A Jagellók. — Anna és Mária királyné. — Miskolcz város részére adott kiváltságok. — Szabadalmak megújítása. — Vármegyénk az 1505. évi rákosi országgyűlésen. — A Szapolyai család borsodvármegyei birtokai. — Beköltözőit horvát nemesek. — A Dózsa-lázadás. — Az 1514-iki törvény.
A Báthoriak. — T o m o r i Pál borsodi birtokai. — A mohácsi csatában elesett borsodvármegyei főurak és nemesek. — A miskolczi országgyűlés 1526. szept. 15-én. — A két ellenkirály viszálya. — Bodó Ferencz mező-keresztesi veresége. — Dédes vár Ferdinándé lesz. — Márton miskolczi pap bujtogatásai. — F r á t e r György Sajó-Ládon. — Ferdinánd király Balassa Zsigmondnak inscribálja a diósgyőri uradalmat. — Serédi Gáspár
birtokszerzései. — A monostorok és klastromok pusztúlása.
H
u n y a d i Mátyás halála (1490. ápr. 8.) e g y s z e r s m i n d a n e m -zeti dicsőség aláhanyatlását jelentette. Az u t á n a követ-kezett két Jagelló alatt Magyarország m i n d e n téren r o h a m o s a n sülyedt, m í g n e m a mohácsi vész n e m z e t i önállóságát is elte-mette.II. Ulászló és fia, II. L a j o s is n á s z a j á n d é k u l kötötték le a diósgyőri u r a d a l m a t feleségüknek. Ulászló neje, A n n a k i r á l y n é n e m lakott ugyan az Ákos nemzetség egykori kies fészkében, de a n n á l i n k á b b kedvelte a diósgyőri v á r a t fiának felesége, Mária királyné. Ez a finom lelkű nő erősen megszerette e v a d r e g é n y e s vidéket s a b u d a i v á r zajából, mely lelkületének sehogy sem felelt meg, visszavonult e csendes falak közé s h u z a m o s a b b a n tartózkodott itt. Sőt m i n t a Ragályi család ragályi kastélyában ma is meglévő feliratos p á r k á n y tanúsítja.
1525-ben a r o m l a d o z ó v á r falait helyreállíttatta.1
1 L. az 54. lapon.
74 VÁROSOK K I V Á LT S Á G AI .
Mind Anna, mind Mária királyné nagy jóindulattal visel-tettek a vármegye s különösen a diósgyőri u r a d a l o m lakos-sága iránt. Az előbbi 1503-ban megerősítette Zsigmond k i r á l y n a k 1411-ben a miskolcziak részére adott s z a b a d lelkészválasztási jogot engedélyező kiváltságlevelét s ugyanezt 1523-ban Miskolcz
ó v á r o s bírájának, S z a l o n n á s Bálintnak s az ú j v á r o s b í r á j á n a k , Száki Gergelynek kérésére Mária k i r á l y n é is külön megerősítő oklevélbe foglalta.1
E g y é b k é n t az idők z ű r z a v a r o s voltára mutat, hogy Mátyás halála után egyesek és városok siettek régi s z a b a d a l m a i k a t megújíttatni.
1494-ben a mezőkövesdiek erősíttetik m e g II. Ulászlóval Mátyás király 1464. évi, adómentességet biztosító s ugyanez évi czímert a d o m á n y o z ó levelét ; 1495-ben pedig a miskolcziak Mátyás király 1471. évi adómentességet m a g á b a n foglaló sza-b a d a l m á t , 1501-sza-ben Mohi város h a s o n l ó k é p p e n I. Lajos király 1366. és Mátyás király 1471. és 1473-iki szabadalmait. 1508-ban kel a miskolczi mészárosok czéhlevele, 1512-ben meg Miskolcz város zöld pecsét h a s z n á l a t á r a n y e r kiváltságot.
1516-ban erősíti meg a miskolcziakat, 1518-ban a mező-keresztesieket kiváltságaikban II. Lajos k i r á l y ; 1520-ban Mohi város vásártartásra kap szabadalmat s u g y a n e z évben Mező-Kövesd 14H4, 1472 és 1494. évi szabadalmait erősíti meg a király. A következő 1521. évben a miskolcziak részére megújítja a király az 1467ben Mátyás királytól kapott v á m m e n -tességet, egy m á s oklevélben pedig azt a s z a b a d a l m a t , hogy j a v a i k k a l az o r s z á g b a n m i n d e n ü t t a vám- és révfizetés alól
mentesek legyenek.2
Abból a nemzeti mozgalomból, mely a II. Ulászló gyenge k o r m á n y a következtében a nemesség k ö r é b e n m i n d i n k á b b erősen követelte, hogy a t r ó n r a m a g y a r e m b e r választassék királylyá, Borsod v á r m e g y e is kivette a maga részét. A neve-zetes 1505. évi rákosi országgyűlésen, mely a nemesség ez i r á n y ú követelését t ö r v é n y b e iktatta, Borsod v á r m e g y é t Kazai Gyulafi F e r e n c z és Recski István képviselték. A Magyar Nem-zeti M ú z e u m levéltárában m e g v a n még az az oklevél, mely-b e n éppen vármegyénk közönsége részére Bazini és Szentgyörgyi
