Az Árpád-ház kihalta. — E r n y e fia István nádor. — Fiainak lázadása és bukása. — Birtokaik eladományozása Debreczeni Dózsa nádornak. — Diós-Győr a király kezén. — Nagy Lajos és utódai Diós-Győrött. — Hunyadi Mátyás. — A vár leírása. — Főispánok az Anjouk korában.
- Városok kiváltságai. — Telepítések. — Piaczok. — Szerzetes-rendek.
- Keresztes-lovagok. — Karthausiak. — Óbudai apáczák. — Pálosrendi kolostorok. — A pálosok birtokai. — Királynék birtoklása. — Diós-Győr
utolsó királyi lakója, Mária királyné.
A
z Á r p á d - h á z utolsó s a r j á b a n , III. E n d r é b e n — hogy egyik L leglelkesebb hívének, E r n y e fia Istvánnak megható szavait idézzük — «letört Szent István első m a g y a r király v é r é n e k , fiú-ivadékának, törzsének utolsó a r a n y ágacskája s a megyés f ő p a p o k , f ő u r a k , a n e m e s s é g és Magyarország m i n d e n r e n d ű -r a n g ú lakossága é-rzé, hogy elveszté született u -r á t , m i n t R á c h e l a maga g y e r m e k e i t , keseregte halálát, keresték, kit t a l á l j a n a k u t ó d j á u l a szent király véréből.»1 III. E n d r e királynak ez a nagy tisztelője nem is á l m o d t a , m i k o r e levelet í r ó d e á k j a Diós-Győrött írta, hogy családi fészke alig két e m b e r ö l t ő múlva az Á r p á d o k utódainak lakóhelyévé válik.E r n y e fia István, mint az ország m á s olygarchái is, azt tar-totta, hogy III. E n d r e halálával a n e m z e t r e visszaszállott a szabad királyválasztás joga. Ennélfogva n e m az A n j o u k h o z csatla-kozott, kik ö r ö k ö s ö d é s j o g á n követelték a m a g y a r k o r o n á t , h a n e m a cseh Venczelhez, kihez személyesen is kiment Cseh-o r s z á g b a . Yenczel hálásnak mutatkCseh-ozCseh-ott iránta, s m i k Cseh-o r
1 Anjouk, okm. I. 52.
44 E R N Y E BÁN UNOKÁINAK LÁZADÁSA.
m a g y a r király lett, megtette n á d o r r á . Hét fia volt : Miklós, II. István, János, Jakab, László, Gergely és F ü l ö p s két l e á n y a : Anikó a Barsa nemzetségbeli Beke felesége és egy másik leány, kinek keresztneve nem m a r a d t f e n n , s ki a Bátót nemzetség-beli Dezső felesége, m a j d özvegye volt. Második fia, ki Bavarin berezeg leányát vette el, nagy fénynyel ünnepelte menyeg-zőjét Diós-Győrött az Aba, Barsa és Bátót nemzetségek tag-j a i n a k tag-jelenlétében.1
István n á d o r 1315 körül halt meg. Fiai örökölték atyjuk ellenséges indulatát az Anjou R ó b e r t Károly iránt s készséggel csatlakoztak a Barsa nemzetségbeli Kopasz n á d o r lázadásához, ki 1316-ban pártot ütött királya ellen. Kopasz, ki a Jacobus latin keresztnév végső t a g j á b ó l nyerte ezt a m a g y a r o s hang-zású nevet, 1284-ben Borsod v á r m e g y e főispánja volt s azzal mocskolta be nevét, hogy orgyilkosokkal ő gyilkoltatta meg IV. vagy Kun Lászlót. Eleinte híve volt az Anjou-háznak, de talán sértett hiúságból és ki nem elégített u r a l o m v á g y b ó l láza-dásra bírta rokonait és barátait. Ezek közt voltak István n á d o r fiai is, kik csak atyjuk h a g y o m á n y á t teljesítették, m i d ő n az A n j o u k ellen fegyvert fogtak. A z o n b a n Kopasz n á d o r és szövetségesei D e b r e c z e n n é l csúf vereséget szenvedtek s a királyi hadak egymásután elfoglalták váraikat és birtokaikat. A borsodi E r n y e -u n o k á k ú j o n n a n épült Dédes v á r -u k b a n kísérelték meg az ellenállást; de sikertelenül, mert ők is legyőzettek s minden birtokaiktól megfosztatván, vérpadon végezték be életöket. Ilyen s z o m o r ú vége lett az E r n y e b á n családjának.
