Kassa. Jubileumi főpásztöri szózat. — (Folytatás.)
Idő tekintetében közelebb áll hozzánk a keresztény-ség Magyarországon való megalapításának 900-ados jubi-leuma.
Ha erre a nagyfontosságú, nemzetünk életét egészen u j irányba terelő, és méltán világtörténeti jelentőségűnek nevezhető eseményre gondolok, és arra, hogy azt illő volna méltóképpen, a mint az történeti nemzethez illő, megünnepelnünk : elfog a fájdalom és keserűség. A fáj-dalom és keserűség mondom, mert a merre csak nézek, hideg közönyösséget látok ezen nagy esemény emlékével szemben. A midőn két esztendővel ezelőtt szent István király közelgő ünnepe alkalmából kibocsátottam 1898-iki XIV. számú körlevelemet, s abban megemlítettem azt a szép eszmét, melyet a Budapesti Katholikus Körben az idei évre való tekintettel megpendítettek: öröm és lelke-sülés járta át egész valómat és eltökéltem, hogy az; abban az indítványban kimondott szép eszme megvalósításában én és egész megyém papsága, összes híveinkkel egyetemben, buzgón részt fogunk venni. *) S minthogy egy ilyen, ki-lenczszázados múltú eseménynek emlékét nézetem szerint oly módon kellene megünnepelnünk, mely egyrészt meg-feleljen a hosszú, dicsőséges múltnak, másrészt nagysze-rűségével, pompájával, jelentőségével, fényével jövendő hosszú századokat előre is bevilágítson, minek előkészí-tésére hosszú idő kell, várva vártam ezeket az előkészü-leteket azzal a szándékkal, hogy az ünneplés lánczolatába én is belépek egész egyházi megyémmel egyetemben.
De mit kelle tapasztalnunk, fájdalommal tapasztal-nunk, Tisztelendő testvérek? Azt, hogy ezen nagyfontos-ságú ünneplés országos jellegűvé tételére nem történt még
*) Lásd 1898-iki XIV. számú körlevelem 23—24-ik 1.
69'
eddig jóformán semmi, pedig: fugit irreparabile tempus, s ha még ma sem vagyunk teljesen tisztában azzal a mit tennünk kell, el fog repülni felettünk az a néhány hét, mely még előttünk áll, s a nagy, az országos, a száza-dokra kiható fontosságú ünneplés apróbb, helyi ünnepé-lyekké fog összezsugorodni. Mert ilyenek lesznek minden egyházi megyében, sőt nagyobb szabásúak is lesznek Esz-tergomban és Székesfejérvárott, és püspöktársaim leg-többje máris intézkedett kiki saját megyéjére nézve, uta-sításokat adva a lelkészeknek. De nem ez az, a mit én vártam, s a mit sem én, sem más püspök egyedül meg nam tehet.
Hogy lássuk, minő mulasztást követett el egész nemzetünk akkor, a mikor megengedte, hogy a 900-ados emlékünnepély jóformán csak egyes helyi ünnepségekben nyerjen kifejezést, tudnunk kell, miről van szó? Szó van arról, hogy ebben az esztendőben telik be kilenczszázada annak, hogy első, szent királyunk, István, nemzetének nagyobb részét apostoli buzgalommal Jézus Krisztus egy-házába vezette, ezzel egyidejűleg a keresztény anyaszent-egyházat Magyarországon megalapította, megszervezte és ezzel egyidejűleg a magyar keresztény, apostoli királyság-nak is megvetette alapjait. És ez vájjon mit jelent? Nem pusztán annyit, tisztelendő testvérek, hogy egy népet mely akkor mindössze nebány százezer embert foglalt ma-gában, az egyház kebelébe vezetett, mert hiszen a világ-történelem nem egyszer volt tanuja annak, hogy a ma-gyarnál nagyobb számú néptömegek lettek híveivé a keresztény vallásnak, a nélkül, hogy ezzel a világtörténelem eseményeinek terén valamely mélyebb jelentőségű válto-zás idéződött volna elé. Nem, — azzal, hogy a magyar nép belépett a keresztény egyház üdvözítő csarnokaiba, azt modhatjuk, hogy Európára nézve nagy fontosságú és századokra kiható esemény következett be. Őseink