A Dunántúl és a Rákóczi-szabadságharc

A Dunántúl már a szabadságharc kezdetétől fogva fontos szerepet játszott II.

Rákóczi Ferenc katonai és politikai elképzeléseiben. Mivel a felkelés célja az ország szabadságának helyreállítása volt, ezt a területet is el kellett foglalniuk a kurucoknak.

Megszerzése esetén az örökös tartományok ellen indított rajtaütések és portyák számára is kiváló hátországként szolgált volna. A kurucok a felkelés első éveiben még számoltak a francia hadsereggel való esetleges egyesüléssel, amire ők két lehetőséget láttak. Az

390 A Lengyelország déli részén és Szlovákiában található Dunajec folyó a Visztula jobbparti mellékfolyója. A partján található Nedec (Niedzica) falu mellett, a folyó partján lévő várról van szó.

391 MNL OL G19 II.2.e/A folio 294–295. Eszterházy Antal II. Rákóczi Ferencnek 1706. április 15.

392 MNL OL G19 II.2.e/A folio 304–305. Eszterházy Antal II. Rákóczi Ferencnek 1706. április 17.

393 OLÁH 2012, 359.

első az volt, hogy a francia–bajor erők nyugatról törnek Bécs irányába, míg Rákóczi katonasága kelet felől támad, és így a császári-királyi hadsereget két tűz közé szorítva a Habsburg Birodalmat békére kényszeríthetik. A másik lehetőség pedig egy esetleges francia partraszállás lett volna az Adriai-tenger partján, de ehhez Rákóczinak nemcsak a Dunántúlt, hanem Horvátországot is meg kellett volna hódítania, amire a kurucoknak igazi lehetőségük a horvát rendek ellenséges magatartása miatt soha nem is adódott.

Ahogy láthattuk, céljuk elérése érdekében a felkelők több hadjáratot is indítottak a Dunántúl megszerzésére Károlyi Sándor és Forgách Simon vezetésével, de végül csak az 1705. november–decemberi hadjáratban sikerült Bottyán Jánosnak ezt az országrészt elfoglalnia.³⁹⁴

Míg az ország más részein különösen a nép körében lelkesen fogadták a kurucokat és idővel a nemesség is csatlakozott a felkeléshez, addig a Dunántúlon más volt a helyzet. Az itteni polgárságot és nemességet sokkal szorosabb szálak fűzték az örökös tartományokhoz, mint például a tiszántúliakat, ezért a kurucok megjelenésekor az arisztokrácia jelentős része Ausztriába menekült, és támogatta a császári-királyi hadsereget pénzzel, fegyveresekkel vagy akár a mozgalom leverésében való személyes részvétellel is. Aki mégis átállt, az tetteit utólag a kurucok túlerejével magyarázta, illetve azzal, hogy csupán a birtokait szerette volna megvédeni. Bevett gyakorlat volt, hogy a nemesek igazolást kértek a helyi császári-királyi parancsnoktól, hogy csupán kényszerből álltak Rákóczi mellé. A jobbágyság támogatása is kisebb volt, mint máshol, mert a Dunántúlon jóval kevesebb katona állomásozott, mint az ország keleti részén, és az itt élők féltették a kurucoktól a visszafoglaló háború végeztével bekövetkező viszonylagos nyugalmukat. Mivel Rákóczinak nem sikerült a délvidéki rácokat maga mellé állítani, ezek az udvarhű katonaelemek portyáikkal folyamatosan zaklatták a Dél-Dunántúl lakosságát és elképzelhetetlen kegyetlenkedéseket műveltek, ami szintén nem segítette elő a kurucok ügyét.³⁹⁵

1706. június 28. óta Rákóczi dunántúli csapatainak parancsnoka gróf Eszterházy Antal volt, akit a fejedelem tábornaggyá léptetett elő, továbbá a miskolci szenátusi ülés határozata értelmében a dunántúli főkapitányi címet is birtokolta. Eszterházy erői a fegyverszünet³⁹⁶ végén a következőképpen helyezkedtek el: két gyalogezred és hat

