i.
(A c s a l á d o k r ó l és n e v e i k r ő l általában.)
A mohácsi vész előtt Bács és Bodrogh vármegyék területén lakott családok s z á r m a z á s r a nézve részint a honfoglaló magyar nemzetségek utódai, részint a szolgai vagy jobbágyi állapotból idővel felszabadult nemesek, részint pedig első királyaink alatt beköltözött idegenek valának. A honfoglaláskor vidékünkön letelepült m a g y a r nemzetségeket névszerint n e m i s m e r j ü k ; de h a A n o n y m u s azon ide vonatkozó adata sem állhat meg, hogy a bodroghi részeket T a s és Kölpön vezérek foglalták el.
mindazáltal kétségtelen, hogy Bács és Bodrogh várak körül a honfoglaló magyarok egy része megtelepült. A szolgaságból vagy jobbágyságból felszabadult családokat sem ismerjük név-szerint, valamint az idegen földről beköltözötteket sem, mert sem a felszabadulás, sem a beköltözés fényeiről adatok n e m m a r a d t a k ránk. Azonban vidékünk történetének folyamát tekintve s h a z á n k összes lakosságának származását szem előtt tartva, bizonyosra vehető, hogy mohácsi vész előtti családaink a fönt említett eredettel bírhattak.
Érdekes jelenség e két vármegye m ú l t j á b a n , hogy bár e föltevés szerint lakói részben idegen származásúak voltak, ezek idő folytán mind magyarokká lettek, mert Bács és Bodrogh
!) Ezen tanulók mind a „magyar bursa" tagjai voltak Krakkóban.
10*
vármegyék családainak alább következendő n é v s o r á b a n idegen h a n g z á s ú nevet alig találunk.
A mi a neveket általában illeti, Bács és Bodrogh vármegyékre nézve is ugyanazon névalakulási phazisok irányadók, a melyekkel a középkorban hazánk egyéb vidékein is találkozunk. A mohácsi vész előtti időkben ugyanis a különböző k o r s z a k o k b a n összesen ötféle családi névvel találkozunk. Ezen ötféle név vonatkozott részben p u s z t á n az egyén vagy személy megjelölésére, vagy vonatkozott a származásra, az egyéni speciális t u l a j d o n r a és foglalkozásra, vagy végül a származási helyre is.
A legrégibb időben h a z á n k lakosai csak egyetlen n e v e t : a leereszt nevet viselték. A keresztnév viselése természetesen mind végig megmaradt egészen a mohácsi vészig, csakhogy idő folytán mellé csatoltatott a származás, egyéni t u l a j d o n s á g vagy foglalkozás, végre a származási helynek megjelölésére szolgáló másik név is.
Régiség dolgában a puszta keresztnév u t á n a név azon alakja következik, midőn a keresztnévvel n e m érik be az emberek, h a n e m a keresztnév elé (a származást jelölő) atya, sőt gyakran nagyatya nevét is kiírták. Latin nyelvű okleveleink e származási viszonyt a : „filius" szóval fejezik ki, így pl. J o a n n e s filius Demetrii stb. = Döme fia János.
A nevek megjelölésének ezen m ó d j á v a l egyidejűleg divatban volt a harmadik fajta megjelölés is, t. i. az, a mely szintén a származásra, még pedig a nemzetségben s z á r m a z á s r a vonatkozott.
Ez az oklevelekben „de genere" kifejezéssel történt, pl. J o a n n e s filius Demetrii de genere Cliak = a Csák nemzetségből való Döme fia János.
A neveknek e fentebbi h á r o m m ó d o n való megjelölése h a z á n k b a n körülbelül a XIV. század közepéig volt s z o k á s b a n . Korán keletkeztek a z o n b a n az u. n. ragadvány-nevek, melyek a személy nevéhez „dictus" szócskával ragasztattak. E ragadvány-nevek az egyén t u l a j d o n s á g á r a vagy foglalkozására vonatkoztak s a XIV. század második feléből kezdve jöttek h a s z n á l a t b a . Ily nevek voltak: Tót, Bajnok, Molnár, Szép stb. H a s z n á l a t b a n pedig: Joannes dictus Tot = Tótnak nevezett János.
A családok ötödik f a j t a megjelölése volt az, a midőn a személynév mellé a származási, lakó vagy birtokhely nevét tették.
