Általános észrevételek

a) A referenciaajánlatokban nem szereplõ díjak érvényesíthetõsége

ATSZE:Az ATSZE a MARIO-ban szükségesnek tartja rögzíteni, hogy a RIO-ban szabályozott szolgáltatással kap-csolatban új díjelemet, és annak a referenciaajánlatban sem szereplõ árát nem érvényesítheti a kötelezett szolgáltató.

A Tanács az ATSZE észrevételét részben figyelembe vette, és a MARIO-t módosította az alábbi indokok alapján:

A DH-904/2009. és DH-1681/2009. számú jogvitás ügyekben a Tanács egyértelmûen állást foglalt abban a kérdésben, hogy a jogosult szolgáltató által a referenciaajánlatnak megfelelõ szolgáltatás és díjelemekbõl álló szolgáltatás igénylése esetén a kötelezett szolgáltató azt köteles az Eht. 103. § (3) bekezdése alapján a referenciaajánlatban foglalt díjon nyúj-tani, amely a fenti ügyekben született érdemi és jogerõs határozatokban foglalt jogszabályok értelmezésébõl következik.

2009/14. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 3869

Ennek megfelelõen a Tanács megítélése szerint nincs szükség annak – a jogszabályokból egyértelmûen következõ – sza-bálynak külön rögzítésére, hogy a referenciaajánlatban a RIO-ban szabályozott szolgáltatással kapcsolatban új díjele-met, és annak a referenciaajánlatban sem szereplõ árát nem érvényesítheti a kötelezett szolgáltató, annál is inkább, hogy a fentiek rögzítése – amint az a fentebb idézett határozatokból is következik – nem felel teljes mértékben meg az elektro-nikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak. A Hszr. 34. § (2) bekezdése ugyanis szintén tartalmaz elõírásokat a referen-ciaajánlatokban nem szereplõ díjak érvényesíthetõségét érintõen,és a kötelezett szolgáltató az ott említett kiegészítõ szolgáltatás esetén számlázhat a referenciaajánlatokban nem szereplõ díjelemet is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kötelezett szolgáltató minden esetben jogosult olyan díjelem számlázására, amely„objektív tények alapján elengedhe-tetlen a kötelezett szolgáltató e rendeletben megállapított kötelezettségeinek teljesítéséhez”,viszont külön díjtételük nincs meghatározva a referenciaajánlatokban, ugyanis pl. ha az adott díjelem számlázására a kötelezett szolgáltató hibá-jából adódóan vagy a kötelezett szolgáltató érdekkörében felmerülõ ok miatt kerülne sor, akkor ezen díjelem felszámí-tása a Tanács álláspontja szerint teljes mértékben indokolatlan.

A Tanács ugyanakkor az észrevétel alapján törölte azokat a MARIO-rendelkezéseket, amelyekkel kapcsolatban fel-vethetõ, hogy ellentmondanak a DH-904/2009. és DH-1681/2009. számú jogvitás ügyekben született érdemi határozat-ban foglalt megállapításokkal, illetve félreértésre adhat okot. A Tanács ennek megfelelõen törölte a MARIO-törzsszö-veg III.1.3.5. pontjából az elsõi)alpont utáni szövegrészt, tekintettel arra, hogy az nem a Magyar Telekom által nyújtott szolgáltatásokra tartalmaz rendelkezést, ezért nem tartozik a MARIO tárgyi hatálya alá. (A törölt rész által nevesített esetben ettõl függetlenül természetesen érvényesülnek a Hszr. megfelelõ rendelkezései.) A Tanács továbbá törölte a MARIO-törzsszöveg III.3.1.2. pontjából „vagy gazdasági okok” szövegrészt, tekintettel arra, hogy a DH-904/2009. és DH-1681/2009. számú jogvitás ügyekben hozott érdemi határozatok indokolása alapján a MARIO-ba tartozó szolgálta-tások esetében nem lehet a jogosult szolgáltató igényét elutasítani gazdasági okokra hivatkozva. Ezért a fenti pontokat a Tanács a jogvitában is csak olyan szolgáltatásokra tudta értelmezni, amelyek már nem tartoznak a RIO hatálya alá, ilyen szolgáltatásokra való utalás ugyanakkor a RIO-ban felesleges, hiszen annak csak a szabályozott szolgáltatások mûszaki, jogi és gazdasági feltételeit kell alkalmazni.

