Budapest, jul. 10. Az országos Icath. nagygyűlés ügyében. —
Mailáth Gusztáv gróf erdélyi püspök ur a következő levelet intézte ifj. Zichy János grófhoz a nagygyűlés elnökéhez :
Méltóságos gróf elnök ur !
Folyó évi junius 9-én kelt igen becses soraiért köszönetet mondva, azokra a következőkben van szeren-csém válaszolni:
Lelkem mélyéből üdvözlöm azt a gyakorlati eszmét, hogy a magyarországi katholikus körök országos szö-vetsége folyó évi augusztus 17—20. napjain, országos katholikus nagygyűlést óhajt rendezni Budapesteu, az ország fő- és székvárosában. Üdvözlöm az eszmét külö-nösen azért, mert abban biztosítékát látom ama tömö-ritó erőnek, melyre nekünk katholikusoknak főleg napjainkban annyira szükségünk van. A katholikus körök feladata nemes és tiszteletreméltó, mert működésük czélja éppen azon magasztos eszmék ápolásában rejlik, melyekért magam is lelkesülök s kell, hogy minden magyar katholikus ember lelkesüljön : a szentegyházunk iránti törhetlen ragaszkodás s az ettől elválaszthatlan és igazán önzetlen hazaszeretet ! így, csakis igy lehet-séges nézetem szerint is az, hogy édes hazánkat katho-likus országnak megtarthassuk és mindazon nagy kér-déseket, melyek manapság hazánkat, nemzetünket oly közelről érdeklik, katholikus szellemben megoldhassuk !
Mint püspök és hazafi egyformán örvendek a fennt-tisztelt országos szövetség abbeli elhatározásának, hogy a tervezett nagy katholikus gyűléssel, a most folyó esztendőt megünnepelni óhajtja, melylyel egy évszázad tűnik az idők megmérhetlen tengerébe, mi, katholikus magyarok pedig leborulva hálákat adunk a felettünk őrködő Gondviselésnek, hogy bennünket a keresztény-ség áldásaiban részesített és immár 900 év óta élvezzük magyar államiságunk és a keresztény czivilizáczió meg-becsülhetlen előnyeit, melyek szent István óta napjain-kig nemcsak minden jónak és üdvösnek kutforrásai voltak, hanem egyúttal védbástyául szolgáltak a
bennün-22 RELIGIO.
ket enyészettel fenyegető veszélyek ellen. Ugyanazért csak helyeselni tudom, hogy az előkészitő bizottság a nagygyűlés működését katholikus elveinknek megfelelő-leg a nagyméltóságú püspöki kar védnöksége alá kivánja helyezni, melyből kifolyólag részemről szives készség-gel elfogadom a védnökséget s a tervezett katholikus nagygyűlés ügyét nemcsak főpásztori támogatásomban fogom részesíteni, hanem, ha Isten éltet és akadályozva nem leszek, azon személyesen is meg fogok jelenni, benső örömmel hozván méltóságod nagybecsű tudo-mására azt is, hogy a tervbe vett nagygyűlés pártolandó eszméjét a jelen sorokkal egyidejűleg egyházmegyém papságának és világi híveinek a legmelegebben aján-lottam.
Egyébiránt fogadja méltóságod kitűnő tiszteletem legőszintébb nyilvánitását.
Károlyfehérvártt. 1900. junius hó 24 én.
Mailáth Gusztáv Károly, erdélyi püspök.
PáriS. Katholikus kongresszus. —
F. é. junius hó 3-ától 10-éig tartották meg Páris-ban azt a nagy katholikus kongresszust, melyet nemzet-közinek terveztek, de a melyre, az idő rövidsége miatt, nem lehetett a francziáknak az egész világ katholikusai-nak, a hogy tervezve volt, részvevését megszerezni.