1 Wenzel, Diósgy. 45, 78. — 2 Uo. 69—75.
A S Z A P O L Y A I A K . 75 Gróf P é t e r o r s z á g b í r ó hitelesen kiadta a rákosi országgyűlés végzéseit.1
T u d v a l e v ő , hogy e végzéseket a r e n d e k Szapolyai J á n o s é r d e k é b e n h o z t á k , mint a kiben a n e m z e t a j ö v e n d ő k i r á l y t látta. A Szapolyai családnak rengeteg birtokai voltak az ország m i n d e n részén ; ezeket legnagyobbrészt I m r e királyi kincstartó, m a j d n á d o r s öcscse, István n á d o r szerezték össze. Már 1476-ban megvette Szapolyai Imre és felesége, Pelsőczi V a j d a I m r e leánya, Orsolya 18,000 forintért a tornai v á r h o z tartozó ura-d a l m a t J á n o s esztergomi érsektől s h ú g á n a k , D o r o t t y á n a k férjétől, Domoszlai S c h o p p Henriktől. Ez u r a d a l o m h o z a t o r n a -v á r m e g y e i 11 falun kí-vül Borsod -v á r m e g y é b e n hozzá tartoztak:
Meggyes, Jakab, Debrete, Újfalu, Rakacza, Viszló, Szent-István más n é v e n V á r m o s falvak, végűi A b a ú j v á r m e g y é b e n Köbli falu.2 1492-ben a jászói c o n v e n t előtt Csetneki J á n o s s testvérei, László és Miklós tiltakoznak az ellen, hogy Szapolyai
István n á d o r Vámos és Pálfalva b o r s o d v á r m e g y e i falvakat, m e l y e k őket ö r ö k ö s joggal illetik, a királytól f ö l k é r j e vagy pén-z e n m e g v á s á r o l j a .3 De e n n e k ellenére n e m s o k á r a a n á d o r megszerzi e falvakat, m e r t 1496-ban m á r ispánja lakik itten.4
1504-ben Szapolyai J á n o s b i r t o k á b a n v a n Edelény, S á p és Borsod, s E d e l é n y b e n lakik gazdatisztje, ki a pusztakazinczi iktatásnál mint szomszéd volt jelen.5
Az ország déli részein m i n d i n k á b b f e n y e g e t ő török vesze-d e l e m számos horvátországi nemest kényszeritett a r r a , hogy az ország felsőbb részein keressen m e n e d é k e t . így történt, hogy a Jagellók alatt t ö b b horvát n e m e s vetődött el Borsod v á r m e g y é b e is, kik mint k a t o n á k itteni családokba h á z a s o d t a k be s ezen a r é v e n birtokokat szereztek. Ezek egyike volt J a p -riczai H o r v á t h Gergely, ki Csabai Kovács István királyi gya-logsági k a p i t á n y leányát, Katalint vette n ő ü l s apósa 1501-ben ö r ö k ö s é v é tette őt Csaba, Szirma, Zsolcza és K o r o m h á z a fal-v a k b a n lefal-vő birtokaiban ; r e á hagyta csabai nemesi k ú r i á j á t s Csabán és Miskolczon levő két m a l m á t .6 1509-ben Csabán t a l á l k o z u n k Csamicsáki Miljenovics Horváth Pállal és L o m
-1 Nemz. Máz. lt., saját gyűjt. — 8 Dl. 17770. — 3 Dl. 19846. — 4 Bár-czaij cs. 11. fasc. 28. nr. 51. — 5 Putnoky es. lt. fasc. 25. nr. 25. — 6 Bár-czay cs. It. fasc. 23. nr. 2.
76 A D Ó Z S A - L Á Z A D Á S .
îiiczai Horváth Istvánnal.1 1522-ben Csabán szó van néhai Klokocsi Marsity Györgyről, kinek özvegyét, néhai Japrai Mihály leányát, Lucziát és liât, Marsity Mihályt egy nemesi u d v a r h á z b a iktatják be.2 Ezek közül némelyik magas p o l c z r a emelkedett ; Japriezai Horváth Gergelyt pl. II. Lajos király 1520-ban kine-vezte Diós-Győr v á r n a g y á n a k és Borsod v á r m e g y e főispánjá-nak.3 E b b e n a k o r b a n vagy talán valamivel későbben költöz-tek be a Bozitai Bojnicsics család tagjai is, kik Senye f a l u b a n szereztek birtokrészeket.4
Milyen részt vett Borsod v á r m e g y e az 1514-iki Dózsa-féle parasztlázadásban, erre nézve adatok n e m m a r a d t a k r á n k ; hihetőleg itt nem nagy hullámokat vert a véres p o l g á r h á b o r ú , annál is inkább, m e r t a legnagyobb u r a d a l o m , a diósgyőri, a k i r á l y n é kezén volt s a j o b b á g y o k sorsa ennek következtében n e m volt é p p e n tűrhetetlen. Mindössze két kapitány emlékeze-tét tartották fenn az oklevelek, kik távolabbi vidékeken segí-tettek elfojtani a parasztlázadást. Mind a keltő a király kitün-tetésére tette magát érdemessé. Az egyik Keresztes A n d r á s mezei kapitány, kinek Ulászló király 1511-ben Nagy- és Kis-Gelej falvakat a d o m á n y o z t a , kivéve Nagy-Kis-Gelejen azt a negyed-részt, mely a Geszti F e r e n c z é volt ; az egri káptalan e birto-kokba e l l e n m o n d á s nélkül be is iktatta őt.5 A másik Mező-kövesdi Pál deák, a ki Mező-Kövesd város tisztviselője volt s nemcsak nem csatlakozott az ország nemeseinek vesztére t ö r ő parasztlázadáshoz, h a n e m élete koczkáztatásával, a n n a k leve-résében tevékeny részt is v e t t ; ezért II. Ulászló király 1515.
