Az önállóvá való fejlődés okai. — A főispáni méltóság. — A főispán be-iktatása. — Részvétele a vármegyei gyűléseken. — Tiszteletdíja. — Az alispáni állás. — Az alispán választása. — Két alispán a régi korban. — Helyettes alispán. — Tiszti fizetések. Szolgabírák. — Járások. — Szolgabírák salláriiima. — Esküdtek. Számuk. — Hites jegyző. — Per-ceptorok. — Vármegyei kapitányok. — A tisztújítás. — Vármegyei köve-tek. — Útiköltségük. — Országgyűlési köveköve-tek. — Követi utasítások. — Követek jelentése küldetésükről. — A vármegyei szék. — A közgyűlés. — A szék helyei. — Megjelenés kötelezettsége. — A szék áthelyezése — Székház építése. — Széksértés esetei. — A vármegye pecsétje. — Szám-adások. — A szék és közgyűlés tárgyai. — Meghívások ünnepélyekre. — Temetésekre. — Vallásfelekezetek segélyezése. — Csongrád vármegye egyesítése Borsod vármegyével. — Nemeslevelek kihirdetése s a nemesi ügyek. — Nemeslevelek lajstroma 1723-ig. — Possessionátusok. — Nemesek adózása. — A jobbágyság állapota. — Zsellérek. — A falusi bíróság.
Falusi jegyzők. — A szendrőihegyközségek. — Városi tisztviselők. — Sza-bad fundusok. — A Rinót család. — A Basó család. — A Dőrv család. —
A Bűk család.
A z o r s z á g s z í v é b e m a g á t b e é k e l t t ö r ö k h a t a l o m B o r s o d i i v á r m e g y é t e l s z a k í t o t t a a m a g y a r k i r á l y f e n h a t ó s á g a a l a t t levó' n y u g a t i v á r m e g y é k t ő l , s m i k é n t a v e l e s z o m s z é d o s t ö b b i f e l v i d é k i v á r m e g y é k e t is, b i z o n y o s ö n á l l ó s á g r a j u t t a t t a . N é v l e g a m a g y a r k i r á l y f e n h a t ó s á g a a l a t t m a r a d t u g y a n , d e a z á l l a m h a t a l o m n a k csak t e r h e i t é r e z t e , á l d á s a i b a n p e d i g a l i g o s z t o -z o t t . P o l i t i k a i t e k i n t e t b e n a f e l s ő m a g y a r o r s -z á g i f ő k a p i t á n y o k r e n d e l k e z t e k v e l e , a d ó z á s és p é n z ü g y e k t e k i n t e t é b e n m e g a s z i n t é n K a s s á n s z é k e l ő s z e p e s i k i r á l y i k a m a r á n a k v o l t a l á v e t v e . A b í r á s k o d á s t és k ö z i g a z g a t á s i f ü g g e t l e n ü l i n t é z t e , j ó f o r m á n a n é l k ü l , h o g y a b b a a z á l l a m v a l a m i k é p p b e l e a v a t k o z o t t v o l n a . A főispáni a k i r á l y n e v e z t e ki H a t á v o l l a k o l t , a v á r
-megye közönségével megbízott vagy levél ú t j á n é r i n t k e z e t t ; r i t k á n vett részt a közgyűléseken s ha n é h a - n é h a megjelent, a j e g y z ő k ö n y v e k mint nevezetes e s e m é n y t siettek azt meg-örökíteni. E g y é b k é n t az alispáni szék üresedése esetén ő hívta össze a széképítő közgyűlést s h á r o m - n é g y jelöltet nevezett meg, kik közül a z u t á n az alispánt választották
Beiktatása m á r a régi i d ő k b e n bizonyos szertartások mel-lett m e n t végbe. A közgyűlés színe előtt esküt tetl, m e l y b e n k ü l ö n ö s e n a r r a telt f o g a d a l m a t ,
hogy mindenkivel szemben pár-tatlanul igazságos lesz. Felsőva-dászi R á k ó c z i György 1616, feb-r u á feb-r 3-ikán az Aszalón tafeb-rtott közgyűlésen a következő eskü le-tételével foglalta el h i v a t a l á t : „Én R á k ó c z i György, ő felsége ónodi f ő k a p i t á n y a és Borsod vármegyé-nek főispánja, esküszöm az élő Istenre, hogy én az Borsod v á r -m e g y é n e k f ő i s p á n s á g á n a k tiszti-ben m i n d e n én előttem p e r l ő k n e k , szegényeknek és k a z d a g o k n a k , m i n d e n személyválogatás nélkül, a d o m á n y t , kedvezést, gyűlölséget, és atyafiságot h á t r a h a g y v á n , az ország t ö r v é n y e s tehetségem sze-rint igaz t ö r v é n y t s executiót te-szek. E n g e m Isten úgy segéljen !»'
Bákóczi György főispánja volt a v á r m e g y é n e k m i n d a d d i g , míg az erdélyi f e j e d e l e m s é g r e meg nem választották, tehát 1630-ig. Résztvett az v á r m e g y e Aszalón 1623. április 18-ikán s 1624. m á j u s 8-ikán tartolt t ö r v é n y s z é k e n ,2 1627. febr. 17-ikén S a j ó - S z e n t - P é t e r e n tartott tisztújító székén,3 1628. j a n . 26-ikán Aszalón tartott törvényszékén,4 s április 5-ikén ugyanott tar-tott pecsételő székén/' 1629. m á j u s 2-ikán tartar-tott pecsételő szé-kén ti s szept. 12—13-ikán tartott törvényszékén.' Utódai m á r
1 Jk. IV. 252. — 2 Jk. IV. 495. és 528. — 3 Jk. IV. 730. — * Jk. IV.
778. — 1 Jk. IV. 797. — « Jk. IV. 851. — 7 Jk. IV. 873.
