Brantleisi Giskra János. — A cseh invasio káros hatása. — Zsigmond hadügyi szabályzata. — Vármegyei nemesek a cseh háborúkban. — Modrar Pál megszerzi a nagyidai uradalmat. — A nyárádi béke. — Galgócz és Vadna cseh rablóvárak. — Vármegyei nemesek a csehekkel szövetségben.
Vadna elfoglalása 1458. — Galgócz, Sajó-Németi és a többi Sajó-vidéki cseh erősségek visszafoglalása. — A sajószentpéteriek esete. — A huszita
tanok vármegyénkben.
A n n a k következtében, hogy Albert király özvegye, Erzsébet l \ Brandeisi Giskra Jánost hívta be az országba oltalmául és Felső-Magyarország p a r a n c s n o k á v á tette, a csehek csapa-tostúl fészkelték m e g m a g u k a t a felvidéki v á r m e g y é k b e n . S míg a nyugati v á r m e g y é k b e n (Trencsén, Nyitra, Liptó, Turócz, Árva) azáltal okoztak nagy veszedelmet, hogy az ott gyér s z á m m a l lakó tót lakosságot szaporították, sőt egyes vidékeket, a m a g y a r -ság r o v á s á r a el is hódítottak, addig a S a j ó - m e n t é n hallatlan r a b l á s o k k a l és pusztításokkal tették t ö n k r e a jobbágyságot.
Zsigmond 1430-ban alkotott h a d ü g y i szabályzata Borsod v á r m e g y é t is kötelezte, hogy a husziták ellen a h a t á r o k védel-m é r e b a n d é r i u védel-m o t tartozott kiállítani és pedig Z e védel-m p l é n vár-megyével együtt 300 lovast.1 De m á r j ó v a l előbb harczoltak borsodvármegyei n e m e s e k a csehek ellen a király t á b o r á b a n . Zsigmond király 1421-ben Szomolyai J á n o s fia I m r é n e k , ki m i n t Solymosi László vitéze liarczolt Csehországban, Ozorai Pipo temesi főispán b a n d é r i u m á b a n és ott m a g á t kitűntette, felsőszomolyai b i r t o k r é s z é r e új a d o m á n y l e v e l e t adott.2
1 Fejér X. 7. 260. — s Egri főkáptalan magánlt. Nr. 17,div. 3, fasc. 1, fr.3.
70 C S E H E K S Z Ö V E T K E Z É S E N E M E S E K K E L .
A husziták, felhasználva a várnai csata után b e k ö v e t k e z e t t országos zavart, m i n d i n k á b b n a g y o b b területet kerítettek hatal-m u k b a . 1449-ben Giskra egyik ehatal-mberét, Modrar Pált iktatja be a jászói convent a nagyidai u r a d a l o m birtokába.1 Ezt az ura-d a l m a t a csehek i f j a b b Perényi Jánostól szerezték, a ki Giskra fogságába esvén, hogy magát megválthassa, Ida v á r á t és tarto-zékait engedte át a c s e h e k n e k ; «innen a cseh rablók s o k k á r t tettek az országnak.»2
V. László uralkodása alatt m é g nagyobb h a t a l o m r a tesznek szert a cseh vezérek. Osgyáni Bakos Pál tokaji k a p i t á n y vissza-szorítja ugyan T a l a f ú z Jánost s 1457-ben a borosdvármegyei N y á r á d f a l u b a n b é k é r e k é n y s z e r í t i ;3 de azt n e m tudja meg-akadályozni, hogy Ivomorovszki és Valgata el ne foglalják Galgóczot és Vadnát, hol kőből épített r a b l ó v á r a k a t emeltek maguknak.4 I n n e n fosztogatták azután a vidéket, n é h a v á r m e g y e i nemesek társaságában. így 1457-ben Balai G y ö r g y tisztjei, Pető Mihály és Jetyői N é m e t h János szövetkeznek a csehekkel ; m e g r o h a n j á k Bánfalvi Bárius Lászlónak, kinek felesége