– dolomit védnevû bányatelek alapadatai

a) a bányatelek földrajzi elhelyezkedése: Veszprém megye, várpalotai kistérség, Öskü község külterületén 090.

hrsz.-on nyilvántartott területekbõl 10 ha 9897 m²,

b)a bányatelekben lévõ ásványi nyersanyagok OÁNY szerinti ba)megnevezése: dolomit,

bb)mennyisége: földtani vagyon: 3 796 000 t, kitermelhetõ vagyon: 2 358 090 t, bc)minõsége: nincs adat,

c)a bányászati jog megszerzéséért fizetendõ ellenérték minimuma: 2 000 000 Ft, d)tájrendezési kötelezettség a mûszaki dokumentáció szerint.

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

3778 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2009/14. szám

A

Á

S

a Vám- és Pénzügyõrség mûködésének ellenõrzésérõl (0904)

Az Állami Számvevõszék (továbbiakban: ÁSZ) a stratégiájában célul tûzte ki az állami költségvetés bevételeit reali-záló szervezetek, valamint a bevételek beszedésére kialakított rendszerek mûködtetésének ellenõrzését. A stratégia vég-rehajtása során 2002 és 2008 között elvégeztük a legjelentõsebb költségvetési bevételeket képezõ adónemek beszedésé-nek, továbbá 2005-ben a Vám- és Pénzügyõrség (továbbiakban: VP, Testület), 2006-ban az Adó- és Pénzügyi Ellenõr-zési Hivatal (APEH) mûködésének átfogó ellenõrzését.

Az ellenõrzés célja annak értékelése volt, hogy a PM felügyeleti jogköre gyakorlásának keretében segítette-e a VP szervezeti átalakításának végrehajtását, személyi feltételeinek, eszközellátottságának biztosítását és ösztönzési-értéke-lési rendszerének fejlesztését és mûködtetését; a VP biztosította-e feladatainak és személyi, tárgyi, szervezeti feltételei-nek összhangját; valamint hogyan alakította ki és mûködtette a szakterületek teljesítményeifeltételei-nek értékelésére alkalmazott módszereket, a vezetõi döntéseket megalapozó információs rendszereket, valamint a belsõkontroll-rendszerét.

A lefolytatott számvevõszéki ellenõrzés fõbb megállapításai:

A VP ellátta a jogszabályokban meghatározott feladatait, kialakította a közösségi és a hazai költségvetési bevételek beszedésének szervezeti és mûködési feltételeit. A vám- és a jövedéki adó szakterületeken a költségvetési törvényekben meghatározott bevételi elõirányzatait 2004-ben és 2005-ben alulteljesítette, 2006-ban és 2007-ben túlteljesítette. A vám-beszedési költségmegtérítés esetében a bevételelmaradást a tervezettnél alacsonyabb átlagvám, a túlteljesítést a vámkö-teles importforgalom emelkedése okozta, a jövedéki adóbevétel elmaradását a dohánytermékek forgalmának visszaesé-se, többletbevételét az adómértékek emelése és a jövedéki termékek forgalmának növekedése eredményezte.

A VP feladatai hazánk és a szomszédos országok EU-csatlakozása következtében részben megváltoztak, így azok ha-tékony ellátása szükségessé tette szervezeti struktúrájának átalakítását, humán erõforrásának részleges átcsoportosítását.

A szervezeti átalakításokat megelõzõen meghatározta azok általános célját, de öt esetbõl négyben nem készített elemzé-seket azok célszerûségérõl, számításokat várható költségkihatásairól. Utólagos értékelést csak a bûnügyi szakterület át-alakítását követõen végzett.

