BORSOD VÁRMEGYE TÖRTÉNETE
A LEGRÉGIBB IDŐKTŐL A JELENKORIG
•
BORSOD VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGÉNEK. MEGBÍZÁSÁBÓL ÍRTA
D
BBOROVSZKY SAMU
A M. T U D . A K A D É M I A L. TAGJA, A M. TÖRTÉNELMI T Á R S U L A T T I T K Á R A
ELSŐ KÖTET
A V Á R M E G Y E Á L T A L Á N O S T Ö R T É N E T E AZ ŐSKORTÓL A SZATMÁRI BÉKÉIG
SZÍNES CZÍMERRAJZZAL ÉS SZÖVEGKÖZI KÉPEKKEL
B U D A P E S T , 1 9 0 9
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA PALOTÁJÁBAN
B O R S O D VÁRMEGYE CZÍMERE.
AM. KIR. QRS? 1rVFLTÄR
K Ö N Y V T Á R A.
J v
/ W
Hornyánszky Viktor es. é s kir. udvari könyvnyomdája B u d a p e s t e n .
TÁRTA LOM.
ELŐSZÓ
I. A Z Ő S K O R .
Tenger a vármegye területén. — A m a m m u t h . — Az ősember.
— A palaeolith és neolith-kor. — Neolith-kori telepek. — A b r o n z k o r és emlékei. — Temetkezés; kaptár-sirok. — Kelták. — Géták és dákok. — Boiok pusztája. — Metanasta jazygok. — Germán népek. — Hunnok. — Avarok és szlá-
vok. — Földvárak. — A Csörszárka 1—7
L a p
XI—XVI
II. A N É V A D Ó V Á R .
Szlávok és germánok. — Szláv eredetű helynevek. — Germán helynevek. — A vármegye megszállása Anonymus szerint.
— Anonymus és vármegyénk helynevei. — A Borsod név.
Borsod vár uradalma. — Várbirtokok. — A vár későbbi
szerepe 8—14 III. A K E R E S Z T Y É N S É G .
Szent István és a vármegyék. — A vármegye-ispán. — Várkato- naság. — Várjobbágyok. — Udvarbíró, a későbbi alispán. — Királyi szolgák, vagyis nemesek. — Szolgabírák. — Kikiál- tott gyűlések. — Az egri püspökség alapítása. — Birtokai.
— A káptalan és birtokai. — Főesperesi kerületek. — Az első plébániák a vármegye területén. — Egyházi tized. — Tizedelő kerületek. — Benedek-rendi szerzetesek. — A szászdi monostor. — A tapolczai apátság. — A kácsi monostor. — A keresztyénség elterjedése. — A pogány besseuyők meg- térítése. — A kúuok. — A bél-háromkúti apátság. — A bes-
senyők és kunok beolvadása a magyarságba 15—24
IV. A N E M Z E T S É G E K . Lap A nemzetségek kétfélesége. — A vármegye területén keletke-
zett nemzetségek: a Miskócz, Órösúr és Bél nemzetség. — Az ide szakadt nemzetségek : az Aba, Ákos, Apocz, Balog, Básztély, Bogát-Badván, Hunt-Pázmán, Kán, Koppány, Rátót
és Sartivánvecse nemzetség 25—30 V. A VÁRMEGYE ALAKULÁSA.
A vármegye szerepköre. — Az igazságszolgáltatás. — A tüzes vaspróbaítéletek. — A hévvízi (tapolczai) apát jobbágyainak p ö r e 1214. — Rablás miatt indított pör a vámosi jobbágyok ellen 1219. — A Bereute, Lánczi, Mucsony, Radistyán és Császta falvakban lakó borsodi várkatonák ellen folyt rágal- mazási pör 1219. — A király katonáinak lovasrendjéből való várnépek pöre 1219. — Királyi tárnokok istenítéleti ügye 1220. — Kártételi pör 1221. — Ingóságok elpusztítása és elharácsolása 1221. — Némely várnépek kétségbevont szabadsága 1221. — Igazságtalan bírságok és illetéktelen adók miatt a várispán ellen folyt pör 1222. — A pristaldu- sok. — Kiváltságos várnépek. — Kiküldött királyi bírák.—
Várjavak eltékozlása. — Legrégibb főispánok. — A tatár- járás. — A mohi csata. — IV. Béla menekülése. — A vár- szerkezet felbomlása. — Diós-Győr. — A diósgyőri pálo- sok. — Dédes. — A szentléleki kolostor. — Éleskő. — Cse-
répvár. — Csorbakő. — A vármegyei ítélőszék 31—42 VI. DIÓS-GYŐR KIRÁLYOK OTTHONA.
Az Árpád-ház kihalta. — Ernye lia István nádor. — Fiainak lázadása és bukása. — Birtokaik eladománvozása Debre- czeni Dózsa nádornak. — Diós-Győr a király kezén. — Nagy Lajos és utódai Diós-Győrött. — Hunyadi Mátyás. — A vár leírása. — Főispánok az Anjouk korában. — Városok kivált- ságai. — Telepítések. — Piaczok. — Szerzetes-rendek. — Keresztes lovagok. — Karthausiak. — Óbudai apáczák. — Pálosrendi kolostorok. — A pálosok birtokai. — Királynék
birtoklása. — Diós-Győr utolsó királyi lakója, Mária királyné 43—54 VII. FŐURAK, NEMESEK, JOBBÁGYOK.
Birtokviszonyok az Anjou-korban. — Trencséni Csák Máté. — Kenegunda úrasszony önfeláldozása. — A rozgonyi csatá- ban szerzett érdemek. — A Bebekek. — A Kazai Kakas család. — A Lorántfiak. — A Pntnoky család. — A Pásztói
család. — A Daróczi Tibótok. — A Sályi család. — A Geszti család. — Az Ónodi Czudarok. — A Rozgonyiak. — A Pe- rényiek. — A Tornaiak. — Meszesi Demeter püspök és családja. — A Hangácsi család. — A Szirmai család. — A Szemere család. — A Szentpéteriek. — A Bánfalvi Báriu- sok. — A Palócziak. — Brankovics György szerb despota.
— Nemesi családok. — Nemesség-lakta falvak. — A jobbágy- ság. — A kilenczed behozatala. — Házasság jobbágyok és nemesek közt. — A földesúri szék
VIII. A HUSZITA MOZGALOM.
Brandeisi Giskra János. — A cseh invasio k á r o s hatása. — Zsigmond hadügyi szabályzata. — Vármegyei nemesek a cseh háborúkban. — Modrar Pál megszerzi a nagyidai u r a - dalmat. — A n y á r á d i béke. — Galgócz és Vadna cseh rabló- várak. — Vármegyei nemesek a csehekkel szövetségben. — Vadna elfoglalása 1458. — Galgócz, Sajó-Németi és a többi Sajó-vidéki cseh erősségek visszafoglalása. — A sajószent-
p é t e r i e k esete. — A huszita tanok vármegyénkben . . . 69—72 IX. A NEMZETI SÜLYEDÉS.
A Jagellók. — Anna és Mária királyné. — Miskolcz v á r o s ré- szére adott kiváltságok. — Szabadalmak megújítása. — Vár- megyénk az 1505. évi rákosi országgyűlésen. — A Szapolyai család borsodvármegyei birtokai. — Beköltözött horvát nemesek. — A Dózsa-lázadás. •— Az 1514-iki törvény. — A Báthoriak. — T o m o r i Pál borsodi birtokai. — A mohácsi csatában elesett borsodvármegyei főurak és nemesek. — A miskolczi országgyűlés 152G. szept. 15-én. — A két ellen- királv viszálya. — Bodó Ferencz mezőkeresztesi veresége.
— Dédes vár Ferdinándé lesz. — Márton miskolczi pap bujtogatásai. — Fráter György Sajó-Ládon. — Ferdinánd király Balassa Zsigmondnak inscribálja a diósgyőri ura- dalmat. — Serédi Gáspár birtokszerzései. — A monostorok
és klastromok pusztúlása 73—81 X. A TÖRÖK VESZEDELEM.
Oláh bevándorlók. — Mező-Keresztes oláh lakosai. — Török- országi h a d j á r a t o k b a n résztvett nemesek. — A délvidéki nemesség menekülése. — A budai török basa hódoltató h a d j á r a t a 1544-ben. — Miskolcz város veszedelme. — El- pusztúlt helységek. — Miskolcz ú j r a épül. — Eger 1552-iki ostroma. — A hős Mecskey Istvánt a várkonyiak agyonve-
L a p
55—68
rik. — A füleki basa pusztításai. — 1554-ben elhamvadt hely- ségek. — Bornemisza Gergely keresztesi veresége. — A ka- zai csata 1558-ban. — Török beütések. — A hajdúk féktelen- kedései. — Falvak pusztulása 1564-ben. — A Szepessy család betelepedése. — A nemesi kúriák megerősítése. — Régi kas- télyok. — A csáti kastély. — Az arlói kastély. — A többi vármegyebeli kastélyok. — A török veresége Ónodnál 1583- ban. — Eger vár török kézre jutása 1596-ban. — Cserép- vár is elesik. — Elégett helységek lajstroma. — A vár- megye megváltozott ábrázata
XI. A R E F O R M Ä C Z I Ó.
Általános elcsüggedés. — A Perényiek és Bebekek. — Eger vár főkapitányai. — A felsőmagyarországi főkapitányok. — Pro- testáns földesurak. — Diós-Győr és Miskolcz reformáeziója.
— Az első esperes miskolczi pap. — A quartáról kiállított menedéklevelek. — Református ekklézsiák. — Káplántartás.