Ez szórványosan m á r a XIII. században divatban volt, de állandóvá a XIV. században lett, a mely időtől fogva aztán családi név gyanánt is szolgált. Az illető helység neve az oklevelekben a személy névvel „de" szócskával köttetett össze, így pl. P a u l u s de Zoburzentmihal, vagy így: P a u l u s íilius Joannis de Feldwar.
A XIV. és XV. században a névmegjelölésnek itt ismertetett módjai közül j o b b á r a a helynévvel, az atyai névvel és a ragadvány névvel együttesen történik a családtagok megnevezése, s a XVI.
század elején pedig a helynév vagy az egykori ragadvány-név tiszta családi névvé változott át.1)
Bács és Bodrogh vármegye mohácsi vész előtti családai a középkori oklevelekben mind a fentebb ismertetett módokon vannak megjelölve, így tehát akkor, a midőn azoknak betűrendes sorozatát összeállítjuk, a nevek eredeti megjelölésének oklevélbeli különfélesége szerint, n e k ü n k is különféle szempontok szerint kell a neveket feltüntetnünk.
E szempontok a következők:
1. Oly családnál, hol az oklevelekben a személy nevén kívül m á s név nem említtetik, ott családi névnek a személy nevét vettük.
ű. A hol a személy név mellett a helység neve is fel van említve, családi név gyanánt mindig a helységet t ü n t e t t ü k fel.
3. Oly esetekben pedig, a midőn a személy neve mellett c s u p á n az atya neve (minden melléknév nélkül) volt megjelölve, olt az atya nevét tettük családnévnek a „fi" szócska hozzáadásával, pl. Töre-fi Péter.
Ezen szempontokat természetesen csak azon esetekben, vagy azon családoknál érvényesítettük, a hol k u t a t á s a i n k közben az eredeti vagy a helyesebb családnevet föl nem födözhettük, vagy meg nem állapíthattuk.
') Kubinyi F.: A régi magyarok személynevei. I. köt. 1. f. Nagy Géza: Árpádkori személyneveink. Turul. IX. 49. Pór Antal: Árpádkori személyneveink. Turul. IX. 184—185.
Komáromy A.: Magyar nemzetségek. Turul. X. 14.
Hogy pedig Bács és Bodrogh vármegyék birtoklásának történetét teljesebben t ü n t e t h e s s ü k fel, a birtokos családokon kívül a következő regestákban a birtokos testületeket is felsoroljuk.
II.
( B i r t o k o s o k és c s a l á d o k . )
(Regesták.)
Abalmai. 1446-ban Abalmai Miklós m i n t királyi ember szerepelt a kői k á p t a l a n előtt a Maróthi-féle vizsgálatban. (Pesty
113. sz.)
Ábrahámi apátság. 1270-ben Moys n á d o r Balocsa helységet (Bodrogh megye) Bogyiszló mellett, (ma Pest megye), a tolna-megyei Á b r a h á m b a n levő czlstercziek kolostorának ajándékozta.
(G. d. B. 31.) 1384-ben az országbíró Dalocsa helység bizonyos részeit szintén a cisztercieknek ítélte. (Csánki: Hunyadiak kora VII. 198.)
Ácsai. 1290-ben A. „Balog" János birta a bodroghmegyei B u d h a l m a helységet, melyet eladni volt kénytelen. E J á n o s n a k Ácsán lakó többi rokonai v o l t a k : A. Simon íia János, Mikó íiai: Péter és Pál, továbbá Kelemen és Kelenus. (Iv. I. 1.) Ez
bodroghmegyei Ácsáról való család.
Ily nevű helység és család Bács megyében is létezett. így 1341-ben A. Sebestyén íia János óvást emelt a miatt, hogy az ő Acsateleke nevű birtokából a titeli k á p t a l a n és a garam-szent-benedeki convent között Alpár nevű birtokon eszközölt h a t á r j á r á s alkalmával egy darabot elszakítottak. (Iv. I. 2.)
1448-ban Attya-i Jéinos bácsi k a n o n o k volt. (Pesty 169.) Ajnarcsfi. 1418-ban János, A y n a r c h íia, bodroghmegyei alispán volt. (Z. VI. 513.) 1419-ben is. (Z. VI. 526.)
Alpári. A kői k á p t a l a n n a k 1345-ben kelt oklevele szerint Alpári Pongrácz íiai: Bertalan, István és Börne a bácsmegyei Kurpe nevű helység 2/3-ad részét birták, 73-ad része pedig az Újlakiaké volt. (Pesty gy. 24. sz.) 1399-ben Alpári Pál fia Börne
hiteles emberként lett kijelölve a macsói b á n által a Garaiak vizsgálati ügyében. (U. o. 52. sz.)