A feladatváltozásokkal és a szervezeti átalakításokkal összefüggésben – növekvõ létszám mellett – humánerõfor-rás-átcsoportosítást hajtott végre, amelynek során csökkent a szakmai ismerettel és gyakorlattal rendelkezõ munkatársak száma, ami egyes alsó fokú szervek esetében rontotta a feladatellátás eredményességét, a hatósági munka és szolgáltatás színvonalát. Ennek oka részben, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt). – amely a hivatásos szolgálat felsõ korhatárát az öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkorban határozza meg – 25 éves szolgálati viszony megléte esetén az 50. életév betöltésével, valamint átszervezés esetében lehetõvé teszi a nyugdíjba vonulást. A vizsgált idõszakban összesen 842 fõ ment a szolgálat felsõ korhatárának (57 év) betöltése elõtt – átlagosan 43–48 évesen – nyugdíjba, amelyre az adott években a VP 11–57 M Ft többletkiadást fordított. A Hszt. szerinti nyugdíjazási rendszer célszerûtlen a feladatellátás szempontjából, továbbá több-letköltséget jelent mind a testület, mind a költségvetés számára.

A nyomozati jogkör kibõvítése és a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatok kivételével, az egyes szakterületek, illetve szervezeti egységek humánerõforrás-szükségletét számításokkal, elemzésekkel a VP nem alapozta meg, továbbá nem vizsgálta, hogy a létszámnövekedéssel milyen mértékû eredményességi és hatékonysági ja-vulás érhetõ el. A problémák megoldása érdekében a VP egyéb intézkedéseket tett (túlmunka elrendelése, vezénylések, illetve szabadságok ki nem adása).

A pénzügyminiszter minden alkalommal úgy hagyta jóvá a VP szervezeti felépítésének átalakítására, valamint a szük-séges létszámfejlesztésekre vonatkozó elõterjesztéseket, hogy ezekhez nem követelte meg a javaslatok alátámasztását elemzésekkel és számításokkal, továbbá nem kérte azok utólagos értékelését sem. Folyamatosan fejlesztette a VP számá-ra az érdekeltségi jutalom kifizetésének feltételeit, bõvítette ezek körét, szakmai megalapozottságát. Mindezekkel ösztö-nözte a VP-t a feladatellátás eredményességének növelésére, ugyanakkor olyan követelményeket is megfogalmazott, amelyek végrehajtását törvény írja elõ a VP számára, illetve amelyekhez nem írt elõ számszerû kritériumokat, így azok teljesítése nem mérhetõ.

A VP kialakította az alapfeladatai ellátásához szükséges ingatlanellátásra vonatkozó átfogó koncepcióját, amelyet elemzésekkel, számításokkal megalapozott. Felmérése szerint ingatlanai többségükben nem felelnek meg a korszerû fel-adatellátás követelményeinek. A pénzügyminiszter a VP budapesti székhelyû szervezeti egységei elhelyezésére a

2009/14. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 3779

VIII. Közlemények

2004–2006. években három, eltérõ irányú koncepció szerinti döntést hozott. Az eltérõ irányú intézkedések nem oldották meg az egy székházban való elhelyezés problémáját, továbbá közel 10 M Ft többletkiadást eredményeztek. A VP ingat-lan-nyilvántartása hiányos, nem pontos és nem naprakész, így nem biztosított, hogy a jogszabályban elõírt pontos és megbízható adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségének eleget tegyen.

A VP gépjármûállománya a vizsgált idõszakban folyamatosan nõtt, biztosítva a feladatok ellátását. A pénzügyminisz-ter 2004-ben utasítást adott a jármûszám csökkentésére, amelyet a VP nem hajtott végre azzal az indokolással, hogy szá-mításai szerint az általa optimálisnak ítélt állomány kialakításához további mintegy 100 gépjármû beszerzésére lenne szüksége. Sem a pénzügyminiszter utasítása, sem a VP felmérése szerinti mennyiségi igény nem megalapozott, mivel nem dolgoztak ki normákat a VP feladatellátásához szükséges gépjármûvek mennyiségi és minõségi követelményeire.

A szakterületek által alkalmazott informatikai rendszerek segítik a feladatok eredményes ellátását. A vezetõi döntések elõkészítésének támogatására a testület nem alakított ki integrált vezetõi információs rendszert, és a szakterületek által alkalmazott rendszerek – amelyek között az adatkapcsolat nem teljes körû – erre nem alkalmasak.

A VP kialakította és mûködteti a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzések rendszerét. A független, valamint szakmai belsõ ellenõrzési egységei együttesen biztosították a szakmai és a gazdálkodási feladatok ellátásának folyamatos ellenõrzését a testület mindhárom szervezeti szintjén.