szept. 29én neki és utódainak nemességet s czímert a d o m á -nyozott, ezenkívül pedig Mező-Kövesden levő házát, a mely azelőtt a Szombat T a m á s é volt, minden adózás alól fölmen-tette.6
De ha n e m vett is részt a v á r m e g y e lakossága a Dózsa-lázadásban, neki is éreznie kellett az 1514-iki országgyűlés r é m e s bosszúját. Ez az országgyűlés eltörölte a j o b b á g y s á g n a k eddigi t ö r v é n y e k b e n biztosított m i n d e n szabadságát, megszűn-tette szabad költözködését s földhöz szegzett rabszolgává ala-csonyította le. Azután a m á r meglevő papi tizeden, földesúri
1 Uo. fasc. 23. nr. 13. — * Uo. fasc. 29. nr. 17. — 3 Uo. fasc. 23.
nr. 17. — 4 Proc. Tab. 4824. — 5 Uo. 436. és 1355. — 6 Turul 1907. 198.
B Á T H O R I A K . 77 k i l e n c z e d e n kívül ú j a b b nagy terheket rótt r á ; elrendelte ugyanis, hogy m i n d e n egyes egésztelkes j o b b á g y fizessen a föl-d e s ú r n a k évenként egy forintot, a föl-d j o n 12 tyúkot s tíz j o b b á g y együtt egy k ö v é r sertést. I)e a mi m i n d e z e k n é l terhesebb volt, a j o b b á g y tartozott annyi n a p s z á m o t tetjesíteni, a m e n n y i t a földesúr kívánt ; k i m o n d t a a t ö r v é n y , hogy j o b b á g y fia n e m emelkedhetik m a g a s a b b papi hivatalra, a j o b b á g y n a k semmi-féle fegyvert tartani n e m s z a b a d s ha nála mégis fegyvert t a l á l n á n a k , j o b b k e z e levágásával büntessék.1
Ez a d r á k ó i törvény fennállott 1547-ig, a m i k o r az országgyűlés, győzvén a j ó z a n belátás, felszabadította a j o b b á g y s á -got az ö r ö k ö s szolgaság alól. Mindamellett az úri osztálynak e ridegsége n a g y b a n h o z z á j á r ú l t a h h o z , hogy a n e m z e t 1526-ban Mohácsnál elbukott.
II. L a j o s király alatt a v á r m e g y e főúri birtokosai közé léptek a Báthoriak s a XVI. század f o l y a m á n ez a család, noha tagjai n e m is laktak a v á r m e g y é b e n , d ö n t ő szerepet j á t -szott a vármegyei közélet terén. 1519 decz. 13-án a király bele-egyezését adta ahhoz, hogy egyrészről Báthori István n á d o r s temesi főispán, öcscse A n d r á s s z a t m á r i főispán és n á d o r f e j é r -vári bán, kinek felesége Bozgonyi István leánya, Katalin volt.
a z u t á n öcscsük, György kir. főlovászmester és somogyi főispán, másrészről pedig néhai i f j a b b Bozgonyi J á n o s fia István egy-mást m i n d e n b i r t o k a i k b a n testvérökűl f o g a d j á k ; a szerződésbe bele volt foglalva a cserépvári u r a d a l o m is, a hozzá t a r t o z ó Cserép, l ' a r d és Bábolna falvakkal.2 Bozgonyi István 1523-ban fiörökös nélkül h ú n y v á n el, Újlaki L ő r i n c z országbíró paran-csára a székesfejérvári keresztes-convent a B á t h o r i a k a t ez évi aug. 16.— szept. 16. közt e l l e n m o n d á s n é l k ü l beiktatta ez ura-d a l o m b i r t o k á b a .3 A század vége felé a z u t á n Báthori István országbíró megszerezte az ónodi u r a d a l m a t is.4
A mohácsi csata szerencsétlen vezére, T o m o r i Pál is vár-megyénk birtokosai közé tartozott. 1507-ben a jászói convent parancsot kapott, hogy T o m o r i Pált, Antalt és Mátét, valamint néhai T o m o r i István fiait, Lőrinczet és Lajost az a b a ú j v á r
-1 Ladányi, A magyar alkotmány töri. 125. — s Dl. 23284. és 23285.
Proc. Tab. 3329. Kazinczy Gábor regestái. — 3 Dl. 23798, 23799 és 24653. —
4 1590-ben. NRA. fasc. 870. nr. 42.
78 A MOHÁCSI VÉSZ. MISKOLCZI G Y Ű L É S .
megyei A m b r u s h á z a és a borsodvármegyei Bürkes (Hegymeg vidékén) falvai b i r t o k á b a iktassa b e1 Az iktatásnak t ö b b e n ellenmondottak ugyan, de a T o m o r i a k azért nemcsak itt, h a n e m idővel Nyilas és Lak falvakban is szerezlek földesúri jogot.
Maga a család 1560-ban halt ki T o m o r i András deákban.2
A mohácsi vész b o r z a l m a s következményeit csak úgy megérezte Borsod v á r m e g y e lakossága is, mint az egész ország.