GH. FORGÁCH ZSIGMOND.
nem viselték a n n y i r a szívükön a v á r m e g y e ügyeit; a XVII.
s z á z a d b a n m i n d ö s s z e kétízben találunk a v á r m e g y e elnöki székében főispánt. 1010 márczius 28-ikán az Ászalón tartott törvényszéken gróf F o r g á c h Zsigmond 1 és 1698 o k t ó b e r 23-ikán a Miskolczon tartott épílőszéken gróf Forgách Simon főispán tisztelte meg a v á r m e g y é t személyes megjelenésével.2 Legalább is a jegyzőkönyvekben e r r e vonatkozólag nem találunk több följegyzést.
A főispáni méltóság megtiszteltetés lévén, azzal fizetés vagy másféle anyagi j a v a d a l o m nem volt egybekötve. Jó későn szokásba jött, hogy k o n y h á j á r a a v á r m e g y e közönsége élelmi-szereket a j á n l o t t fel. így 1689. febr. 28-ikán két h o r d ó bort.
8 k ö b ö l zabot. 8 kocsi szénát, megfelelő számú tyúkokat, halakat utalt ki ezen a czímen.3 N é h á n y év múlva ez az el-látás pénzösszegben n y e r t kifejezést. 1691-ben gróf F o r g á c h S i m o n n a k 110 tallér gratificatio határoztatott.4 A mint azután egyszer ez divatba jött, m e g is állandósúlt. 1696-ban ugyan-e n n ugyan-e k a f ő i s p á n n a k köszönugyan-et jugyan-eléül 200 rénugyan-es frt szavaztatott meg.5 1697-ben azon a czímen, hogy a vármegyei szék meg-újításáról gondoskodott a főispán, tiszteletdíjúi 4 h o r d ó bort ajánlottak fel neki.tí 1701-ben üdvözlet jeléül (in signum aggra-tulationis) 100 a r a n y a t szavaztak meg,7 1713. m á j u s 9-ikén, a mikor a főispán is résztvett a közgyűlésen, tekintettel nagy költségeire és fáradságos utazására, 200 a r a n y és négy h o r d ó aszúbor, feleségének 20 fejőstehén borjastól, egy bikával együtt, a j á n l t a t o t t fel tiszteletdíj és ajándék czímén.8 1724. aug. 17-ikén tiszteletdíj czímén és a tartozó elismerés jeléül 1500 r é n e s frt a j á n l t a t o t t fel, t i t k á r á n a k 30 frt, k o m o r n y i k j á n a k (domino Co-m e r d i n e r o ) 15, szakácsának 20, négy a p r ó d j á n a k (ephebus) 12, a tisztelendő k á p l á n n a k 10. összesen 1587 frt.9 1732-től fogva m á r salláriumot élvez a főispán ; ez egy összegben 2000 frtot tesz ki.l u 1731. okt. 8-ikán s t a t ú t u m b a n m o n d j a ki a v á r m e g y e , hogy gróf Esterházy F e r e n c z főispánnak, míg él, é v e n k é n t
1500 frtot tiszteletdíjat fog adni.1 1
1 Jk. VI. 15. — s Jk. XIV. 491. - 3 Jk. XI. 172. - * Jk. XII. 166. —
4 Jk. XIV. 4. D. — 6 Jk. XIV, 161. — 7 Jk. XIV. 1151. — 8 Jk. XVII. 159.
-,J Jk. XX. 104. — 10 Jk. XXI. 126. — 11 Jk. XXII. 9.
A főispán helyettese volt az alispún, kit a v á r m e g y e b e l i f ő u r a k tisztjei és a n e m e s e k egyszerű szótöbbséggel választot-tak. Neki is esküt kellett t e n n i s r e n d e s évi salláriumot élve-zett, mely a XVII. század elején mindössze (iO frt v o l t1 E k k o r -tájt j ö t t divatba, hogy a főispán a v á r m e g y e é r d e m e s íérfiai k ö z ü l h á r o m jelöltet állított s ezekből választolt a közgyűlés.2
A jelöltek száma n e m volt szigorúan megállapítva ; 1669-ben pl. négy,3 1700-ben pedig m á r nyolcz jelölt k ö z ü l választott a közgyűlés.4
Az alispánt, szolgabírákat és esküdteket évről-évre válasz-tották. Mielőtt m e g b í z a t á s u k lejárt, búcsút m o n d t a k hivataluk-n a k s e végből a tisztújító széket megelőzőleg úgyhivataluk-nevezett búcsúzó széket (sedes valedictoria) tartottak. Ezen az alispán a v á r m e g y e p e c s é t n y o m ó j á t visszaadta megbízóinak.