é p p e n g y e r m e k á g y b a n feküdt, bánfalvi k ú r i á j á t , egy h o r d ó borát elviszik, egy másik h o r d ó bort pedig megisznak. H á r o m í z b e n t ö r n e k r á a falura s a j o b b á g y o k javait is elrabolják.5 De n e m -csak e b b e n az egy f a l u b a n fosztogattak a csehek ; n y o m a van a n n a k , hogy Mező-Kövesdet, mely a diósgyőri uradalomhoz tartozott, teljesen elpusztították;6 a melyik helységnek meg-m a r a d t a k a lakosai, azokat adófizetőkké tették. így fizetett a cseh r a b l ó k n a k adót Sajó-Szent-Péter városa is.7
Mátyás királynak, alig hogy a trónt elfoglalta, első dolga volt, hogy a cseh rablók h a t a l m á t megtörje. Megparancsolta Rozgonyi Sebestyénnek, hogy maga mellé vévén a v á r m e g y e bandériumait, a felvidéki f ő u r a k és f ő p a p o k hadaival Ivomo-rovszki és Valgata cseh k a p i t á n y o k v a d n a i erősségét foglalja el és r o m b o l j a le. Rozgonyi Sebestyén a f e l a d a t n a k e m b e r ü l megfelelt ; még 1458-ban o s t r o m alá fogta a v á r a t s rövid idő alatt be is vette. Valgata kapitányt számos k a t o n á i v a l
1 ül. 14244. — s B. Perényi cs. It. — 3 Hazai okm. VII. 476. —
4 Teleki, Huny. Kora III. 70. 84. — 5 Leleszi convent lt. Acta anni 1457. nr. 13. — 6 ül. 23302., 16031. MRA. 966. 64. Wenzel, ügy. 58.
-1. . . portunc oppidum S.-Sz.-Péter ipsis Bohemis in homagio fuit et exis-tebat. Sajó-Szent-Péter v. jk. 26.
MÁTYÁS H A D J Á R A T A I A C S E H E K E L L E N . 71 elfogta s r a b l á n c z o k o n B u d á r a kísértette.1 Komorovszki azon-b a n elmenekült s úgy látszik, Galgóczon v o n t a m e g magát.
1459. n y a r á n azután a fiatal Mátyás király személyesen indúlt a m é g mindig g a r á z d á l k o d ó csehek ellen s Galgócz alá vezette táborát. A vár n e m sokáig tartotta m a g á t ; szerencsés bevétele u t á n az ifjú u r a l k o d ó , kinek ezek voltak elsó' hadi tényei, fölkereste az ellenséget többi f é s z k é b e n is s egymás-u t á n elvette a csehektől Sajó-Németit, hol szintén volt kasté-lyuk, t o v á b b á Balogot, G ö m ö r t , Derencsénvt, Osgyánt, a követ-k e z ő évben pedig R i m a - S z o m b a t o t , Bima-Szécset, Serkövet-két, Salgó várát. Míg a király elszedte váraikat, Palóczi László a kassaiak segítségével üldözőbe vette őket s egy részöket k i k e r -gette az országból, m á s r é s z ö k e t elfogdosta.2
E h a d j á r a t b a n k ü l ö n ö s e n kitűntette m a g á t S z e n t m a r j a i J á n o s , miért is a király neki a n é h a i Sasvári István halálával
u r a t l a n n á vált Alsó-Abrány falut a d o m á n y o z t a .3
A csehek g a r á z d á l k o d á s a i n a k Mátyás király véget vetett, d e a s a j ó s z e n t p é t e r i e k még sokáig emlegették a s z o m o r ú idő-ket. Okot e r r e különösen az adott, hogy a v á r o s egyik pol-g á r a , Czakó Antal p ö r t folytatott Szeles D o m o k o s volt városi b í r ó ellen 50 d a r a b szép lova miatt, melyeket a csehek vettek el tőle s állítólag a bíró mulasztása miatt vissza n e m k a p h a -tott. Sajó-Szent-Péter v á r o s tanácsa a p ö r