A kongresszus megnyitása pünkösd vasárnapján, délutáni 5 órakor a Notre Dame-ban történt. A bevezető beszédet a „Veni Creator" eléneklése után egy lazarista atya tartotta. Beszédében első sorban rámutatott a keresz-tény szeretet és a modern solidaritás közti különbségre és megjelelte azon ügyeknek hármas osztályát, a melyek a nagygyűlésnek tárgyát fogják képezni ; ezeknek elseje a mindennapi kenyér szerzésére, a második a világosság terjesztésére s a harmadik a fölveendő küzdelemre, harczra vonatkozik. A mi az elsőt illeti : a mindennapi kenyér nyújtására irányuló törekvésünk — úgymond — jogosult-ságát önmagában rejti, mert hisz szegények mindig voltak ugyan, de ma az emberek nyomorúsága már oly fokot ért el, a mely kétszeresen követeli áldozatkészségünket és jóakaratunkat. A világosság müvei első sorban oda irá-nyulnak, hogy mindenki valódi keresztény életet éljen s oly egyéneket kiképezni, a kik képesek lesznek, arra, hogy az országot uj, keresztény alapra fektessék. A felsőbb iskolákat — igy folytatja — a hitetlenség szelleme méte-lyezte meg és már nagyon is elérkezett az ideje annak, hogy megmutassuk ellenfeleinknek, miszerint hit és tudomány, egyház és állam, jó katholikus és hazafi koránt-sem ellentétes fogalmak, de még szerzeteseink által veze-tett intézetekben sem találjuk fel a kellő keresztény ok-tatást ; a folytonos vizsgálatokra fordított gondoskodás, az ifjúnak a jövőre, saját anyagi jólétére irányuló törek-vései tulnagyok, és meg vagyok győződve, hogy az iskolák növendékei egykoron keserű szemrehányásokkal fogják illetni tanáraikat azért, hogy mint képzetlen kereszténye-ket bocsájtották el őkereszténye-ket az iskola padjaiból és lelki szükségleteik kielégitésére oly csekély gondot fordítottak.
A mi pedig illeti a küzdelmet, melyet erős lélekkel fel kell vennünk ellenfeleinkkel szemben, ne feledkezzünk el
sohasem a harcz közepette az igazi keresztény szeretet szelleméről, mely a győzelemnek egyedüli biztositékát képezi.
A kongresszus tagjai junius 4-én Aquinói szt. Tamás templomában misét hallgattak és mindnyájan megáldoztak.
Az első ülés legkimagaslóbb részét Lemiusnak, a Jézus Szt. Szivéről nevezett bazilika plébánosának Jézus Szent Szive ájtatosságának terjedéséről tartott beszéde képezte. Az Oltáriszentségnek éjjeli imádása a nevezttt bazilikában 1881-ben honosíttatott meg, a melyben az 1892-ik év folyamán részt vett 6000 férfi, 1899 ben pedig már 20,000. A jámbor férfiaknak egész serege gyülemlik össze ott, a hol Jézus Szent Szivének tisztelete érdekében a papság buzgólkodik. Az úgynevezett Manche departe-mentben egy zarándoklat alkalmával 10,000 férfi gyüle-kezett össze. Magából a vasúti személyzetből 2000 férfit sikerült Jézus Szent Szive congregatiójának megnyerni.
Égető szükség, — úgymond Lemius — hogv mindnyájan, kivétel nélkül, az Ur Jézus Szt. Szivének oltalma alá meneküljünk! A feltételek teljesitése rendkívül könnyű.
Ezek a következők: 1. naponta egy rövidke szóbeli ima;
2. a plepános felhívására összegyülekezni ; 3. minden egyházmegye területén évente tartandó zarándoklatban önismeret és a tagtársak megismerése czéljából részt-venni ; 4. ha esetleg nemzeti zarándoklat tartatik, ugy az egyes csoportok képviselőikkel tartoznak részt venni.
