A Nagykaposon élő Elek családok rokoni kapcsolata a Borsod megyei (nemesbikki) nemes Elek családokkal Elek István 1744-ben kért nemességvizs-gálati eljárásából derült ki. Ez konkrétan a Szentesi Levéltár nemesi anyagában lévő Elek András és Sándor nemességigazolási kérelmében (1793/94) van.20
A nagykaposi Elek István nemesség iránti kérelmet adott be 1744-ben, amelyben magát az 1627-ben nemességet kapott Elek Jakabra vezette vissza.
A testimoniálist megkapta Elek István Ungváron 1746. április 18-án, mely szerint leszármazása a következő volt: „Elek István fia Jánosnak, aki fia a másik Jánosnak, aki fia Imrének, aki fia a nemesség szerző Jakabnak.”
Az 1746-os ungvári bizonyságlevél latin nyelvű részlete a leszármazásról Ebbe az ungvári jegyzőkönyvbe beírják az írásos dokumentumokat:
Másolatok a Borsod vármegyei jegyzőkönyvekből és iratokból, amelyeket Miskol-con bemutattak Elek Jakab bizonyított leszármazottjai:
-A nemesi oklevelet II. Ferdinándtól kapta Elek Jakab fiaival, Jánossal és Imrével Bécs-ben, 1627. július 20-án.
-Kihirdette Borsod megye nemesi közgyűlése 1628. június 24-én Edelényben.
- 1631. augusztus 24. Sennyei Péter eladási oklevele bizonyos nemesbikki földről Elek Jakab részére.
- Elek János 1642. február 8-i bizonyságlevele az emődi szőlőről, amelyben leírja szár-mazását, és hogy Nemesbikkről költözött Nagykaposra.
- 1701. április 24. ítéletlevél Elek István részére bizonyos emődi szőlőről.
- 1744. június 17. Miskolc - Elek Mihály és György nemességigazolása.
- 1744. Elek György és fia István, valamint Elek Mihály és fia Mihály nemessége.
- 1744. Elek Mihály és György nemességigazolása – Nemesbikk.
20 CSML Szentesi Levéltára – Csongrád vármegyei nemesi közgyűlésének iratai:
Nemességi iratok (IV. A. 3. f. - 11.): Elek család
Ung vármegye Ungvár városában 1744. április 22-én tartott nemesi közgyűlésén meghitelesített tanúvallomások, melyekkel István magát és nemzetségét az említett adományozottra vezette vissza:
Kérdések a tanúkhoz (magyarul):
- tudja-e a tanú bizonyosan, vagy hallotta-e, hogy mostan nemes vármegyében Nagykapos városában lakozó Elek István uramnak az elei nemes Borsod vármegyének Nemesbikk nevű helyiségéből szakadtanak ide?
- Tudja-e a tanú, hogy ember emlékezetétől fogva mind a mai napig ismerték-e ezen említett Elek István uramnak eleit, ugyan nemes Borsod vármegyében Nemesbikk nevű helyiségében lakozó nemzetes vitézlő Elek uramék igaz vér szerint való atyjafia-inak? és hogy sok ízben hívták is magokkal, hogy menjenek le lakni a magok régi eleinek földjére, ahol maguk nemesi szabadságokkal élhetnek, vagy pedig ha nem akarnák Ka-post otthagyni, menjenek le és a nemeslevelet kezükbe fogják adni, mivel úgy illeti ezen Kapost lakozó Elek uramékat, mint szintén minket Nemesbikken lakozó Elekéket, mivel egy vérből voltanak az eleink?
- tudja-e a tanú, hogy ezen nemes vármegyének Nagykapos városában nem is vol-tanak több Elek néven, hanem egyedül csak az említett Elek István uramnak az elei, akik is szakadtak nemes Borsod vármegyének Nemesbikk nevű helyiségéből, és még most sincs több, hanem csak azoknak maradéki, akik közül való ezen deutralis Elek István uram?
I. tanú: Csengeri István kb. 68 éves Kaposi lakos
- hallotta a maga édes atyjától és Dobronyi Istvántól, hogy Kapost lakozó Elek Istvánnak az nagy atyjai nemes Borsod vármegyéből származtanak, úgy mint Nemes-bikkről, ide ezen nemes vármegyébe Nagykapos városába, akinek is neve Elek János volt.