A XV. s z á z a d b a n n e m volt ritka eset. hogy egyes v á r -m e g y é k b e két főispánt is nevezett ki a király. Ilyen esetben m i n d a k é t főispán állított a maga k é p é b e alispánt, m e r t 1548.
előtt ezt a jogot a főispán gyakorolta. így volt Borsod v á r m e -gyének is pl. 1424-ben két főispánja, ű. m. Palóczi Máté és I m r e .5 A XVI. század m á s o d i k leiében is, n o h a e k k o r m á r csak egy f ő i s p á n j a van a m e g y é n e k , megtörténik, hogy két a l i s p á n j a v a n egyszerre B o r s o d n a k . 1571-ben L o r á n t í i Kristóf és Lugnai J á n o s együttesen viselik v á r m e g y é n k b e n az alispáni tisztet.0
A XVII. s z á z a d b a n a tapasztalás meggyőzte a v á r m e g y e rendeit, hogy az alispánnak is a k a d h a t n a k pörei, m e l y e k b e n saját maga n e m ítélkezhetik. A legelső helyettes alispán u g y a n nem ezen a czímen nyeri megbízatását, h a n e m azon az okon, hogy a r e n d e s alispán « k o r b a n előhaladt.» 1620-ban idősb Szirmay P á l alispán mellé « p r o p t e r aetalis gravitaient» vá-lasztják meg helyettesül Berentei Gáspárt.7 1631. nov. 12-ikén az Aszalón tartolt közgyűlésen, a hol Felsőpulyai Bük Zsig-m o n d o t ú j r a Zsig-megválasztják, Dőry F e r e n c z e t helyettes alispánúl (substitutus) azért alkalmazzák, mert az a l i s p á n n a k lehetnek ítélet alá eső saját pörei.8 Ez ismétlődik 1632. június 16-ikán
1 Jk. III. (547. - s Jk. V. 151. VI. 522. - 3 Jk. MII. 30!). — 4 Jk.
XVI. 1. — 5 Wenzel, Dgy. 55. — 6 1)1. 17331. — 7 Jk. IV. 350. — 8 Jk.
V. 50.
174 H E L Y E T T E S A L I S P Á N .
is.1 1641. m á r c z i u s 20-ikán nemcsak Z á k á n y A n d r á s alispán mellé választják m e g helyettesül Becsky Györgyöt, h a n e m Szirmay P é t e r vármegyei jegyző mellé is helyettest r e n d e l n e k D ő r y István személyében.2
1618- és 1650-ben Jászy Márton alispán mellett Bárius Ferencz,3 1656- és 1657-ben Dőry István alispán mellett (saját k é r e l m é r e ) Bárius András,4 1659-ben Geőcze István mellett (szintén saját kérelmére) D ő r y Ferencz,5 m a j d Jászy János,t í
1662-ben Zákány A n d r á s n a k Báthori Zsófia fejedelemasszony és fia, Rákóczi F e r e n c z elleni perében Szepessy Pál,7 1666-ban Xégyesi Szepessy P á l alispán mellett Kecskeméti István,6 1672-ben F á y István mellett Dőry Ferencz,y 1673-ban Becskeházi András mellett Fúló Miklós,10 1680-ban Dőry András mellett Onody Gáspár,1 1 1682-ben Aszalay András,1 2 1700-ban Szent-péteri I m r e alispán mellett D a n k a Balázs1 3 viseli a helyettes alispánságot.
Hogy pedig a helyettes alispán megbízatása csupán azokra a p ö r ö k r e terjedt ki, melyeket az alispán ellen indítottak, s m á s ügyekben n e m járt el, azt a legvilágosabban bizonyítja az, hogy 1665-ben, m i k o r Szendrői Z á k á n y András n é h á n y hétre E r d é l y b e volt u t a z a n d ó feleségének, Stenzel A n n á n a k ottani birlokügyei rendezése végeit, a r r a kéri a közgyűlést, hogy e r r e az időre is, nehogy a v á r m e g y e mintegy test fej nélkül m a r a d j o n , helyettes bízassék m e g az ügyek vitelével.
Az addig is substitutus Szepessy Pált választják meg helyet-tesnek.14
A substitutus alispánságból fejlődött ki a másod-alispáni tiszt, a mely 1868-ban szűnt meg.
A tiszti fizetéseket (alispán, szolgabirák és jegyző) a vár-megye kivetette az egyes telkekre s mint adót hajtotta be.
1610-ben ez az adó az egyes füstökre ( h á z a k r a ) volt kivetve s f ü s t ö n k é n t 40 d é n á r t tett ki. A s a l l á r i u m o k összege 176 f r t r a rúgott, a járásbeli füstök száma pedig egészben 357 volt. Ezen-kívül voltak taksafizetők is, kik az előző évben eszközölt
meg-1 Jk. V. 87. — s Jk. VI. 163—165. — 3 Jk. VI. 592. VI. 750. — 4 Jk.
VII. 268. VII. 353. — 5 Jk. VII. 495. — 6 Jk. VII. 442. — 7 Jk. VII. 719.
-8 Jk. VIII. 205. — 9 Jk. IX. 74. — 10 Jk. IX. 125. — 11 Jk. IX. 660. — 13 Jk.
X. 96. — " Jk. XIV. 910. 911. — u Jk. VIII. 102.
S Z O L G A B Í R Á K . J Á R Á S O K . 175 állapítás szerint fizették a taksát.1 1041-ben a v á r m e g y e föl-emelte az alispán eddigi 00 frt fizetését 100 f r t r a , h a s o n l ó k é p p a jegyzőét is ugyanennyire.'2 1650-ben a B o r s o d b a kebelezett C s o n g r á d v á r m e g y é a d ó j á b ó l az alispánnak és v á r m e g y e i jegyzőnek 50—50 frt deputáltatott.3 1688-ban az alispán évi salláriuma 180 f r t b a n állapíttatott meg.4 1732-ben az alispán fizetése m á r 150 frtot, a helyettes alispáné pedig 200 frtot tett."'