A v á r m e g y e csapatai is ott harczoltak T o m o r i zászlai k ö r ü l és sok jeles dalia vérével pecsételte m e g hazája iránti szere-tetét. Ott esett el Ónod v á r á n a k rövid ideig ura. Ákosházi Sár-k á n y A m b r u s zalavármegyei f ő i s p á n ;3 Dédes v á r ura, Palóczi Antal, c s a l á d j á n a k utolsó f é r f i s a r j a d é k a is itt vitte családját sirba. A v á r m e g y e nemesei közül Ományi Mátyásnak nevét mentették meg a feledéstől okleveleink, mint a ki szintén a m o h á c s i síkon lelte sírját.4 Kóborló lörök csapatok a szeren-csétlen csatavesztés után Borsod vármegyéig elkalandoztak s itt tűzzel-vassal pusztítottak; m é g egy negyedszázad múlva is emlékeznek az összeírások e pusztításokról, melyeknek külö-nösen a v á r m e g y e déli része esett áldozatúl.5
Alig hogy elhangzott a csatazaj, a halálos félelembe esett nemzet első életjelt v á r m e g y é n k területén adott magáról.
Yárdai Pál egri p ü s p ö k és Pelsőczi Bebek J á n o s m e g h í v á s á r a számos u r a k és nemesek gyűltek össze szept. 15-én Miskol-czon. Szapolvai J á n o s és öt v á r m e g y e : Heves, Gömör, Borsod^
T o r n a és A b a ú j követeket küldöttek. Itt az ország megvédé-séről s azoknak az egyházi kincseknek felhasználásáról tanács-koztak, melyeket II. L a j o s p á p a i engedélyivel összeszedett, hogy az ország czéljaira pénzzé veresse. E l h a t á r o z t á k , hogy a rendek m e n n é l előbb és mennél nagyobb előkészülettel t á b o r b a szállanak, s hogy az egyházaktól elszedett ezüstne-m ű e k Kassára szállíttassanak és ott pénzzé veressenek.6
Nem telt bele egy év s az ország a két ellenkirály p r é -d á j á v á lett. Borso-d v á r m e g y e is keservesen tapasztalta, hogy az állapotok fenekestől felfordúltak. Az 1527-iki budai ország, gyűlésre, melyet m á r c z i u s h a v á b a n János király hívott össze,
1 Szatmári Király es. lt. - s NRA. fasc. 481. nr. 43. — 3 Budayf
Polgári Lexikon III. 132. — 4 Gr. Yay cs. berkeszi Itára fasc. 117. — 6 Urb.
et conscr. fasc. 1. nr. 1. — 6 Magyar Országgy. Emlékek I. 3.
F E R D I N Á N D K I R Á L Y T Ú L S Ú L Y A . 79 a v á r m e g y e hűségesen elküldte követeit D e r e n c s é n y i Miklós, J á n o k i ü z s v á t , Színi István és Tibót Zsigmond s z e m é l y é b e n de m á r ez év vége felé a F e r d i n á n d kezének súlyát kellett éreznie. F e r d i n á n d a J á n o s szepesi főispán hűtlensége k ö v e t -keztében a k o r o n á r a szállott Szepes v á r á t , u g y a n é v á r m e g y e ö r ö k ö s főispánságával együtt, t o v á b b á többek közt a szepes-v á r m e g y e i (!) R u d a b á n y a szepes-várost s a b o r s o d szepes-v á r m e g y e i Vámosfalu helységet a S a j ó körül, hű;, szolgálataiért Betlenfalvi T h u r z ó Elek kir. f ő t á r n o k m e s t e r n e k s testvérének, J á n o s n a k s általuk unokaöcscseiknek, T h u r z ó G y ö r g y n e k és F e r e n c z n e k a d o m á -nyozta.2 Ez a d o m á n y r ó l külön levélben értesítette R u d a b á n y a v á r o s b í r á j á t , esküdtjeit és egész lakosságát s m e g p a r a n c s o l t a nekik, hogy a t á r n o k m e s t e r o d a k i i l d e n d ő embereit a megszo-kott engedelmességgel f o g a d j á k .3
J á n o s király dolgai c s a k h a m a r rosszra f o r d ú l t a k . B o d ó F e r e n c z 1528. márczius első n a p j a i b a n E g e r v á r á t a k a r t a s z á m á r a visszafoglalni ; a z o n b a n Mező-Iveresztesnél T ö r ö k Bálint, P e k r i L a j o s és a F e r d i n á n d h o z pártolt Bakics P á l hadaitól vereséget szenvedett s m a g a is fogságba esett. Bodó a legfé-n y e s e b b ígéretekkel sem volt F e r d i legfé-n á legfé-n d p á r t j á r a csábítható s s z a v á n a k a n n y i r a u r a volt, hogy m i d ő n egyízben ittas fővel megszökött, kijózanodása u t á n ö n k é n t m e n t vissza f o g s á g á b a . Életét a bécsújhelyi b ö r t ö n b e n végezte.4 Dédes v á r a , mely Palóczi Antal halála óta g a z d á t l a n volt, ö n k é n t meghódolt Szapolyai J á n o s n a k ; de m á r 1528. ápr. 28-án arról értesíti F e r d i n á n d o t Szalaházi T a m á s egri püspök, hogy a hanyagság vagy á r ú l á s következtében a Szapolyai kezébe jutott v á r f á r a d s á g és m i n d e n megerőltetés n é l k ü l Szilágyi Doctor P é t e r és az ő k ö z b e n j á r á s á r a a F e r d i n á n d h o z hű P e r é n y i P é t e r birtokába került.5 Szilágyi Doctor P é t e r Eger v á r á t is meg-védelmezte s e mellett S z a r v a s k ő v á r á t is F e r d i n á n d részére visszafoglalta. E szolgálatokért a hűtlenség b ű n é b e esett L i p p a i László b o r s o d v á r m e g y e i birtokaiból, v a l a m i n t m á s b i r t o k o k b ó l is 80 j o b b á g y t e l k e t a d o m á n y o z o t t neki F e r d i n á n d .6