Beformátus lelkészek jövedelme. — A varbai prédikátor menedéklevele. — Hevesi Mihály octava-bora 1579. — A lutheránus Perénvi Gábor és a vármegyei papság. — Thúri Pál sajószenlpéteri prédikátor küldetése. — A kálvinizmus elterjedése. — A tiszáninneni négy esperesség. — Saját ká- nonai. — A hívek erkölcsi élete. — Katholikus plébániák.
— A miskolczi katholikusok 92—103 XII. AZ I S K O L Á Z Á S .
A falusi iskolák. — Jobb tanulók külföldre küldése. — A pro- testánsok és az iskolaügy. — XVI. századi iskolai szabály- zat. — A rektorok milyen magaviseletűek legyenek ? — Ellátásuk. — Nevezetesebb protestáns iskolák a vármegye területén. — Külföldi egyetemeken járt borsodi ifjak. — Wittembergben tanult vármegyei protestáns papok. — Sze- gény tanulók segélyezése. — Az iskolamester jövedelme. — Városi polgárok alapítványai tanulók számára. — Az iro- dalom. — A szerzetesek az irodalom művelői. — A diós- győri parochia könyvtára. — Főúri könyvtár. — A vár-
megyei magistratus és a törvénykönyvek 104—109 XIII. T Á B S A D A L M I É L E T .
Városi és falusi élet. — A társadalmi rendet megzavaró bűnök.
Lopás pöresetei a legrégibb időben. — Rágalmazás és szidalmazás. — Gonosztevők üldözése. — Zendülés. — Bünte- tések. — Ezek megváltása. — A paráznaság.— A miskolczi szegények-háza (ispotály). — A vármegye városai. — Adó-
Lap
82—91
zás. — Dicátorok. — Porták. — Hódoltak és hódolatlanok.
— Házi adó. — Koronaőrzési adó. — Hadi adó. — Adó- kivetés. — Üj adókulcs. — Adóelengedés — A pénz. — Kereskedelem. — A bor. — Hitel. — Városi vám. — Hamis m é r t é k . — Fűszerek. — Élelmi szerek. -— Hidvámok. — Az ipar. — Gzéhek. — Árszabások (limitatiók). — Sörneve- lés. — Mészárosok. — A hús ára. — A korcsmálási jog. — Malmok. — Malmok építése, adója. — Malmok felsorolása.
- Molnárok. — Az őstermelés. — Méhtenyésztés. — Ser- téstenyésztés. — Ló és s z a r v a s m a r h a . — Gyümölcsterme- lés. — Konyhakertek. — Szőlőmívelés. — A bor értékesí- tése. — Áldomásivás — Erdők. — Vadászat. — Vadasker-
tek. — Elemi csapások 110—101 XIV. A DIÓSGYŐRI URADALOM.
Pempflinger Sebestyén az u r a d a l o m gondviselője. — Diós-Győr Balassa Zsigmond és felesége kezére jut. — Mária királyné igényei. — Balassa elfoglalja a pálosok birtokait is. — Öz- vegye a várat visszaadja a királynak. — Az uradalom át- vétele és tartozékai 1563. — Miskolcz és Mohi városok adója. — Miksa király elzálogosítja az uradalmat P e r é n y i Gábornak 1564. — P e r é n y i végrendelete. — Enyingi Török Ferencz és leányai. — A Bedegi Nyáry család. — A Haller- kői Haller család. — Öreg Rákóczi György szerzi meg az u r a d a l m a t s egy tizedét Csernelházi Chernel Györgynek adományozza. — Ez a rész Jászy János és Szepessy Pál birtokába jut. — Az uradalom ú j r a a k i n c s t á r é lesz 1702.
- Miskolcz város emelkedése. — A lakosok egymáshoz
való viszonya. — A város kőfalai és kapui 162—169 XV. A VÁRMEGYEI ÖNKORMÁNYZAT.
Az önállóvá való fejlődés okai. — A főispáni méltóság. — A főispán beiktatása. — Részvétele a vármegyei gyűléseken. — Tiszteletdíja. — Az alispáni állás. — Az alispán válasz- tása. — Két alispán a régi korban. — Helyettes alispán. — Tiszti fizetések. — Szolgabírák. — Járások. — Szolgabírák salláriuma. — Esküdtek. — Számuk. — Hites jegyző. — Perceptorok. — Vármegyei kapitányok. — A tisztújítás. — Vármegyei követek. — Útiköltségük. — Országgyűlési köve- tek. — Követi utasítások. — Követek jelentése küldetésük- ről. — A vármegyei szék. — A közgyűlés. — A szék helyei. — Megjelenés kötelezettsége. — A szék áthelyezése. — Székház építése. — Széksértés esetei. — A vármegye pecsétje. — Számadások. — A szék és közgyűlés tárgyai. — Meghívások
ünnepélyekre. — Temetésekre. — Vallásfelekezetek segé- lyezése. — Csongrád vármegye egyesítése Borsod vár- megyével. — Nemeslevelek kihirdetése s a nemesi ügyek. — Possessionátusok. — Nemesek adózása. — A jobbágyság állapota. — Zsellérek. — A falusi biróság. — Falusi jegy- zők. — A szendrői hegyközségek. — Városi tisztviselők. •—
Szabad fundusok. — A Rinót család. — A Basó család. —
A Dőry család. — A Bük család 170—254 XVI. A T Ö R Ö K V I L Á G .
Az első tatár beütés 1566. — A füleki törökök veresége Vadná- nál 1577. — A szikszói csata 1588. — A mezőkeresztesi ütközet 1596. — A török pusztításai. — A negyedik járás megszüntetése. — Két f ö l d e s ú r : keresztyén és pogány. — A városok helyzete a török alatt. — A török adózás; az adók nemei. — Az egyes helységekre kivetett adók. — Nemesek is tartoztak a török adót fizetni. — Zabary Péter esete. — A török új meg új adókat honosít meg. — Az adó- behajtás módja. — A vármegyei helységek török adója, egyenként felsorolva. — Török rabságból pénzért való sza- badúlás. — A vámosi csata 1599. — A tatárok dúlásai. — Bethlen Gábor uralma. — A miskolcziak a szultánoktól kérnek oltalomlevelet. — Az egri törökök féktelenkedései.
— A vármegye t e r ü l e t é n okozott török károk. — A vár- megye zaklatott élete. — A pusztakazinczi csata 1659. — A főurak és a vármegyék bandériumai. — A felvidéki vár- megyék folyamodása a királyhoz. — Áttérések a mohame- dán vallásra. — A Thököly alatti mozgalmak. — Küzdelem Heves vármegyével Eger város hovatartozandósága miatt.
— A viszály kiegyenlítése 255—311 XVII. A V É G V Á R A K .
A várak jelentőségre emelkedése. — Melyek voltak a vég- v á r a k ? — A palánkvár és a kővár. — A végvárak fentartása kezdetben. — A vármegye és a végvárak. — Diós-Győr a XVI. század végén. — Kicsiny őrsége. — Földesurainak segítségkérése. — Melitli Péter jelentése. — A vármegjTe hozzájárúlása a vár építéséhez. — Beleún a sok áldo- zatba. — A német katonaság. — A vár fölégetése. — Ónod vár birtokosai. — Véghely lesz. — A vármegye építteti. — Elhanyagolt állapota. — Az országbíró intézkedései. — A vár leírása. — A vármegye nagy terhei. — A törökök a várat fölégetik. — Üjra épül. — Az őrség számára eleség. — Kétféle őrség a várban. — A fölkelők elfoglalják 1670. —
1672-ben fölégetik. — A német tábornokok. — Thököly el- foglalja és a felsőmagyarországi vármegyékkel építteti. — Elpusztul 1688-ban. — Szendrőt Bebek György elveszti. — Végvár lesz. — A szepesi kir. k a m a r a és a vár építése. — Rákóczi Zsigmond birtokába megy át. — Bocskay István h a j d ú i elfoglalják. — Bethlen Gábor birtokában. — A török pusztításai. — A bécsi u d v a r Szendrőt Csáky Istvánnak inscribálja. — Majd Szunyogh Gáspárnak zálogosítja el. — I. Rákóczi György fejedelem elfoglalja. — Wesselényi Ferencz nádor mint földesúr. — A pusztakazinczi török csata. — A német katonaság. — Gróf Gvadányi Sándor fő- parancsnok. — Szendrő ú j r a a Csákyak birtokába kerül. —
Rákóczi Ferencz és Szendrő. — A fejedelem a várat lerom- boltatja. — A többi megyebeli várak : Dédes, Cserépvár ; továbbá Szarvaskő, Putnok. — A Karvai Orllé vagy Orlay, gróf Csáky és gróf Gvadányi család. — A szendrői ferencz-
rendi barátok 3 1 2 - 3 5 0
XVIII. A P U S Z T U L Á S .
A parasztság veszedelme. — Miskolcz lakosai üresen hagyják városukat 1616. — A «puszta város». — A visnyai és neké- senyi lakosok viszálya! — Oltalomlevelek. — Diós-Győrt is pusztán hagyják. — Puszta házak az egyes helységekben. — A vármegye a lakosság szánalmas helyzetéről. — Rabutin császári generális Miskolczot p o r r á égeti 1706. — A város újjászületése. — A vármegye telepítései. — Ruthének. —
Ráczok. — Tótok. — A fekete halál pusztításai 351—361
XIX. A SZABADSÁGHARCZOK.
Bocskay fölkelése. — A h a j d ú k hozzá csatlakoznak. — Básta György küldetése. — A h a j d ú k osgyáni veresége. — Az edelényi ütközet. — Szendrő eleste. — A Felvidék vissza- kerül Bocskay hatalmába. — Bocskay Magyarország válasz- tott fejedelme. — Birtokadományai. — Nemesítései. — Vár- megyénk a k o r p o n a i országgyűlésen. — A nemesség men- tesítése a török adó alól. — Heves vármegye egyesítése Borsoddal. — Bocskay halála. — A zsitvatoroki békeszer- ződés. — Homonnai György és a borsodi h a j d ú k . — T a r j á n i Demeter h a j d ú h a d n a g y . — A vármegye intézkedése a lá- zongó h a j d ú k ellen. — Bethlen Gábor első támadása. — Az eperjesi gyűlésre küldött követek salláriuma. — Bethlen Gábor donatiói. — Nemesi fölkelés 1621. — A nikolsburgi béke. — Bethlen ú j a b b támadásai — Nemesítései. — I. Rá- kóczi György fejedelemsége. — A Szathmáry-Király csa-
Iád. — Senyéi Péter. — Rákóczi György támadása. - Hadjáratának eredményei. — A linzi béke. — A hét vár- megye átadása. — A fejedelem halála. — Német katonaság behozatala. — Az első küzdelmek ez ellen. — Az 1660-as években a terhek szaporodása. — A szegény legények. — Üldözésükre külön kapitányok. — A protestánsok sérelme.
