Pempllinger Sebestyén az uradalom gondviselője. — Diós-Győr Balassa Zsigmond és felesége kezére jut. — Mária királyné igényei. - - Balassa elfoglalja a pálosok birtokait is. — özvegye a várat visszaadja a király-nak. — Az uradalom átvétele és tartozékai lö(>3. — Miskolcz és Mohi városok adója. — Miksa király elzálogosítja az uradalmat Perényi Gábor-nak 1504. — Perényi végrendelete. — Enyingi Török Ferencz és leányai.
A Bedegi Nyáry család. — A Hallerkői líaller család. — öreg Rákóczi György szerzi meg az uradalmat s egy tizedét Csernelházi Chernel György-nek adományozza. — Ez a rész Jászy János és Szepessy Pál birtokába j u t . — Az uradalom ú j r a a kincstáré lesz 1702. — Miskolcz város emel-kedése. — A lakosok egymáshoz való viszonya. — A v á r o s kőfalai és
kapui.
A mohácsi vészszel bezárulnak Diós-Győr t ö r t é n e t é n e k fényes i V. lapjai. A büszke falak n e m n y ú j t a n a k többé otthont a királyi család tagjainak s maga az u r a d a l o m is idegen kézre kerül.
Mária királyné, m i k o r az országot 1526-ban el kellett hagynia, Diós-Győr v á r á t P e m p t l i n g e r Sebestyénre bízta. A hű szász főúr, ki mint diósgyőri várnagy Borsod v á r m e g y e főispáni tisztét is betöltötte, körülbelül egy évtizedig volt a királyné itteni j a v a i n a k gondviselője. Úgy látszik, 1536 t á j b a n P e m p l l i n -gertől elfoglalták a János király h a d a i ; J á n o s király a z u t á n a várat és u r a d a l m a t , bizonyára pénzért, á r ú b a bocsátotta Gyar-mati Balassa Zsigmondnak. Balassa a Szapolvai J á n o s halála után átpártolt F e r d i n á n d h o z s e cselekedetének j u t a l m á ú l 1540-b e n zálog g y a n á n t Diós-Győrt és u r a d a l m á t kapta. Feleségével, Fáncsy Borbálával együtt ide jött lakni és korlátlan hatalommal zsarnokoskodott itt a j o b b á g y o k o n .
Mária királyné az országból való kiköltözködése u t á n is f e n t a r t o t t a D i ó s - G y ő r h ö z igényét s még a 40-es é v e k b e n is megújította ebbeli követelését. Azonban h i á b a emelt óvást b á t y j á n á l az u r a d a l o m e l a d o m á n y o z á s a ellen, F e r d i n á n d n e m iidta azt neki t ö b b é vissza.
Balassa Zsigmond, hogy j ö v e d e l m e i t növelje, elfoglalta a pálosok diósgyőri és szentléleki k l a s t r o m á t s földig r o m b o l t a t t a . Mikor így f ö l d ö n f u t ó k k á .
tette a b a r á t o k a t , egvsze- e>tl* \ A v S r ű e n elvette tőlük Zemplén
v á r m e g y é b e n levő H a r s á n y , ^ y l ^ M ^ ^ ^ ^ l J ^ ^ f C t'aluiokat, t o v á b b á csabai,
liosgyori es miskolczi mai- J & f r ' . ^ J f í , maikat, összes szőlőiket,
szántóföldjeiket, rétjeiket, valamint J e n k e nevű pusz-tájokat.1 Igaz, hogy később visszaadta, de a szegény
ba-rátok ezt a kegyetlen csa- E ^ i ^ ^ a . - , t , ^ h p ^ j t i pást nem t u d t á k többé ki- ^ i i í ' ^ i f 4J fëtëlÉEM
W- i u r Jfifffc
heverni. S Ma W! ffijfc
Özvegy Balassa Zsig J ^ i Ë w ^ t . • '')'•~ -m o n d n é F á n c s y Borbála,
ki mint m á r említettük,
1503. febr. 5-én h ú n y t el. p / ' i
a diósgyőri u r a d a l m a t vég-rendeletileg 1. F e r d i n á n d
királynak hagyta, elenged- A S Z E N T L É L E K I KOLOSTOR ROMJAI.