ugyanis ezen a földön, mely, a mióta azt a história ismeri jófor-mán csak országútja és hol rövidebb hol hosszabb ideig megállapodási helye volt egymást felváltó népeknek, a melyen maradandóbb hazát ama sok népek közül egy sem birt létesíteni, európai fogalmak szerint rendezett államot alapítottak. Nemzetünk, alig száz évig tastó vajú-dás után, egy, a hosszú fennmaravajú-dás bizosítékaival fel-ruházott állami szervezetet alkotott; a régi, patriarkális, törzsfők uralma alatt élő és széttagolt, egy közös czélra való törekvés nélkül élő nomád és harczias nemzetet egy-séges, szigorúan körülírt, ideális czélokra törekvő nem-zetté és állammá tömörítette. A talán nagyobb és több egyéni szabadságon nyugvó, de éppen azért a részekre szakadás veszedelmének kitett tömeget, valamivel keve-sebb, de még mindig elegendő szabadságon nyugvó állammá formálta és a midőn István befejezte hittérítő munkáját, ezzel együtt szelídebb életre szoktatva nemzetét, letörte élét annak a gyűlöletnek s a boszu amaz érzeté-nek, melyet őseink a megelőzött, száz esztendeig tartó, fegyveres kalandozásaikkal európaszerte maguk ellen fel idéztek. Es ezt tette István nemcsak az által, hogy népét a keresztény vallásra téritette, de tette azon intézmények létesítésével is, melyek a keresztény magyar királysággal együtt vonultak be országunkba. Igy történt, hogy hazánk, mely a X. században réme volt az európai
keresztény-7 0 RELIGIO.
ségnek, harmadfél századdal utóbb, midőn egy óriási számú és erejű hatilom pusztítva járta be Európát, és később is, midőn a félhold rettenetes uralma fenyegette azt : oltalmazója, védőbástyája lett a keresztény Euró-pának.
íme, ez volt a magyarság megtérésének világtörté-nelmi jelentősége, melyet nem tagadhatnak el tőlünk, a vele járó érdemekkel együtt, még legelkeseredettebb ellenségeink sem.
Es, a mig egyrészt az által, hogy nemzetünk tagja lett a keresztény világegyháznak, az újonnan elfogadott vallásnak lőn támasza, viszont másrészt az Egyház, mely azt kebelére ölelte, lett e nemzetnek fentartója, megőr-zője és szintén egyetlen erőssége. Egész történetünknek és pedig nemcsak a politikai, hanem lelki és szellemi életünknek, fejlődésünknek, haladásunknak, tudásunknak, erőnknek az egyház lett forrása ; a magyar állam csak azzal lett nagygyá, hogy kereszténynyé lett. A keresz-ténység bélyegét hordja magán ebben az országban min-den. A tudomány, a művészet, a fejlődés egyaránt.
Es vájjon mi következnék ebből? Józauul gondol-kozva, Tisztelendő Testvérek, nem más, mint hogy ennek a nagy eseménynek emlékét az egész országnak meg kel-lene ünnepelni. Az anyaszentegyháznak, az államnak, s vele együtt a királyságnak, de sőt azon testvéreinknek is, Krisztusban atyánkfiainak, kik az idők folyamán a római egyház kebeléből kiváltak. Mert hiszen keresztények ők is, az ő történetök, az ő kulturájok is ott kezdődik, a hol a mienk, az ő legszentebb jelvényök is a megváltás szent jele, Krisztusnak drágalátos isteni vérétől ragyogó és csillogó keresztfája ; mert hiszen ők is attól a Krisztustól várják túlvilági boldogságukat, a kitől mi. Annak, s a teljes Szentháromságnak nevében születnek ujjá a szent keresztségben. Es, valamint szent István király ünnepének megülése már csak országos törvény által — bár hiszem, leikök sugallatából is — az ő kötelességök is, úgy a kereszténység jubileumának ünnepe is kellene hogy az övék Í3 legyen. De maga az ország is csak keresztény voltának köszönheti fennmaradását. Az a korona, melyet országos törvényeink is szentnek neveznek, s melyről