— Papjaik és a hívek. — Türelmetlenség a katholikusok ellen. — Báthory Zsófia halalmaskodásai. — A Wesselényi- összeesküvés. — Megtorlás; vagyonelkobzások. — Az osztrák generálisok, absolutismus. — A bujdosó kuruczok. — Thö- köly Imre és vármegyénk. — Thököly bukása. — Szomorú idők. — A bécsi u d v a r törekvése a lázadók kiirtására. — II. Bákóczi Ferencz fölkelése. — Borsod vármegye a fölke- lők birtokában. — A fejedelem Miskolczon való időzése. — Nemesi fölkelések. — Gróf Forgách Simon vármegyei fő- ispán börtönre vetése. — Az ónodi országgyűlés. — A föl- kelés végső eseményei. — A szatmári békekötés. — Ifj.
Szepessy Pál ítélete Rákócziról és szabadságharczáról. —
A történelem igazságszolgáltatása 362—419
E L 6 S X 0.
Borsod v á r m e g y e törvényhatósága az 1901. év- ben azzal a megtisztelő feladattal bízott meg, hogy í r j a m meg a v á r m e g y e történetét, levéltári és hely- színi kutatások alapján, a legrégibb időktől a jelen- korig.
A v á r m e g y e törvényhatósága kötelességemmé tette, hogy nyolczvan ív terjedelemben, két kötetben dolgozzam ki a m o n o g r a p h i á t , az egyik kötetben a d j a m a v á r m e g y e általános történetét (politikai, társadalmi és közművelődési viszonyainak ismerte- tését), a másik kötetben pedig í r j a m meg a városok és falvak részletes történetét. A netán szükséges illustratiók közlését belátásomra bízta.
Ki volt kötve, hogy a m u n k á t az 1906. év végére tartozom elkészíteni.
Minden igyekezetemmel r a j t a voltam, hogy m u n -
k á m n a k legalább első kötetét a megszabott határ-
időre elkészítsem. De részint hivatalos elfoglaltságom,
részint és kiváltkép az adatgyűjtés rendkívül fárad-
ságos s t ö m é r d e k időt igénybe vevő m u n k á j a lehe-
tetlenné tette a kikötött idő pontos megtartását.
Az adatok napról-napra szaporodtak s mennél több levéltári gyűjteményt b ú v á r o l t a m át, annál inkább láttam, hogy ha mindent egybe akarnék gyűjteni a vármegye történetére, ahhoz kevés lenne egy emberélet.
Végre is engedve a j ó a k a r a t ú sürgetéseknek, el- határoztam, hogy a vármegye legrégibb múltjának ismertetését, melynek kézirata nagyjából m á r a múlt évben készen volt, még ez év tavaszán k özr ea dom . De ez egyszersmind a szerződésben megállapított be- osztásnak megváltoztatását is szükségessé tette; a két kötet helyett most m á r h á r o m kötetet kell a d n o m . Az olvasó kezében levő ez első kötet után a második kötet a vármegye általános történetének folytatása lesz s tartalmazni fogja a szatmári békétől a jelen- korig terjedő részt. A harmadik kötet, a mennyiben a nagyterjedelmű anyagot bele tudom illeszteni, a városok és falvak részletes történetét fogja magába foglalni.
Ezek elmondása után az a kötelesség háramlik reám, hogy felsoroljam azokat a levéltárakat, melyek- ből m u n k á m h o z az anyagot merítettem. Ezek betű- rendben a következők:
Acta Ecclesiastica. Az Országos L e v é l t á r b a n . A s a j ó l á d i és diósgyőri pálosok iratai.
Bárczay család levéltára. Néhai b á r ó R a d v á n s z k y Béla szíves- ségéből.
Borsod vármegye levéltára, Miskolczon. a) J e g y z ő k ö n y v e k 1579- től kezdve. Jk. b) Be n e m jegyzett iratok. Két kötetben, c) Iratok.
Budapesti tudományegyetemi könyvtár, a) Kézirattára, b) Heve- nessy-gyűjtemény.
Bük család levéltára, a M. N e m z . M ú z e u m b a n . Csorna József levéltára, Devecseren.
Dancs család levéltára, a M. N e m z . M ú z e u m l e v é l t á r á b a n . Decimális lajstromok (tizedlajstromok), az Országos Levéltár-
b a n . A XVI. század második felétől kezdve. Dec.
Dicalisok (adólajstromok), az u r s z á g o s L e v é l t á r b a n . A XVI.
század közepétől. Die.
Diplomatikai oklevélgyűjtemény, az Országos L e v é l t á r b a n (közel 40.000 db). A m o h á c s i vészt m e g e l ő z ő időből a vár- m e g y é n k r e v o n a t k o z ó oklevelek. Dl.
Donationes palatinales. (Nádori adományok jegyzőkönyvei).
Az Országos L e v é l t á r b a n .
Egri fökáptalan levéltára, a) Hiteleshelyi levéltárának elen- clnisa a budapesti Országos L e v é l t á r b a n , b) Magán levél- tára, E g e r b e n . Ez utóbbi dr. Samassa József b i b o r n o k egri érsek szívességéből.
Erdélyi Múzeum levéltára, Kolozsvárt. Dr. Veress E n d r e szí- vességéből.
Herczeg Esterházy család nemzetségi levéltára. Kismartonban.
Merényi L a j o s levéltárnok szívességéből.
Gyulafehérvári káptalan levéltára, az Országos L e v é l t á r b a n . Hódmezővásárhelyi ev. ref. főiskola levéltára. Szeremlei S a m u
ev. ref. lelkész szívességéből.
Jászóiconvent levéltára, az Országos L e v é l t á r b a n levő elenchusok.
Kállay család levéltára, a M. N e m z . M ú z e u m b a n . Kamarai levelezések; az Országos L e v é l t á r b a n . Kapy család levéltára, a M. Nemz. M ú z e u m b a n .
Kazinczy Gábor hagyatéka, a M. Tud. A k a d é m i a történelmi bizottságának l e v é l t á r á b a n .
Leleszi couvent levéltára.
Lossonczy család levéltára, Miskolczon.
Lymbus. (Vegyes iratok). Az Országos L e v é l t á r b a n .
Magyar kir. udvari kamarai levéltár, Bécsben. T a k á t s S á n d o r akad. tag szívességéből.
Magyar Nemzeti Múzeum, a) Oklevélgyűjteménye, b) Kéz- i r a t t á r a .
Magyar Tudományos Akadémia, a) Oklevélgyűjteménye, b) Kéz- irattára.
Majláth Béla oklevélmásolatai, Budapesten.
Máriássy család levéltára. A M. Nemz. M ú z e u m b a n .
Miskolcz város levéltára, a) Jegyzőkönyvei 1569-től kezdve.
MJk. b) P o d h r a c z k y másolatai.
Neo-Regestrata Acta. (Újonnan lajstromozott iratok). Az Or- szágos L e v é l t á r b a n . Ezeknek elenchusa 114 k ö t e t ; be- lőlök a v á r m e g y é r e v o n a t k o z ó 388 fasciculus felhasználva.
NRA.
Országos Levéltár, Budapesten.
Pannonhalmi főapátság levéltára. Dr. Erdélyi László akad.
tag szívességéből.
Perényi család levéltára, a M. Nemz. M ú z e u m b a n .
Pesty Frigyes irodalmi hagyatéka. H e l y n é v g y ű j t e m é n y é n e k Borsod v á r m e g y é r e v o n a t k o z ó kötete. A M. Nemz. Múzeum k é z i r a t t á r á b a n .
Podhraczky József akad. tag jegyzetei és másolatai Borsod v á r m e g y e és Miskolcz város levéltárából.
Processus Tubuläres. (Kir. táblai pörök irományai). Az Orszá- gos L e v é l t á r b a n . Proc. Tab.
Puky József családi levéltára, Kiskunfélegyházán.
Putnoky család levéltárának elenchusa. Csorna József szíves- ségéből.
liadóczi Horváth család levéltára. Csorna József szívességéből.
Br. Radvánszky Béla levéltára, Sajó-Kazán.
Sajó-Szent-Péter város régi jegyzőkönyvei.
Szathmáry Király család levéltára, Boldván. Br. Radvánszky Béla és ifj. Lossonczy István szívességéből.
Szendrő város régi jegyzőkönyvei, ez időszerint m á r a vár- megye levéltárában.