v é n a rajta levő pénzt is. Ez évi m á j u s 19-én a király biztosai T h u r z ó F e r e n c z , Csömöri Zay F e r e n c z és Pesti F e r e n c z át is vették az u r a d a l m a t s pontosan l a j s t r o m b a foglalták tartozékait s jövedelmeit. E szerint a tartozékok a következők voltak : Diós-Győr város (103 jobbágytelek és 8 zsellér), Kápolna (25 telek), Radistyán (11 egész jobbágytelek, 13 pusztúlt), Rábony (13 egész telek, 2 fél telek, 12 zsellér), Parasznya (fél j o b b á g y -telek 11, zsellér 6, pusztúlt 5), Csaba (egész jobbágy-telek 9, zsellér 1), Kis-Györ (12 egész jobbágytelek, 12 fél jobbágytelek,
1 Acta eccl. Pauli ni Diós-Gvör fasc. 1. nr. II
13 zsellér, 3 puszta), Petri (7 egésztelek, 4 leltelek, 9 zsellér), Varbó (22 egész jobbágytelek, 20 féltelek. 3 zsellér, 4 pusztúlt), Miskolcz város (244 jobbágytelek, 21 pusztúlt, 75 zsellér), Mohi v á r o s (80 egész jobbágytelek, 49 féltelek, 20 pusztúlt), Mező-Kövesd város (92 egész jobbágytelek, 36 zsellér, 10 pusztúlt), Keresztes város (79 egész jobbágytelek, 27 zsellér). Miskolczon az Óvárosban a j o b b á g y t e l k e k e n kívül 17 nemesi kúria állott.
Az Újvároson 4 volt a nemesi kúriák száma. A Mindszent-utcza, mely az ispotályhoz tartozott, 22 zsellérházat foglalt m a g á b a . A P a p s z e r , Tót-utcza és Piacz 53 zsellérházat számlált s ezek m i n d az egyháznak és a lelkésznek szolgáltak. Ugyanitt az u r a d a l o m n a k volt 5 szőlője s egy kaszáló rétje. A l a k o -sok mind g a b o n á j u k , m i n d b o r u k u t á n kilenczedet fizettek.
Az Óváros adója : Szent György n a p k o r fizet 6 d é n á r híján 7 frtot, egy d é n á r é r t é k ű sajtot ad 7 darabot, tojást 52-őt.
Szent Mihály n a p k o r szintén 6 d r híján 7 frtot ; k a r á c s o n y k o r tartozik adni 4 ö k r ö t és 4 sertést vagy pedig 16 frtot. Árpát vagy zabot 52 köblöt, k e n y e r e t 52-őt, tyúkot 27-et. Gyertya-szentelőkor 6 dr híján 7 frtot. Az Újváros fizet Szent György n a p k o r 14 frt 50 drt, Szent Mihály n a p k o r is u g y a n a n n y i t . Gyertyaszentelőkor ad 1 ökröt, 2 sertést és egy h o r d ó sört 50 köböl t a r t a l o m m a l , m e l y e k é r t a lisztek eddig kaptak 8 frtot.
Szolgálmányok: tartoznak Diós-Győrbe 1 I h á z a n k é n t egy f u v a r fát szállítani.
Mohi város lakosai régente tartoztak a király szükségére Diós-Győrből B u d á r a bort fuvarozni. Nekik kellett a v á r épí-tésére is fát fuvarozni, valahányszor a szükség úgy kívánta.
Ók gondoskodtak a vár s z á m á r a halakról is. m e l y e k n e k az árát a h í d v á m jövedelméből fedezték. A H é j ő vizén volt itt malom, h á r o m kővel (régebben négy köve volt), mely vala-m i k o r az oltárigazgatóé volt, de a vala-mióta oltárigazgatók nin-csenek, a városiak foglalták azt le. A z o n b a n Balassa ezt a m a l m o t elvette tőlük s a várhoz kapcsolta. A malom szombat-napi j ö v e d e l m é t Mohi város parochusa kapta, a többi n a p o k o n a jövedelem a vár javára esett.1
Az u r a d a l o m nem sokáig volt a királyi k a m a r a kezelése alatt. Miksa király ugyanis 1564. nov. 9-ikén Bécsben kelt
el-1 Urb. et conscr. fasc. 5 nr. 1. P o d h r a c z k y , Miskolczi oki. 41.