A Tanács továbbá az ATSZE fenti észrevétele alapján a MARIO 8.A mellékletének 6. pontjában szereplõ szöveget tö-rölte és helyébe a következõ szöveget léptette:„A havi helymegosztási díj havonta kerül kiszámlázásra partner-hely-megosztási helyszínenként.”

A Tanács a MARIO 8.A melléklete 6. pontjának fentiek szerinti módosítását azért tartotta indokoltnak, mert a „még hátralévõ idõszakra vonatkozó havi helymegosztási díjak egy összegben történõ megfizetésére” vonatkozó kikötés szere-peltetése a referenciaajánlatban nem elfogadható. A Hszr. 37. § (2) bekezdése szerint„Beruházás esetén az eszköz teljes értéke nem, csak a rá vonatkozó, számviteli politika szerinti amortizáció és tõkeköltség számolható el költségként.”

Ez azt jelenti, hogy a jogosult szolgáltató felé elszámolt költség a beruházással létrehozott eszköztípusra vonatkozó, számviteli politika szerinti értékcsökkenésen és tõkeköltségen alapuló havidíj lehet. Ennek az elõírásnak nem felel meg a beruházás maradványértékének jogosult szolgáltató felé történõ kiszámlázásáról szóló kikötés a referenciaajánlatban.

A beruházással létrehozott tárgyi eszközök a jogosult szolgáltatóval kötött szerzõdés élettartamától függetlenül a kötele-zett tulajdonát, hálózatának részét képezik, azokkal a szerzõdés megszûnése esetén a kötelekötele-zett továbbra is rendelkezik.

Az eszközöket a kötelezett a szerzõdés megszûnését követõen az adott helyszínen egy másik jogosult szolgáltató számá-ra nyújtott szolgáltatás nyújtásához, vagy más, kiskereskedelmi vagy nagykereskedelmi tevékenységhez kapcsolódóan felhasználhatja. Ezért sem elfogadható a referenciaajánlatban olyan rendelkezés, amely a jogosult szolgáltatót arra köte-lezi, hogy a kötelezett tulajdonát képezõ, a szerzõdés megszûnése után is kötelezett rendelkezésére álló eszközök nettó értékét megfizesse.

A Tanács továbbá az ATSZE fenti észrevétele alapján a MARIO 8.A mellékletének 1. pontjában szereplõ szöveget törölte és helyébe a következõ szöveget léptette: „A díjak meghatározásának alapját az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvényben, a referencia ajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljá-rások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendeletben, valamint a DH-26149-19/2007. és a DH-26154-29/2007. számú határozatokban foglaltak képezik.”

A Tanács a fenti módosítást azért tartotta indokoltnak, mert a jelen határozat alapján a MARIO-ban szereplõ díjak meghatározása a fentiekben említett határozatok által tartalmazott elõírások alapján történt.

A Tanács továbbá az ATSZE fenti észrevétele alapján a MARIO 8.A mellékletének 11. pontjában szereplõ szöveget törölte és helyébe a következõ szöveget léptette:„A MARIO-ban nem szabályozott kiegészítõ szolgáltatások díjazása – a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdésében foglalt feltételek mellett – kereskedelmi alapon történik.”

A Tanács a MARIO 8.A melléklete 1. és 11. pontjának fentiek szerinti módosítását azért tartotta indokoltnak, mert a MARIO-ban nem szabályozott kiegészítõ szolgáltatások díjazásával kapcsolatban figyelembe szükséges venni a Hszr.

34. § (2) bekezdésében foglaltakat. A Tanács fontosnak tartja annak a hangsúlyozását is, hogy a Magyar Telekom nem minden esetben jogosult olyan díjelemek számlázására, amelyek a MARIO-ban leírt szolgáltatások igénybevételéhez

3870 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2009/14. szám

feltétlenül szükségesek, viszont külön díjtételük nincs meghatározva a MARIO-ban, ugyanis pl. ha az adott díjelem számlázására a Magyar Telekom hibájából adódóan vagy a Magyar Telekom érdekkörében felmerülõ ok miatt kerülne sor, akkor ezen díjelemek felszámítása a Tanács álláspontja szerint teljes mértékben indokolatlan.

b) Fizikai helymegosztás

ATSZE:az ATSZE észrevételezte, hogy a fizikai helymegosztás esetén a helymegosztási egység elérésére a RIO nem ad vezeték nélküli (pl. PP mikró) alternatívát. Az ATSZE kéri, hogy a Tanács jóváhagyó határozata kötelezze a kötele-zett szolgáltatót, hogy 3 hónapon belül egészítse ki ezzel a RIO-t.