1422-ben A. János fia Balázs és Jakab, A. Jakab fia Balázs az általuk vétel ú t j á n (kitől?) szerzett bácsmegyei Két-Szent-Márton, Boldogasszonyteleke, Kostelek, Halastófél, Bátszék, L o r u m o s és Erdőköz nevű birtokokba beiktattattak a kői k á p t a l a n által.
(Orsz. Ltr. 24713.)
1428-ban A. István és Gergely királyi emberek g y a n á n t jelöltettek a Garai-féle beiktatáshoz. (Pesty 98.)
1422-ben A. Miidós ellen vizsgálat folyt Bács megye h a t ó s á g a előtt azért, mert A. Bálint és Zsigmond ellen hatalmaskodott.
(Orsz. Ltr 11268.)
1431-ben A. Gergely t a n ú volt a Maróthi-féle perben.
(Kalocsai kápt. ltr.)
1520-ban A. Zsigmond bácsmegyei szolgabíró. (Orsz. Ltr 23436.) 1523-ban is. (Orsz. Ltr 23842.)
Albert. 1482-ben ily nevű család szerepelt Bodrogh vár-megyében. (Csánki: Hunyadiak kora VII. 212.), mely Besenyő helységben volt birtokos.
Antal fi. 1480. és 1482-ben ily nevű család birtokos volt a bodroghmegyei Besenyő helységben. (U. o. VII. 212.)
Ányos. 1492-ben és 1504-ben említtetik e család, mely birtokos volt a bodroghmegyei A r a n y á n helységben. (U. o.)
Anániafi. 1301-ben A. fia Kompolt szomszédos birtokos volt a bodroghmegyei Tóti helységgel és mint ilyen h o z z á j á r u l t a Heysza főispán és a Lókiak közötti adásvételhez. (Zichy okmtr I. 105.)
András. 1267-ben a király András kir. ajtónállómesternek adományozta a Turei-féle Aranlaboubach nevű helységet és a dunai vámot Péterváradnál. (Bácsmegyében.) (Orsz. Ltr 630.)
Angyal. 1511-ben A. Zsófia a bácsmegyei Dobra helységben levő birtokát eladta 300 forinton a Gsibay testvéreknek. (G. d.
B. 13.)
Anjou Erzsébet királyné. Birta (1361-től?) Zond-ot (ma
Szónta) Bács megyében, melyet később az ó-budai apácák némely m á s birtokaiért cserébe adott 1382-ben.
1361-ben a Chyuli nemesektől vásárolta Félegyháza nevű birtokot, melybe a bácsi k á p t a l a n s á g beiktatta. (Horvát A . : Dipl.
II. 141. és Iv. I. 119.)
Apáthi-i. 1446-ban Apáthi-i János kir. emberként jelöltetett a Maróthi-féle p a n a s z ügyében. (Pesty 113.)
1519-ben Apáthi-i Szilveszter bácsi k a n o n o k volt s eljárt a Báthori-féle beiktatásnál. ( 0 . L. 23220.)
Aracsai. 1454-ben A. Lomokos, Kelemen és Bálint tiltakoztak az ellen a kői káptalanság előtt, hogy Tapolcza helységbe Czobor Mihály beiktatható legyen. ( 0 . L. 14809.)
Aranyi. 1331-ben A. Laclomér eladja A r a n y b a n levő birtokát 30 m á r k á é r t a háji k á p t a l a n s á g előtt Becsei Imrének. Vele szomszédos birtokos volt A. Desa fia Demeter is. (Zichy í. 378.)
1332-ben A. Desa fia Döme és U n k a fia Mihály fia Gebecs eladták az őket leánynegyed címén illető birtokrészt A r a n y b a n 4 0 márkáért Becseinek. (Zichy I. 388.)
1332-ben A. Mihály fia Gebecs és t á r s a i : Laki Miklós és Kajandi János elcserélik L a k b a n levő birtokukat a Becseikkel ezeknek b a r a n y a i Teremhegy birtokáért és 8 m á r k á é r t . (Aranyi G. e birtokrészét Bajai Lászlótól 16 m á r k á é r t vette a háji káptalanság előtt.) (Zichy 1. 398.)
1340-ben A. Ladomér özvegye, szül. Simon lánya Agelista eladta a háji k á p t a l a n s á g előtt A r a n y b a n levő részbirtokát, mint hozományát, Becsei Tötösnek 25 m á r k á é r t . (Zichy I. 574.)
