CAD programok

A CAD szoftvereket főként az építészet, az építőipar, az elektrotechnika, az elektronika és a gépgyártás területén alkalmaznak. A CAD-ben központi szerepet játszik a tervezés tárgyát képező objektumok geometriájának számítógépes leírása, illetve megjelenítése (képernyőn és nyomtatón). A számítástechnika fejlődése idővel lehetővé tette a valódi háromdimenziós

meg-MapMaker Pro

jelenítést is. A tervezett térbeli objektumról ma már fényképszerűen valósághű megjelenítés, esetleg mozgókép is készíthető.

Tekintsük át a CAD szoftverek kialakulásának folyamatát.

1960-ban a MIT Lincoln Laboratory alkalmazottja Ivan Sutherland elindítja a Sketchpad nevű kutatási projektet, melyet a CAD ipari alkalmazása felé tett első lépésnek tekinthetünk.

Ugyanebben az évben alapítják meg a McDonnell Douglas Automation Company (McAuto) nevű céget, mely a későbbiekben a CADD szoftver kifejlesztésével nagyon fontos szerepet fog játszani a CAD területen.

1962-ben egy denveri garázsban Bill Barnes elkészítette az első digitalizáló táblát, melyre alapulva egy Auto-trol nevű céget hozott létre.

1969-ben a MAGI cég piacra dobja Syntha Vision néven az első testmodellező szoftvert.

1970-ben alapították meg az M&S Computing nevű céget, amely az Intergraph jogelődjé-nek tekinthető, s még ebben az évben elkészítették az első kísérleti grafikus munkaállomást.

Megalakul a Siggraph cég.

1974-ben értékesítik az első M&S rendszert. A gép hardverét a DEC szállította és az Intergraph első alapszoftverét, az Interactive Graphics Design System-et (IGDS) futtatta. A rendszert térképészeti célokra használták.

1975-ben fejlesztette ki a grafikus munkaállomások egyik vezető gyártója a Tektronix az első 19”-os monitort.

A hetvenes évek végének tipikus CAD rendszere 16 bites processzort és maximum 512 kB memóriát használt, a tipikus háttértár 20-30 MB volt és a konfiguráció teljes ára 125 000 dollár volt.

1980-ban megjelenik a VersaCAD szoftver első verziója, az M&S Computing felveszi az Intergraph nevet, mely sokáig a grafikus munkaállomások egyik legfontosabb gyártójává vá-lik.1982-ben John Walker megalakítja az Autodesk céget azzal a céllal, hogy kifejlesszenek egy 1000 dollárnál olcsóbb PC-s CAD szoftvert. Az AutoCAD első változata — mely 1982. de-cemberében jelent meg — Mike Riddle 1981-ben megírt MicroCAD programján alapult.

1984-ben a HP CoCreate Software Inc. néven CAD/CAM fiókcéget alapít.

Magyarországi fejlemény, hogy Bojár Gábor fizikus magánimportban behozott két MacIntosh számítógépet és Hajas Tamás segítségével elkezdte egy 3D-s CAD program fejlesztését, eb-ből alakult ki a későbbi ArchiCAD, a Graphisoft kulcsterméke.

1985-ben alakítja meg Keith Bentley a Bentley céget, sokáig együtt fejlesztik az Intergraph-fal a MicroStation programot.

1986-ban az AutoCAD 2.18-as verziójával debütál az AutoLISP programnyelv, ugyanebben az évben a cég megjelenteti AutoSketch nevű belépő szintű CAD szoftverét.

1987-ben jelenik meg az AutoCAD Release 9, az első koproceszort igénylő verzió. A General Motors stratégiai partnerének választja a Unigraphics céget.

1989-ben a Parametric Technology elkészíti a Pro/ENGINEER első változatát.

1990-re a MicroStation már 100 000 példánynál többet értékesített fő termékéből, míg az AutoDesk az év végéig 500 000 AutoCAD, 300 000 Generic CAD és 200 000 AutoSketch változatot adott el.

1991-ben a Sun platformra is elkészül az AutoCAD.

1993-ban jelenik meg az első Windows-os AutoCAD (12-es), egy évvel később dobja piacra a Hewlett-Packard a PE/Solid Designer nevű szilárdtest modellező szoftvert. Az AutoCAD-en kívül a piac fontosabb szoftverei a CADkey és a MicroStation.

1995 fő CAD termékei: Unigraphics for NT, AutoCAD LT, AutoDesk 3D Studio for NT,

Cadkey 7, DrafixCAD 4, Medusa, MicroStation 95.