Az alispán mellett és vele együtt a b í r á s k o d á s és köz-igazgatás szervei a szohjabírák voltak. S z á m u k a legrégibb időben négy volt s a tisztújító szék választotta őket. Nekik is esküt kellett tenniök s megbízatásuk egy évre szólt.
Minden szolgabíró h a t á s k ö r e a maga j á r á s á r a t e r j e d t ki s a j á r á s o k a t kezdetben az illető szolgabíró n e v é r ő l nevezték el. így 1554-ben a Bogácsi A m b r u s , C s o m o r k á n y i Albert. Ba-lajti D e m j é n és Daróczi Benedek j á r á s a van említve.6 Ugyan-e k k o r az Ugyan-egyUgyan-es j á r á s o k a t Ugyan-első, második, h a r m a d i k és nUgyan-egyUgyan-edik szolgabírói j á r á s néven is m e g k ü l ö n b ö z t e t i k .7 A miskolczi, szentpéteri, szendröi és ónodi j á r á s elnevezések csak a XVII.
század k ö z e p é n j ö t t e k forgalomba.*
A v á r m e g y e északkeleti részén terült el a szendröi járás ; legészakibb községe volt Martoni, legdélibb pedig Senye. Ettől n y u g a t r a , a v á r m e g y e északi részét foglalta el a szentpéteri járás, mely Sajó-Szent-Pétertől Velezdig és délen mintegy Apátfalváig nyúlt. Ezektől délre esett a miskolczi j á r á s , mely-nek déli része egészen Ároktőig húzódott le s végűi az Ernőd-től F e l s ő - T á r k á n y i g elterülő rész volt a vatai (később ónodi) járás. Hogy kiterjedésüket még s z a b a t o s a b b a n a d j u k , előszám-láljuk a r a j t o k volt községeket, a mint (e tekintetben legrégibb forrásunk) 1544-ben az a d ó r o v ó l a j s t r o m a felsorolja őket:
E l s ő j á r á s : Szent-Péter, Kápolna, Lászlófalva, Badistván, Kondó, L u d n a , P a r a s z n y a , Varbó, Alacska, Bereute, Kisfalud, Kazincz, Felső-Barcz, Alsó-Barcz, Iván. V a d n a , Bánfalva, Bán-horvát, Xagy-Barcza, Alsó-Velezd, Felső-Velezd, Sajó-Németi,
1 Jk. III. 848. — * Jk. VI. 166. — 3 Jk. VI. 756. — 4 Jk. XI. 51.
4 Jk. XXI. 78. Ugyanennyi volt 1754-ben is. Jk. XXV. 423. — 6 Die. 221.
303. — 7 Die. 133, 137, 111, 147. — 8 1647-ben van először említve a szent-péteri és szendröi járás. Jk. VI. 538; 1657-ben mind a négy j á r á s ebben a s o r r e n d b e n : ónodi, miskolczi, szendröi és szentpéteri. Jk. VII. 386.
176 JÁRÁSOK.
Harnócz, Mercse, Királd, Czenter, Yárkony, Abafalva, üzd, Bolyk, Csépán, Nagy-Arló, Egyházas-Arló, Somsár, Alsó-Disznós, Felső-Disznós, Domaháza, Sikátor, Járdánháza, Nádasd, Be-kölcze, Balaton, Szent-Márton, Apátfalva, "Molnos-Bél, Szilvás, Csernej, Darócz, Ománv, Csokva, Sáta, Nekéseny, Visnyó, Bolta, Uppony, Dédes Fáifalva, Málin. T a r d o n a .
Második j á r á s : Miskolcz, Diós-Győr, Csaba. Görömböly, Mályi, Nyék, Szalonta, Igriczi, Csát, Ároktő, Szászd, Keszi, T a r j á n , Paraszt-Bikk, Keresztúr, Tullos, Mohi, Csécs, Szöged, Őrös, Szederkény, Kisfalud, Palkonya, Oszlár. Nemes-Bikk, Alsó-Bába, Felső-Bába, Ónod, Déta, Vakarács. Alsó-Tokaj, Kö-zépső-Tokaj, Bábony, Bessenyő, Szolga, Ecseg, Kelecsénv, Keresztúr, Nolaj, Korlii, Alsó-Zsolcza, Petri, Szirma.
H a r m a d i k j á r á s : Szendrő, Felső-Zsolcza, Aszaló, Arnót, Pálfalva, Vámos, Senye, Boldva, Abod, Ziliz, Nyomár, Kécs, Lak, Nyilas, Szakácsi, Irota, Bakacza, Viszló, Debrete, Szent-Jakab, Martoni, Meszes. Szalonna, Csehi, Iván, Garadna, Abod, Galvács, Lád, Bessenyő, Balajt, Kis-Domak, Sáp. Szirák, Bor-sod, Cseb, Edelény, Ivárló, Kaza, Galgócz, Dubicsány. Devíny, Borfalva, Jákfalva, Nyárád, Kelecsény, Budabánya, Szuhogy, Horváti, Kurittyán, Császta, Finke, Hangács.