J á n o s király, mielőtt Lengyelországba távozott volna,
1 Uo. I. 101. 128. — 1 NRA. fasc. 446. nr. 32. — 3 Uo. fasc. 8.
nr. 79. — 1 Magyar Hadi Krónika II. 10. — 6 Gévay, Gesandtschaft Ferdi-nands I. an Sultan Suliman I. 1528. Bécs, 1840. 30. 1. — 6 Szederkényi, Heves vár m. tört. II. 431.
8 0 F R Á T E R GYÖRGY. D I Ó S - G Y Ő R E L A D O M Á N Y O Z Á S A .
S a j ó - L á d o n állapodott meg. Itt értesült róla, hogy a miskolczi Mindszentek k á p o l n á j á n a k lelkésze, Márton p a p h á r o m vár-megyében bujtogatott ellene ; J á n o s király Mártont elfogatta s a S a j ó b a akarta belefojtatni. A buzgó F e r d i n á n d - p á r t i p a p csak Simon zágrábi püspök k ö z b e n j á r á s á n a k köszönhette, hogy J á n o s király bosszúját n e m töltötte ki r a j t a .1
S a j ó - L á d o n a gondviselés egy m á s papi e m b e r r e l is összeköttetésbe hozta János királyt. G y e r m e k k o r i régi isme-rőse volt, m é g a b b ó l az időből, m i k o r szülei h á z á n á l mint a p r ó d nevelkedett. Utjeszenics György volt ez, ki a világi élettel szakítva, a pálosok k l a s t r o m á b a vonúlt, s itt szerezte meg azt a m a g a s műveltséget, melylyel később két ország sorsát intézte. Röviden csak Görgy b a r á t n a k nevezték s Szapolyai J á n o s c s a k h a m a r fölismerte b e n n e a z o k a t a kiváló képességeket, melyek őt nagy dolgokra tették hivatottá. Ettől fogva egyik legbensőbb tanácsosa lett a királynak, ki n e m s o k á r a megtette őt k i n c s t á r n o k á n a k , m a j d pedig v á r a d i püs-p ö k n e k . Mint az ország általános történetéből tudjuk, püs-p á l y á j á n egész a bíbornoki méltóságig emelkedett.
János király élete vége felé a diósgyőri u r a d a l m a t hívé-nek, G y a r m a t i Balassa Z s i g m o n d n a k a d o m á n y o z t a s egyszer-smind kinevezte őt Borsod v á r m e g y e főispánjának.2 Balassa a z o n b a n J á n o s király halála u t á n elpártolt a Szapolyai háztól s ígéretet tett F e r d i n á n d n a k , hogy hűségére tér át s őt Magyar-ország igazi és kétségtelen k i r á l y á n a k kész elismerni, sőt a tartozó hűségesküt is leteszi. Ezt a készséget F e r d i n á n d király azzal viszonozta, hogy Diós-Győr várát m i n d e n tartozékaival, haszonvételeivel s minden jogszolgáltatással, mely rég idő óta m i n d világi, mind egyházi ü g y e k b e n ezzel vele j á r , neki és feleségének, F á n c s y B o r b á l á n a k s ö r ö k ö s e i n e k inscriptiókép-pen 20,000 jó és igaz súlyú m a g y a r a r a n y forintért átírta és átutalta. Azzal a biztosítással, hogy ha törvényes g y e r m e k ü k nem m a r a d n a , a k k o r a Balassa Zsigmond fitestvérei s ezek örökösei legyenek élvezői az inscriptiónak. Megengedte Ferdi-n á Ferdi-n d azt is, hogy Ferdi-néhai Országh László m i Ferdi-n d a z o Ferdi-n javait, melyek ez időszerint kezénél és b i r t o k á b a n v a n n a k , t o v á b b r a is megtarthassa és bírhassa, mindaddig, míg azokat
egyenér-1 Szerémi 178. 1. — 2 Fényes Elek, Geogr. Szótára III. 100.
S E R É D I G Á S P Á R . A K L A S T R O M O K P U S Z T U L Á S A . 8 1
t é k ű j a v a k k a l tőle m e g v á l t h a t j a . E z e n k í v ü l a b o z ó k i prépost-ság kegyúri jogát is Balassa Z s i g m o n d n a k és ö r ö k ö s e i n e k a d o m á n y o z t a , úgy mindazonáltal, hogy s z a b a d s á g á b a n álljon a k i r á l y n a k b á r m e l y i d ő b e n ez örökös kegyúri j o g a d o m á n y t Zsigmondnak, feleségének, ö r ö k ö s e i n e k és testvéreinek ado-m á n y o z a n d ó h a s o n é r t é k ű javak ellenében visszavenni.1
Közel n e g y e d s z á z a d o n át voltak Balassa Zsigmond és felesége a v á r m e g y é n e k úgyszólván korlátlan urai.