Róbert Károly elvévén a hűtlen nádorfiaktól Diós-Győrt és u r a d a l m á t , azt 1319. szept. 30-án Debreczeni Dózsa nádor-n a k a d o m á nádor-n y o z t a . Minádor-nthogy az adománádor-nylevél Diós-Győrt
Újvárnak nevezi, ebből azt kell következtetnünk, hogy a v á r n e m lehetett régi s tényleg nem épülhetett előbb, mint E r n y e b á n idejében.
Debreczeni Dózsa a z o n b a n n e m sokáig bírta ez u r a d a l m a t . 1343-ban, m i d ő n Győrődi Demeter esztergomi kanonok a Szinyva folyón fél malomhelyet a d o m á n y o z a pálosoknak, Diós-Győrt E r n y e fia István n é h a i n á d o r f a l u j á n a k m o n d j a .2 1354-ben m á r villa regalis vagyis királyi falu.3 T e h á t m i n d e n e s e t r e 1343—1354
1 Anjouk, okm. I. 91. — 1 Dl. 3667. — 3 Dl. 4567.
közt vehette b i r t o k á b a a várat Nagy L a j o s király s r e m e k fekvésénél fogva talán m á r ő a d o m á n y o z t a feleségének. E r z s é b e t -nek, minthogy utódai alatt e v á r mindig úgy szerepel, mint a k i r á l y n é b i r t o k a .
R ó b e r t Károly az ország szívében levő, kies fekvésű Visegrádot választotta királyi székhelyül s ott r e n d e z t e be fényes u d v a r á t . Fia, L a j o s király is eleinte itt l a k o t t ; de m i k o r a lengyelországi ügyek a h a t á r h o z közelebb lételét tették szük-ségessé, g y a k r a n fölkereste Diós-Győr v á r á t , mely méla csend-jével n y u g a l m a t kinált fáradt lelkének s éppen ellentéte volt a zajos V i s e g r á d n a k .
De az 1350-es é v e k b e n a vár még n e m volt b e r e n d e z v e a királyi u d v a r t a r t á s czéljaira. 1354-ben Kisfaludi Simon fia F a r k a s Mihály p a n a s z k o d i k , hogy míg ő a király u d v a r á -b a n hossza-b-b ideig tartózkodott, idegen -bitorlók elfoglal-ták Kisfaludot s őt m i n d e n javaitól megfosztotelfoglal-ták.1 E b b ő l az tűnik ki, hogy a királyi u d v a r m é g n e i n szállásolt Diós-Győ-rött, mert az esetben F a r k a s Mihály szemmel tarthatta volna birtokait.
Első n y o m á r a a n n a k , hogy Nagy L a j o s király Diós-Győrött tartózkodik, 1343. decz. 9-én a k a d u n k .2 E z u t á n csak húsz év múlva, 1364-ben l á t j u k őt itt megfordulni.3 H u z a m o s b tartóz-kodása az 1369—1371,4 1373,5 1375—1382.6 é v e k r e esik.
Klte utolsó szakában m i n d e n évben itt találjuk. Mint Diós-Győr felséges gazdái állítanak ki itt o k l e v e l e t : 1383-ban Erzsébet k i r á l y n é és l e á n y a Mária,7 1387—1388, 1391, 1393 és 1412-ben Zsigmond király.8 1434-ben Zsigmond neje, Borbála k i r á l y n é is itt tartózkodik.9
Különösen fényes n a p o k a t látott Diós-Győr 1381. n o v e m b e r h a v á b a n , a mikor a velenczei köztársasággal kötött b é k e elő-zetes tárgyalásai falai közt folytak le; a nagy király személyét
1 Anjouk, okm. VI. 203. — 2 Dl. 6865. — 3 Zichy-okm. IV. 632. —
* 1369: Wenzel, Dgy. 29, 81, 82; 1370 : Pannonhalmi házi //. Capsa 48.
Wvv. ; 1371: Wenzel, Dgy. 30, 31. — 5 Wenzel, Dgy. 32. — 6 1375, 1376 : Uo. 33, 34; 1377 : Zichy-okm. IV. 2. Ipolyi, fíélháromk. apáls. Okm. 5. ; Wenzel, Dgy. 82, 1378 : Zichy-okm. IV. 33 ; 1379 : Wenzel, Dgy. 34, 35 ; 1380 : Pulnoky es. It. fasc. 8. nr. 1. Wenzel, 35; 1381: Uo. 82, 36, 37, 38.; 1382 : Uo. 38. — 7 Wenzel, 38, 39, 83, — * 1387 : Uo. 40. 1388 : Uo. 1391 : Uo.