N e g y e d i k j á r á s : Vata, Emőd, Aranyos, Kis-Gvőr, Geszt, Leányfalva, Felső-Ábrány, Sálv, Kács, Darócz, Tard, Szomolya, Paszag, Kövesd, Szemere, Szent-István, Tilaj, Lövő, Négyes, Valk, Keresztes, Nagy-Mihálv, Nyárád, Dorogma, (ielej, Pély, Cserép, Zsércz, Tihemer, Álmagyar, Barátutcza, Kis Tálya, Novaj, Bogács, Bábona, Montaj, Szíhalom, Ostoros, Felső-Tár-kány, Alsó-TárFelső-Tár-kány, Szőlőske, Harsány, Kürt, Papi, Püspöki.1
Ezt az utóbbi járást 1596-ban annyira elpusztította a török, hogy a vármegye külön határozattal kénytelen volt azt végleg megszüntetni. Ettőlfogva n é h á n y évtizeden át csak h á r o m já-rásból állott a vármegye.
Egy 1736. évi leírás szerint a miskolczi járásban egy vár (Diós-Gvőr), 2 város (Miskolcz és Diós-Győr), s 32 helység ta-láltatott. A szentpéteri járás egy vár (Dédes), egy város (Szent-Péter), és 18 faluból állott. A szendrői járás 3 várat (Szendrő,
Die. 3—36.
Edelény és Borsod), 2 várost (Szendrő és Aszaló) s 35 falut számlált. Végűi az ónodi járás területén 2 v á r (Ónod és Cserép). 2 v á r o s (Mező-Keresztes és Kövesd), t o v á b b á 30 falu volt.1
E leírás szerint a miskolczi j á r á s azt a Tiszáig t e r j e d ő vidéket foglalta m a g á b a , m e l y e t a Szinvva és H é j ő folyása h a t á r o l . Az ó n o d i j á r á s a B ü k k - h e g y s é g lejtőin, a hegyek és Tisza közti síkságon, két m é r f ö l d n y i szélességben terűit e l ; hosszúsága a Héjőtől az E g e r folyóig mintegy négy m é r f ö l d e t lett. A szendrői j á r á s a v á r m e g y é n e k azt a részét alkotta, mely Miskolcz városától é s z a k r a terűi el, s m e l y e t a Boldva folyó ö n t ö z ; ezt G ö m ö r , T o r n a és A b a ú j v á r m e g y e határolja, alak-jára nézve hosszúdad és széles, h o s s z á b a n Szent-Jakabtól Arnó-tig, széltében Laktól N y á r á d i g terjed. Az egész hegyes-völgyes vidék. A szentpéteri j á r á s Szent-Péter városánál k e z d ő d i k , melytől nevét veszi és előbb a S a j ó m e n t é n húzódik, m a j d nyugat felé hajlik, végűi pedig délnek tart. Hegyes vidék, me-r e d e k csúcsok v a n n a k b e n n e , m e l y e k e t kies völgyek vesznek körül. Mintegy öt m é r f ö l d n y i hosszú s h á r o m mérföld
széles.-Megjegyezzük még, hogy az ónodi járás a XVIII. század k ö z e p e t á j á n az egri j á r á s nevet vetle föl. Ezen a n é v e n sze-repel m á r 1745-ben.3
A járás székhelye ott volt, a hol a szolgabíró lakolt. M á r a választás alkalmával k ü l ö n ö s tekintetet f o r d í t o t t a k arra, h o g y m á s j á r á s b e l i n e m e s ne nyerhesse el ezt a tisztséget. 1695.
aug. 25-ikén n é h a i F o d o r István h e l y é r e Báczkevi Istvánt oly föltétellel választják meg, ha kötelezi magát, hogy lakását a j á r á s b a teszi át.4
A szolgabírák salláriuma kezdetben é v e n k é n t 12 f r t volt.
A mint az idők folytán t e e n d ő j ü k szaporodott és felelőségük n a g y o b b o d o t t , ez a fizetés is emelkedett. 1688-ban a p o r t á k meg-fogyatkozása miatt évi salláriumuk 50 írtban állapíttatott meg.5
1732-ben m á r egyenként 120 frt volt a fizetésük s e n n y i volt m é g 1751-ben is."
Miként az alispáni hivatalnál láttuk, idővel a szolgabírák mellett is helvelteseket találunk. Itt is az ellenök folvtatott
1 Akad. Itár. Tört. 4r. 180. — 5 Uo. — 3 Jk. XXIV. 10—15. — 4 Jk.
XIII. 310. — 5 Jk. XI. 51. — 6 Jk. XXI. 78. és XXV. 423.
Borovszky. Borsod varmegye törtenete. I 12
perek telték szükségessé a helyettesítést. 1659-ben pl F o r g ó Pál helyére Tilaji Bálint, Szentpéteri István helyére Barczy Mátyás, Aszalai Mátyás helyére Széli Miklós substituáltatik.1
1696-ban m á r m i n d a négy j á r á s b a helyettes szolgabírót vá-lasztanak.2
Már Mátyás király törvényei k e m é n y bírságot szabtak azokra, kik a szolgabírói tisztséget elvállalni n e m akarták.