negyvennél több törvénjünk intézkedik, s melynek neve oly fogalommá vált, a milyent sehol semmiféle más keresztény országban nem találunk, a mennyiben nem pusztán a királyi homlokot diszitő ékességet jelenti, de személyesítve mintegy birtokosát az egész magyar földnek a Kárpátoktól az Adriáig, s a hazánkon átfutó négy folyam vidékeinek: ez a szent korona volt immár kilencz-száz esztendő óta védelmezője, megőrzője országunknak
és nemzetünknek az által az erő által, mely benne rejlik, s melynek köszönhető, hogy az nem pusztán királyi ékszer, hanem népünk szent oltalma is. Ez a szent korona, melynek birásáért, midőn az Árpádok királyi háza kihalt, a legelőkelőbb uralkodó családok vetélkedtek, mely oly tekintélyben állt. hogy annak egyik viselőjéről : Szent Lászlóról az a hagyomány maradt fenn, hogy őt a keresz-tes hadak fővezérévé és Németország királyává akarták
megválasztani, másikát, Zsigmondot tényleg meg is válasz-tották császárrá, mely után III. Frigyes és más hatalmas
uralkodók kinyújtották kezeiket, melynek viselője nem ;
egyszer maga körött látta Európa fejedelmeit, kik eljöt-tek, hogy tőle tanácsot, Ítéletet kérjenek vitás ügyeikben, melynek viselőjével számolnia kellett az európai diplo-mácziának, — ez a szent korona, mondom, nem pusztán jelvény, hanem megtestesülése az apostoli királyi hatalom-nak, és nem ád fényt, díszt és hatalmat máshatalom-nak, mint a ki azt törvényszerűen és joggal viseli homlokán.
Mindezek megfontolása nemde jogosulttá teszi azon óhajtásunkat, hogy a kereszténység Magyarországon való uralkodásának 900-ados emlékét megünnepeljük?
(Folytatjuk.)
T A R C Z A.
Dante é s müvei.
Tanulmánynyal összekötött mű-ismertetés.
Irta : Alleram Gyula.
II. rész.
A)
A „Dïvïna Commëdia11 általános jellemzése s a „Pokol (Folytatás.)
T é r j ü n k m o s t m á r a Dïvïna Comëdia t á r g y á r a ! E z n e m egyéb, m i n t a túlvilági életnek megfestése, azaz a h a l h a t a t l a n emberi lélek állapota az örökkévalóság-ban. Az egyház u g y a n i s azt t a n i t j a , h o g y az emberi lélek holta u t á n a túlvilágra, az örökkévalóságba köl-tözik, h o g y ott v a g y örök b ü n t e t é s é t v e g y e el, v a g y a földön e l k ö v e t e t t bűneitől m e g t i s z t u l v a v a g y teljesen tisztán a m e n n y o r s z á g b a , a l e g n a g y o b b boldogságok t á r h á z á b a j u s s o n . Az „Isteni S z i n j á t é k " e szerint fel-osztva 3 részből áll: a „Pokol"-, „ P u r g a t ó r i u m " - ós a
„ P a r a d i c s o m i b ó l .
D e m i k é n t s z e r e z h e t e t t m a g á n a k fogalmakat a túlvilágról D a n t e — m é g élő állapotban,, m i k é n t keres-h e t t e fel a p o k o l borzalmait, a t i s z t i t ó keres-h e l y szenvedéseit, a m e n n y o r s z á g v é g t e l e n b o l d o g s á g á t — élő ember létére ? T e s t b e n m e g n e m t e h e t t e ! M e g t e t t e t e h á t k é p z e l e t b e n ; hiszen m ű v e n e m e g y é b a visiók hosszú lánczolatánál. D e a f o r m a s f o n t o s a b b okok m i a t t kel-lett, h o g y l e g y e n e k vezetői, m e r t k ü l ö n b e n czéltalanul, u t a t tévesztve, b o l y o n g o t t volna a j á r a t l a n utakon, h a m i n d j á r t m i n t élőt be is b o c s á t o t t á k volna a három országba, h a b á r ezt sem igen r e m é l h e t t e . F e l k e r e s t e t e h á t k é p z e l e t é b e n az ó-kort a s a j á t korát s a neki l e g k e d v e s e b b e k e t , czéljának l e g m e g f e l e l ő b b e k e t kérte fel arra, h o g y kalanzolják a másvilágon.