A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt:

Korábbi határozatában a Tanács már elutasította az ATSZE azonos tartalmú észrevételét a következõ indokolással:

„Az összekapcsoláshoz alkalmazott technológiá(ka)t a kötelezett szolgáltató mûszaki lehetõségei határozzák meg, ezt a Tanácsnak nincs módjában befolyásolni. Amennyiben a jogosult szolgáltató más technológiát kíván alkalmazni, az Eht. 90. § (3) szerint kell eljárni.”(DH-385-19/2006. 27. old.) A jogosult és a kötelezett viszonylatában tehát nincs, és nem is volt korábban sem kizárva az említett technológiák alkalmazása, azonban a Tanács álláspontja szerint a mikrohul-lámú összeköttetés, mind a fizikai helymegosztás, mind a távoli helymegosztás esetén mûszakilag kevéssé indokolt, gaz-daságilag pedig kétségtelenül kedvezõtlenebb, mint a vezetékes (optikai) megoldások.

Az ATSZE a korábbi észrevételeihez képest semmilyen olyan új információt nem hozott a Tanács tudomására, amely a korábbi válaszok felülvizsgálatát indokolná.

c) Díjszimmetria

Magyar Telekom:a Magyar Telekom észrevételében szerepel, hogy Magyar Telekom üdvözli az aszimmetria mérté-kének csökkenését, azonban a határozattervezetek eredményeképpen elõálló aszimmetriát továbbra sem tartja indokolt-nak és elfogadhatóindokolt-nak. A Magyar Telekom véleménye szerint a PSTN-hálózatot birtokló inkumbens szolgáltatók (LTO-k) közötti díjaszimmetria torzítja a versenyt, ráadásul nem az új piacra lépõ szolgáltatókat segíti, hanem egyes he-lyi inkumbens szolgáltatókat hoz elõnyösebb helyzetbe, bebetonozza azok piaci helyzetét. A Magyar Telekom véleménye szerint az inkumbens szolgáltatók közötti aszimmetriát semmi nem indokolja.

A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt:

A Tanács a Magyar Telekom észrevételében szereplõ díjakat az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban elõ-írt követelményeknek megfelelõen alakította ki. A Magyar Telekom a fenti észrevételében nem említ egyetlen olyan okot sem, amely azt bizonyítaná, hogy az „inkumbens szolgáltatók közötti aszimmetriát semmi nem indokolja”. A Ta-nács az egyedi ügy tényállási elemei, a vonatkozó bizonyítékok, továbbá az egyedi ügyben érvényesülõ – így egyértel-mûen sajátos és különbözõ – ténybeli, illetve hírközlésjogi alapok szerint kijelölt és elhatárolható tartalmi, tárgyi kere-tekben folytatta le az eljárást, így az érdemi hatósági döntések alapját képezõ mérlegelések „különbségei” is az egyedi ügy tényállásából, illetve az egyedi hatósági jogalkalmazást közvetlenül meghatározó Ket. és Eht. rendelkezéseibõl erednek. Ilyen a szolgáltatók közötti különbözõ ténybeli, kiindulási alapot, így ezen alapuló tényállás megállapítást je-lentettek a hatóság által kimutatott egyes például méretgazdaságosság-beli, illetve választékgazdaságosság-beli különb-ségek.

2. Részletes észrevételek, MARIO-törzsszöveg a) Törzsszöveg V.3.2.1. pont

ATSZE:az ATSZE javasolja a MARIO-törzsszöveg V.3.2.1. pont kiegészítését. Az ANFT-ben a közvetítõ választó elõtét (15cd) használata kizárólag a hívásonkénti közvetítõ választás tárcsázási folyamatában van értelmezve, a közvetí-tõ elõválasztással nyújtott szolgáltatásra vonatkozóan nem. Erre történõ hivatkozással, a kizárólag közvetíközvetí-tõ elõválasz-tást nyújtó szolgáltatók számhasználati jogát a Nemzeti Hírközlési Hatóság határozataiban megszüntette. Ebbõl adó-dóan, a kizárólag közvetítõ elõválasztást nyújtó szolgáltatók részére a Magyar Telekomnak biztosítania kell, hogy jog-szerûen, a közvetítõ-választó elõtét mellõzésével is nyújtani tudják a szolgáltatást. Mivel tudomásunk szerint a jelenlegi gyakorlat az, hogy a Magyar Telekom nem elõtétként, a hívószám részeként, hanem az SS7 jelzésparaméterekben adja át a közvetítõ elõválasztáshoz szükséges irányítási információt, ezért mûszakilag nem jelent változást a hálózat mûködésé-ben a kért módosítás.