A v á r m e g y e is többízben hozott erre nézve statútumot s azok-hoz következetesen ragaszkodott. így 1624-ben Agyai Lőrinczet és Olasz Andrást, minthogy a szolgabírói hivatalra való meg-hívást s e m m i b e sem vették, egyenként 100 — 100 f r t r a ítélte.8
A szolgabírák mellé kisegítő t á r s a k é i a legtekintélyesebb nemesek közül, kik a törvényekben j á r a t o s a k voltak,
esküdte-ket választott a v á r m e g y e . Idővel annyira fontossá vált ez in-tézmény, hogy a szolgabíró csak az esküdttel együtt járhatott el tisztében és kiküldetéseiben. M i n d e n k o r csak esküdt jelen-létében hozhatott ítéletet, teljesíthetett vizsgálatot és végezhetett hivatalos megbízásokat. Az esküdtek száma n e m volt megálla-pítva ; ha bővében volt a v á r m e g y e megfelelő férfiaknak, töb-bet választott ; ha szűkében, kevesebtöb-bet, l'gy látszik mégis, h o g y j o b b á r a a 24-es számot tartották szem előtt. De hogy m e n n y i r e nem r a g a s z k o d t a k a s z á m h o z , azt m u t a t j a a követ-kező összeállítás, melyet a v á r m e g y e i p r o t o c o l l u m o k a l a p j á n k ö z l ü n k : 1578-ban 28, 1580-ban 15, 1581-ben 24, 1590-ben 29, 1591-ben 24, 1605-ben 7, 1607-ben 3, 1608-ban 12, 1609-ben 26, 1610-ben 16, 1613-ban 9, 1614-ben 15, 1616-ban 27, 1617-ben 25, 1619-ben 16, 1620-ban 15,1622-ben 25,1623-ban 25. 1624-ben 24, 1625-ben 25, 1627-ben 38, 1628-ban 36,1629-ben 34. 1630-ban 24, 1636-ban 18, 1637-ben 33, 1638-ban 29,1640-ben 23, 1641 ben 20, 1642-ben 20, 1643-ban 15, 1645-ben 18,1647-ben 12,1649-ben 13, 1650-ben 12, 1653-ban 31, 1654-ben 25, 1656-ban 26, 1657-ben 39 stb., stb. volt az esküdlek száma.4
1622-ben van először n y o m a , hogy a szolgabírák mellé 2—2 rendes esküdtet választanak. 1658 óta m á r m e g is külön-böztetik a nyolcz r e n d e s esküdtet a meghatározatlan s z á m ú rendkívüli esküdtektől. Ez utóbbiakból lesznek a XVIII. század
1 Jk. VII. 497. - s Jk. XIV. 2. B. — 3 Jk. IV. 541. — 4 Jk. meg-felelő helyein.
k ö z e p é n a táblabírák, kikkel v á r m e g y é n k b e n elsőízben 1746-b a n t a l á l k o z u n k . A r e n d e s esküdteknek 1688 óta évi 25 f r t sallárium állapíttatott meg,1 mely összeg a XVII. század első felében f e j e n k é n t 60 f r t r a emelkedett.2
A v á r m e g y e i jegyző, m i n t r e n d e s tisztviselő, 1548 u t á n tűnik elő. Xoha az összes tisztviselők felavatása eskületétel ú t j á n történt, mégis csak a j e g y z ő elé teszik a «felesküdt»
jelzőt ( j u r a t u s nótárius) s ezt a jelzőt soha el n e m hagyják.
Az első v á r m e g y e i jegyző, kit n é v szerint i s m e r ü n k , 1554-ből Bessenyői H o r v á t h János.3 A j e g y z ő fizetése az alispánéval egyenlő volt, vagyis 1641-ig 60 f r t ; ez é v b e n e m e l t é k föl 100 frtra.4 1688-ban 180 f r t / ' 1732-ben 300 frt volt,6 s 1754-ben m á r 100 f r t r a emelkedett.7 A j e g y z ő foglalta írásba a v á r m e g y e összes k i a d v á n y a i t , vezette a j e g y z ő k ö n y v e k e t s fogalmazta a leveleket. 1701-ben találkozunk először helyettes jegyzővel, Borsy Á d á m m a l , ki egyszersmind az első ismert tiszti ügyész is.é
1713-ban választ a v á r m e g y e elsőízben perceptort, kinek kötelességévé teszi, hogy az egész v á r m e g y e t e r ü l e t é n a nyil-v á n o s r e g e s t i u m o k a l a p j á n az összes a d ó k a t behajtsa, s z á m o n tartsa, a beszállásolt k a t o n a s á g n a k és a hadi p é n z t á r n a k
ki-fizesse s róla a megszabott i d ő b e n leszámoljon. T e h á t egy sze-m é l y b e n az a d ó b e h a j t ó , s z á sze-m v e v ő és p é n z t á r n o k teendőit vé-gezte. Első p e r c e p t o r volt Bárányi F e r e n c z .9 A XIX. század első n e g y e d é b e n (1825-ben) a házi cassának is, a h a d i cassának is külön generális p e r c e p t o r a volt.10
A közbiztonság oltalmazására és a gonosztevők üldözé-sére 1607-ben kapitányi állást szervezett a v á r m e g y e ; e r r e az állásra kinevezte Binót Györgyöt s melléje m i n d e n i k j á r á s b a n h a d n a g y o k a t alkalmazott, kiknek 100 frt bírság t e r h e alatt köte-lességévé tette, hogy a kinevezést elfogadják.1 1 1688 óta k ü l ö n k a p i t á n y a volt m i n d a négy járásnak.1 2
A tisztújítás régente a Szent György n a p t á j b a n (április 24) tartott v á r m e g y e i közgyűlésen ment végbe s a tisztviselők meg-bízatása Szent György naptól Szent György napig t e r j e d t . Mikor
1 .//,-. XI. 51. — 1 Jk. XXI. 78. XXV. 423. — 3 Proc. Tab. 228.
