Az internet és a web története

Az internet, a hálózatok hálózata, a határok nélküli, ellenőrizhetetlen kommunikáció lehető-sége az Egyesült Államokból származik. Magyarország — elsősorban politikai okok miatt

— csak 1991-től vált a világméretű rendszer részévé.

Igaz, hogy már korábban is lehetséges volt az internet használata Magyarországról, de a hazánkat jelölő .hu domain csak 1992-től él. Az első internetre kötött hazai számítógép az ursus.bke.hu IBM 3090 mainframe számítógép volt, melyet 1991-ben helyeztek üzembe. A gép az első időkben még csak osztrák címen (.at domain) volt elérhető. A technológia fej-lődésének gyorsaságát jelzi, hogy üzembe helyezésének időpontjában tízszer nagyobb teljesít-ményű volt, mint az országban fellelhető legnagyobb számítógép. A berendezés 1997. novem-ber 15-én fejezte be működését, akkoriban a gép 64 MB-nyi RAM-ja már a PC-k között sem számított különlegesnek.

Az internet használatának robbanásszerű terjedését a web „felfedezése” tette lehetővé a ki-lencvenes évek elején. Mivel ez a „robbanás” hazánkat már a rendszerváltás után érte, így ezen a területen Magyarország technikai lemaradása legfeljebb hónapokban, de napjainkban inkább már csak hetekben, napokban mérhető. Ezen a területen egy hazai felhasználó ugyan-azokkal a lehetőségekkel rendelkezik, mint a nyugati felhasználók: nincs technikai korlát, leg-feljebb anyagi. A web esélykiegyenlítő funkciója sokat segíthet a kevésbé fejlett országok fel-használóinak (pl. Sulinet és Irisz program: internetet minden hazai középiskolába, vagy az ún. intelligens régiók projekt).

Amikor a web eredetéről, alapjairól beszélünk, akkor két dolgot kell figyelembe vennünk.

A webdokumentumok informatikai alapja a HTML (hypertext markup language) formátum, melynek lényege, hogy a szövegben hivatkozásokat helyezhetünk el és követhetjük ezeket a szövegláncokat.

Vannevar Bush — aki Roosevelt elnök tudomá-nyos tanácsadója volt — 1945-ös publikációja tekint-hető az eredeti ötletnek. Ebben egy speciális gép (Memex) segítségével hasonlóan lehetett volna kezel-ni privát és nyilvános (könyvtári) szöveges informáci-ókat, fotinformáci-ókat, mikrofilmeket. Tulajdonképpen a Bush által leírt szerkezet egy számítógép volt, de valami-lyen hipertext jellegű programot (operációs rendszert) alkalmazva. Mindez 1945-ben, amikor a személyi szá-mítógép még ismeretlen, sőt elképzelhetetlen eszköz volt. Magát a hipertext szót első alkalommal egyéb-ként Theodor Nelson használta Xanadu nevű saját fejlesztésű számítógépes könyvtári rendszerében a hat-vanas években. [2]

Az internet technikai alapjai (az Ethernet, a TCP/

IP protokoll) már a hetvenes évek elején lehetővé tet-ték elektronikus levelek küldését. Természetesen a fejlesztés eleinte katonai célú volt: olyan hálózat kiépí-tése, mely akkor is működőképes marad, ha egyes szegmensei megsemmisülnek, ilyenkor a kis

csoma-gokban továbbított információ más, alternatív úton jut el a címzetthez. Az internet egyik leg-fontosabb előzménye a Védelmi Minisztérium ARPA (Advanced Research Projects Agency) ügynöksége volt, mely az Egyesült Államok technológiai válasza volt az első szovjet műhold (Szputnyik-1, 1957.) fellövésének sokkjára. Ebből az információtechnológiai válaszlépésből nőtt ki az ARPANET hálózat 1969-ben.

A hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek végéig az internetet szinte kizárólag csak a tudományos körökben ismerték és használták (leszámítva természetesen a katonai alkalmazá-sokat). Az első nem katonai internet végpontot (node) az UCLA-n alakították ki Los Ange-lesben még 1969-ben. Négy évvel később Norvégia és Nagy-Britannia belépésével a kapcsolat nemzetközivé válik. A kezdeti lassú fejlődésre jellemző, hogy az internet kiszolgáló számító-gépek száma csak 1984-ben érte el az 1000-et. [7]

Az igazi áttöréshez egy olyan egyszerű, felhasználóbarát kezelői felületre volt szükség, amit olyanok is könnyen meg tudtak tanulni, akik csak alapvető számítógépes ismeretekkel ren-delkeztek. A web bölcsője a svájci Genf melletti Meyrinben lévő CERN (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire), mely egy nemzetközi részecskefizikai kutatóintézet.

A web „feltalálója”, az ekkoriban a CERN-ben dolgo-zó, hol Franciaországban, hol Svájcban élő angol Tim Berners-Lee 1990 májusában javasolt egy interneten ala-puló, hipertextes rendszert. Ez elősegítette a CERN kere-tein belül futó nagy projektek kézben tartását, az infor-mációk gyors áramlását is. Emellett az alábbi előnyökkel rendelkezett:

• távoli információ-hozzáférés hálózaton keresztül;

• heterogén platformok összekapcsolása (beleértve a jö-vőbelieket is);

• nincs szükség komoly központi ellenőrzésre és koordi-nációra;

• privát kapcsolat is lehetséges (otthoni hozzáférés);

Vannevar Bush

Tim Berners-Lee

• grafikai lehetőségek, nem csak szöveges információk egyszerű továbbítása (ebben a tekin-tetben jelentett igazi előrelépést az egyszerű internet kapcsolathoz képest).