Vergilius, az ó-kor utolsó részének eme legna-g y o b b e p o s - k ö l t ö j e n y e r t e m e legna-g D a n t e filegna-gyelmét és tetszését, ki Vergiliusnak igen n a g y tisztelője volt —
„Aeneis"-e miatt. E z ösztönözte őt egy hasonló n a g y v a g y m é g n a g y o b b , szellemileg bizonyára kimagaslóbb, epos alkotására, m e l y b e n a z o n b a n ne csak egy hősnek küzdelmei, dicsősége legyen megrajzolva, hanem az egész e m b e r i s é g n e k méltó f á j d a l m a i , m é l t ó szenvedé-sei, de méltó j u t a l m a i is legyenek megfestve. Tőle igen sok alakot v e t t át, de azokat n a g y
leleményes-RELIGIO. 71' seggel és számítással a s a j á t ezéljaira h a s z n á l j a fel ;
ott szerepelteti őket a hol s a m i k o r a k a r j a , illetve szükségesnek találja. Vergiliust, ezt a k e r e s z t é n y szel-lemű p o g á n y költőt é p e n ezen kölcsönzései m i a t t nevezi Dante, a vallásos k e r e s z t é n y költő mesterének, a ki n e m c s a k m ű v é v e l segítette, h a n e m most, f ö l d ö n -túli ú t j á b a n is gyámolítani, vezetni f o g j a .
I g e n ám, de Vergilius b á r m i l y közel is állott gondolkozásával a kereszténységhez, p o g á n y léte m i a t t m i n d a három túlvilági országot n e m j á r h a t t a be : a m e n n y o r s z á g k a p u j a e l ő t t e zárva volt, mert, t u d j u k K r i s z t u s U r u n k szavai szerint, csak az : „a ki hiszen és megkereszteltetik, üdvözül." I g y t e h á t n e m l é p h e t e t t be a paradicsomba. Szert kellett t e h á t t e n n i e D a n t e -n a k egy m á s i k vezetőre, a ki, m i u t á -n Vergilius a poklon és p u r g a t ö r i u m o n k e r e s z t ü l vezette, a m e n n y o r s z á g o n át kalauzolja. E z t D a n t e a n n y i r a szeretett B e a t -rice-jében találta meg, a ki 1290-ben h a l v á n meg, m á r m e g l e h e t ő s e n r é g e n l e h e t e t t a p a r a d i c s o m b a n . É p e n azért f o r d u l hozzája D a n t e .
E z e n vezetőkre nemcsak azért volt szüksége, h o g y a túlvilágon a helyes ú t r a térítsék, h a n e m , h o g y neki felvilágositással is szolgáljanak az egyes látvá-nyoknál, s igy magasabb tekintélyekkel bizonyítsa állítá-sait. Mily okos előrelátás, eszesség n y i l v á n u l ezen
t e t t é b e n ! ( F o l y t a t j u k . )
KATH. NEVELÉS- és TANITÁSÜGY.
Iskolai Értesítők.
X .
A szegedi apácza tanintézetnek 1899 — 1900. évi Értesítője. Közzéteszi Oltványi P á l p r é p o s t , p á p a i kamarás, aranymisés áldozár igazgató, I I I . o. v a s k o r o n a - , F e r e n c z J ó z s e f - r e n d l o v a g j a , a j e z u z s á l e m i sz. Sirról n e v e z e t t l o v a g r e n d n e k középkeresztese. Szeged, 1900.
8-r. 36 és 15 lap.
A f á r a d h a t a t l a n Oltoványi P á l p r é p o s t i g a z g a t ó ismerteti a b e v e z e t ő b e n a s z e g é n y i s k o l a n ő v é r e k neve-lését és tanitását k ü l f ö l d ö n és n á l u n k , a hol 19 i n t é z e t van vezetésük alatt összesen 10,332 l e á n y t részesítenek vallás-erkölcsi hazafias nevelésben. A t a n u l ó i f j ú s á g száma 664, és p e d i g r. k a t h . 650, gör. kel. 2, ág. 4, helvét 3, zsidó 5.
