Az eddigi eredmények szerint a tagolatlan megnevezési rendszert alkotó

szavaknak­az­etimológiai­jellege­jelentős­mértékben­különbözik­az­egész­kor-puszt alkotó szavak eredetbeli megoszlásától. Azok a szavak ugyanis, melyek az adott­területen­általános­elterjedésűek,­a­magyar­szókincsnek­régtől­elemei.­A­ro-mániai­magyar­nyelvjárások­mindegyikében­élő­lexémák­tekintélyes­hányada­ősi­

eredetű,­honfoglalás­előtti­jövevény-­vagy­korai­szláv­eredetű­szó,­de­a­romániai­

magyar­ nyelvjárások­ mindegyikében­ élő­ (s­ arányaikat­ tekintve­ csekély­ szám-ban­jelen­lévő)­belső­keletkezésű,­bizonytalan­és­ismeretlen­eredetű­szavak­is­

többnyire­meglehetősen­korai­adatoltságúak.­Felméréseim­alapján­a­nyelvjárási­

szókészlet­tagoltságának­létrejöttére,­az­ebben­szerepet­játszó­tényezőkre­inverz­

módon ugyancsak következtethetünk: a regionális jelleg kialakításában bizonyos jövevényelemek­(kései­szláv­és­román­jövevényszavak),­illetve­a­belső­szóalko-tás­eredményei­vesznek­részt­döntően.

5. A jelenkori földrajzi köznevek állományát kutatóink korábban 2500–3000 elemre­becsülték,­de­a­Magyar­földrajzi­köznevek­tára­alapján­3300–3500­közé­

tehetjük ezt a számot. Összetételére vonatkozóan azonban joggal fogalmazódik meg a kérdés, hogy ezen belül vajon mekkora lehet a köznyelvi szóállomány és a dialektális (vagy másképpen: regionális) szókincs aránya. Ennek megállapítása nem­egyszerű­feladat,­valószínű­azonban,­hogy­e­szócsoport­elemeinek­csak­egy­

kisebb­hányada­lehet­a­köznyelvben­is­használt­kifejezés.­Az­itt­vizsgált­szűkebb­

térségnek a földrajziköznév-anyagát szemügyre véve erre a kérdésre is megkísé-relhetünk válaszolni. A romániai nyelvjárásokban az általam vizsgált 300 lexé-mát tartalmazó szóállományon belül csupán 27 köznyelvi elem szerepel: például domb, erdő, falu, forrás. A köznyelvi jelleg megállapításához A magyar nyelv értelmező­szótára­(ÉrtSz.)­és­a­Magyar­értelmező­kéziszótár­(ÉKsz.)­című­kézi-könyveket használtam fel. Az eredmények alapján a standard földrajziköznév-ál-lomány a teljes korpusznak az egytized részét teheti ki. Ezt az arányt azonban természetesen tovább differenciálhatja a magyarországi nyelvjárások vizsgálata, főleg­olyan­térségek­nyelvi­helyzetét­elemezve,­ahol­idegen­nyelvi­kontaktusje-lenségek kevésbé befolyásolhatják a kapott eredményeket.

Ennek­feltárásához­a­Baranya­megye­földrajzi­nevei­című­munka­földrajzi- köznév-gyűjteményére­támaszkodtam,­kiszűrve­belőle­a­morfológiai­és­hang-tani variánsokat (például delelő ~ délelő ~ déllő­’az­állatok­déli­pihenőhelye’,­

BMFN.­952,­séd ~ síd­’patak,­kis­vízfolyás’­BMFN.­956,­kasté ~ kastéj ’nagyobb, díszesebb­lakóház’,­BMFN.­954),­illetve­az­olyan­szintagmatikus­szerkezeteket,­

mint például középső utca­’a­falu­közepén­átmenő­utca’­(BMFN.­955),­kert alja

’szántóföld­a­veteményes­kert­mellett’­(BMFN.­955),­alsó falu ’a falu déli része’, alsó kert­’nagykert­a­háznál’­(BMFN.­951),­marhahajtó út­(BMFN.­956).­Az­

így­körülhatárolt­Baranya­megyei­földrajziköznév-állomány­346­eleméből­38­

olyan­lexémát­szűrhetünk­ki,­amely­a­köznyelvben­is­ismert­jelentésben­él­ezen­

a területen, például domb, erdő, falu, forrás, hegy, patak, szántó, sziget stb. Ez azt jelenti, hogy a Baranya megyében használt földrajzi közneveknek ugyancsak valamivel­több­mint­egytized­része­a­köznyelvben­is­élő,­helyet­jelölő­lexéma.