Tim Berners-Lee egyébként már 1980-ban írt egy hasonló programot Enquire néven.

A kulcsszavak az egyszerűség és a rugalmasság. A minimális kényz-szer elve döntő tényező volt a web adaptálásában. A web használatához a felhasználóknak csak kis változtatá-sokat kellett eszközölniük a meglévő rendszerekben, és azt is csak folya-matosan — álljanak bármelyik olda-lon is. A lehetőség, hogy a múltból a jelenbe ilyen egyszerű volt a fejlő-dés, azzal a reménnyel is eltöltötte a felhasználókat, hogy képesek lesznek a további fejlődés követésére.

Egy egyszerű felhasználónak iga-zából csak egy webböngésző programot kellett installálnia, ha már volt internet kapcsolata. A szerveroldalon az információszolgáltatóknak tulajdonképpen csak egy viszonylag egyszerű számí-tógépes formátumba kellett konvertálniuk meglévő szöveges és grafikus állományaikat, termé-szetesen a webszerver szoftver installálása mellett.

A meglévő és régóta használt FTP (File Transfer Protocol) helyett, mellett a web alapja a HTTP (HyperText Transfer Protocol). Ez teszi lehetővé a különféle internetes funkciók (ftp, telnet, mail, gopher) egységes egészként való használatát.

Az első, több platformon is elterjedt, sikeres böngészőprogram a Mosaic volt, melyet Marc Andreessen írt az NCSA-ban (National Center for Supercomputing Applications) és az 1.0-s verzió 1993 novemberében jelent meg. Sikerét a grafika használatának lehetősége adta, lévén a korábbi böngészők (pl. Lynx) csak szövegesek voltak. A web gyors előretörését mutatja, hogy a hostok száma már 1992-ben meghaladta az 1 milliót.

Sokan féltették ekkoriban a webet, hogy megfelelő standardok hiányában a sok energiával felépí-tett információs univerzum elpusztítja saját magát. Ez a felismerés vezefelépí-tett a World Wide Web Consortium 1994-es megalakításához, mely magában foglalta egyrészt a web technológia elterjedé-sében érdekelt 150 fő fejlesztő céget, másrészt az új média iránt érdeklődő piaci szereplőket. Ez a konzorcium őrködik a HTML szabvány fejlesztésén (a 4.0-s verziót 1998 elején fogadták el).

A kilencvenes évek végére a böngésző piacot a Mosaicból kifejlesztett, vagy legalábbis az-zal közös gyökerű, Netscape Navigator és a későn reagáló, de rendkívüli ráfordításokkal azt lassan utolérő, majd elhagyó szoftveróriás, a Microsoft Internet Explorere uralja. Az Internet Eplorer első változata 1995 augusztusában jelent meg és eleinte tulajdonképpen a Spyglass cég termékét bérelték. A nagy verseny gyors fejlesztést igényelt, így a 3.0 változat már 1996 augusztusára elkészült. Eleinte a Navigator előnye az volt, hogy az összes fontos platformon elérhető, míg az Exploreré az ingyenesség: egyebekben a két termék hasonló ké-pességű volt (hiszen mindkettő gyökere a Mosaic volt). 1998 óta már a Netscape Navigator is ingyenes. A böngészőprogramok fontosságát jelzi a Windows98 megjelenése körüli huzavo-na, amikor a vitát az váltotta ki, hogy a Microsoft az operációs rendszer elválaszthatatlan, szerves részeként integrálta saját böngészőprogramját.

Az Opera böngésző a piac egyre fontosabb szereplőjévé válik. Fejlesztését még 1994-ben

Mosaic 1.0 (MacIntosh változat)

elkezdte a norvég Telenor cég, hogy saját belső intranetes böngészőt hozzon létre. A Mosaic gyökereitől független fejlesztés is elősegítette, hogy olyan sajátos funkciókkal ruházták fel, amivel vetélytársai nem rendelkeztek. A 3.0-s verzió volt az első szélesebb körben is megis-mert változat (1997 december), de még napjainkban sem veszélyezteti az Internet Explorer vezető szerepét.

A Microsofttal szemben indított trösztellenes perek következtében a Windows XP első ja-vítócsomagja (2002 szeptember) már kénytelen volt a felhasználók számára lehetővé tenni a böngészőprogram lecserélését, annak ellenére, hogy korábban a Microsoft azt állította, hogy az Internet Explorer olyan alapvető része az operációs rendszernek, hogy nem távolítható el.

A web esélykiegyenlítő hatású, segíti a különféle kultúrák közeledését, de térhódítása az angol nyelv még szélesebb körű elterjedésével is jár. A multikulturális igények kielégítésé-hez járul hozzá a Unicode is, ami alapvetően szükséges a nyelvi korlátok csökkentésékielégítésé-hez, a kultúrák egyenjogúsításához. A web egyre szélesebb körű elterjedését jelzi az is, hogy a webhivatkozások (URL) már nem csak latin betűkkel adhatók meg, ami főleg a távol-keleti felhasználók számára jelent nagy könnyebbséget. [8]