Vizsgálatunk alapján szükségesnek tartjuk, hogy a kormány vizsgálja felül a Hszt. nyugdíjazással kapcsolatos rendel-kezéseit annak érdekében, hogy a hivatásos állományúak nyugállományba vonulása feltételei közelítsenek az általános feltételekhez. Készítsen számításokat, elemzéseket arra vonatkozóan, hogy a kedvezmények különbözõ mértékei milyen költségvetési kihatással járnak, és ennek alapján kezdeményezze a jogszabály módosítását. Írja elõ a Vám- és Pénzügy-õrség országos parancsnoka számára, hogy a szervezeti átalakításokat és a humánerõforrás-fejlesztéseket és átcsoporto-sításokat számításokkal, elemzésekkel alapozza meg; alakítson ki integrált vezetõi információs rendszert, amely alkal-mas a vezetõi döntések megalapozására, a teljesítmények mérésére és értékelésére, továbbá a szolgálatszervezés támogatására; valamint tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy ingatlan-nyilvántartása ingatlanokról az adatokat teljeskörûen, pontosan és naprakészen tartalmazza.

Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.

Összefoglaló

a Honvédelmi Minisztérium fejezet mûködésének ellenõrzésérõl (0905)

Az Állami Számvevõszék a közelmúltban fejezte be a Honvédelmi Minisztérium fejezet mûködésének ellenõrzését, amely a költségvetési fejezet belsõ kontroll területeire, a szabályozási, irányítási, ellenõrzési és információs-informati-kai rendszerére irányult.

Az utóbbi öt év több lépcsõben végrehajtott honvédelmi átszervezései egyaránt célozták a haderõ szervezetének egy-szerûsítését és a Kormány közigazgatási hatékonyságot fokozó célkitûzéseinek teljesítését. A szervezeti átalakításokat azonban sem elfogadott katonai stratégia (mely csak 2009 februárjában vált hatályossá), sem a létszámcsökkentést szor-galmazó kormányzati elõírások elõzetes hatásvizsgálatai nem alapozták meg. Az átalakítási folyamat átfogó strukturális és mûködési korszerûsítéshez vezetett, csökkent a HM hivatalok és intézmények, illetve a vezetõi szintek száma, a lo-gisztika területén a hatáskörök rendezése megszüntette a korábbi párhuzamosságokat. Ugyanakkor ezek a korlátozott költségvetési támogatási lehetõségekkel párosulva – a NATO-vállalásokat is kockáztatva – az arányaiban egyre kedve-zõtlenebbül alakuló állomány túlterheltségét és túlmunkáját vonták maguk után. A haderõ technikai felszereltsége, infra-struktúrája, illetve az állomány élet- és munkakörülményeinek a NATO-haderõk átlagszínvonalához való közelítése is távolodott az eredeti célkitûzésektõl.

A NATO-vállalások teljesítésének kiemelkedõen kockázatos tényezõjévé vált az élõerõ kulcsfontosságú elemében, a legénységi állományban mutatkozó hiány, melynek kezelésére a HM 2008-ban körültekintõen sokoldalú programot dol-gozott ki ugyan, de a probléma teljes körû megoldása – a tárca korlátozott lehetõségei miatt – csak koordinált kormány-zati szintû munkaerõ-piaci, társadalombiztosítási, oktatási megoldásokkal lehetséges. Ezzel összefüggésben javasoltuk a Kormánynak annak figyelemmel kísérését, hogy milyen – a nemzetgazdaság teherbíró képességének is megfelelõ és a Magyar Köztársaság Nemzeti Katonai Stratégiájában rögzítettek teljesülését is biztosító – operatív kormányzati intézke-dések megtételére nyílik lehetõség a Magyar Honvédség megtartó képességének erõsítésére.

A honvédelmi tárca nemzetközi feladatainak teljesítését kiemelt prioritással kezelte, ami – kockázatkezelõ képességé-nek javulását, az egyes részterületeken eredményesen mûködõ kontrollingtevékenységét tükrözve – rendszeres jó

minõ-3780 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2009/14. szám

sítéseket, a nemzetközi missziók sikereit vonta maga után, egyúttal a NATO biztonsági beruházásainak magyarországi projektjei megvalósulását is biztosította.