42. 1393 : Uo. 1412 : Hazai oki. 356, Wenzel, 45, 46, 50, 51. — 9 Uo. 56.
a signoria követei s Magyarország összes egyházi és világi nagyjai vették itt körül.1
Az Anjouk és ö r ö k ö s e i k kihalta u t á n j ó ideig csend borúit Diós-Győrre. Hunyadi Mátyás u r a l k o d á s a alatt a z o n b a n ú j r a nagy n a p o k virradtak reá. A népszerű király nagyon kedvelte ezt a vidéket s g y a k r a n megfordult Diós-Győrött. Itt tartózkodott 141)0. aug, h a v á b a n ,2 továbbá 1471. aug. 9. és szept. 10-ike közt.3
De fölkereste itt a magányt 1466.,4 1473.6 és 1478-ban is.tí
DIÓS-GYŐR ROMJAI.
Diós-Győr remek fekvésével m é l t á n rászolgált a r r a , hogy f e j e d e l m i lakóhely legyen. E r d ő s bérczektől övezett hegyen feküdt, melyről szabad kilátást csak kelet felé engedett a Miskolczig elnyúló völgység. A v á r a t a Szinyva patak folyta körül s ez egyszersmind mesterséges ú t o n létesített halastót is táplált vizével, melyben a királyi asztal s z á m á r a szükséges halak voltak készletben. T á v o l a b b a vártól, a sűrű erdőkből j ó k o r a terület v a d a s k e r t n e k volt b e r e n d e z v e ; e b b e n szarvasokon, őzeken és vadsertéseken kívül az Anjou-korban b i z o n y á r a még
1 i/o. 18. — s Dl. 15489. — 3 Teleki, Hunyadiak kora III. 239, XI. 19.
Wenzel 57, 58. — 1 Turul, IV. 83. — s Wenzel 63. — 6 DI. 18123, 18124.
Wenzel 65.
DIÓS-GYŐH LEÍRÁSA. 47
b ö l é n y e k is t a n y á z t a k . A v á r alatt terültek el a királyi gyümöl-csöskertek is, m e l y e k b e n az olasz égalj alól idetelepített n e m e s gyümölcsfák között k ü l ö n ö s e n n a g y b a n díszlettek a terebélyes dió- és m o g y o r ó f á k . A diófa még ma is igen kedveli e vidéket ; eló'nevét is neki köszönheti Diós-Győr. A m é g most is látható két, t ö b b s z á z a d o s m o g y o r ó f á h o z a h a g y o m á n y Nagy L a j o s l e á n y á n a k , Mária k i r á l y n ő n e k emlékét fűzi. A vár közelében f ü r d ő é p ü l e t is állott, melyet meleg vízzel a közelben levő m a i T a p o l c z a f ü r d ő forrásai láttak el. A várostól n y u g a t r a emel-kedett a f e h é r b a r á t o k n a k nevezett pálosok k l a s t r o m a és t e m p l o m a , s az ezeket k ö r n y e z ő n é m a csenddel m e r ő ellen-tétet alkotott a közelben és t á v o l b a n zúgó vízimalmok e g y h a n g ú zakatolása.
A v á r a m a g á b a n álló várhegy tetején szabályos négy-szögben volt építve. Minden s a r k á n hatalmas t o r o n y emelkedett, m e l y e k b ő l szemügyre lehetett venni a vidéket. A t o r n y o k a t összekötő épületrészek emeletesek voltak ; az e m e l e t e k e n levő lakosztályokat vette i g é n y b e a királyi udvar, a földszinten pedig a cselédség és őrség volt elhelyezve. Volt a v á r b a n gaz-d a g o n fölszerelt k á p o l n a vagyis i n k á b b kisebb t e m p l o m , mely-ben az istentiszteletet r e n d s z e r i n t préposti vagy p ü s p ö k i állásban levő udvari k á p l á n végezte. A v á r alatt h a t a l m a s pinczék v o n ú l t a k el, melyek a diósgyőri u r a d a l o m b ó l befolyó t e r m é -n y e k b e f o g a d á s á r a voltak hivatva. A v á r a t k ö r ü l f u t ó v á r á r k o -n át felvonó híd vezetett, melyet m i n d e n éjjelre l á n c z o k o n h ú z t a k be a kapu alá.
Az a k ö r ü l m é n y , hogy Diós-Győr királyi székhelyivé lett, nagyjelentőségűvé vált az egész v á r m e g y é r e nézve.
Vegyük mindenekelőtt a főispáni méltóságot. Nagy L a j o s k o r á i g a v á r m e g y e f ő i s p á n j a i közül t ö b b e n töltötték be az ország legfőbb hivatalát, a n á d o r s á g o t ; így m i n t láttuk, a Barsa n e m b e l i Kopasz és Ákos nembeli Isván n á d o r o k voltak, de n á d o r volt R ó b e r t Károly borsodi főispánja, Drugeth Vilmos is.