Egy másik h a t a l m a s híve F e r d i n á n d n a k , Serédi Gáspár, a f e l s ő m a g y a r o r s z á g i részek f ő k a p i t á n y a , szintén ez időben lett a v á r m e g y é b e n birtokos. 1541-ben a t o k a j v á r i u r a d a l o m m a l ,
noha ennek b i r t o k b a vétele ellen Izabella királyné tokaji vár-nagya, Buszkai Kornis J á n o s tiltakozott, T a r j á n falut szerezte meg.2 Ugyanez évben, m i n t h o g y két és fél h ó n a p i g 400 lovassal szolgálta a király ügyét, s ezért 4500 r é n e s f o r i n t zsold j á r t volna neki, ez összeg f e j é b e n a király a váradi k á p t a l a n birtokai-ból a b o r s o d v á r m e g y e i Aszaló és Felső-Zsolcza, valamint az a b a ú j v á r m e g y e i G a r a d n a és F o r r ó falvakat, melyek ez idő szerint m á r b i r t o k á b a n voltak, a kiváltás i d ő p o n t j á i g elzálo-gosította.3 Hiába tiltakozott e jogbitorlás ellen a váradi k á p -talan, 1543-ban a v á r m e g y e törvényszéke előtt4 s 1549-ben a leleszi couvent előtt,6 e birtokok s z á z a d o k f o l y a m á r a kisiklot-tak kezéből.
Minden t é r e n aljas haszonlesés és e r ő s z a k uralkodik.
Elpusztúlnak a szellemi k ö z p o n t o k : a m o n o s t o r o k és klast-r o m o k is. 1549-ben a Seklast-rédi Gáspáklast-r zsoldosa, a szeklast-rb Kuno-vics Miklós délszláv h u s z á r j a i v a l m e g r o h a n j a a kácsi monos-tort s egészen fölperzseli.6 Ugyanez i d ő t á j b a n Balassa Zsig-m o n d elpusztítja a diósgyőri r e Zsig-m e t e b a r á t o k klastroZsig-mát7 s 1551-ről jegyzik föl a sajóládi klastrom elenyésztél is.8
1 Podhraczky, Miskolcz város oklevelei 23. — 2 Gr. Vay cs. berkeszi lt. fasc. 509. — 3 NRA. fasc. 493. nr. 55. — 4 Uo. fasc. 870. nr. 29. — 5 Uo.
fasc. 1049. nr. 7 és 840. nr. 30. — 6 Jászói converti lt. I. 150. — 7 Acta eccl. Paulini Diós-Győr fasc. 1. nr. 17. — 8 Akad. I. Tört. 4r. 197.
Korovszky, Borsod varmegye története. I.
A T Ö R Ö K V E S Z E D E L E M .
Olák bevándorlók. — Mező-Keresztes oláh lakosai. — Törökországi had-járatokban résztvett nemesek. — A délvidéki nemesség menekülése. —
A budai török basa hódoltató h a d j á r a t a 1544-ben. — Miskolcz város veszedelme. — Elpusztult helységek. — Miskolcz újra épül. — Eger 1552-iki ostroma. — A hős Mecskey Istvánt a várkonyiak agyonverik. — A füleki basa pusztításai. — 1554-ben elhamvadt helységek. — Bornemisza Gergely keresztesi veresége. — A kazai csata 1558-ban. — Török beütések.
— A hajdúk féktelenkedései. — Falvak pusztulása 1564-ben. — A Szepessy család betelepedése. — A nemesi kúriák megerősítése. — Régi kastélyok.
— A csáti kastély. — Az arlói kastély. — A többi vármegyebeli kasté-lyok. — A török veresége Ónodná 1583-ban. — Eger vár török kézre jutása 1596-ban. — Cserépvár is elesik. — Elégett helységek lajstroma.
— A vármegye megváltozott ábrázata.
A
t ö r ö k e l ő n y o m u l á s a a B a l k á n - f é l s z i g e t e n n a g y k a v a r o d á s t i d é z e t t e l ő a z o t t l a k ó n é p e k k ö r é b e n . A k i c s a k t e h e t t e , m e n e k ü l t o n n a n n a g y o b b b i z t o s s á g o t n y ú j t ó o r s z á g o k b a . L e g -k ö z e l e b b esett M a g y a r o r s z á g s i d e m á r -k o r á n m e g -k e z d ő d ö t t a z i d e g e n e k b e ö z ö n l é s e . M i n d e n e k e l ő t t a p á s z t o r é l e t m ó d o t f o l y t a t ó o l á h o k j e l e n t e k m e g s n e m c s a k a f e l v i d é k h a v a s i l e g e l ő i t s z á l l o t t á k m e g , h a n e m l e b o c s á t k o z t a k a z A l f ö l d r e is.B o r s o d v á r m e g y é b e is j u t o t t b e l ő l ü k . M á r N a g y L a j o s k i r á l y k o r á b a n a kis G s e b f a l u b a n f e l t ű n i k e g y B o j á r n e v ű c s a l á d ,1 m e l y n e k t a l á n e g y e n e s l e s z á r m a z o t t j a C s á t o n a z a B o j á r K a t a l i n , S z í n i B o l d i z s á r n é , ki a XVI. s z á z a d m á s o d i k f e l é b e n s z e r e p e l .2
1 Szatmári Király es. U. 1341-ben : 159, 1360-ban : 86, 1381: 85. 1412.
Dl. 5989. és 9980. — s Jk. II. 455, 474, 774.
