Csokonai Csurgón - Szilágyi Márton

A csurgói gimnázium mint karrierlehetıség

Csokonai Csurgóra kerülésének a története⁷⁸⁸ aligha értelmezhetı anélkül, hogy ne vetnénk számot az iskolaalapítás történetével, illetve azokkal a szempontokkal, amelyeket az iskolaalapító gróf Festetics György és az iskolafenntartó református egyházkerület a tanító kiválasztásakor érvényesíteni akart. A csurgói gimnázium alapításának elıtörténetéhez hozzátartozik az is, hogy a Helytartótanács az 1788-ban, a Festetics György apjától alapított, keszthelyi gimnáziumot át akarta helyezni Somogy megyébe, azaz eredeti formájában megszüntette volna. Festetics azonban mindent megtett az iskola megtartása érdekében, s ennek a törekvésének a következménye volt az is, hogy inkább kezdeményezte egy Somogy megyei, új tanintézmény alapítását.⁷⁸⁹ A csurgói református nagygimnázium megalapításának szándékát 1791 végén jelentette be Festetics,⁷⁹⁰ s a tanítás 1792-ben kezdıdött el Festetics egyik gazdasági épületében, oly módon, hogy Alsokból az ott mőködı iskolát Jakab József rektor vezetésével áthelyezték Csurgóra.⁷⁹¹ Ilyen módon a jelentıs református

iskolaközpontok közül Csurgó tekinthetı a legkésıbbinek, s ez a tény a tradíciók hiánya, valamint az iskolafenntartó társadalmi közeg speciális körülményei miatt lehet igen sokatmondó, különösen, ha akár a debreceni, akár a pápai kollégiumok komoly

beágyazottságához mérjük. 1794-ben kezdıdött el az iskola építése, s a munka 1798 ıszén fejezıdött be.⁷⁹² Ezzel párhuzamosan zajlott le a hivatalos megalapítás folyamata is: Festetics 1794 áprilisában írta alá az alapító levelet, s 1798-ban megtörtént az alapítás királyi

jóváhagyása is.⁷⁹³ Az iskola jóváhagyatását a Belsı-Somogyi Tractus, az iskola felügyeletét ellátó egyházmegye kérte, ehhez azonban Festetics is mozgósította ismeretségeit: felkérte Nisnyánszky György bécsi ágenst a kérelem támogatására, valamint írt gróf Ráday Gedeonnak és Torkos Jakab superintendensnek is – ez utóbbit, igen taktikusan arra is

788 .) E történet legutóbbi összefoglalása – elsısorban helytörténeti célzattal: Horváth József 2005.

789 .) Bıvebben l. Kurucz 2006. 1367–1368.

790 .) Az alapítás kezdeteirıl l. Festetics György – Sárközy Istvánnak, Keszthely, 1792. jan. 30. = Csire 1907.

163–165.

791 .) Az alapítás történetének rövid összefoglalását l. Boros 1982. 78.; Jakabról l. Csire 1907. 119–121.

792 .) Az építkezés menetére l. Csire 1907. 62. skk.

793 .) A folyamatra l. részletesebben Csire 1907. 38–101.

felkérvén, hogy vállalja el a csurgói református templom fölszentelését is.⁷⁹⁴ Külön feladatot jelentett egyébként annak a félreértésnek a tisztázása, hogy a csurgói gimnázium esetleg a pápai kollégium vetélytársa akar lenni – ez ügyben Festetics külön is levelezett.⁷⁹⁵ Csurgón azonban nem volt sem református pap, sem református ecclesia – ez egyébként az alapítás felülrıl történı, szinte gyökértelennek mutatkozó iskolát létrehozni kívánó jellegére utal –, ezért kellett a közeli Alsokba olyan református papot helyezni, aki szükség esetén képes tanítani az iskolában is.⁷⁹⁶ Ezért 1797-ben Festetics kezdeményezte azt, hogy Csépán János nagybajomi lelkészt helyezzék át Alsokra, mert rá lehetne bízni a tanítást. Egy tanár és egy segédtanító mőködött az intézményben.⁷⁹⁷ Az oktatási rendet ebben az iskolatípusban az jellemezte, hogy grammatikai, poétikai és retorikai osztályai is voltak.⁷⁹⁸

A tanár kiválasztása körül hosszas huzavona alakul ki a gróf és a Tractus között.