Ugyancsak ezen a napon este általános gyülekezetet tartottak a kongresszus tagjai, melynek legfontosabb mo-zanatát Vallerause Hubertnek a vasárnapi munkaszünetről tartott beszéde képezte. E beszédnek, mely természetesen a franczia viszonyokat tartotta leginkább szem előtt, rövid tartalma a következő : A tizparancsolatnak egyikét sem sértik meg az emberek olyannyira, mint a harmadi-kat. Ma azonban, Istennek hála! egy egészségesebb áram-lat kezd lábra kapni, mert, a mint az intelligensebb elem kezdi belátni, hogy a gyáraknak félbeszakitásnélküli mun-kája káros hatással van, akként a munkás osztály is észre-veszi, hogy az ő ereje a szakadatlan munkára még ke-vésbé alkalmas, mint amazoké. Egy belga kath. minister kézzelfoghatóan kimutatta, hogy a vasárnapi munkaszünet még a vaspályáknál is lehetséges. Hogy pedig a vasár-napi munkaszünet kivihető legyen, a következőre kell figyelemmel l e n n ü n k : 1. A munkaadókat arra kell szorí-tani, hogy vasárnap ne dolgoztassanak. 2. Legyen r a j t a mindenki, hogy megrendéléseinél a szállítás napjául ne vasárnapot, vagy hétfőt tűzze ki. 3. Alakuljanak az egyes plébániákon bizottságok, melyek minden erejükből oda hassanak, hogy a kereskedők éjjel boltjaikat zárva tart-sák ; a katholikus lapok pedig közöljék azoknak lisztáját, a kik a vasárnapi munkaszünetet respektálják és ezeket ajánlják ismerőseiknek és az idegeneknek egyaránt.
A junius 5-én tartott bizottsági ülésen többek kö-zött a katholikus egyház elterjedésének feltételeiről érte-keztek és nevezetesen rámutattak azon sajátszerű körül-ményre, hogy addig, míg a más vallásúak és nevezetesen a protestánsok oly rengeteg anyagi áldozatokat hoznak missziók fellendítése érdekében, addig a mi hittéritőink oly kevés támogatásban részesülnek és működésük sikere
RELIGIO. 23' olv kevés eszköztől tétetik függővé. Szükséges tehát, hogy
vallásunk elterjedése érdekében a i eddiginél nagyobb anyagi áldozatokkal lépjünk sorompóba! E felvett thé-mát Jourdan de la Passardiére, roseai czimzetes püspök, mint a bizottság elnöke, tovább fűzte, hozzáadván, hogy Oroszország is mily bámulatos á'dozatok árán igyekszik a schismát terjeszteni, úgyannyira, hogy nemsokára Pa-lestina már egészen a szakadásnak fog áldozatul esni.
Reményli azonban, hogy a keresztényeknek növekvő buz-gósága nem fogja megengedni, hogy Krisztus vérétől áztatott föld újra a pogányság förtelmeinek legyen szem-tanuja.
Igen érdekes volt továbbá az elszász-lotharingiai képviselőnek, Müller Simon kanonoknak a németországi katholikus egyletek életéről mondott beszéde, megemlé-kezvén nevezetesen a tanonczok, a munkások és a kath.
tanitók egyleteiről, melyek közel 11,000 tagot számlálnak és a melyek a mai társadalom regenerálásának munkájá-ban számottevő szerepet kezdenek játszani. A tanítónők egyletei átlag c^ak 4500 tagot számlálnak ugyan, de ennek oka abban keresendő, hogy a tanítónők legnagyobb része valamely szerzetnek vagy rendnek tagjai s mint ilyenek semmifele egyleti életben részt nem vehetnek. A katholikus népegyletnek 186,000 tagja van, a kik 10 év alatt 6000-szer gyűléseztek. A legújabb egyletet, az úgy-nevezett „szeretet-egylet" képezi, melynek tagjai a katho-likus egyház vélelmét a nyilvánosság előtt tűzték ki feladatul. Kifejti továbbá a szónok azt a különbséget, melyet a franczia és német egyleti életnél tapasztalhatunk, s a mely abban áll, hogy mig Francziaországban arra törekesznek, hogy minden egylet egy központi egyletnek álljon szolgálatában, addig Németországban a sajátos körülmények ily czentralizátiónak útját állják ; mindkét állapot bír jogosultsággal és a két országnak eltérő viszonyaiból szépen megmagyarázhatók.