Nagy L a j o s korától fogva a mohácsi vészig, sőt még azon túl is, B o r s o d v á r m e g y e f ő i s p á n j a i a diósgyőri v á r n a g y o k voltak.
Ezek sorát Olnodi Czudar P é t e r nyitja meg, ki kevés megszakí-tással közel negyedszázadig állott v á r m e g y é n k élén (1358—1382).
Abból pedig, hogy a főispán a v á r m e g y e szivében, Diós-Győrött tartózkodott, az igazságszolgáltatásnak volt a l e g n a g y o b b h a s z n a .
48 T E L E P Í T É S E K .
Másik nagy hasznát a királyok ittlakásának Borsod v á r -megye a b b a n látta, hogy lakosságát és intézményeit az ural-k o d ó ural-k soural-knemű ural-k e d v e z m é n y e ural-k b e n részeltettéural-k. Nemcsaural-k egyes falvak és városok nyertek addig n e m élvezett kiváltságokat, h a n e m az egyházi testületek is hatalmasan gyarapodtak a
koronásfők vallásosság-sugalta bőkezűségéből.
Különösen a diósgyőri u r a d a l o m helységei, mint Miskolcz, Mohi, Mező-Kövesd és Mező-Keresztes, miként alább részletesen is látni fogjuk, eszközöltek ki m a g u k n a k sok rendbeli kivált-ságokat. Azonkivül g o n d j u k volt a királyoknak a r r a is, hogy a v á r m e g y e elpusztúlt vagy k e v é s b b é lakott helységei új tele-pülőkkel g y a r a p o d j a n a k . Nagy Lajos király m á r 1343. decz.
9-én az ország összes j o b b á g y a s nemeseihez p a r a n c s o t intézett, hogy ne akadályozzák a diósgyőri r e m e t e b a r á t o k Csenik f a l u j á b a költözködni akaró jobbágyokat, ha egyébként a földesúri b é r t (terragiumot) és adósságukat lefizették, a letelepülésben. Elren-delte egyszersmind, hogy e p a r a n c s a a vásárokon és nyilvános helyeken kihirdettessék.1 Ugyanő 1377ben h á r o m é v i a d ó m e n -tességet engedélyezett a b é l h á r o m k ú t i apátság Ostoros f a l u j á b a letelepülni szándékozó jobbágyoknak.'2
Nagy L a j o s után legnagyobb buzgóságot Mátyás király fejtett ki v á r m e g y é n k helységeinek benépesítésében. 1466-ban Palóczi László országbíró k é r e l m é r e a huszita h á b o r ú b a n elpusztúlt Sajó-Szent-Péter város és a körülötte fekvő Palóczi-birtokok s falvak benépesítésére adott engedélyt.3 1471-ben pedig Miskolcz város lakosságát, hogy m e n n é l inkább szaporod-j é k , m i n d e n n e m ű taksák, adók és illetékek (collecták) fizetése alól ö r ö k időkre fölmentette.4
Az A n j o u - k o r b a n nyertek piacz tartására királyi engedélyt : Miskolcz, Mohi, Kövesd és A b r á n y .5 Ugyanebben a k o r b a n piacz v a n még a következő helységekben : Kazán, Szendrőn, E d e l é n y b e n és B u d a b á n y á n .6
A XIV. századbeli vallásos buzgóság nagyban kedvezett a szerzetesrendek felvirágzásának. A m á r említett m o n o s t o r o k mellett új szerzetesrendek telepednek le a v á r m e g y e területén vagy szereznek itt birtokokat. Vegyük őket sorra.
1 Dl. 6865. — 5 Ipolyi, A bélháromk. apátság. Okm. 5. — 3 S.-Sr.-Péter város jkve. 2. — * Dl. 17151 Szendrei, Miskolcz tört. III. 107. —
5 Br. Badvánszky-lt. fasc. 43. nr. 17. — 6 Dl. 13089.
S Z E R Z E T E S R E N D E K . 49 A keresztes-lovagok a N y á r á d patak mellett, Gelej és Á b r á n y közt bírtak földeket, k ö r ü l b e l ő l ott, hol a r ó l u k elnevezett Keresztes helység később keletkezett. Egyetlen-egyszer v a n e b i r t o k l á s u k r ó l s z ó ; 1323-ban, m i k o r a Rátót nembeli L ó r á n t n á d o r fiai, Dezső, L ó r á n t és L e u s t a c h az egri k á p t a l a n Barát-N y á r á d nevű f a l u j á t elfoglalják s R ó b e r t K á r o l y elrendeli, hogy
a váradi káptalan őt a b b a iktassa vissza.1 Ez oklevélben a keresztes-lovagok mint h a t á r o s birtokosok szerepelnek. Sem előbb, sem k é s ő b b n e m említi oklevél itteni b i r t o k a i k a t ; való-színűleg" n e m sokkal e z u t á n m á s ismeretlen b i r t o k o k é r t cse-r é b e a d t á k e földeket a kicse-rálynak.