6.­A­jelenkori­földrajziköznév-állomány­összetételét­illetően­arra­vonatkozó-an sincsenek adataink, hogy azon belül milyen az aránya az egyes etimológiai kategóriáknak.­Ehhez­ugyancsak­hasznos­támpontul­szolgálhat­egy­szűkebb­te-rület földrajzi közneveinek az etimológiai vizsgálata. A romániai magyar nyelv-járásokban­—­mint­fentebb­láthattuk­—­nem­mutatkozik­szignifikáns­különbség­

a szókincs egészének és a földrajzi köznévi állománynak az etimológiai megosz-lása között (vö. például Imre 1987).

13. ábra: Baranya megye földrajzi közneveinek etimológiai megoszlása

Érdemes­azonban­egy­magyarországi­térséget­is­megvizsgálni­ebből­a­szem-pontból. Ehhez a felméréshez ugyancsak a Baranya megyei földrajzi köznevek (a fent már említett 346 földrajzi köznév) állományát használtam fel. E terület földrajzi­közneveinek­etimológiai­jellege­bizonyos­kategóriákat­illetően­jelentős­

eltérést­mutat­ugyan­a­nyelvterület­keleti­térségétől,­összességében­véve­azonban­

nem­beszélhetünk­számottevő­különbségekről­a­romániai­magyar­nyelvjárások­

és­a­Baranya­megyei­földrajzi­köznevek­eredetbeli­megoszlását­illetően­(lásd­a­

10.­és­a­13.­ábrát).­Természetszerűleg­itt­is­a­belső­keletkezésű­szavak­vannak­

jelen a legnagyobb számban: csaknem ugyanolyan arányban, mint azt a romá-niai magyar nyelvjárások esetében láthattuk (pl. birtok, csapás, bükkerdő stb.). A jövevényelemek aránya is mindössze 1%-ban tér el a romániai magyar nyelvjá-rások jövevényelemeinek arányaitól (pl. híd, lénia, part stb.). Az ismeretlen és a bizonytalan­eredetű­lexémák­valamivel­kisebb­mennyiségben­adatolhatóak­ezen­

a területen (pl. föld, gödör),­ugyanakkor­feltűnően­nagyobb­számban­jelentkez-nek­az­ősi­eredetű­földrajzi­köznevek­a­baranyai­névanyagban­(pl.­domb, falu, hát) (lásd a 13. ábrát).

Arra ugyancsak fontos kitérnünk, hogy a jövevényelemek között milyen aránybeli különbségeket mutatnak a baranyai és a romániai nyelvjárások föld-rajzi­köznevei.­Aligha­lehet­meglepő,­hogy­a­jövevényelemek­arányai­Baranya­

megyében sokkal inkább Imre­Samu­eredményeihez­közelítenek,­aki­a­Magyar­

Nyelvjárások Atlasza alapján készített etimológiai statisztikát (1987). A jöve-vény földrajzi közneveknek ugyanis Baranya megyében több mint a fele (51%) szláv­eredetű­(például­halom, megye, mocsár, parlag) ugyanúgy, mint ahogyan azt Imre is megállapítja az általa vizsgált szó- és kifejezésanyagra vonatkozólag.

14. ábra: A jövevényelemek aránya a földrajzi köznévi állományban

A­földrajzi­köznevek­állományának­etimológiai­megoszlását­illetően­tehát­azt­

szögezhetjük le, hogy az nagyban hasonlít a szókincs más rétegeinek eredetbeli arányaihoz. Az általános szókincs és a földrajzi köznevek etimológiai kategóriái között­a­különbség­leginkább­egy­összetevőben­mutatkozik­meg,­s­ez­az­ősi­eredetű­

földrajzi köznevek aránya: míg az általános szókincsnek kb. 1,5%-a (Imre 1987:

32),­addig­a­Baranya­megyei­földrajzi­köznévi­állománynak­5%-a­ősi­eredetű.

Baranya megye romániai magyar nyelvjárások

latin alán 4%

2%

szláv 25%

román 69%

nemzetközi német, bajor-osztrák 2%

alán 6%

6%olasz 8%

latin 12%

ótörök 15%

szláv 51%

Az­ősi­eredetű­földrajzi­köznevek­nagyobb­arányú­jelenléte­a­földrajzi­köz-nevek­körében­talán­nem­független­a­helyet­jelentő­szavak­fontos­szerepétől­az­

emberi gondolkodásban. A kognitív etológia szerint ugyanis a hely az emberi gon-dolkodás­alapvető­kategóriája­(Miklósi 2005: 53, Reszegi 2009b: 10), az ember számára­alapvető­fogalmakat­pedig­igen­gyakran­ősi­eredetű­lexémák­fejezik­ki­

a­nyelvben.­A­testrészek­elnevezései­például­nagy­számban­őriztek­meg­ősi­ele-meket, s ez nemcsak a magyar nyelv esetében, de más nyelvekre vonatkozóan is általános­érvényű­megállapítás­(Bárczi 1958a: 11). A földrajziköznév-állomány jellegzetességeinek feltárásakor tehát a kognitív szemlélet is további eredmények-re­vezethet,­ezért­a­továbbiakban­igyekszem­ezt­az­aspektust­is­előtérbe­helyezni.