-4 Jk. VI. 160. — 5 Jk. XI. 51. — 6 Jk. XXI. 98. — 7 Jk. XXV. 423.
-9 Jk. XIV. 1306-8. — 9 Jk. XVII. 153. — 10 Jk. 1825. I. 495. — 11 Jk. III.
708. — » Jk. XI. 8.
180 TISZTSÉG EL NEM VÁLLALÁSA.
az egy esztendő letelt, a v á r m e g y e két vagy t ö b b tagból álló követséget küldött a főispánhoz, hogy vagy személyesen vagy megbízottja ú t j á n tartsa m e g a tisztújítást. Ilyen czélból kül-dettek ki 1617-ben Jászy Márton és Szathmáry J á n o s R á k ó c z i Zsigmondhoz, m i n t az időszerint a hét felsőmagyarországi vár-megyék h e l y t a r t ó j á h o z .1 1672-ben Palóczy J á n o s megy a fő-ispánhoz a tisztújítás d o l g á b a n s felhatalmazást kap, hogy a f ő i s p á n n a k k o n y h á j á r a 16 vágótehenet a j á n l j o n fel.2 1678-ban nyolcz tagú küldöttséget k ü l d e n e k Gács v á r á b a gr. F o r g á c h Á d á m főispánhoz, kinek tiszteletdíjképpen 4 hordó bort és 6 v á g ó -tehenet visznek.3 Ha a főispáni szék üresedésben volt, a tiszt-viselők kötelesek voltak hivatalukat t o v á b b r a megtartani.4
Néha megesett, hogy a lemondott tisztviselők h e l y é r e új tisztviselők választása hosszan elhúzódott. Minthogy ebből a p e r l e k e d ő felekre nézve nagy h á t r á n y o k keletkeztek, 1701.
decz. 1-én slatutumot hozott a v á r m e g y e , hogy a tisztviselők l e m o n d á s u k ideje alatt is t a r t o z n a k tisztökben eljárni.5
Mikor a hivataloskodás nemcsak nagy elfoglaltsággal, h a n e m a személyes szabadság k o c z k á z l a t á s á v a l is j á r t , n e m igen a k a r t a k az e m b e r e k a v á r m e g y e i tisztségekre vállalkozni.
N e m egyszer kénytelen volt a v á r m e g y e a t ö r v é n y szigorát alkalmazni az ilyen ellenszegülőkkel szemben. így Gellérfi Istvánt, ki 1673-ban a szolgabíróságot n e m a k a r t a elvállalni, a n a g y - d e c r e t u m b a n kiszabott büntetéssel sújtotta a v á r m e g y e ;6
ugyané czímen büntette meg 1692-ben 100 frt bírsággal Szikszai János megválasztott szolgabírót is.7
Akadálya volt a tisztség elvállalásának a fiatal k o r i s ; 1713. m á j u s 9-ikén a szentpéteri j á r á s b a n szolgabíi ónak meg-választják Szentpéteri Andrást. Azonban atyja, Szentpéteri I m r e felszólal, hogy fiát fiatal k o r a miatt (ob aetatem juvenilem) ezúttal mellőzzék. E r r e K o m j á t h y Á d á m o t választják meg.8
É r d e m e s ü l t tisztviselőit a vármegye a maga költségén temette el. Abádi J á n o s szolgabíró temetésére 1691-ben 18 frtot és egy h o r d ó bort adományozott.
1 Jk. VI. 558. — 5 Jk. IX. 25. — 3 Jk. IX. 540. — * Jk. X. 133. —
5 Jk. XIV. 1310. — 6 Jk. IX. 121. — 7 Jk. XII. 320. — 8 Jk. XVII. 152. —
9 Jk. XII. 164.
K Ö V E T E K . 181
A b b a n az i d ő b e n , m i k o r még n e m volt a mai értelem-ben vett postai szolgálat, a v á r m e g y e a maga külső ügyeinek elintézését n a g y o b b á r a kövelekre bízta. A XVIII. század elejé-től fogva alig v a n j e g y z ő k ö n y v , m e l y b e n egy vagy m á s ügy-ben előkelő személyekhez, az e r d é l y i fejedelemhez, a n á d o r h o z , az o r s z á g b í r ó h o z , a felsőmagyarországi f ő k a p i t á n y h o z , a vég-várak k a p i t á n y a i h o z , a s z o m s z é d o s v á r m e g y é k h e z stb. követe-ket ne választott volna. L e g f o n t o s a b b volt az országgyűlési követek választása; ide m i n d e n k o r legtekintélyesebb e m b e r e i t küldötte ki a v á r m e g y e . R e n d s z e r i n t az alispán és a v á r m e g y e i j e g y z ő részesültek e b b e n a kitüntetésben, m i n t a kik a
vár-megye ügvét-baját a l e g j o b b a n ismerték s l e g i n k á b b voltak hivatottak a r r a . hogy a n á d o r n á l , országbírónál és m á s fő-méltóságoknál küldőik n e v é b e n e l j á r j a n a k .