- hallotta azt is, Nemesbikken lakozó nemzetes vitézlő Elek János uramnak szájábúl (amidőn ezen tanú az újhelyi vásár alkalmatosságával ugyan Kapost lakozó néhai Elek János urammal együtt lettek volna, ezen vásárban a nemes Borsod várme-gyében Nemesbikken lakozó nemzetes vitézlő Elek János uramra rá akadtak: kérdezvén egymást hogy vagynak, mint vagynak, úgymint régen nem látott atyjafiai egymásnak, az alatt egymást megölelvén, hívja a Kapost lakozó Elek János uram, ugyan Nemesbikki Elek János uramat jöjjön kegyelmed öcsém-uram egy ital borra, mert régen nem láttam kegyelmedet. Ezen tanút el nem hagyták magoktúl, minthogy Kapost lakozó Elek János-sal egy társaságba volt. Ezen alkalmatossággal a tanú, hogy hívta Kapost lakozó Elek Jánost, hogy menjen oda le hazájában lakni Nemesbikkre, ne lakjon Kapost az alatt a robot alatt, mivel egy vérből igaz atyafiak vagyunk. Kire Kaposi Elek János uram felelé, édes öcsém-uram én már öregember lévén nem megyek, hanem ahol felnőttem, ott aka-rok meghalni. Melyre felelt Nemesbikken lakozó Elek János, jöjjön akkor kegyelmed le, kezébe adom a nemeslevelet.
- tudja bizonyosan ezen tanú, hogy Nagykapos városában nem voltanak több Elek nevű emberek, hanem csak a deutrális Elek István elei, és még ma sincsenek töb-ben, hanem csak azoknak leszármazottjai, aki szakadtanak nemes Borsod vármegyének Nemesbikk nevű helyiségéből, kiknek is leszármazottja Elek István.
II. tanú: Györkei István kb. 78 éves kaposi lakos
- tudja, hogy Elek Istvánnak nagyapja Elek Ferenc nemes Borsod vármegyéből Nemesbikkről Kaposra szakadt.
- vallja ezen tanú letett hite alatt, hogy ennek előtt 12 vagy 13 esztendőkkel ezen tanú néhai Kovács Mihállyal lemenvén nemes Borsod vármegyébe valamely gyapjúnak megvételére akadván Nemesbikk nevű helységben. Minthogy jeles ünnepnap, Pünkösd napja volt, mint igaz keresztények az Istenszolgálatot nem akarták elmulasztani, temp-lomba vették útjukat. Ugyan Nemesbikken lakozó nemzetes vitézlő Elek János uram látván, hogy más megyéből való emberek jönnek az Isteni szolgálatra, megállván az úton a templom előtti kis téren, mondván ezen tanúnak, hol laknak kegyelmetek? Kire felelé ezen tanú, mi nemes Ung vármegyének Kapos városába lakunk.
Felelé erre újabban Nemesbikken lakozó nemzetes vitézlő Elek János uram, temp-lom után jöjjenek kegyelmetek házamhoz ebédre. Mire ezen tanú a maga társával azon becsületes emberhez elmentek ebédre. Ezen tanútól újabban ebéd után kérdezte Elek János, hogy élnek-e az én atyám fiai Kapost? Kire felelé ezen tanú, kik kegyelmednek az atyjafiai Kapost? Kire újabban felelé Elek János uram, nem egyebek, hanem Elek Fe-renc, Elek István és Elek Györgyék. Ezek nekem vér szerint való atyámfiai, a nemesle-velek is ami mint őket, mint engem illet nálam vagyon, már régen is kezükbe adtam volna, csak jöttek volna érte, de senki sem jött.
- tudja bizonyosan ezen tanú, hogy Nagykapos városában nem voltanak több Elek nevű emberek, hanem csak a deutrális Elek István elei, és még ma sincsenek többen, hanem csak azoknak leszármazottjai, aki szakadtanak nemes Borsod vármegyének Nemesbikk nevű helyiségéből, kiknek is leszármazottja Elek István.