X I .
A Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanénék veze-tése alatt álló kalocsai érseki tanítóképző intézetek, nő-növelde, árvah'iz, felső és elemi népiskola és ovoda Érte-sítője az 1899—1900. iskolai évről. K i a d j a az intézeti igazgatóság. Kalocsán, 1900. 8-r. 66 lap.
A virágzó i n t é z e t r ő l szóló Értesítő t a r t a l m a . I.
Az intézet szervezete. I I . A d a t o k az i n t é z e t t ö r t é n e t é -hez az 1899—1900. tanévről. I I I . Visszaemlékezés E r z s é b e t királynéra. IV. Az i n t é z e t személyzete. I g a z -g a t ó Petrovácz József, f ő n ö k n ő Franz Mária Terezia.
V. A polgári- és felső népiskolai t a n i t ó k é p z ő i n t é z e t tanulóinak s z á m a : róm. k a t h . 57, ref. 2, zsidó 1. VI.
Elemi t a n í t ó k é p z ő intézet 119 r e n d e s növendékkel, köztük 118 róm. kath., 1 réf. V I I . Belső n ő n ö v e l d e . VIII. Felső népiskola. I X . Árvaház. X . Az elemi n é p -iskola tanulóinak érdemsorozata. X I . Az ovoda. X I I . A fiókházak t a n ü g y i állapotának k i m u t a t á s a az 1899—
1900. tanévről.
IRODALOM.
— A magyar nemzet történelme. I r t a U j h á z y László, állami f ő g y m n . t a n á r . I. Bész. A h a r m a d i k osztály számára. K i a d j a a S z e n t I s t v á n T á r s u l a t . B u d a -pest. 1900. S t e p h a n e u m . 8-adrész. 180 1. Á r a 1 kor.
80 fillér. K ö t v e 2 k o r o n a 20 fillér. (Engedélyezve 1493/1900. szám alatt.)
A t ö r t é n e l e m , i r o d a l o m - t ö r t é n e t és bölcselet azon t á r g y a k , m e l y e k a vallástan mellett l e g n a g y o b b befolyást g y a k o r o l n a k a t a n u l ó i f j ú s á g lelkületének i r á n y í -t á s á r a ; ez okból igyekszik m i n d e n szellemi i r á n y z a -t első s o r b a n ezen t á r g y a k a t a m a g a számára lefoglalni.
H e l y e s e n j á r t el a S z e n t - I s t v á n - T á r s u l a t is, m i d ő n a k a t h o l i k u s középiskolák számára első sorban eme t á r -g y a k b ó l Í r a t o t t s z a b a t o s kézikönyveket, melyek m i -g egyrészt a p e d a g ó g i a k ö v e t e l m é n y e i n e k m e g f e l e l n e k , másrészt a k a t h o l i k u s i f j a k szellemi fejlődésére, a k a t h o l i k u s ö n t u d a t és g o n d o l k o z á s kialakulására j ó t é -k o n y a n h a t n a -k . * )
H o g y ezen k é z i k ö n y v e k a p e d a g ó g i a követelmé-n y e i követelmé-n e k m e g f e l e l követelmé-n e k , b i z o követelmé-n y í t j a ezt a mikövetelmé-niszteri ekövetelmé-nge- enge-délyezés ; h o g y p e d i g a k é z i k ö n y v e k b e n a k a t h o l i k u s v i l á g n é z e t és szellem is t e l j e s e n é r v é n y e s ü l ; erre nézve elég k e z e s s é g e t n y ú j t a n a k a Sz.-I.-T. részéről f ö l k é r t or-szágos n e v ű bírálók. N e m hiszszük, h o g y a k a d n a m é g k ö n y v k i a d ó v á l l a l a t h a z á n k b a n , m e l y annyi k ö r ü l t e k i n -téssel, sőt skrupulozitással j á r n a el kiadványai, j e l e s e n t a n k ö n y v e i m e g v á l a s z t á s á n á l . H o g y csak az e l ő t t ü n k f e k v ő t a n k ö n y v r ő l s z ó l j u n k : e k ö n y v e t , mely az u j t a n t e r v szerint a g i m n á z i u m h a r m a d i k osztálya számára készült, átnézték, m e g b í r á l t á k s m e g j e g y z é s e i k k e l j a v í -t o -t -t á k : Békefi B e m i g dr, a b u d a p e s -t i e g y e -t e m e n , a m a g y a r m ű v e l ő d é s - t ö r t é n e l e m tanára, K a r á c s o n y i J á n o s dr országos s z a k t e k i n t é l y az ó - m a g y a r t ö r t é n e l e m m e z e j é n és L ő r i n c z Gyula dr f ő g i m n . t a n á r ; m i n d -h á r m a n s z a k e m b e r e k a t ö r t é n e l e m terén, e mellett m i n d h á r m a n e g y h á z u n k h o z h i v e n r a g a s z k o d ó k a t h o -likus p a p o k .