Követeit útiköltséggel is ellátta a v á r m e g y e . Az útikölt-ség összegét esetről-esetre állapította meg s m e n n é l távolabb kellett a k ö v e t e k n e k f á r a d n i o k , ez az összeg t e r m é s z e t e s e n a n n á l n a g y o b b r a rúgott. A pozsonyi országgyűlésre utazó kö-vetek költségeit a d ó k é n t rótta ki a lakosságra, és pedig a n e m e s e k r e és a r m á l i s t á k r a is. 1646-ban e czélra 400 tallér b e h a j t á s á t rendelte el, mely a következőleg vettetett ki : Kún István j á r á s á r a 1 10 tallér, Elek István j á r á s á r a 100, B a r c z y Mátyás j á r á s á r a 50, Biró Bálint j á r á s á r a 90 tallér. A hiányt a nemesek, armálisták és a többi adókötelesek fizették.1
A követek d í j a z á s á n a k első n y o m á r a 1597-ben a k a d u n k , a m i k o r Binót Mihály küldetik ki a pozsonyi országgyűlésre s költségeire 135 frt ajánltatik meg. 1604-ben Szirmay Mihály országgyűlési követ 60 frt díjazásban részesül.2 1607-ben Gom-bos J á n o s az országgyűlési k ö v e t s neki 65 frtot ad a vár-m e g y e i 1609-ben Bellényi Zsigvár-mondot választják vár-meg or-szággy. követűi ; költségeire az egyes f ü s t ö k r e 32 d é n á r vet-tetik ki s a n e m e s e k r e is taksa róvatik. 1614-ben Senyei P é t e r alispán és Aszalai J á n o s részére 110 frtot szavaznak m e g ;4
1617-ben a pozsonyi országgyűlésre Senyei Pétert és Szendi Jánost küldik ki s r é s z ü k r e 250 frtot s z a v a z n a k meg, mely összeg minden porta után (kivéve a f ő p a p o k a t és
mág-1 Jk. VI. 480. — 2 Jk. III. 047. — 3 Jk. III. 746. — 4 Jk. XII. 63.
násokat) 2 litban rovatik ki. Az armális n e m e s e k r e a szokott taksát róják ki.1 1618-ban Senyei Péter, kinek 125 frtot sza-v a z n a k meg,2 május 19-ikén értesiti a vármegyét, h o g y a költség kevés. Megszavaznak neki még 25 frtot akként, hogy vagy valakitől k é r j e kölcsön ezt az összeget, vagy előlegezze a magáéból, míg a v á r m e g y e megtéríti.3 Az 1619. évi m á j u s 26-iki pozsonyi országgyűlésre ú j r a Senyei Pétert k ü l d i k ki s 800 frtot a d n a k neki.4 E 300 frt fedezése végett az egyes p o r t á k r a adót vetnek ki ; a p o r t á k száma összesen (kivéve a praelatusok és mágnások portáit, minthogy ezek tulajdonosai királyi meghívó-levelet k a p n a k ) 117-re megy, a kivetett adó 1 frt 50 d é n á r , a mi összesen 174 f r t n a k felel meg; a nemesek tak-sája 106 frt. minden m a l o m k ő után 22 dr, tehát 84 m a l o m k ő után 51 frt.5
1622-ben Győrődi Imre v á r m e g y e i jegyző küldetik ki a soproni országgyűlésre s részére 150 frt szavaztatik meg.*
1625-ben a S o p r o n városába szept. 8 - i k á r a összehívott ország-gyűlésre D o m o n k o s János és Szemerei Pál v á r m e g y e i jegyző a követek ; a m a n n a k 100 tallér, e m e n n e k , minthogy m á r a felsőmagyarországi gyűlésre is van kiküldetése, 25 tallér sza-vaztatik meg.7 Az 1630-iki pozsonyi országgyűlésre Bük Zsig-m o n d alispán és Kürti György küldetnek ki s költségeik 280 tallérban állapíttatnak meg.8 Az 1633-iki országgyűlésre Bük Zsigmond alispán és Z á k á n y András választatnak m e g ; úti-költségük 300 birodalmi tallér.9 1637-ben az országgyűlésre utazó követek költségeire (400 tallér) kivettetik: Bogácsi Mi-hály járására 110 tallér, Girinczi Miklós j á r á s á r a 135, Szőcs
1625-ben a S o p r o n városába szept. 8 - i k á r a összehívott ország-gyűlésre D o m o n k o s János és Szemerei Pál v á r m e g y e i jegyző a követek ; a m a n n a k 100 tallér, e m e n n e k , minthogy m á r a felsőmagyarországi gyűlésre is van kiküldetése, 25 tallér sza-vaztatik meg.7 Az 1630-iki pozsonyi országgyűlésre Bük Zsig-m o n d alispán és Kürti György küldetnek ki s költségeik 280 tallérban állapíttatnak meg.8 Az 1633-iki országgyűlésre Bük Zsigmond alispán és Z á k á n y András választatnak m e g ; úti-költségük 300 birodalmi tallér.9 1637-ben az országgyűlésre utazó követek költségeire (400 tallér) kivettetik: Bogácsi Mi-hály járására 110 tallér, Girinczi Miklós j á r á s á r a 135, Szőcs