A junius 6-án tartott délelőtti gyűlést egészen a katholikus munkás-egyleteknek szentelték, melyben sok érdekes dolgot \ itattak meg, főleg a beauvoisi, angersi, toursi és a párizsi munkás-egyleteket illetőleg. Mindezek meglehetősen eltérőleg vannak szervezve, a városok
külön-böző jellegének megfelelően; így például mig Aogersben a védnöknők látogatásokat tesznek a beteg munkásoknál, addig északon e jámbor szokás nem tudott meghono-sodni, a mennyiben ezt a „spionkodás" egy nemének tartották. De ettől eltekintve, lényegükben megegyeznek, igy mindegyikben feltalálunk egy takarékpénztárt a munkások részére, egy segélypénztárt a szegények, munka-képtelenek és elaggottak felsegitésére, továbbá az élelmi r a k t á r t ; és mindezeknek vezetése a munkások kezébe van letéve. Felolvasásokat is tartanak a munkásoknak a napi kérdésekről és főkép a szocziális kérdés megoldásáról.
A kongresszus junius 10-én nyert befejezést igen szép ünnepélyességek között. Reggeli 9 órakor a Jézus Szent Szive templomában gyűltek össze, a hol nagymise volt, mely alatt Coubé abbé tartott elragadó szentbeszédet, buzdítván a jelenlevőket az Ur Jézus Szent Szivében való egyesülésre. Megható volt a Credo előtti ének Jézus Szent Szivéről, melyet az egész gyülekezet énekelt.
Szent-mise után Odelin abbé, püspökhelyettes lépett a szószékre
és felolvasta azt az imát, melyben az egyház az egész emberiséget Jézus szive oltalmába ajánlja. E szent misét megelőzőleg, reggeli 8 órakor a páli szent Yinczéről nevezett egylet által vezetett zarándoklat mutatta be hódolatát a Szent Szívnek és járult az Ur asztalához. E zarándoklathoz Lemius plébános intézett szívhez szóló beszédet, majd Pages Antal, mint az összes szent Vincze-egyletek általános elnöke lépett az oltár elé és felolvasta a fent emiitett imádságot. Délután 2 órakor volt a záró-gyülés, mely alkalommal többek közt P. Sandeau jezsuita megjegyezte, hogy Francziaországban 35000 férfi- és 125000 női szerzetes összesen 2 millió gyermeket oktat, 200,000 beteget ápol, 100,000 árva gyermeknek men-helyet n y ú j t ; ezenfelül missziók felvirágoztatása körül 9000 áldozár, 4000 férfi- és 34,000 női szerzetes fáradozik.
Végül elhatározták, hogy a legközelebbi nemzet-közi kongreszust 1903-ban Brüsszelben fogják megtartani.
IRODALOM.
A franczia kath. könyvpiaczról újdonságok.
1. Le P. Gratry, sa vie et s e s o e u v r e s , par S.
Em. le Cardinal Perraud, évéque d'Autun, membre de l'Académie française. Paris, Téqui, 29. rue de Tournon.
Gratry a franczia oratoriánus-rend tagja volt. Vi-szontagságos életének leírására keresve sem lehetett volna alkalmasabb embert találni rendtársánál, Perraud bibor-noknál, a ki remekül oldotta meg feladatát. Leirja Gratry-ban az embert, a papot, különösen mikor papi hivatását megkapta, mert a boldogult polytechnikumot végzett, azután mint tanárképzőintézeti tanárt, az oratorianus rend tagját, mint filozófot, polemikust, apologétát. Valóságos korrajz, Perraud bibornok attikai ízlésével megirva.
2. Considération sur l a religion catholique et sur la nation juive, par A. N . Weyland professeur d'histoire à Metz. Paris, u. o.