D e U j h á z y k ö n y v é t a hivatalos bírálat is kiváló dicsérettel h a l m o z t a el. S ezt m e g is érdemli, m e r t m i n d e n t e k i n t e t b e n k i t ű n ő iskolai k ö n y v . Az a n y a g o n t e l j e s e n u r a l k o d i k , arról világos á t n é z e t e t n y ú j t , k e r ü l m i n d e n fölöslegest, de f ö l t ü n t e t és kiemel m i n d e n j e l e n t ő s e b b mozzanatot, a t ö r t é n e t i e s e m é n y e k e t ügyesen c s o p o r t o s í t j a , azokat e g y k é t szóval találóan j e l lemzi, a m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i t é n y e z ő k e t kellően k i d o m -b o r í t j a ; élénk, lelkes, itt-ott való-ban f e n k ö l t előadása életet, s z i n t ad az egésznek. E z e k h e z j á r u l a finom n y o m d a i kiállítása, j ó papir, szép nyomás, világos t i s z t a k é p e k (első sorban a művelődéstörténetre v o n a t
-*) Alapvető hittan. Irta Demény Dezső. (Főegyházmegyei jóváhagyással). Erkölcstan. Irta Demény Dezső. (Főegyházmegyei jóváhagyissal). Lélekten és Grondolkodástan. írták dr Hajdú Tibor és dr Zoltvány Irén. (Engedélyezve 2044/1898. szám alatt). Magyar nyelvtan mondattani alapon. I. és II. osztály számára. Irta dr Bartba József. (Engedélyezve 1063/1900. szám alatt). Magyar olvasókönyv, a középiskolák I. osztálya számára. Irta dr PrÓDai Antal. (Enge-délyezve 1211/IG00. szám alatt. A magyar nemzeti irodalom törté-nete. Irta dr Bartha József. (Engedélyezve 1838/1900. szám
alatt)-72 RELIGIO.
kozók), h á r o m t é r k é p (Magyarország a római uralom idejében, szent I s t v á n halálakor, Mátyás király halálakor), mindez a sikerült t a n k ö n y v e t n a g y o n a j á n l a -tossá teszi.
Némelyik tanár, t ú l s á g o s a n t e r j e d e l m e s n e k f o g j a találni ; de m e g v a g y u n k arról győződve, h o g y az ! i f j ú s á g e könyvet csakhamar m e g f o g j a kedvelni s szivesebben t a n u l j a , m i n t egy r ö v i d e b b e t , mely száraz, melyből n e m sugárzik f e l é j e élet; másrészt m e g a t a n á r t a p i n t a t a k ö n n y e n ki t u d j a választani azon rész-leteket, m e l y e k e t az oktatás kára nélkül elhagyhat.
A hivatalos birálat a katholikus egyház b e f o l y á -sának és érdemeinek ecsetelését és k i d o m b o r i t á s á t túlsá-gos bőnek találta. Nem t ú l s á g o s bő biz ez, h a n e m mi m á r annyira hozzá v a g y u n k szokva a p r o t e s t á n s szel-lemű történetiráshoz és t a n k ö n y v e k h e z , h o g y ha vala-hol k a t h o l i k u s h a n g csendül meg, k a t h o l i k u s érzés melege h a t r e á n k : ezt már t ú l z á s n a k t a l á l j u k .