Aranyáni. 1344-ben a budai k á p t a l a n előtt a Chemel nemzetségből való A r a n y á n i U t u r b u r lia Tamás bácskai és Barliai Pál íia Miklós b a r a n y a i birtokosok, kik egy anyától, de két atyától származtak, oly egyezségre léptek, hogy az esetre, h a valamelyikök örökös nélkül h a l n a el, birtokaikat a m á s i k n a k utódai örököljék. Hogy ki volt az anyjuk, nincs megemlítve, valamint a birtokok sincsenek felsorolva. (Pesty gy. 23. sz.)
1347-ben U t u r b u r íia Tamás és L u k á c s fia Miklós (kiknek n a g y a t y j a : Fejyr) a kalocsai káptalan előtt bizonyos p e r b e n
úgy egyeznek meg Ursi Péter és Pállal, liogy a bíróság által megítélt bírságot nekik elengedték, de viszont az Ursiak kötelezték m a g u k a t , hogy A r a n y á d helységben a néhai Koturman-féle birtokon túl n e m terjeszkednek, a ki a felek közül az egyezséget megszegné, az 50 m á r k á t fizet a másiknak budai dénárokban.
(Pesty gy. 26. sz.) 1348-ban a fentebbi Tamás és Miklós a liáj-szent-lőrinczi káptalan előtt az A r a n y á n b a n levő örökségükön két egyenlő részben megosztoztak. (Pesty gy. 27. sz.)
1360-ban A. U t u r b u r fia Tamás és társai a Ghemel nemzetségből az iránt emelnek p a n a s z t Kont M. nádor előtt Bodroghban, hogy egy h a l a s t a v u k a t A r a n y á n b a n m á s o k elfoglaltak.
(Haz. okmtr. VII. 409.)
1478-ban A. Baso a tolnamegyei Kölesdben valami hatal-maskodást követett el, Országh M. nádor oklevele szerint. (Haz.
oktr. III. 434.)
1 4 3 0 - b a n A. „ H o r v á t " Péter pereskedett (és neje Gyanthe-i Erzsébet) Maróthi Jánossal a néhai „ P a p " László (Gy. Erzsébet fivére) birtokáért A r a n y á n b a n . A kir. e birtokot zálog címén Maróthinak ítélte s az ő beiktatásával ez évben a kalocsai k á p t a l a n t megbízta. (Pesty 103.)
1446-ban A. Ferencz és Dávid. kir. emberként lettek jelölve a Maróthi-féle vizsgálathoz. (Pesty 113.)
1389-ben A. T a m á s fiát Györgyöt Mária királynő a kalocsai k á p t a l a n által Szent-György helységbe iktattatja, (Pesty 153.
sz.) mit a k á p t a l a n teljesített is. (U. o.)
1393-ban A. T a m á s fiai: Mihály és János, továbbá test-vérüknek Györgynek, özvegye Agatha h á r o m egyenlő részben megosztózkodtak az A r a n y á n b a n levő birtokuk felett. (Pesty
154.) Ugyanez ügynél A. András mint bizalmi férfiú szerepelt.
(U. o.)
Aratói 1432-ben Aratho-i T h w r w k Mihály t a n ú volt a Maróthi-féle p e r b e n a bácsi k á p t a l a n előtt. (Kalocs. kápt. ltr.)
Arnoti. 1480-ban A. Péter valkóvármegyei főispán volt.
(Gsánki szerint nem származhatott m á s h o n n a n , mint a bácsmegyei Arnot helységből. Gsánki: Huny. kora VII. 168.)
Aranyos. 1468-ban említtetik e család, mely birtokos volt a bodroghmegyei Szőlős-ön. (U. o. 313. 1.)
Árokegyházi. 1483-ban A. Benedek, mint idevaló birtokos, szomszédja volt a Bodrogh vármegyei Jánosi helység h a t á r t e r ü -letének. (Iv. I. 7.)
Árpataki. 1446-ban Árpataka-i János kir. emberként lett jelölve a Maróthi-féle vizsgálathoz. (Pesty 113.)
Asszonyfalvi. Volferi. 1355-ben Asszonyfalvi Ivánka fiai Tamás és János ellen, mint a kik némely szegedi emberekkel T a r a n y a i Gergely idézés végett kiküldött királyi embert megölték, kir. rendeletre Bács megye által vizsgálat tartatott. (Pesty gy.
31. szám.)