U g y a n e z e n i d ő t á j t tűnnek föl a F e l s ő - T á r k á n y b a letele-pített n é m a b a r á t o k , a karthausiak. Kolostorukat, melyet a tár-k á n y i , tőlütár-k Segedelem-völgyénetár-k (Vallis auxilii) nevezett helyen építettek föl, Miklós egri p ü s p ö k alapította, ki e g y h á z m e g y é j é t 1322—1361. közt k o r m á n y o z t a .2 Az igényteten szerzetesek, kik a világról teljesen l e m o n d v a i m á i k b a n kerestek vigasztalást, csak éppen a n n y i vagyont gyűjtöttek, hogy megélhetésüket biztosítsák. N e m is volt sok f ö l d b i r t o k u k . 1413-ban Tilaj falu b i r t o k á b a i k t a t j á k be ő k e t3; e r d e j ü k volt Zsércz és N o s z v a j falu h a t á r á b a n4; ezeket b i z o n y á r a a p ü s p ö k t ő l kapták.
1472ben H o r v á t h György egy m a l m o t h a g y o m á n y o z nekik N y á -r á d o n , a N y á -r á d v i z e nevű p a t a k o n5 s k é s ő b b birtokukba jutott az egész N y á r á d falu.6
Az óbudai klarissza-apáczákai E r z s é b e t a n y a k i r á l y n é tűntette ki v á r m e g y é n k b e n tett b i r t o k a d o m á n y á v a l . Fia, Lajos király beleegyezésével és j ó v á h a g y á s á v a l , lelke üdvössége végett, 13öl-ben nekik a d o m á n y o z t a E d e l é n y , Borsod és Sáp királynéi falvakat, m i n d e n haszonvételeikkel együtt.7 Azonban az a p á c z á k n a k e falvak miatt kellemetlen pöreik t á m a d t a k ; így többek közt Edelény faluba való b e i k t a t á s u k n a k P u t n o k v J á n o s fia István és László fia Mihály ellenmondottak s ez a p ö r m é g 1373-ban is foglalkoztatta a n á d o r i t ö r v é n y s z é k e t .8
N. L a j o s király a z u t á n 1382-ben, hogy őket a p ö r ö k
bizony-1 Egri főkápt. m. Itára. Num. 4, div. 1, fasc. 1, fr. 1. — 2 Veran-csics, Munkái XII. 66. Dedek, A Karthausiak Magyarországban 135. —
3 Egri fökp. m. It. 18, 3. 1, 4. — 4 Leleszi conv. lt. Acta anni 1456. nr. 11. —
5 Dl. 17331. — fi MRA. fasc. 787. nr. 1. — 7 Fejér IX. 1, 53. és 2, 80. —
8 Putnoky es. It. fasc. 6. nr. 20.
B o r o v s z k y : Borsod v á r m e g y e története. I. 4
talan kimenetelétől m e g ó v j a , több más szepes- és szabolcsvár-megyei falvak közt Edelény és Sáp falvakat is elcseréli a bácsvár-megyei Szond falu u r a d a l m á é r t , a melyhez 14 névszerint elő-sorolt falu tartozott.1 Borsod falut valószínűleg m á r előbb elvesztették s így az óbudai apáczák birtoklása v á r m e g y é n k b e n c s a k h a m a r véget ért.
A pálosok r e n d j e is számos kolostorral lett gazdagabb.
E kolostorok a következők voltak :
A kazai Szent János evangélista tiszteletére szentelt r e n d -házat kétségkívül a Rátót nemzetség alapította, mint a mely Kaza f a l u n a k földesura volt. E kolostor birtokviszonyairól s e m m i t sem t u d u n k ; fennálltáról is csak két oklevélben van szó. 1343-ban ugyanis Benedek n v o m á r i lelkész és alesperes jelenti J á n o s borsodi főesperesnek, hogy előtte és P á l kazai Szent János-kolostori perjel előtt P u t n o k y J á n o s neje Erzsébet hitbére, h o z o m á n y a és leány negyede t á r g y á b a n a szentszéken folytatott p ő r é n e k lebonyolítását f é r j é r e és ügyvédeire bízta.2
Szó van e kolostor perjeléről 1512-ben is, a m i d ő n B o r s o d v á r m e g y e a pálosok t a r t o m á n y f ő n ö k é h e z azzal a kéréssel for-dul, hogy István kazai perjel visszaéléseit fékezze meg. 3
Mik voltak ezek a visszaélések, az oklevél n e m m o n d j a m e g . A kotostor hihetőleg a mohácsi vész ideje körül pusztult el.