A tárca ésszerûsítõ és takarékosságra törekvõ intézkedései mellett a 2009–2018. évek stratégiai céljait az egyensúlyi tartalékok felhasználására építve látja teljesíthetõnek. Az idõtálló nemzeti és szövetségi feladatvállalások teljesíthetõsé-gére a feladatok és azok forrása közti ellentmondásból eredõ kritikus helyzetek gyakori évközi póttámogatásokkal tör-ténõ – egyben tervszerûtlenséget tükrözõ – megoldása jelenthet kockázatot. Ebbõl a helyzetbõl elmozdulás a Nemzeti Katonai Stratégiában kormányzati szinten vállalt honvédelmi támogatási mérték teljesítésétõl várható (2009-tõl 2013-ig 0,2%-kal növelt költségvetési támogatás).

A honvédség képességeinek két kulcsterületét – a humán, illetve személyügyi állapotváltozást, valamint a haderõ-át-alakítást – folyamatos és színvonalasan végzett monitoring- és kontrollingtevékenység kísérte kiemelt figyelemmel. Ez-zel együtt a folyamatok még nem kerültek abba a stádiumba, hogy a nemkívánatos jelenségeket – a tiszti állomány ki-áramlását, a toborzás alacsony eredményességét – a vezetés kellõ idõben kezelje. A vezetõi információs rendszer része-ként a feladattervezéshez kapcsolódó információszolgáltatás mechanizmusa lényegében biztosította a vezetõi döntésho-zatalhoz szükséges információkat, informatikai támogatottsága azonban még számos területen fejlesztésre, kiegészítésre szorul. A HM informatikai rendszerét nagyszámú önálló hálózat együttesen alkotja, nehezen menedzselhetõ, magas az erõforrásigénye. Ezekkel kapcsolatban intézkedési irányokat javasoltunk a honvédelmi miniszternek.

A tárca költségvetési és vagyongazdálkodását több esetben kedvezõtlenül érintette a haderõ-átalakítás folyamata.

Egyfelõl az idõközben feleslegessé vált objektumokra fordított kiadásokra tekintettel, másfelõl azzal összefüggésben, hogy az önkéntes haderõre történt átállással és az MH létszámának csökkentésével megnõtt az ilyen ingatlanok száma.

Ezek értékesítése szabályosan, dokumentáltan történt, ugyanakkor az állami vagyonról szóló törvény hatályba lépésével a szabályozási háttér még nem nyújtott kellõ eligazítást az érintett ingatlanok õrzési, állagmegóvási kötelezettségéhez, valamint az átadás-átvétel rendjével kapcsolatos kérdések általánostól eltérõ kezeléséhez. Ezért javasoltuk a Kormány-nak, hogy vizsgálja meg a sajátos (honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági) költségvetési szervek állami vagyonnal való gazdálkodását érintõ speciális szabályok megalkotásának feltételét. Hasonlóan az egyértelmû szabályozás szükségességét vetették fel a forgóeszköz-inkurrencia értékesítésénél – a bevételek felhasználása, elszámolása terén – tapasztalt következetlenségek, amit a tárca figyelmébe ajánlottunk.

A tárca ellenõrzési rendszere magában foglalja a honvédelmi szervek alaprendeltetésével kapcsolatos és a végrehaj-tásra való alkalmasság szakellenõrzéseit, továbbá az államháztartási belsõ ellenõrzéseket, melyek összességében javuló tendenciát mutattak. Ezzel együtt tapasztalható volt még a központi gazdálkodó szerv belsõ kontrollrendszerében az el-számolás nyomon követését hátráltató hiányosság, valamint az államháztartási belsõ ellenõrzés rendjére vonatkozó és a honvédelmi törvénybõl levezethetõ szabályozási háttér ellentmondásossága a tárca központi ellenõrzõ hivatalának mû-ködtetése tekintetében. A kontrollhiányosságok kockázatának felszámolására ez évben már intézkedést foganatosítot-tak, a szabályozási háttér harmonizációjának szükségességére javaslatban hívtuk fel a honvédelmi miniszter figyelmét.

Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.

2009/14. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 3781