A GIS szoftverek térképészeti lehetőségei

A GIS gyökerei az ötvenes-hatvanas évekig nyúlnak vissza és akkoriban elsősorban az állami szektor (Egyesült Államok) igényelte a kifejlesztését.

Az úttörők közé a Washingtoni Egyetem Földrajz Tanszéke tartozott, ahol statisztikai módszerekkel, a számítógépes prog-ramozás alapjaival foglalkoztak 1958—61 között.

1959-ben Waldo Tobler felvázolta az általa MIMO-nak (map in-map out) nevezett rendszert a számítástechnika térképé-szeti célú alkalmazására. Ez a rendszer elveiben már olyan térinformatikai funkciókat tartalmazott, mint a geokódolás, adatnyerés, adatelemzés és megjelenítés.

A Roger Tomlinson által megalapított kanadai intézmény a Canada Geographic Information (CGIS) alapvető célja a nemzeti földügy számítógépesítése volt és jónéhány GIS funk-ciót is megvalósított.

A legfontosabb intézmény a kezdeti időszakban mindenképpen az 1964-ben létrehozott Har-vard Laboratory volt. A laboratóriumot Howard Fisher alapította a HarHar-vard Egyetemen a Ford Alapítvány segítségével. Fizikai közelsége a legismertebb számítástechnikai intézetekhez (MIT, Yale) ösztönzőleg hatott a kutatómunkára. Eleinte a laboratóriumban nem a földrajzi irányultság volt a legjellemzőbb, hanem az építészet, a várostervezés és az erőforrás-gazdál-kodás. Híres fejlesztésük, az 1965-ben bemutatott SYMAP (Synagraphic Mapping System) azonban sokkal általánosabban használható volt. A Fisher értelmezése szerinti matematikai kartográfia lehetővé tette tematikus térképek automatikus előállítását sornyomtató alkalmazá-sával. A laboratórium változó nevekkel egyébként 1981-ig létezett.

Fontos megemlékezni az ún. GBF/DIME (Geographic Base File, Dual Independent Map Encoding) projektről, melyet 1967-ben azzal a céllal fejlesztettek ki, hogy az 1970-es népszám-lálás feldolgozását automatikussá tegye. Jelentősége abban is állt, hogy ez hívta fel a demog-ráfusok figyelmét a GIS-re.

1967-ben fejlesztette ki a CIA az AUTOMAP (Automatic Mapping System) rendszerét, mely

Roger Tomlinson (2002)

vonalas és pontszerű ábrázolást tett lehetővé a világ összes országára.

1969-ben alapítják meg az el-ső jelentős térinformatikai cége-ket: az Intergraph-ot és az ESRI-t (Environmental Systems Research Institute), érdekes módon ugyaneb-ben az évugyaneb-ben alakul meg az első európai cég is, a LaserScan (Camb-ridge). 1970-re fejlesztik ki Svájcban a SYMAP-hoz hasonló GEOMAP

1972-ben lövik fel az első Landsat műholdat, melynek alapvető célja az erőforrás-kutatás volt. A műholdképek feldolgozásának egyre növekvő igénye ösztönzőleg hatott a térinformatikai rendszerek kifejlesztésére.

1978-ban alakul meg az ERDAS cég (melyet ma a Leica birtokol), az egyik első raszte-res térinformatikai szoftver kifejlesztője. Megkezdődik a GPS rendszer üzembe helyezése az első műhold fellövésével (csak 1981-től működik ténylegesen).

1982-ben jelenteti meg az ESRI az ArcInfo első változatát, mely még miniszámítógépeken (tulajdonképpen a munkaállomások elődei) futott. A PC ArcInfo 1986-ban kerül piacra. 1990-ben az USA Védelmi Térképész Szolgálata 10 millió dolláros megbízást ad az ESRI-nek a

„Digital Chart of the World” kifejlesztésére.

Újabb fontos szoftverek az ESRI életében: ArcView — 1990; ArcCad — 1992; MapObjects

— 1996; ArcExplorer, ArcView for Mac és ArcView Internet Map Server (IMS) — 1997;

ArcInfo8 — 1999; 2001 — ArcGIS 8.1.

Jelenleg az ESRI-nek 2500 alkalmazottja van világszerte, a céget még ma is a két alapí-tó Jack és Laura Dangermond bir-tokolja.

Az olcsóbb térinformatikai szoftve-rek piacának legfontosabb szereplője a MapInfo. A cég 1986-ban alakult, alkalmazottainak száma mára megha-ladja a 600-at. A program első vál-tozata 1991-ben jelent meg, eleinte egyszerre két platformon (PC, Mac).

Készült UNIX-os változat is, de a kilencvenes évek közepétől már csak a Windows-os verziót fejlesztik.

1987-ben kezdődik a Clark Univer-sity-n az Idrisi szoftver fejlesztése (Ron Eastman), mely elsősorban rasz-teres képfeldolgozásra és térbeli sta-tisztikai elemzésekre alkalmas.