A háromhegyi, Szűz Mária tiszteletére szentelt pálos klastromot 1383-ban alapította Szalonnai L o r á n t f i István. Mar-toni falu h a t á r á b a n .4 E n n e k c s a l á d j a a g ö m ö r v á r m e g v e i Széni vagy Színi családdal állott közeli atyafiságban s az övé volt Szalonna, Meszes és Martoni falu, mely utóbbitól északnyugatra esett a h á r o m h e g y i kolostor. M a r t o m b a n voltak birtokrészei és Sáp f a l u b a n egy szőleje, melyet 1473-ban Veres Mihály fia Benedek s ennek fiai, Máté és B a r n a b á s a d o m á n y o z t a k .5
A kolostor a XV. század végén még megvolt.
Az összes pálos kolostorok közt a legnagyobb nevezetes-ségre emelkedett Sajó-Lád. Ezt Olnodi Czudar Péter volt b á n és borsodi főispán s testvérei, István és György alapították 1387ben, a t y a f i a i k : Imre erdélyi p ü s p ö k , János f e j é r v á r i p r é -post, v a l a m i n t Miklós és Benedek s D o m o k o s fiainak
taná-1 Dl. 6905. — s Anjouk okm. IV. 345. — 3 Putnoky cs.//.fasc.26.nr 19 —
1 Leleszi convent lt. Acta anní 1399. nr. 12. — 5 Jászói convenl lt. El. I. 11.
SAJÓLÁDI PÁLOSOK. .")1
csára. A kolostor a boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve s a Sajó p a r t j á n emelkedett. Ugyanitt az alapító család bőkezűségéből egy j ó k o r a d a r a b földet is k a p t a k a pálosok;
minthogy a z o n b a n ez a föld ellátásukra kevésnek bizonyult, hogy a j ö v e n d ő b e n szükséget ne s z e n v e d j e n e k , az a l a p í t ó k a Mohi királyi falu mellett f e k v ő Keresztúr f a l u j o k a t is nekik a d o m á n y o z t á k .1 Még u g y a n e b b e n az évben Zsigmond király
is a d o m á n y o z o t t nekik L á d o n egy földrészt s a b b a őket ellen-m o n d á s nélkül beiktatták.2 1389-ben Mária k i r á l y n ő fölmen-tette keresztúri j o b b á g y a i k a t az a k ó - b o r o k után Monté, E m ő d és Mályi mellett levő szőleik u t á n fizetendő borkilenczed alól.3
1392-ben pedig fölmenti őket a Mohi és két Zsolcza királynéi f a l v a k b a n szedetni szokott h í d v á m alól.4 1394-ben Czudar
P é t e r a maga b u d a i házát is nekik a j á n d é k o z t a .5 1412-ben a Keresztúr mellett feküdt N a s z k o d puszta b i r t o k á n osztoznak
1 Dl. 7311. és 7312. — s Dl. 7237. — 3 Dl. 7389. — 1 Dl. 7776. —
4 Századok 1881. : Sárosm. kiránd. 77. 1.
A HÁROM HEGYI KLASTROM ROMJAI.
52 PÁLOSOK BIRTOKAI.
a Szalontai családdal.1 1414-ben Czudar P é t e r bán fiai, J a k a b és Simon nekik a d o m á n y o z z á k a néptelen Rákosháza falut s ebbe őket az egri káptalan ellenmondás nélkül be is iktatja.2
1415-ben b e i k t a t j á k őket Déta falu és a Petri faluhoz t a r t o z ó Szalateleke földrész b i r t o k á b a .3 Ugyanez évben Zsigmond király keresztúri j o b b á g y a i k a t kiveszi a v á r n a g y o k és v á r m e g y e i tisztviselők, bírák hatósága alól s a maguk, illetőleg tisztjeik hatósága alá helyezi őket.1 Egyesek is h o z z á j á r u l n a k k e g y e s a d o m á n y a i k k a l a ládi pálosok javainak g y a r a p í t á s á h o z ; úgy hogy 1472-ben, midőn Mátyás királytól új adománylevelet eszközölnek ki birtokaikra, a következő falvakat b í r j á k : Bor-sod v á r m e g y é b e n Mohi-Keresztúr. Déta, Korhi falvakat. Sze-d e r k é n y faluban egy halastavat és a Lúcz f a l u b a n levő híSze-d- hídvámot, B á k o s és EgyházasPetri p u s z t á k a t ; Zemplén v á r m e -gyében Bás és Keren falvakat,5 A ládi pálosok, n o h a a t ö r ö k világ és a r e f o r m á c z i ó kiszorít ja őket v á r m e g y é n k b ő l , a jogfolyto-nosságot századok múlva sem adják fel ; a t ö r ö k kiűzetése u t á n újra visszatérnek s II. József császár koráig, m i d ő n a rend eltö-röltetik, még élénk szerepet visznek a v á r m e g y e történetében»
A Kurittyántól északra s P'első-Nyárádtól keletre eső úgynevezett Újház kolostor, melyet P e r é n y i Imre kezdett épí-teni, Szent J á n o s oltalma alá volt helyezve s 1408-ban m á r fennállott.6 1420-ban Zsigmond király beleegyezését adja, hogy Perényi I m r e fiai, J á n o s u d v a r i vitéz és István Kurittyán f a l u j o k a t e kolostornak a d o m á n y o z z á k .7 Szerzetesek lakták a kolostort még — csakhogy a k k o r m á r a Bebek család kezén volt8 — a XVI. század d e r e k á n s ekkortájt esett a török pusztításnak áldozatúl.