1337-ben A. Csitár Lőrincz 4 jobbágyát Asszonyfalván halálosan megsebezték J á n o s fia Lökös és P o s a fia Péter. Ez ügyben a bácsi k á p t a l a n vizsgálatot tart s a p a n a s z t a l a p o s n a k találja. (Zichy 1. 533.)
1339-ben A. Gs. Lőrincz árva fiát Miklóst a király addig, míg nagykorú n e m lesz, minden bírói h a t ó s á g alól kivévén, és a szerémi p ü s p ö k : Péter kancelláriai titkár ó t a l m á b a helyezvén, ezt Bodrogh megye hatósága proclamálja. (Zichy I. 562.)
1339-ben a bácsi káptalan jelenti a királynak, hogy Péter fia Petőt és testvérét T a m á s t , a Cserögh v á r á n a k v á r n a g y á t Negyvenben eltiltotta attól, hogy t. i. ez Csitár Lőrincz birtokából Negyvenben és Asszonyfalván valamit elfoglalt úgy, hogy emberei által (Csente és Negyvenből) részint ú j határjeleket állíttatott, részint a régieket elrontotta. (Zichy 1. 566.)
1347-ben Volfer-i Csitár Lőrincz fia Miklós képviseletében és saját magáért és Lekcsei Sulyok Andreis a h á j i k á p t a l a n előtt a Gergelyiekkel folyó bizonyos birtokperükben kijelentik, hogy 6 bírát választottak s hogy a ki közülök a tárgyalásra meg-nem jelenik, 6 márkát fizet. (Zichy II. 267.)
1364-ben Volferi Lőrincz fia Miklós esküdt ülnök a nádori törvényszékben Bodroghban. (Zichy 111. 244.)
1375-ben Volferi Lőrincz fia Miklós p a n a s z t emelt, hogy a Kemendiek bitorolják az ő Csimor és Jobbágytelek nevű
őket megidézze. (Zichy III. 601.)
1377-ben a kalocsai érsek V. Miklósnak engedélyt ad arra, hogy kápolnát építhessen Asszonyfalván Szent Dorottya tisz-teletére. (Zichy IV. 15.)
1377-ben a király V. Miklósnak bíráskodási jogot engedett jobbágyai felett, kivéve a bűnügyeket, Bodrogh megyében.
(Zichy IV. 30.)
Asztalnok. 1462-ben szerepel ily nevű család a bodrogh-vármegyei Zaka helységben, mint birtokos. (Csánki: H u n y . kora VII. 213.)
Ataki. Zsigmond király 1404-ben némely a Zoltaiak és Földváriaktól elkobzott javakat Bács megyében Athak-i P á l fiainak Tamás és Jakabnak adományozott. Ezek Maróthi J á n o s macsói b á n t á b o r á b a n küzdöttek a pártosok ellen. (Pesty 58.) E birtokokba a kői k á p t a l a n 1405-ben beiktatta Bács megyében.
(Pesty 62.) 1406-ban Zsigmond kir. átírta és jeles alakú levélben adta ki A. Tamás és Jakab részére az 1404. évi adománylevelet.
(U. o. 65.)
Bába-Szentpéteri. 1399-ben Baba-Zenthpeteri A n d r á s íia Mihály és J á n o s fia Mihály, mint hiteles emberek lettek kijelölve Bubek Ferencz macsói b á n által a titeli káptalan előtt a Garaiak p a n a s z á n a k megvizsgálása ügyében. (Pesty gy. 52. sz.)
1412-ben B. „Deres" György, továbbá B. György f i a : János, és B. J á n o s f i a : Mihály kir. emberek g y a n á n t lettek kijelölve a Garai-féle beiktatáshoz. (Pesty 73.)
1422-ben B. „Deres" György kir. emberként lett kijelölve a Csői-féle beiktatáshoz. (U. o. 86.)
1422-ben B. Péter fia Sánclor és'gyermekei átadják a bácsi káptalan előtt Garainak a B. Szent Péterben levő r é s z j ó s z á g u k a t adósságaik fejében. (O. L. 11190.)
1431-ben B. György t a n ú volt a Maróthi elleni p e r b e n Bács megyében. (Kalocs. kápt. ltr.)
Bácsi káptalan. 1327-ben a bácsi k á p t a l a n T h a m a n a nevű bácsmegyei helységben részbirtokos volt. (Iv. I. 132.) 1328-ban
Piski-ben és 1450-ben Gsereg falvakban földesúrként szerepelt.
