Egyszerű vektoros megoldások

A vektoros formátum nagy előnye, hogy a pontszerű, vonalas, vagy felületi elemeket koordi-nátáikkal írja le, így általában kevesebb információt kell a weben keresztül továbbítani, mint-ha raszteres képpel lenne dolgunk, nem is beszélve a további strukturális előnyökről.

A webes szabványokat gondozó szervezetek (pl. W3 Consortium) régi törekvése egy olyan vektoros webformátum kifejlesztése, amelyeket be lehetne építeni a böngészőprogramokba és minden webfejlesztő egyszerűen használhatná. [9], [10]

Az elmúlt néhány évben többféle megoldással próbálkoztak, ezek egy része viszonylagos is-mertségre tett szert, mások szinte teljesen eltűntek (DWF: Drawing Web Format, HGML:

Hyper Graphics Markup Language, PGML: Precision Graphics Markup Language), mivel a kifejlesztő cégen kívül más nem támogatta. Tekintsük át a napjainkban is alkalmazott fon-tosabb lehetőségeket, melyek használatához egyelőre általában szükség van arra, hogy a kli-ens oldalon telepítsenek egy bedolgozómodult:

SVF (Simple Vector Format): az egyik első kísérlet volt vektoros információk webes publikálására, sőt tulajdonképpen az első, amelyet speciálisan a webes igények kielégítésére fejlesztettek ki és az első változatát 1994-ben tették közzé, de 1996 után nem nagyon fejlesz-tették tovább. Az állományok Unicode-os szöveg fájlok és három részből állnak: a bevezetés

közli az SVF verziószámot (a 2-es formátum a legfejlettebb), a fejléc tartalmazza a rétegek felsorolását, illetve a színekkel kapcsolatos információkat; a fő részben szerepelnek az egyes rajzi objektumok és a hivatkozások.

A grafikus objektumokhoz hivatkozások kapcsolhatók, és a struktúra azt is lehetővé teszi, hogy a rajzi elemek már letöltés közben is megjelennek a képernyőn. A formátum elég egy-szerű mind a megjelenítő, mind a szerkesztő szoftverek számára.

Az SVF outputra képes szoftverek száma viszonylag csekély: ArchiCAD, MicroStation, ezen kívül még a DXF és HPGL konverterek készültek el. A nyomtatási lehetőség csak a nem ingyenes bedolgozómodulokkal volt lehetséges.

SWF (ShockWave Flash): A Macromedia által kifejlesztett bináris állományformátum fő-leg a grafikai programok körében igen népszerű. Rendkívül tömör, igen alkalmas animációs hatások beillesztésére, ún. rich media publikálására. Nagyon népszerűek a képregényhez ha-sonló interaktív grafikák alkalmazásában (például weboldalak nyitóképe), de egyszerűbb tér-képek publikálására is megfelelnek. A kiinduló alap általában valamilyen vektoros állomány, de könnyen integrálhatók audio és videó állományok is. A bináris állományok már nem szer-keszthetők, csak a megfelelő forrásnyelvi állományok (ezek általában FLA kiterjesztésűek).

2000-ben már a böngészők 70%-a bedolgozómodulok nélkül is képes volt kezelni a formá-tumot.

A formátum kifejlesztésekor a fő célok a következők voltak:

• Gyors megjelenítés a képernyőn (raszteres állományok renderelése, animáció, interaktív gombok, élsimítás).

• A formátum egyszerűen fejleszthető úgy, hogy visszafelé kompatíbilis maradhat.

• Olyan tömör formátumot hoztak létre, amely lassú hálózaton, kis sávszélesség mellett is terjeszthető.

SWF (Flash) térképpublikálás

• A formátum egyszerű, így a lejátszó programok is kisméretűek.

• Az SWF állományok lejátszásához nincs szükség további erőforrásokra (font állományok).

• Az állományok megjelenítése automatikusan igazodik a rendelkezésre álló hardverhez (fel-bontás, színmélység).

SVG (Scalable Vector Graphics):

ezt a teljesen nyílt szabványt a W3 Consortium javasolta és fejlesztette ki.