394 HECKENAST 1985, 381.;KOVÁCS 2002, 47.;KÖPECZI 1966,50–60.; MARKÓ 2003,24.,27–28.,30.

395 KOVÁCS 2002, 46–47.

396 A nagyszombati béketárgyalások idején életben lévő fegyverszünetről van szó, mely 1706. árpilis 14. - 1706. július 24. között volt érvényben.

lovasezred állomásozott Karvánál,³⁹⁷ a Rábaközt nyolc gyalogezred védelmezte Andrássy István parancsnoksága alatt, a Rábaköz biztosításával és ezen kívül az Ausztria irányába történő portyák és felderítő akciók végrehajtásával Bezerédj Imre brigadéros volt megbízva két lovasezreddel. Stájerország és a Muraköz felé Kisfaludy György és Kisfaludy László biztosított szintén két lovasezreddel, Horvátországot Domonkos Ferenc gyalogezrede tartotta szemmel, továbbá Dunaföldvárnál állomásozott Andrássy Pál két gyalog- és egy lovasezreddel, Pápánál pedig tartalékban állt tizenegy lovasezred Bottyán János parancsnoksága alatt. Ez összesen 35 ezred, azonban a kuruc hadseregben az ezredek feltöltöttsége sosem volt teljes Perjés Géza hadtörténész Esztergom ostromairól írt tanulmányában nagyjából 500 fős egységekkel számolt átlagosan, ettől én sem kívánok eltérni. Így az Eszterházy keze alatt lévő sereg létszámát körülbelül 17 500 fő környékére tehetjük, melynek nagyjából kétharmada lovas katona volt. Azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy ez a sereg a teljes dunántúli megszálló haderő volt, ami nagy területen szétszórva helyezkedett el, ennyi katona egyszerre sosem állt egy helyen Eszterházy rendelkezésére. Jelentéseiben csak kétszer írt saját katonasága létszámáról: szeptember 12-én 2600 katona és hét mozsárágyú alkotta a seregét,³⁹⁸ szeptember 26-án pedig arról panaszkodott a fejedelemnek, hogy bár névleg 4000 katonája van, ez a valóságban alig tesz ki 1000 embert.³⁹⁹ Szintén erre az időszakra vonatkozóan Lemaire hadmérnök az emlékiratában 3-4000 fősre becsülte Eszterházy embereinek létszámát. Azonban azzal is számolnunk kell, hogy a kuruc csapatok feltöltöttsége erősen ingadozott, maga Eszterházy is nem egyszer panaszkodott arra, hogy seregéből sokan dezertáltak.⁴⁰⁰

A dunántúli kuruc főparancsnoknak azonban nemcsak az ellenség hadmozdulataira kellett figyelnie, hanem arra is, hogy a kuruc katonaság megszerezze és megtartsa a lakosság szimpátiáját. Ennek egyik legfontosabb eszköze a falvak, vagyis az egyszerű nép számára adott védelem, korbeli latin kifejezéssel élve a salva gvardia volt. Eszterházy Antal tábori könyvét olvasva szinte minden oldalon találhatunk ilyen és ehhez hasonló bejegyzéseket: „Nemes Veszprín vármegyében Mező-Lak nevű falura

397 Bár Szlovákiában található egy Kravany nad Dunajom nevű község, melynek a magyar neve Karva a kurucok nem ezt, hanem a Duna jobb partján található Nyergesújfalu melletti erődöt hívták Karvának.

398 MNL OL G15 Capsula C. fasc. 58. folio 28. Eszterházy Antal II. Rákóczi Ferenchez 1706. szeptember 12.

399 MNL OL G15 Capsula C. fasc. 58. folio 57. Eszterházy Antal II. Rákóczi Ferenchez 1706. szeptember 26.

400 AR I/V. 128.; HECKENAST 2005, 133–134.; LEMAIRE 2004,208.;MÉSZÁROS 2006,48–51.; PERJÉS 1954, 147–151.

salagvardia adatott.”⁴⁰¹ Foglalkoznia kellett a lakosságnak a katonák ellen tett panaszaival is, mint például a kuruc katonák által megvert tihanyi barát esetében is, illetve a tihanyi lakosok és a tihanyi apát közötti nézeteltérést is megpróbálta elsimítani.⁴⁰²