A keresztesvitézek egykori b i r t o k á n , Keresztesen Zsig-m o n d k o r á b a n oláh j o b b á g y o k telepedtek le. — ZsigZsig-mond király 1409-ben összes oláh híveinek p a n a s z á b ó l arról értesül, hogy a Diós-Győr v á r á h o z t a r t o z ó Keresztes oláh f a l u b a (in possessione n o s t r a Yalahali Keresztes n u n c u p a t a ) letelepedni s z á n d é k o z ó j o b b á g y o k a t egyesek erőszakkal v i s s z a t a r t j á k s n e m e n g e d i k o d a b e m e n n i . Megparancsolja tehát az összes f ő u r a k
-nak, f ő i s p á n o k n a k , v á r n a g y o k n a k , városi és falusi b í r á k n a k , hogy ezt a j ö v e n d ő b e n tenni ne m e r é s z e l j é k ; Borsod v á r m e g y e fő- és a l i s p á n j a i n a k pedig szigorúan m e g h a g y j a , hogy a vissza-tartott j o b b á g y o k a t Keresztes f a l u b a vezessék és vigyék vissza.1
Mikor pedig V. László király 1456-ban (a m á r a k k o r várossá lett) Keresztesnek pecsétet a d o m á n y o z , ezt az ott lakó oláh híveinek, p o l g á r a i n a k és vendégeinek k é r é s é r e teszi, kiknek v a j d á i t m á r m a g y a r nyelven Fekete Miklósnak, Deák J á n o s n a k és Bori Miklósnak nevezik.2
Ezek az oláh jövevények sokáig foglalkoztak p á s z t o r k o -dással, mint azt Serkei L o r á n t f i G y ö r g y és fia, T ó b i á s 1468-ban kelt záloglevele bizonyítja, kik midőn Abod f a l u j o k a t elzálogo-sítják, kivesznek egy j o b b á g y t e l k e t , m e l y e n egy j u h o k a t őriző o l á h p á s z t o r ( W a l a c h u s pastor videlicet ovium n o s t r a r u m ) lakik.3
Az oláhság a z u t á n teljesen felszívódik a v á r m e g y e i m a g y a r -s á g b a n -s a XV. -század végén a b e v á n d o r l á -s n a k m á r m i n d e n e m l é k e z e t e kihal.
Kétséget sem szenved, hogy H u n y a d i János és Mátyás török-országi h a d j á r a t a i b a n számosan vettek részt b o r s o d v á r m e g y e i n e m e s e k is. Boskovánvi Antalt pl. 1447-ben éppen a török h a d j á r a t b a n szerzett é r d e m e i é r t tűnteti ki a k o r m á n y z ó a k k o r , m i d ő n neki a Boldva folyó mellett Madarastelke nevű néptelen pusztát a d o m á n y o z z a .4
A Jagellók k o r á r a esik a h o r v á t o k és szerbek beköltözése is, melyről m á r f e n t e b b szólottunk. Az ország déli vidékeiről m e n e k ü l ő nemesség szíves fogadtatásra talált a mi v á r m e g y é n k -b e n is. 1480--ban, hogy csak egy példát említsünk, Móré J á n o s jászói és d ö m ö s i prépost atyafiúi szeretetből Őrös falu n e g y e d -részét, melyet a királytól kapott a d o m á n y ú l . Nagy L á s z l ó n a k
1 Dl. 9504. Wenzel, Dgy. 44. — s Dl. 15077. Wenzel 57. - 3 Dl.
16441. — 4 Csorna József gyííjl.
84 MISKOLCZ V E S Z E D E L M E .
és Kornethi Mihálynak a d o m á n y o z t a , minthogy a magyar-országi alsó részeken bírt nemesi u d v a r h á z u k t ó l a t ö r ö k megfosztotta őket.1
A mohácsi csata u t á n következett s z o m o r ú n a p o k b a n egyes török csapatok fölmerészkedtek v á r m e g y é n k déli határ-széléig, de ezek a r á n y l a g n e m sok kárt okoztak a lakosságnak.
Ez a hírtelen j ö t t r a b l ó t á m a d á s olyan volt, mint az á t v o n ú l ó zivatar; n é p ü n k c s a k h a m a r kiheverte,'2
1541-ben Buda elesett s egy basa székhelye lőn. Nem-sokára a b e r e n d e z k e d é s u t á n Borsod v á r m e g y e népe is fel-szólítást kapott, hogy hódoljon m e g a budai b a s á n a k s küldje el követeit, kikkel az a d ó r a nézve megállapodásra j u t h a s s o n . Különösen Miskolcz v á r o s á n a k szólt a p a r a n c s , melynek lakosai, úgy látszik, a basa többszöri fenyegetésére r á sem hederítettek.
Két esztendeig nógatta őket Mehemed basa, de hiába. Végre elhatározta, hogy fegyverrel fog érvényt szerezni k ö v e t e l é s é n e k . 1544. aug. h a v á b a n mintegy 8000 e m b e r b ő l álló sereggel Bákos m e z e j é r e szállott s o n n a n indúlt el Miskolcz városa ellen.
De hallgassuk meg a j ó Tinódi Sebestyént, ki «A szálkái m e z ő n való viadalról» szóló é n e k é b e n élénk színekkel írta le Miskolcz város v e s z e d e l m é t :
Nagy veszödelmeket az Budából tésznek, Kin szegin magyarok igen veszíkölnek.