Nincs U j h á z y k ö n y v é b e n semmi túlzás ; de az kisugárzik m i n d e n lapjáról, h o g y olyan ember irta, aki szereti egyházát és vallását. S ép ezért a j á n l j u k mele-g e n e t a n k ö n y v e t m i n d e n k a t h . középiskolának.
V E G Y E S E K .
— A lazaristák budapesti templomáról. Ü g y ü n k j ó a k a r ó t á m o g a t ó i n a k , felvilágosításul szolgáljon a következő k ö z l e m é n y . H o g y az ü g y r ő l e d d i g oly sokáig h a l l g a t u n k , az azért t ö r t é n t , m e r t a sok oldalról u g y is n a g y o n i g é n y b e v e t t k a t h . k ö z ö n s é g e t n e m a k a r t u k a mi kéréseinkkel is zaklatni ; c s e n d b e n azonban m u n -k á l -k o d t u n -k t o v á b b és — I s t e n n e -k l e g y e n érte hála — n e m is e r e d m é n y t e l e n ü l ; m e r t azóta — l e m o n d v a a székes-főváros által n e k ü n k eladott telekről — a mely-n e k b i r t o k á b a vétele mely-n a g y mely-n e h é z s é g e k k e l j á r t , v e t t ü mely-n k n a g y czélszerü t e l k e t 86 ezer k o r o n á n ; azonfelül m a g u -k a t m e g n e v e z t e t n i n e m a-karó j ó t e v ő -k -k e g y e s s é g é b ő l b i z t o s í t o t t u k a lazaristák eltartási, n e m k ü l ö n b e n a t e m p l o m és a ház berendezési költségeit. A ház föl-építéséhez is a f ő m a g a s s á g u bíboros h e r c z e g p r i m á s és a méltóságú esztergomi f ő k á p t a l a n kegyességéből, m a r a d t csaknem elegendő k ö l t s é g ü n k ; h á t r a v a n m é g ' a t e m p l o m építéséhez szükséges összeg beszerzése.
E r r e nézve, biztat az alapos r e m é n y , h o g y a székes-f ő v á r o s n e m székes-f o g j a t ő l ü n k m e g v o n n i a h a t h a t ó s támo-gatást. Mindamellett m é g n a g y o n sok t e r e m a r a d t a m a g á n j ó t é k o n y s á g n a k , m e r t a t e m p l o m fölépítése leg-alább kétszázezer k o r o n á b a f o g kerülni, adósságot p e d i g csinálni nem a k a r u n k . Az építkezés m e g k e z d é s é t a j ö v ő 1901. évi m á j u s h a v á b a n tervezzük. B p e s t . B u n d a l a Mihály p á p a i t. kamarás, a közp. papnevelő lelkiigazgatója.
— Ismét egy koronás áldozat. U m b e r t o , Olasz-ország királya merénylet áldozata lett ; Monzában agyon-lőtte őt v a s á r n a p este tiz óra n e g y v e n ö t p e r c z k o r Bressi Gaetano anarchista. Háromszor lőtt reá
revol-veréből, m i d ő n egy t o r n a v e r s e n y b ő l k o c s i j á b a szállott.
A második golyó szivén találta s fél tizenkét órakor a király meghalt. Csak e n n y i t m o n d h a t o t t : „Végem van, szivemen találtak." S összerogyott.
— Wolafka jubileuma. Mária-Radnán, a Szent-Ferencz-rendü szerzetes atyák ősi kolostorának csöndps falai között, m u l t hó 24-én ünnepelte meg Wolafka Nándor dr, makariai választott püspök, debreczeni plébános áldo-zárrá szenteltetésének negyedszázados emléknapját. A hálaadó ünnepi mi;en, melyet a jubiláns szűz Mária kegy-oltáránál mondott, a Szent-Ferencz rendü atyák asszisztál-tak. A jubiláris emléknap alkalmából — tisztán egyhá-ziak körében s részvételével — a kolostor históriai em-lékű nagy refektoriumában ünnepi tábla volt, melyen P. Amberger Gyula, kiérdemült provinciális, házfőnök üdvözölte a jubilánst, kiemelve az átfutott negyedszázad nevezetesebb mozzanatait, glorifikálva azon érdemeket, melyeket a jubiláns a haza, az egyház t ö r ü l szerzett. A szűk körben lefolyt ünneplés után Wolafka Nándor dr még a délutáni vonattal Temesvárra utazott, hol világi és egyházi részről ünuepélyesen fogadták. Wolafka dr Te-mesvárott f. hó 25 én a Józsefvárosi templomban nagy-misét mondott első szent miséjének negyedszázados em-lékére.