Szentmiklóssy család levéltára, Uzapanyiton. Csorna József szí- vességéből.
Szepesi kir. udv. kamara levéltára. Az Országos L e v é l t á r b a n . Szepessy család levéltára, Berentén. Ifj. Szepessy Pál följegy-
zései a XVIII. század elejéről.
Szirmay család levéltára, a M. N e m z . M ú z e u m b a n .
Urbaria et conscriptiones. (Úrbéri lajstromok és összeírásokJ, 1550-től fogva. Az Országos Levéltárban.
Vásárhelyi Géza levéltára, Tinnyén.
Gróf Vay család levéltára, Berkeszen.
Zsarnay Győző családi levelei, Budapesten.
Az illustratiókra nézve megjegyzem, hogy a dolog természeténél fogva a régi k o r történetéhez nem lehetett annyi képet a d n o m , a mennyit ó h a j t o t t a m volna adni. Arra fektettem tehát a súlyt, hogy ha kevés kép diszíti is m u n k á m a t , azok legalább sikerült r e p r o d u c t i ó k legyenek. A m ű e m l é k e k és a többi képek fölvételét Tóth Géza, az ezek után készített tollrajzokat Filippini Samu fiatal művészeknek köszön- hetem.
Egész nagy névsort tesz a z o k n a k az érdeklődők- nek és jó b a r á t o k n a k a száma, kik részint adatok közlésével, részint szíves útbaigazításaikkal feladatom megoldásában kezemre jártak. Kötelességem volna e helyen neveiket felsorolnom; a z o n b a n az a körül- mény, hogy az első kötet itt látható anyaga alkalmul szolgál m a j d m u n k á m esetleges hiányainak vagy éppen tévedéseinek pótlására, illetőleg helyreigazítására, azzal a r e m é n y n y e l bíztat, hogy bizonyára még számosan fognak a b b a n a szerencsében részesíteni, hogy eset- leg rendelkezésre álló s a vármegye történetével össze- függésben levő adatokkal megörvendeztetnek. Ennél- fogva m i n d eddigi jótevőim, mind a még ezután jelentkező adatközlők iránt a hála adóját, név szerint
való megemlítésükkel, m ű v e m utolsó kötetében szán- dékozom leróni.
A vármegye tisztviselőinek (főispánok, alispánok, szolgabírák stb.) névsora, minthogy n e m szünetelő kutatásaim közben, különösen a legrégibb k o r r a nézve, folytonosan új meg ú j nevekre bukkanok, úgyszintén a kimerítő név- és t á r g y m u t a t ó a második kötetben fog megjelenni. Rajta leszek, hogy ez mennél előbb olvasóim kezébe jusson.
Borsod vármegye t. közönségét, a mely szíves
bizalmára méltatott, arra kérem, hogy e munkát, melyben az ősök hazafias küzdelmét és a közügyek iránt mindenkor tanúsított nemes áldozatkészségét szeretettel és lelkesedéssel, de egyszersmind teljesen elfogulatlanúl igyekeztem megörökíteni, részesítse jó- indulatában s inkább irányítsa tekintetét a tárgyalt mult nagyságára, mint a szerző fogyatékosságára,
í r t a m Budapesten, 1909. május 31-ikén.
Dr. Borovszky Samu.
I.
A Z Ő S K 0 R.
Tenger a vármegye területén. — A m a m m u t h . — Az ősember. — A palae- olith és neolith-kor. — Neolith-kori telepek. — A b r o n z k o r és emlékei.
Temetkezés ; kaptár-sirok. — Kelták. — Géták és dákok. — Bóiok pusztája. — Metanasta jazygok. — Germán népek. — Hunnok. — Avarok
és szlávok. — Földvárak. - A Csörszárka.
A b b a n az ősi k o r b a n , a hová a t ö r t é n e l e m fáklyája m á r b e l \ nem világít, m i k é n t Magyarország egész területét, Borsod v á r m e g y e felszínét is, tenger borította. A mint az ország és a v á r m e g y e talaja fölemelkedett s a tenger vize eltakarodott i n n e n , c s a k h a m a r megjelentek az állatvilág őskori typusai s benépesítették a sűrű e r d ő k e t és b u j a mezőket. Hogy az ős állatvilág typikus képviselője, a m a m m u t h otthonos volt Borsod v á r m e g y e területén, azt a Tisza m e d r é b ő l e l ő k e r ü l ő csont- m a r a d v á n y a i b i z o n y í t j á k . 18Ül-ben a halászok F a l k o n y a mel- lett egy állkapezát halásztak ki, mely körülbelül 50 font súlyú volt, b e n n e két fog, melyek egyike 6—7 fontos volt, két a g y a r a egy-egy öt arasz hosszú, 4—5 hüvelyk vastag — m á r el volt porladozva.1
Mikor a z u t á n az ősállatok csenevészni, m a j d hazánk t e r ü - letéről kipusztulni kezdtek, m i n d e n e s e t r e m é g a m a m m u t h t a l egyidejűleg, megjelent v á r m e g y é n k területén az e m b e r . Kez- detben tisztán állati életet folytatva, csak a b b a n k ü l ö n b ö z ö t t az e r d ő k - m e z ő k lakosaitól, hogy tagolt beszédhangok útján tudta magát társaival megértetni. Szállást a barlangok rejtekei- ben keresett magának, testét a hideg ellen állatok b ő r é v e l
1 Pesty, Helynévtár, Borsod vm. 502.
Borovszky, Borsod vármegye története. I.
hurkolta b e s éhségét magvakkal, b o g y ó k k a l elégítette ki. Mikor azután a villámsújtotta fa tűzét czéljaira fel tudta használni, életrendje is gyökeresen átalakult.
A palaeolith-kor s z e m p o n t j á b ó l (így nevezik a történelem előtti időt megelőző legrégibb kort), Borsod v á r m e g y e nagv- számú barlangjai nincsenek még á t b ú v á r o l v a s a palaeolith- kori e m b e r n y o m a i r a tisztán csak az a h á r o m kőszakócza vet világot, melyeket 1892-ben Bársony János miskolczi pinczéje a l a p o z á s a k o r találtak, s melyeket nagy jelentőségükhöz méltóan
H e r m á n Ottó ismertetett.1
A palaeolith-kort követte a mesolith, ezt pedig a neolith k ő k o r . A neolith-kori e m b e r m á r fegyvereket készített magá- n a k . értett az agyagedények égetéséhez, halottainak tetemeit elégette s h a m v v e d r e k b e n temette el. Emlékei m á r nagy szám- mal merülnek fel a v á r m e g y é b e n Legnevezetesebb őskori telep v á r m e g y é n k területén Szíhalom, az egykori Szénhalom.
Az itteni F ö l d v á r h a l o m , mely Anonymus történeti müvének köszöni Árpádhalom nevét, úgynevezett konyhahulladéki halom, telve a kőkor n e m z e d é k r ő l - n e m z e d é k r e itt tanyázott e m b e r é - nek leihalmozódott izékével. Ugyanitt kősírok találhatók szarvas- agancs-eszközökkel és csontkésekkel; k é s ő b b k o r i emlékek a szépen csiszolt kagylók és szerpentin kőkalapácsok,. obsidián szilánkok, cserepek stb.
A neolith-kori e m b e r nyomai előkerülnek az egész vár- megye területén. Különösen említésre méltó lelőhelyek: Alsó- Zsolcza (kőkori edény), Ároktő (obsidián, nucleus és kagyló- gyöngyök), Bába (kőeszközök, kagylógyöngyök és kőbalta),
Bogács (az úgynevezett »Tomorvárról« kőkalapács), Ders (kova kőpenge), l)iós-Györ (cserepek, őrlőkövek). Domaháza (kovakő eszközök), Kács (kőkori cserepek). Lád-Bessenyö (kőeszközök), Miskolcz (kova, szarvasagancs-eszközök, agyagedények, urnák), Montaj (obsidián szilánkok), Mohi (edények és hamvvedrek), A:agy-Csécs (csonteszközök, d u r v a cserepek), Sajó-Ecseg (kővéső- töredékek), Sajó-Németi (nucleus-töredékek obsidiánból, kova- szilánkok), Sajó-Örös (csonteszközök, cserepek), Sajó-Vámos (cserépedény), Szalonna (cserepek, kovaszilánkok), Szalonta (kőbalta), Tárkány (nucleus és obsidián szilánkok). Tard
1 Archaeologiai Értesítő 1893. XIII. 1—24.
A HKONZKOK É S E M L É K E I . 3 kőeszközök), Tisza-Kiírt (kagylógyöngy), Tisza-Keszi (cserepek és kőeszköz-töredékek).
Nagy haladás volt 'az e m b e r i s é g életében, a midőn a f é m e k e t k e z d t e f e g y v e r és egyéb eszközök készítésére felhasz- nálni. Legelői)!) is a t e r m é s z e t b e n l e g g y a k r a b b a n e l ő f o r d u l ó rezet kísérlette m e g értékesíteni ; m a j d m i d ő n fölfedezte, hogy a réz és ón k e v e r é k e sokkal e r ő s e b b a n y a g o t szolgáltat, álta- lánossá vált a b r o n z e s z k ö z ö k előállítása, mi jóval fejlettebbé tette az e m b e r i s é g műveltségét. A bronz segítségével nemcsak a fegyverek váltak tökéletesebbekké, m e l y e k alatt kezdetleges f o r m á j ú k a r d o k a t , csákányokat, b u z o g á n y o k a t és nyilakat kell é r t e n ü n k , h a n e m a bányászat és ékszerkészítés is nagy lendü- letet vett. Az agyagmívesség pedig díszítés és f o r m á k tekinte- tében j ó v a l m a g a s a b b fokot ért el, mint az előző k o r b a n .