b e n n e m tudott elég okos lenni s ennélfogva fölkérte Buda város tanácsát, hogy m o n d j o n ítéletet. Ez a k k o r [nem volt szokatlan dolog, hogy v a l a m e l y p ö r elintézéséi, m e l y b e n egy-egy város nem boldo-gúlt, m á s tekintélyesebb v á r o s elbírálása alá bocsátotta. A sajó-s z e n t p é t e r i e k töviről-hegyire e l m o n d t á k levelökben a dolog mibenlétét ; hogy akkor, m i k o r a csehek ezt a vidéket rabol-ták, pusztítotrabol-ták, a Sajó-Szent-Péter k ö r n y é k é n levő falvakat is minden javaikból kifosztották s a lakosok mindenét elvitték, így történt, hogy Sajó-Szent-Péter határából is m i n d e n ö k r ö t , t e h e n e t és lovat elhajtottak. Minthogy pedig S a j ó - S z e n t - P é t e r hűséges adófizetője volt a cseh z s e b r á k o k n a k , a károsúlt e m b e r e k m i n d n y á j a n b a r m a i k é r t és j a v a i k é r t e g y e n k é n t á t m e n t e k G ö m ö r v á r á b a , a hol a csehektől m a r h á i k a t vissza-követelték. De a csehek, minthogy ezek közt az e m b e r e k
1 Dl. 15278. — * Teleki III. 168. - 3 Csorna József gyűjt.
72 A S A J Ó S Z E N T P É T E R I P Ö R .
közt n e m jelent meg a v á r o s esküdtje, nem adtak nekik hitelt s követelték, hogy egy esküdt m e n j e n h o z z á j u k , a ki sajószentpéteri illetőségüket igazolja. A városi tanács értesül-vén a csehek követeléséről, levél kíséretében egyik esküdtjét küldötte el G ö m ö r b e s a csehek minden károsult e m b e r n e k , a kire nézve az esküdt nyilatkozott, visszaadták a m a r h á j á t . A z s á k m á n y o l t b a r m o k közt volt a Czakó Antal 50 lova, de ezek után a g a z d á j u k a csehek s z á m á r a a város a d ó j á b a n e m íizetett semmit, sőt a város melletti Mucsony f a l u b a n tartotta őket s csak a maga személye, háza és itteni javai után adó-zott. A csehekkel a z o n b a n elhitette, hogy az ő lovai is sajó-szentpéteriek s azok hitelt a d v á n szavának, m i n d e n lovait visszaadták. Később a város b í r á j a följelentette az atyafit, hogy n e m az igazságot vallotta; a csehek természetesen vissza-vették lovait s most Czakó p o l g á r a bírót vonta felelősségre, m e r t ő az oka, hogy lovai odavesztek.1 Már most e b b e n a fogas k é r d é s b e n kellett 1474-ben a bölcs budai t a n á c s n a k dönteni ; döntött-e v a j o n és hogyan, nem m a r a d t megírva.
Nincsen ugyan a d a t u n k a r r a nézve, hogy volt-e valami hatással a huszita mozgalom n é p ü n k lelki világára ; n e m lehe-tetlen, hogy Husz J á n o s t a n a i itt-ott v á r m e g y é n k b e n is gyö-keret vertek s megingatták az ősi vallás iránt való tiszteletet.
Az a k ö r ü l m é n y , hogy a v á r m e g y e lakossága ma is — igaz, hogy m e r ő b e n tévesen — minden régi t e m p l o m o t a cseh husziták é p í t m é n y é n e k tart, a r r a látszik mutatni, hogy az üldözött t a n o k n a k voltak v á r m e g y é n k b e n is hívei. T e r m é s z e -tesen a cseh rabló kapitányok h a t a l m á n a k megtörésével eltűnt e t a n o k n a k minden m a r a d v á n y a .
1 Sajó-Sz.-Péter v. jkve 26.
IX.