(Csánki: Huny. kora VII. 168.)
1431-ben a káptalan Piski nevű b i r t o k á b a n foglalást tett Maróthi János macsói bán, de ez visszaítéltetvén, a kői k á p t a l a n e káptalanságot ú j r a beiktatta. (Kalocs. kápt. ltr. Közli Bács B. vm. T. T. Évk. 1890. 113.)
1453-ban Garai nádor jelenti, liogy Bács és Piski egy részének elfoglalása miatt a k á p t a l a n s á g pert újított Maróthi László gyermekei és özvegye ellen. (U. o.)
1482-ben a k á p t a l a n n a k egy jobbágyát Keresztúrról, továbbá egy tisztjét (Bodó Istvánt) Újfaluról egy jobbágygyal Répás-szentkirályról együtt elfogták a Dersfalviak. Ez ügyben Bács megye hatósága vizsgálatot tart s a p a n a s z t a l a p o s n a k találja.
(0. L. 18693.)
1483-ban István bácsi kisprépost kiegyezik Czoboí* Jánossal Szent Márton és Szent Mihály közötti h a t á r o k r a nézve. ( 0 . L.
18817.)
1512-ben a bácsi k á p t a l a n n a k h a g y t a e k á p t a l a n előtt Luki Bodor Pál az ő Kereki (bácsmegyei) lielységbeli részbirtokát végrendeletileg. (0. L. 22330.)
1513-ban Bernát bácsi kisprépost valamit elfoglalt a budai apácák Újfalu nevű helységének határából. A bácsi k á p t a l a n jelentése. (0. L. 22456.)
Badiszlói. 1448-ban Badizlo-i Benedek, István, György, Döme, Miklós és Illés (Hatanocy dicti!) azzal vádoltattak a Maróthi özvegyek által, hogy lvysody nevű birtokon raboltak.
(Pesty 1 14.)
147 7-ben B. János bodroghmegyei alispán. ( 0 . L. 17964.) Bagoly. 1469-ben e család a bácsmegyei Szent István helységben volt birtokos. (0. L. 16034.)
1473-ban „Bagol" László mint bácsmegyei kiküldött j á r t el a Thallocziak elleni vizsgálatnál. ( 0 . L. 17491.)
Bagdi. 1492-ben B. Mátyás birtokos volt, a ki ez évben a doroszlói Kis családtól, mint rokonától, Mácsa, Boroszló,
bácsmegyei helységekben nyert jószágot. (Csánki: Hunyadiak kora VII. 175.)
Hajai. 1331-ben Boya-i Pál és Simon fia Tamás királyi emberekként jelöltetnek a Becsei-féle ügyben, utóbbi pedig el is járt a dologban a budafelh. ker. conventjével. (Zichy 1. 372.) 1332-ben a B. László és fia Jánostól 16 m á r k á n vett birtokrészét adta el Lak helységben Aranyi Mihály. (Zichy 1.
398.)
1339-ben B. Domokos kir. emberként szerepelt a kalocsai k á p t a l a n előtt a Becsei-féle h a t á r j á r á s n á l . (Zichy I. 556.)
1345-ben B. Pál fia Mihály az ő Arany helységben (Bodrogh megyében) levő részbirtokát (nem m o n d j a , mely okból ?) a háji káptalan előtt Becsei Tötösnek ajándékozta. (Zichy II. 180.)
1360-ban B. Tamás bodroghmegyei alispán. (Zichy 111.
175.)
1364-ben B. Péter fia Domokos esküdt ülnök volt a nádori törvényszékben Bodroghban. (Zichy III. 244.)
1364-ben B. László íia János bodroghmegyei szolgabíró.
(Zichy III. 244.)
1364-ben B. Mihály és B. J á n o s fia Péter kir. emberekként jelöltettek a szeremléni h a t á r j á r á s h o z a báthai apátság részére.
(Zichy 111. 247.)
1366-ban B. Péter kir. emberként jelöltetett a Becsei-Herczeg ügyben. (Zichy III. 287.)
1367-ben B. Dezső fiai János és Péter p e r b e n álltak Becsei Lászlóval valami miatt. Az ügy tárgyalását a n á d o r elhalasztja.
(Zichy III. 337.) 1368-ban Bebek országbíró is halasztást ad ugyanez ügyben. (Zichy III. 364.)
1369-ben Széchi Miklós országbíró is halasztást ad ez ügyben. (Zichy III. 386.) 1370-ben is. (Zichy 111. 409.) 1372-ben is. (Zichy III. 443.)