A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt:

Az ATSZE által megfogalmazott észrevétellel kapcsolatban a Tanács változtatott a kifogásolt szövegrészen a már jog-erõs DH-385-19/2006. számú, jóváhagyó határozatában (8. old.). Ehhez képest az ATSZE jelen észrevételével azonos

2009/14. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 3871

Az indokolás üzleti titkot tartalmaz.

észrevételét már elutasította a DH-8258-23/2008. számú határozatban. Az ATSZE a korábbi észrevételeihez képest sem-milyen olyan új információt nem hozott a Tanács tudomására, amely a korábbi válaszok felülvizsgálatát indokolná.

A Tanács ugyanakkor megjegyzi, hogy az Invitel észrevétele nyomán közvetítõ választó elõtét (15cd) használatával kapcsolatban a MARIO 3.B-1, 3.B-2 és 3.E-2. mellékletei több helyen is módosultak.

b) Törzsszöveg VII.2.3.4.3. pont

ATSZE:Az ATSZE észrevétele szerint a bankgaranciára vonatkozó feltételek nem felelnek meg az EU gyakorlatá-nak, mivel indokolatlan a garancia fenntartása hosszú távon, szerzõdésszerû teljesítések esetében. Javasolta, hogy 3 év után a garanciák állításától mentesüljenek azok a szolgáltatók, akik fizetési kötelezettségeik teljesítése során szerzõdés-szerûen jártak el.

A Tanács az ATSZE észrevételét figyelembe vette az alábbi indokok alapján:

A Tanács korábbi RIO-k és RUO-k jóváhagyására irányuló határozataiban az ott részletezett indokok alapján a bank-garanciára vonatkozó rendelkezések teljes törlését nem tartotta indokoltnak, azonban a bankgarancia-állítás feltételei-nek szabályait folyamatosan enyhítette.

A bankgarancia hosszú távú fenntartásának szükségességére vonatkozó érveket RUO-val kapcsolatban megfontolta, és a MARUO jóváhagyásával kapcsolatos DH-370-23/2006. számú határozatában a bankgarancia-állítási határidõt már csak egy évre írta elõ, míg a RIO esetében fenntartotta a folyamatos bankgarancia-állítási kötelezettséget a Jogosult szol-gáltató részérõl.

Bár a RIO esetén nagyobb összegû bankgarancia-állítás jöhet szóba, mint a RUO esetében, a Tanács megítélése sze-rint a piac jelenlegi fejlettségi fokán – a RUO-hoz hasonlóan – a RIO alapú együttmûködés késõbbi idõszakában a bank-garancia kérése egyre indokolatlanabbá válik, hiszen felek közötti hosszabb távú együttmûködés elegendõ idõ ahhoz, hogy a határidõre nem vagy nem pontosan teljesítõ, illetve a fizetési referenciával nem rendelkezõ partnereket a Kötele-zett szolgáltató „kiszûrje”. Ezen felül bár az egyenlõ elbánás elvének az Eht. 103. § (4) bekezdése alapján valamennyi Jo-gosult szolgáltató esetében érvényesülni kell, a bankgarancia-állítás határidejének RIO-ban és RUO-ban foglalt jelentõs eltérései eddig hátrányba hozták a híváskezdeményezés és hívásvégzõdtetés piacokon jelen lévõ Jogosult szolgáltatókat a helyi hurok átengedésének piacán jelen lévõ Jogosult szolgáltatókhoz képest, ezért szükséges volt ezen szabályok össz-hangba hozása. Így RIO-ban szabályozott bankgarancia kérése a Tanács álláspontja szerint a meghatározott ideig min-dig pontosan és határidõben fizetõ partnerekkel szemben mára már felesleges és indokolatlan túlbiztosítást jelent, amit az is bizonyít, hogy a Kötelezett szolgáltatók a kereskedelmi alapon nyújtott szolgáltatásaik esetén sem kérnek ehhez ha-sonló szerzõdési biztosítékot az ismert partnereikkel szemben. Tekintettel azonban arra a fentebbi tényre, hogy a RIO esetében a bankgarancia összege nagyobb lehet, mint a RUO esetében, ezért a Tanács az ATSZE által javasolt 3 éves ha-táridõt tartotta elegendõnek a megfelelõen fizetõ partnerek „kiszûrésére”, a RUO-ban foglalt egy évtõl eltérõen.