— Szent István király szobra. A b u d a v á r i koro-názó M á t y á s - t e m p l o m déli sarkán, az egykori halász-b á s t y á n f o g állani Szent I s t v á n király emlékszohalász-bra, m e l y n e k készítését a k o r m á n y Stróbl A l a j o s szobrászra bizta. A művész az első apostoli király a l a k j á t lovas-szoborban örökíti meg, olyformán, h o g y az e g y f o r m á n jellemezze a nemzeti h ő s t s a hittérítő és honalapító királyt. A f ő a l a k o t a művész m é g egyre mintázza, a t a l a p z a t r a j ö v ő d o m b o r m ű v e k e t azonban, melyek a n a g y király u r a l k o d á s á n a k kimagasló mozzanatait t ü n -t e -t i k fel, mos-t f a r a g j á k m á r v á n y b a . Az emlékmű fel-állításával e g y i d e j ű l e g rendezik a halászbástya, illetőleg a M á t y á s - t e m p l o m környékét. Az Albrech-utról a tem-p l o m b a vezető i m tem-p o z á n s l é tem-p c s ő f e l j á r a t már j a v á b a n készül s n e m s o k á r a m e g k e z d i k a b á s t y a p e r e m é r e ter-vezett oszlopcsarnok épitését is.
— A szent István-napi szónok. A jubiláris szent év alkalmából a m a g y a r k a t h o l i k u s egyház a szokott-nál n a g y o b b f é n y n y e l és p o m p á v a l ü n n e p l i m e g szent I s t v á n első apostoli k i r á l y n a k ü n n e p é t . A budavári koronázó M á t y á s - t e m p l o m b a n a u g u s z t u s 19-én délután 4 órakor ü n n e p é l y e s vecsernye lesz. Másnap, augusz-t u s 20-án reggel h é augusz-t k o r kezdődik a szeraugusz-taraugusz-tás az újjá-alakított királyi p a l o t a szent Z s i g m o n d k á p o l n á j á b a n , a h o n n a n f é n y e s k ö r m e n e t b e n viszik a szent J o b b o t a M á t y á s - t e m p l o m b a . Az ünnepi szentmisét a „dicsősé-ges szent J o b b k é z " j e l e n l é t é b e n Vassary Kolos bibor-n o k h e r c z e g p r i m á s m u t a t j a be. Az alkalmi szebibor-nt beszé-det Steiner F ü l ö p dr székesfejérvári p ü s p ö k t a r t j a , a kit erre a h e r c z e g p r i m á s k é r t föl. Az ünnepségnek minél f é n y e s e b b é való tételéről az országos bizottság g o n d o s k o d i k .
Q 9 " A főszerkesztő távollétében felelős szerkesztő:
Valnicsek Béla hittánár.
Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.
Budapest, 1900. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnövelde-utcza 8. sz.)
Megjelenik e lap heten- | ként kétszer : szerdán és szombaton, j
Előfizetési dij : f félévre helyben s posta- Ï
küldéssel 5 f r t .
Szerkesztő lakása: \ Budapest, 1 VI., Bajza-utcza 14. sz., ï
hova a lap szellemi : részét illető minden £ küldemény czimzendő. \
Előfizethetni minden
kir. postahivatalnál : ï Budapesten a szerkesz- | tőnéi, és Nagy Sándor ! könyvnyomdájában, § IV., Papnövelde-utcza l
8. sz. alatt, hova a Ë netaláni reclamatiók is, £
bérmentes nyitott I levélben, intézendők. í
K A T H O L I K U S EGYHÁZI, TARSA
Ö T Y E N K I L E N O Z E