Festetics 1798 januárjában a Jénában végzett Lengyel József volt debreceni séniort kerestette Kerekes Sámuel bécsi ágenssel: „egyszer s mind kéri tessék Lengyel Jósef Urat Csurgóra akar egyenessen, akar Keszthelynek veendi utját, utasitani, ha mindjárt Csepantul ne talám valami másképpen szólló Levelet vett volna-is mert már minden környül állások alkalmaztatják magukat.”⁷⁹⁹ A Tractus ezt tudomásul vette. Lengyel megnyerése azonban nem sikerült, mert – ahogy errıl Kerekes tudósította a grófot –, Debrecenbe hívták professzornak, s ı inkább ezt választotta. Csépán István márciusban értesítette a grófot arról, hogy Lengyel maga helyett Nagy Sámuelt ajánlotta; ezt azonban Festetics nem tartotta jónak, mert ı egy esztendıvel korábban fölajánlott már Nagynak egy 600 forintos állást, de az nem fogadta el, valamint a debreceni professzoroknak sincs jó véleményük a jelöltrıl. „Ajánltatik” azonban egy bizonyos Szentgyörgyi is, aki Göttingában és Jénában tanult, s angolul is tud. S itt következik Festetics Csépánhoz intézett levele kivonatában egy igen fontos mondat, amely jól megvilágítja, milyen preferenciái voltak a grófnak a professzor kiválasztásában: „Ollyan férfiút szerezzen Csurgóra Professornak, aki külsı országon megfordult s német és anglus nyelvet jól tudja.”⁸⁰⁰

Szentgyörgyi Dániel azonban, akinek Festetics is írt, válaszában azt közölte, hogy betegsége miatt nem tudja az állást elvállalni.⁸⁰¹ Augusztusban Festeticsnek újabb jelöltje akadt, Jezernitzky György, aki Veszprémben született, és Debrecenbıl került ki Jénába; a

794 .) Ennek dokumentumait közölte: Boros 1982. 78–79.

795 .) Az errıl árulkodó levelek kivonatát l. Boros 1982. 79–80.

796 .) Csurgó ezért nem is szerepel az 1774-es vizitációs iratokban, az Alsokra vonatkozó adatokat pedig l. Dtúli egyh. 1774. 365.

797 .) Az iskola egész fönnállására vonatkozó, összefoglaló adatokat l. Mészáros 1988. 176.

798 .) Vö. Mészáros 1988. 34.

799 .) Közli: Boros 1982. 83.

800 .) Közli: Boros 1982. 88.

801 .) l. Boros 1982. 89.

Tractusnak ugyan kétségei voltak az alkalmasságáról, s inkább Kallós Mózest pártolták volna, de belementek Jezernitzky meghívásába. Különösen, hogy Festetics egy különösen erélyes levélben szólította fel ıket a cselekvésre, hogy a Bécsbe érkezı Jezernitzkyt el ne szalasszák:

„…a szüntelen való habozásoknak és kifogásoknak valahára véget vetvén az Oskolát már régen ohajtott Rector nélkül ne hadják…Ha más is annyit tett volna a professorért mint Eö Nga akkor már egy jeles Férfiunak vezérlése alatt eddig az oskola virágzó állapotban volna holott most még homályban lankad.”⁸⁰² Jezernitzkynek a Tractus végül megfogalmazott egy felkérı levelet (ebben 300 forintos fizetéssel s ehhez járuló „accidentiákkal” kecsegtetik) – ezt a levelet azonban aligha küldték el, mert eredetiben maradt meg a Directoratus iratai között.⁸⁰³ Mindeközben azonban az oktatás újabb válságát jelezte, hogy Csépán – ahogyan ezt a grófnak jelenti – Benedek István addig rectort „az ifjúságnak szívtelen gondviselése” miatt azonnal elbocsátotta,⁸⁰⁴ s így a tanítást az alsoki prédikátornak kellett átvennie.⁸⁰⁵ Jezernitzky levele, amelyben közölte, hogy derzsi prédikátor lett, 1799. január 20-án érkezett meg, s ez ismét új helyzetet teremtett. Idıközben Csépán János alsoki prédikátor meg is betegedett, így helyette is új embert kellett volna találni. Az 1799 február 12-én a Gigén tartott tractualis győlésben – a korábbi kudarcos próbálkozások után – két újabb név merült föl: a Jénában tanuló Császári Lósi Pált⁸⁰⁶ hívták meg professzornak, a szintén Jénában tartózkodó Budai Pált alsoki prédikátornak és inspectornak, azaz iskolafelügyelınek. Budai mint alsoki református pap volt kiszemelve – az addigi gyakorlatnak megfelelıen – Császári Lósi átmeneti

helyettesítésére is; ı azonban azért mondta vissza mindkét állást, mert a Tractus kisebb jövedelmet akart neki biztosítani, mint amennyit eredetileg ígért, illetve arról értesítették, hogy egyelıre csak a balhási parókiát kapná meg, s jövıre bizonyosan ı lehetne az alsoki prédikátor.⁸⁰⁷ Császári Lósi pedig még egy szemesztert kint akart tölteni Jénában.⁸⁰⁸ Ebben a helyzetben kellett sürgısen megoldást találni.⁸⁰⁹ A professzori állás betöltése körüli

bizonytalanságok azt mutatják, hogy Csurgó nem számított vonzó helynek – ez valószínőleg összefüggött oktatási tradícióinak hiányával is –, s nyilván anyagilag sem tőnt igazán

érdemesnek ideszegıdni. A kiszemelt jelöltek tendenciaszerő visszalépése ezt sejteti –

802 .) Közli: Boros 1982. 89.

803 .) A levelet közli: Boros 1982. 91.

804 .) Errıl l. még Csire 1907. 121–122.

805 .) Errıl Gaál László így emlékezett meg: „A Csurgói Oskolabeli elsı Tanítót, Benedek Istvánt,

elbetegesedésébıl származott durva modora miatt, kivált pedig Tanítványai eránti kegyetlensége miatt, 1798ban ısszel kitették…” Gaál László emlékezései = Csokonai emlékek 429–430.

806 .) Róla l. Csire 1907. 138–151.

807 .) Boros 1982. 94–95.

808 .) Császári Lósi Pál leveleit a csurgói állás ügyében l. Horváth József 2005. 50–56.

809 .) A folyamat egészét összefoglalja: Boros 1969. 93–96.; valamint adatközlésekkel együtt: Boros 1982.

ráadásul néhány esetben, mint a Budai Páléban például, kifejezetten anyagi okai voltak a döntésnek. Ilyenformán megnıhetett az esélye az olyan megoldásnak, amely minél elıbbi munkába állást ígért. Csokonai helyben volt, s rá lehetett beszélni az állás elfogadására. Gaál László emlékezésének egyik részlete mindenesetre egy ilyen folyamat képét látszik kirajzolni:

„E’ Levél [ti. Császári Lósinak a késıbbi érkezését bejelentı levele – Sz. M.] következtében az Esperes és Curátor győlést hirdettek – mellyen Császári levele fel olvastatván – ideiglenes tanítóról tanátskoztak. Csak hamar Csokonai lett ollyannak ítéltetve, kit e’ végre fel kellene szóllítani – a’ kik Csokonait tsak valamennyire esmerték is örvendettek e’ gondolatnak, de Sz[ent] Györgyi a Győlésnek ekkori Esperessi Elnöke úgy vélekedett hogy az nem tanítónak való mert a’ mint hallotta Debretzenben tanuló fijától Istvántól a Poéták tanítását is le vették róla, bizonyossan azért mert nem vólt alkalmatos tanítónak, – és még – Szokolainak is jó barátja pedig Szokolai korhely tanító. Ennek ellenében azonban Csokonait az egész győlés meg kérendınek határozta. A meghívást Cs[okonai] elfogadta ad interim – tsak azért is hogy megmutassa hogy ı akar és tud tanítani. Az Esperesnek nyilatkozatát azonban fájdalommal vette, annyira hogy ezt 1800ban Festeticshez írt levelében is érzékenyen panaszolja hogy a Somogyi publicum taval méltatlanúl meg bántotta.”⁸¹⁰

A Tractusnak a Festeticcsel folytatott levelezése csak akkor említette meg Csokonai nevét, amikor a költı már elkezdett tanítani, s ekkor is csak úgy, mint aki ideiglenesen, Budai vagy Császári Lósi remélhetı megérkeztéig végzi a munkát. A leveleket publikáló Boros Dezsı azt feltételezte, hogy emögött valamiféle taktika húzódik meg, mégpedig a Csokonai alkalmazását ellenzı Festetics kész helyzet elé állítása.⁸¹¹ Ezt természetesen nem lehet mindenestül kizárni, ám erre nincsen egyértelmő bizonyítékunk, a rendelkezésünkre álló levelek pedig nem alapoznak meg perdöntıen egy ilyen következtetést. Erısen kérdéses, milyen jogon tételezhetnénk azt föl, hogy „Csokonai csurgói alkalmazásának Festetics volt az ellenzıje, aki politikai meggondolásokból igyekezett megakadályozni a tanári katedra

elnyerését.”⁸¹² Festeticsnek ugyanis politikailag értékelhetı információi Csokonairól aligha lehettek elızetesen, ezt az állítást csak a Csokonai-szakirodalomnak az az osztályharcos vezérszólama indokolta, amely a költıt mindenáron kapcsolatba akarta hozni a Martinovics-összeesküvéssel – ráadásul Festetics politikailag sokkal inkább frekventált és veszélyes embernek számított, mint Csokonai. A professzori állásra kiszemelt személyek sora, amelynek Császári Lósi csak az utolsó, bár reprezentatív tagja, viszont jól mutatja, milyen

810 .) Gaál László emlékezései = Csokonai emlékek 430.

811 .) Boros 1969. 96–100.

812 .) Boros 1969. 100.

preferenciákat kívánt a gróf érvényesíteni a tanár kiválasztásakor. Sıt, ezt a gróf egyik, Csépánhoz intézett levele, amelyet már korábban idéztünk, konkrétan meg is fogalmazta, hogy a csurgói professzortól Festetics német és angol nyelvtudást, valamint külföldi egyetemeken folytatott tanulmányokat várt volna el.⁸¹³ Ennek az igénynek pedig Csokonai nyilvánvalóan nem felelt meg, hiszen ı nem tudott olyan, peregrináció során meglátogatott külföldi egyetemekkel sem dicsekedni, mint a két legutóbbi jelölt, a Jénában tanuló Császári Lósi és Budai. Különben Csokonai feltehetıleg tudta, hogy a grófnak számítanak a külföldi tanulmányok,⁸¹⁴ hiszen korábbi, Festeticshez intézett levelében éppen egy külföldi

tanulmányút tervét vázolta föl. Egyébként a csurgói gimnázium aligha számított igazán nagy fogásnak: valószínőleg aránytévesztés tehát komoly sikerként beállítani Csokonai