A b r o n z - k o r emlékcinek is igen sok lelőhelye van Bor- sod v á r m e g y e területén. Így Alsó-Zsolczán kis szobor, k a r - pereczek, g y ű r ű , vas-zabla és üveggyöngyök, Amnyason hat kard, t ő r ö k , s o d r o n y o k , tokos v é s ő k és lándsacsúcsok, Bábo- nyon k a r p e r e c z e k és díszítményes cserepek. Balajton arany- lelet, Bánfalván m i n d e n f é l e eszközök és aranyékszerek, Bogá- cson b r o n z k a r i k á k lecsüngő díszekkel, Boldván a g y a g e d é n y e k , rézcsatok, k a r p e r e c z e k , kettős b r o n z t e k e r c s és tokosvésők, Bor- sodon fülesvésők és b r o n z k a r d , Bőián h á r o m r é z k a r d és d á r d a - csúcs, Cserépfaluban. Mező-Csálon h a m v v e d r e k , s az e l ő b b i n e k h a t á r á b a n b r o n z k a r d , Diós-Győrött bronzfibnla, Döuényben h a m v v e d r e k agyagöntőcsövek, Edelényben b r o n z k a r d o k , vésők, függődíszek, s o d r o n y t e k e r c s e k , lándsacsúcsok, b u z o g á n y , szí j - vég, Eyer-Löuőn h a m v v e d r e k és diszítéses c s e r e p e k , Felső- Kelecsényben agyag ö n t ő c s ö v e k , Fel ső-Ny áradon díszített cse- repek és b r o n z e s z k ö z ö k , delejen cserepek, Geszten k ü l ö n f é l e eszközök, Gőrömbölyön a p r ó b r o n z t á r g y a k , Hegymegen csere- pek. O-Hután az itteni Xagy-Sáncz nevű földvárról cserepek és őrlőkő, Igriczin rézvéső és h a m v v e d r e k . Kis-Győrön a Malom- vár és P é t e r t e t ő nevíí h a t á r r é s z e k b e n cserepek és hamvved- rek, Kis-Tályán diszítéses c s e r é p e d é n y e k , Mező-Keresztesen rézcsákány és a r a n y t e k e r c s , Miskolczon b r o n z k a r d o k , vésők, fibulák, díszített cserepek, Mocsolyás pusztán b r o n z é k s z e r e k , Mohin u r n a t e m e t ő k , Xégyesen bronzvéső, a r a n y t á r g y a k , Xemes- Bikken cserepek, Xolajon a F ö l d v á r nevű őstelepen cserepek
l*
és bronzeszközök, Pereczsütő-Abodon kard és b r o n z t á r g y a k , Sályiban a L a t o r v á r nevű h a l m o n cserepek, Sajó-Németiben és Sajó-Vámoson cserepek, Sajó-Szögeden hamvvedrek, Senyén díszített cserepek, Szalontán h a m v v e d r e k és cserepek, Sajó- Szent-Péteren tokos b r o n z vésők, Szíhalmon tokosvésők öntő- mintái, fibnlák, a r a n y k a r i k á k , Szuhogyon gazdag aranvkincs, 72 lapos k a r i k á k b ó l álló a r a n y l á n c z , Tardon bronzcsatok, bélyeges edények, karperecz, Tardonán h a m v v e d r e k , cserép- korongok. Tisza-Dersen b r o n z g y ű r ű k , lándsacsúcsok. e d é n v e k ,
Tisza-Kürtön h a m v v e d r e k , Tisza-Tarjánban díszített cserép- edények, Upponyban aranylánczok, karikák, lemezek, sodro- nyok, végül Valkon és Zsérczen h a m v v e d r e k és díszített cse- r e p e k kerültek elő 1
A társadalmi fejlettség e l ő r e h a l a d á s á r ó l tanúskodik a b r o n z k o r e m b e r é n e k temetkezése is. Halottaikat ebben a kor- ban is elégették, s néhol u r n á b a helyezett h a m v a i k s z á m á r a a hegyoldalakba a p r ó fülkéket v á j t a k . Ezek a v á j t fülkék az úgynevezett k a p t á r k ö v e k , a milyeneket Ostoros, Szomolya, Noszvaj, Zsércz, Bogács Cserépfalu, Tibót-Darócz, Kács, Cserép- vár és Cserépváralja h a t á r á b a n láthatni.8
Milyen nyelven érintkezett egymással h a z á n k területén a b r o n z - k o r e m b e r e , azt a t u d o m á n y eddig n e m tudta kideríteni.
Az azonban valószínűnek látszik, hogy a vasat a kelták terjesz- tették el E u r ó p á b a n és így hazánk területén is. A kelták a Balkán-félsziget felől j ő v e árasztották el E u r ó p á t , és Magyar- ország f ö l d j é n a Duna és mellékfolyói m e n t é n haladva terjesz- kedtek el. Köztük m á r a t á r s a d a l m i összetartozás n é m i érzete is ki volt fejlődve s E u r ó p á b a n ők voltak az első város- alapítók.
A kelták i n n e n m i n d i n k á b b nyugatra vándoroltak s az üresen m a r a d t tereket a Balkán-félszigetről beözönlő t h r á k népségek foglalták el. A Tiszán túl és E r d é l y b e n a géták, m a j d a dákok t ö m ö r ü l t e k s alkottak idővel hatalmas királyságot.
Egyik leghatalmasabb királyuk volt Kr. e. 90—50 közt Boere-
1 Borsod vármegye őstelepeit Szendrei János sorolja föl az Archaeo- logiai Értesítő új folyam III. kötetében 1884. 109-137. lap. Ezt kiegészíti ifj. Lossonczy István közleménye: Miskolczi Xapló 1902. évf. 164 s köv. sz.
A fentebbi felsorolás ezekből van véve. — * Leirta őket Bartalus Gyula az Archaeologiai Értesítő 1891. évf. 137—139. lapjain.
bistes, vagy latinosan Burvista, ki országát a Feketetengertől a K á r p á t o k i g terjesztette ki. A Duna-Tisza közti síkon a kelták egy t ö r e d é k e , a b ó i o k népe tanyázott ; ezeket a d á k király kiűzte onnan, s róluk ezt a vidéket sokáig nevezték a b ó i o k p u s z t á j á n a k (deserta Boiorum). A d á k o k egyik törzsét k á r p o k - n a k nevezték s t ő l ü k n y e r t e nevét a Kárpát-hegység.
Burvistát l á z a d á s taszította le a t r ó n r ó l s országát a szom- szédos népek leigázták. E k k o r n y o m u l n a k előtérbe a s z a r m a t a eredetű jazygok s veszik b i r t o k u k b a a Duna-Tisza közt elterülő bóiok-pusztáját. Mintegy négy s z á z a d o n át k ó b o r o l n a k itt s okoznak a r ó m a i b i r o d a l o m n a k sok kellemetlenséget. É p p e n k ó b o r l ó t e r m é s z e t ü k r ő l nevezik őket a g ö r ö g í r ó k m e t á n a s t a j a z y g o k n a k .
A Duna és Tisza neve m i n d e n valószínűség szerint a keltáktól ered. A Tiszát a legrégibb írók Pathissus, Parthissus név alatt ismerik s F t o l e m a e u s a közt a nyolcz v á r o s közt, melyeket a g e r m á n q u á d o k és jazygok f ö l d j é n felsorol, említi P a r t h i s c u m o t is. Ez m i n d e n e s e t r e a Tisza mellett, talán Szolnok h e l y é n feküdhetett.
A jazygok nyugati szomszédjai a q u á d o k voltak, kik a m a r k o m a n n o k k a l együtt a felvidéket tartották megszállva.
E két nép saját t ö r z s f ő n ö k e i és királyai alatt j ó b a r á t s á g b a n élt egymással ; sőt mikor a rómaiak Daciát, a mai E r d é l y t elfoglalták, hódító fegyverüket nem terjesztették ki a j a z y g o k r a , h a n e m m e g h a g y t á k őket a Tisza-melléki síkság birtokában*
melyet Plinius szerint igen kedveltek. Daciába, m i k o r a r ó m a i a k o n n a n kivonultak, góth népek, nevezetesen taifálok, viktofálok és tervingek n y o m u l t a k be : a jazygok ezekkel is jó egyet- értésben m a r a d t a k .
358-ban a jazygok és q u á d o k betörtek P a n n o n i á b a és Moesiába. Constantius császár m á j u s 21-én S i r m i u m n á l h a j ó - hídon átkel a D u n á n és elpusztítja a j a z y g o k és q u á d o k szállásait.
A jazygok királya Zizais, valamint H u m o . Zinafer és Fragiledus t ö r z s f ő n ö k ö k kegyelemért esedeznek s azt meg is nyerik.
Megjelentek a császár előtt azok a jazygok is, kiket fellázadt szomszédjaik a viktofálokhoz űztek s ezek is a császár párt-
fogásáért k ö n y ö r ö g t e k . Constantius ezeket is o l t a l m á b a fogadta s Zizaist tette m e g királyukká. A q u á d o k leigázása u t á n a császár azok ellen a jazygok ellen fordult, kik uraikat legyőzték és
a v a r o k e s s z l á v o k .
elűzlek volt. Ezeket liraigant jazygoknak nevezték s a Tisza torkolata k ö r ü l laktak. A r ó m a i sereget e h a d j á r a t b a n a szabad j a z y g o k is segítették s őket is m e g h ó d o l á s r a kényszerítette a császár.