1996: Intergraph Solid Edge.

1997: DenebaCAD for Mac 1.0.

1999: AutoCAD2000, megszűnik a Calcomp cég.

2000: A PC-ken futó CAD programok 60%-a az Autodesk terméke. [4], [5]

A térképészek gyakran használnak CAD programokat. Az AutoCAD szoftver újabb változatai képesek szinte bármilyen bonyolultságú grafikus információ bevitelére, amely térképkészítési szempontból elképzelhetõ. Ez a szoftver mára kvázi ipari szabvánnyá vált, viszonylagos nyitott-sága révén külön alkalmazásokat lehet hozzá fejleszteni. Natív belső formátuma a DWG, illet-ve grafikus adatcsere-formátuma a DXF, az egyik legelterjedtebb, platformfüggetlen illet-vektoros állományformátum. Elterjedtségét, elfogadottságát jelzi, hogy ugyanúgy alapformátum CAD, térinformatikai és általános célú grafikus programok esetében is. Tekintettel kell természete-sen lenni arra is, hogy a program újabb verzióival kismértékben általában változik maga a formátum is, ami a grafikus adatcsere lehetőségét esetenként megnehezítheti.

Lévén a CAD lényegében tervezőrendszer, így itt a megjelenítési lehetőségek általában korlátozottak, azaz az AutoCAD jelenleg még nem alkalmazza teljes körűen a WYSIWYG-technikát. Színrebontásra is csak megfelelő bővítésekkel képes.

Már a kilencvenes évek végén megjelent a szoftver Autodesk Map bővítése is, amellyel már valóban a térképészet irányába nyitott az Autodesk. Szintén fontos kapocs a GIS terület felé az ArcCAD nevű program, melybe az AutoCAD és ArcInfo funkcióit igyekeztek integrálni.

Ma már az input oldalon sincs szükség digitalizáló táblák használatára, mivel a program a 13-as változat megjelenése óta támogatja a raszteres formátumokat, így a képernyőn törté-nő digitalizálást is (a 12-es változatban már megjelentek ilyen funkciók, de ott még nem mûködtek megbízhatóan).

A legnagyobb magyar térképkészítő intézménynél, a Cartographia Kft-nél (1993 előtt Kar-tográfiai Vállalat) is az AutoCAD program használatával indult meg — és zömmel ilyen ala-pokon folyik jelenleg is — a digitális térképkészítés. A kilencvenes évek elején jó döntésnek bizonyult ez a választás, mert a korai időkben ez a szoftverkategória volt képes adott hard-ver jellemzők mellett a legbiztonságosabban kezelni a nagy méretű térképállományokat.

Ebben a kategóriában a szoftverárak jóval magasabbak, mint az általános célú grafikus programoknál, bonyolultabb a

szoftverek működésének elsajátí-tása, hatékony működtetése, amit a nem WYSIWYG-környezet is nehezít. Mivel a hagyományos kartográfia technológiai folyama-ta korántsem tekinthető ilyen WYSIWYG-környezetnek, így a CAD programok korábban kor-látozott megjelenítési képességei-nek elfogadása nem okozott ko-moly nehézségeket egy képzett térképész számára.

Előny viszont a több platfor-mos működés mellett az ilyen típusú szoftverek széles körű el-terjedtsége, nagy metrikus

pon-tossága, megbízhatósága, és az AutoDesk AutoCAD 2000

a tény, hogy rendkívül nagy méretű adatállományok is megbízhatóan kezelhetők vele. Sok térképésztől nem állnak távol ezen programoknak kicsit a műszaki rajzolás hagyományaihoz kötődő grafikus, mérnöki funkciói, míg az általános célú grafikus programok inkább a mű-vészi hajlamok kielégítésére, kifinomult grafikai, tipográfiai hatások elérésére alkalmasak. [1]

Az Autodesk Map szoftver főbb funkciói:

• térképkészítő és -letisztázó eszközök,

• adatkonvertálás (tartalmaz minden fontos formátumot), • koordinátakonvertálás (3000 rendszert ismer a szoftver), • adatbázis kapcsolat,

• többrajzos/többtérképes hozzáférés, csoportmunka, • térbeli elemző eszközök.

Legújabb változata az Autodesk Map Series, melynek komponensei az Autodesk Map 5, az Autodesk Raster Design 3 (teljes funkcionalitású raszter/vektor integráló szoftver, amely különösen a szkennelt légi felvételek térképi alapadatokba való beépítésére szolgál) és az Autodesk OnSite 6 (megjelenítési, lekérdezési és bemutatási funkciók).