A Kötelezett természetesen a három éven túl is élhet az üzleti életben szokásos, nem erõfölénybõl diktált kockázat-csökkentõ lépésekkel (felszólítás, szolgáltatáskorlátozás, szüneteltetés, beszedési megbízás, polgári per), amely az egy-évnyi hatékony és megfelelõ együttmûködés esetén elegendõ egy adott követelés biztosítására.

Erre az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen a Tanács úgy kötelezte a Kötelezett szolgáltatót, hogy ezt a kedvez-ményt minden partnerével szemben egységesen érvényesítenie kell.

c) Törzsszöveg VII.6.1.1.1. pont

Invitel:Az Invitel észrevételében jelezte, hogy a MARIO-törzsszöveg VII.6.1. „A Magyar Telekom által kezdemé-nyezett módosítások” címû pont VII.6.1.1. alpontja második bekezdésének utolsó mondata téves hivatkozást tartalmaz a MARUO-ra.

A Tanács az Invitel észrevételét elfogadta, és a MARIO-törzsszöveg VII.6.1.1. pont második bekezdésének utolsó mondatában a MARUO kifejezést MARIO-ra javította.

3. Részletes észrevételek, MARIO-mellékletek a) 1. melléklet 2.1.2. pontja

Invitel:Az Invitel észrevétele szerint a MARIO 1. melléklet 2.1.2. pontja a „Partner RIO” alatt többek között hivatko-zik a HURIO-ra. Az Invitel az NHH vonatkozó piachatározataiban foglalt kötelezettségének eleget téve – úgy is mint a Hungarotel Zrt. jogutódja – jóváhagyásra benyújtotta az egységes referencia összekapcsolási ajánlatát („INRIO”), amelynek hatósági jóváhagyását követõen a korábbi HURIO hatályát veszti, ezért javasolta a hivatkozott MARIO-melléklet szövegébõl ezt a hivatkozást törölni.

A Tanács az Invitel észrevételét elfogadta és a MARIO 1. számú melléklet 2.1.2. pontjában a HURIO kifejezést törölte.

3872 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2009/14. szám

b) 2.A melléklet 2.1.1. pont elsõ mondat

ATSZE:Az ATSZE álláspontja szerint a kizárólagosan Szolnokon biztosítandó egypontos összekapcsolási lehetõség erõsen versenykorlátozó, ezért kérte a budapesti összekapcsolási pont meghatározását is. Álláspontja szerint a szolnoki összekapcsolódást semmi sem indokolja egy olyan sajátos struktúrájú gazdaság mellett, mint a magyarországi, ahol Bu-dapestre koncentrálódik a gazdaság kb. fele. A szolnoki helyszín sok kisebb szolgáltató számára indokolatlan és túl nagy beruházást jelent. Ezért kérte rögzíteni az általa javasolt budapesti helyszínt is.

A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt:

Amikor a Tanács az egypontos összekapcsolás kötelezettségét kiszabta, a Magyar Telekom a szolnoki központot jelölte meg erre a célra. A Tanács a híváskezdeményezésre vonatkozó legutóbbi piacelemzési határozatában (DH-26149-19/2008) megadta a lehetõségét további, azonos funkcióval bíró összekapcsolási pontok kijelölésének („ … köteles legalább egy olyan összekapcsolási pontot vagy pontokat kijelölni …”),azonban az érintett szolgáltatók, így a Magyar Telekom sem éltek ezzel a lehetõséggel.

Az egypontos összekapcsolás kötelezettség DH-26149-19/2008. számú határozatban is nevesített célja, hogy a kisebb szolgáltatóknak ne kelljen helymegosztást igényelni valamennyi központban a szolgáltatásuk nyújtásához. Ennek érde-kében a kötelezett szolgáltatókat plusz beruházásra kötelezi, de a kötelezettség arányossága és indokoltsága érdeérde-kében az összekapcsolási pont helyét a kötelezett szolgáltató választására bízta.