Mint ebből is kitűnik, a pálosok kezén jelentékeny bir-toktestek voltak v á r m e g y é n k b e n . S itt még nincsenek hozzá-számítva azok az a d o m á n y o k , melyeket Nagy L a j o s és utódai a diósgyőri pálosok j a v á r a tettek. Pedig ezek is elég é r t é k e -sek voltak. így 1364-ben N. Lajos a pálosok Csenik faluja mellett levő d a r a b földért cserébe a d j a nekik a klastrom és a Szinyva patak közt f e k v ő Szilváseleje nevű határrészt,9 1373-ban
1 Dl. 999-1. — 2 Dl. 10214 és 10215. Pruc. Tab. 3340. 3 Dl. 10287. —
* Dl. 10411. — 5 Dl. 17348. — 6 Dl. 10705. Fragmen panis 182. 1. — * Dl.
10978. — 8 NRA. fasc. 521. nr. 25. — 9 Dl. 5350.
D I Ó S G Y Ő R I P Á L O S O K . 53 pedig az e n n e k közvetetlen k ö z e l é b e n lévő Meggy nevű erdőt.1
E r z s é b e t királyné is kiterjeszti r á j u k j ó i n d u l a t á t ; 1376-ban fél mázsa olajat s tíz malaezot utal ki r é s z ö k r e az u r a -d a l o m b ó l s ezeket m i n -d e n évben húsvét és p ü n k ö s -d közt kel-lett nekik kiszolgáltatni.2 1380-ban N. L a j o s király Nagy-Zsol-c z á n a Sajó f o l y ó n épített m a l m u k a t veszi oltalmába s meg-p a r a n c s o l j a a diósgyőri v á r n a g y o k n a k és a nagyzsolczai tisz-t e k n e k , hogy azokatisz-t a népeketisz-t, melyek ide őrletisz-tni m e n n e k , h á b o r g a t n i ne merészeljék.3 Zsigmond király 1387-ben cserébe a d j a nekik a csabai Szenesmalom n e v ű m a l m o t a zsolczai m a l o m é r t s e b b e még u g y a n a z o n é v b e n Kaplai J á n o s diós-győri v á r n a g y be is iktatja őket.4 Mária királyné 1390-ben a klastrom g y ü m ö l c s ö s k e r t j e mellett a d o m á n y o z r é s z ö k r e egy d a r a b földet,5 s 1392-ben oltalomlevelet ad nekik a Szenes-m a l o Szenes-m h á b o r í t a t l a n h a s z n á l a t á r a .6 Mátyás király is kegyeiben részelteti őket ; így 1460-ban Csaba f a l u b a n egy nyolcz épületet m a g á b a foglaló s m a l m u k mellett fekvő nemesi telket ado-m á n y o z nekik.7 Felesége, Beatrix k i r á l y n é 1487ben a m á r -marosi k a m a r á b ó l a l a m i z s n a k é p e n sót députai, melynek sza-b a d elszállítását is sza-biztosította nekik.á Egyes hívek j ó t é k o n y -ságából is szépen folytak be a d o m á n y o k ; így pl. Miskolczi Kovács István, a királyi h a d a k k a p i t á n y a 1502-ben alkotott v é g r e n d e l e t é b e n , m e l y b e n azt is kikötötte, hogy a diósgyőri r e m e t e b a r á t o k t e m p l o m á b a n temessék el, az itteni pálosoknak m i n d e n n a p t a r t a n d ó misére 400 frtot hagyományozott.9 Ez a d o m á n y o k és h a g y o m á n y o k ú t j á n a diósgyőri pálosok bir-tokai a XVI. s z á z a d b a n íme ezek v o l t a k : E g y nemesi k ú r i a C s a b á n ' egy népes jobbágytelekkel, u g y a n é k ú r i á h o z tartozó 12 szántóföld ; ugyanitt egy ö t k e r e k ű malom s ezzel s z e m b e n egy kölestörő m a l o m ú. n. kárló a H é j ő vizén, ugyanitt egy szőlő, Miskolcz v á r o s á b a n az alsó piacz-utczában egy ház és a Szinyva folyón k é t k e r e k ű m a l o m , a Szent György-hegyen egy s z ő l ő ; ezeken kívül Diós-Győrött k é t k e r e k ű malom a Szinyva folyón, ugyanitt a Barátok-hegve n e v ű szőlő és egy rét a B e n y ő dűlőn.1 0
1 Wenzel, ügy. 32. — s ül. 6330. — 3 Ül. 6691. — 4 1)1. 7269, 7272, 7274 és 8830. — 5 Dl. 8831. — 6 ül. 7787. - 7 Dl. 15489. — 9 Dl.