Védőirat a katholikus vallás mellett. Veleje az, hogy a hivő zsidónak, ha engedelmes akar lenni Isten iránt, a katholikus egyházba kell felvétetni magát s abba kell hagyni az Istennel való ellenkezést.
3. Mémoires d'un ange gardien. (Egy őrangyal emlékiratai.) Par Mgr Chardon, vicaire général de Cler-mont. Paris, Lethielleux éditeur.
Rendkívül kedves kis könyv. A kath. egyház taní-tását foglalja magában az őrzőangyalok hivatásáról és tevékenységéről. Vonzóbban, szebben, meghatóbban már alig lehetne irni.
4. Le Cardinal Lavigerie à Biskra, par M. l'abbé Leynaud, curé de la Goulefte. Tunis, imprimerie Rapid.
F. évi febr. 20-án leplezték le Biskrában, a régi Carthago romjain, Lavigerie bibornok szobrát, a ki az
24 RELIGIO.
afrikai hierarchia hajdani fényét varázsolta korszakunkba vissza. Abbé Leynaud titkára volt Lavigerie bibornoknak.
A mit tehát ebben a röpiratban közöl, hiteles és monu-mentális értékű.
V E G Y E S E K .
*** Rómából érkezett tudósítás szerint november második felére pápai consistorium van tervbe véve. A szent atya Lapponi orvos tanácsára megkezdte a nyara-lást, a mi abból áll, hogy mindennap reggel kikocsizik a vatikáni kertbe és a nap melegebb részét IV. Leo tornyá-ban tölti. Este visszamegy a vatikáni palotába.
— Âz esztergomi s a e c u l a r i s ünnep. Aug. 14-én a város lobogódiszt ölt. Délután három órakor CsászJca György kalocsai érsek ur vecsernyét tart, a mely után leleplezik a Széchenyi-téren emelt u j Szentháromság-szobrot, a melyet Rimely K. püspök ur megáld. Este hét órakor a város összes harangjai egy félóráig szólnak, azután toronyzene lesz, majd kivilágítás, kilencz órakor pedig katonai takarodó. Augusztus 15-én reggel öt órakor mozsár-durrogás és harangozás, hat órakor pedig katonai ébresztő lesz. Fél hétkor a város összes templomaiban misét mondanak, azután a városi templomban magyar, a vizivárosi templomban német, a Ferenczrendiek templomá-ban pedig tót nyelvű szentbeszédet reggel nyolcz órakor.
Kilencz órakor Vaszary Kolos bibornok, herczegprimás érsek ur misét mond a főszékesegyházban, hol jelen lesz-nek az összes testületek, egyesületek és közhasznú intéz-mények. A mise alatt a város összes harangjai szólnak.
A bazilika előtti téren sátor alatt is lesz mise, azután pedig Rimely Károly püspök ur mond szentbeszédet. Dél-előtt tizenkettedfél órakor Esztergom város székházának tanácstermében díszközgyűlés lesz, az ünnepi szónok beszédét a városház erkélyéről mondja. Két órakor dísz-ebédek lesznek, délután pedig kirándulások a kovácsi patakhoz, esetleg Visegrádra. Este nyolcz órakor a katonai
zenekarok takarodója fejezi be a programmot.
— A katholikus vallás Kínában számszerint követ-kezőleg van a jelenlegi borzasztó csapásban érdekelve : 759 európai kath. misszionárius pap és 409 benszülött kath. pap 532,448 katholikus keresztenyt gondoz lelkileg.
A kath. templomok és kápolnák száma 3930, a papnevelő intézeteké 49, az iskoláké 2913. A jó Isten legyen irgal-mas ; fékezze meg a kinai nép pokoli dühét és gyűlöletét és világosítsa fel a keresztény nemzeteket keresztény köte-lességeik teljesítésére, a mely valóban nem kapzsi nye-részkedésből, opium-szállításból és anyagi meggazdago-dásból áll, hanem abban, hogy a rengeteg kinai
biroda-lom népét a keresztény erkölcsök szelidségének és tiszta-ságának, az emberbaráti szeretetnek s az igaz Istent imádó buzgóságnak megnyerjék.