Noha Constantius ezeknek a limigant jazygoknak szabad királyválasztási jogot engedélyezett, ezek t o v á b b is ellenséges- kedtek s 359. tavaszán a császár újra hadat vezetett ellenük.
A jazyg szolgák m e g r é m ü l t e k ; átkéredzkedtek a Duna túlsó p a r t j á r a s m i n d e n teltételnek alávetették magukat. Szívesen megajánlották a kivánt adót s készek voltak katonai szolgálatra is. Acimincum, a mai S z a l á n k e m e n mellett egy magaslaton fogadta a császár új alattvalóit ; é p p e n szónoklatot akart intézni seregéhez, midőn a nagy tolongásban egy jazyg hirtelen a császári emelvény felé r o h a n s marha! marhal (jazyg indulat- szó) csatakiáltással r á v e t é magát a császárra. Constantius* lovára kap, úgy m e n e k ü l , a r ó m a i sereg pedig lekaszabolja a limigant j a z y g o k a t . kikből h í r m o n d ó is alig m a r a d .1
Kétségkívül Borsod v á r m e g y e történelmileg ismert első lakosai a j a z y g o k voltak ; ezért kellett róluk kissé részletesebben szólnunk. Sajnos, itt-lakásuknak semmi nyomai sem maradtak-
A jazygok töredékeit azután k é s ő b b b e v á n d o r l ó népelemek (avarok, szlávok) szítták fel magukba.
Mint tudva van, a h u n n o k betörése elől Magyarország területére özönlöttek a g e r m á n góthok, s m i k o r a keleti góthok hatalma 375-ben megtört, h a z á n k területe, s így Borsod vár- megye földje is a h u n n o k országa lesz. Attila és h u n n j a i sem hagytak v á r m e g y é n k területén semmi emléket.
A h u n n birodalom szétbomlása u t á n a h e r u l o k és gepidák veszik b i r t o k u k b a a Duna-Tisza közét. De az előbbiek csak- h a m a r felszedik sátorfáikat, a gepidákat pedig leigázzák a l o n g o b á r d o k , kik rövid ideig b i r t o k u k b a veszik Gepidiát, azután ők is tovább v á n d o r o l n a k , e l ő b b P a n n o n i á b a , m a j d Olasz- országba.
A mint a longobárdok innen kivonulnak, a hunnokkal alighanem r o k o n avarok telepednek le h a z á n k területén s itt saját fejedelmeik (khágánok) alatt h a r m a d f é l száz éven át tartó országot alapítanak, melyet azután Nagy Károly dönt r o m b a .
1 Ammianus Marcellinus XVII. 12, 13. XIX. 11.
Az a v a r u r a l k o d á s azért is nevezetes t ö r t é n e l m ü n k b e n , m e r t az ő pártfogásuk alatt fészkelik meg m a g u k a t itt a szlávok.
És pedig n e m c s a k a hegységek rejtekeiben h ú z ó d n a k meg, h a n e m b e h á l ó z z á k az Alföldet is ; a Magas-Tátrától le az Aldunáig, m i n d e n ü t t találkozunk szláv helynevekkel, a melvek itt-lakásuknak élénken t a n ú s k o d ó emlékei. Míg a h u n n és avar, mint l o v a s n é p nyílt helyeket választ lakóhelyül, a szláv e r d ő k és n á d a s o k zugaiba rejtőzik el, s hogy m a g á t és v a g y o n á t megoltalmazhassa, sövények és czölöpök segítségével föld- v á r a k a t épít. Az a v a r o k is eltanulják idővel ezt a mesterséget s azok a g y ű r ű k (ringekj, melyeket a f r a n k o k itt megismernek, kétségkívül ilyen f ö l d v á r a k .
Borsod v á r m e g y e területén is számos efféle szláv é p í t m é n y n y o m a i r a találunk. Nevezetesen földvárak v a n n a k : A r a n y a s h a t á r á b a n , Balajt mellett (Várna), Barcza falu mellett, Borsod községben, C s e r é p f a l v á n a falu felett az úgynevezeti O d o r v á r o m l a d é k a i . Geszten az úgynevezett L e á n y v á r , Igriçzjp, Kis- G y ő r h a t á r á b a n a H á r s a s v á r , L e á n y v á r , H a l o m v á r és Kecske- vár nevű f ö l d v á r a k , N á d a s d h a t á r á b a n a magas h e g y r e épült Vajda-vára, Novajtól délre. Sajó-Ecsegen. Sajó-Kazinczon, Sajó- N é m e t i b e n és Sajó-Vámoson, Sály h a l á r á b a n az úgynevezett L a t o r v á r ; Szíhalom h a t á r á b a n is van f ö l d v á r , Szilvás h a t á r á b a n pedig a G e r e n n a v á r és Kisvár omladékai láthatók.1
Végül kétségkívül szláv eredetű építmény az a h a t a l m a s sáncz is, mely Ároktőnél kiindulva a Tiszától talán a Dunáig terjedt s Csörszárka nevet visel. A Csörsz név a szláv âert (Ördög) szó változata, s b i z o n y á r a n e m kezdettől fogva viseli e nevet. 1747-ben egy h a t á r j á r á s C s ő s z - Á r k á n a k m o n d t a ,2 de ez az eredeti n é v n e k m a g y a r o s a b b módosulata. Ezt a sánczot a szlávok talán az a v a r o k p a r a n c s á r a készítették.
1 Br. Förster Gyula : Magyarország Műemlékei II. 241—251, Könyöki- Nagy Géza: A Középkori Várak 281, Pesty : Helynévtár 322, 418.
- Be nem jegyzett iratok II. 1028. 1750-ben is Alsó-Vata határában említi egy osztálylevél Fossa Csörszárka néven. Proc. Tabui. 228.
II.
A N É V A D Ó V Á R .
Szlávok és germánok. — Szláv eredetű helynevek. — Germán helynevek. — A vármegye megszállása Anonymus szerint. — Anonymus és vármegyénk helynevei. — A Borsod név. — Borsod vár uradalma. — Várbirtokok. —
A vár későbbi szerepe.
ielőtt tehát a honfoglaló ősök Magyarország területén I J . megjelentek, a Bükk-hegység lejtőin n a g v o b b á r a szlá- vokat találtak. A szlávok kezdetben m i n d e n e s e t r e g e r m á n népekkel vegyest lakták e területet, s rendkívüli assimiláló képességükkel a z u t á n ezeket is m a g u k b a olvasztották.
A szláv lakosságnak n e m c s a k az elősorolt földvárak az emlékei, h a n e m azok a szláv eredetű helynevek is, melyekkel Borsod vármegye át meg át van szőve. Elég lesz, ha e helyt csak a legfeltűnőbbekkel i s m e r k e d ü n k meg.
A v á r m e g y e keleti szélén Ar ló az ó s z l á v orilu, sas szótól vette nevét. A Bába, Bábony, Bábona helynevek az ó-szláv baba, vénasszony szóval függnek össze. A Balaton helység neve, melyei h a z á n k legnagyobb tava is visel, az ó-szláv blato, mocsár, sár szó magyaros változata. Bél n e v ü n k az ó-szláv bein, fehér melléknév változatlan alakja. A Bikk helynevek az ó-szláv
buky, biikk, a Bogács név az ó-szláv bogatu, gazdag szó leszármazottja. A Csenik (Yincze), Csépány (István), Doma- háza (Tamás). Doniak (Domokos), Novaj (Noé) és Miskolcz (a Mihály név kicsinyítése) szláv személynevekből alkotott helység- nevek. Cserépvár nevét a k ö r ü l ö t t e levő sok cserepektől vette, s ez a szó is a szlávból került hozzánk (ó-szláv crépu). Cser- nej jelentése a szlávban fekete (ó-szláv crunù), Csokva pedig a szláv t'ekva, tök szóból ered. Dubicsány az ó-szláv ddbii,
SZLÁV E R E D E T Ű H E L Y N E V E K . 9
tölgyfa gyakorta előforduló s z á r m a z é k a ; Dusnok székhelye volt a v á r j o b b á g y o k egyik f a j t á j á n a k , a dusnikokriak, kiket magyarul t o r o z ó k n a k n e v e z h e t ü n k . A v á r m e g y é n k b e n két ízben is e l ő f o r d u l ó üarócz helynév, a szláv dravec, sólyom szónak megfelelője. A v ö l g y k a t l a n b a n fekvő Dekrete, a völgyet jelentő szláv debri szótól vette nevét. Dövény vagy Dévény, mint az ország többi ily h a n g z á s ú helyneve, a deva, leány szóban találja megfejtését. Galgócz n e v é n e k tője az ó-szláv glogü.
galagonya. Az egykor változatos múltú Galvács puszta neve az ó-szláv glana, fej szóval függ össze. Az egykor szintén köz- ség, de később puszta, Gubonna, melynek ősibb neve Gonwnna volt, a szérűt j e l e n t ő egyházi ó-szláv guminő szóból vehette eredetét. Hradistyán, n o h a a t ö r t é n e l m i oklevelekben semmi n y o m a , hogy v a l a h a itt v á r lett volna, a szláv gradiste szóban találja m a g y a r á z a t á t . Hurussó, idővel Horsó, a szláv hrusa.
körte g y ü m ö l c s n é v n e k köszöni eredetét. Igriczi székhelye volt a z o k n a k a v á r j o b b á g y o k n a k , kik m i n t zenészek és arczjátékosok tettek B o r s o d v á r m e g y é b e n szolgálatot (szláv igrc, játszó).
