeírásokban egymás mellett volt Elek Ferenc és az ifjabb Elek György, de Elek István sem lakott messzire tőlük.12
Ungváron 1692-től egészen 1711-ig találhattuk meg Elek Imre nevét.13
1696-ban Elek György nevével utoljára egy portajegyzékben,14 Elek Istvá-néval és Elek Ferencével pedig még egy 1705-ös iratban
is
találkozhattunk.15A Rákóczi szabadságharc jelentős mértékben érintette a várost. Őseink bi-zonyára részt vettek a harcokban, de nem sok dokumentum maradt fönn ezek-ből az időkezek-ből. A háborús helyzet, a rossz termések, majd az 1709/10-es pestis-járvány miatt a városka lakossága nagyon lecsökkent.
1715-ben a nagykaposi összeírásban csak Elek János szabó neve szere-pelt, aki terményadót is fizetett.16 Ungváron ekkor nem írtak össze Elek nevűt.
2. Joan Elek sartor (szabó) –Nagykapos mezőváros 1715. évi összeírása, második oldal
10 MOL Regesta Decimarum – Ung megye 1688, 1689 (Oppidum Nagykapos)
11 MOL Regesta Decimarum – Ung megye 1691 (Oppidum Nagykapos)
12 MOL Regesta Decimarum – Ung megye 1690, 1692, 1693 (Oppidum Nagykapos)
13 MOL Regesta Decimarum – Ung megye 1689, 1690, 1691 (Oppidum Ungvár) és Urbaria et Conscriptiones – Ungvár (63:28, 115:27, 115:32)
14 MOL Cosncriptio Portarum – Ung megye 1696
15 MOL Városi Iratgyűjtemény R 314 – Nagykapos (15. cs. 2. tétel)
16 MOL 1715. évi országos összeírás – Ung megye (Nagykapos, Ungvár)
1718 végén, 1719 elején Ung megyében készült egy összeírás, a kincstári uradalom és a vármegye közti vitás adótizedek megállapítása ügyében.17
Nagykaposon a 48 adózó családfő neve mellett foglalkozásuk is fel volt tüntetve. Nagyon sok iparos, különösen szabó volt.
Elek Ferenc (20.) és Elek János (22.) egymás mellett laktak, bizonyára testvérek voltak, és mindketten ¼ urbárföldön gazdálkodtak. Az összeírás szerint egy-egy 18 év fölötti, még velük élő fiuk volt. János (a szabómester) mint idősebb, nagyobb állatállománnyal rendelkezett: 2 lova, 3 tehene és 3 sertése volt. Szőlőt mindketten műveltek, gabonafélékből egyformán adóztak:
Franciscus Elek és Joannes Elek az 1718. évi kamarai összeírásban
1720-ban a nagykaposi összeírásban Elek János és Elek Ferenc, mint job-bágyok voltak bejegyezve.18 Emellett extraneiként Elek János Szerednyén, Elek Ferenc Kiskaposon is össze lett írva. Ugyanekkor Ungváron (UC 167:27) ezúttal taxás (kötelezettségeit pénzzel kiváltó) jobbágyként ott volt egy másik Elek Ferenc.
Elek András, az én ősöm (Elek János fia)* nyilván azért nem lett összeírva 1718-ban és 1720-ban, mert még fiatal volt – és fazekas inasként dolgozott va-lahol (Kaposon vagy Sárospatakon).19
*1792-ben az ungvári nemességigazoláskor az első tanú hitére vallja, hogy Elek János, András és Ferenc, nemkülönben Elek Erzsók (Bálint Pálné), és Elek Panda (Korrodi Istvánné) szintúgy Kapos városában lakoztak ezért azokat jól ismervén, tudja, hogy egy testvérek voltak, azután csakugyan itt Kaposon haláloztak meg, csupán Elek András vette lakását Csongrád vármegyébe Hold Mező Vásárhelyre.
.
A következő évtizedekből nem maradt fönn sem összeírás, sem egyéb irat.
17 MOL Urbaria et Coscriptiones – Az ungvári kamarai uradalomról (UC 105:3)
18 MOL 1720. évi országos összeírás – Ung megye (Nagykapos, Ungvár)
CSML Szentesi Levéltára – Csongrád vármegyei nemesi közgyűlésének iratai (IV.A. 3. f. 11.)