állásszerzését – meglehet, inkább Csokonai részérıl tett szívességrıl volt szó, amikor a költı végülis elfogadta az ajánlatot. A Tractus levelei mögött pedig nem kell feltétlenül ravasz hátsó szándékot feltételeznünk, amikor a két komoly jelölt utáni kereséshez képest mellékesen említik meg Csokonai munkába állását. A hosszú és kacskaringós történet szokásos módon ugyan rendre úgy kerül elı a Csokonai-szakirodalomban, mint amelynek egyetlen célja és diadalmas betetızése Csokonai professzori megbízása volt; csakhogy ennek kapcsán érdemes megfontolni Csire István hely- és iskolatörténeti összefoglalásának szemléletét: ebben a könyvben ugyanis Csokonai csak fontos mellékszereplı az iskolatörténet szempontjából tényleg sokkal lényegesebb, bár nem feltétlenül jó emlékeket maga után hagyó Császári Lósihoz képest. A rendelkezésre álló, s jórészt Csire Istvántól és Boros Dezsıtıl publikált forrásokból is kitőnik, hogy Csokonai alkalmazása valóban nem volt több, mint egy akut válság idıleges megoldása. Festetics és a Tractus számára ugyanis ténylegesen csak az addigi kaotikus helyzet rövid idıre szóló kezelését ígérhette, ilyenformán pedig Festetics vélt és valódi reakciói nem Csokonai személyéhez voltak mérve, hanem ahhoz a szituációhoz, amelyet a Tractus képtelen volt éveken keresztül megoldani. Aligha kell tehát nagyszabású összeesküvést feltételeznünk Csokonai barátai és jóismerısei részérıl a költı állásba juttatása érdekében: azok a levelek, amelyekben Csépán és Sárközy beszámolnak Festeticsnek

Csokonai munkába állásáról, nem valamiféle ilyen célzattal szólnak elsısorban a korábban felkért személyek (Budai és Császári Lósi) elıkerítésérıl – hiszen, ne feledjük, ık lettek volna a tractusi határozat értelmében a végsı, stabil megoldás.⁸¹⁵ Azonkívül Csépán és Sárközy

813 .) Közli: Boros 1982. 88.

814 .) Ennek kapcsán érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy Festetics a csurgói gimnázium alapítólevelének 1794-es, elsı fogalmazványába azt is belefoglalta: „Az alsoki helv. hitv. Lelkész, oly kikötéssel, hogy külföldi egyetemeken tanult egyén legyen, pénztáramból 50 forint évi segélyt nyerjen.” Csire 1907. 39.

815 .) Feltétlenül említendı azonban, hogy – noha az egykorú forrásokban ennek nincs nyoma – van még egy

számára is világos lehetett, hogy azok a követelmények, amelyeket az addigi jelöltek

kiválasztása során a gróf s nyomában a Tractus követett, messze meghaladták mindazt, amit Csokonai fel tudott mutatni. Ugyanakkor pedig Csokonai ideiglenes tanári mőködése aligha tekinthetı a költı véglegesnek gondolt életformájának: Csokonainak a saját, ideálisan elgondolt tevékenységi köréhez képest csupán hirtelen adódó állomásról lehetett szó.

Kizárólag Csire István helytörténeti munkájából ismeretes Szentgyörgyi Istvánnak egy Csépán Istvánhoz intézett levele, amelyben a professzori állás betöltésének nehézségeirıl ír:

„Én tegnap Csokonait megpróbáltam, de semmi képen rá nem beszélhettem, holott elébb maga nagyon kérte, megszólitottam a csökli mestert is, de ı sok bajaival menti magát, Tiszteletes Csépán János urat már nem is merjük kérni, a Kovács István subrector úr, ha valamit tanitani [sic! – Sz. M.] is az öregebbeknek, de ha az ı tanitványit deákocskákra bizzuk, azoknak ismét kárt teszünk, talán maga is megkedvetlenitetnék, … én eleget nyughatatlankodom miatta!”⁸¹⁶ Csokonai – csupán innen ismeretes – reakciója, hogy tudniillik korábban „maga nagyon kérte”, utóbb viszont nem akarta elvállalni az állást, a korábbi és párhuzamos példák ismeretében egyáltalán nem meglepı reakció, hiszen mindenki így tett. Ez is azt mutathatja, hogy nem feltétlenül Csokonai feltételezett sértettsége áll a reakció mögött (amelyrıl egyébként más adatunk nincsen is), hanem Csurgó meglehetısen csekély vonzereje – s ez akár az anyagi kondíciókkal is összefügghet. Csokonai korábbi, Festeticshez intézett levelében ugyanis a kért professzori állás nyilván nem egy Csurgó mérető gimnáziumra vonatkozott: a levél egészébıl kiolvashatóan ott a valóban rangosnak számító, s Festetics közvetlen irányítása alatt lévı Georgicont vette célba Csokonai.⁸¹⁷ Ráadásul Csokonai gyakran idézett szavai („méltóztasson engemet valamellyik Oskolájában Professzorságra kegyelmesen felvenni”)⁸¹⁸ sem foghatók fel általános álláskeresésnek:

Festeticsnek a csurgói nem volt „iskolája”: alapító volt ugyan, de hivatalosan a

Belsı-Somogyi Tractus felügyelte az intézményt.⁸¹⁹ Arról, a szakirodalomban többször felbukkanó feltételezésrıl, hogy Festetics nem támogatta szívesen Csokonait, érdemes megjegyeznünk, hogy Festetics számára korábban a költı teljesen egyértelmően és bizonyítható módon két

személy, aki utólag részben vagy jórészt magának tulajdonította Csokonai álláshoz juttatásának dicsıségét. Édes Gergely önéletrajzi költeményében, amelynek elsı változata 1826-os, a végleges 1829-es azt állította, hogy neki is szerepe volt Csokonai Csurgóra kerülésében: „Míg nem, hogy tsak ugyan Csurgónn neki jutna Tanító / Szék, ki tsinálhattuk Festetics által elıbb.” Édes [1829.] 86. A megfogalmazás persze enigmatikus; értékelését és komolyan vételét az is nehezíti, hogy erre más nyom nincsen. Az persze tagadhatatlan, hogy Édes Gergely szavaiból mintha inkább a Csokonai érdekében végrehajtott baráti összeesküvés lenne kikövetkeztethetı, s nem a föntebbi, más forrásokra alapozott értelmezés.

816 .) Csire 1907. 133–134.

817 .) Csokonai – Festetics Györgynek, Komárom, 1798. január 22. = Csokonai: Levelezés 76–78.

818 .) Csokonai – Festetics Györgynek, Komárom, 1798. január 22. = Csokonai: Levelezés 77.

819 .) Erre a körülményre Boros Dezsı is utalt: Boros 1980. 3.

szituációban bukkant fel: elıször akkor, amikor levélben megírta a grófnak határozott tervét a külföldi mezıgazdászati tanulmányokról, másodszor pedig akkor, amikor csurgói helyettes tanárrá választották. Ez a két gesztus azonban teljesen összehangolhatatlannak látszhatott, hiszen ha valaki valóban élethivatásnak gondolta ez elızı pályát, miképpen köthetett ki szinte közvetlenül ezután egy ettıl egészen eltérı állásban? A gróf szempontjából tehát Csokonai minden további nélkül tőnhetett komolytalan figurának, s Festetics felıl nézvést ezeknek a hirtelen váltásoknak semmiféle belsı indokoltsága nem látszhatott. Ehhez képest kell értékelnünk azt, hogy Festetics végsısoron semmiféle ellenséges lépést nem tett Csokonai ellen, elfogadta a Tractus döntését a helyettes tanár kiválasztására is, s végig korrekt módon viselkedett – még azután is, hogy Csokonai látványosan konfliktusba került vele –, pénzt küldött neki, sıt, nem utasította vissza a tervezett Vergilius-fordítás neki szóló ajánlását sem.⁸²⁰ Másképpen fogalmazva, Csokonai csak akkor és annyiban lett ügy a számára, amikor valóban nem lehetett nem tudomást venni róla. Csépán Istvánhoz intézett, 1799. június 21-i levele is ezt tanúsítja: „Procul absit út ego aliquid in medium proferam, quod movas

difficultates pareret, verum totus in Vestrae Dominus Perillustris opinione, et facto