P E R É N Y I GÁBOR É S Ö R Ö K Ö S E I . 165 h a t á r o z á s á v a l 63,000 m a g y a r írtért elzálogosítja P e r é n y i G á b o r -nak.1 P e r é n y i decz. 2-ikán kelt i r a t á b a n kötelezte magát, hogy a v á r h o z tartozó alattvalókat t ö r v é n y t e l e n a d ó k k a l és szolgál-tatásokkal, m e l y e k r e őket v a l a m i k o r Balassa kényszerítette, terhelni nem fogja, a v á r a t a király ellenségeinek kezére n e m játsza, s a m i k o r k í v á n t a t n i fog, a zálogösszeg lefizetése
elle-n é b e elle-n m i elle-n d e elle-n elleelle-nkezés elle-nélkül visszabocsátja.2
P e r é n y i G á b o r m á r e k k o r elbetegesedett e m b e r volt.
Még ez évi decz. 15ikén F ü z é r v á r á b a n elkészítette v é g r e n d e -letét s e b b e n Diós-Győrt szerelmes feleségének, Gúthi Országh Ilonának hagyta m i n d addig, míg a király vissza n e m váltja.3
P e r é n y i G á b o r 1507-ben bekövetkezett halála u t á n c s a k u g y a n özvegyéé lett a v á r , s minthogy neki g y e r m e k e i n e m m a r a d -tak, királyi beleegyezéssel végrendeletében h ú g á n a k , Borbálá-nak, E n y i n g i T ö r ö k F e r e n c z n é n e k hagyta az u r a d a l m a t .4
E n y i n g i T ö r ö k F e r e n c z e t és feleségét 1570-ben iktatta be az u r a d a l o m b i r t o k á b a az esztergomi s z é k e s k á p t a l a n . Az ikta-tásnak ellene m o n d o t t H o m o n n a i György, felesége P e r é n y i Erzsébet és ettől született g y e r m e k e i , György és F r u z s i n a nevében, de m i n d e n e r e d m é n y nélkül.5 T ö r ö k F e r e n c z n e k , ki a híres T ö r ö k Bálint fia volt s a h u n y ad vármegyei ö r ö k ö s főispánságon kívül a d u n á n i n n e n i részek f ő k a p i t á n y i tisztét viselte, két leánya m a r a d t ; az egyiket, Zsuzsáimat Bedegi N y á r v Pál, a másikat, E u f r o z i n á t pedig H o m o n n a i István vette felesé-gül. T ö r ö k F e r e n c z halála u t á n l e á n y a i ö r ö k ö l t é k az uradal-m a t ; de csak N y á r y P á l n a k uradal-m a r a d t a k gyeruradal-mekei. H á r o uradal-m fia volt: Miklós, Pál és Zsigmond s egy leánya, B o r b á l a : ez előbb Varkocs G y ö r g y n e k , m a j d m i k o r özvegységre jutott. Haller G y ö r g y n e k lett a felesége.
E k k é n t jutott a diósgyőri u r a d a l o m a Bedegi N v á r y a k s általuk részben a Haller család kezére. A N y á r y család fél s z á z a d n á l h o s s z a b b ideig volt az u r a d a l o m birtokosa, s m á r úgyszólván egészen örök jogot formált hozzá. Az idősb Pál fiai rossz gazdák voltak, s lia pénz dolgában megszorultak, e g y r e - m á s r a a d o g a t t á k el az u r a d a l o m h o z tartozó telkeket, házakat, szőlőket, pinczéket stb. «Ezek — ú g y m o n d 1706-ban
1 S z e n d r e i , Miskolc: tört. II. 130. — 5 ATM. f a s c 266. n r . 2. — 3 Szend-rei, II. 130. — 4 F é n y e s , Geogr. Szótár III. 100. — 5 NRA. fasc. 305. n r . 6.