— A világ legnagyobb hadserege, az orosz, egy né-met főrangú katonatisztnek orosz forrásokból merített számítása szerint, hadi lábon, 63,000 tisztből, 3.440,000 közvitézből és 4498 ágyúból áll. Mit fog művelni ezen a téren Kína, a mely lakosainak számára nézve négyszer akkora mint Oroszország, hogyha rálép az európai czivi-lizácziónak arra az útjára, mely a művelt világot a mili-tarizmus igájába hajtotta. Szegény Japán, annak is az európai czivilizáczióból nem a keresztény vallás, hanem a militarizmus jutott ki.
— Bende Imre nyitrai püspök ur ő méltósága f.
hó 7-én, szombaton, nyári tartózkodásra Radosnára utazott, s valószínűleg csak augusztus közepén tér vissza szék-helyére.
— A béke galambja Vaughan bibornok westminsteri érsek főp. levelet adott ki, melyben elrendeli, hogy a délafrikai háború elején általa elrendelt pro tempore belli liturgikus imákat abba kell hagyni s helyettök a pro pace imákat kell a szent misében elővenni. Elrendeli a bibornok azt is, hogy mihelyt hire jön „az ellenségeskedé-sek beszüntetésének", minden templomban Te Deumot kell tartani.
— A franczia sajtó képe. Párisban megjelenik összesen 74 mérsékelt köztársasági, 27 radikális és szoczi-alista kormánypárti lap ; az ellenzék következő számokkal van képviselve: conservativ 25, nationalista 8, független 20. A lapok számát tekintve tehát ugy látszik, mintha a jelenlegi kormányt támogató sajtó túlsúlyban volna.
Azonban a „Figaro" és „Matin"-on kivül a többi guver-nementális lap nem sok olvasót hóditot m e g ; ellenben a nationalista lapok közöl a „Petit Journal"-nak 1 millión felül van számainak a kelendősége, a „Journal Patrie"
és „Libre Parole" pedig 5—600,000 példányban kel el naponkint. A vidék még kedvezőtlenebb az uralkodó szektárius klikkre nézve, mert ott 1078 mérsékelt republi-kánus és 222 redikális és szoczialista lappal szemben 1509 monarchista, nationalista és antisemita lap áll.
— Szent Ágoston t e s t e r e k l y é j e tudvalevőleg P á -viában van eltemetve. Most mgre Riboldi páviai püs-pök főpásztori levelet adott ki, a melyben kihirdeti, hogy a legnagyobb egyházatya testének szent ereklyéjét a székesegyházból eredeti temetőhelyére a San Pietro in Ciel d'oro nevű monumentális páviai templomba fogja augusztusban átvinni.
— Iskolatársak találkozása. A kassai szeminárium csendes falai közül 33 év előtt kikerült s a lelkipásztor-ság különíéle ágazataiban buzgón serénykedő paptársak Zemplén Sókuton dr Schütz Nándor esperes-plebános vendégszerető házánál f. hó 3 án gyűltek egybe.
Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Breznay B é l a , hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.
Budapest, 1900. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnövelde-uícza 24. sz.)
Megjelenik e lap heten-ként kétszer:
szerdán és szombaton.
Előfizetési dij : félévre helyben s
posta-küldéssel B f r t . Szerkesztő lakása:
Budapest, VI., Bajza-utcza 14. sz.,
hova a lap szellemi részét illető minden küldemény czimzendő.
Előfizethetni minden kir. postahivatalnál : Budapesten a szerkesz-t ő n é l és Nagy Sándor
könyvnyomdájában, IV., Papnövelde-utcza
8. sz. alatt, hova a netaláni reclamatiók is,
bérmentes nyitott levélben, intézendők.