Venerabilis Tractus acquiesco sive enim Dominus Csokonai ultro quoque mansurus est, sive Dominus Budai illocabitur usque adventum Domini Császári, sive quadcumque demum fiet, ego omnibus contentus ero.”⁸²¹ Festetics ezekben a sorokban azt hangoztatja, hogy ıneki – a professzor személyétıl teljesen függetlenül – az iskola a legfontosabb, s a Tractus, akárhogy is, de mőködtesse most már az iskolát megfelelıen. Festeticset alapvetıen ugyanis ez

érdekelte, s ehhez képest Csokonai Vitéz Mihály mellékszereplı volt.⁸²² Egyébként Csokonai csurgói tanári mőködése teljesen tipikusnak tekinthetı az iskola kapcsolatrendszere felıl nézve is, hiszen Csurgó Debrecen partikulája lett, bár ez a Dél-Dunántúlon nem volt túl gyakori.⁸²³

820 .) Errıl l. Festetics György – Csokonainak, Keszthely, 1801. január 9. = Csokonai: Levelezés 113.

821 .) „Távol álljon tılem, hogy valami olyan dolgot hozzak elı, ami új bonyodalmakat támaszt, teljes mértékben osztom Nevezetes Uraságod véleményét, én megnyugszom a Tiszteletreméltó Tractus eljárásában, akár

Csokonai úr önként itt marad, vagy pedig idehelyezik Budai Urat egészen Császári úr megérkezéséig, végül bármi is történik, én mindennel elégedett leszek.” A levelet Dr. Hoffman Zsuzsanna fordította, a sajtóhibákat jelzés nélkül javítottam. Megjelent: Horváth József 2005. 14.

822 .) Érdekes egyébként, hogy a Vas Gerebentıl 1856-ban kiadott Csokonai-anekdoták közül az egyik Festeticset úgy ábrázolja, mint aki szinte egyedül becsüli meg érdeme szerint a költıt, s a keszthelyi Helikoni ünnepségek alkalmával a saját szobáját is hajlandó vele megosztani: Vas 1856. II. 43–47. Az anekdotának a valóságalapja persze több, mint kétes, de az itt hagyományozott beállítás mindenképpen tanulságos.

823 .) A debreceni Kollégium partikuláinak felsorolását l. Dankó 1988. 804–806.

Csokonai, a helyettes professzor

Csokonai 1799. május 25-én kezdett el tanítani mint interimális professzor.

Tanításának megkezdésérıl ı maga is beszámolt egy Sárközy Istvánhoz intézett hivatalos relatióban.⁸²⁴ Csokonai megbízatása eleve behatárolt idıre szólt,⁸²⁵ s a költınek igen kevés idı állt rendelkezésére a vizsgáig: alig több, mint egy hónap. Ezalatt belefogott a tényleges tanításba is: Sárközy Istvánhoz intézett jelentése szerint nyilván tanított földrajzot („Fabri Professor Geographiáját” kéri ugyanis megküldeni), s természetesen latinból is foglalkozott tanítványaival, valamint feltehetıleg matematikából is („Többet Deákba gyakorlom ıket, a’

mellybe olly fogyatkozások van, mint a’ számvetésbe ’s az Erköltsökbe.”).⁸²⁶ Gaál László visszaemlékezései szerint pedig tavasztól botanikát is tanított.⁸²⁷ Diákjai mindössze kilencen voltak, s a retorikai, illetve szintakszista osztály szintjén álltak, a latin nyelv tanítása során tehát ehhez kellett igazodni.⁸²⁸ Csokonai tanítási módszerérıl mind Csépán István, mind

In document Szilágyi Márton (Pldal 170-194)