a birtoklásban egyik utódjuk, i f j a b b Szepessy Pál — sok esz-tendőkön vesztegették, egynek is, m á s n a k is zálogosították, a j o b b á g y o k a t sessiójokkal, szőlőjükkel liberálták, úgy a n n y i r a ,
hogy végre alig m a r a d o t t valami a kezük közt. Ezen N y á r y urak szerették mind a szép köntöst, mind a szép lovat, mind a színes u d v a r t s mind az b ő konyhát, de m i n d n y á j a n rossz gazdák lévén, k ü l ö n b e n az p i p e r é r e n e m értek, h a n e m a jószá-gokat adták és kínálták».1
F e n m a r a d t azoknak az inscriptióknak a jegyzéke, melye-ket Miskolcz v á r o s á b a n 1609. óta a Nyáry utódok eszközöltek;
egyedül itt 83-ra megy a számuk. Közöttük tekintélyes nevek-kel t a l á l k o z u n k ; így 1009-ben Csorvássy János. 1620-ban Zabari Péter, 1630-ban Czene János, 1634-ben P a d á n i P é t e r prédiká-tor, 1638-ban Húsvét István, 1634-ben Szintai Márton, 1633-ban Boldizsár Imre, 1621-ben Kún István, 1631-ben Szepessy János.
1640-ben Sámsondi Márton miskolczi prédikátor, 1647-ben Sze-pessy Mátyás, 1647-ben Her György, 1652-ben Dőry István, 1650-ben a sajóládi pálos a t y á k , 1645-ben Kecskeméti István.
1623-ban T ö r ö k , másként Kömlei János, 1621-ben Szepessy György, 1670-ben T e r n y e i A n d r á s p r é d i k á t o r s még többen m á s o k is nyertek b i r t o k a i k r a inscripliót.2
Haller Györgynek és Nyáry B o r b á l á n a k fia, Sámuel 1639-ben a diósgyőri őrség f ő k a p i t á n y á n a k írja magát.3 0 1 643-b a n szomorú véget ért Kicsiny csapattal török területre por-tyázni r á n d u l t ki, de az egri törökök nagyobb számú csapattal utóiérték s hatodmagával lekaszabolták. H a r m i n c z éves volt mindössze s nemcsak az erdélyi f e j e d e l e m sajnálkozott nyo-m o r ú s á g o s elvesztén, h a n e nyo-m a t ö r ö k nagyvezér is részvéttel vette a hírt haláláról. Egyetlen lia m a r a d t , György, kinek Bethlen Eva volt a felesége.4 E n n e k a Györgynek kiskorúsága i d e j é n L ó n y a y Zsigmond volt a g y á m j a (1647-ben). Valószínű-leg a Haller családdal való rokonság r é v é n formáltak jogot a diósgyőri u r a d a l o m h o z L ó n y a y Zsigmod és feleségétől, Varkocs Margittól származott leányai: Zsuzsánna Bocskay Istvánné, Anna Wesselényi Istvánné és Margit Telegdy Istvánné.5
1 I f j . Szepessy Pál jegyzökönyve. — 2 Proc. Tab. 1297. — 3 Akad. II.
T ö r t . 4 r . 197. — 4 Turul. IV. 03. — 5 Jk. VI. 540.
C H E R N E L E K . 167
Ez i d ő t á j t az ö r e g R á k ó c z i György fejedelem megvette a X y á r v a k részét és sok esztendeig bírta. Kedves e m b e r e és u d v a r i tisztje volt Csernelházi Chernel György, kinek az ura-dalom tizedrészét «conferálta e g y n é h á n y ezer f r t o n , a többi részét pedig ezen diósgyőri jószágnak m e g u n v á n azért, mivel mind el volt anticipato a N y á r y a k t ó l vesztegetve, a N y á r y f a m í l i á n a k remit tál ta».1
C h e r n e l György u t á n h á r o m tia ö r ö k ö l t : György, P á l és Bálint Györgynek csak Y a r b ó n volt osztályrésze s a diósgyőri tizedrész Pál és Bálint közt oszlott m e g e g y e n l ő k é p p e n . Mint-hogy ezek az egri t ö r ö k miatt n e m vehették hasznát e birto-k u birto-k n a birto-k , Chernel Bálint a m a g a részét 1000 tallérért Jászy J á n o s n a k , Chernel P á l pedig a m a g a részéi 2000 tallérért idősb Szepessy P á l n a k zálogosította el.'2 Szepessy Pál a z u t á n a Jászy ö r ö k ö s ö k részét is m e g s z e r e z t e .