Kacs neve talán az orosz kaci, bölcső szóban leli megfejtését (v. ö. az oroszországi Kacu hegynevet és Kaca f a l u n e v e t1) Kaczola puszta n e v e vagy az ó-szláv kotiln, lengyelül kociof.
üst szóból vagy a szláv közel, szarvasbika szóból ered. Kurittyán az újszláv korito, teknő, csatorna szóból v e z e t h e t ő le. Kaza és Kazincz az ó-szláv koza, kecske szó ú t m u t a t á s a szerint valaha élénk p á s z t o r k o d ó hely lehetett. Kelecsény a kis-orosz klecane, karó, rőzse szóval egyeztethető; Lugna puszta neve, mely régen Lubna nevet viselt, az ó-szláv ljubh, kedves szóval vagy pedig a luk, f'akéreg szóval függ össze. Máli neve kicsinyt jelent (ó-szláv main), Malin vagy Málinka neve pedig epret (újszláv maiina). Parasznya a szláv prasna, üres, Paszag meg a szláv paseka, irtvány szóban találja megfelelőjét. Rakacza (az új-szláv rakiia, fűz), és Varbó (vrlba szintén fűzfa) a kör- nyéket jellemző fa-fajtáról, Szalonna pedig, melynek az okleve- lekben előfordul régi Zelenna neve is (ó-szláv zelenü, zöld) talán zöldre festett t e m p l o m á t ó l vágy valami ilyen színű épü- lettől kapta nevét. Szomolya alighanem a szláv smola, szurok.
az elpusztult Szinnye helység neve pedig a szláv svina. sertés
1 Semenov II. 550. 548.
10 A VÁRMEGYE MEGSZÁLLÁSA A N O N Y M U S S Z E R I N T .
szóból alakult. Szolga, egykor helység, ma puszta neve az ó-szláv s lu g a szó. Szuha patak és Szuhogy falu n e v é n e k tőszója suchy, száraz; ez utóbbi talán Suchodol lehetett eredetileg.1
Tapolcsány és Tapolcza meleg forrásoktól nyerték nevöket (ó-szláv teplü, meleg). Tardona neve a szláv tvordina. kemény szóban csendül meg. Yadna eredeti alakja vodna, vizes. Yalk.
ma is meglevő helység neve az ó-szláv vlùkn, farkas, az eltűnt Vápnó pedig az ó-szláv vaptno, mész szóban találja megfelelő- jét. Yisnyó (ó-szláv visnjavú, fuscus, szlovén visnja (cerasum a p r o n i a n u m ) az oroszországi Visnevo2 és az osztrák Visnjevo helynevekben leli mását. Zelez vagy Ziliz talán az ó-szláv sléz, mályva szóból vagy az ó-szláv zelêzo, vas szóból vezet- hető le. Végül Zsolcza nevének az ó-szláv iloin, sárga mellék- név a szülőanyja.4
Mindeneseire a szláv közvetítésnek tulajdonítható, hogy a g e r m á n korból is m a r a d t a k Borsod v á r m e g y e teriilelén egyes g e r m á n n a n g z á s ú h e l y n e v e k . Ilyenek pl.: Arnold, A n d o r n a k . Edelény, N y o m á r , O d o m a (egykor Adolman is). Oszlár, T i h e m e r s t b . melyek a g e r m á n eredet bélyegéi tisztán m a g u k o n viselik.
A beköltöző m a g y a r s á g azonban kizárólag csak szláv tör- zseket talált vidékünkön, melyek ideig-óráig kétségkívül ellent- állni próbáltak megerősített földváraikban a győztesen elő- n y o m u l ó lovasnemzetnek, de természetesen sikertelenül.
Borsod vármegyének őseink által lett megszállásáról csak az 1200-as évek elején írt Anonymustól feljegyzett és m i n d e n esetre kiszínezett h a g y o m á n y b ó l értesülünk. Béla király név- telen jegyzője úgy látszik mátravidéki, t a l á n éppen borsod- vármegyei e m b e r lehetett; Magyarország egy v i d é k é t sem ismeri és írja le oly pontosan, mint é p p e n v á r m e g y é n k e t . Itt még kisebb helységeket és p a t a k o k a t is m e g e m l í t .
Elbeszélvén, mint jutottak a m a g y a r o k Szerencsig, így a d j a elő Borsod v á r m e g y e megszállását: «Azután a vezér és
lejedelmei megindulának Z e r e m s u r ó l és á t h a j ó z á n a k a Souyou folyón, azon a helyen, hol a H o n i a d f o r r á s a beleszakad és t á b o r t ütének a Heuyou folyó mellett a Tiszáig és E m e u d i g
1 V. ö. a Sucbodolü oroszországi helynevekkel, Semenov IV. 801.
Suchodol. Umlauft 232. — 1 Semenov 482. — 3 Umlauft 262 — * A szláv helynevek eredetének kifiirkészésében Melich János barátom szives kész ségét vettem igénybe.
és ott m a r a d á n a k egy h ó n a p i g . Holott is a vezér B u n g e r n e k , Borsu a t y j á n a k nagy földet adott a T o p u l u c e a vizétől a Souyou vizéig, melyet Miskoucynak hínak, és adott neki egy várat, melyet G e u r u n a k neveznek s a z o n várat fia Borsu a m a g a várával, melyet B o r s o d n a k hínak, egy v á r m e g y é v é tette.»1
E szerint A n o n y m u s ez elbeszélésében az a k k o r m é g j e l e n t é k t e l e n E m ő d , Miskolcz és Győr helységeken kívül meg-
említi a Héjő és Tapolcza p a t a k o k a t ; m á s h e l y e n arról is tud, hogy Árpád h a d a i Szíhalom (Scenuholm) mellett is m e g p i h e n - tek, egy más helyen pedig a Kácsi patakot is megemlíti.2 Azt is tudja Anonymus, hogy Borsod v á r á t Bors v e z é r építette, s róla nevezték el B o r s o d n a k . Arról azonban mit sem tud, hogy ezen a helyen m á r a szlávok idejében f ö l d v á r állott.
É r d e k e s volna t u d n u n k , hogy a «Borsod» n é v n e k , mely az ország m á s vármegyéiben is előfordul (pld. Báes és Valkó v á r m e g y é b e n ) , mi az e t y m o n j a ? Vajon a kicsinységet jelké- pező bors szóból való képzés-e, mint egy helyen A n o n y m u s is megjegyzi, vagy tényleg a Bors személynévből alkotott s z á r m a z é k s z ó , vagy végre, a mi talán a legvalószínűbb, maga a Borsod alak régi m a g y a r személynév s ettől veszik mind v á r m e g y é n k első vára, mind az ország többi h a s o n n e v ű hely- ségei a n e v ü k e t .
Maga a név o k l e v e l e i n k b e n Borsud, Bursod és Borsood alakokban fordul elő r e n d s z e r i n t ; de találkozunk ilyen a l a k - jával is : Barsad, Borsad.3
A k á r személynév, a k á r képzett szó ez a helynév, egy bizonyos, hogy j e l e n t é s é r e nézve tiszta m a g y a r , a miből nyil- ván következik, hogy itt a honfoglalás előtti vár helyén m a g y a r birtokos építtetett várat, s azt a z u t á n az ő nevéről nevezték el.
A n o n y m u s elbeszéléséből a n n y i t valóságnak v e h e t ü n k , hogy Borsod v á r a m i n d j á r t k e z d e t b e n k ö z é p p o n t j a lett a n n a k az u r a d a l o m n a k , melyből később Szent István király Borsod v á r m e g y é t szervezte.
Borsod v á r m e g y e területén, az elpusztított szláv földvá- r a k a t n e m számítva, Borsod v á r á n kívül n e m volt egyetlen
1 Anonymus 31. fejezet. — 4 32 fejezet. — 3 Anjouk, ükm. IY. 301 ; 3729. Dl. 24684.
m á s v á r sem A többi várak m i n d későbben épültek s a n n a k az ispánnak hatalma, ki itt előbb a v a j d á k , m a j d a királyok jövedelmeit kezelte s népeit igazgatta, kivéve a nemzetségek birtokait, az egész v á r m e g y é r e kiterjedt.
Ezt megerősíti Anonymus elbeszélése is, ki Borsod vár szerepének fontosságát a következő szavakkal írja l e : «Midőn pedig meggyökereztek vala, akkor köztanácsból és m i n d e n
A B O R S O D I VÁR H E L Y É N É P Ü L T R E F . TEMPLOM.