III. tanú: nemes Csánfordy alias Borbély László, kb. 57 éves kelecsényi lakos
- nemes Borsod vármegyében lakozó Elek uramtól magától hallotta, hogy Kapost lakozó Elek Istvánnak az elei Nemesbikkről szakadtak volna Kaposra.
- egy alkalommal Miskolcon vásárban lévén és Nemesbikken lakozó Elekkel össze-akadván szóban eredvén vele, kérdezte a tanútól, hogy élnek-e még Kapost az Elekék?
Melyre felelé a tanú, hogy él még egy.
Arra mondá az a tanúnak, köszöntse kegyelmed Őtet, és mondja meg neki, hogy Nemesbikkre jöjjön, mivel igaz vér szerint való atyámfia, a nemeslevelet is kiadnám néki.
- egyéb Elek nem lakott Kapost Elek István elein kívül.
IV. tanú: Gyarmathy István, kb. 57 éves vajkóci lakos
- hallotta ezen tanú a régi öreg emberektől, hogy Nagykapost lakozó Elek István uramnak az elei nemes Borsod vármegyének Nemesbikk nevű helyiségéből szakadtanak Kaposra.
- tudja bizonyosan a tanú, hogy Nemesbikken lakozó nemzetes vitézlő Elek uramék mindenkor ismerték igaz magok famíliájából való attyok fiának Nagykapos városában lakozó Elek István uramnak eleit. Ezt pedig onnan tudja, hogy ennek előtte kb. 26 esztendővel lemenvén Nemesbikkre ezen tanú ugyan Kapost lakozó Elek János urammal valamely gyapjúnak vételére, egyenesen Nemesbikken lakozó nemzetes vitézlő Elek uramhoz szállottak, és ottan harmad vagy negyed napig vendégeskedvén mulattak.
Ezen alkalmatossággal sokszor hallotta szájából a bikki Elek uramnak, hogy mondotta kaposi Elek János uramnak, édes öcsém miért szamárkodtok azon a Kaposon abba a nagy nyomorúságba, mikor itt magatok szabadságával minden baj nélkül elélhetnétek.
Kire kaposi Elek János uram mondta, hogy már sok véres verítékünket szánjuk ott-hagyni, és meg is szoktuk ott már a lakást.
- tudja azt is, hogy Kapost több Elek nevű emberek nem voltak, hanem csak ezen deutrális Elek István uram elei, kik is szakadtak Nemesbikkről.
--- Az 1744-es tanúvallomásokból egyértelműen kiderült, hogy a nemes-ségkérő Elek István ősei Nemesbikkről kerültek Nagykaposra egykor. Az egyik tanú Jánost, a másik Ferencet említette leköltözőnek, kettő nem mondott nevet. Biztosak voltak abban is, hogy a Kaposon valaha is élt összes Elek ro-konságban állt egymással. Az idős tanúk valamennyien ismerték Elek István apját, (néhai) Elek Jánost – akinek a nemesbikki Elek családdal való rokonságá-ban és nemesi származásárokonságá-ban biztosak voltak.
Az I. tanú egyszer az újhelyi vásárban együtt volt Elek Jánossal, amikor ott találkoztak a nemesbikki Ns. Elek Jánossal. Az hívta a kaposi Jánost, hogy menjen hozzájuk haza (Bikkre), ahol szabadon (nemesként) élhet, nem kellene jobbágyként robotolnia. Az öreg kaposi Elek János azt mondta, hogy nem megy – ott akar meghalni, ahol született és felnőtt. A bikki Ns. Elek János fel-ajánlotta, hogy akkor kezébe adja a nemeslevelet.
A II. tanú 1733-ban Nemesbikken járt gyapjút venni, ahol Ns. Elek János megtudva, hogy Kaposról jöttek – érdeklődött ottani rokonai: Elek Ferencék, Istvánék és Györgyék után. Azt is mondta, őket is illeti a nemeslevél.
A III. tanú a miskolci vásárban találkozott egy nemesbikki Elek úrral, aki érdeklődött kaposi rokonai felől, és felajánlotta nekik a nemeslevelet.
A IV. tanú 1718-ban a kaposi Elek Jánossal együtt Nemesbikken járt gyap-jút venni, és az ottani Ns. Elek úréknál szálltak meg – aki hívta a kaposi Elek Jánost: költözzenek Bikkre és éljenek ott szabadon.