Nyitott a fejlettebb webtechnikák felé (XML, CSS, beágyazott fontok, interak-tivitás), egyre több program támogatja (főleg általános célú grafikus progra-mok).

Az SVG 1.0 szabványt 2000 augusz-tusában fogadták el, jelenleg a 3.0 a legutolsó változat. Mivel az egyik leg-jobban dokumentált, ASCII formátumú állomány, így várható, hogy egyre több szoftver támogatja. Napjainkban már GIS területen sem ismeretlen (a SiCAD és a SmallWorld támogatja, de már dolgoznak az ESRI- és a MapInfo-környezetbe illesztésen is). Az állományok méretének csökkentése szem-pontjából talán jobb megoldás, ha a térinformatikai szoftverben tárolt grafikus adatokat át-visszük egy grafikus programba, ahol a poligonokat Bézier-görbékké alakítjuk. Térképészeti szempontból lényeges (az SWF-fel szemben feltétlenül előny), hogy az SVG támogatja mind a Bézier-görbéket, mind a Unicode-ot. Az SWF-hez képest hátrány, hogy a bedolgozómodul sokkal nagyobb méretű (2-3 MB).

További fontos különbség az SWF és az SVG között, hogy utóbbi az audio- és a videó-információkat nem ágyazza be, hanem csak hivatkozik rájuk, sőt lejátszásukhoz is szükség van a megfelelő szoftverre, bedolgozómodulra.

VML (Vector Markup Language):

a Microsoft saját fejlesztésű vektoros webformátuma, melyet 1998-ban jutattak el javaslatként a W3 Consortiumhoz. Bár a legelterjedtebb böngészőprogram (az Internet Explorer) támogatja a haszná-latát (azaz nincs szükség bedolgozómo-dulra), de a weboldalak készítői előtt a lehetőség szinte ismeretlen. Egyszerűbb geometriai alakzatok nagyon egyszerű-en megjelegyszerű-eníthetők, de a bonyolultabb alkalmazások (pl. térképek) készítéséhez még nem készültek jól használható fej-lesztőeszközök.

A VML tulajdonképpen egy XML al-kalmazás, amely leírja a vektoros infor-máció felépítését és tartalmazza a képernyőn történő megjelenítéshez szükséges inforinfor-máció- információ-kat. A VML az XML szintaktikáját használva nagyjából hasonlatos a HTML és az SGML (Standard Generalized Markup Language) viszonyához. A VML alkalmazza a HTML 4.0

SVG formátumú térképpublikálás

VML formátumú térképpublikálás

szabvány egyik fontos elemét a CSS Level 2-t (Cascading Style Sheet). A HTML-ben egy-szerűen szerkeszthetők a fontosabb honlapelemek (bekezdés, táblázat, űrlap), ezek analógiája a VML-ben az alak, illetve az alakzatok csoportja.

WebCGM: A CGM (Computer Graphics Metafile) formátum volt az egyik első kísérlet arra, hogy a megvalósítsák a vektorgrafikus információcserét a különféle szoftverek és plat-formok között. Ez a formátum 1987 óta ISO szabvány (8632) főleg a technikai illusztráci-ók, az interaktív elektronikus dokumentáció, a geofizikaiadat-megjelenítés és a védelmi ipar területén.

A WebCGM ennek a formátumnak az internetes megvalósítása, melyet 1999 januárjában a W3C és a CGM Open Consortium együtt fejlesztett ki egy európai uniós projekthez. Az 1.0-s végleges változatot tulajdonképpen csak 2001 decemberében publikálták, holott már dol-goznak a 2.0-s verzión is.

A WebCGM egy bináris állományformátum, melynek tervezését speciális szempontok vezérel-ték: egyensúlyoz a grafikus kifejező erő, az egyszerűség és könnyű alkalmazhatóság között.

Az alábbi metaadat elemeket szabványosították a WebCGM-ben: hivatkozások, a kép struk-túrája és rétegszerkezete, kereső és lekérdező funkciók a grafikai elemekre. A WebCGM is támogatja a Unicode-ot.

A DTA-200 webes megjelenítése is WebCGM bedolgozómodul telepítését igényli GeoMedia térképszerver környezetben. [11]