Minap Memhet basa szólla terekeknek, Hogy nagy gyorsasággal véle készülnének.
Oly igen haragudt az szegín pórokra, Hogy meg nenriioldolnak szolgálni Budára, Nyolczezeren kiszálla ő az Bákosra, Rabolni indúla az neves Miskolczra.
Dulá, fenyegeté Miskolcznak városát.
() mind felrabolá jó rész tartományát.
Onnat ő elhoza négyezör rabokat, Kikkel ő hajtata szántalan barmokat.3
Ez iszonyatos pusztítást nemcsak Miskolcz városa sínylette meg, h a n e m rajta kivűl a k ö v e t k e z ő 45 helység lett a lángok
1 Dl. 18394. és 18396. — s A törökök «Vácztól fogva Gyengyesig, Miskolczig, Mobiig, az Nagy-Szegedig,Péterváradjáig, az Tisza Duna közütt mind megrablák, igetik.» Verancsics, II. 25. — 3 R. M. Költ. Tára III. 288.
M E C S K E Y I S T V Á N T O N V E K I K . 85 m a r t a l é k a : Aranyas, Kis-Győr. Geszt, L e á n y f a l v a , Alsó-Ábrány, Felső-Ábrány, Paszag,Szíhalom, Keresztes, Nagy-Mihály, P ü s p ö k i , Pély, Lövő, Négyes, Ernőd, N y á r á d , Vata, Igriczi, Kürt. Oszlár.
Paraszt-Bikk, Szalonta, Keresztúr, Papi, Szeged, Csécs, Mohi, Ónod, Korhi, Szirma, Alsó-Zsolcza, ()rös, ü é t a , Petri, Korom-háza, Nyék, Máli, Kis-Tokaj, V a k a r á c s , G ö r ö m b ö l y , B á b a , P a l k o n y a , T a r j á n és Kisfalud.1
Miskolcz városa ezt a nagy csapást még 1550-ben sem h e v e r t e ki. I. F e r d i n á n d király ez évben, hogy épülését elő-mozdítsa s lakosságát megszaporítsa, azokat, kik a leégett h á z a k h e l y é b e új házakat építenek, h á r o m évre m i n d e n n e m ű r e n d e s és rendkívüli adó, taksa, országos segély és k a m a r a haszna fizetése alól fölmentette.2 Ezenkívül a «piacz mellett való utczá-ban» azt a jobbágytelket, mely a n é h a i D e á k J á n o s magtalan halálával a k o r o n á r a szállott, Miskolcz v á r o s á n a k a d o m á n y o z t a , hogyr azon mészárszéket r e n d e z h e s s e n be.3
Eger hősies v é d e l m é b e n 1552-ben Borsod v á r m e g y e csa-pata is kitűntette magát ; Tinódinál olvassuk, hogy a v á r m e g y e 50 p u s k á s á t Bolyki T a m á s vezette.4 A t ö r ö k az itt szenvedett k u d a r c z á é r t úgy állt bosszút, hogy a k ö r n y é k b e l i falvakat föl-égette ; e k k o r pusztúlt el t ö b b e k közt T a r d és F e l s ő - T á r k á n y .5
Az elgyötört nép r o p p a n t fásúltságát m i sem m u t a t j a j o b b a n , mint az a s a j n á l a t o s esemény, mely közvetetlenül
E g e r o s t r o m a u t á n történt. A v á r egyik hős védője, Mecskey István a nehéz napok f á r a d a l m a i t o t t h o n á b a n ó h a j t v á n kipi-henni, «szép asszony társához h a z a erede» s V á r k o n y f a l u b a érkezett. Itt «útra való segétségöt kére.» Valószínűleg s z e k e r e k r e volt szüksége s követelte a falubeli lakosoktól, hogy a d j a n a k neki. A l a k o s o k n e m hogy n e m a d t a k , h a n e m fegyverrel k e z ö k -ben ellenállottak. Sőt az egyik paraszt fejszével h o m l o k o n sújtotta, a z u t á n d á r d á v a l leszúrták a n e m e s vitézt. Bornemisza Gergely deák Mecskey haláláért «nagy siralmat szerze v á r k o n i p ó r o k n a k , » de a gyilkost n e m tudta kézre keríteni."
Alig k e z d t e k az elpusztúlt helységek ú j r a éledni, 1554-ben t ö r ö k k é z r e j u t o t t Fülek s itt is egy b a s a fészkelte meg m a g á t .
1 1546-ban ezek részesülnek adómentességben p r o p t e r combustio-nem et devastatiocombustio-nem Turcarum.» Die. 68. — 2 Szendrei, Miskolcz Tört.
III. 212. — 3 Uo. III. 210 — 4 Régi M. Költ. Tára III. 114. — 5 Die. 1555.
335. és 373. — 6 Régi M. Költ. Tára III. 159.
86 A FÜLEK1 TÖRÖK.
ki szintén kivetette h á l ó j á t a borsodvármegyei falvakra. Minthogy ezek m á r a b u d a i b a s á n a k voltak adófizetői, t e r m é s z e -tesen v o n a k o d t a k az ú j t ö r ö k parancsnokot u r u k n a k elismerni.
E n n e k az lett a k ö v e t k e z m é n y e , hogy még ugyanez évben a török azokat a helységeket is fölégette, a melyek tíz esztendővel
E n n e k az lett a k ö v e t k e z m é n y e , hogy még ugyanez évben a török azokat a helységeket is fölégette, a melyek tíz esztendővel