19269. — 9 Bárczay cs. It. fasc. 23. nr. 6. — 10 Acta eccl. Paulini. Arend.
nr. 7.
54 K I R Á L Y N É K .
Diós-Győr és u r a d a l m a olyan nagyrabecsült ékessége lett a m a g y a r szent k o r o n á n a k , hogy talán m á r X. Lajos, de bizonynyal Zsigmond korától kezdve, királyaink menyasszonyi a j á n d é k ú l adták jegyeseiknek. így Mária k i r á l y n é 1392-ben az u r a d a l o m falvait a maga falvainak m o n d j a1 ; B o r b á l a királyné is b í r j a az u r a d a l m a t , sőt elzálogosítja, majd 1431-ben örök joggal o d a a d o m á n y o z z a a Bozgonyiaknak2 ; Albert király is 1439-ben élete t a r t a m á r a leköti Erzsébet királynénak a várat, elvévén Borbála királynétól3 s így a Bozgonyiaktól is.
Mátyás király 1461-ben m e n y a s s z o n y á n a k , P o d j e b r á d Katalin-nak többek közt ezt a v á r a t is biztosítja4 s Beatrix királyné is úgy kezeli az u r a d a l m a t , m i n t kizárólag a magáét.5 II. Ulászló király felesége, A n n a is tényleg bírta az u r a d a l m a t , mint erről Miskolcz és a többi városok javára tett a d o m á n y a i tanúskod-nak.6 II. Lajos király is úgy szól e v á r r ó l és u r a d a l m á r ó l , mint a mely a k i r á l y n é k o r o n á j á t illeti s 1522-ben B u d á n az egybegyűlt rendek beleegyezésével hitbér gyanánt n e j é n e k , Mária királynénak a d o m á n y o z z a . '
Mária királyné, a királyi ház utolsó tagja, ki Diós-Győrött tartózkodott, különösen szerette e vidéket s ö r ö m m e l időzött a kies fekvésű v á r b a n . Az idők viharaitól megrongált falakat, mint azt egy még m a is meglévő s a v á r k a p u p á r k á -nyán alkalmazva volt felirat bizonyítja, 1525-ben kijavíttatta s j ó k a r b a helyeztette.8 Itt töltötte nem éppen boldog házasságának utolsó éveit, s noha teljesen idegen volt és u d v a r t a r t á -s á n a k -személyzete i-s nagyré-szt idegenekből telt ki, a n é p szerette s őszintén tisztelte őt. A természet szépségei és a lakosság keresetlen őszintesége neki is kedvessé tették e vidéket.
Mikor f é r j e a mohácsi síkon életét vesztette s Mária kénytelen volt az országot elhagyni, Diós-Győr fényes n a p j a is leáldozott. Koronás főt soha többé nem köszönthetett falai k ö z ö t t ; az egész u r a d a l o m m a g á n b i r t o k o s o k k e z é b e került s a lakosság, melyre m i n d súlyosabb évek következtek, s ó h a j t v a gondolt az egykori dicsőséges k o r s z a k r a .
1 ül. 7776. — s ül. 12351 és 12383. Wenzel, ügy. 55. Fejér X. 7.
348. — 3 Fejér XI. 262. Wenzel, Dgy. 56. Teleki, Hunyadiak kora. X. 47. —
4 Teleki III. 223. — 6 Bárczay es. II. fasc. 28. nr. 43. — 6 Wenzel, Dgy.
69. — 7 ül. 25016. Wenzel, ügy. 77. Tört. Tár 1861. 89. — 8 Magyar-ország Várm. és Városai, Gömör 83. és 487. 1.
VII.