1390-ben B. Péter fia Benedek valami tartozásra nézve n e m tett eleget Becsei Lászlónak, Bodrogh m. hat. biz. (Zichy IV. 415.)
Bajnai-Bóth. 1493-ban II. Ulászló király Baynai Both A m b r u s és A n d r á s n a k adományozta a bácsmegyei két Baycli ( u t r a s q u e Bayeh) helységet, melyek azelőtt Dóczi Péteré voltak s ennek magvaszakadtával h á r a m l o t t a k a k o r o n á r a . (Pesty 138.)
1495-ben B. B. Mihály bodroghmegyei alispán. (Orsz. Ltr 20254.)
Baj. 1496-ban B. Vincze a bácsmegyei Keresztúr helységben birtokos és mint kir. ember szerepel. (Orsz. Ltr 2 0 4 8 0 . )
Bakai. 1323-ban a bácsmegyei Baka helységben lakó Bakai András, Bitó, János, Péter és B a r n a b á s a köztük és Boroszlói Pál között folyó p e r b e n úgy egyeztek ki a bácsi k á p t a l a n előtt, hogy átengedik a Baka helységben I). Pált illető részbirtokot s a szintén neki ítélt 15 m á r k a fejében még a saját birtokuk V3-ad részét is átadják. (Pesty gy. 16. sz.)
1391-ben B. Mihály fia Mihály és László fia Lörincz t a n ú k voltak a Becsei-Laki perben. (Zichy IV. 465.)
1405-ben B. Dávid bodroghmegyei alispán volt. (Zichy V. 384.)
1447-ben B. Balázs szomszéd birtokos volt a Gzoborokkal.
(Orsz. Ltr 8925.)
Bakács. 1389-ben B. Német Gál bodroghmegyei alispán.
(Zichy IV. 389.) 1390-ben is. (Zichy IV. 4 1 5 — 4 1 6 . )
Bakácsi. 1504-ben e család birtokosként szerepelt a bács-megyei Aracsa helységben. (Gsánki: Hunyadiak kora VII. 168.)
Bali. 1381-ben B. Imre fia János bodroghmegyei szolgabíró.
(Zichy IV. 194.) 1382-ben is. (Zichy IV. 233.)
1400-ban B. „Nagy" István képviselte Becsei Lászlót bizonyos perben Bodrogh megye alispánja előtt. (Iványi I. 15.)
1407-ben B. Illés (Döme fia) és B. Gál Kelemen özvegye Ágnes a Baal és Kakirch nevű bodroghmegyei helységekben levő birtokukat, a hozzátartozó dunai részekkel együtt a b á t h a i apátságnak adományozták. (Iványi I. 15.)
1419-ben Bali Pál bodroghmegyei szolgabíró volt. (Pesty Rév. ltr 164.)
Balassa. 1504-ben Gyarmati B. Ferenczné szül. Újlaki Ursula részére a nagyatyja U. Miklós u t á n több birtokból s ezek közt a bácsmegyei: Pest város, Révfalu, Pálfalva, Szent-T a m á s f a l v a helységekből őt illető rész kiadására szólíttatta fel a fehérvári kápt. által az országbíró Újlaki Lőrinczet. (Pesty 177.) Bal ad fia. 1311-ben Baladfia Matenka nevében két egyén tiltakozott az ellen, hogy F u t a k i Dénes a bácsmegyei Ghurg, Kethzanto és Bukkefey nevű részbirtokokba iktattassék, mert ezekre M. igényt tartott. Az ügy a király elé kerülvén, a tiltakozás visszavonatott s így a beiktatást a bácsi káptalan elvégezte.
(Pesty 8. sz.) Ugy látszik e M. hűtlenség miatt vesztette el a föntebbi birtokokat.
Balasahám. 1373-ban B. Simon fiai: Benedek és Péter kir.
emberként jelöltetnek a bácsi k á p t a l a n előtt a Becsei ügyben.
(Zichy 111. 506.)
Balassei. 1431-ben B. Lórmez és Balázs, továbbá B. Mátyás t a n ú volt a Maróthi-féle perben. (Kalocsai kápt. ltr.)
Balog. 1445-ben e család birtokos volt a bácsmegyei Kulpin helységben, továbbá ez évben kapták zálogba Nádaskürt helység egy részét a Bodonyi és Türfalvi családtól. (Orsz. Ltr 13833.)