lakosok javaslatára Borsut, Bunger fiát erős haddal kiküld- ték a lengyelek földje felé, hogy az ország széleit tekintse
meg és gátakkal erősítse meg a T u r t u r (Tátra) hegységig és alkalmas helyen építsen várat az ország őrizete végett. Borsu pedig búcsút véve, szerencsésen megindula és sok parasztságot összegyűjtvén, a Buldva vize mellett várat építe, melyet azon n é p Borsodnak neveze. mivelhogy kicsiny vala. Borsu pedig a lakosok fiait túszokul vévén s h a t á r o k a t h á n y v á n a T u r t u r hegyeinél, visszatért Á r p á d v e z é r h e z ; és Borsu visszatértén lőn nagy ö r ö m a vezér u d v a r á b a n . A vezér pedig ijó tetteért
Borsut azon v á r b a n i s p á n n á tevé és azon rész minden gondját reá bízá.»1
Hogy a borsodi v á r i s p á n hatósága m e k k o r a t e r ü l e t r e t e r j e d t ki, e r r e nézve a k é s ő b b i oklevelekben csak t ö r e d é k e s n y o m o k r a a k a d u n k . 1194-ben Pel (a későbbi Pély falu, most puszta) földet veszi ki a király Borsod vár joghatósága alul.2
1219-ben a v á r i s p á n népei l a k n a k V á m o s faluban.3 Ugyanez é v b e n B e r e n t e (Beleta), Láncz, Mucsony, Radistyán (Zudesthan) és Császta (Shazka) falu v á r j o b b á g y a i t a g a d j á k , hogy ő nekik kötelességük volna a v á r b ö r t ö n n e k őrzése, m e r t ők h a d a k o z ó v á r j o b b á g y o k .4 A ma m á r ismeretlen Oym f a l u b a n is vár- jobbágvok l a k n a k .5 1220-ban T a r d f a l u b a n királyi t á r n o k o k k a l találkozunk.0 1221-ben a váradi k á p t a l a n előtt volt p e r ü k a Csokva, O m á n y és Mocsolyás f a l u b a n lakó j o b b á g y o k n a k .7
Az ugyanez é v b e n említett Tilos (talán a későbbi Tullos), A b r á n y és Lövő falvak is a l i g h a n e m v á r b i r t o k o k .8 1229-ben
E n d r e király veszi ki Z y m h u d (Szuhogy) földet a v á r ható- sága alul.9 1230-ban a Borsod v á r m e g y é b e kiküldött királyi birák ítélnek Ornolthy (Arnót) föld t u l a j d o n j o g a dolgában.1 0
1240-ben Borsod v á r á n a k Dédes f a l u b a n l a k ó v á r j o b b á g y a i igényt t a r t a n a k T a r d o n a f a l u b a n levő birtokokra.1 1 1245-ben P a l k o n y a a t a t á r j á r á s b a n elpusztult borsodi várföld.1 2 1248-ban Nagy-Győr, a későbbi Diós-Győr Borsod királyi v á r tartozéka.1 3
1260 k ö r ü l Montaj föld fele része Márton v á r j o b b á g y k e z é n van.1 4 Midőn 1263-ban az egri k á p t a l a n előtt Balajt föld eladásra kerül, a borsodi v á r jobbágyai mint szomszédok v a n n a k jelen, tehát nekik is lehetett ott birtokuk.1 5 1266-ban Bába falut veszi ki István i f j a b b király a v á r t a r t o z a n d ó s á g a alul.16 1275-ben Kondó táluban lakó v á r j o b b á g y o k n y e r n e k nemességet.1 7 IV.
László király 1279-ben É r m e s (Ormos puszta) várföld erdeit a d o m á n y o z z a el.18 1282-ben a király Peresznye faluban (Parasz- nva) lakó v á r j o b b á g y o k a t nemesít meg.1 9 1290 körül S á p falu
1 Anonymus 18. — 3 Dl. 33. Árpádk. új okm. XI. 56. — 3 Váradi Regestrum 41. — * Uo. 18. — 6 Uo. 89. — 6 Uo. 24. — 7 Uo. 367. — 8 Uo. 47. -
9 Árpádk. új okmt. I. 263. — 10 Dl. 158. Hazai okmt. VII. 18. és Szendrei, Miskolcz Története III. 9. — 11 Árpádk. új okmt VII. 101. — 12 Századok 1874. 511. — 13 Fejér IV, 2, 17. — 14 Dl. 9712. — 15 Dl. 7820. — 16 Dl. 613.
Proc. Tab. 231. Arp. új. okmt. VIII. 147. — 17 Sztáray-oklevéltár I. 18. Fejér VII. 4, 151. — 18 Zichy-okmánytár III. 3—4. — 19 Árpádk. új okmt. IX. 380.
sincs m á r Borsod v á r tartozékában, noha mielőtt a király e l a d o m á n y o z t a , a váré volt.1
Mindössze ennyi várbirtokot tudunk kimutatni okleveles alapon a hajdan nagy kiterjedésű várispánság u r a d a l m á b ó l . Egyébiránt sem valami sokat t u d u n k Borsod vára törté- netéből. mely mint megyei középpont is kénytelen volt a későbbi s z á z a d o k b a n Kaza, Sajó-Szent-Péter, Miskolcz, Aszaló, Ónod és S z e n d r ő v á r o s o k n a k és v á r a k n a k átengedni az elsőséget. Midőn pedig a XII. és XIII. s z á z a d b a n királyaink a v á r b i r t o k o k a t nagv bőkezűséggel osztogatni kezdték, a v á r uradalma lassanként teljesen elhanyatlott. Más u r a d a l m a k keletkeztek a vármegyé- ben s Borsod v á r jelentősége nagyon alászállott. A tatárjárásig még megvolt v a l a h o g y ; de 1241-ben a tatár hadak teljesen elpusztították, s ma m á r r o m j a i b ó l is alig van fenn valami.
1 Kismartoni levéltúr fasc. 12. nr. 47.
III.
A K E R E S Z T Y É N S É G .
Szent István és a vármegyék. — A vármegye-ispán. — Várkatonaság.
Várjobbágyok. — Udvarbíró, a későbbi alispán. — Királyi szolgák, vagyis nemesek. — Szolgabirák. — Kikiáltott gyűlések. — Az egri püspökség alapítása. — Birtokai. — A káptalan és birtokai. — Főesperesi kerületek.
Az első plébániák a vármegye területén. — Egyházi tized. — Tizedelő kerületek. — Benedek-rendi szerzetesek. — A szászdi monostor.
A tapolczai apátság. — A kácsi monostor — A keresztyénség elterjedése.
A pogány bessenyők megtérítése. — A kunok. — A bél-háromkúti apátság. — A bessenyők és kúnok beolvadása a magyarságba.
V
á r m e g y é n k m ú l t j a a honfoglalást közvetlenül k ö v e t ő h o m á l y b ó l Szent István királyival kezd lassanként kibon- takozni. Szent István az ország összes v á r b i r t o k a i t királyi v a g y o n n a k jelenti ki s jövedelmeik k ö n n y e b b kezelhetősége végett az országot v á r m e g y é k r e osztja. A v á r m e g y é k élére ispánokat (comes) állít, a kik nemcsak a gazdasági t e e n d ő k r e ügyelnek fel, h a n e m a h a d ü g y n e k és igazságszolgáltatásnak is a szervei. A v á r u r a d a l o m j ö v e d e l m e i t ők szedik he s fizetésök e j ö v e d e l e m e g y h a r m a d a . A másik k é t h a r m a d o t tartoznak a királyi kincstárba beszolgáltatni.A v á r b a n á l l a n d ó a n katonaság (castrenses) van elhelyezve, mely tizedekre (decuria) és s z á z a d o k r a (centuria) v a n osztva.
A legfőbb fegyelmi jog g y a k o r l á s a és a vezérlet a hadnagy (hodnog) feladata. Később a gyalog katonaság mellett lovas katonaság is van a várban.1
1 Váradi Regestrum 79.
16 K I R Á L Y I SZOLGÁK VAGYIS NEMESEK.
Ezek mellett laknak a v á r b a n k ü l ö n b ö z ő mesterséget űző iparosok és nemcsak a v á r b a n , h a n e m a v á r szerte-szét f e k v ő birtokain földet mívelő j o b b á g y o k . Ezeknek is vannak ügves- bajos dolgaik, melyeket az ispán, ki g y a k r a n tartózkodik a királyi u d v a r b a n , vagy az ország távolabbi részeiben, maga n e m intézhet el; kinevez tehát maga helyett u d v a r b í r ó t (vice- comes). ki a polgárok és j o b b á g y o k ügyeiben ítél. Az udvar- biróból lesz idővel az alispán.
A királyok a v á r j o b b á g y s á g kötelékéből lassanként szá- mosakat vesznek ki s ezeket felmentve eddigi kötelezettségük alól. bizonyos kiváltságokkal a maguk szolgáivá teszik (servi- entes regis). Ezek felett a királyi szolgák, vagyis nemesek felett, mert később ez lett a nevük, külön birák. az úgynevezett szolgabirák (judices nobilium) b í r á s k o d n a k . Minthogy pedig a várispánság egész területén folynak a királyi szolgákká való nemesítések, a v á r i s p á n o k több szolgabírót kénytelenek alkal- m a z n i ; így lesz az egyes v á r m e g y é k b e n rendszerint négy szolgabíró s ezeknek hatásköre j á r á s o n k é n t állapittatik meg.
Mind az udvarbíró, mind a szolgabirák ügyeit az ispán vizsgálja felül, illetőleg tőlük a felebbezés az ispánhoz történik.
A vármegye-gyűlések i n t é z m é n y e j ó v a l későbbi fejlődés.
A legrégibb időben maga a király járta be az országot s össze- gyűjtvén n é h á n y v á r m e g y e lakosságát, személyesen szolgáltatott a peres feleknek igazságot. Ez a személyes igazságszolgáltatás azonban m i n d i n k á b b n a g y o b b teherként nehezedett nemcsak a királyokra, h a n e m a lakosokra is; az uralkodók úgy segítettek tehát m a g u k o n , hogy ezt a feladatot rábízták a n á d o r r a . E k k é n t jöttek létre a n á d o r i törvényszékek vagy kikiáltott gyűlések (congregatio proclamata), melyek átmenetül szolgáltak a vár- megye-gyűlésekre.
Kétségtelen tény, hogy az egri püspökséget Szent István király alapította. Ennek a püspökségnek sem m a r a d t meg u g y a n az alapító levele ; de IV. Béla és utódai úgy hivatkoznak a szent királyra, m i n t az egri püspökség alapítójára.1 A Szent J á n o s apostol és evangelista tiszteletére szentelt püspöki megye a következő kilencz v á r m e g y é r e terjedt ki : Borsod, A b a ú j ,
1 Fejér IV. III. 34.