A Halierek a XYII. s z á z a d m á s o d i k felében is b i r t o k á b a n m a r a d t a k a m a g u k részének. így 1670-ben Malier György m i n t Diós-Győr v á r á n a k egyik ö r ö k ö s u r a tiltakozott az ellen, hogy Suskovics J á n o s diósgyőri k a p i t á n y lovainak hulladékát a vár-u d v a r k ö z e p é r e h o r d a t j a . ' E n n e k fiától, Sámvár-ueltől a kincstár 1702-ben az u r a d a l m a t elperelte s ettől fogva ú j r a a királyi kincstár lett itt a földesúr.
A B á k ó c z i - f o r r a d a l o m b a n megkisérlette ugyan Haller Sámuel, hogy az u r a d a l m a t visszaszerezze s e végből a fejede-lemhez folyamodást is adott be. De m i n d e n igyekezete d u g á b a dőlt s czélját nem érhette el.1
Egyébiránt n e m c s a k a X y á r v a k , h a n e m a Halierek is b ő v e n osztogatták az inscriptiókat az u r a d a l o m b e l i l a k o s o k n a k . A fent hivatkozott jegyzék szerint Miskolczon 66 pénzes e m b e r -nek zálogosítanak el telkeket.3
A diósgyőri u r a d a l o m b a n kétségkívül a l e g h a t a l m a s a b b fejlődést m u t a t j a Miskolcz városa. E g e r eleste u t á n r e n d k í v ü l fölszaporodott a l a k o s s á g a ; 1598-ban, ha ugyan a dicalis lajstrom-ban n e m tollhiba ez a szám, 443 ház esett a d ó alá.tí Két év múlva vagyis 1600-ban m á r a házak száma 285-re szállott alá,
1 Ifi. Szepessy Pál jkve. — 5 Uo. — 3 Be nem jegyz. ir. I I . 714.
-* Lymbus II. Rákóczi F. prolocolhuna 1704. — 5 Proc. Tab. 1297.
-r' Die. 800.
1601-ben pedig 173-ra. 1602-ben m é g j ó v a l kevesebb házat adóztat m e g az a d ó r o v ó ; ú. m. 123-at, ezen kívül 13 nemesi kúriát jegyez föl, ő Felsége a király nevén meg két ház áll (hihetőleg m a g s z a k a d á s következtében).1
Minthogy a XVII. század elején a v á r o s b a n számos h a j d ú telepedett le, kiket előbb Bocskay, m a j d Bethlen G á b o r az a d ó alól fölmentett, gyakori volt a s ú r l ó d á s egyfelől a nemesek, másfelől a jobbágyok, zsellérek és h a j d ú k között. Úgy hogy a v á r m e g y e 1632-ben kénytelen volt a közöttük levő viszonyt szabályrendelettel elintézni. Mindenekelőtt 1. a korcsmáitatás dolgát limitálta akként, hogy Szent Mihály naptól fogva (mint-hogy a b o r m é r é s joga Szent György n a p t ó l Szent Mihály napig a diósgyőri u r a k a t illeti) Kiskarácsony napjáig (újév) legyen szabad szegénynek, gazdagnak, parasztnak, n e m e s n e k , h a j d ú -nak válogatás nélkül bort á r ú i m . Kiskarácsony n a p után pedig Szent György napig a városé legyen a korcsma és a város árúitasson bort. A ki ez ellen vét, 12 frt büntetéssel s ú j t a n d ó . 2. A m é r t é k e k r e nézve azt végezte a v á r m e g y e , hogy mind a n e m e s e k , m i n d a h a j d ú k és p a r a s z t o k a város igaz m é r t é k é -vel éljenek, a v á r o s szapúját a kassai f é l k ö b ö l h ö z igazítván, és a régi szokás szerint m i n d pecsétes szapút, mind ilczét a v á r o s bírájától vegyenek. Ha valaki h a m i s m é r t é k k e l él s a r r ó l a bíró t u d o m á s t szerez, a n e m e s e m b e r t a vármegye, a paraszt h a j d ú t és paraszt e m b e r t a város b í r á j a 12 frltal bün-tesse. 3. Büntetés alá esnek azok is, kik a tilalmas területeket be n e m kerítik vagyis povyolalot n e m csináltatnak. 4. A gonosz-tevőket, minthogy a v á r o s n a k kiváltsága v a n a latrok bünte-tésére, kiket a b í r ó esküdt emberével együtt fog meg, azokat ne tartozzék se a földesúrnak, se az alispánnak vagy szolga-bírónak kiadni, h a n e m é r d e m ö k szerint büntesse meg. A kiket pedig az alispán vagy a szolgabíró és esküdtek t a r t ó z t a t n a k le vagy adnak át, azokat a város bírái t a r t o z n a k u g y a n ideigle-nesen a k a l o d á b a betenni és azután az a l i s p á n n a k átadni, sőt ha kívántatik, kísérőt és szekeret adni 12 frt büntetés alatt.