Bánczai. 1283-ban Bancha-i Dénes comes fia Beke egy Prita nevű földjét elajándékozta. (Mon. eccl. Strigon. II. 169.)
Bán. 1504-ben e család a bácsmegyei Keresztúr helységben volt birtokos. (Csánki: Hunyadiak kora. VII. 169.)
Bánfi. A lendvai Bánfiak megvették Garai Jóbtól 1479-ben Gyékénytó, (Ó-Kanizsa mellett), Szent-Mihály, Bánfalva, (Mohol körül) és Dorosma helységeket. Ugyanezen helységeket 1485-ben is a Bánfiak birtokában találjuk. (Csánki: Hunyadiak kora.
I. 685.)
Baracsai. 1320-ban Baraccha-i Kese jelen volt m i n t t a n ú a Jakabfi-féle birtokosztásnál Pauli-ban. (Zichy okm. I. 184.)
Barladi. 1437-ben említtetik e család, mely a bácsmegyei Barlad-on volt birtokos. (Csánki: Hunyadiak kora. VII. 169.) Baragyáni. 1504-ben B. Kispolyák Jctnos sabaczi b á n n a k
bácsmegyei Gsika nevű helységében károkat okoztak a Monostoriak.
A bácsi káptalan jelentése. (0. L. 21302.)
Baranyai. 1410-ben, m a j d 1412-ben említtetik e család Bácsmegyében.
Barbai. Barbai Lukács fia György 1308-ban m i n t e s k ü t á r s szerepel a kői k á p t a l a n előtt a Pálfia Miklós és Karoni Csaba fiai közt folyó perben. (Pesty gyűjt. 5. sz.)
Bárki. 1370-ben Berky-i Miklós fia Pál igényt tart Báthmonostor egy részére, melybe a kir. pécsi k á p t a l a n által, nádori ítélet alapján, beiktattatni rendeli, Becsei Lászlót pedig megidézteti. (Zichy 111. 388.) (Mert n a g y a n y j a Zapudi P é t e r leánya volt.)
Bátmonostori. 1321-ben B. Péter fia János a bodroghi főispán által bizonyos bírság alól felszabadíttatott. (Iv. I. 26.)
Besenyői. 1373-ban B. Albert fia János bodroghmegyei szolgabíró volt. (Zichy 111. 485.)
Báthai apátság. (BáthmonoJgori.) A báthai apátságnak Bodrogh megyében még Szent László király a d o m á n y o z t a Szeremle helységet, mely 1335-ben Gergely besenyők grófja kezében volt, de később ismét állandóan az apátságé lett. (Iv. 1. 127.)
Báthori, 1477-ben a B. család kapta a Maróthi család kihaltával a bácsmegyei: Kisdi, Újfalu, Yizeskerek, Ábránfalva, Bikács, Bakod, Káthi és Mácsa helységeket.
Bazini-Szent-Györgyi. 1470. körül örökölte a Czoborokkal e család a Maróthi javak egy részét Bodrogh megyében.
Bakó. E család, mint bodroghmegyei birtokos, cseretyési előnévvel említtetik 1477-ből. (Gsánki: Hunyadiak kora VII.
213.)
Besenyők grófja. 1354-ben Gergelyt a besenyők grófját és ennek Szeremiénben levő embereit Bodrogh megye h a t ó s á g a eltiltja a Becseiek B á t h m o n o s t o r nevű birtokának használatától.
(Zichy II. 560.)
Bebek. 1496-ban Pelsőczi Bebek János jajczai b á n ellen a budai apácák azért pereltek, mert a n n a k F o n ó helységéből
való emberei az apácák Kis-Zond és Újfalu birtokairól 4 0 m a r h á t elhajtottak. Bács m. h a t . jelentése. ( 0 . L. 20476.)
Beljegi. (Beleghi.) 1481-ben Belieg-i Márkus Péter és a Czoborok és Szántóiak kir. a d o m á n y k é n t nyerik a bodroghmegyei Boroti-féle Borot, Árokegyház, Gsőszapa, Bál, Kakucs, Cserez, Pacsér helységi és Apátitelek pusztai részbirtokokat. (Ö. L.
18514.)
Belmosevity. B. Milos I. Mátyás királytól nyerte a d o m á n y u l a bácsmegyei Fehér- és Feketeegyház helységeket és Boziabokor
Belmosevity. B. Milos I. Mátyás királytól nyerte a d o m á n y u l a bácsmegyei Fehér- és Feketeegyház helységeket és Boziabokor