Tekintettel arra, hogy a helymegosztás költségeit a jogosult szolgáltatónak egy vidéki és egy budapesti egypontos összekapcsolás esetén is meg kell fizetnie, valamint arra, hogy a kötelezett szolgáltató az egypontos összekapcsolási pont helyétõl függetlenül valamennyi hívást köteles az egy ponton átvenni és átadni, a Tanács nem tartja versenykorláto-zónak azt, hogy a Magyar Telekom Budapesten nem adott meg egypontos összekapcsolási pontot. Mivel a MARIO a szolnoki központ kijelölésével megfelel a DH-26149-19/2008. számú határozatban foglalt kötelezettségben elõírtaknak, a Tanácsnak a MARIO-tervezet módosítását nem tartja indokoltnak.

c) 2.A melléklet 2.1.1. pont 2., 3. és 4. bekezdés

ATSZE:Az ATSZE kérte az egypontos összekapcsolásnál forgalmi korlát eltörlését. A Magyar Telekom a hálózatá-nak évek óta csökkenõ kihasználtságával kénytelen számolni, semmi sem indokolja, hogy ezt a nyilvánvalóan verseny-korlátozó forgalmi korlátot még mindig fenntartsa.

A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt:

Az ATSZE által megfogalmazott észrevétellel kapcsolatban a Tanács változtatott a kifogásolt szövegrészen a már jog-erõs DH-385-19/2006. számú, jóváhagyó határozatában és a DH-8258-23/2008. számú határozatában is. A Tanács mû-szaki szempontból továbbra sem tartja helytelennek a forgalmi határértékek megadását. A Tanács a DH-8258-23/2008.

számú határozatban figyelembe vette azt a tényt, miszerint a Magyar Telekom elõfizetõi számában bekövetkezõ csökke-nés forgalmikapacitás-csökkecsökke-nést eredményezhet, ezért kötelezõvé tette a forgalom és az érintett hálózatszakasz kapaci-tásának folyamatos mérését, és elõírta a módosult határértékekre vonatkozó nyilvánosságra hozatali kötelezettséget.

A jelenlegi szabályok így (különösen a 2.A melléklet 2.1.1. pont utolsó bekezdése és a 2.1.8. pont) megfelelõen bizto-sítják, hogy a kötelezett szolgáltató mindenkor a hálózatának megfelelõ kapacitást kihasználja a szolgáltatás nyújtása során és, hogy valóban csak objektív mûszaki okokra hivatkozva utasíthasson egypontos összekapcsolási igényt.

d) 2.A melléklet 2.1. pont

Invitel:Az Invitel észrevételében megjegyezte, hogy a MARIO 8.B melléklet összhangban a piachatározat „hozzáfé-réssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségek”-kel tartalmazza az „Országos egy ponton átadott híváskezde-ményezés szolgáltatás” és az „Országos egy ponton átadott hívásvégzõdtetés szolgáltatás” díjait, ugyanakkor a szolgál-tatásleírás nem vagy csak korlátozottan tartalmazza a szolgáltatások tartalmi elemeit, ugyanis a MARIO 2.A melléklet 2.1 pontja továbbra is csak a közvetítõválasztásos forgalomra határoz meg összekapcsolási pontot, önálló hívásvégzõd-tetésre nem.

A Tanács az Invitel észrevételét részben figyelembe vette az alábbi indokok alapján:

A Magyar Telekom Nyrt. elõzõ RIO jóváhagyásra irányuló eljárásban tett tanácsi hiánypótlásra írt levelében (ikt. sz.:

13000-00209/2008.) jelezte, hogy:

„Társaságunk a MARIO elsõ beadásától kezdve biztosítja az országos szintû hívásvégzõdtetést minden regionális összekapcsolási központjában, függetlenül a forgalom keletkezésétõl. Ez azt jelenti, hogy minden Magyar Telekom-elõfi-zetõ elérhetõ a regionális pontokról, továbbá 10 pontról ajánljuk fel az országos hívásvégzõdtetést, ahol a szolnoki regi-onális pont megegyezik az egypontos országos híváskezdeményezési forgalom átadására felajánlott összekapcsolási ponttal.”

A fentiek valóban megfelelnek a valóságnak és ez egyben azt jelenti, hogy –technikailag– a Magyar Telekom

A fentiek valóban megfelelnek a valóságnak és ez egyben azt jelenti, hogy –technikailag– a Magyar Telekom

In document TARTALOM AMAGYARKÖZLÖNYMELLÉKLETE (Pldal 127-134)