ArcViewGIS 3.1

MapInfo 6.5

1988: megalakul a Crossworld cég és az National Centre for Geographic Information and Analysis (NCGIA). Először alkalmazza az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatal a TIGER (Topographically Integrated Geographic Encoding and Referencing) rendszert. Megalapítják a GIS World (GEO World) folyóiratot, a GIS Europe néhány évvel később, 1992-ben indul.

1989-ben két fontos szoftver jelenik meg: Az Intergraph MGE és az ER Mapper.

1993-ban alakul meg az EUROGI (European Umbrella Organisation for Geographic Information). 1994-ben alapítják a PCI Geomatics céget.

1999-ben lövik fel az első kereskedelmi célú GIS műholdat, az Ikonost. A 680 km maga-san keringő műhold 1 méteres felbontású képeket szolgáltat.

2003-ban várható a három differenciális GPS-rendszer (WAAS, EGNOS, MSAS) üzembe állása, mely a felhasználóknak még gyorsabb és pontosabb helymeghatározást tesz lehetõvé.

Európában kicsit máshol voltak a hangsúlyok a GIS kialakulásában, itt a kezdeti időben főleg a kutatás-fejlesztés dominált. Mivel a GIS alkalmazásában alapvető volt a nemzeti tér-képész szolgálatok szerepe, s Európában gyakori volt, hogy egy országon belül külön polgá-ri és katonai térképészet is létezett — az Egyesült Államokkal ellentétben, ahol csak két szervezet (az USGS és a Defense Mapping Agency) foglalkozott topográfiai térképekkel —, az európai intézmények sokkal szélesebb hatáskörrel bírtak (kataszteri térképezés, földügy).

Néhány nyugat-európai országban (Svájc, Ausztria, Svédország) már a kezdeti időkben szá-mítógépes adatbázisokkal összekapcsolva működtek a földhivatalok. A nagyobb intézmények (Ordnance Survey, IGN) külön számítógépes osztályokat, kutatólaboratóriumokat hoztak létre az új technológia vizsgálatára.

A hatvanas-hetvenes években Európában is több GIS-szoftverfejlesztő cég működött, de érde-kes, hogy napjainkra — hasonlóan szinte az összes többi informatikai területhez — a legna-gyobb GIS-cégek szinte mind amerikaiak. Mára három jelentősebb európai cég (Smallworld, LaserScan, Siemens) található az ismert térinformatikai cégek között, de egyikük piaci súlya sem igazán jelentős.

Az oktatásban is érdekesek az eltérések: az Egyesült Államokban a térinformatika oktatás főleg a geográfia tudományához kapcsolódó egyetemi tanszékeken kezdődött, míg Európában elsõsorban a geodéziához és a kartográfiához kötődött. [6]

A különböző térinformatikai szoftverek térkép-előállítási lehetőségei, képességei erősen kü-lönbözhetnek. A nagyobb GIS-szoftvercsomagoknak külön, sokszor igen drága, térképészeti moduljai léteznek, míg más programoknak csak korlátozott térképészeti funkciói vannak. Ál-talában minél olcsóbb maga a szoftver, annál korlátozottabbak az ilyen jellegű képességei. Az újonnan megjelenő szoftverekről szóló — sokszor reklám ízű — ismertetések, információk pusztán csak kiindulópontként használhatók, hiszen legfeljebb azt mondják el, hogy a szoft-ver milyen funkciókkal rendelkezik, de azok konkrét használatát már nem ismertetik.

Ha egy szervezet valamilyen GIS-szoftvert választ térképkészítési célokra, akkor a kartográ-fiai funkcionalitás néhány speciális szempontját is figyelembe kell vennie. Ezek az általános térképhasználat, a térképtervezés és az output kérdései. Természetesen, hogy a fentiek közül mely szempontokat kell a leginkább hangsúlyozni, azt a szervezet jellege szabja meg.

A térképek átvitele a térinformatikai szoftverekből a grafikus programokba az adatszerke-zetből való kiragadást, azaz az attribútum- és egyéb adatleíró táblázatokkal fennálló kapcso-latok elvesztését jelenti. Mind vektoros, mind raszteres térképek átvitele lehetséges. Napjaink-ban a legtöbb grafikus szoftver képes az állományformátumok széles skáláját importálni és exportálni, köztük számos olyat, amelyeket a térinformatikai szoftverek is képesek előállítani.

A grafikus szoftverekből ugyanezen állományformátumokon keresztül a térképeket a térinfor-matikai rendszerekbe át lehet vinni. Ebben a folyamatban azonban a grafikai attribútumok

egy része elveszhet (pl. különleges felületkitöltések a vektoros adatmodellben).

A térinformatikai programok tudásuk, funkciógazdagságuk szerint több csoportba sorolha-tók. A belépő szint például a MapInfo, ArcView és a hozzá hasonló szoftverek kategóriája, melyre azért kisebb önkormányzatok térinformatikai rendszere is alapozható.

A magasabb szintű térinformatikai szoftverek kategóriája (MicroStation, ArcInfo) mind ár-ban, mind teljesítményben meghaladja a kisebb térképészcégek lehetőségeit, illetve igényeit.

Ilyen bonyolult rendszereket hazánkban is csak az állami feladatot ellátó térképészeti intéz-mények használnak.

4.5. Egyszerű desktop mapping szoftverek