5. IIa valaki kereskedésképpen valami eladó m a r h á t , úgymint gabonát, halat csikót és ezekhez hasonlókat viszen vagy h a j t be a városba és ott el a k a r j a adni, tartozzék azt a piaczra vinni
1 Die. 20. 842. 847.
MISKOLCZ VA LAI. 169 és ott eladni. A maga majorságát a z o n b a n m i n d e n k i a maga h á z á n á l is árulhatja. Az is meg van engedve, hogy a keres-kedő eladó m a r h á j á t , lia a városban nem a k a r j a eladni, tovább viheti vagy hajthatja.1
Míg ekként a belső ellenségeskedés elharapódzásának iparkodott a város korlátokat állítani, nem feledkezett m e g a polgárokat külső ellenség ellen is oltalmazni. A XVII. század második felében a város fallal vette magát körűi s egy d a r a b ideig Miskolcznak erődített jellege volt. Ezek a falak hihetőleg csak f á b ó l készült palánkok voltak, melyek szervezett hadsereg t á m a d á s á t aligha bírták volna ki. De a k ó b o r katonák s a szegénylegények ellen elég oltalmat biztosítottak. H á r o m kapu közvetítette r a j t u k a ki- a b e j u t h a t á s t : a csabai, a szentpéteri és a F á b i á n - k a p u ; ez utóbbi a Fábián-utczából nyílott. Már 1685-ben elrende i a tanács, hogy a város k a p u i r a a kapusok szorgalmatosan vigyázzanak s egyetlen szekeret se bocsássa-nak be a bíró híre nélkül.2 1688-ban m á r városi falakról szó-lanak az egykorú följegyzések; ez é v b e n a v á r m e g y e elhatá-rozza, hogy azok a birtokos nemesek, kiknek a k á r a falakon belől, a k á r a falakon kívül vagy a h a t á r b a n j o b b á g y a i k van-nak, a katonaság részére teljesítendő f u v a r o z á s alól mentesek s az alól ki legyenek véve.;t Azonban ezek a p a l á n k o k lassan-ként elkorhadtak, kipusztultak. Mikor a Rákóczi-forradalom első hállámverése Miskolczig eljutott, a város 1703-ban sietett a kerítést megújítani ; «ezen évben keríttetett be a város tövis-sel az kuruczságnak újabb feltámadásának alkalmatosságá-val» — m o n d j a a városi protocollum.4 A kerítés alatt árok vonult el, melyet 1734-ben és 1739-bcn újíttatott meg a város.5
A várost 1700. s z e p t e m b e r h a v á b a n Rabutin osztrák generális teljesen elhamvasztotta; de Miskolcz c s a k h a m a r ú j r a feltámadt hamvaiból s évtizedről évtizedre n y e r t jelentő-ségében.
1 Jk. V. 82. 83. — 5 MJk. I. 418. Szendrei, III. 536. — 3 Jk. XI. 51.
4 MJk. I. 582. — 5 Uu. 414 és 698.
X V